Szolnok Megyei Néplap, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-04 / 285. szám

1959. decemlber 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Adenauer visszaérkezett Bonnba BONN Adenauer nyugatnémet kancellár — kétnapos párizsi tartózkodása után — szerdán délután repülőgépen vissza­érkezett Bonnba. A repülőtéren az újságírók­nak kijelentette: nagyon bol­dog és elégedett, ha vissza­pillant párizsi tárgyalásaira. A kancellár ezután közpi­te, hogy meghívta De Gaulle francia elnököt Bonnba, de a hivatalos meghívást később Lübke, a Német Szövetségi Köztársaság elnöke küldi majd el Párizsba. A látoga­tás időpontját nem beszélték meg. (MTI), PÁRIZS Pierre Baraduc, a francia­külügyminisztérium szóvivő­je szerdán tartott sajtóérte kezletén foglalkozott Adenau­er egyik kijelentésével. Ami­kor ugyanis Adenauer a pá­rizsi repülőtéren búcsúzko- dott De Gaulle-tól melléke­sen megjegyezte: „óh, majd­nem elfelejtettem közölni önnel, hogy az újságíróknál azt mondottam, véleményem szerint a csúcsértekezletet április második felében és Párizsban kellene tartani.” A francia szóvivő kijelen­tette, hogy francia álláspont szerint a csúcsértekezlet idő­Gátszabadás Franciaországban sok halálos áldozattal Párizs (MTI). A nyugati h ír ügynökségek részletes je­lentésekben számolnak be a szerdán este Dél-Franciaor- szágban történt súlyos ka­tasztrófáról. A Franciaország­ban és Olaszországban öt nap­ja tartó hatalmas esőzés any- nyira felduzzasztottá a fran­cia Riviérán lévő Cannás-től 15 kilométerre fekvő Frejus város nyolc évvel ezelőtt épült vízierőmű vének hatal­mas víztárolóját, hogy az óriási víztömeg áttörte a 61 méter magas gátat és a 13 000 lakosú városra zúdult. A há­rom és fél kilométer széles és hét kilométer hosszú óriási vigyűjtőmedence vize 5 mé­teres magasságban hömpö­lyögve tört magának utat. Háztetőket, szekereket, víztoe- fult jószágot sodorva magá­val. A város alacsonyabb ne­gyedeit még csütörtök reggel is mintegy hét méter magas víz árasztotta el. Az ár felbo­rított egy mozgásban lévő személyvonatot, házak százai omlottak össze már a szeren­csétlenség első óráiban. Csütörtök reggel érkezett jelentések szerint eddig 60 ember holttestét találták meg, de kétszáz ember sorsa még ismeretlen. pontját a nyugati kormány­fők december 19-én Párizs­ban kezdődő értekezletén kell meghatározni. Ezután arról beszélt, hogy De Gaulle-nak nem lenne kifogása a javasolt időpont ellen, de változatla­nul úgy véli, hogy a csúcs- értekezlet legalkalmasabb színhelye csak Genf lehet. A szóvivő egyébként min­den igyekezetével meg akarta győzni a sajtóértekezlet résztvevőit, hogy semmiféle ellentét sincs De Gaulle, il­letőleg Adenauer álláspontja között a NATO kérdésében. Ugyanakkor azonban taemel- te, hogy — Adenauer nézetei­vel ellentétben — Franciaor­szágnak nincs szándékában légierőit összekapcsolni szö­vetségesed légierőivel és nem hajlandó lemondani földközi- tengeri hadiflottájának, irá­nyításáról sem. A DPA nyugatnémet hír- ügynökség párizsi tudósítója a többi között megjegyzi: — Egyik fél sem szólt egy szót sem olyan kényes prob­lémákról. mint például ■'r. Odera-Neisse határról tett francia kijelentések, vagy az algériai felszabadító. front t vékenysége Nyugat-Németor- szágban. (MTI). A KÖZÖSSÉG Eisenhower csütörtökön este indult külföldi látogató kőrútjára Washington (MTI) Eisen­hower elnök csütörtökön este megkezdte tizenkilenc napos, harminchatezer kilométeres külföldi látogató körútját. Gyulai Ida felszólalása az ENSZ közgyűlés szociális, huma­nitárius és kulturális bizottságában N e w-Y o r k (MTI). — Az ENSZ közgyűlés szociális, hu­manitárius és kulturális bi­zottságában a tájékoztatás szabadságával foglalkozó egyezménytervezet vitájában a magyar küldöttség nevében felszólalt Gyulai Ida taná­csos. Bevezetőben ismertette a magyar sajtó helyzetét, majd az egyezménytervezettel fog­lalkozva megállapította: a tá­jékoztatás szabadsága nem jelentheti a felelőtlen vagy tendenciózus hírközlést,a ha­misítás, a rágalmazás, az uszítás szabadságét. Sajnos, sok helyen ma még így értel­mezik ezt a szabadságjogot. Nekünk, magyaroknak bő­séges tapasztalataink vannak erről, Hiszen talán egyetlen ország sincs, amelyről a nyu­gati államokban annyi ten­denciózusan elferdített hírt, annyi rágalmat ‘és szemensze- dett hazugságot terjesztettek következetesen és állhatato­san, mint Magyarországról. Talán nincs egyetlen olyan ország sem, amelynek alkot­mányos rendje, törvényes kormánya ellen bizonyos ma­gán rádióállomások olyan gát­lástalanul uszítanának, mint alkotmányos rendünk, kormá­nyunk ellen. Ez a rágalom­hadjárat és uszítás nem ár­tott rendszerünknek. Nem ár­tott a magyar népnek sem, amely tudja, hogy jó utat vá­lasztott, hiszen soha nem élt jobb körülmények között mint ma. De nagy mértékben ártott és árt ma is a béké­nek. Teljhatalmat kapott Erhard a nyugat-német gazdasági élet fölött Bonn (AP.) A Német Szö­vetségi Gyűlés törvényjavas­latot fogadott el, amely „szükségállapot esetén’“ telj­hatalmat biztosít Erhard bonni gazdasági miniszternek a nyugatnémet gazdasági élet fölött. Az ellenzék a javaslat ellen szavazott. A törvény értelmében a gazdasági miniszter állapítja meg, mikor van „szükség- állapot”, mikoris a bonni parlament jóváhagyása nél­kül két hónapig, későbbi jó­váhagyásával pedig egy évig önállóan irányíthatja a nyu­gatnémet gazdasági életet. A törvény 1962 június 20-ig van érvényben. Mint az AP bonni tudósí­tója megjegyzi, a törvény el­fogadása biztosítja majd, hogy a nyugatnémet gyárak folyamatosan termeljék az utánpótlást a NATO fegyve­res erőknek és a nyugatné­met Wehrmachtnak. (MTI.) LeScp'ezések Budin ■egirükslásáfi Párizs (MTI.) A Liberation szenzációs formában közli Audin asszonynak, az 1957 nyarán Algírban eltűnt kam­Csehüzlováb-román javaslat az ENSZ-közgyűlés elnöki tisztéről New York (TASZSZ.) Cseh­szlovákia és Románia közös határozati javaslatban indít­ványozta, hogy az ENSZ- közgyűlés elnökének megvá­lasztásakor mindig vegyék tekintetbe az igazságos föld­rajzi elosztás elvét. Ezért 4 évenkint egy-egy keleteuró­pai, Afro-ázsiai, Nyugat-euró­pai. illetve Latin-amerikai or­szág küldöttét válasszák meg a közgyűlés elnökévé. (MTI.) munista egyetemi tanársegéd özvegyének megrázó vádját: Maurice Audin-t 1957 június 21-én megfojtották. A haladó lap szerint a francia kor­mány is tudja, ki volt a gyil­kos és kik voltak bűntársai. A Libération követeli, von­ják felelősségre a tetteseket. A lap ismerteti az Audin- bizottság részletes közlemé­nyét is. Eszerint egy Char- bonnier nevű hadnagy ölte meg Audin-t: vallatás közben feldühödött, mert semmit sem tudott kicsikarni belőle, Audin torkának esett és megfojtotta. » Az igazságügyminisztérium csütörtökön reggel közle­ményt adott ki, amely bur­kolt formában cáfolja a bi­zottság állításait. A Libéra- tion-t azonban nem koboz­ták el. (Mm Útjának első állomása Ró­ma lesz, itt Gronchi elnökkel, Segni miniszterelnökkel, és XXIII. János pápával tárgyal. December 6-án Törökország­ban Celal Báján államel­nökkel és Menderes minisz­terelnökkel találkozik. De­cember 7-ét és 8-át Pakisz­tánban tölti Ajub khán elnök vendégeként. A következő nap - Afganisztániban ■ vendé­gé slkedik és találkozik Moha­med Zahir sahhal, valamint Mohamed Davud miniszter­elnökkel. Eisenhower ezután négy napra Indiába érkezik és megbeszélést folytat Rad- zsendra Praszad ’ elnökkel valamint Nehru miniszterel- nökikel, december 14-én a: iráni sah és Eghbal iráni miniszterelnök vendége lesz. Majd még aznap Görögor­szágba utazik és két nap alatt Pál királlyal valamint Kara maniisz miniszterelnökkel találkozik. December tizenhe­tedikét Tuniszban tölti Bur- giiba elnöknél. Az amerikai államfő következő állomása Párizs lesz. December 19-én kezdődik a háromnaposra ter­vezett nyugati csúcsértekezlet December 21-én Eisen­hower Spanyolországban tesz rövid látogatást. Kőrútjának utolsó állomása december 22- én Casablanca lesz, itt Moha­med marokkói király fogad­ja Abdallah Ibrahim minisz­terelnökkel együtt. Az amerikai elnök k-'sére- télben lesz fia, John Eisenho­wer őrnagy és menye is. A franc a dolgozók sztrájkja Párizs (MTI). — Az V. Francia . Köztársaság történe­tének legnagyobb arányú sztrájkját érte meg szerdán, amikor a közalkalmazottak, s közüzemek dolgozói száz­ezerszámra hagyták abba egy teljes napra a munkát. Párizsban számos miniszté­riumban sztrájkoltak a tiszt­viselők. Egyes kerületekben zavarok mutatkoztak az árnmszolgátatásiban. Az Air France földi személyzetének munkabeszüntetése következ­tében számos légijárat el­maradt. A párizsi repülőte­rekre érkező gépek pedig ka­tonai repülőtereken szálltak le, vagy Brüsszelbe, — illetve Genfbe irányították őket. — Sztrájkoltak a vámőrök, va­lamint a köztisztasági és te­metkezési vállalatok stb. al­kalmazottad is. A szakszerve­zetek összesen egymillió fran­cia dolgozót mozgósítottak a sztrájkra. 1959. febru.ár 19. Nekem és — kétszázhatvannégy pa­raszt ember kivételével — mindenkinek ez a nap éppen annyi, mint az esztendő töb­bi szürke hétköznapja. Külö­nösebb esemény számunkra akkor nem történt. Reggel talán a szokottnál hűvösebb volt, de az is lehet, hogy szé­pen sütött a nap. Nem tud­juk, nem jut már eszünkbe, mert az idő összefolyik. Az emlékezet, az egyszerűt, a ter­mészetest, nem tartja számon csak a rendkívülit, az érde­keset. S az a kétszázhatvan­négy parasztember, aki ki­vétel bizony nagyon számon- tartja a dátumot, a február 19-ét. Akkor alakították meg Jászapátin a Zöld Mező Tsz-t, egy új közösséget. Addig a napig ismerték egymást, de különösebben nem törődtek egymás gondjával, bajával. Mindegyik család élte a ma­ga sajátos életét, örömökkel és gondokkal vegyesen. Azóta közös lett a gond, az öröm, észrevétlenül is már kicsit jobban törődnek egymással, megszerették egymást, más­képpen élnek. Másképpen, — nem úgy, mint rég, szebben, emberibb módon. * Nevetni jó dolog. A mo­soly, a kacagás elsimítja a rán­cokat és a derű még akkor is jóízű, amikor cseppecskét önönmagát figurázza az em­ber. Amikor a Zöld Mező Tsz megalakult, annak rendle módja szerint a tagok megvá­lasztották vezetőiket. Elnököt, elnökhelyettest, igazgatósági tagokat és pénztárost is. Le­gyen a pénztáros Mihályi István, ámbátor sok dolga még nem akad dehát rend a lelke mindennek, ha egyszer kell, akkor kell. A pénztárosnak hetekig ép­penséggel semmi dolga nem akadt, mivel üres lévén a közös kassza. Mihályi István tehát jobbhiján, a fogatosok között munkálkodott és per­sze volt mit hallani társai­tól, akik egyre biztatták reg gélenként, hogy üljön a kasz- sza mellé, neki ott a helye. S ezen mennyit, milyen so­kat derültek, nevettek. Ez a sok derű észrevétlenül hoz­ta közelebb egymáshoz az embereket. Kicsit talán fur­csa is volt, amikor aratás idején Mihályi István végre csakugyan elfoglalta helyét, mert már akadt dolga. Azóta sok vidámsággal elevenítik fel'azt a ma már réginek tű­nő históriát, hogy pénztáro­suk volt, csak éppen pénzük nem, • Még tavasszal hozták a ha­tározatot, hogy rendszeres munkaelőleget nem osztanak. A pénzt elsősorban a tsz meg szilárdítására fordítják, hi­szen olyan sok mindenre van szükségük. Máskülönben meg tehetős emberek közössége a Zöld Mező Tsz, nincsenek annyira megszorulva, hogy igényt tartsanak az előlegre. Ezidáig rendjén is volt, de ..: Az egyik szövetkezeti gaz­da leányát férjhez adta. Ez az esemény nem volt betervez­ve sehol, s az Ilyen ese­ményhez a forint is kell na­gyon. Emberünk azonban a közgyűlés határozatához tar­totta magát és vonakodott a vezetőséghez fordulni előle­gért. Mások tették meg he­lyette és a rendkívüli öröm­teljes eseményre való tekin­tettel valamennyi tag egyet­értésével a vezetőség folyósí­totta a 2000 forint előleget. Senki nem zúgolódott. • A Zöld Mező Tsz agronő- musa fiatal, tettrekész em­ber, Győri László a neve. — Egyik közgyűlésen nagy len dülettel beleme'egedett a be szédbe és megdicsérte Bagl László munkacsapatát. Úgy gondolta, meg lesz majd en­nek Az a bizonyos húzóhatá­sa. Alaposan tévedett, elfe­lejtkezett valamiről, arról, hogy ezek az emberek még nem úgy gondolkodnak, mint I azok, akik már évek óta szö- I vetkezeti gazdák. Általános sértődés lett a vége, hogy így meg, úgy a Bagi munkacsapat miért olyan különös, mások is dolgoznak szívvel lélekkel, s azokat a másokat miért nem említette a mezőgazdász? Kicsit visz- szájára fordult tehát a dolog, dehát szokás mondani: tá­nyérkanál nincsen zörgés nélküL • A’ termelőszövetkezet építő­brigádja megalakulása óta rengeteget dolgozott. Dohány­pajtákat, sertéshizlaldákat, — hoztak tető alá, kisebb na­gyobb átalakítást, javítást vé­geztek, és felépítettek öt csa­ládi házat. Persze, amint mondják nem idegennek, ha­nem saját tagjaiknak. Nagy szó, nagy dolog ez. Különö­sen ha tudjuk, hogy ezeknek az embereknek soha nem volt idejük mással törődni, mert nem engedte meg a kispar- cella* * Együtt töltöttem velük a délutánt. Irodájuk szegényes, szék még nem jut mindenki­nek, rádiót vásároltak, a szek­rény tetején tartfják. Jöttek, mentek, nyitották, csukják az ajtót és meséltek. Beszél­gettek, legtöbbet az első esz­tendő eredményeiről; Arról hogy ezévben már a lehető­ségekhez képest agrotech­nikai módszereket is alkal­maztak. Sok gépet vásárol­tak. Zetorjuk is van. Min­denből túlteljesítették a ter­melési tervet, s amelyik csa­lád szorgalmasan dolgozott, megtalálta számítását. A közösség emberi vonat­kozású történeteit csak úgy mellékesen említették. A há­tam mögött és lopva, beleles­tek a jegyzetfüzetembe, kí­váncsian nézték mit írok. — Egy arcmozdulattal sem árul­ták el, hogy örülnek és szí­vesen idézik fel az elmúlt hónapok eseményeit, küzdel­meit. Megszokták, megszeret­ték egymást, s talán már ér­zik milyen rossz volt 1959. február 19. előtt, mindig egyed ÜL Sz. P. A tódiá J< zen az estén üresek vol- J tajc a tanulótermek, a hé ló7c, üres volt a könyv tár, a klubszoba_ vacsora elfY.t pe­dig, melyre most félórával előbb került sor, az ügyeletes napos így fejezte be jelenté­sét: „Fél hétkor pedig meg­hallgatjuk Kádár elvtárs be­szédét”. Ám, a modemül berende­zett nagy előadói terem majd­nem kicsinek, bizonyult ezút­tal. Fiatal lányok és fiúk ül­tek a lépcsőzetesen emelkedő padsorokban, leendő pedagó­gusok, akik három év múlva tanítványokból tanítókká vál­nak. Figyelem, arcukat. Próbálok olvasni gofndola*aikb-n: értik- e vajon most is „a leckét"? Megértik-e, hogy az ő sorsuk­ról, eddigi és további életük­ről- is szó esik a beszédben? Figyele m őket. A szivárvány színű szemek mintha fátyolosabbá válná­nak, mintha emlékek — a gonosz, aljas emlékek — buk­kannának fel, amikor a mi­niszterelnök a Hősökről szí­vünkben örökre élő drága ha- lottainkról szól. Mozdulatlan- itt is az egy­perces néma. csend. Figyelem őket. Gúnyos mosoly villan az arcokon, amikor az amerikai nagykövetség kelet-magyaror. szági „kirándu1 árairól” szól az előadó. Mindenki érti, lá­tom: mi nem tetszik hát az amerikaiaknak..-. Érti ezt Sz'rvmaa Margit, a főiskola KISZ titkára, aki jól tudja, rend-zűrünk segít­ségével, s az általa is olyany- nyira óhajtott béke árán lép hét csak 6 is a tanítói kated­rára három év múlva, • Havassy Zsuzsa is szere no ajd tanít'-á'yn'na- beszé\n a kongresszusról, ha haza­megy a kis nógrádi faluba, Orhalomra, hogy folytassa édesapja hivatását. / rti az őszinte szót a tur- J hevei Fazekas tlo”ka is hiszen nyolcán vannak test­vérek, nővére a mi rendsze­rünkben lehetett tanárnő, s a nyolc testvér közül öten tag jón pártunknak. Ve nemcsak a család, a testvérek szavaira emlékezik ő, szocialista város Turkeve szövetkezeti gazdái­nak szavaira is, hiszen nya­ranként. velük 'dolgozik ő is immár évek óta. S folyathat­nánk a sort a karca-gi Semseí Icával, aki szintén ‘alig várja már, hogy visszaérkezzen igazgatójuk, a Jászberényi Tanítóképző Főiskola vezető­je: Andrási Béla, a KongresZ- szusról, hogy hallhassa 5 is az élménybeszámolót. Dobrai Ilona is szeretne eredménye­sem megfelelni az ,,Ifjúság a szocializmusért’’ próba köve­telményének, melynek kere­tében a VII. kongresszus agyagéit is megvitatják. S mit kíván- Kindest Feri? Hogy mielőbb mehessen, visz- sza Fegyvernekre tanítani, s a Kossuth Tsz-be, ahol évekig dolgozott, a tsz-be, hegy itt is minél több világosító szót mondhasson barátainak, akik elkiildék őt ide, a ,Kossuth bál. Értették, értik- hát a Beszé­det ezek a szerény, szorgal­mas, tehetséges lányok és fi­úk is itt a főiskolában, minda. hányán. Alalkuló, fejlődő, változó társadalmunk életét. útját és célját egységesnek, azonosaknak érzik önmaguk jövőjével. Ügy gondolom ez volt e hét­főesti közös rádióhallgaiás és beszélgetés legmegkapóbb ta­nulsága; •— bűbor — AR4TJAK A 1\4DiT a karcagi Lenin Tsz-ben A karcagi Lenin Termelő- szövetkezet halastava mellett nagyobb tábla kiöregedet- rizstelep húzódik. Ezen a te­lepen az idén nádat ter­meltek a szövetkezet tagjai. A napokban az építőbrigád és számos más munkaterü­leten dolgozó szövetkezeti gazda hozzálátott a nád be­takarításához. Az eddigi fel­mérések szerint legalább 8— 10 ezer kéve nádat nyerne]: a más célra nem hasznosítót1 területről. A jősaágállomány fejlődése következtében szá­mos új férőhelyre, gazdasási épületre van szükség. A ná­dat gazdasági ólak befedésé­hez használják majd fel és na­gyobb mennyiségű nádpaH is készítenek belőle. Magyar filmesek Albániáról dokumentum-filmet készítettek A Budapesti Filmstúdió operatőrjei Fehéri Tamás és Farkas Kálmán szeptember­ben több hetet töltöttek az Albán Népköztársaságban és filmet készítettek a testvéri albán nép életéről, eredmé­nyeiről, hazájának szépségei ről. A 18 perces színes doku­mentum-filmet az Albán Nép köztársaság felszabadulásá­nak 15. évfordulója alkalmá­ból szerdán délelőtt adták át az albán nagykövetségnek a Kulturális Kapcsolatok Inté­zetében. (MTI.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom