Szolnok Megyei Néplap, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-03 / 284. szám

1959. december 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Münnich Ferenc beszéde Táviratok (A kongresszus kedd dél­előtti ülésén felszólalt Dr. Münnich Ferenc elvtárs, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Beszédét az alábbiakban ismertetjük.) *— A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulásától kezdve arra törekedtünk — kezdte beszé­dét —, hogy a kormány min­den tagja szűk értelemben vett minisztériumi szemléle­ten felülemelkedve össznépi, népgazdasági szemlélettől át­hatva foglaljon állást a dön­tések meghozatalánál. E te­kintetben a kormány tanács­kozásain bizonyos eredmé­nyeket értünk el. Amellett, hogy a kormány elé kerülő kérdések megvitatásánál az egyes kormánytagok szakis­merete a kérdések sokoldalú megvilágítását tette lehetővé, vitáinkra nem nyomta rá bé­lvegét a szűk szakmai szem­lélet De még mindig felada­tunk, hogy a „tárcasoviniz­mus” maradványait is meg­szüntessük — A kormány feladata a törvények és törvényerejű rendeletek végrehajtásának biztosítása is. Mint ismeretes, létrehoztuk a népi ellenőrzés szervezetét, amely már eddig is jelentős eredményeket ért el a törvények, törvényerejű rendeletek és a kormány ren­delkezései végrehajtásának biztosításában. A törvények maradéktalan végrehajtása a szocialista törvényesség biz­tosításának is előfeltétele. A kormány erre rendkívül nagy súlyt helyezett, s a konkrét rendelkezéseken túlmenően, amelyekkel adott kérdések­ben a szocialista törvényesség teljes érvényesülését elősegí­tettük; olyan szervezeti intéz­kedéseket is tett amelyek a korábbinál nagyobb mérték­ben szolgálták a kormányzati tevékenység törvényességét. A Gazdasági Bizottság a gazdasági élet fontos tényező |e lett — A kormány feladatai kö­zé tartozik a népgazdasági tervek végrehajtásának biz­tosítása. A Gazdasági Bizott­ság a kormány szerve, veze­tője a kormány elnökének el­ső helyettese és mindez lehe­tővé teszi, hogy a Gazdasági Bizottság a hatáskörébe utalt kérdésekben a kormány ne­vében és a kormány tekinté­lyével járjon eL — A Gazdasági Bizottság feladatait általában jól látta el, már megalakítása után rö­vid idővel a gazdasági élet fontos tényezője lett. — 'A forradalmi munkás­paraszt kormány nagyon fon­tosnak tartja, hogy tevékeny­ségéről rendszeresen tájékoz­tassa a közvéleményt. Elért eredményeink alapján azt a következtetést léhet levonni, hogy kormányunk munkájá­nak iránya helyes volt, a párt politikájának megvalósításá­ban alapjában jól tölti be a reá háruló feladatokat. — De mindezzel nem lehe­tünk megelégedve és tovább kell javítanunk munkánkat, elsősorban a határozatok vég­rehajtásának ellenőrzésében, a minisztériumok'tevékenysé­gének irányításában. — Ahhoz, hogy a dolgozó tömegeket a kormányzati problémákhoz még közelebb hozzuk, helyes, ha a kormány és az országgyűlés szervei kö­zött az eddig kialakított for­mákon túlmenő további kap­csolatokat is létrehozzuk. — E tekintetben elsősorban az országgyűlés állandó bi­zottságaira hárul vélemé­nyünk szerint több feladat, de segítséget kaphatunk ab­ban is, ha az országgyűlési képviselők fogadónapjaikon, választóikkal való szoros kap­csolatuk révén figyelemmel kísérik rendelkezéseink vég­rehajtását, s a jelentkező hi­bákról beszámolnak az or­szággyűlési bizottságokban, felszólalásaikkal vagy inter­pellációikkal segítik a kor­mányt, hogy munkáját még- inkább a fellelhető hiányos­ságok minél gyorsabb felszá­molására összpontosítsa. — A túlzott centralizáció felszámolására és a hatáskö­röknek az élethez közelebb vitelére fokoztuk állami vál­lalataink önállóságát. A nép­gazdasági tervek megalkotá­sának, végrehajtásuk biztosí­tásának olyan új módszereit dolgoztuk ki, amelyekkel a tervek egyoldalú mennyiségi túlteljesítése helyett — bizto­síthatjuk a tervtúlteljesítés és az egész népgazdaság tényle­ges igényeinek összhangját. A vállalatok részére nem ad­tunk tevékenységük minden ágára kiterjedő tervutasításo­kat, hanem lehetővé tettük, hogy önállóan kezdeményez­zenek, töltsék meg tartalom­mal terveiket. Ezt nagymér­tékben segítette a hitel-finan­szírozás új rendszere: a Ma­gyar Nemzeti Bank csak’meg- kötött áruértékesítési szerző­désekre nyújtott hitelt Ma már megállapítható, hogy a minisztériumok és vállalataik részére biztosított nagyobb önállóság terveink kedvező teljesítésével és a korábbi éveknél jobb eredmények el­érésével jár együtt. Dr. Mün­nich Ferenc rámutatott arra. hogy bevált a nyereségrésze­sedés rendszere is. Igazgató­ink mind nagyobb szakérte­lemmel, körültekintőbben ve­zetik a rájuk bízott vállala­tokat, és munkájukhoz jelen­tős segítséget nyújtanak a jól működő üzemi tanácsok is. Az új ötéves tervben előttünk álló feladatok megvalósításá­hoz azonban a vállalatoknál is tovább kell javítani a ve­zetést. — Sokat javult igazgatóink munkája a vezetésük alatt álló emberekkel való foglal­kozás tekintetében is. de a javulás még így sem kielé­gítő. Még mindig gyakori az emberi problémákkal szem­beni rideg magatartás, a bün­tetés ott, ahol a nevelés job­ban segítene — folytatta .— Igazgatóinknak a jövőben többet kell építeniük a válla­lati kollektívák erejére, ja­vaslataikat jobban kell fel­használniuk a termelés szer­vezetének megjavítására és a vállalaton belül jelentkező fegyelmezetlenségek, a mun­kát gátló hibák kiküszöbölé­sére. A tanácsok munkájáról — Ezután a tanácsok jelen­tőségéről szólt Münnich Fe­renc. — A tanácsok útján maga a dolgozó nép közvet­lenül vesz részt a hatalom gyakorlásában, maguk a dol­gozók intézik saját ügyeiket. Ez kifejezésre jut a tanácsok összetételében is. A csaknem 107 000 tanácstag 41 százaléka munkás, 42 százaléka dolgo­zó paraszt s közöttük jelen­tős számban foglalnak helyet a termelőszövetkezeti tagok, kifejezve azt a jelentős tár­sadalmi változást, amely a mezőgazdaság szocialista át­szervezése során ezideig ha­zánkban végbement. — A tanácsok népi jelle­gét. a munkásosztály vezető szerepét kifejezi az is, hogy a tanács-funkcionáriusoknak, a végrehajtó bizottságok veze­tőinek > csaknem kétharmada munkásból és parasztból vált elismert helyi állami vezető­vé, a közélet megbecsült mun­kásává. Ezek a munkásosz­tály és a dolgozó parasztság soraiból kikerült vezetők eá- folhatatlanul bebizonyítot­ták. hogy a munkások és az egyszerű dolgozók, megsze­rezve a szükséges ismerete­ket, tudják, sőt, sokkal job­ban tudják az államot vezet­ni, mint a régi, kiváltságos osztályok tagjai. — Nem tekinthetjük vélet­lennek, hogy az 1956. évi el­lenforradalom. amely meg akarta fosztani a ma°var dol­gozók millióit attól, hogy to­vábbra is maguk irányítsák életüket, éppen a proletár- diktatúra legfontosabb szer­vei, a párt és az állami szer­vek. köztük a tanácsok ellen irányította fő erejét. Ezekre akart döntő csapást mérni, tudva, hogy ezzel megdönti a munkásosztály hatalmát. A tanácsok az ellenforradalom leverése után rövid idő alatt talpraálltak és nagy részük van az ellenforradalom gaz­dasági és ideológiai pusztítá­sainak páratlanul gyors fel­számolásában. A tanácsok ki­lencéves működésük során a szocialista építés sok felada­tát eredményesen oldották meg, mind színvonalasabban vezetik a helyi társadalmi, gazdasági és kulturális tevé­kenységet. — Általában helyesen gaz­dálkodnak a rájuk bízo+f gaz­dasági eszközökkel. A dolgo­zók érdekeinek in c felelően vezetik és irányítják a mint­egy 270 000 dolgozót foglal­koztató 1052 ipari, építőipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalatot, a kulturális és szo­ciális intézmények egész so­rát. Az elismerés hangján kell szólni azokról az erőfeszíté­sekről, amelyeket tanácsaink a kormány messzemenő tá­mogatásával kifejtettek az ál­lami helyiipar létrehozásá­ban és fejlesztésében. — A tanácsok többsége fe­lelősséget érez azért, hogy iparunk olyan cikkeket gyárt­son és olyan szolgáltatások­kal teljesítsen, amelyek első­rendű fontosságúak a lakos­ság ellátásában. Nagy jelen­tőségű például, hogy teljes egészében a tanácsi élelmi­szeripar látja el a lakosságot kenyérrel és péksüteménnyel, ez az iparág termeli az ország nyershús szükségletének "0— 45 száza' 'kát, a tartósított húsárunak csaknem felét. — A dolgozó tömegek élet- körülményeinek állandó javí­tását szolgálja a tanácsok be­ruházási tevékenysége is. A rendelkezésükre bocsátott ál­lami beruházási eszközökből ebben az évben átadnak ren­deltetésének 6213 lakást. 7277 lakás építését pedig megkez­dik. Villamosítanak 171 köz­séget, üzembe helyeznek ke­nyérgyárakat növelik a víz­termelést, sok amber részére gondoskodnak t-.észséges ivó­vízről. Az orvosi körzetek számát 67-tel növelik, több száz kórházi ágéval emelik a kórházak befogadóképességét Az oktatást 1672 új iskolai tanterem megépítésével se­gítik. Ebből több mint 600 a lakosság támogatásával, he­lyi erőforrásból létesül. — A tanácsok az elmúlt évek során jelentős eredmé­nyeket értek el a mezőgazda- sági termelés emelésében, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében, társadalmunk politikai alapjának, a mun­kás-paraszt szövetségnek erő­sítésében. A Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága 1958 decemberi és 1959 márciusi határozatának végrehajtásában a párt helyi A KONGRESSZUSHOZ Miközben pártunk kong­resszusa tanácskozik, Szolnok dolgozói a gyárakban üze­meltben tovább vívják munkacsatáikat. Gondolatik, érzéseik azonban Budapestre szállnak, s ha személyesen nem is lehetnek ott mind­annyian, hírt adnak munká­jukról, kifejezve ezzel is tel­lies egyetértésüket a kongresz­'szussal. A Szolnoki Fűtőház dolgo­zói tegnap adtaik fel üdvözlő táviratukat, amely a követke. zőképpen hangzik: „A Szolnoki Fűtőház dolga­iéi üdvözlük az MSZMP VII. kongresszusát. Jelentjük, hogy a kongresszusra vállalt fel- íjánlásunknak eleget teltünk Eszerint a szénmegtakaritási tervünket a vállalt 6 millió forint értékű kongresszusi fel. ajánlással szemben 9 millió 200 ezer forintra teljesí­tettük, A Szolnoki Járóműjavító dolgozói már hétfőn elküldték táviratukat. „A MÁV Szolnoki Jár ómű javító Üzemi Vállalat mlamenyi kommunistája és pártonkívüli dolgozója — üze­nik a táviratban — szívbőljö- vő üdvözletét küldi a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa résztvevőinek. Most, amikor a VII. kong­resszuson az ország összes pártszervezetének küldötte ülésezik és küldötti felelőssé­gének tudatában tárgyal, mi, a Járóműjavító Üzemi Válla­lat dolgozói minden erőnkkel arra törekszünk, hogy a nép- gazdasági feladatokból ránk eső részt maradéktalanul tel. jesítsük a pártkongresszus tiszteletére és dolgozó népünk boldogulására. Jelentjük, hogy a kongresz. seus tiszteletére indítóit ver­senyben tett vállalásainkat maradéktalanul teljesítettük. Az a célunk, hogy még foko­zottabb jó munkával tovább erősítsük a Magyar Szocialista Munkáspártot és népköztársa_ Ságunkat. A kongresszus minden egyes résztvevőjének eredményes jó munkát, erőt, egészséget kír vánunk.” A VII. kongresszus tegnap kapta meg a Szolnoki Papír­gyár dolgozóinak üdvözlő táv­iratát is. A papírgyáriak forró üdvözletüket tolmácsol­ják ebben és sók sikert kí­vánnák a kongresszus részt­vevőinek, népünk további fel- emelkedése és a szocializmus felépítése érdekében végzett munkájukhoz. Jelentik a kongresszusnak, hogy éves tervüket december 2-án tel­jesítették, az I-es papírgép rekonstrukcióját kát héttel a határidő előtt befejezték a kongresszus tiszteletére. „Bí­zunk abbau, hogy a kongresz. szus bölcs határozatai alapján pártunk vezetésével további sikereket érünk el a szocia­lizmus építésében. Üzemünk dolgozói e feladatok megoldá­sánál egységesen sorakoznak a párt mögé.” A Szolnok megyei Tégla­gyári Vállalat dolgozói is el­küldték távirati üdvözletüket, amelyben eredményes munkát kívánnak a pártkongresszus­nak: szerveinek közvetlen irányi tása mellett dicséretre mélti munkát végeztek. Jelentősei elősegítették a mezőgazdasál szocialista átszervezésénei meggyorsítását; gondos poli tikai és gazdasági szervezi munkával hozzájárultak í 4511 termelőszövetkezet é termelőszövetkezeti csopor közös gazdálkodásának meg­indulásához és a termelőszö­vetkezetek megszilárdításá­hoz. A párt irányításává nagyrészt sikerült biztosíta­niuk a termelőszövetkezetei alapszabály szerinti működé­sét, a földjáradékkal és £ háztáji gazdasággal kapcso­latban kialakult helytelen né­zetek felszámolását. — A tanácsok eddigi mű­ködésük során számottevő eredményeket értek el szocia­lista államunk egyik legfon­tosabb funkciójának gyakor­lásában. a társadalom tudatá­nak átformálásában, a kultu­rális nevelőmunkában. - Egyre eredményesebben irányítják kulturális intézményeiket. Érzik a felelősséget azért, hogy nekik kell gondoskodni­uk az általános iskolai háló­zat egészéről, a középiskolák csaknem 70 százalékáról, a2 óvodák 80 százalékáról, a színházak 70 százalékáról, a filmszínházak mintegy 80 százalékáról. Tőlük is függ, hogyan fejlődik az ország kultúrotthonainak 85—90 százalékában a kulturális élet. hogyan szolgálja dolgo­zó népünk nevelését a taná­csi könyvtárhálózat. — A tanácsok munkájának igen fontos része a pártunk javaslatára létrehozott köz­ségpolitikai tevékenység, amely gazdasági és politikai szempontból egyaránt egyik leghatékonyabb eszköze a ta­nácsok és a tömegek közötti kapcsolat fejlesztésének. Ezt, a lakosság önkéntes anyagi hozzájárulásán és önkéntes társadalmi munkáján alapuló munkát, a kormány jelentős támogatásban részesíti. A községfejlesztési alap számá­ra biztosítja a bevételi for­rásokat. Lehetővé tette bank­kölcsön felvételét községfej­lesztési célokra. Központi készletekből biztosítja a, köz­ségfejlesztési feladatok meg­valósításához szükséges épí­tőanyagok navy részét. A he­lyi erőforrások fokozottabb feltárásának és felhasználá­sának előmozdítása érdeké­ben pedig 1960-tól a lakosság hozzájárulásának arányában — az állami költségvetésből —, külön pénzbeli támogatást nyújt a tanácsoknak. Az ál­lam által támogatott társa­dalmi összefogásban hatalmas alkotóerő rejlik. Jellemző er­re. hogy a tanácsok a lakos­ság aktív támogatásával 1958- ban a községfejlesztési ter­vek keretin belül csaknem 600 millió forint értékű léte­sítményt valósítottak meg. Tovább ««élesítjük az állami élet demokratizmnsét — Ebben az évben növe­kedett az építési kedv, a tár­sadalmi összefogás alkotó ereje. Az 1959. évi községfej­lesztési alap bevételének ter­vezett összege meghaladja az 1.5 milliárd forintot. A taná­csok az év első felében már átadtak rendeltetésének 25 orvosi rendelőt, 19 orvosla­kást, 50 iskolai és óvodai tantermet, művelődési ottho­nokat, 559.000 négyzetméter szilárd burkolatú utat és egy egész sor közfontosságú kul­turális, társadalmi intéz­ményt. Dr. Münnich Ferenc ezután kejelentette: a párt és a kor­mány nagyra értékeli a taná­csok munkáját, eddig elért eredményeit. Hatékonyan tá­mogatja őket abban,, hogy munkájuk tovább javuljon és eredményesebb legyen. — Az eredmények elisme­rése mellett meg kell mon­danunk azt is, hogy a taná­csok munkájában még sok olyan fogyatékosság tapasz­talható, amely-nehezíti a to­vábbi fejlődést, hátrányosan hat a tanács és a tömegek kapcsolatára — mondotta —, majd így folytatta: az elért gazdasági eredmények elle­nére még nem elég színvona­las a tanácsok gazdasági szervező munkája. Gyenge a műszaki és közgazdasági elemző munka, emiatt gyak­ran a megengedettnél maga­sabbak a termelési költsé­gek. Esetenként nem eléggé megalapozott a beruházások tervezése, gyakran elapróz­zák pénz- és anyagi eszközei­ket. Hibák vannak még a tervfegyelemben és a község­fejlesztési munkában is. — Egyes tanácsok a tervek ké­szítésébe nem vonják be a lakosságot, nem kérik ki ja­vaslatukat, nem hallgatják meg véleményüket. A felet­tes tanácsok végrehajtó bi­zottságai és vezetői nem min­dig nyújtanak kellő segítsé­get a közsgfejlesztési tervek elkészítéséhez és megvalósí­tásához. Megemlékezett dr. Münnich Ferenc arról is. hogy még nem kielégítő a kulturális te­vékenység irányítása. — A választott tanács­funkcionáriusok és az appa­rátus dolgozóinak túlnyomó többsége lelkiismeretesen, ügybuzgalommal és becsüle­tesen látja el feladatát, inté­zi a lakosság ügyes-bajos dol­gait. De még mindig találkoz­hatunk bürokratikus mód­szerekkel, korrupcióval, a törvények semmibe vevésé- vel. A tanácsok és szerveik általában már megtanultak gazdálkodni, gazdasági esz­közeiket politikusán, a lakos­ság érdekében felhasználni, de még mindig gyakori a dolgozók panaszainak, kérel­meinek és javaslatainak in­tézésében a huzavona, a tör­vényekben előírt intézkedési határidők be nem tartása, ál­talában a dolgozók minden­napi ügyeivel való nem tö­rődés, a jogszabályokba üt­köző határozatok hozatala, pedig a törvényesség meg­sértése nagy károkat okoz, rombolja a tanácsok tekin­télyét. — A tanácsok tevékenysé­gét hátrányosan befolyásolja, hogy főleg a kis községekben gyenge a vezetés. A párt és a kormány rendkívül fontos feladatnak tartja \iz állami élet demokratizmusának to vábbi szélesítését, nagy jelen­tőséget tulajdonít a választott testületi szervek tevékenysége további kibontakoztatásának, Dr. Münnich Ferenc ez után elmondta: növelni fog juk a lakossággal közvetlen kapcsolatban álló tanácsok és szerveik hatáskörét. A vég­rehajtó bizottságok munká­jában fő feladat a vezetési módszerek további javítása a politikai, gazdasági és igaz­gatási szervező tevékenység színvonalának emelése, a rendszeresebb, hatékonyabb ellenőrzés. Felhívta a figyel­met arra, hogy a termelőszö­vetkezeti mozgalom várható fejlődése további feladatokat rp a tanácsokra. — Olyan intézkedést te­szünk — mondotta —, amely a járási tanácsok végrehajtó bizottságaira bízza a mező­gazdasági termelés közvetlen irányítását. Biztosítjuk, hogy a járási tanácsoknak meg­felelő anyagi eszközeik és szervezeti feltételeik legye­nek ahhoz, hogy tervszerű befolyással hathatósan elő-* segítsék a mezőgazdasági ter­melés fokozását és a felvá­sárlási tervek teljesítését. A megyei gépállomási igazgató­ságokat a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai irányí­tása alá helyezzük. El kell érni, hogy a tanácsok veze­tői nagyobb szakértelemmel irányítsák a gazdálkodást. Olyan feltételeket kell te­remteni, amelyek lehetővé teszik a tanácsi apparátus megerősítését, politikailag és szakmailag jól képzett mű­szaki, gazdasági szakembe­rekkel. — A tanácsok munkájában tovább szilárdítjuk a szo­cialista törvényességet, fellé­pünk minden fegyelmezetlen­ség ellen, harcolunk a kor­rupció, a bürokratizmus, mindenfajta lazaság és pa­zarlás ellen. Következetesen felelősségre kell vonni azo­kat, akik figyelmen kívül ' hagyják törvényeinket, s ez­zel sértik a dolgozó nép ér­dekeit A dolgozók bevonása az ügyek intézésébe egyik fő té­nyezője sikereinknek, egyben biztosíték is a hibák elköve­tése ellen, vagy ha mégis elő­fordulnak, gyors kijavítá­sukra. Elvi szempontjaink gyakorlati igazolásai, tapasz- talatairk arra mutatnak, hogy a jövőben is ezt az utat jár­juk, s tömegkapcsolatainkat még szélesebbé, még mé­lyebbé tegyük — mondotta befejezésül Münnich Ferenc. (Hosszantartó taps.) A kedd délutáni ülésen Ne­mes Dezső, a Politikai Bizott­ság póttagja elnökölt. Az ülé­sen elsőnek Tan Csen-lin Kína Kommunista Pártja Központi Bizottságának tit­kára szólt a kongresszushoz. Utána Simon József, a Beloi­annisz gyár pártbizottságá­nak titkára,, majd Benkei András, a Szabolcs megyei pártbizottság első titkára szó­lalt fel. Ezután Jacques Duc- los, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának t'tkára üdvözölte a kong­resszust. Utána Erdei Lász- lóné, a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsának elnöke. Lom­bos Ferenc, a Győr-Sopron megyei pártbizottság első titkára, Mesterházi Lajos író, budapesti küldött felszólalá­sa következett. — A szünet után elsőnek Giancarlo Pa- jetta, az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára szólt a kongresszus­hoz, majd Antalffy György szegedi küldött hozzászólása következett. Ezután Ali Jata, a Marokkói Kommunista Párt főtitkára szólalt fel. Klaukó Mátyásnak, a Békés megyei pártbizottság első titkárának felszólalása után Cseterki Lajos, a Fejér megyei párt- bizottság első titkára, majd Kaszapovics András, a Köz­ponti Bizottság póttagja, Kossuth-díjas Tsz-elnök szó­lalt fel. A kongresszus keddi ülése Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács első elnökhelyettesének fel­szólalásával fejeződött be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom