Szolnok Megyei Néplap, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-01 / 282. szám
1S5S. december 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megkezdte munkáját a VII. pártkongresszus (Folytatás a 2. oldalról) gazdasági kapcsolatokat, a kereskedelmet, a kulturális cserét, a tudományos körök kölcsönös tapasztalatcseréjét és minden olyan kapcsolatot, amely az országok és népek békés egymás mellett élését előmozdíthatja. Meggyőződésünk, hogy a békés egymás mellett élés, amely máris az emberiség nagy többsége által elfogadott elv, előbb, vagy utóbb legyőz minden akadályt és győzedelmeskedik, A belpolitikai helyzet Kádár János ezután a Magyar Népköztársaság belpolitikai helyzetéről beszélt. A belpolitikai helyzet fejlődése — hangsúlyozta — az elmúlt három évben egészséges irányú volt és rendszerünk megszilárdításához vezetett. Az ellenforradaldtn elleni harc a szocializmus erőit megedzette és tömörítetté. A tömegek politikailag sokat fejlődtek, nagy tapasztalatokra tettek szert az osztály- harcban. A harc menetében, a szocializmus eszméi alapján erősödött népünk nemzeti egysége — ez a történelmi haladás jegyében született és a fejlődő új nemzeti egység ma erősebb, mint korábban bármikor. Hazánkban munkáshatalom, proletárdiktatúra volt és a szocializmus épült, amikor 1956 októberében bekövetkeztek az ismert események. A párt az események minden lényeges mozzanatára kiterjedő vizsgálatot folytatott, hogy feltárja az ellenforradalom okait, a közrejátszott tényezőket, az eseményekben működő erőket. A Központi Bizottság megállapította: az 1956 október 23- án Budapesten kirobbantott fegyveres felkelés a munkás- osztály hatalma, a népi állam, a magyar nép szocialista vívmányai ellen irányult, ezért burzsoá, ellenforradalmi jellegű volt Az eseményeket felidéző okokra, az azokban részvevő és ható tényezőkre vonatkozóan megállapítást nyert: Lényeges tényezőként 'szerepet játszott Rákosi és csoportjának hibái. Figyelmen kívül hagyták a hazai adottságokat és nemzeti sajátosságokat, s így egy idő múltán képtelennek bizonyultak arra, hogy a szocializmus építésének nemzetközi fő törvényszerűségeit helyesen alkalmazzák hazánkban. E hibák súlyossága és tartóssága gyengítette a proletárdiktatúrát és kedvező talajt teremtett az osztályellenségnek az ellenforradalom ki robbantásához. Súlyos szerepet játszott Nagy Imre és csoportjának példátlan árulása is. Végigjárták az utat apárton- belüli frakciózástól a burzsoáziával és az imperialistákkal kötött titkos és nyílt szövetségig; mint osztályárulók, a munkáshat álom feladásáig; mint hazaárulók, az imperialisták beavatkozásának sürgetéséig. Az ellenforradalom honi fő ereje a politikai hatalmától, kiváltságaitól és gazdasági alapjától korábban megfosztott kapitalista és fasiszta restaurációra törő egykori nagybirtokos és tőkés osztály és reakciós uszályhordozóínak serege volt. Gyorsan újjászervezték és mozgósították erőiket. Néhány nap alatt 40 pártot szerveztek. Ezek között ott volt az ellenforradalmi alapon újjászervezett három egykori koalíciós párt csakúgy, mint a két vármegyében nyiltan zász'ót bontó nyilaskeresztes, leplezetlenül fasiszta párt A volt uralkodó osztályok — pártjaikon kívül — az ellenforradalmi platformon álló, úgynevezett „mun- kásíanács”-okat és „forradalmi” bizottságokat használták fel politikai céljaikra. Az ellenforradalom okairól A Magyarországon kirobbantott ellenforradalmi felkelésnek legerősebb tényezője a nemzetközi imperializmus volt, a reakciós USA-körök kél az élen. Ilymódon a Magyar Népköztársasággal szemben valójában két egymással szövetkezett — a bel só ellenforradalmi és a nem zetközi imperialista-erő lépett feL Pártunk Központi Bizottsága — folytatta Kádár J& nos — az 1956 októberi ellenforradalomról adott marxista elemzését és állásfoglalását először az 1956 decemberi határozatában foglalta össze. Most, a kongresszus színe előtt ezzel kapcsolatban három fontos tényre mutathatunk rá: Először: a2 1956 novemberének első napjaiban és azt követően az események ellen- forradalmi jellegéről tett minden megállapításunk helyesnek bizonyult, s a későbbiekben kiderült tények mindazt csak megerősítették és igazolták. Másodszor: pártunk értékelését az ellenforradalom okairól és mozgató erőiről elfogadta és osztja az egész dolgozó magyar nép. Harmadszor: értékelésünket elfogadta és helyesli az egész nemzetközi kommunista mozgalom, s a haladó emberek az egész világon. Az ellenforradalmi felkelésben — mondotta a továbbiakban — a párt és a Nép- köztársaság minden hazai ellensége egyesült, szorosan együtt dolgozott velük az amerikai kormány által pénzelt és ez alkalommal Béesbe vezényelt emigrációs csoport, Nagy Ferenc és társai. Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt a súlyos helyzetben kötelessége szerint járt eí. A nép sorsáért érzett felelősségtől áthatva a magyar kommunisták létrehozták az új forradalmi központot, megszervezték a harc vezető erejét, az új Központi Bizottságot, létrehozták a forradalmi munkás-paraszt kormányt, amely a Szovjetunió, hűséges és legjobb barátunk és szövetségesünk segítségét kérte. A kérdések, amelyeket a történelem akkor napirendre tűzött, súlyosak és bonyolultak voltak — folytatta Kádár János és hangsúlyozta: abban a helyzetben csak szilárd elvi politikával és határozottsággal lehetett boldogulni. Gyökeresen szakítani kellett az árulókkal, nyíltan fel kellett tárni a tömegek előtt, hogy Nagy Imréék átmentek az ellenség táborába Fegyvert kellett szegezni annak, aki fegyverrel támadt a Népköztársaság ellen. Szabadságot és demokráciát kellett adni a szocialista forradalom harcosainak, a dolgozó népnek, de üldözni kellett az ellenforradalmárokat, a restaurációra törő burzsoá- kat és minden rendű és rangú szekértolóikat. A nacionalizmus és a nemzeti gyűlölködés szításával szemben félreérthetetlenül és nyíltan a Népköztársaság iránti hűség, az igaz hazafiság, a munkásnemzetköziség eszméjével lehetett harcolni. Az ellenforradalmárok „semlegességével'’ szemben félreérthetetlenül meg kellett mondani. hogy mi hűek maradunk a varsói szerződés szervezetéhez mindaddig, amíg arra szükség lesz és mindenkor együtt haladunk a szocialista táborral. Világosan válaszoltunk arra is: mire alapozzuk országunk politikai rendszert? A munkás-paraszt szövetséget vezető marxista—leninista pártra, a szakszervezetekre, a Hazafias Népfrontra és a többi tömegszervezetekre építjük politikai rendszerünket, elvetve a munkástanácsok rendszerét. Az ellenforradalmi felkelés időszakában bebizonyosodott, hogy viszonyaink között a többpártrendszer az ellenforradalom javára hajtotta a vizet — ezért elvetettük ezt. A többpártrendszer helyett a párt által vezetett Hazafias Népfrontot fejlesztettük. A Hazafias Népfront alkalmas és képes arra, hogy politikai egységbe tömörítse a kommunistákat és mindazokat a pártomkívülieket, akik az alapvető célok tekintetében — a szocializmus felépítése, az ország szuverénításának és függetlenségének védelme, a Népköztársaság erősítése — egyetértenek. Három év pozitív tapasztalata bizonyítja, hogy a párt által vezetett Hazafias Népfront alkotó munkára képes politikai mozgalom. amely a kommunisták mellett a pártonkívüli közéleti tényezőket tömöríti, tekintet nélkül arra, hogy korábban más pártoknak voltak tagjai, vagy esetleg mindig is pártonkívüliek voltak. A nép életbevágó érdekeinek biztosítása megkövetelte az ellenforradalmi felkelés kezdeményezőinek, vezetőinek, szervezőinek és a gyilkosságokat elkövetőknek a megbüntetését. Meg kellett viszont bocsájtani azoknak, akik főbenjáró bűnt nem követtek el, akiket megtévesztettek és félrevezettek. Súlyos helyzetben és egyidőben kellett a pártnak két nagyon fontos feladatot megoldania: szakítani a korábbi hibákkal és leszámolni az ellenforradalommal. Pártunk képes volt erre és egyidőben megoldotta mindkét feladatot A bátor, nyílt és következetes marxista—leninista ál'ásfogla- lás és politika meghozta a maga gyümölcsét. Az ellenforrada’mt felkelés valamennyi tanulságát és tapasztalatát még sokáig számon kell tartania a pártnak, de magáról az ellenforradalomról elmondható, hogy minden termeten teljes vereséget szenvedett és a múlté. Kádár János itt emlékeztetett a tavaly novemberben tartott országgyűlési és tanácsválasztásokra, amelyeken a leszavazottak 99.6 százalékának támogatását megkapták a párt által vezetett Hazafias Népfront jelöltjei. csak art m^dhatjuk, okkal bízunk abban, hogy • még a hidegháborút is sikerül felszámolni, de akárhogyan is lesz a kapitalizmus és fasizmus Magyarországon még- egyszer nem lesz. Ezt verjék ki a fejükből és nekik is jobb lesa Hruscsov és Eisenhower megegyeztek. Mi tudják, hogy Hruscsov elvtárs és Eisenhower elnök úr néhány dologban megegyeztek és reméljük, kívánjuk is, hogy a jövőben még sok dologban egyezzenek meg. De' mi art gondoljuk, hogy az a reakciós, aki valamely torz lQgikával azt gondolja, hogy bármelyik Hruscsov — Eisenhower találkozóból és tárgyalásból, nem tudni milyen alapon kapitalista, fasiszta Magyar- ország születik, legalábbis erősen téved. A közmondás az ilyenre mondja: „éhes disznó makkal álmodik* Megint mások reakciós reményeiket ahhoz fűzik, hogy „kivonulnak Magyarországról a szovjet csapatok”. Erről a kérdésről érdemes egy pár komolyabb szót váltani. A szovjet csapatok ma Magyar- országon nem belpolitikai okokból, hanem kizárólag a ma még nem rendezett nemzetközi kérdésektől függően tartózkodnak. Mi a szovjet kormánnyal, a varsói szerződés szervezetében 'egyesült országok kormányaival, a szocialista országok kormányaival egyetértésben a külföldön állomásozó csapatok egyidejű és kölcsönös visszavonásáról való tárgyalás mellett vagyunk. Jelenleg még mindig nyilt fenyegetések hangzanak el a népi demokratikus országok ellen. Világosan megmondtuk, nem egyszer: a szovjet csapatok addig fognak Magyarországon állomásozni, ameddig a nemzetközi helyzet ezt szükségessé teszi. Ami pedig azokat a beszélgetéseket illeti, hogy mi lesz, ha a szovjet csapatok kivonulnak Magyarországról, megmondhatjuk, a reakción az sem fog segíteni. A szocialista forradalom magyarországi erői megtanulták azt, amit kell és meg tudják védelmezni rendszerüket a belső ellenséggel szemben. Ha a reakciósok újból verekedni akarnak, nem leszünk ellene, mert a magyar népnek van ereje és még van elegendő törleszteni valója is az ellenforradalmárokkal szemben. Tovább fejlesztjük rendszerünk demokratizmusát A tapasztalatokat számon- tartjuk, nem ismételjük meg a hibákat, nem felejtjük az árulást, se az osztályéllensé- get, se az imperialistákat. A tapasztalatok alapján tovább erősítjük államunk legfőbb politikai alapját, a munkás- paraszt szövetséget. Erősítjük a munkásosztály szövetségét a többi dolgozók rétegeivel is, A Hazafias Népfront mozgalmi erejére támaszkodva tovább szélesítjük a nemzet valamennyi alkotásra képes erőinek egyesítését. Tovább fejlesztjük rendszerünk demokratizmusát. Érvényesítjük a demokratikus centralizmus elvét az államéletben is, A törvényt tiszteletben tartó állampolgárok jogai a jövőben tovább bővülnek. — Ugyanígy tovább bővülnek a helyi államhatalmi szervek önkormányzati jogai is, fenntartva és erősítve alapvető kérdésekben az állam központi irányítását Népköztársaságunk alkotmányban rögzített szervezete, az országgyűlés és a helyi tanácsok rendszere bevált. Az elmúlt három évben fejlesztettük az országgyűlés és a helyi tanácsok munkáját — Megnövekedett politikai, gazdasági és kulturális szerepünk. Bővült hatáskörük és az a törekvésünk, hogy ez a jövőben még inkább bővüljön. A helyi tanácsok hatáskörének ésszerű bővítése egyúttal hatásos harc a burzsoáziától Örökölt és sajnos rendszerünkben még egyáltalán le nem küzdött bürokrácia ellen. Elvtársak! Elmondhatjuk, hogy a három esztendő alatt teljes mértékben sikerült helyreállítani a Magyar Nép- köztársaság törvényes belső rendjét, a belpolitikai helyzet jó és kielégítően fejlődik a közrend és a közállapotok olyanok nálunk, hogy bármely nyugati kapitalista ország megirigyelhetné. Ez a párt egységének, helyes politikájának, a párt és a nép összeforrottságának, a munkásosztály vezette nemzeti tömörülésnek köszönhető. Rendszerünk és társadalmunk belső erejének forrása, hogy a párt, mint vezető erő képes betölteni feladatát és bírja a nép támogatását Az ország gazdasági helyzete Kádár János beszámolója harmadik részében az ország gazdasági helyzetével foglalkozott. Részletesen ismertette a második világháború és az ellenforradalom okozta gazdasági károkat. A második világháború példáid Magyar- ország gazdaságában 300 milliárd forint értékű kórt okozott, vagyis az akkori színvonalon számítva, öt év nemzeti jövedelmét, az egész nép öt évi munkájának minden eredményét megsemmisítette. Az ellenforrada'mm gazdasági „adománya“’ 22 milliárd forint értékű kár a magyar népnek. A Központi Bizottság, a forradalmi munkás- paraszt kormány már a fegyveres harc közben erélyesen kézibe vette a népgazdaság helyreállításának ügyét. A népgazdaság már 1957 végére helyreállt, a termelés színvonala és a dolgozók életszínvonala már akkor' meghaladta az ellenforradalom előtti utolsó normális év, 1955 színvonalát Egy év alatt ilyen eredményekre is csak a szocialista rendszer és a szocializmus nemzetközi szolidaritása képes. A Központi Bizottság ez év márciusában felhívta népünket a nagy számú új & megnövekedett termelőszövetkezetek megszilárdítására, továbbá arra, hogy nagyobb-lendületet vigyen a szocializmus építésébe. A Központi Bizottság márciusi határozata hatalmas visszhangot keltett a dolgozók tömegeiben. Felajánlásaik végösszege — bár a gyárak és trösztök vezetőinek egy része rendkívüli óvatosságot tanúsított — a szocialista iparban 3,2 milliárd forintnyi értéket tett ki- Még a felajánlásoknál is több és szebb azonban, hogy dolgozóink november elejéig az évi felajánlás 97 százalékát teljesítették — összesen 3.1 milliárd forint értéket adtak terven felül. A felajánlások és azok teljesítése, a szocialista öntudat és a lelkes munka meghatóan szép eredményei. A munkások, parasztok, értelmiségiek közül, a fővárosi és vidéki kollektívák közül igazságosan szinte lehetetlenség bármelyiket is kiemelni, a munkás- brigádok, a mezőgazdasági dolgozók brigádjai, vagy az úgynevezett komplex brigádok, amelyekben fizikai és szellemi dolgozók fogtak ösz- sze egy-egy adott \ feladat megoldására — nagyon szép eredményeket értek el. Különösen örvendetes a fiatal dolgozók legön tudatosabb jajnak helytállása. Közülük - is kiemelhető az ifjúsági export- brigádok jó munkája. Még napjainkban is születnek újabb felajánlások — folytatta Kádár János. A szocialista munkaverseny fejlődésében a tavasz- szal nagyszerű dolgoknak voltunk tanúi. Újságjaink hírt adtak arról, hogy a Szovjetunióban kommunista brigádok Csehszlovákiában szocialista brigádok alakítását kezdeményezték a dolgozók. — Ezeket az újsághíreket követően mintegy két-három héten belül minden központi kezdeményezés nélkül, egyidejűleg az ország különböző részén százszámra alakítottak brigádokat, amelyek a „Szocialista brigád” címének elnyeréséért versenyeznek. Ezek a brigádok igen helyesen, a termeié«! célokon és a munka fejlesztésén kívül a szocialista magatartás és erkölcs fejlesztésén is munkálkodnak. Ma (Folytatás a 4. oldalon) A Magyar Népköztársaság belpolitikai helyzetét ma a nyugalom, a megszilárdulás9 a gyors fejlődés jellemzi — folytatta. — A népi hatalom erősebb, mint az ellenforradalmi felkelés előtt volt, a szocializmus alapjai jelentősen szélesedtek azóta és a szocializmus építése rendben lendületesen folyik. Ez a helyzet nem jöhetett volna létre a tömegek politikai támogatása és odaadó, szorgalmas munkája nélkül. Ez a tény bizonyos mértékig tükröződik még a Magyarországgal szemben erősen elfogult nyugati sajtóban is. Az utóbbi időben teret kapnak ott a valóságnak jobban megfelelő tudósítások is. A reális szemlélet csak javára válhat azoknak is. akik nem túlságosan szeretik a Magyar Népköztársaságot Mostanában az ilyen emberek, miközben szemük előtt erősödik a Magyar Népköz- társaság, különböző elképzelésekkel áltatják magukat. Art mondják, ellentétek vannak a pártban. Pártunkban egység van és ha ellenségeink arra várnak, hogy pártunkban elfentétek lesznek akkor csak várjanak türe- 'emmel ,mert bizony még jó sokáig kell várniok. Más reakciósok eszelösségükben ahhoz fűzik reményeiket, hogy háború lesz. Az ilyen embe reknek, ha egyáltalán képesek értelmes szót megérteni. I Hruscsov és Kádár elvtárs az elnökségben.
