Szolnok Megyei Néplap, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-06 / 287. szám

6 SSSOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. december * SzilaeiztcrL ajándék a televíasió-tulajdonosok részére Fogadóállomás 130 méter magasságban — Mennyire gömbölyű a Föld? — Négy megye és a szentesi torony A gyorsan fejlődő híradás- technika egyik legfrissebb hajtása a televízió. Ennek az új művészeti ágnak számos előnye és érdekessége van az előtte kifejlődőitekhez ké­piest. Ma már senkire sem hat az újdonság ingerével, hogy a függöny lecsapódásá­val egyidőben hallja rádió­ján a tapsot. A film, amely a legszélesebbkörű tömegszó­rakoztatóvá vált. technikájá­ból eredően legjobb, esetben is csak napokkal az esemé­nyek után kerül a közönség elé. A televízió nézője ellen­ben a történés pillanatában lát és hall — fölébe kereked­ve ezzel a mesék mágusai­nak, kik a varázsgömböt csu­pán látásra használhatták. Jóllehet, a televízió, mint önálló művészet, fejlődésének kezdeti szakaszán tart —, barátainak száma hétről- hétre, sőt napról-napra gya­rapodik. Ezért örvendetesen reménytelen vállalkozás szá­mot közölni megyénk televí­ziótulajdonosairól — mire a nyomdafesték megszárad, ad­digra ez a szám ismét növe­kedett... Minderről Kúti János pos­taműszaki tanácsossal, a Pos- tavezérigazgatóság rádióosz- tályának vezetőjével beszél­getünk. Tőle érdeklődünk, mi tette szükségessé a szentesi televíziós közvetítőállomás építését. A televízióadásra felhasz­nált ultrarövidhullámok tu­lajdonsága, hogy nem követik a Föld felületét, hanem egye­nes vonalban terjednek — magyarázza. Köztudott, hogy a Föld „sík” része nem mér­tani értelemben vett sík. ha­nem lényegileg gömbfelület. A görbület — nagyvonalúan számítva — száz kilométeren­ként 200 méter. Ezért nem látható még tiszta időben sem Szolnokról a budapesti Gel­lérthegy... Láthatatlan lánc — mikrohullámokból — A televíziós vevőanten­nának „látnia” kell az adó­állomás antennáját ahhoz, hogy a készüléken kifogásta­lan képet láthassunk — foly­tatja Kúti elvtárs. — Mivel a „látást” a Föld görbülete akadályozza, magas pontokon felállított közvetítő állomá­sok létesítésével mikrohullá­mú láncot kell létrehoznunk, amely a közvetítendő képet és hangot a távoli adóállo­máshoz eljuttatja. Ilyen adó­állomás épül most közel az önök megyéjének határához: Szentesen. Az állomás megépítésének négy megye — televízió tu­lajdonosai látják hasznát. Az új adótoronytól számított mintegy száz kilométeres su­garú körben válik lehetővé, illetőleg javul a vétel. He­lyes és méltányos, hogy. e négy megye tanácsainak vég­rehajtó bizottsága jelentős összeget szavazott meg hozzá­járulásként. Az állomás tornya 218 mé­ter magasságba nyúlik. Sú­lya meghaladja a 100 ezer kilogrammot. Az arányaiban nádszálkarcsú alkotást hatal­mas szakítószilárdságú acél­sodrony kötelek rögzítik. Ezen a tornyon, 130 méter magas­ságban helyezik el azt a ve­vőállomást, amely a Buda­pestről elindított mikrohullá­mú láncon érkező televíziós jeleket felfogja. Az itt dol­gozók munkáját jelentősen megkönnyíti, hogy szolgálati helyükre lift repíti fel őket. Sőt: a felvonó 200 méter ma­gasságig használható, tehát a karbantartó munkások is jó hasznát látják. Javarészt magyar munkából — Legnagyobbrészt magyar munkások, magyar mérnökök alkotókészsége hívta életre a szentesi állomást — hangsú­lyozza Kuti János elvtárs. — Hazánk szocialista iparának fejlettségét bizonyítja, hogy iparunk, híradástechnikánk meg tud birkózni ezzel a fel­adattal. Az igen precíz mun­kát követelő kapcsolótáblát a Posta Központi Javítómű­helyének dolgozói, az anten­natornyot a MÁVAG mun­kásai készítették, de magyar munka az áramellátást bizto­sító fogadóállomás épülete és berendezése is. Az adót és a mikrohullámú láncberende­zést a jóhírű francia CSF- cég szállítja. Kuti János postaműszaki tanácsos nem feledkezik meg azokról sem, akik társadalmi munkával segítették az állo­más építését. Ha kétannyi munkát kellett volna elvégez­ni, akkor sem lett volna se­gítőben hiány. — Mikorra remélhetjük, hogy az új állomás megkezdi működését7 — Az első próbaüzemelést Szilveszterre tervezzük; a vi­dám műsor remélhetőleg kedves ajándék lesz a tele­vízió barátai számára. A fo­lyamatos sugárzásra előrelát­hatólag március táján kerül sor, tehát körülbelül három­negyed évvel az építkezés megkezdése után. Mind nagyobb néptömegek tanítója, szórakoztatója a te­levízió. Az új állomás műkö­dése révén megyénk legna­gyobb részén kifogástalan vételre nyílik lehetőség. Ér­demes erre is gondolniok a községfejlesztési tervek ké­szítőinek, szövetkezeti veze­tőknek művelődési otthonok igazgatóinak. Ahol még nincs — vásárolják meg a készülé­ket; értékes szolgálatot tesz­nek ezzel falvaink tanulni, színvonalasan szórakozni vá­gyó népének. — borváró — Zenétől, íuodatomcóL.. Szamarin professzor, a moszkvai Lomonoszov egye­tem filológiai tanszékének dékánja Berlinben újságírók előtt elmondta: a Szovjetunió Tudományos Akadémiája öt kötetben kiadja a német iro­dalom történetét. (A „Frankfurter Rundschau” ­Kétszáz év után újra szín­padra került Mozart „Ascario Albában” című operája, ame­lyet a szerző 1771-ben Fer- dinánd hercegnek, Mária Te­rézia harmadik fiának eskü­vője alkalmából komponált. Mozart gyermekkori művét annakidején Milánóban adták elő, most 200 éwei később is­mét Milánóban hangzott fel. líultucalis Uely&eíUéfi Kisújszállásról KISÚJSZÁLLÁST már a század elején úgy ismerték a Kunságban, mint egyikét azoknak a helyeknek, ahol a művelődési vágy, a törekvés a nagyobb tudásra tradicio­nális. Nehéz volna ezt a múltból most tényekkel bizo­nyítani, de erre talán nincs is szükség. Sokkal fontosabb ez: milyen lehetőségek kínál­koznak a városban most a kulturális munkára és ho­gyan élnek ezekkel a kisúj­szállásiak Annál js inkább fontos ez, mert a párt művelődéspoliti­kai irányelvei különös figyel­met szentelnek a vidéki kul­turális élet fellendítésének. S ezalatt koránt sem az értendő — bár ez is fontos, — hogy miiinéi több művelődési ott­hont építsüTTÍk. Inikáíbb az, hogy a me.gl évőklbetn és az ezután, épülőikben is <slyan életet teremtsünk, olyan program szerint működtessük mely tanulásra, szórakozásra egyaránt alkalmat nyújt. A talán még 15 ezer lakost sem számláló város kuli uráli s intézmények tekintetében nem panaszkodhat. A városi művelődési otthon, az ifjúsá­gi és úttörőház, a MÁV mű­ve'otflhona bőséggé1 nyújt lehetőséget. Helyeseb­ben nyújthatna, mert jelen­leg a korábbi időkkel ellen­tétben nem nagyon tapasztal­ható az igyekezet. Pedig ha valahol fordítottak ! anyagia­kat és erőt a ikultúrális lehe­tősé k megteremtésére, ak­kor Kisújszállást ezek között kell említeni Csak néhány adat erről: az ifjúsági és út­törőház építésére több mint százezer forintot költöttek és 100—120 ezer félé jár a tár­sadalmi munkaórák száma, amit a lakosság az építkezé­seknél teljesített. S ha már itt tartunk, azt is tegyük hoz­zá. hogy a városi művelődést otthon klubjának létrehozását is 45 ezer forinttal támogat- táüc. A TANULNI, művelődni vágyásról Is érdemes szót ej­teni. Mert vajon nem emel­lett szól-e, hogy a dolgozók közül százkálencvenen az ál­talános iskolában és nyolcva­non a gimnáziumban tanul­nak. Ami az ifjúságot illeti, nem lehet ugyanezt elmon­dani. S hogy ez így lehet, az több okra vezethető vissza. Az egyik Ilyen: nem dön­tötték még el egymás között a kulturális intézmények. Ezt hozta a Télapó! ből.) Nyújtózkodik a város Kérném csukják be az aj­tókat, ha netán hangosan be­szélgetnénk, senki meg ne hallja. Hajoljanak közelebb, így. Nincs senki más a szo­bában? Magunk között va­gyunk? Akkor elárulhatom: most Uj-telepről és Pletyka­faluról lesz szó. (De ne mond­ják tovább). Micsoda? ön még nem hallotta hol van Pletykafalu? Akkor bizonyára nem szolno­ki: hiszen csak át kell menni a Kolozsvári hídon és rögtön ott találja magát ebben a sa­játos városrészben. Ha Pest felé haladunk, az országút baloldalán terül el. Kicsi házak, ma még többségük olyan egyszobás, fehér, pislo­gó szemű épület, mellettük az előkelő főúri forgalom bonyo­lódik le, a másik oldalon pe­dig a betonkerítés mögött vo­natok sípolnak éjjel-nappal. Ki adta vajon a régi telepü­lés különös utcaneveit? Rák, Gyík, Gólya, Lepke, Farkas, Róka, Felhő — minden akad itten. Az utcák javarészét sa­lakjárda szegélyezi, itt ott az egyik oldalon már kő is. Afé- !e gőgös, fejét magasan hor­dó fegyelmezett seregként törnek be a házak közé a vil­lanypóznák. Ám, ahogy for­dulok, az égjük kis teret né­zem meglepetten: köröskörül házak, mága a tér azonban bevetve — az őszi búza zöld lándzsácskái már átszúrták a felszántott földet. Falu-e avagy városrész ez a különös csoportosulás. Pletykafalu, s a hozzá csatlakozó Uj-telep, <né« vakolatlan, gyorsan nőtt házaival és harcosan türel­metlen új lakóival? * A tanácstagot könnyű meg­találni. Köztünk marad: Szombathelyi Miklósnak hív­ják, nyugdíjas, s most kék overálban éppen azzal fog­lalkozik, hogy a sorra érkező lakóknak suhángokat oszt. A Gyík utcai udvaron ott ha­vernek a földes gyökerű aká­cok, s egyre másra érkeznek az emberek, hogy elássák, ár­nyékot, lombot teremtsenek házuk elé. Köztünk marad az is, hogy Szombathelyi bácsi kissé za­vartan néz rám, amikor a ta­nácstagot keresem, ő tudja magáról — ő a körzeti meg­bízott. Ki is tette a háza ka­pujára —, de húsz tanács­tagra való az a hév, amely- lyel körzetének lakóiért szót emel. És egyre több lakója van körzetének. Ö vezeti a nagy könyvet is, a nyilván­tartást: bizony gyakran elő­fordul, hogy új házszámot és új embert kell beírnia: csak a régi Pletyka-faluban nyolc ház épült ebben az esztendő­ben, az Uj-telepen viszont, ahol több a hely, belefogtak 30—10-be is. Hogy kik? Szombathelyi bácsi 40 éve lakik ezen a tájon: először itt a vasút túlsó oldalán még kiáltásnyira voltak egymás­tól a kis házak —, de akkor is, azóta is mindig munkások költöztek ide, húztak ma­guknak két kezükkel otthont, egyszobásat, szerényét, néha nem is túl egészségest: de itt egy kicsit mindenki a maga ura volt, a maga szegény ura. Munkásnegyed Pletyka-falu és (hajoljanak közel, ezt is elárulom) Uj-telep szintén az — holnap is az lesz. • Elindulunk egy ösvényen, a város legszélső házai felé. Keresztül kell mennünk két sínpáron is: ez a vasúti del­ta, itt fordulnak meg néha a mozdonyok. Valaha üres me­ző volt ez a táj — most bi­zony a mozdony bepöfög a házak közé. A másik oldalon lakik a Vizer család. — Egy szőke kislány szalad ki az aj­tón, egyenest a mama karjai­ba. A férj a Vízügyi Igazgató­ságon technikus. — Valaki megkérdezte tő­lem — mondja az asszony — hol lakunk? Azt feleltem, hogy házunktól 3—4 méterre, hirtelen nagy meredek követ­kezik, ott már vége minden­nek. Most bizony egyelőre úgy állunk, tényleg ez a vi­lág vége. Még nincs bevakolva, be­festve kívülről a ház. de oda­bent már meleg van, az egyik szobát már szépen be is ren­dezték. két hónapja költöz­tek ide. ötvenezer forint'OTP kölcsön van az épületen. És az asszony mégis elkesere­dett. — Tiszaroffon laktunk az­előtt, de ott a legkisebb ut­cában volt villany, járda, víz a sarkon, itt pedig térdig érő sárban kell megközelítenünk a házat. Látja ott a villany- póznákat? Még vagy három kéne, hogy idáig is eljusson a vezeték. A férjem tanul: most késő estig bent marad a vállalat­nál, mivel nincs itt, csak pet- ró-lámpa. (Igaz ugyan, hogy két éve mindenhová vezették az ára­mot, ahol csak házak álltak) Csakhogy azóta újak épül­tek. Egy városnak nem lehet azt mondani: addig nyújtózz csak, ameddig a takaród ér. * Nyújtózkodik a város (nem áruljuk el, csak az illetéke­seknek) kicsi a takaró. Na­gyobb kell. Búzás Imre, moz­donyvezető nem azért verte saját maga a vályogot, hogy a végén a fürdőszobás házba 500 méterről kannával hord­ja a vizet. Bársony István, aki a vasútnál dolgozik, nem azért ültet most kilenc aká­cot, hogy aztán a rendezetlen úton kidöntsék. Vagy sorol­juk mind a harminc új építőt (az ideieket), esetleg a többi régi lakost, akik már három­négy, esetleg tíz éve élnek Itt? Tudjuk, hogy a nyújtózko­dó város gondjai nagyok Sok mindenben azonban rögtön le­hetne segíteni. Csak így ma­gunk között mondom —, mi­ért nem lehet például drót­korlátot fonni a Kolozsvári hídra? Amikor arra jártam, valóságos gyerek karaván bal­lagott haza. Több gyermek­szerencsétlenség történt már amiatt, hogy a hazatérők a vonat érkezésekor figyelmet­lenül átrohantak az egyik ol­dalról a másikra A Pletyka­falusiak társadalmi munkát ajánlottak fel. többször ts; hiába. Véleményem szerint a vHanyhá'ózat meghosszabbí- ' tása sem ütközhet óriási'aka­dályokba. Ha pedig a város' vezetői a távolabbi terveket tárgyalják, gondoljanak arra, hogy az óvoda bővítése, iskola építése sürgető szükség. És akkor egyúttal művelődési központot is lehetne létesíte­ni —hiszen mintegy két és félezer ember él itt, munká­sok, dolgozó emberek, akik nem juthatnak be egyköny- nyen — a rossz közlekedés következtében — a városba. Legalább három kútfejre volna szükség. Pletykafalun külön öttagú bizottság alakult az ehhez szükséges 500 mé­ternyi vízvezetéki cső előte­remtésére. Aztán: nincs a kör­nyéken egyetlen cipész, tele­fonálni csak egy-két üzletből lehet és legtöbbször rossz né­ven veszik; miért ne lehetne felállítani egy telefonfülkét? Sokszáz emberről van szó. Megértem, hogy bíznak az emberek Szombathelyi bácsi­ban: szivéhez nőtt ez a vidék, szereti ezeket az embereket, olyan mint ő és azokkal a szavakkal mondja el gondja­ikat, ameljreket ők is hasz­nálnak. Zsörtölődik, panasz­kodik — s köziben ott hala­dunk a jobbra és balra épül' új házak között, fejünk fe­lett a már sokfelé eljutó vil- lanydrótok remegnek, a jár­dát, amelyen lépegetünk, ta­valy építették át — talán el is felejtené elmondani milyen m.ás lett, hogyan váhozik szépül napról napra ez a vá­rosszéli táj, a műnké embe­reik negyede: Pletyka-falu é Új-telep. De el ne mondják senkinek Bfijöcs Dénes hogy tulajdoniképpen melyi­kük is foglalkozzon a fiatal­sággal. Bár tegyük hozzá, majdnem felesleges ezen vi­tatkozni. A fiatalokkal ott és akkor kell foglakozni, ahol és amikor erre alkalom adó­dik. Helyes a KISZ bizottság ama törekvése, hogy a fiata­lokat az ifjúsági házba akar­ják összehozni Az Is, hogy jó modorra, művelt emberekhez illő magatartásra akarja őket neveli. Ezt azonban ne ott kezdjék, hegy az ifjúsági há­zaidban csak sötétruhában lebet megjelenni. Egyből ez a dolog nem megy. Valamifé­le fokozatot feltétlenül be kell tartani, hogy végül mindenki szívesen menjen a széki láziba és azt ne valami templomié- lének, hanem második kedves otthonának tartsa. Arról ás érdemes a cikk keretében szólni, hogy a le­hetőségek közül ne felejtsük ki a termelőszövetkezeteket sem. A'közös gazdaságokban sok fiatal dolgozik. Követke­zésképpen itt is lehet, sőt kell velük foglalkozni. A városi pártbizottság erre már dolgo­zott is ki javaslatot, amely tartalmazta, hogy minden ter- meüpszövetkezeti KISZ szer­vezetet pedagógusok patro­náljanak. A kulturális munka napja­inkban már elképzelhetetlen anélkül, hogy ebben a sorban ne említsük a tudományos ismeretterjesztés helyzetét. Az, hogy a novemberre ter­vezett 14 előadást megfartot- ák. s azokon 40—50 hallgató vett részt, határozottan ered­mény. Ám korántsem meg­nyugtató például a MÁV Művelődési. Otthon álláspont­ja. Azzal ugyanis még nem tölti be feladatát, hogy helyi­ségeiben szórakoznak. S az sem tartható, hogy úgy „mu­száj alapon” majd rendeznek irodalmi estet, hiszen az ott­hon céljai között kell, hogy szerepeljen az is, hogy külön­böző előadásokkal segítse a fény terjedését, az emberek művelődését. KORÁNTSEM teljes ez a kulturális helyzetkép Kisúj­szállásról. Kétségtelen ugya­nis, hogy a felsorolt negatívu­mok mellett több positiv eredmény is említést érde­melne. Most azonban nem az az elsődleges, hogy részfela­datok teljesítéséért megdicsér­jünk bárkit. Inkább talán az, hogy a hibaként felsorolható dol­gok megsziiinietésévJL előre­lendítsék Kisújszálláson a kultúra megtorpant szekerét. Nagy István Gyorsírta a december 4-i lottó tárgy nyeremény — sorsolásról (Az alábbiakban a gyorslista alapján csak a D előjelű szelvé­nyek számait közöljük, mivel Szolnok megye egész területén vásárolt lottó-szelvények D elő­jellel vannak ellátva.) D ELŐJELŰ SZELVENYEKs 026 380 Kerékpár 028 811 KI mit szeret vás. utalv. 038 549 Fényképezőgép 065 323 Pannónia motorkerék­pár oldalkocslval 078 834 Lemezjátszó 090 559 Lottó éléskamra utalv. 104 769 Televízió 117 602 Rádió 127 039 Tangóharmonlka 149 103 Kerékpár 156 567 Rádió 16137» Tetőtől talpig felöltöz­het vásárlási utalv., női 16t 383 Fényképezőgép 163 034 10 000 Ft-os Télapó nt. 190141 Pannónia motorkerék­pár oldalkocslval 213 594 Lemezjátszó 216 225 Rádió 233 414 Rádió lemezjátszóval 247 102 Padlőkefélögép 218 946 Televízió 252 264 Kerékpár 265 468 Svájci karóra 267 158 Kerékpár 269 419 Kerékpár 277 102 Étkészlet 299 591 Magnetofon 319 605 Fényképezőgép 327 313 Lottó éléskamra utalv. 329 564 RobOSÓ 324 248 Családi vásárlási utalv. 334 385 Rádió 335 961 Kerékpár 325 301 írógép 357 267 Lottó éléskamra utalv. A pvomlísta vozvetloufll a hfl- -4* ntá„ irée-nu. — a «Tárnokért '"éle felelősséget nem vál­tatunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom