Szolnok Megyei Néplap, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-04 / 285. szám

1959. december 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 A kongresszusnak jelentjük — Terven felül 5.6 millió forint nyereség — A múlt hónap utolsó napja­iban jelentős események zaj­lottak le a Szolnok megyei Malomipari vállalatnál; A vállalat üzemvezetői és az üzemi tanács tárgyalt a III. negyedév eredményeiről és a mérlegbeszámolóból eredő fel­adatokról. Foglalkoztak a kongresszusi verseny eredmé­nyével és örömmel állapítot­ták meg, hogy a vállalat a kongresszusi vállalását ' 142 százalékra teljesítette és az üzemi eredmény 5 millió 612 ezer forinttal volt magasabb a tervezettnél. Mindkét ta­nácskozás hosszan foglalko­zott a termelési eredmények javulásával, az energia fel használás alakulásával és az anya gtakarékossági moz galommalj Az őrlési eredmények a tervezettnél sokkal jobban alakultak, annak ellenére Is. hogy az idei termésű gabona minősége gyengébb volt a ta­valyinál. A rizs nyersárunál még rosszabb a helyzet, de rizshántolóink is mindent megtesznek azért, hogy vál­lalt feladatuknak eleget te­gyenek. Fábián Márton, a karcagi hántoló üzemvezetője hosz- szasan foglalkozott a hántolá- si eredményekkel és bejelen­tette; az őrlőüzemekhez ha­sonlóan mindent elkövetnek, hogy termelési tervüket min­den körülmények között tel­jesítsék. A jelenlévők ezt a bejelentést örömmel vették tudomásul, mert a hántolási szezon kezdetén a gyenge minőségű rizs miatt kétséges volt a tervteljesítés. Sok sző esett az energia felhasználás csökkentéséről, melynek érdekében a török­szentmiklósi őrlőüzem henger- sz keit csapágyakkal látták el. Ezt a munkát a vállalat karbantartói 20 nap helyett 10 nap alatt végezték el és az üzemelés december 1-én meg is kezdődött; Érdekes javaslat hangzott el a karbantartási anyagkölt­ség csökkentéséről. Ezzel a kérdéssel ugyancsak Fábián elvtárs foglalkozott és felhí­vással fordult a vállalat vala­mennyi üzeméhez, hogy de­cemberben a karbantartók ne vételezzenek raktárból anya­got, hanem azokat a „munka- padok alól” és az ócskavasak közül kerítsék elő. Hymódon mintegy 100 ezer forintos költségjavulást lehet elérni Az üzemi tanács ülése az évvégi leltározás lebonyolítá­sáról is tárgyalt és megállapí­totta, hogy az eddiginél jobb, pontosabb leltárt kell készíte­ni. A leltározáskor mindenütt fel kell tárni a felesleges anyagokat és gondoskodni azok értékesítéséről, hogy fe­lesleges fogyóeszköz a válla­lat területén ne legyen, ha­nem az a legrövidebb időn belül jusson a népgazdaság vérkeringésébe. Vizsgálat alá került az újí­tások állása is. Novemberben 24 újítás érkezett be dolgozó­inktól. Ezeken kívül szakmai szempontból számos kérdéssel foglalkozott mindkét értekez­let, ami azt bizonyítja, hogy dolgozóink szivükön viselik a terv teljesítésének és >j. ön­költségcsökkentésnek kérdését és minden eszközzel igyekez­nek azt elősegíteni. Örömmel beszéltek pártunk VII. kongresszusáról, amit to­vábbi eredményekkel igye­keznek megünnepelni. Sipos Károly terv- és m. ü. oszt. vezető, Megváltozott község — változó emberek Túlszárnyalták vállalásukat a papírgyáriak A Szolnoki Papírgyár dol­gozói is kiemelkedő munkasi- kerekkél köszöntik a párt- kongresszust. Novemberi ter­vüket például 108.4 százalék­ra teljesítették. Messze túlszárnyalták már évi előirányzatukat. Papírból például 8.67,1.5 tonnát kellene az idén gyártan iok, s már le­gyártottak 9,496.8 tonnát. A Papírgyár 189,7 százalékra teljesítette kongresszusi ver­senyvállalását. A cellgyáriak is kitettek magukért; 357,2 tonnával túl­szárnyalták cellulózgyártási tervüket. A szakszervezet, a párt se­gítségével november 10-től december 10-ig kongresszusi műszakot szervezett, ennek eredményeként az elmúlt két dekádban papírból terven fe­lül 34 tonnát, cellulózból 21 tonnát gyártottak. Ezalatt az időszak alatt a gömbfőző dol­gozói 108,3, a kiszerelés dol­gozód 104,1 százalékra teljesí­tették előirányzataikat. A kongresszusi műszak eredményei arra engednek következtetni, hogy sikeres lesz a tízezer tonnás mozga­lom, s ezáltal kongresszusi felajánlásaink minden pont­ját túlszárnyaljuk. Balogh Károly üb-titkár. Három nap alatt 80 tonna kénsav terven felül November 30-án a párt­kongresszus első napján a Tiszámén ti Vegyiművek dol­gozói üzemrészenként ünnep! röpgyűléseket tartottak: A párttagok javaslatára elhatá­rozták, hogy a kongresszus ideje alatt az eddigieknél is jelentősebben fokozzák a ter­melést. Az Ígéret arról szól, hogy 19 tonna kénsavat gyár­tanak naponta. Ezt a vállalá­sukat azonban számottevően túlszárnyalták; November 30-án 23, december 1-én 28, december 2-án ugyancsak 28 tonna kénsavat gyártottak. Így három nap alatt csaknem 80 tonna kénsavat állítottak elő, 22 tonnával többét, mint eredetileg vállalták« A jó eredmény titka abban keresendő, hogy a dolgozók becsületesen végrehajtották a reájuk háruló feladatokat, a kisebb géphibásodásokat azonnal kijavították, s ezzel biztosították a folyamatos, zökkenőmentes termelésit. Pár év óía — bár né­ha szorongva —, mégis busz- szal járnak a tomajiak a kun- hegyesi piacra vagy az üzle­tekbe egyet-mást bevásárol­ni. Eleinte csak néhányan próbálták, később egyre töb­ben. s ma Tornaj monostorán egyöntetű a vélemény: jó, hogy van autóbusz. Ellene nem beszél senki, csak a hi­báit, a zsúfoltságát említi egyik-másik Bíznak benne, hqgy majd csak kerül mellé egy pótkocsi is, s ezzel meg­szűnnek a problémák. Ilyen­formán vannak a tsz-szel is. A község lakóinak sorsa egész a tsz alakulásáig nagy­jában közös volt. A felszaba­dulás előtt — néhány kivétel­től eltekintve — a gróf cse­lédei voltak, aztán pedig a kiosztott grófi földeken ma­guk gazdái lettek. Jogosnak és mélységesen igazságosnak érezték a földosztást, kielé­gítést nyert sok évtizedes földéhségük s az egykori cse­lédek hamar beleélték magu­kat kisbirtokosi szerepükbe. Talán még jobban ragaszkod­tak földjükhöz, mint azok, akik mindig is a sajátjukon gazdálkodtak. Ezért évek óta — látszólag — egykedvűen, kicsit bizalmatlanul figyelték a grófi kastély új lakóit; azt a húszegynéhány próbálkozót, akik megalakították a Petőfi Tsz-t. Ám az egykedvű szem­lélődés hamuja alatt mohó érdeklődés parazsa ízott. Ahogy gyarapodott a kis tsz — mert titkon elismerték a közös munka, s a gépesítés előnyét — egyre intenziveb­ben tárgyalták — hibáit. Az élénk érdeklődésre jellemző, hogy a község lakói tudtak a tsz-esek minden problémájá­ról. A vezetőségben lévő ko­ma-sógorság például állandó beszédtéma volt, s ezzel kap­csolatban gyakran emlegették a „húsos fazekat”, meg hogy „aki közel ül a tűzhöz, az me­legszik”; Tavasszal immár másodszor zúgott végig a fa­lun a változás szele s ennek eredményeként tsz község lett Tomaj monostora. S bár a Pe­tőfi már tizedik éve működik, tavasz óta mégis új tsz-ről beszélnek — nem is egészen alaptalanul — Huszonhatról két­száznyolcvanegyre növekedett a taglétszám, hétszeresére a terület. Űj ember lett az el­nök, újak a vezetőségi tagok is. Azóta persze nagyot fejlő­dött az újjászületett tsz gazdasága. Háromszorosára nőtt a szarvasmarha, két félszeresére a sertésállomány. Régi épületeket bővítettek s a ktsz most ad át egy üO fé­rőhelyes magtáipadlásos istál­lót. Az új belépők egyrésze, 30—10 ember már tavasszal felvette a munikát. Így kezd­ték meg a vetést, takarmány­termesztést, növényápolást, s együtt végezték a betakarítást is. A többiek csak mostaná­ban, az egyéni betakarítás befejeztével jelentkeztek. Már aki jelentkezett. A község ugyan szocialista lett. de az emberek — nos, hát annak idő kell — így vélekedik Pólyik Sándor elnökhelyettes, meg Juhász Lajosi, a párttit­kár iS: — Ott vannak például az „öregeik’’' — nyomja meg Pólyik élvtárs a szót. Megkö­töttük velük a megállapodást, ami korukat tekintve jogos is. Más a baj. Az, hogy Rózsa 7 iszaföldvári esték ötös felelet egy-egy piros tég­la, — A művelődési ott­honban manapság bizony még nem sok történik. A televízió ernyője előtt tíz-tizenöten ül­nek: Kohcmt .,Ilyen nagy sze­relem" című színművének elő­adását nézik, Páger Antallal s Ruttkay Évával. Kitűnő elő­adás: furcsa, hogy nincsennek többen. Igaz viszont, hogy a szomszéd szobában a bel terű leti egyes KISZ-alapszervezet vezetősége, Sebők István, Medvegy Jolá/n, Dugonics Pál és a többiek vitatják 'neg a közeljövő terveit. A színját­szócsoport a „Nem vagyunk angyalok” bemutatójára ké­szül, s részt vesz a félszoba dulási kulturális seregszem­lén a tánccsoport is: lépésük üteme behallatszik a szín­házteremből. Á napirend utolsó pontja: a KISZ megye- bizottság és központ segítsége a klub berendezéséhez. Kap­nak lemezjátszót, rádiót, asz­talokat és már megkaptak öt­ven széket. (Egyébként az egész vezetőség ülőalkalma­tosság híjján az asztalokon foglalt helyet: a nemrég ka­pott széket a televíziós szo­bában hagyták.) — Ezen az estén sehol sem tartottak ismeretterjesz­tő előadást — pedig Tisza- földváron különben sokan szokták meghallgatni azokat. Előadássorozatot szervezett az Aranykalász és a Lenin Tsz, zz ószöllői művelődési otthon­ban a Tisza Cipőgyár dolgozói ismerkedhetnek a . kultúra és '.udomány eredményeivel. A egtávolabbi termelőszövetke­zet: a Petőfi. A minap a ta­tács kölcsönadta hintáját Zergí Benő tanítónak. Nem yolt éppen parádéskocsihoz llő — félötkor indultak és céső este értek haza. De az előadást megtartották. Este van. Kigyulladnak a ények Tiszaföldidron, kigyul- adnak, lassan a kultúra, a nűvelődés lámpái is. *= bd =s Ferenc, Juhász éndrás, Gál Lajos és még vagy huszonöt ember otthon szánit-vet, vagy fuvarozgat. Felkelnek korán, dolgoznak késő estig többnyi­re másnak, de a tsz-nek nem. Pedig hasznukat vennénk a szőlőben, kertészetben. Cso­mózhatnák a dohányt, kötöz­hetnék a kis fáikat is. Tud­nánk nekik bőven munkát adni s akikor nem kellene a fiatalabb munikaerőt más, nehezebb munkából elvonni. Mint kiderült, nemcsak az öregek, hanem fiatalabb em­berek sem siettek a munka felvételével. Lakatos Mátyás, Keskeny Imre s még jónéhá- nyan várnak. Különböző, többnyire kitalált indokokkal halogatják a kezdést. — Nem« dehogy elleneztük a tsz-t —1 mondogatják, — csialkihát még nem végeztünk eb A tsz-ben pedig nagy szük­ség lenne rájuk, minit ahogy a családtagokra is. Mert azok sem jönnek. Oláh János va­lami nyolc hold földdel lépett be. Azélőtt két felnőtt lánya és fia is a földben dolgozott, most elmentek máshová, vál­lalathoz. Eddig négyen mű­velték a földet, most — bár a tsz-ben többet segít a gép — egy ember mégsem győzi. — Nincs pénz a tsz-ben — mondogatják. Igen, mert kevés a munkaerő s így nem tudnak munkaigényesebb, te­hát nagyobb jövedelmet je­lentő növényekkel foglalkoz­ni. Csak egyetlen megoldás lehetséges: dolgozni kell. S ezt mind többen belátják. Holló Antal, Somod! Márton, Bátort Árpád, Túrái János, Szabó Ferenc nem tétováztak sokat, aláírták a nyilatkoza­tot és felvették a munkát. Példát az öregek közül is le­het keresni: Perlaki Lajos. Veres János, Agócs Pál, Bor­dás András fiatalokat meg­szégyenítő igyekezettel mun­kálkodnak. — Most már a szövetkezet­ben akarunk megélni — vall­ja a többség; azok, akik fel­vették a munkát. De ha így nem is mondják ki, emellett tanúskodik az a szenvedélyes« gyakran kicsit túlzó bírálat, amelyek a meglévő hibákat illetik. Néhány öregasszony, mint például idős B. Jánosné még „csajkarendszerről”, A. Józsefné meg „élhetetlenség­ről” prédikál. Az ilyen rossz­májú megjegyzéseknek azon­ban egyre kevesebbnek ad­nak hitelt A régi gazdálkodás nyomai a kisparcellák eltűntek, ősszel már nagy táblákat szántott a traktor. S mint ahogy a must kiforr és borrá érik, úgy ala­kul át — csak valamivel hosszabb idő alatt — az em­berek gondolkodásmódja is. A cselédekből lett kispanasz- tok közösségi emberekké vál­nak. Az egykori nagybirtok helyén ma kollektív gazdaság működik. Tagjainak régen, a gróf idején csak a munka ju­tott, ma a jövedelem is övék. Patkós Mihály Jótett A magányos, idős asszony elterült az utcán orvostól jö­vet. Injekciót kapott, amugyis beteges szervezete legyengült és összesett. Bizony, végzete­sebb kimenetelű is lehet az eset, (meghűlhet az utca kö­vén), ha erős férfikar nem nyúl érte. A férfi miután meglehető­sen nyugalomba helyezte a beteget, azonnal intézkedett. Orvosi, mentőt, ez volt első gondolata. S a beteg, idős néni már fenn is jár a hosszas orvosi, kórházi kezelés után. Feltipe­gett szerkesztőségünkbe is azt kérni, hogy hadd köszön­je meg nyilvánosan segítőjé­nek tettét, akit megmentje­ként tart számon. Kinyomoz­ta kilétét is: Petrezselyem Ist­ván, szolnoki rendőr. fi. fi. — Korán jön mán- < szürkület: az útkereszteződés nél néhányon még várnak ( Szolnok felé igyekvő autó buszra, (késik...) néhány em­ber hazakarikázik. Martfűrő beérkezett már a vonat a ci pőgyári lányokkal. Azután c busz elgurul a főtérről, a ven. tlégidben és a cukrászdábag kigyúlnak a fények: este var már; Mit csinál este Tiszaföldván népe? pedig pár hete kezdte jog- és államtudományi tanulmá­nyait. Legutóbbi konferencia­eredménye: négyes. ,,A feleségem már tudja: az asztalomon nyitva a köny­vek, füzetek — semmit sem szabad elmozdítani. Ha este hazaérek, így minden ott áll készen a kezem ügyében.’’ öt nyelvvel birkózik: la­tinnal, némettel, orosszal franciával, angollal Persze, csak a szakkifejezések fonto­sak, de ehhez mégis szüksé­ges a nyelv alapelemeinek ismerete. Hajnali négykor kel. ahogy hajnali négykor kelt annak idején Csillik, vagy ahogy most is teszi az a mintegy tíz tanácsi ember, aki egyetemre jár — az a sok száz és sok ezer ember, aki felnőtt fej­jel hajol ismét a könyvek fölé. Vila a főbbért Napi dolguk felől már mindannyian hazatérhettek volna. Az az öt-hat ember azonban, ki még e kései órák­ban is itt időzik, a közösség dolgát előbbre valónak tart­ja a magáénál. A bibor-arany Lenin-jelvény es elnök, a nyur­ga agronőmus, az inkább csitrinek, mint komoly szö­vetkezeti vezetőnek vélhető főkönyvelő, a fehérbajszú pin­cemester s még néhány gaz­da nagy dolgok sorját igyek­szik eligazítani. A jászkiséri Táncsics Tsz erősségei a jövő évi terven, a zárszámadás, az osztás lehetőségein töprenge­nek. Azt már eldöntötték, hogy tavasszal öt holddal nagyobb területen kerül földbe a pa­radicsom; az idei 127 mázsás holdankénti átlagtermés a tervezett 160 ezer forintnál 20 ezerrel többet hozott a kö­zös gazdaság folyószámlájá­ra. Felröppen Hajdú Sándor- né, Oldal Áronná neve, mint a legszorgalmasabbaké. Jövő­re is számít munkájukra a tsz. Az elnöki szavával élve: problémásabb az osztás. Afelől már nem disputái­nak a gazdák, helyes-e. hogy ezt a gazdasági évet két hó­nappal meg kellet toldaniok, akár a többi tsz-nek. Most a vezetőség feje fő. mi módon osszanak úgy részesedést, hogy valamennyiök számára a Legkedvezőbb legyen. Tekin­télyes, erős gazdaság a Tán­csics. Pincéjében — többek között száz hektoliter gége- símogató bor pihen hatalmas hordókban. Kapóra jön majd az ára, amikor az egy egység­re eső járandóságot kikalku­lálják. Most még arról folyik a szó, hogy literenként adja­nak-e túl rajta, vagy egy- tételben. A határozathozatalt elhalasztják — még studiroz- nak rajta. Annyi bizonyos, hogy — akár a nemrég tar­tott vidám nyúlvadászaton —■ a boreladás kérdésében sem lőnek bakot... Emberek az éjszakában Esztendőkkel ezelőtt nap- szállat után elcsendesült a határ; elpihent a föld, elpi­hentek művelői. Most a sze­merkélő csőben — gallérját felgyűrve, sapkája sildjét sze­mére húzva — a herényi traktorosok kapitánya, a Jászberényi Gépállomás igaz­gatója vág neki az éjszaká­nak. Ellenőrzésre indul. Szer­te a gépállomás körzetében traktorok fontoskodó, ütemes hangja száll — a nyergek­ben olyan legények, mint An­tal János, Toldi Miklós. A jászberényi Kossuth Tsz föld­jét Szabó Antal és Tóth Béla munkálja. Társaikkal együtt még e héten ismét ki kell vágniok a rezet: az előirány­zott 2 ezer 700 hold helyett háromezret akarnak felszán­tani, december tizedikére pe­dig befejezni a munkát. így követeli ezt a termelőszövet­kezetek, így az ország érde­ke... • A megyeszékhely fasorral ékes utcájának egyik házá­ban zajong a rotációsgép, ontja a másnap reggel meg­jelenő újságot. A gépmester nyomdafestéktől fekete kéz­zel szeméhez emeli az első példányok egyikét s pillan­tását végigfuttatja a négy­hasábos címen: „Tanácskozik; a VII. pártkongresszus”.-. ; *» bar ács * borváró A vendéglőben hétközna este nem sokan járnák: 30- 40 ember persze megfordít ilyenkor is — mondja Tarja nyi István pincér a pillama tokra betérő vendégnek, j földművesszövetkezet élterm különben barátságos: nemmé festették, szép csillárok szór ják a fényt, tiszta a teríti Részeg embert itt koraest nem láttam, legfeljebb né hány olyan vendéget, ki ‘ sakk-szenvedély rabja. Ball, András tsz-tag méri össz- erejét Nagy Mihály ’ tsz-bel \ géplakatossal: Dr. Herbáh | Antal, a fogák orvoslója ki I bicéi; [ A veterán-klubban ezen a [ estén nem falydogálnak a ré í gi történetek a mesélők szá ! jóból: gyűlést tartanák. Gye ! rünk tovább. A Malom utca t iskolában ablakok hosszú so ra világít. A nagy tanterem ben gyerekek, szülők, tanító nők. A népi díszítőművészet szakkör tart foglalkozást Pau- ! lovics Illésné tanítónő veze- ! tésével. Kellemes meleg: a: ; asztalon pedig különös sereg- I let sorakozik: vatta-hóember ’ vadgesztenye állatkák (nerr, \ lehet pontosan megállapítani nyülák vagy tehenek, a zsi- ' ráfot azonban jelzi már, hogy c ; nyak — egy gyufaszál -— igen : hosszú), pípás űriembe-r ugyancsak vadgesztenyéből vitórláshajó dióból, papír-kro­kodil: a játék szákkörben ké­szítették Kurucz Anna taní­tónő vezetésével a gyerekek. Gazdára is akadnák hamaro­san: a mikulás vásáron. A hímző asszonyok most a to- rockói mintánál tártanak — néhányon kalocsai hímzésen szorgoskodnak. Termelőszö­vetkezeti asszonyok gyűlnek össze itt és még két helyen hetenként kétszer. Búcsúzóul megszemléljük a tudás várát a falon: a Malom utcai isko­la kisdoboscsapat — mindösz- sze kettő működik a megyé­ben = tagjai építik: minden

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom