Szolnok Megyei Néplap, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-13 / 293. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ■vTaiegYei PÁR' FBI ZOTT säg és a Megye f. tanács lap'ja v ' *■ ‘ :■ X. évfolyam, 293. szám. Ara 60 fillér 1959. december 13. vasárnap. A magyar—szovjet barátság as egész nép agyé Elfogadták a megye ötéves művelődési programját — Befejeződött a megyei tanács ülése — Demeter Sándor, az MSZBT országos elnökségének titkára ismertette a Magyar Távirati iroda munkatársa előtt a Magyar-Szovjet Baráti Társa­ság elnökségének munkater­vét a pártkongresszust követő időben, — A magyar-szovjet barát­ság mély gyökeret vert né­pünk széles tömegeiben. Mu­tatja az a baráti fogadtatás, amelyben dolgozóink Hrus­csov elvtársat ismételt ma­gyarországi látogatásain ré­szesítették. Bizonyítja az a nagy figyelem és érdeklődés is, amellyel dolgozó népünk a Szovjetunió kulturális és tudományos eredményeit kí­séri és szinte magáénak te­kinti. — Ez a barátság ma az egész nép ügye. Az MSZBT elnöksége éppen ezért, mert a macrvar-szovjet barátság ma már minden állami és társa­dalmi szerv munkáját át kell, hogy hassa, legfontosabb fel­adatának azt tekinti, hogy közreműködésével segítse a többi szerv ilyenirányú mun­káját és bocsássa rendelke­zésre a maga ismeretterjesztő eszközeit. Tegyen javaslato­kat az illetékeseknek, s ugyanakkor vigyázzon arra, hogy megfelelően ismertessék a Szovjetunió eredményeit. Ha pedig ebben a tekintetben hibákat talál, hívja fel rájuk a figyelmet. Ugyanakkor megmaradnak az MSZBT sa­játos munkaterületei is. — Az Egészségügyi Minisz­tériummal együttműködve rendezzük meg december kö­zepén a nyolcadik magyar­szovjet orvosi konferencia bu­dapesti ülésszakát. Január­ban a Földművelésügyi Mi- . nisztériummal, az akadémia mezőgazdasági tudományos osztályával, s a többi vezető mezőgazdasági intézménnyel közösen rendezzük a magyar­szovjet mezőgazdasági napo­kat. Szolnokon országos, a többi megyeszékhelyeken me­gyei mezőgazdasági tudomá­nyos konferencia lesz. Ezen kívül a művelődési otthonok mezőgazdasági szakköreiben a mezőgazdasági szakiskolák­ban, gazdakörökben, Szabad Föld téli estéken előadások, megbeszélések, viták százai zajlanak le. A munka tenge­lyében a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése, az elért eredmények megszilárdítása és továbbfejlesztése áll. A szovjet tapasztalatok ismer­tetésével kívánjuk ezt a nagy, társadalomátalakító tevé­kenységet segíteni. Magyarország is tagja lesz a Világűr­bizottságnak New-York (MTI).— A Szovjetunió és az Egyesült Államok három heti tanács­kozás után közös határozati javaslatot dolgozott ki a vi­lágűr békés felhasználásával összefüggő és hosszú idő óta megoldásra váró kérdésben. Megállapodtak abban, hogy a közgyűlés 24 tagállam kép­viselőiből bizottságot alakít­son a kozmikus térség békés felhasználására. A közösen javasolt 24 tagú bizottság 12 nyugati, 7 szocia­lista és 5 semleges ország képviselőiből alakult meg. A bizottságban a javaslat sze­rint Magyarország képviselői m részt vennének. Ugyancsak januárban, az ország különböző helyein elő­adásokat, kiállításokat ren­deznek Ukrajna életéről és kultúrájáról. Ukrán filmbe­mutatók is lesznek. Erre az időre előreláthatólag ukrán kulturális küldöttség és mű­vészcsoport jön hazánkba. Ugyancsak széles társadal­mi együttműködéssel rendez­zük meg a szovjet film és a szovjet könyv ünnepi heteit. A társadalmi és tömegszer­vezetekkel együtt ünnepeljük meg február 18-át, a magyar­szovjet barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segély- nyújtási szerződés megköté­sének évfordulóját. A nagy kulturális évfordu­lók közül megemlékezünk Csehov és Csajkovszkij szüle­tésének 100. évfordulójáról. Az MSZBT kiveszi részét felszabadulásunk 15. évfor­dulójának méltó megünnep­léséből. Irodalmi esteket, ki­állításokat rendezünk. Biblio­gráfiát jelentetünk meg a fel- szabadulás irodalmáról és eseménynaptárt hazánk váro­sainak és falvainak felszaba­dításáról. Közreműködünk a KISZ felszabadulási kulturá­lis szemléjének előkészítésé­ben is. Továbbra is nagy gondot fordítunk a magyar — szov­jet személyes kapcsolatok elősegítésére. A társadalmi munkások széles hálózatával kívánjuk továbbfejleszteni igen nagy érdeklődésnek örvendő orosz nyelvtanfolyamainkat. A fel­JÖZSEF ATTILA szavaival élve, most nem „fecseg a fel­szín*’, nem „hallgat a mély”. A barna kislány és lovagja hiába várja a sirályokat, egy sem repül ide. A víz felszíne itt a Tisza-híd alatt nem si­ma — zavaros — harsog, dü­börög. Jól látni innen a fűtőt, aki szenet lapátol, foggantyú- kat kapcsol. Mellette Vasbe­ton cölöpök fekszenek, s egy­szerre felzúg egy hang. — Húzd meg! Az egyik fekvő oszlop ma­gasba lendül, csörlőkötél ke­rül végéire, a másikra pedig a cölöpverő gép drótkötele. — Gőzt! — hallik ismét Jó- zsa Lajos, a cölöpverő brigád vezetőjének hangja, — mire Ambrus Antal a fűtő, kinyit­ja a szelepeket és a gép szu- szogve emeli magasba három tonnás 12 méteres terhét. — Ereszd meg! Cölöpöt le­engedni! — harsan újból a jejszó és a vasbetonoszlop el­foglalja helyét az alapgödör­ben. A cölöpverő gépből sistergő gőz száll, a 2 ezer 800 kilós ütőkos felemelkedik és 1 mé­ter. 20 centi magasból irtózatos erővel zuhan a vasbetonosz­lop verősapkájára. Ez nyolc­szor megismétlődik, amikor... — Állj! — kiáltja ismét a brigádvezető, s Dömötör Ár­pád kezében ismét ott van a nőtt és Iskolai csoportokba több mint hatezren járnak, de még ma is egyre-másra alakulnak újabb csoportok. Az értelmiség széles körei­nek munkáját óhajtjuk segí­teni a szovjet szakmai ki­adványok. dokumentációk közreadásával és megvitatá­sával. A pedagógusok számá­ra például a politechnikai ok­tatásról, a szovjet kollégiu­mok életéről, az élet és az Is­kola kapcsolatáról, az Iskolai közösségekről tartunk elő­adásokat. Számos szakmai előadás hangzik majd el or­vosok és műszakiak részére is. Kiadványaink között első helyen említem a barátság évkönyvét, amely még ebben az évben megjelenik. Ezenkí­vül több ismertető füzeteket adunk ki. A filmünnepen kí­vül az MSZBT baráti körei igen sok szovjet játék és do­kumentumfilmet is bemutat­nak: az előadások egy részét az MSZBT népszerű fiimkocsi- jával bonyolítjuk le, amely a tanyavilágba is elviszi a szórakoztató és Ismeretter­jesztő filmeket. Barátsági hónapot már nem rendezünk — mondotta befe­jezésül Demeter Sándor. A barátság gondolata benne él a magyar tömegekben. Mun­kánk most arra irányul, hogy az emberek a maguk hétköz­napjaiban is meglássák: bol­dogulásunk. előrehaladásunk utján milyen nagy errőforrá- számunkra a magyar — szov­jet barátság, a Szovjetunió testvéri támogatása. (MTI). jegyzőkönyv, hogy beírja a legújabb behatolási tényezőt. A Tisza-híd jobb oldalán Domaniczki Sándor kőfaragó brigádja működik. Köveikkel amott a Munka Érdemrend­del kitüntetett Szabó József briádja betonozza a támfala­kat, a faragott köveik itt be­tonágyba kerülnek. A KISLÁNY és lovagja el­bűvölve néznek le a hídról, egészen megfeledkeztek a si- rájokról... . — Micsoda ereje van an­nak a cölöpverőnek! — kiált fel elragadtatva a fiú. Tényleg micsoda ereje van? De mekkora ez a „micsoda*’ erő? Erre már Zelei Sándor tech­nikus válaszolt. —- 480 millió méterkilo­gramm az ártéri hídnál le­vert közel 600 cölöpnél. Kü­lönben nemcsak „erős”, ha­nem komplikált is a munka. A magas- és mélyépítés leg­nehezebb problémái vetőd­nek fel a híd bontásánál, alapozásánál és majdan épí­tésénél. Például mivel a hi­degben sem szünetel a mun­ka, meg kell oldani a téli betonozást. — Találtak valamilyen „csemegét” a hídbontásnál? — Igen A régi szolnoki cölöpökre épült sóraktár ma­radványait. s a szolnoki vár Tegnap befejezte ülését a Szolnok megyei tanács. Mi­után megvitatták és elfogad­ták az egészségügyi állandó bizottság beszámolóját mun­kájáról, s jóváhagyták a népi ellenőrzési bizottság prog­ramját, sor került a tanács­ülés tán legnagyobb érdek­lődéssel várt napirendi pont­jára, a megye ötéves műve­lődési programjának megvi­tatására. A programot a Magyar Szo­cialista Munkáspárt művelő­déspolitikájának frányelvei, valamint az MSZMP megyei bizottsága tavaly december 18-1 határozata alapján, az időközben a megye termelési viszonyaiban bekövetkezett változásokat figyelembevéVe, az érintett területek dolgozói véleményének meghallgatá­sával készítették el az illeté­kes szervek, s terjesztették a megyei tanács elé. A rendel­kezésünkre álló hely szűk volta megakadályozza, hogy részletesen ismertessük ezt a rendkívül fontos dokumentu­mot, amely konkrét irányt szab az elkövetkező évek ok­tatási és népművelési mun­Az 55 gépelt oldal terjedel­mű program bevezetőjében leszögezi, hogy a kulturális forradalom során Szolnok megye dolgozó népe Is jelen­tős előrehaladást ért el. Az ideológiai nevelés rendszere­sen és egyre módszeresebben folyik, iskoláinkban mind többen tesznek szert tudomá­nyosan megalapozott ismere­tekre, művelődési otthonaink hálózata kibővült, észrevehe­tően kezd érvényesülni az iro­dalom, színház , film, zene, képzőművészet szerepe a szo­cialista nevelésben — álla­pítja meg a dokumentum. Ugyanakkor a program hangsúlyozza, hogy még igen sok a tennivaló, az újabb feladatok mellett fel kell zárkóznunk a mai követel­alagútjának a Zagyva és a Tisza torkolatánál lévő egyik falrészét. A régészek szerint ez annak a beomlott alagút­nak képezte egyik szakaszát, amely a Zagyva partot ösz- szekötötte Szolnok város köz­pontjával. A németek által felrobbantott Tisza-híd tömb­köveit is megtaláltuk, amit szintén beépítünk az új híd alapjába. Ezt az is megköny nyíti, hogy 15 év ótk soha nem volt még olyan alacsony a vízállás a Tiszán, mint az idén, A hídfeljárón hirtelen bil- lentős gépkocsik tűnnek fel. Szovjet katonák ülnek benne. Zelei Sándor feléjük mu­tat. — A németek egy hídpil- lér alapcsonkot hagytak itt nekünk. Most pedig azok se­gítenek az új híd építésében, akik megszabadítottak ben­nünket a hídrobbantóktó' Kooperálunk a szovjet kato- r>é>iV*ni is* süvítenek a szállí­tásnál, technikai téren, föld­megmunkáló gépet kapunk tőlük — és így tovább. ELGONDOLKOZVA teszi hozzá: Úgy látszik nemcsak a két portot, hanem az em­bereket is összeköti az új Tisza-híd amelyet most épí­tünk, m'T>d“nkit. aki nem akar új h(drobban,á''* B. Gr. menyekhez. Tovább kell erő­síteni a harcot a marxista— leninista világnézet térhódí­tásáért, az általános iskola VIII. osztályát a tankötele­seknek még csak 66 százaléka végzi el évente, kevés a tan­termünk, a művelődési ottho­nok még nem mindenütt „otthonok”, a könyvtáraink olvasótábora meglehetősen szűk rétegből toborzódik, a színház és mozi közönségének igényei jórészt még a kispol­gári ízlés színvonalán mo­zognak. E helyzetkép után a műve­lődési program öt fejezetben taglalja az elkövetkező évek feladatait Az első fejezet leszögezi, hogy a szocializmus építésé­hez művelt, sokoldalúan kép­zett, a munkát (a fizikai mun­kát is) becsülő emberekké kell nevelnünk fiataljainkat. Az ifjúság nevelésének első eszköze az iskola. Miután körvonalazza az iskola ve­zetésének elveit, a program az iskolázás célkitűzéseivel foglalkozik. A társadalmi és hatósági szervek összefogásá­val el kell érni, hogy 1964-re a ma egy tanulóra eső évi 13 napi mulasztás 8 nap alá csökkenjen, a sok mulasztás miatt nem osztályozható ta­nulók száma a jelenlegi 2 százalékról 1 százalék alá es­sék 1965-re. El kell érni azt, hogy a tanköteles korú gye­rekek 85 százaléka elvégezze az általános iskolát. A fel­nőtt dolgozók számára esti és levelező általános iskolai ta­nulást biztosítunk, s a je­lentkezők számát körülbelül ötszázzal növeljük: így 1965- re évente ezerkétszáz felnőtt végzi majd el a nyolc osz­tályt. Mindehhez természetes jelentősen növelni kell majd az iskolai tantermek, diákott­honi és kollégiumi férőhelyek számát. Nagyszabású óvoda­építési programot, kell meg­valósítani, jórészt saját erő­ből. A második fejezet első he­lyen a munkások közötti kul­turális munkát tárgyalja A munkásosztálynak, a társa­dalom vezető erejének kul­turális fejlődése hozzájárul szocialista építésünk ütemé­nek meggyorsulásához — ál­lapítja meg a program — majd részletesen taglalja az üzemekben végzendő kultu­rális munka feladatait és módszereit. A falu kulturális felemelésében különösen nagy jelentősége van az ismeret­terjesztő előadásoknak, a mü­A termelőszövetkezetekben az idén olyan nagyarányú be­ruházásokat valósítottak meg, amelyhez hasonlóra nincs példa a magyar mezőgazda­ság történetében. Három hét­tel az év vége előtt még nem alakulhatott ki teljes és rész­letes kép ennek a nagy mun­kának az eredményeiről, de a beruházások egyes területei­ről már tájékoztatták a Föld­művelésügyi Minisztériumban az MTI munkatársát: A termelőszövetkezetek idei várható teljes beruházási ösz- szege — az állami hitelekből és a szövetkezetek saját ere jéből megvalósított létesítmé­nyek értéke — megközelíti & kétmilliárd forintot. Ennek velődési otthonok tevékeny­ségének. Meg kell teremteni a különböző szervek együtt­működését. Külön pont fog­lalkozik az értelmiségi dol­gozók szerepével a kulturális munkában, majd a program meghatározza a népművelés egyes területeinek konkrét feladatait. Foglalkozik a mű­velődési otthonok, a könyv­tárak, az ismeretterjesztés, a filmszínházak, a színház, a képzőművészet, a zenei ne­velés és a táncoktatás, vala­mint a múzeumok szerepé­vel. A művelődési terv III. és IV. fejezetében meghatároz­za azokat a személyi és anya­gi igényeket, amelyek e prog­ram végrehajtásához elenged­hetetlenek. Különösen sokat épít a program a társadalom segítségére, akár az új tan­termek építéséről, akár az óvodai hálózat kiszélesítéséről legyen szó. A V. fejezet vé­gül az igazgatás feladatait körvonalazza. A művelődési program fe­lett érdekes vita bontakozol ki a megyei tanács ülésén. Felszólalt többek között Seré­nyi Gábor, a Szigligeti Szín­ház igazgatója, valamint Bar­na Gyuláné a Művelődésügyi Minisztérium osztályvezető helyettese. Bíró Vera, a Mű­velődésügyi Minisztérium fő­osztályvezetője elmondotta, hogy Szolnok megyében dol­gozták ki először az ország­ban a művelődés ötéves ter­vét. Czinege Lajos elvtárs, a megyei pártbizottság első tit­kára anyagi erőink ésszerű elosztásának fontosságáról, a gazdasági élet és a kultúra kölcsönhatásáról beszélt. Hangsúlyozta, hogy elsősor­ban a helyi kezdeményezésre, a társadalom erejére kell épí­tenünk, különösen a kisebb létesítményeknél. Társadalmi munkával nem lehet felépí­teni egy korszerű gimnáziu­mot — mondotta —, viszont ha az emberek segítenek a falvakban egy-egy tanterem felépítésénél, akkor az állam­nak marad pénze arra, hogy korszerű gimnáziumokat vagy mozikat építsen. A megyei tanács a vita után elfogadta a megye ötéves mű­velődési programját és hét­tagú bizottságot választott, hogy az elhangzott javaslatok alapján dolgozza ki a végle­ges szöveget. Ezután Nyíri Béla, az ülés Mnöke, bezárta a Szolnok me­gyei tanács ülését. mintegy háromnegyed részét fordították építkezésre, s ez­zel elsősorban a korszerű nagyüzemi állattenyésztés fel­tételeit teremtették meg. Az idén annyi korszerű te­hénistálló épült a termelőszö- . vetkezetekben, mint amennyi ' kilenc év alatt — 1949-től 1957-ig — összesen 47 000 te­hén részére már készen áll­nak az épületek, további, — több mini 8000 részére pedig még ez év végéig elkészülnek. Az idén elsőízben építettek favázas szerkezetű . istállót. Bebizonyosodott, hogy min­denben megfelelnek a korsze­rű állattenyésztési technoló­giai követelményeknek. Bezárult a magyar könyvkiállítás Párizsban Párizs (MTI). Pénteken zárta be kapuit a párizsi Sor- bonne-on a magyar könyv­kiállítás. A csaknem kétezer könyvet magábafoglaló kiál­lítási anyag — amint ez a francia sajtó beszámolóiból is kitűnt — nagy érdeklődést és elismerést váltott ki. A ki­állítást két hét alatt mintegy tízezren tekintették meg. Nemcsak partokat Csaknem kétm lliárd forint értékű létesítménnyel gyarapodtak az idén a lermeiösziiveteeiek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom