Szolnok Megyei Néplap, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-01 / 282. szám

1959. december 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 LÁNGOK A HATÁRON Színes kínai film. Bemutatja a Jászalsószentgyörgyi Úttörő mozi dec. 1-2 A Kínai Népköztársaság kikiáltásának 10. évfordulója alkalmából két kínai film kerül bemutatásra: Á TEN­GER LELKE című izgalmas cselekményű, forradalmi tár­gyú alkotás és egy színes, ka­landos kémtörténet. LÁNGOK A HATÁRON címmel, Nincs még egy művészet, amely a mozgalmas, feszült cselekményű, kalandokban gazdag történeteket úgy tud­ná életre'zeUeni, mint a film. Ezért is fogadja a mozilátoga­tó örömmel ezt a műfajt a vásznon, s ezeknek a filmek­nek az adja meg az igazi érté­két, ha a mondanvmlcjuk ne­mes, jóra int. Ilyen film a színes LÁNGOK A HATÁ­RON. Maga a történelmi helyzet amelyben a film meséje ját­szódik, izgalmat rejt magá­ban• a fólián innen már bé­kés épílőmunkába kezdenek az emberek a nép katonáinak segítségével, a túlsó varton még ott állnak ugrásra készen a sötét erők. A film története már az első méterek u'án drámai konfliktussal kezdő­dik: apa és lánya lelkesen üdvözlik az új életet, míg a fiatalasszony férje, Tötung elfordul tőlük, s megtévesztve az ellenség ügynökétől, bajba kerül, majd átáll a koumin- tangisták oldalára. Mint beszervezett, ügynök jelentkezik övéinél Tolung, de rövidesen meg kell látnia: becsapták, szerettei ellen akarták felhasználni. Mély gyűlölettel és megbánással tér vissza az oroszlánbarlar g- ba, az ellenség yözé, s csapdá­ba csalva őket jóváteszi bű­nét. Becsületes emberek, csel- szövők és kémek sorakoznak fel a félrevezetett Tolung mellett a LÁNGOK A HATÁ­RON című filmben, össze­csapásukat sokszor lélegzet­elállító jelenetekben örökíti meg a felvevógép. Ezek között is kiemelkedő Tolung szökése, üldözése és átállása az ellen­ség oldalára; visszatérésének izgalmas percei a szemben­álló, lombok között rejtőző harcosok tekintetének ke­reszttüzében, majd lelkitusája a régen látott család körében. Lin Nung rendező biztos kézzel teremtette meg a fe­szült légkö?ű jelenetek egész sorát. Munkájában osztozik a szereplőgárda, amelyből ki kelj. emelni Tung alakját megformáló Ta Chi-t, férfias megjelenését és a mély embe­ri indulatokat belülről tükrö­ző kitűnő játékát. Nem tudom hogy van a Szerkesztő Bácsikkal, de mi­óta megjött ez a hideg, azóta én sokat töprengek azon, mi mindent lehetett volna csi­nálni, amikor még meieg volt. No ne tessék mirigyért azt gondolni, hogy "csak a já­tékon töröm a fejem (bár per­sze arra nem gondolni nem lehet, mivel annyi van most a kirakatban). No, de itt a Kossuth tér, ahol a múltkor sétáltunk König Bácsival. Egy csomó bácsi fagyoskodik ott most földásás közepette• azt mondják, hogy a tér világí­tásához ásnak föld. alatti ve­zetéket. Az ilyesmi persze na­gyon jó. Az persze, hogy a bácsik keze vörös a hidegtől, az nem jó. Ara gondoltam, hogy talán a tüzépnél kéne begyújtó facsomagokat vásá­rolni, abból tüzet rakni és akkor szépen megmelegedné­nek. A König Ilona azonban megmagyarázta, hogy ijesmit nem lehet csinálni, mívd az aprófát már hosszú ideje nem szerelik ki (tessék mondani, hát nem csúnya szó ez a ki­szerelés) olyan kis kötegakbe, pedig azt nagyon szerették a háziasszonyok és a fakeres­kedők se fizettek rá Ma vi­szont híjába vásárolnának az útépítő bácsik a túzéptöl hul­ladékfát, mert elób valami más fából kéne tüzet rakniok, hogy a hulladékfát annyira megsz&rltsák, hogy az is jó legyen a tűzrikáshoz. No szóval, a König Bácsi­val elkezdtünk beszélgetni a Kossuth téren a földei ásó bácsikkal, akik Mezőtúrról jönnek Szolnokra. Mindennap vonattál jönnek és azzal is mennek — de tessék elkéb- zelni, hogy ezek tulajdonkép­pen ugyanolyan vagonok, mint amilyenekkel a Pista bácsi vitte föl a SO literes te­henét a Mezőgazdasagi Kiál­lításra. Persze az ő kocsiju­kon nem lehetne már tehenet szállítani, mivel pedot is tet­tek beléje, meg egy kicsit át­alakították. Igaz ugyan, hogy a Kossá Bácsi megígérte már. hogy kivonják a forgalomból az ilyen vagonokat, dehát mégis van belőlük. Ez persze nem lenne >lyan nagy baj, hiszen ha eddig jók voltak, ezután is megteszik. Az vi­szont már nem jó, hogy a va­gonokat nem fűtik — szegény bácsik nem csak a Kossuth téren fagynak meg, hanem még hazafelé utaztukban is — sőt még világítás sincs. Tessék elképzelni, hogy száz­ötven bácsi utazik minden­nap ezen a vonaton haza — és minden nap másikuk vesz gyertyát, hogy mégis lássa­nak valamit Ez egy olyan sötét dolog, hogy még én se látok benne tisztán. Megkérem a Szer­kesztő Bácsit, leriisenek rá egy kicsi lényt. Előréi PENNA ANNA Meg jegy zéssel.. • ... zárjuk le azt a vitát, mely a szolnoki Fértyképész KTSZ s Közöttünk keletkezett ,,Pató Pál szégyenére” című cikkünket kö­vetően. A KTSZ elnöke kijelen­tette, hogy az Alföldi Állami Aruház televíziós kirakatát le­fényképezték s a felvételt az általunk írott időben nem szállí­tották ugyan - ellenben a KTSZ és az áruház nem kötött ki szál­lítási határidőt. Állításának hitelt adunk. Emel­lett fenntartjuk véleményünket annyiban, hogy a gyorsabb munka —' melyre akadt már pél­da a szövetkezet részéről — nem csorbította volna a KTSZ meg­érdemelt tekintélyét, A fássok nyelvéről Mindenkit érdekel szülő­földje múltja. Nincs olyan, szűkebb hazáját szerető em­ber, aki nem tette fel ma­gának azt a kérdést, hogy kik éltek egykor szülőföldje területén és milyen nyelven beszéltek. Milyen nyelven beszéltek a jászok, a Jászság egykori lakói? Erre a kér­désre próbálunk az aláb­biakban választ adni. A jászok, egykor egy igen nagy nép, az alánok egyik ágát alkották. Az alánokkal a magyarság is érintkezett a honfoglalás előtt, az i. u. Vi. században. Ennek az érintkezésnek a bizonyíté­kai a magyar nyelv szókin­csében az alán eredetű jö­vevényszavak. Ilyenek pl.: asszony, híd, vért, zöld, ve­rem, stb. Viszont az alánok nyelvébe is jutottak szavak a magya-r nyelvből. Az alá­nok utódainak, az oszétek- nek a nyelvében a tölgyet, kertet jelentő szavak magyar eredetűek. Az alánokkal való érint­kezésnek nemcsak nyelvünk szókészletében vannak nyo­mai, hanem mondavilágunk­ban is. A csodaszarvasról szóló regéből tudjuk, hogy Hunor és Magor Dula, alán király leányait rabolta el és vette feleségül. Az alánok hatalmas területet vándorol­tak be. A Kaukázus hegy­lábijai alól még Afrikába is eljutottak. Egy részük azon­ban a Kaukázusban maradt. Másik águk, a jászok, való­színű, hogy a mongol vesze­delem elől Nyugatra húzó­dott és a hunokhoz csatla­kozott, majd velük együtt Moldvába vándorolt. Onnan jöttek a tatárjárás előesté­jén hazánkba. Hogy.a ma­gyarok már a honfoglalás iiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiHiiiitiiiiiiHiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiii előtt is ismerték a jászok elődeit, bizonyítja a „jász” szavunk is, amely a keleti- szlávok szókincséből került nyelvünkbe. A hazánkba ke­rült jászok, akik már akkor is erősen keveredtek a ku­nokkal, felszívódtak. Hosszú ideig vita folyt a jászok nyelvéről. Nem volt egységes vélemény arról, hogy milyen nyelven beszél­tek betelepedésükkor. Voltak, akik azt állították, hogy már ekkor magyarul beszél­tek. Más kutatók azon a vé­leményen voltak, hogy a já­szok a kunokkal egy nyel­ven beszéltek. Volt olyan vé­lemény is, hogy a jászok sa­ját, jász nyelvüket beszél­ték nemcsak hazánkban va­ló megtelepedésükkor, hanem még utána hosszú ideig. — A zonban ezt bizonyítani nem tudták. Az oklevelek­ben aránylag kevés személy­név fordul elő ahhoz, hogy belőlük a jászok nyelvére és arra, hogy beszéltek-e ha­zánkban ezen a nyelven, következtetéseket lehessen levonni. 1536-ban Oláh Miklós, Hungária című művében és 1543-ban Georigus Vemhe- rus azt írja, hogy a jászok megőrizték saját, ősi, ma­gyartól eltérő nyelvüket. Ennek ellenére a vita nem zárult le. Az évszázadok óta újra és újra felvetődő kér­dés ' 1957-ben oldódott meg. Ez év márciusában az Or­szágos Levéltár egyik tu­dományos munkatársa egy ismeretlen nyelvű szó jegy­zéket talált egy 1422-ben írt oklevél hátlapján. Azt gon­dolva, hogy besenyő nyelv­emlékről van szó, fénykép­másolatot készíttetett róla és azt elküldte Németh Gyula DIAKOKNAK tanulásról A pakisztáni egyetemi hallgatók piobíémái A karacsi egyetem férfi- hallgatóinak 80 ‘ százaléka idén megbukott a vizsgá­kon. Az egyetem fennállása óta a hallgatók ezidén vé­geztek a legrosszabb ered­ménnyel, amit véleményünk szerint a hallgatónők jelen­léte okoz. Pakisztánban, eb­ben a szigorúan muzulmán országban a fiúk és a lá­nyok egymástól teljesen el­különítve nevelkednek. Sok fiatal pakisztáni esküvője napjáig édesanyján, vagy nő­iest vérein kívül nem is lát női arcot; az egyetemen pe­dig, uram bocsá’ a hallgatók egyharmad része nő. — De ez még nem elég. Ezek a fi­atal lányok ráacVsul leve­tették az ősi fátyolt és euró­pai divat szerint öltözköd­nek. Súlyosan befolyásolja a himnemű hallgatók lelkiálla­potát az a körülmény is. hogy viselkedésük azért ugyanolyan tartózkodó ma­radt, — mint anyáiké. — Már szinte kalandnak szá­mít, ha egyikük férfi kolle­gájától elfogad egy feketét, vagy a kezét nyújtja neki. — Ezek az egyetem légcsőd á­A tanító ne legyen túl kövér A kanadai Ontario állam­ban kizártak a tanítóképző­ből két diákot, mert túlsá­gosan kövérek voltak; A 21 éves Paul Wraggnak el kellett hagynia a toron ,i tanítóképzőt a következő in­dokolással:. „Igyekszünk el­kerülni, hogy olyanok men­jenek tanítói pályára, akik szokatlanul kövérek, vagy soványak, magasak, vagy ala­csonyak, vagy valami testi elváltozásuk van, mert az ilyesmi túlságosan leköti a gyermekek figyelmét./1 latosabb idilljei! Ha előfor­dul, hogy akad olyan elve­temült leányzó, aki randevú­ra ts hajlandó elmenni, az ifjú pakisztáni azt sem tud­ja, mit szokás* ilyenkor mon­dani .;; A női hallgatók megjelenése az egyetemen komoly válságot okozott és a férfi hallgatók szinte re­ménytelennek látják a hely zetet. Úgy látszik azonban, hogy a leány-hallgatók lel­kinyugalmát a férfi kollégák egyáltalán nem zavarják, — mert egymás után teszik le vizsgáikat szép sikerrel. OlZYn ZbdzimZS... — műsorvevő engedély nél­kül rádiót hallgatni — mon­dotta Varga Ferenc, a me­zőtúri városi tanács szabály- sértési előadója. — Az orv- hallgatókat előbb-utóbb tet­ten érik az ellenőrző szervek, s a büntetés so Ideal nagyobb a havi tíz forintos rádióadó összegénél. Az utóbbi időben ötvenhat engedély nélküli rá­dióhallgatót találtunk, s töb­bek között a Téglagyár Egye­sülést 400, Zsoldos Lajost 250. Kozák Lajost 350. Sz. Nagy Annát 200. Antal Józseiet 100 forint büntetésre kötelezte a szabálysértési tárgyalás ha­tározata. — A köztisztasági szabá­lyok megsértőit is felelősség­re vonjuk — folytatta Varga Ferenc. — Legközelebb Bán Józsefné. Szöllősi István. Csi­ger Imre, Bordács Ferenc mezőtúri lakosokat, mert az utcán tárolták a szemetet. — Ebből is látható; érdé mes tehát a lakosságnak be­tartania az érdekeit szolgáló rendeleteket. mert különben magas „tandíj” ellenében kénytelenek meat/ ú azok betartásának módiát. akadémikusnak, aki arra a véleményre jutott, hogy a felfedezett szójegyzék a ma­gyarországi t: jászok eddig egyetlen nyelvemléke. Ez a nyelvemlék negyven jász szót tartalmaz latin. ill. ma­gyar megfelelőjével. — Nem összefüggő szövegű nyelv­emlék, hanem jász szavak jegyzéke, amelyet gyakorlati szükségből állítottak össze. Rendeltetése az volt, hogy segítségével az oklevélben elmített peres ügyben utazó hivatalnok megértesse ma­gát a jászokkal. Ugyanis egy jász falun vitt keresztül az útja. A szójegyzék első sorá­ban a „Jó napot“ köszönő formula jász megfelelője ol­vasható, majd ilyen közhasz­nú szavakkal találkozunk: mint; kenyér, hús, leves, to­jás, víz árpa, köles stb. Németh Gyula akadémi­kus a Nyelvemlék szavait összevetve a megfelelő őszét szavakkal és megállapította, hogy a magyarországi jászok nyelve igen közel áll a Szov­jetunióban élő oszétek nyel­véhez és az őszét nyelv di- gor nyelv járásával egyező vonásai vannak. A szójegy­zék megfejtője 1957 július 24-én a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Iroda­lomtudományi Osztályán elő­adást tartott erről a szójegy­zékről. Az előadás a Ma­gyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudomá­nyi Osztályának közlemé­nyeiben is megjelenti (XXII. kötet, 1—4.) A jász szójegyzék értéke több szempontból is nagy. — Felfedezésével lezáródott egy hosszú vita, amely arról folyt, hogy milyen nyelven beszéltek a jászok. Fontos ez a nyelvemlék azért is, mert eddig csak az oklevelekben, elég gyéren előforduló, két­ségtelenül jász személynevek alapján próbáltak képet kap­ni nyelvükről. A felfedezett szójegyzék révén, amely nem személyneveket tartalmaz, több lehetőség nyílik a já­szok nyelvének vizsgálatára. Segítségével pontosabban meg tudták állapítani a jász nyelv viszonyát az őszéihez. Igen fontos az is, hogy a-szó.jegy­zék egv 1422-ben keltezett ok­levél hátlapján található. — Tehát az V. században még beszéltek a jászok nyelvén hazánkban. Ezek után joggal vetődik fel bennünk az a kérdés, hogy meddig beszéltek ha­zánkban ezen a nyelven. A válasz a következő: 1693-ban Otrokocsi Foris Ferenc azt írja, hogy a jászok nyelve mindenben egyenlő a ma­gyarokéval”. Tehát a XVII. század végén már nem be­széltek jászul viszont a XV. században igen. Ezek szerint a jászok a XVI. században cserélték fel nyelvüket a ma­gyarral. A kérdés további tisztázá­sához sr XVI. századi oklevél­anyag áttekintése vezet. Va­lószínű, hogy a .török hódolt­ság korabeli oklevelek sze­mélynevei, földrajzi nevei kö­zött jász eredetűek is lesz­nek. H. Tóth Imre Kéttörzsíí hajó A Gorki j-i Hajógyárban két acéltörzzsel rendelkező, de közös fedélzetű Diesel- teherhajót építenek. A hajó hossza 71.8 méter, szélessége körülbelül 16 méter a két törzs közötti távolság 3.5 mé­ter. Az új Diesel-hajó vízkiszo­rítása 999 tonna, terhelőké­pessége 600 tonna. A külön- külön 540 lóerős két hajtómű óránként 27 kilométeres se­bességre képes. A tervezők most kéttörzsű utasszállító Diesel-hajó terv­rajzain dolgoznak, A hajó távvezérlésű lesz, a partról , irányítják (TASZSZ.) A sark-vidékek a Föld jégszekrényei Scott kapitány, amikor 1911-ben a Déli Sarkvidéken élelmiszereket raktározott el, hogy visszatérőben elegendő élelem álljon rendelkezésére, nem sejthette, hogy fia. Pe­ter Scott fogja azokat 1957- ben elfogyasztani. Egy ame­rikai expedíció ugyanis 1957- ben megtalálta Scott antark­tiszi raktárát és néhány kon­zervdobozt ellenőrzésre Ang­liába küldött. Egyes kon­zervdobozok meg rozsdásod­tak, a legtöbb azonban olyan maradt, mintha akkor került volna ki a gyárból. Peter Scott kinyitotta a húst, tejet, babot és lekvárt tartalmazó dobozok némelyikét: tartal­muk kiválóan ízletes maradt. Angol tudósok ennek alap­ján megállapították, hogy a sarki területek igen alkalma­sak a felesleges élelmiszerek konzervdobozban történő tá­rolására. A Szovjetunióban is foglalkoznak ezzel ,a kérdés­sel és arra gondolnak., hogy a sarkvidékeket a jövőben a kontinensek hatalmas „jég­szekrényeként” hasznosítják. Repülő csészealjak Angliában 'A Hovercraft Developments Ltd. nevű angol cég tízéves tervet dolgozott ki „légpár­nán, 3—5 méter magasságban a Föld színe felett lebegő és közlekedő” járművek soro­zatgyártására. Ezekből a re­pülő csészealjakból négy tí­pus gyártására készülnek Nagy-Britanniában. Súlyuk: 40—100 tonna, sebességük 50—60 kilométer. A repülő tehergépkocsi el­sősorban a sztyeppén vagy sivatagos területen szolgálná az áruszállítást; különösen jól felhasználható Ausztrá­liában, Afrikában és Kana­dában, hiszen lényegesen könnyebben közlekedik min­den olyan járműnél, amely­nek útra van szüksége. Cukorkabehozatali tilalmat követelnek a svéd fogorvosok Dr. Vaikna a svéd fogorvo­sok nevében javaslatot tett, hogy függesszék fel a cukor­ka behozatalt Svédországba, mint mondotta, a gyermeke­ket addig nem lehet leszok­tatni a túlzott cukorka fo­gyasztásról, amely tönkre­teszi fogaikat, amíg az üzle­tek teli vannak néhány fil­lérért beszerezhető áruval. A svédországi gyermekek fo­gai annyira romlanak, hogy igen erélyes intézkedésekre van szükség. Dr. Vaikna a közegészségügyi hatóságok­nak és iskolaigazgatóknak előterjesztett javaslatában ki­fejti, hogy amennyiben nem tiltják be teljesen a cu­korka behozatalt, legalább az ártalmas édességeket olyan nagy tételben árusítsák csak, hogy azt a gyermekek zseb­pénzükből ne tudják megvá­sárolni. (AP.) „Lassan többet tudunk már a Hold felszínéről, mint a tenger mélyéről“ Dr. A. B. ReChnitzer és dr. Jacques Piccard nem,régi ban megdöntötték a tenger mé­lyére való merülés eddigi csúcsát: a Mariana szigetek közelében 18.600 láb mély­ségig jutottak le. Rechnitzer élményeiről be­számolva kijelentette, hogy „manapság szinte többet tu­dunk már a Hold felszíné­ről, mint a tenger mélyéről és ezért rendkívül izgalmas élmény volt a lemerülés ilyen nagy mélységekbe“. Mint mondotta a tenger fenekén nem láttak halakat, csak ren­geteg apró, nyilván föidtúrő állatoktól származó üreget. A lemerülés óriási felhőkben kavarta fel a tenger fenekét»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom