Szolnok Megyei Néplap, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-30 / 305. szám
1959. december 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A kunhegyes! Vörös Október Tsz mérlege Küszöbön az újesztendő. Az ember ilyenkor értékeli az elmúlt hónapok munkáját s közben már gondol a jövő esztend" feladataira is. Pontosan így van ez nálunk, a kunheg’-éti Vörös Október Tsz-ben. Vizsgáljuk, mi volt a jó, mi volt a rossz s leszűrjük a megfelelő tanulságot. Sok ember munkáját kell értékelni s a feladatokat sok dolog figyelembe vételével kell megszabni. 1959-ben termelőszövetkezetünk általában teljesítette feladatait, de azt is látjuk, hogy sok a javítani való. A növénytermesztés előirányzatait — a rizs kivételével — teljesítettük, sőt egyik-másik területen túlteljesítettük. Kukoricából 14,5 mázsát, cukorrépából 172 mázsát, búzából 700 holdon 14 mázsát, ősziárpából 400 holdon 15,2 mázsát termeltünk átlagban Figyelembe veendő, hogy ezeket az eredményeket olyan földön értük el, ahol még öt-hat esztendővel ezelőtt is a búza átlagtermés jó, ha elérte a hat-hét mázsát. Sőt, van olyan földünk, ahol 1956-ban a kisüzemi termelő 4 mázsa búzát takarított be egy holdról. Mindezt szem- előtt tartva figyelemreméltó a fejlődés. Mi azonban az 1959-es esztendő legnagyobb sikerét abban látjuk, hogy megalapoztuk a most következő új gazdasági évet. Amíg 1959- ben a tsz nyers bevétele 9.5 millió forint, addig az 1960- as évi előirányzat 16,5 millió forint lesz. Tehát mintegy 80—85 százalékos a növekedés. Jogos a kérdés: hol a biztosíték? Elsorolnám. Biztosíték a növénytermelésben a jóminőségben elvégzett talajmunka, a talajerő utánpótlás és nem utolsó sorban az öntözési lehetőség kihasználása. Tsz-ünk 5100 holdas területén 60—65 százalékát öntözőcsatoma szeli át, így a víz rendelkezésre álL Van négy öntözőgépünk is. amellyel öntözhetünk esőztető és barázdás módszerrel egyaránt. Nos, az itt felsorolt adottságokat a köveKező évben kihasználjuk. Ami az ősszel elvetett kalászosainkat illeti, feltétlenül számítunk a megfelelő átlagtermésre, mert a gondos talajmunka mellett holdanként elszórtunk közel 400 kilogram különböző fajta műtrágyát. Jövőre növeljük az állat- tenyésztés bevételét is. Hússertésből 1400—1500 mázsát, hízómarhából 700—750 mázsát adunk át a felvásárló szerveknek, szerződéses alapon. Nagymértékben növeljük a baromfi nevelését és tenyésztését. Az a tervünk, hogy felnevelünk 150—200 ezer baromfit, ebből 18—20 ezret meghagyunk tenyésztésre. Ennek érdekében meg kell építeni néhány nagyüzemi baromfiólat. Megcsináljuk a legegyszerűbb, de a célnak jól megfelelő épületeket hozunk tető alá. A nagyvonalakban ismertetett terv adja a lehetőséget, hogy áttérhetünk a munkaegységek készpénzben való elszámolására. A szövetkezeti gazda megkapja a család megfelelő mennyiségű szükségletét természetben, terményben és termékekben, de évközben több pénzhez jut a készpénzbeni elszámolás folytán. Célkitűzéseink nagyok. Megvalósításuk azonban biztosítva lesz, mert a Vörös Október Tsz gazdái igyekvő és szorgalmas emberek. A döntő többség becsületesen dolgozott az elmúlt évek során is. Amit elsoroltam, abból talán az tűnik ki, hogy a Vörös Október Tsz-ben már nincsenek hibák. Ezt nem akarom állítani. Akadnak. Mi persze azon vagyunk, hogy minél kevesebbszer akadjanak. Szabó Miklós A Vörös Október Tsz elnöke Másfélmilliós fejlesztési terv készül Kunszentmártonban A községfejlesztésre vonatkozó törvényerejű rendelet megjelenése után Kunsze t- mártonban hamarosan hozzákezdtek az 1960-as év terveinek elkészítéséhez. Felmérték a rendelkezésükre álló anyagi erőt s a községi tanács végrehajtó bizottsága 1 millió 565 ezer forint bevételre dolgozta ki a tervjavaslatot. Ezen felül még 80 ezer forint értékű társadalmi támogatásra számítanak a feladatok végrehajtásában. A tervben hasonlóan az ideihez, jövőre is a villany- hálózat bővítése szerepel, mint fő feladat. Több mint 780 ezer forintos költségen 5 kilométer villanyvezetéket építenek és újabb 28 utcát Huszonnyolcezer autóbusszal több mint egymillió utas veit részt az idei országjáráson Fejlődő idegenforgalmunknak egyik legnépszerűbb formája a-z autóbuszos országjárás Az IBUSZ autóbusz-túra kocsijai az ország valamennyi tájára elvitték az utazóközönséget. Az idei mérleg szerint ebben az esztendőben a fel- szabadulás utáni évek legnagyobb forgalmát bonyolították le. Huszonnyolcezer kocsit indítottak, amelyeken több mint egymillió utas kereste fel hazánk legszebb vidékeit. (MTI) Uf hálókocsikat és étkezőkocsikat kap az Utasellátó Vállalat A MÁV Utasellátó Vállalata az idei év tapasztalatai alapján kellőképpen felkészült 1960 növekvő idegen- forgalmára. Jövőre az Utasellátó tíz új hálókocsit, húsz korszerű étkezőkocsit és tizenöt büfékocsit kap. (MTI) kapcsolnak be a közvilágításba. A másik nagyobb feladat a járdahálózat bővítése. A terv szerint csaknem 200 ezer forintos költséggel kilenc utcában több mint 3 kilométeren épül járda a községfejlesztési alap bevételeiből. Több mint 300 ezer forintot fordítanak egyéb problémák megoldására. Húszezer forintból a sportpálya kap új kerítést, 35 ezer forintot emlékmű építésére fordítanak. 150 forintos költségen locsolókocsit vásárolnak. Béremelés Bulgáriában SZÓFIA. (MTI). A bolgár dolgozók szép újévi ajándékot kaptak a párttól és a kormánytól. Hétfőn este nyilvánosságra hozták a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának, a bolgár Minisztertanácsnak és a Bolgár Szakszervezetek Központi Tanácsának közös határozatát a bérrendszer javításáról és a munkások, műszaki szakemberek és alkalmazottak fizetésének emeléséről. A határozat értelmében a fizetéseket a népgazdaság különböző területeire elosztva három szakaszban —1960. április 1-én, július 1-én és október 1-én emelik, és a béremelés értéke egyes iparágakban eléri a 21—28 százalékot. A határozat értelmében 1960. október 1-étől Bulgáriában a munkások és alkalmazottak legalacsonyabb fizetése — a jelen’egl 400 levárról 500, illetve 470 levára emelkedik. Az utóbbi időben végrehajtott kétszeri árleszállítás után a bolgár pártnak és kormánynak ez az újabb intézkedése tovább emeli a bolgár nép életszínvonalát. A bo'gár dolgozók vásárlóereje több száz millió levával emelkedik. (MTI). ELFOLYIK AZ ARANY a tiszafüredi járásban MÓRICZ ZSIGMOND írta a harmincas években, illetőleg kiáltotta, hogy folyik az arany a karcagi pusztán. írásában felhívta az illetékesek figyelmét a cselekvésre. Akkor persze nem történt semmi, de azóta annál több. A felszabadulás óta már nem folyik az arany a karcagi pusztán, a kincset ügyes szövetkezeti gazdák okosan felhasználják. De vannak nekünk még itt a megyében sok-sok rejtett, kiaknázatlan értékeink. Ezeket eleddig egy ember, a kisparcellás gazda nem bírta feltárni. Nagyot változott azonban a világ. Szolnok szövetkezeti rnegye lett és a sok-sok csöpp erő hatalmas tengernyi erővé duzzadt. Nincs tehát lehetetlen. Most sincs, amikor felhívjuk a tiszafüredi járás vezetőinek, szövetkezeti embereinek a figyelmét arra, hogy elfolyik az arany ma még náluk is. Hogyan néz ki ez a dolog? Pár héttel ezelőtt a megye egyik vízügyi szakembere: Vasadi János, felszólalt egy tanácskozáson. Ismét elmondta azt, amit már többször hangoztatott, hogy itt az ideje a Tisza éltető vizét a tiszafüredi járásban is felhasználni. Szavait helyesléssel fogadták. Más megbeszéléseken, tanácskozásokon és egyéb értekezleteken szintén sok szó esik öntözési lehetőségeinkről. A közelmúltban Mihályfalvy István tudományos kutató, a Szolnok megyei Néplapban közzétett tanulmányában kifejtette, hogy a megye szántóterületének 20 százalékán öntözéssel megduplázható a termelés. Legutóbb a mezőgazdasági szabadegyetem harmadik előadásán szintén az öntözésről volt szó. Nagyon is elérkezett a cselekvés ideje, mert a sok beszéd még annyit sem ér, mint a fületlen bögre. S rengeteget lehet tenni, különösen a tiszafüredi járás területén. Pontosabban nem túl sok munkával már jövőre sokkal többet termelhetnének az ottani tsz-ek, ha munkához látnak és nem engedik elfolyni az „aranyat”. A Vízügyi Igazgatóság vezetőiének irodájában a falon függ egy térkép. Az érdekeltek meg is nézhetik. A térképen pontosan feltüntetve: merre vezet a magasvezetésű, betonburkolású főcsatorna. A járást keresztül szeli, mellékcsatornái pedig kedvező irányokba és aráJSézzünk csak át Szajóiba: mi épül ott 40 millió forintért? A debreceni, vagy a csabai gyors utasai, mikor a vonat átszalad a Tisza-hídon és áthalad Szajol állomáson, kíváncsian néznek ki a jobboldali ablakokon. Nagy építkezés körvonalai bontakoznak a pályaudvarral szembeni térségen; Ha nem is, egy Kazincbarcika, „vagy.. Tiszapal- konva születik iff' ahol 1959 nyár elején még szántóföldek álltak, de „csinos k!s summa” az a negyvenmi Idő forint, amelyet ennek az építkezésnek 1961-ig terjedő időszakára e'őirányzott az Áruraktározási Hivatal, mint beruházó. De ez csak az első ütem. Egy, valóban hatalmas közraktár épül itt. A Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat egyik legjobb építésvezetőjét, Madarász Györgyöt bízta meg a műszaki vezetéssel, aki mellett, mint beosztott mérnök, építésvezetőhelyettes Deb- reczeni Imre építészmérnök és Szakali András főművezető dolgozik. Hogy a vállalat milyen nagy jelentőséget u* lajdonít ennek a nagy horderejű munkának, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény: a szokásoktól eltérően, ennek a nagy munkahelynek nincs főépítésvezetője, hanem az építésvezetőség közvetlenül a vállalat főmérnöke, Redler Károlyhoz tartozik. Az építkezés ez év juiius éCején indult be. Az 5. sz kiskunfélegyházi Mélyépítő Vállalat dolgozói már elkezdték a munkát egy 500 méte rés iparvágány, másfél kilométeres betonút. 500 méteres makadámút és csatornázás elvégzésére. Mi is épül Szajolban? A körülbelül egy négyzetkilométernyi területen egy, kizárólag e'őregyártott elemekből épülő ezer vagonos közraktár, egy emeletes irodaház, egy kétszobás összkomfortos családiház (ez szolgálati lakás lesz) transzfor- imátorház, portásház, egy vasúti vagonmérleg épület és egy tehergépkocsi- mérlegépitközEgész télen át folynak a lakás, az iskola és az üzemi építkezések — Kedvező időjárás esetén a dolgozók 80 85 százaléka télen is dolgozik — Az időjárás jelenleg kedvező, az építőipar teljes létszámmal dolgozik és arra készül, hogy az 1959-ről 1960-ra átmenő építkezéseket folyamatosan, zavartalanul végezze. Az Építésügyi Minisztérium terven felül 200 tanterem építésének idei elkezdésére adott engedélyt vállalatainak, a lakásépítkezéseknél is gondoskodott megszakítatlan átmenetről. Az Országos Tervhivatal utasítására még a második félév elején be kellett jelenteni a jövő évre átmenő munkákat, hogy a hiteleket időben folyósíthassák. Ez meg is történt. Az Építésügyi Minisztérium 1960-ban 6,6 milliárd forint értékű munkát végez, ennek S0 százalékára már kijelölték a vállalatokat, december végére pedig az egész programot tisztázzák. A tekintélyes program — ha az idő továbbra is kedvező lesz és a hőmérséklet nem süllyed tartósan mínusz 5 fok alá, lehetővé teszi, hogy az építőmunkások 80—85 százalékát egész télen foglalkoztassák, csak 15 százalékát küldjék fagyszabadságra. A vidéki lakásépítkezések zömét végző Területi Építőipari Igazgatóság vállalatai sem küldtek még fagyszabadságra egyetlen dolgozót sem. Az igazgatóság úgy tervezte, hogy decembertől 28 000 főnyi létszámmal dolgozik, de a létszám jelenleg 29 000. A vidéki lakásépítkezéseknél is teljes tehát az üzem. A vállalatok ötezer lakás építését kezdték meg a negyedik negyedévben és ebből nem szüneteltetnek a télen egyet sem, hacsak az időjárás túlzottan szigorú nem lesz. Ezeknek a lakásoknak legnagyobb részét 1980-ban át is adják. Baranya megyében, főleg Pécsett és Komlón ezer. Heves megyében, elsősorban Gyöngyösön, Egerben és Hatvanban 400, Bács megyében 360. Csongrádban majdnem 500. Békésben 120, Fejérben 240. Győr megyében 383. Hajdúban 450. Komáromban 350. Nógrádban 200. Somogybán J50, Szabolcsban 280 Szolnokban 220, Vasban 220, Veszprémben 280, Zalában 320 lakás készül, tantermet pedig négyszázat építenek. A megyei vállalatok, ha az idő engedi, már januárban vagy februárban 1960. évi 130 millió forintos termelőszövetkezeti programjuk lebonyolításához is hozzáfognak. Az igazgatóság vállalatai építik ezenkívül a szegedi párt- és tanácsházat, a zagyvapálfalvi üveggyárat, a mátraderecskei téglagyárat, a szajoli közraktárt, a Tiszamenti Vegyiműveket. a Debreceni Gördülő- csapágygyárat. Szekszárdon pedig szőlővesszőhajtató üzemet. Ennyi munka mellett ennek az igazgatóságnak a vállalatai sem igen tudják fagyszabadságra küldeni dolgozóikat. Az Űt- és Vízépítési Igazgatóságnál más a helyzet. Dolgozóinak 40 százaléka mélyépítést végez, itt pedig a legkisebb fagy is akadályozza a munkát. Ezért a vállalatok dolgozóinak körülbelül csak 70 százalékát tudiék fonla' koztatni a téli hónapokban. ház. Természetesen az kezes egész területét művesítik, a'zaz csatorna, vízvezeték (ehhez megfelelő derítők) és villamoshálózat létesül. A vállalat erős építőipari gépparkot mozgósított erre az építkezésre. Brunn-darú, por* iáldarú, három belton keverőgép', öl transzportőrszalag, nagy teljesítményű habarcskeverő, teherlift, öt dar ib szivattyú, sok vibrátor, stb. mind azt a célt szolgálják hogy az emberi munkaerőt minél jobban kíméljék, a nagyfokú gépesítéssel az építkezést olcsóbbá és gyorsabbá tegyék. Ezeken kívül a munkák teljesítéséhez már helyén áll két gőzgép, elkészült az előregyártótelep beton-tere, rengeteg nádpallót, ponyvát biztosítottak, hogy a közraktár építéséhez szükséges betonelemek gyártását az űj év első negyedében már megkezdjék. így csak egy rendkívül szigorú tél tudja majd ezt a munkát időlegesen leállítani. Mindenesetre mínusz 5 fokig dolgozni tudnak és tekintettel arra, hogy súlyponti munkáról van szó, a vállalati központ s ugyan így az építésvezetőség is komolyabb erőfeszítéseket tesz, hogy mindaddig ne vegyék igénybe a fagy- szabadsági lehetőséget, amíg arra csak egv mód van. A dolgozók szociális problémáinak megoldásánál a vállalat vezetősége — nagyon helyesen — a dolgozók 70—75 százalékát Szajol községből és a környékbeli helyiségekből biztosította. így a munkásoknak háromnegyed része nem igényel szállást mert minden este hazatér otthonába. n-a. nyokba behálózzák. V'z is lenne elegendő, az örvényi vízkivételből. E főmű kapacitása ugyanis másodpercenként 6 köbméter. S e drága kincs, a víz, elfolyik, nem használják fel megfelelően. Mert mi a helyzet? 19ö9-ben mindössze 1870 holdat öntöztek a járás területén és öntözhettek volna 6500 holdat. EGYÉBKÉNT szakemberekből álló brigád megvizsgálta a tiszafüredi járás öntözési problémáit. A brigád vezetője, Hajdú Lajos elvtárs, a Vízügyi Igazgatóság Öntözési Osztályának vezetője volt. Munkájukról jelentést készítettek s ebben egyebek között a következőket olvashatjuk: „A járás öntözési lehetőségei igen kedvezőek. Az öntözésre berendezett területből 3425 kh nem üzemelt. (Ez évben.) A járás rendelkezésére, álló vízzel 1500 hold rizst, 5000 hold szántóföldi kultúrát lehet öntözni. 3600 holdon minden különösebb befektetés és beruházás nélkül, csupán a felújítási fenntartási munkák elvégzésével, felületi öntözéssel rizs és szántóföldi kultúra termelhető. 600 hold- nyi területet igen csekély, kh-ként maximálisan 300 forintnyi összeggel, szántóföldi kultúrák öntözésére alkalmassá lehet tenni. 600 holdon szántóföldi kultúrák öntözését tereprendezés nélkül, felületi permetező öntözéssel lehet megvalósítani.” És így tovább sorra-rendre pontos, szakszerű megállapításokat rögzített a brigád, majd munkájáról tájékoztatta a járás vezetőit. Mi a teendő tehát? Dologhoz kell látni! Ha a tiszafüredi járás termelőszövetkezeti gazdái, az állami gazdaságok dolgozói nyomban munkához látnak, saját erőből 1960 április 1-ig elvégezhetik az öntözőtelepek felújítási és fenntartási munkálatait. Folyhat az éltető, aranyat adó víz. Van belőle elegendő. Csak lássanak munkához. A Vízügyi Igazgatóság az öntözésre berendezett területek felújítási és fenntartási munkálataihoz a termelőszövetkezetek igénye alapján felajánlotta műszaki segítségét. Felajánlotta továbbá, hogy a szántóföldi öntözésre átalakítandó területek tervezését, művezetését elvégzik. A felületi permetező berendezéssel üzemelt öntözőterü- tek terveit elkészítik. S még más szakmai segtíséget is adnak. Most már tehát csakis a tiszafüredieken van a sor. NE FOLYJON EL tovább az arany a tiszafüredi járásban. A Tisza vize legyen valójában éltető víz, hiszen szinte kínálja magát. A szövetkezeti gazdáknak pedig munkájuk megkezdéséhez adjon lelkesedést az a tudat, hogy abból a növényféleségből megduplázzák az eddigi termésátlagokat. Ök élvezik ennek hasznát s erejük is megvan ahhoz, hogy a szükséges munkálatokat megkezdjék, tavaszig befejezzék. 1959-et írunk, még pár nap és felhajtjuk a 60-as esztendő első naptárlapját. 1960 ötéves tervünk megalapozásának éve. S ez az írás éppen ezért talán nem marad pusztába kiáltott szó. Sz. P. Húsz százalékkal növekszik iövőre mezőgazdaságunk öntözött területe Mezőgazdaságunk öntözhető területe a jövő évben mintegy húsz százalékkal, 126 000 holdról legalább 150 000 holdra növekszik. A szántóföldi növénytermesztésben elsősorban a természetes csapadékhoz legjobban hasonlító, a növénynek és a talajnak legmegfelelőbb esőszerű permetező-öntözés hódít tért. Különösen nagy lesz a növekedés a termelőszövetkezetekben: 1960 ban csaknem kétszer nagyobb területet tesznek öntözhetővé, mint amennyi az idén mesterséges csapadékot kapott. Ezenkívül nyolcezer holdon felújítják a használaton kívüli öntözőberendezéseket. A jövő évi öntözési program megvalósításával több új módszert alkalmaznak a különböző helyi adottságok hasznosítására. A Bács megyei homokon, ahol a szokásos víznyerés lehetősége igen korlátozott, négyezer holdat öntöznek majd a talajvizet felszínre hozó csőkútak segítségével,
