Szolnok Megyei Néplap, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-08 / 288. szám

1959 december 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP § Gyalog a menyországba Magyar film. Bemutatja a Mezőtúri Szabadság mozi dec. 10—16, Csipkerózsika, Ludas Matyi, Jancsi és Juliska — bélyegeken A posta idei gazdag bélyeg­kiadási programját értékes, kedves bélyegsorozattal zár­ja. Rövidesen nyolc értékből álló mese-bélyegsorozatot ad­nak kL A sorozat hét értéke két színnyomással készül. Az első érték a 20 filléres bélyeg pedig, amelyen az óvónéni mesél a gyermekeknek kilenc színű lesz. A 30, a 40 és a 30 filléres, valamint az 1, a 2, a 2.50 és a 3 forintos bélye­geken egy egy gyermekmese rajza — többek között a Csipkerózsika, a Ludas Ma­tyi, a Jancsi és Juliska, a Pi­roska és a farkas — látható. (MTI). M E NY AS SZÓ NYTÁN C Qlt/icL Gib of izuunííoc a Szigligeti Színházban Az író tolla néha képes egy fogalomnak két értelmet adni. Anyaföld — gyilkos föld. Az élet és a halál. Mily zengzetesen hangzik: anyaföld: Csak hallanunk kell a szót, máris élet sarjad a hangzók muzsikája nyomán, miként a halálra gondolunk, ha gyilkosként személyesítik meg a földet. Mi szolnokiak, élő példát tudunk párosítani a fogalom kettős értelme mellé; közel harminc éve parancsolt a síri világba sok életerős parasztembert a föld szentsége, és oszthatatlansá­ga. S ugyanakkor nap mint nap ízlelgetjük az egyre töb­bet ígérő anyaföid szót, amely a földeken beállott mély változás nyomán nyer­te el valódi értelmét. Ha kissé távolról is indul­tam el, úgy érzem, ezen az Úton lehet legbiztosabban megerősíteni Nyíri Tibor pa­raszti tárgyú színművének, a Menyasszonytáncnak — lé­nyegét. Mert ebben a műben birkózik az élet és halál, néhol keserű, másutt eler- nyedö tusában. Ezért — mi­előbb egy lépéssel is tovább indulnánk — kötelességünk megjegyezni: gazdagabbak lettünk. Gazdagabbak egy új, mai témájú magyar színmű­vel. Amelyik drámaíró vál­lalkozik a mezőgazdaságban és a paraszti életformában sokszor drámai méreteket öltő, történelmi változások ábrázolására, az botladozásai- val együtt is átlépte a siker- rubikont. Mert jelen pillanat­ban az élet egyetlen egy te­rülete sem hordoz magában annyi konfliktus-lehetősé­get, mint a paraszti élet mai sorsfordulója. Nyíri Tibor ezt a sorsfor­dulót építette bele az egyes emberek, a személyek életé­be, hogy minél nagyobb drá­mai erővel hasson a paraszt­ságnak ez a nem minden­napi történelem-csinálása. Szőke András, édesanyja és önmaga cselédje, tizenhat hold föld rabszolgája, a ha­ladó paraszti életforma meg- virradásáruík hajnalán ébred rá arra, hogy életerőt, gondo­latot és minden szépet, — ■ amit csak magában hordoz egy munkaszerető paraszt­ember — kiszipolyoz belőle a föld, amely korábban nénje halálát követelte. S most, mint telhetetlen hétfejű sár­kány egyetlen leányának bol­dogságára tör. Talán ennyi­ben lehetne összefoglalni a darab cselekményét, amelyből egy másik szálként bontako­zik ki az új Untért, «t lezül- lött, megromlott termelőszö­vetkezet talynaéUitásÁért foly­tatott hm-c. Sok ez egy csapásra még olyan szerzőnek is, aki ma­gára öltötte a mesebeli szabó­legény híres övét. Nyíri Ti­bor tulajdonképpen két da­rabot ötvözött eggyé. — Az egyik: az igen-téma, a másik: a hogyan tovább? További földkérdéssel fog­lalkozó színműveink fő kon­fliktusa az egyénileg gazdál­kodó paraszt meggyőzésére és igen-mondására épült. Az íaent-mondó vívódása és új élet-keresése hatalmas, kime­ríthetetlen téma. Sajnos, rit­kán merítenek ebből a gaz­dag tárházból íróink. Nyíri Tibor ezért is érdemel meg­különböztetett dicséretet. De a szerző megelégedhetett vol­na a hogyan-tovább kon­fliktus kibontásával. így drá­maibb és logikusabban végig gondolt mű születhetett vol­na. Ez esetben gazdagon áradó élettel lehetett volna telíteni Szilvást Gábor figu­ráját, valódi életet lehetett volna lehelni Szőke Miska alakjába, nagyobb hangsúlyt kaphatott volna a dráma szempontjából jobb sorsra érdemes Mulatós Farkas, fe­leslegessé vált volna Keny- heczi József teljesen indoko­latlan — a cselekményen kí­vül álló — szerelmi vallomá­sa. így talán mélyült volna a dráma lírája is, amelyet néhol, — de különösen a sze­relmesek nyelvi anyagából — hiányoltunk. Esetenként sze­gényes a dráma nyelve is, ami arra enged következ­tetni, hogy a Pesten élő szerző nem gyűjtött elég pro­vinciális nyelvi anyagot a provinciális (nyírségi) témá­hoz. A rendezés igyekezett né­hol tompítani az egyenetlen­séget. A szerző által tétlen­ségre ítélt Szilvást Gábor né­hol mozgásba lendülhetett. Szőke Miska életre keltésénél is Nógrády Róbert rendezői keze adta meg a jelt a fel­támadásra. Szőke András alakjának botladozás nélküli színpadra állítása szintén rendezői érdem. Viszont az előadás tempója még nem nyugodt, különösen az első felvonásban. Természetesen várható, hogy a premier-láz után a művészek kilábolnak a tempótlanságból. A helyen­kénti ízetlen nyelvi anyagot fűszerezhette volna a rende­ző is. Érzéseim szerint mind három felvonáson átvonul valamilyen városias felhő­foszlány, mind mozgásban mind pedig hangsúlyozásban. Ebből a rosszul értelmezett koncepcióból néhol bántóan emelkedik ki Szőke Mari né­ni nagyasszonyi szerepfelfo­gása. Úgy tűnik: a paraszti gőg helytelen értelmezésben él a színpadon, mert Kaszab Anna nem tizenhat holdas parasztasszony, hanem jelleg­zetes nyírségi kurtanemes nagyasszony. Véletlenül még jelmeze is aláhúzza ezt az ér­zésünket. Pedig Szőke Ma­ri néni is szolgája a földnek, legfeljebb szolgák között az első. Ha ünnepi jelzőket keres­gélnénk, a megfelelőt Iványi Józsefnek kellene szánnunk. Bensőséges, mélyen átélt sze­repében — az idei évadban először — sikeresen mutatko­zott be. Maradandó élmé­nyünket következetességének, okos, jól átgondolt, belső tar­talommal megtöltött szerep­építésének köszönhetjük. — Alakításában egyetlen szép­séghiba érdemel említést: a végsőkig feszített érzelem nyelvi levezetése néha olyan szélsőséges, hogy már a néző­tér harmadik sorában elve­szik a halkan mondott szó. Győri Ilona Hegymegi Jú- lisa ismét bizonyság amel­lett, — milyen sok színt hor­doz magában ez a fiatal mű­vésznő. Most kendős paraszt- asszony szerepében láttuk viszont, de mint ahogy sokat tapsoltunk a találkahely-tu­lajdonos Mastropaolonénak, olyan őszinte érzésekkel fo­gadtuk emlékeink közé Hegy­megi Julis szépen megfor­mált alakját. Andaházy Margit bájos Veronkája megnyerő alakítás. A fiatal, sok paraszti figurát színpadra álmodó művésznő talán még hitelesebb alakí­tást nyújt, ha a nagy szakí­tást jelenetet lélektanilag jobban előkészíti és megindo­kolja az író. És most enged­je meg az olvasó, hogy egy teljesen szubjektív megálla­pítást tegyek. Mi nézők kissé aggódunk Andaházy Margit hangja miatt. Reméljük, ha túl leszünk a nagy őszi kö­dökön, hangja ismét olyan lágyan zeng majd, mint ko­rábbi paraszti szerepeiben. Tatár Endre nevével még csak most ismerkedünk. — Gondolom osztoznak néze­temben: bemutatkozása sike­rült. Annál is inkább, mert a kissé gyengébben meg­komponált szerep ellenére is, jól megbirkózott Mulatós Farkas figurájával. Tatár Endre a Szigligeti Színház­ban azok közé a kevesek kö­zé tartozik, akik számára nem idegen a paraszti miliő, a paraszti karakter. Halász László, Ross József. Juhász János, Benyovszki Bé­la és Szöllősi Éva nem kis mértékben részesei a siker­nek. A díszlet ezúttal a kívánt és elképzelt szürkébbnél is szürkébb volt. Párkány László December közepén rendezik meg a magyar—szovjet orvosi napokat December 14-én rendezik meg a VIII. magyar — szov­jet orvosi konferenciát a Magyar Tudományos Akadé­mia nagytermében. A konfe­rencián megvitatják majd az izotopok felhasználását a di­agnosztikában és a therápiá- ban. A konferenciára három­tagú szovjet orvosi delegáció érkezik. (MTI). A Magyar Rádió szolnoki adójának műsora Tiszamenti hétköznapok. Ze­nés riportműsor megyénk életé­ből. Hírek, események. Figyelem! Felhívjuk mindazon vevő­inket, akik a 902-es telepün­kön befizetett fűrészhulladék tűzifájukat a Gőzfűrésztől még nem vitték el. hogy azt folyó hó 10-ig okvetlen szál­lítsák él. A határidőig át nem vett mennyiséget töröljük. TÜZÉP Vállalat Szolztok ■ A JÖVŐ MUNKÁSAI Két párhuzamos egyenes a végtelenben találkozik — hangzik a jólismert algebrai tétel. Szintén ismert az is: e „találkozás” csak elmélet, sze­münk látóhatárának csalóka játéka. Ám, a mi korunk, életünk sok-sok párhuzamos egyenes­ből áll, amikre viszont az a jellemző — eltérve a fenti példától —, hogy ezek időben és térben valóban találkoznak egymással. Csupán az idő nagysága, a tér hosszúsága változó. Hogy miért gondoltam ilyesmire, amikor Szolnokon, a Költői Anna úton lévő 605- ös számú Ipari Tanulóintézet diákotthonának vezetőjével beszélgettem, kiderül az is az alábbiakból. — 230 KILÓT EMELŐ KISZ TITKÁR — Már végefelé jár közöttünk a szó, amikor Szokoli Lajos belépett a szobába. — Igazgató elvtárs jelen­tem, az edzésről megérkez­tem. — Az intézet KISZ titkára — mutatta be Papp Gyula Szokoli Lajost. — Milyen sportot űz és milyen eredménnyel? — Súlyt emelek — vála­szolta a KISZ-titkár —, egyé­ni csúcsom 230 klogramm. Szép teljesítmény egy húsz éves fiatalembertől! — Szereti a sportot? — Nagyon. Mert nem hagy­ja ellustulni az embert. Hogy kitűnő tanuló, ének­kari tag is Szokoli Lajos, ezt már Papp Gyulától tudtam meg, s azt is, hogy a Vízügyi Igazgatóság gépműhelyében nagyon elégedettek a leendő vasesztergályos munkájával, aki mint mondotta, egy év múlva már mesterként dol­gozik ott — „ha minden jól megy”. De, hogy „minden jól men­jen” — arról ezúttal is gon­doskodott Szokoli Lajos. Va­csora után hozzáfogott a ta­nuláshoz. Majdnem egyedül, mert — lévén szerda és kime­nődélután — az ügyeletesen, naposon és a portáson kívül kevesen tartózkodtak benn. — KI ES BEFELfi HÓDÍTÓ több Évszázados FALAK — Érdekes, izagalmas. s főleg tanulságos nálunk az élet — újságolja tovább Papp Gyula. — Az elkövetkezendő évek könnyű-, nehéz- és épí­tőipari szakmunkásait képez­zük az intézetben. A már végzett fiúk mesterei, a szü­lők hálás sorai bizonyítják az intézet népszerűségét. No, meg az év eleji létszám túljelent­kezések a diákotthonban. Járműlakatos, kazán- és tűzi- kovács, motorszerelő, építő­ipari tanulóink és a többi szakmák létszáma az idén el­érte az ezerötszázat. Egy évig tanul, dolgozik, él nálunk ez az ország minden részéből idesereglett ezerötszáz fiú. S most, terjeszkedés előtt áll az intézet. Az évszázados falak már évek óta nehezen tudják befogadni az építőipari tanulók növekvő seregét. Így hát, hogyne csillogna az öröm Papp Gyula szemé­ben, mikor mondja. — Szolnokon, a Petőfi út sarkán a jövő év szeptembe­rében felépül az új, 12 tan­termes, 1600 tanulót befogadó iskola, ahol már nem kell az ebédlőben, társalgóban is ta­nítani. A Tisza-parton, az anya­intézet szomszédságában pe­dig, 1960 augusztusában nyit­ja meg kapuit a modemül berendezett diákotthon, 200 tanuló előtt. E két nagyszabá­sú építkezés beruházási költ­sége meghaladja a tízmillió forintot.« — MEGMUTATTAK A SZOLNOKIAK . ■. — Melyik szakmára van Legtöbb jelentkező? — A utóbbi időben az épí­tőiparban. A jó fizetés, a le- csökkentett két éves tanulási idő egyaránt vonzza a fiata­lokat. Szépen megállják he­lyüket. — A vasasok is? — Rájuk sem lehet panasz. Közülük legtöbben a jármű­lakatosi szakmát választó Nák. Az egyik tavaly nálunk ta­nuló tizennyolctagú csoport például most a győri 40. sz. Vasipari Intézetbe került, hogy ott folytassa a munkát, tanulást. Valamennyien szol­nokiak. Eleinte fenntartással fogadták és kezelték őket a győri mesterek. De mióta a tizennyolc szolnoki jármű- lakatos tanuló megmutatta tudását, nincsen fenntartás. Jelenleg ők tizennyolcán a győri intézet legjobbjai: Lu­gosi László, az otthontanács volt elnöke, Fazekas István, Gáspár Béla és a többiek. — KEVÉS AZ EGY ÉV .,. Az itt lévő fiatalokat egy évig nemcsak szakmájuk el­méleti és gyakorlati alapjai­ra oktatják, hogy a hátralé­vő egy, illetve két év alatt (másutt, az ország mindeo részén) új intézetben, új mes­terek keze alatt mélyítsék el tudásukat. Pujcsi Károly, Egyed Ti­bor nevelők, s Papp Gyula otthonvezető másra is ok­tatja „fiait” — méghozzá meglepő sokoldalúsággal és alapossággal. A TIT lélekta­ni, egészségügyi, zenetörténe­ti órákat ad az iparitanulók­nak, de a csillagászati, űrha­józási kérdésekről szóló elő­adások is népszerűek. A po­litikai órák tematikája az ősközösségtől napjainkig fe! öleli az emberiség fejlődésé­nek történetét. Külön órákon foglalkoznak a munka, a be­széd, a közösségi magatartás kérdéseivel. De a hazafiság a szocialista ember jellemvo­násai, a könyv- és újságolva­sás, az étkezés, a ponyvare­gény, a helyes viselkedés, a magyar tájak megismerése, megannyi külön téma, az alap és magasabb fokú eti­kai előadásokon. S a tanulók 85 százalékának színházbér­lete van, a városi KISZ bi­zottság által rendezett Ifjúsá­gi Akadémia előadásain 60 százalékban vesznek részt, 70 százalék pedig rendszeresen sportol. — Nem túlzott ez az igény­bevétel? — kérdem. — Egyáltalán nem — vála­szolja Papp Gyula. — Csak az idő kevés; Egy év után, amikor kezd munkánk gyü­mölcse beérni, ismét szétszé­lednek a fiúk. Nagy probléma ez nekünk, amit sürgősen meg kell oldani! Az érdeklődés különben sokoldalú és alapos, — mondja örömmel az otthon­vezető. Házi szellemi öttusá­kat is rendezünk. Az iroda előtt lévő ..Kérdezz-felelek” láda a legkülönfélébb levele- két rejti. S az érzelmi prob­lémákra, a politikai, a tanu­lással, a munkával, a törté­nelemmel, stb. kapcsolatos kérdésekre nem egyszer ne­héz a válasz. A nyelvészet iránt is meglepően nagy az érdeklődés. „A szolid szó mi­lyen kapcsolatban van a szo- 1 idarítás kifejezéssel?” — kér­dezte az egyik. Másik a szer­vusz és a szevasz köszönés etimológiai viszonyára volt kíváncsi. — AZ EREDMÉNYEK — A nevelők, a KISZ. a kol­légiumi tanács vezetésével jói, eredményesen tanulnak, dolgoznak a jövő építő és va­sas szakmunkásai a 605'üis in­tézetben. A diákotthon tava­lyi 3.7-es átlaga országos vi­szonylatban is kiemelkedő. Viszont e tanév első negye­dére még jobb eredményt vár­A társadalmi munkára hí­vó szó szintén lelkes vissz­hangra lel itt. A szolnoki Uj Élet, Aranykalász Tsz veze­tői, tagsága, új istálló építési, gépjavítási és egyéb munká­kat köszönhet nekik. A társa­dalmi munkából minden tanu­ló kivétel nélkül kivette és ki­veszi részét. Az otthon KISZ alapszervezet felhívására nemrég fejezték be — szintén társadalmi munkában — az ottíioc udvarán a 200 méteres vízvezeték csöveinek árok­ásását. Ezek a fiúk országos mértékkel mérve is a legjobb társadalmi munkások közé tartoznak.. ; — HOL TALÁLKOZIK A KÉT PÁRHUZAMOS EGYE­NES? — Tanulság? Vonjuk le azt is a fentiek­ből Hiba lenne azt állítani, hogy nincsenek azért problé­mák ebben az intézetben. Né­hányat mi is említettünk. Az is igaz, vannak gyengébb ta­nulók is, az ő eredményeiket a most szervezendő új tanu­lópár rendszerrel kívánjáK megjavítani: Legfőbb tanulság azonban mégis az. hogy nemcsak szak­mai, hanem erkölcsi, művelt­ségi téren egyaránt formálják a legközelebbi évek ipari munkásait, itt a 605-ös inté­zetben is. S ezúttal munkás- osztályunk legjobb hagyomá­nyainak, erényeinek tovább­viteléről szintén szó van itt. A létfontosságú tudnivalókat a régi rendszerben az idősebb munkások — inasok — csak nehéz harcok árán tudták megszerezni. Most pedig a mi világunk „inasai” összeha­sonlíthatatlanul jobb körül­mények között készülhetnek az életre. És most, amikor a középis­kolákban egyre nagyobb ered­ményekkel vezetik be a poli­technikai oktatást — ezáltal a gimnazista is közel kerül az ipari tanulóhoz: Az ipari tanulok műveltsége, tudása viszont közeledik a gimnazis­tákéhoz. S a mai idők nem egy bizonysága mutatja: kö­zel az idő, amikor X gimna­zista és Y ipari tanuló egy­más mellett futó nyílegyenes életútja találkozik, hogy utá­na egy vonalban fusson to­vább egy újtipusú közösségi ember kialakulásához. S e két párhuzamos egye­nes már nem a csaló „végte­lenben” találkozik. Csak ki kell nyitni szemünket, hogy meglássuk az újabb állomás­hoz vezető — oly sokáig vég­telennek hitt — út lenyügö ző távlatait Bubor Gyula Ajándékozzon karácsonyra! Belföldi és külföldi gyártmányú töltőtollat ii — Ft-toi 215 — Ft ig emlékkönyvet 28.— Ft-tói 52.— Ft-ig fotóalbumot 46.— Ft-tói 132 — Ft-ig levélpapírt 18.— Ft-tól 90.— Ft-ig BESZEREZHETŐ A MEGYE ÖSSZES ÁLLAMI ÉS SZÖVETKEZETI PAPÍRBOLTJÁBAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom