Szolnok Megyei Néplap, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-09 / 289. szám

1959. december 9.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

Válasz az „Egy gyár gondjai“

című cikkre

Október 30-án a Szolnok megyei Néplapban megjelent cikk írója azt kéri: többek között a Mezőtúri Villamos- és Géptechnikai Cikkek Gyára problémáira a megyei tanács ipari osztálya is adjon választ.

Szerintünk az a helyes profil ennél a gyárnál is. ami nevében van meghatározva, tehát Villamosberendezés-sze- relék és háztartási kisgépek gyártása. Ha évközben új gyártmányra térnek át. az anyagszükséglete biztosítható, tehát az új, praktikusabb gyártmányok bevezetését anyaghiány nem akadályozza. Jelenleg a lakosság részére fontos szolgáltatási munkát végeznek itt, s mi is fontosnak tartjuk a 110-ről 220 Voltra való átkapcsolási munkák gvors, eredményes befejezését. De ezentúl is sok hasznos gyártmányt javasoltunk már 1957 januárjában ennek a gyárnak. Szerepelt ezek között: T-dugó, újtípusú falikapcsoló, zongorabillentyűs kávéfőző, háztartási robotgép. emyőtartó, elektromos vibrátor, háztartási gépek elektromos meghajtása, vízmelegítők, háztartási boy- ler. hajszárító, villamosborotva, körtekapcsoló, elektromos szárító, asztali ventillátor —

hogy csak a legfontosabbakat

említsük.

Ezidáig csak a T-dugó és az ernyőtartó készült el, s jelenleg a háztartási boyler két változatának bevezetésével kísérleteznek, a többi gyártmányra pedig még kísérlet sem történt.

A vállalat problémáit a helyi, a megyei tanács, a minisztérium képviselői már több ízben megvitatták, de nem sok eredménnyel.

Jó műszaki gárda dolgozott itt az elmúlt időkben, csak azt nem tudjuk megérteni, hogy 1957 óta miért mondott le már a második műszaki vezető? Az első, Márkus István, jelenleg tervezőmérnök Budapesten a TRANSZVILL- nél. s elégedettek munkájával. Tusiják Pál ugyancsak tervező az Egyesült Izzónál, szép eredményekkel vezeti a gyártmányelőkészítő osztályt. S a VILLGÉP-ben jelenleg nincs műszaki vezető — akit ideiglenesen megbíztak ezzel a munkával, ismét kilépett a vállalattól. — Hogy miért? — erre csak a vállalat vezetői tudnának válaszolni. Foglalkoznunk kell egy másik hibával is. A dolgozók munkaszelleméről van szó. Ma már nem elég a tsz-patronálás, nem elég a telévízió, a magnetofon és egyéb. Arra is

szükség van, hogy a népgazdaságban jelentkező feladatok megoldásában a többi helyi ipari vállalathoz hasonlóan ez a gyár is aktivizálja magát. Mindez az itt dolgozó 80 ember munkával való ellátásával. s a gazdaságosság kérdésével is szorosan összefügg. Meg kellene szüntetni a ké- sőnjárást, a vezetőktől a dolgozókig, a kapun belüli munkanélküliségért sem adhatunk dicséretet, a fusizásért sem jár kitüntetés. De a dolgozók, a műszaki gárda véleményére is többet kellene adni.

Összegezve: ez a gyár jó felszerelésével elsősorban a cikkgyártásra kell, hoey berendezkedjék, évi termelésének mintegy 80—90 százalékát az állandóan változó új és új cikkek gyártásának kell kitölteni. Az anyagszükséglet biztosítható, tehát nem szükséges hónapoki'’ évekig várni a prototípus legyártásával, hallgatni kell az irányítószervek tanácsára, nem szabad meghátrálni a nehézségektől, s minden lehetőséget, minden segítséget meg kell ragadni, azokat is, amelyek a megyei tanács ipari osztályától erednek.

A Megyei Tanács

Ipari Osztálya nevében:

Pintér Dezső osztályvezető.

Gondok |

1tettek \

ivállalásoki

Megszokott szavakat írtam a címbe. Annyira közismerteket, hogy láttukon talán int is az olvasó: Ugyan mi Újságot takarhatnak? Pedig eze- setben az egyébként száraz szavak különös: ízt kapnak és új zamatot árasztanak magjukból.

Magam kicsit megrészegedtem, amikor hallattam Farkas Kálmánt, a kisújszállási városi pártbizottságon. Mert így mondja:

— Most tanácskoztunk a jövő évi tervekről, a közös gazdaságok elnökeivel. Próbáltuk formába önteni mindazt, amit a megyei pártértekezlet határozata városunkra megszab.

Ha jól meggondolom akkor is azt mondhatom: kemény fába vágták fejszéjüket a kis- újiak. A növénytermelésben ugyanis rövid időn belül olyan eredményeket akarnak elérni, ami ismeretlen volt a vidéken, amit a szittyós, szikes talajból még sohasem sikerült lúsróMní.

Aztán meg az állattenyésztés;

Ami ezt illeti, bizony túl nagy hagyományokról nem beszélhetünk. Különösen ha a baromfira kerítjük a sort. Mert az az igazság, hogy kiki nevelt hajdan a maga portáján annyit, amennyi a családnak elég volt, alkalomadtán egy kis pénzmagot is hozott a házhoz. Ám efelett már

eljárt az idő. Több kell, any- nyi, hogy Kisújszállás' is belesegítsen az ország ellátásába. Igen ám, de hogyan? Az évtizedes múltú termelőszövetkezeti városnak híréhez híven kell helytállnia.

— Ügy ám — hagyja jóvá az előbbieket Farkas elvtárs Fzen már rém is vitatkozunk inkább cselekszünk. De nem akárhogy, mert a célkitűzésekben szereplő 90 ezer áru- baromfi helyett a közös gazdaságok 120 ezret vállaltak, mondván, hogy emellett még a holdankénti egy törzsbaromfi is az ólakba kerül.

Nagy szó ez, különösen ha azt is hozzátesszük, hogy az ólak egy része valami ?0 ezer baromfi férőhely is csak ezután épül. Ez a másod'k huszárvágás a kisújszállásiak terveiben. S nem is akármilyen ez sem. Azt mondják most, miután már sokat okoskodtak a férőhely problémán hogy -találunk kihasználatlan tanyákat a határban. Neki az erőt, 1 ontsunk majd építsünk. És a Dózsarbeliek már mozgolódnak is, mert mire a kemény fagy megjön, túl akarnak lenni az alapozáson.

Aztán egy másik dolog. Akik már ismerik így emlegetik: tisztító mozgalom. S közben összemosolyognak a csodabogár elnevezés felett. Okkal-joggal derülnek a rej- télyeskedők, mert csakugyan csoda jó amit terveznek. így

okoskodnak: a népszámláláskor be kell térni a város minden hazáiba. S ha megy a számlálóbiztos miért ne kísér hetné el néhány aktíva is. No persze nem azért, hogy beleszóljon a számlálási munkába, hanem inkább szemlélődni: hol lehet trágyát találni az udvaron. És mert a földnek szükséges az erejét visz- szapótoírii, a felfedezésen is túllépnek. A közös gazdaságok megvásárolják az udvarokat éktelenítő trágyadombokat, s viszik kifelé a határba.

„.Hát ennyit egyenlőre az első lendületről Mert az igazsághoz tartozik, hogy terveznek most Kisújon, gondolkodnak még egyebeken is, dehát azzal még várjunk. Várjuk meg, míg a most elheszélte- ket teljesítik. _ nagy —

Kiváló eredmények —

merész tervek a Gépjavítóban

Kellő előrelátással, felelősségérzettel, jó munkaszervezéssel és anyagbiztosítással túlszárnyalható az üzemi terv, ezt bizonyítja a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat példája is.

Az év elején állandó lemaradással küzdöttek, most meg a novemberi 3 milliós tervük helyett 4 millió 800 ezer forint értékű munkát végeztek el, éves tervüket a hó végére teljesítették. Igaz, létszámtervüket is túllépték, de megközelítően sem olyan arányban, mint a tervtúlteljesítés mértéke; Mindenképpen meg akarják tartani az embereket, mert jövőre negyvenöt fővel növelni kell a létszámot, s ha most eleresztik a létszlámfelet- tieket, egy hónap múlva szaladgálhatnak munkások után, s nem is biztos, hogy kapnak megfelelő embereket. Márpedig jövőre mintegy 65 százalékkal nő az üzem terve. — Kellenek a szorgos munkáskezek.

1959-es tervük határidő előtt egy hónappal való teljesítése sokmindennek köszönhető.

Döntő súllyal annak, hogy

műszaki intézkedési tervüket pontról pontra valóraválíják.

A Diesel üzemben például munkábaállítottak egy modem vonalbafurót, univerzális köszörűgépet. Megvalósították — többek között — a porlasztók felújítását, s repedésvizsgáló berendezést szereztek be. A mezőgazdasági kisgépgyártásnál kézi erő helyett gépi megmunkálást vezettek be több cikknél —, így a csilléknél. A nyersméreteket gépi fűrész helyett excenter-préseken készítették az idén, s ezáltal a termelékenység ennél a gyártási szakasznál 6—8 százalékkal nőtt.

A megfelelő anyagellátás biztosításával a III. negyedévtől kezve 25—30 százalékkal nőtt a munkaidőkihasználás. A forgácsoló üzemben 90—95 százalékig emelték fel a gépkihasználást, s így elérték, hogy a forgácsoló biztosítani tudta az anyagot a többi üzemrésznek. Korábban ezzel volt a legtöbb probléma.

Több új gyártmány is szerepelt idei programjukban. Elkészítettek például egy másfélezer négyzetméter üvegházat, 610 répalazítót, exportra kerülő hűtőarmaturákat,

szemenkénti répamagvetőt, infravörös sugárzással működő zsizsiktelenítőt. Megszervezték az NDK Malwurf traktorainak szervizszolgálatát;

Fáradozásaikat elősegítette, hogy az állam az idén mintegy négymillió forint beruházással fejlesztette a vállalatot.

Uzembehelyezték a Diesel műhelyt, a kovácsoló és a tűzoltókészülékek javítására hivatott üzemrészt.

Mindezeken túl növelte eredményeiket a javuló munkaszervezés is; Több gyártmánynál megszervezték, illetve szervezik a szalagszerű javítást. Megalapozottnak tartják éppen ezért, hogy jövőre legalább 30 százalékkal növelik a termelékenységet s mintegy 2.5 millió forint önköltségcsökkentést érnek el. Ennek érdekében gyártáselőkészítő csoportot szerveznek,

idomdarabolót, nitrálóüzemet helyeznek üzembe, megoldják a hengerfelújítást, stb. Technológiai csoportjuk már néhány hét óta a jövő évi gyártmányokon dolgozik.

Az önköltségcsökkentésben az idén is szép eredményeket mutattak fel. Az I. negyedévben például 15—15

ezer forint volt. pm motor önköltsége, most 11 ezer.

Bármilyen nagy gonddal

foglalkoznak a következő

tervidőszak elkészítésével, — nem feledkeznek meg az idei program jelentős túlszárnyalásáról; Decemberre még négymillió forint termelési értéket irányoztak elő. Súiy- lyal a tsz istállók gépesítésével foglalkoznak. Év végéig ösz- szesen 45—50 istállót gépesítenek részben vagy teljesen.

Irányt vettek arra is, hogy gyorsan kijavítsák a vállalatnál még meglévő hiányosságokat, — si —

mtmttmiemímsmtmmimimmtmífmiBegM

KŐFARAGÓ

Szolnokon, a Tisza-híd építésénél kilencszáz köbméter követ kell a támfalhoz kifaragni. Ezt a nehéz és fáradtságos munkát végzi Urbán István, a kőfaragók egyike.

jYítntagaEda

Újabb két olajmezőt tártak fel az Alfőldőn

Az Alföldi Kőolajfúrási Üzem dolgozói, a kongresz- szusi versenyben számos kiemelkedő munkasikerrel hívták fel magukra a figyelmet. Növelték az egy berendezésre eső méterek számát, gyorsították a szállítás ütemét, csökkentették a termelés költségét. Mindezeken túlmenően több gáz- és olajkutat tártak fel, amelyeknek rendkívül nagy jelentősége van a népgazdaság iparának fejlődése szempontjából;

A napokban a termelésre alkalmas olajkutak száma újabbakkal gyarapodott. — Pusztaföldvár térségében két új olajkút jó eredményekkel kecsegtet. Az olaj összetételének és mennyiségének vizsgálata most folyik, de a szakemberek máris megállapították, hogy jelentős olajmennyiség húzódik a föld

ISMERTE a község, a járás és a megye. Ünnepnapokon tisztelettel süvegelték meg a kabáthajtókájáról lecsüngő kitüntetést, a mintagazda- jelvényt, S jött az idő, a nagyüzem, a közösségi gazdálkodás mellett eltörpültek még a legjobb mintagazdák eredményei is. Aztán a tavaszon termelőszövetkezetekbe lépett a megye parasztsága.

S azért kerestük fel megyénk híres mintagazdáját, hogyan állt helyt a nagy változások idejében, hogyan talált magára, milyen szerepet vállalt a mezőgazdasági forradalomban.

*

— Hol keressem? — kopogtatok be Farkas elvtárshoz, a községi párttitkárhoz.

Veszi a kabátját és jön velem. A tanácsháza udvarára vezet, ott székel az egész falut tömörítő Szabadság Termelőszövetkezet.

I — Bálint Kálmánnal beszélhetnék — mondom az irodában lévőknek.

; — A brigádvezetővel? —

'.kérdezik vissza.

; — A mintagazdával!

— Az lesz az.

j Este későig várom. Közben ;elsétálok. Mire visszaérkezzem, éppen egy nagy darab [ember vitatkozik az irodában. ;A vita tárgya: sok baj van a ;lovakkal, négy-öt embertől mindia nem tudták átvenni

meg, hát nem félek én a gyalogmunkától sem.

Miről is van szó?

Van abban igazság is, túlzás is, amit Bálint Kálmánról terjesztenek.

Igaz az, a község legokosabb emberének tartja magát, s ehhez nincs jogat Igaz az, sértődött, mert eddig még nem küldték el tanulmányi útra, nem volt üdülni, mint mintagazda. S ha vágyik is erre. szerénytelenség követelnie. Látnia kell: ott tartunk, hogy a tömegek felvetik, vezetőjük felvilágosodott világnézetű (materialista) ember legyen. S erről gondolkodnia kell Bálint Kálmánnak, ezért nem szabad megsértődnie.

ÁM ABBAN neki van igaza. Fenntartás nélkül dolgozik, bár azt sem tudja még, milyen lesz munkaegységrészesedése, de a rábízott munkát csinálja. S aztán. Türelemmel kell lennie vele szemben. Bálint Kálmán még ha kiváló mintagazda volt is, sok babonás, elavult előítéletet hozott magával, amit nem tud egyik napról a másikra levetkőzni. Ha türelemmel, jó szóval közelednek hozzá, akkor igen, ha sértegetik vele, akkor csak dacot válthat ki belőle is.

Bálint Kálmán hamarosan feltalálja magát a termelő- szövetkezetben. Régi tervezgető képességét, szaktudását, amelyet a kisparcella korlátozott, itt gyümölcsöztetheti igazán, s nagy hasznára lehet a közösségnek, de ehhez neki is nagyobb szerénységet kell tanúsítania.

BORZÁK LAJOS

alatt és a két kút napi egyenkénti hozama eléri a 25—30 tonnát.

Ezzel együtt az Alföldön található olajkutak száma kilencre, a gáztermelő kutak száma pedig huszonháromra emelkedett. Az alföldi kőolajbányászok az idén több gázmezőt tártak fel, mint amennyivel az egész Dunántúl rendelkezik. Az Alföldön található kőolajmennyiség pedig körülbelül eléri az egyik nagy -dunántúli mezőnek a termelését. Az olajbányászok az elért sikerek alapján további célokat tűztek maguk elé. December végéig el akarják érni az üzem történetében páratlan eredményt, a százezer méter kutatófúrást. A feladat teljesítésére minden feltétel megvan és ezzel a múltévi fúrásnak mintegy kétszeresét végzik el*

férőhely hiányában. Így is sok van belőle, s takarmány meg kevés. Bálint Kálmán ma is a takarmányfelmérést végezte, meg az állatok egyedi megjelölésével foglalatoskodott. Ö lett kilencszáz vegyessertés 239, szarvasmarha „legfőbb gazdája”, az állat- tenyésztés parancsnoka. Hozzátartozik a jószágok elhelyezésének, takarmányozásának gondja.

Már délután elmondták nekem: szaktudásában, szorgalmában keresve sem találnak hibát. Idejében belépett a termelőszövetkezetbe, ha sokat vívódott is az elején. És ez jól jött akkor, mert sokan figyeltek rá. Első között töltötte le az őszi belépők négy fogatos munkanapját. Pedig nagy volt az ellenagitáció, nem lehetett népszerű elsőnek lenni. Bálint Kálmán is azt tette: korán kijött a faluból, s késő este ment haza, hogy ne is lássák. De kötelezettségének becsülettel eleget tett.

EGY HÓNAPJA körül vette fel a munkát a közösben. Ugyanolyan jószívvel, jókedvvel dolgozik, mint a 16 és fél hold földön egyéni korában. Azon is mindig kísérletezett, mindig újított, amiért 1948- ban mintagazda, 1952-ben „Kiváló Növénytermesztő”, a felszabadulás óta összesen 18 oklevél tulajdonosa lett. A

gazdatársak pedig tanácstagnak, legeltetési bizottsági elnöknek, mezőgazdasági állandóbizottsági elnöknek választották. Sőt tagja a Hazafias Népfront megyei elnökségének. is.

Hanem..

Megindult ellene a vádaskodás, a háta mögötti suttogás. Hogy jogtalanul lett mintagazda, mert a legeltetési bizottság földjét is használta, hogy a paphoz jár vacsorára, hogy a baldachint viszi a pap feje fölött aZ egyházi körmeneten, hogy elbizakodott, követelőző.

A községi párttitkár, Farkas elvtárs nem olyan ember, aki csak úgy felül a mendemondának. Időt szakított rá, s négyszemközt elbeszélgetett Bálint Kálmánnal. Tisztázták szemtől szembe, mi igaz a feltevésekből

A mintagazdaság kérdése.

Ez legegyszerűbb. Annak idején bizottság mérte ^ fel kinn a határban a cukorrépaföldön az eredményeket. Ehhez kétség nem fér.

— A legeltetési bizottsági terület? — teszem fel én is a kérdést Bálint Kálmánnak.

— Igaz, használtam ötszáz négyszögölet, ez járt a többi tagnak is.

•— Igen, négyszer-ötször

évente templomba is elmegyek, de a papvacsora nem igaz.

S kitör belőle.

— De ha azt akarják, hát nem szégyellek én kocsira ülni, s akkor legalább nem piszkál senki. Ha így becsülnek