Szolnok Megyei Néplap, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-12 / 292. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJ ETEK! (SZOLNOK MEGYEI') Megkezdődött a gyermekoítás Szolnokon tegnap reggel új oltóanyaggal, a Sabin-féle injekcióval kezdték meg a védekezést a gyermekparali- zis ellen. Ebben az az újsze­rű hogy az oltóanyagot a gyermekek teában, vagy kekszre cseppentve kapják meg. A szérum teljesen íz­telen, s így nem ellenkeznek a gyermekek. Az SzTK rendelőintézetben reggel Vezsenyi Kálmánná doktornő saját gyermekeinek adta az első adagokat. Utána folyamatosan jöttek a gyermekek. A kis három éves Tarr Klárika nevetgélve vette be az orvosságot. Országos diáltkonferenc'a hazáak felszabadii ásának 15.éviordulóiatis leletére A KISZ Központi Bizott­sága, a Művelődésügyi Mi­nisztérium, a Földművelés- ügyi Minisztérium és az Egészségügyi Minisztérium tavasszal hazánk felszabadu­lásának 15. évfordulója tisz­teletére megrendezi a negye­dik országos diákkonferen­ciát. Az országos • konferencia négy szakában: agrártudo­mányi, műszaki és vegyé­szeti. orvostudományi, társa­dalom- és természettudomá­nyi ágakban folytatja majd munkáját. Az agrártudomá­nyokkal foglalkozók Debre­cenben, a műszakiak és ve­gyészek Miskolcon, a termé­szettudományokkal és tár­sadalomtudományokkal fog­lalkozók Szegeden, az orvos- tanhallgatók pedig Budapes­ten tartják meg konferenciá­jukat (MTI) Szolnok megyébe látogat a román ifjúsági delegáció A Román Munkás Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsá­gának delegációja hazánkba érkezett a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség mun­kamódszerének tanulmányo­zására. A delegáció december 15-én megyénkbe látogat, s kei napig itt tartózkodik. — Kedden » Szolnok városi fia­talok fogadják a négy tagú küldöttséget, majd utána a túrkevei Vörös Csillag Ter­melőszövetkezetbe, a Tisza- szentimrei Állami Gazdaság­ba és a tiszafüredi járási KISZ bizottságra látogatnak el vendégeink. A küldöttsé­get a Román Munkás Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsá­gának titkára vezeti. Ülésezik a Szolnok megyei lanács Tegnap reggel 9 órakor kezdődött a Szolnok Megyei Tanács kétnapos ülése. 1959 évvégi tanácsülésén Oláh György, a megyei tanács VB elnöke tartott elsőnek elő­adást. Beszámolt a tanács­határozatok végrehajtásáról, s arról, a két tanácsülés kö­zött milyen intézkedéseket hozott a Végrehajtó Bizott­ság. Ádler Vilmos, a megyei tanács pénzügyi osztályve­zetője a pénzügyi munkáról szólott. Vita után Kuti György elvtárs, a Végrehajtó Bizott­ság titkára tartott előadást. A tanácsülés ma folytatja munkáját (Hogyan segítik a jövő évben az állami 1 gazdaságok ateroieiőszövemezetaket? Az állami gazdaságok a jövő esztendőben is folytat­ják tenyészállatok, minőségi vetőmagvak átadását terme­lőszövetkezetek részére. Nö­velik a központi készletekre termelt vetőmag mennyiségét is, így lehetőség adódik a ter­melőszövetkezetek vetőmag­igényeinek kielégítésére a nagy termőképességű minő­ségi vetőmagvakból. A tava­szi hibridkukorica vetéshez 2300 vagon hihridmagot ad­nak át. Cukorrépa- és takar­mányrépamagból 500 vagont, lucernából, lóheréből és egyéb aprómagvakból pedig 1782 vagont adnak a jövő eszten­dőben. A közös állatállomány ki­alakítása és fejlesztése érde­kében nagy mennyiségű te­nyészállatot bocsátanak az állami gazdaságok a termelő- szövetkezetek rendelkezésére. 1960-ban 3500 jó származású tenyészüszőt és bikát adnak a közös gazdaságoknak. Osz- szesen 65 ezer tenyészkant, kocát és kocasüldőt biztosíta­nak a termelőszövetkezetek számára. A közös juhászatok állományának megjavítása ér­dekében 34 ezer tenyészkost, anyát és jerkét adnak át. Job­ban támogatják a közös ba romfitenyészeteket kialakító termelőszövetkezeteket is és amellett, hogy 78 ezer te- nyészbaromfit szállítanak, még további egymillió napos­csibét is adnak a termelő­szövetkezeteknek, A felsorolt országosan ter­vezett vetőmag és állatmeny- nyiségen felül a helyi kíván­ságoknak megfelelően továb­bi vetőmagcserével, gép-köl­csönzéssel és számos egyéb módon támogatják az állami gazdaságok a termelőszövet­kezeteket. ff cAz ÜZEMEKBŐL .lllftIllllllllllllllllinillllllllllHIIIIHIMNIUllllllMHnMIIIMIIIIIIIIIM— ötven új fazon tavaszra — a hazai és külföldi piacokon egyaránt keresett cikk a Tisza cipő je.ltn.lik A Tiszántúl egyik nagy könnyűipari üzeme, a Mart­fűi Tisza Cipőgyár dolgozói november végére teljesítenék éves tervüket. A kongresszu­si versenyt továbbfejlesztve most azért dolgoznak, hogy december végére elérjék az 1960-as termelési szintet. A mennyiségi termelés mellett tovább fejlesztik gyártmá­nyaik választékát is. A közel­múltban csaknem 200 új fa­zont mutattak be a kere-ke- delemnek, amelyből ötvenet már januártól kezdve folya­matosan gyártanak. A szakemberek tetszését különösen megnyerte a mo­dem, olasz fazonú, nyakait sarkú női cipő. Ezt az új vo­nalú lábbelit több féle bőrből és sokféle színből készítik. — Újabb változatait állították össze a közkedvelt ballerina, valamint a csinka női és fér­fi félcipőknek. A kereskede­lem igényeinek megfelelően 1960 első negyedévében már több mint 30 ezer pár, ízlé­ses gyermek házipapucsot gyártanak. A hazai piac mellett jelen­tős igénnyel lépett fel a kül­föld is. A Szovjetunió, Len­gyelország, a Német Demok­ratikus Köztársaság és a többi baráti állam többszáz­ezer pár lábbelire adott meg­rendelést. A közelkeleti álla­mok közül is egyre többen veszik fel a kereskedelmi kap­csolatokat az üzemmel. Irak, Irán és az Egyesült Arab Köztársaság után Sziria Is megrendelést adott a gyárnak. A többi afrikai állam tropi­kus és a szuptrópikus éghaj­latnak megfelelően tornacipő­ket kér. Keleten közkedvelt a könnyű, műbársony felső­részű, gumitalpú cipő. Ha a textilipar megfelelő műbár­sonyt állít elő, úgy lehetőség ♦ nyiíik többmillió pár lábbeli * exportjára. Szocialista munkabrigád | A Szolnoki Papírgyárban ♦ hót brigád határozta el annak J idején, hogy résztvesz a { .,Szocialista munkabrigád” } cím megszerzéséért indult mozgalomban. A pártkongresszus tiszte­letér« kibontakozott munka­verseny során Jakus István, a II. számú papírgép vezetőjé­nek négy tagú brigádja bi­zonyult a legjobbnak. Jelen­tős részük van abban, hogy az év végéig üzemi viszony­latban ezer tonna papír túl­teljesítés várható. így ez a csoport nyerte el a „Szocialis­ta munkabrigád” címet. Örvénylő menet­vágás a Mező­gépgyárban A törökszentmiklósi Mező- gazdasági Gépgyárban az egyirányú tárcsa alkatrészei­ből jövőre jónéhányezret kell megmunkálni. Az ideihez ké­pest jelentósmérvű termelés­felfutás lesz, — így beható gonddal. kell foglalkozniok a termelékenységet növelő munkamódszerek alkalmazá­sával, E cél érdekében határoz­tak úgy, hogy jövőre beveze­tik az örvénylő menetvágást. A közelmúltban már kísérle­teket is végeztek ezzel kap­csolatban. A 420-ET alkatrész összmegmunkálási ideje a ré­gi 15.2 perccel szemben csak 5.8 percbe került. Mindennél jobban bizonyítja ez az új technológia előnyét, a terme­lékenység nagymérvű növe­lését. Az előzetes kísérlet hasznos volt abból a szempontból is, hogy gyakorlati tapasztala­tokkal szolgált. Megállapí­tották például, hogy e mód­szer alkalmazása előtt ki kell küszöbölniük a munka­darab nagymérvű remegését Megoldásra vár a késeknek a mérőórához való század pontosságú beállítása is. — Mindez nem megoldhatatlan, kellő előrelátással bevezethe­tő az örvénylő menetvágás. Parketta — rizshéjból F af or gácslapgy ártó üzem tervezése az Apritogepgyár programiában A jászberényi Aprítógép­gyárban most dolgoznak egy kisméretű rlzshéjlap készítő berendezésen. Ezt felajánlják megvételre a megyének, majd egyévi gyakorlati tapasztalat után korszerű berendezést gyártanak. A rizshéjlapok felhasználására széleskörű lehetőség nyílik. Széktámlá­kat parkettákat készíthetnek többek között belőle és az építkezésekhez is felhasznál­hatják. Sok jó tulajdonsága van, nem vetemedik, nedves­ségre nem reagál, gyártásá­hoz kevés importanyag szük­séges. Remény van arra Is, hogy később egyáltalán nem kell hozzá importanyag. Ez az új gyártmány annál in­kább figyelemreméltó, mert sehol a világon nem foglal­koznak még vele, így nagy exportlehetőséget rejt magá­ban. Több gyártmányát is kor­szerűsíti az üzem. Az öntött törők helyett például hegesz­tett kivitelűekkel kísérletez­nek. Tűgörgő alkalmazását is kipróbálják a törőknél, mert az lényegesen olcsóbb. A magyar ipar Jugoszláviá­nak korszerű faforgács lap­gyártó üzemet szállít. Tervét gyártástechnológiáját az ap­rítógépgyáriak dolgozzák ki. Ez a fiatal műszaki gárda első nagyobb tervmunkáia. Az új üzemet két éven belül átadják. Számtalan ilyen tényből megállapítható, hogy az ap­rítógépgyáriak megtesznek mindent azért, hogy tovább­ra is tartsák helyüket a nem­zetközi élvonalban. Modern ridegpásztorok Talán egy évszázada Is van, hogy meg­szűnt a rideg állattenyésztés és sok évti­zeddel ezelőtt meghalt az utolsó rideg­pásztor is. Régi könyvek megsárgult lap­jairól, nagyapáink meséiből tudjuk: télen is kint tanyáztak a szabad ég alatt. A nagy­szőrű jószágok mocsári bokrok zsenge ágain, nádbugán, meg a hó alól kikapart, elszáradt füvön, avaron teleltek át. Szívós, edzett állatok voltak ezek, amelyek — ha nem falkában támadt — a farkast is el­verték magukról. Nem ártott nekik sem az eső sem hó, sem a csikorgó hideg. Bizony jó lenne, ha a mai összkomfor­tos istállókban nevelt tehenek is ilyen el­lenálló képességgel rendelkeznének. Erre gondoltak a jászapáti Alkotmány Tsz ve­zetői, amikor 1953-ban elhatározták, meg­próbálkoznak a rideg borjúneveléssel. Fel­építettek két — akkor még szokatlan for­májú — istállót, egymástól 20—25 méter távolságra. Inkább csak az egyik nevez­hető istállónak, az eleje ennek is nyitott. A másik, amolyan egyszerű, fedeles szár­nyék. Éppen csak az esőtől véd. A két épü­letet karámok kötik össze. Az egész afféle állatóvoda képét mutatja, ahol az egymás mellett lévő négy karámban korcsoport szerint helyezik el a borjúkat. Az anyjukkal csak egy-két napos ko­rukig maradnak, aztán kiviszik őket az első karámba. Itt maradnak öt-hat hétig, aztán átkerülnek a második, később a harmadik, majd a negyedik karámba. — Először nyolc, aztán hat, négy és végül már csak két liter tejet kapnak' naponta. A tej csökkenésével párhuzamosan nő az abrak-adag. a széna pedig mindig «lőt­tük van, annyit esznek, amennyi kell. Ott nőnek fel, ugrándoznak, rohangálnak a jó levegőn, a szabad ég alatt. Ha esik az eső, vagy nagyon hideg van, esetleg behúzód­nak valamelyik épületbe. ' A 66 éves Vágó Ferenc és fia, László viseli gondjukat. Mindketten tavasszal let­tek csoporttagok. Azelőtt Ilyesmiről legfel­jebb csak hallomásból tudtak, de most maguk csinálják. Az öreg Vágó büszkén emlegeti, hogy a 17 hónapos rideg-neve­lésű bikák legkisebbike is nehezebb volt hét mázsánál. Ez a módszer azért is jó, mert így ellenőrizni tudják a tehenek tej­hozamát, ami az egyedi takarmányozásnál nélkülözhetetlen. A tsz szarvasmarhatenyé­szetét mint a járás legjobbját tartják nyil­ván, s ez nem kis mértékben a gondosan kidolgozott takarmányszabványnak kö­szönhető. Minél több tejet ad egy tehén, annál nagyobb az abrak „prémium”. A rideg-nevelés legfontosabb eredmé­nye azonban mégis az edzettségben, na­gyobb ellenállóképességben mutatkozik. Bebizonyosodott, hogy az így nevelt tehe­nek alig, vagy egyáltalán nem reagálnak a tuberkulotikus fertőzésre, de nehezebben kapják meg a száj- és körömfájást is. A ridegpásztorok már kihaltak, vágó Ferenc és fiai már nem a mocsár köze> pén összerótt cserényben, hanem saját há­zukban laknak a községben, de alkalmaz­zák a régiek módszéréből azt, a,mi jó. A tsz a nagyüzemi gazdaságban meg­teremtette a modem ridegnevelés felté­teleit, s a két Vágó így lett modem rideg- Pásztor, patkót •*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom