Szolnok Megyei Néplap, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-29 / 304. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. december 29. &Liá aiiSuzkanq,&k Hruscsov válaszleveléről LONDON (MTI). Az angol kormány örömmel fogadta, hogy Hruscsov szovjet minisz­terelnök beleegyezett a ke- let-.nyugati csúcsértekezlet színhelyére vonatkozó javas­latba. Az angol külügyminiszté­rium szóvivője kijelentette: „nagyon elégedettek vagyunk, hogy a szovjet miniszterel­nök elfogadta^ Párizst az ér­tekezlet színhelyéül és köz­vetve hozzájárult a csúcsér­tekezlet sorozatának gondo­latához. A Hruscsov által javasolt két időpontról szólva, az an­gol szóvivő hangoztatta, hogy május 4.-e „bizonyos nehéz­ségeket jelentene“, mivel má­jus 3-án kezdődik London­ban a brit nemzetközösség miniszterelnökeinek értekez­lete. De a szóvivő hozzátette, hogy kétségtelenül lehet meg­oldást találni az időpont kér­désére; Hruscsov válaszáról azon­nal telefonon értesítették a vidéken szabadságát töltő Macmillan miniszterelnököt és Selwyn Lloyd külügymi­nisztert PÁRIZS De Gaulle távollétében hi­vatalos nyilatkozat nem hang­zott el Hruscsov válaszleve­léről. Párizsi körökben azon­ban örömmel fogadták a hírt, hogy Hruscsov hozzájárult a csúcsértekezlet színhelyére vonatkozó javaslathoz, mert — mint mondják — a pári­zsiak mindig örülnek, ha vá­rosukat elismerés éri. Az időpont kérdésében csak jelentéktelen technikai nehézséget látnak. BONN A nyugatnémet külügymi­nisztérium szóvivője úgy nyi­latkozott, hogy minden bi­zonnyal megtalálják a négy nagyhatalom számára meg­felelő időpontot. Bonnban is megelégedéssel fogadták a hírt, hogy Párizs­ban tartják a csúcsértekezle­tet, WASHINGTON A Reuter jelenti, hogy amerikai hivatalos személyi­ségek tetszéssel fogadták Hruscsov válaszlevelét. Öröm­mel üdvözlik azt a tényt is, hogy a szovjet miniszterel­nök nyilvánvalóan helyesli a csúcsértekezletek sorozatá­nak gondolatát. A külügyminisztériumban megelégedést keltett, hogy Hruscsov elfogadta Párizst a csúcsér tekezilet színhelyéül. Hruscsov Macmillan bez és de Gaulle-hoz Is levelei intézett a Csúcstalálkozó kérdésében MOSZKVA (MTI). Hrus­csov Macmillan angol minisz­terelnökhöz és De Gaulle francia köztársasági elnök­höz ugyanolyan tartalmú le­velet intézett a csúcstalálko­zó időpontjának és színhelyé­nek kérdéséről, mint Eisen­hower elnökhöz, Washington, London, Párizs tanácskozik a csúcsértekezlet új időpontjáról WASHINGTON (MTI). Her- ter amerikai külügyminisz­ter újságíróknak kijelentette, Washington, London és Pá­rizs állandó érintkezésben áll egymással, hogy április 27-e helyett új időpontot ja­vasoljanak a csúcsértekezlet megnyitó napjának. Elmon­dotta. hogy kedden felkeresi a Góttysburgban pihenő Ei­senhower elnököt. Célzásai szerint az elnökkel nem csu­pán a megfelelő időpontról kíván tanácskozni, hanem valószínűleg szóbakerül íz is, hogy az Egyesült Államok meghosszabbítja a nukle­áris fegyverekkel folytatott amerikai kísérletek decem­ber 31-én éjfélkor lejáró fel­függesztését. • LONDON. A Reuter sze­rint a nyugati nagyhatalmak gyors ütemben folyó tanács­kozásainak eredményekép­pen moszkvai nagyköveteik még ezen a héten átnyújtják a Nyugat javaslatát a szov­jet külügyminisztériumnak. PÁRIZS. A párizsi diplo­máciai körök valószínűnek tartják, a Nyugat azt java­solja majd, hogy május kö­zepe táján üljenek össze. — Nem hivatalosan május 9-ét, vagy 10-ét emlegetik. LAPVÉLEMÉNYEK: PÁRIZS. (Reuter). A Fran­ce Soir hétfői számában azt írja: Franciaország, Anglia, és az Egyesült Államok meg­állapodtak abban, hogy má­jus 16-át javasolja a csúcs- értekezlet időpontjaként. A lap tájékozott forrásra hivat­kozva hozzáteszi, hogy ezt a javaslatot hamarosan nyilvá­nosságra fogják hozni. NEW-YORK. (TASZSZ). Az amerikai sajtó élénken kom­mentálja N. Sz. Hruscsovnak a három nyugati nagyhata­lom vezetőihez írt leveleit. Az idei vidám karácsony egyik legragyogóbb vonása az — írja a New York He­rald Tribune, — hogy a fegy­veres fegyverszünetnél tar- tósabb békébe vetett remény ma erősebb, mint az utóbbi években bármikor volt. A lap hangsúlyozza, hogy Hruscsov válaszlevelében a világdiplomácia új hangját ütötte meg, majd ezt írja: — Bár a hivatalos megkö­töttségek és a korábban vá - lalt kötelezettségek nehézsé­geket okoznak a nagyon is elfoglalt miniszterelnökök­nek és elnököknek, mégis vi­lágos az a készségük, hogy a megegyezésre irányuló haj­landósággal nyúljanak ezek­hez a kérdésekhez. Ez pedig fontos, mivel jellemző a ma­gas színtű diplomácia’ álta­lános légkörére. Más kérdés azután az, hogy ez a légkör lehetővé teszi-e a megegye­zést a vitatott' konkrét kér­désekben. Egyelőre csak any- nyit lehet mondani, hogy a baráti szellemű tárgyalások­ra való készség ma erőseub az ultimátumok politikájá­nál; A New-York Journal Ame­Sok helyen áradás Európában, hóviharok Amerikában Európában általában eny­he időjárás uralkodik. Ber­linben szinte tavaszias a le­vegő. ötven éve nem volt ilyen meleg ebben az idő­szakban. Még az északi váro­sokban, Oslóban. Stockholm­ban és Koppenhágában is enyhe, esős volt a karácsony, az NDK-ban viszont a Feke­te-erdő déli részén vasárnap erős havazás volt. Olaszországban a nagy eső­zések következtében a Tibe- ris-folyó Peiruggia és Termi környékén hatalmas terüle­ten kiáradt. Az eddigi kárt húsz millió dollárra becsü­lik. Olaszország középső ré­szén december eleje óta, né­hány karácsonyi nap kivéte­lével állandóan zuhog az eső. Franciaországban sok fo­lyó szintje állandóan emelke­dik. A veszélyeztetett terüle­teken az emberek százvnak kell elhagynia lakóhelyüket. Ugyancsak áradások vannak Lisszabon környékén. Vasárnap újabb hóviharok voltak az Egyesült Államok­ban. A havazás nagy zavart okozott a közlekedésben. Pe­ru déli részén több alkalom­mal földrengés pusztított. Ed­dig hét halálesetről érkezett jelentés, (MTI). rican első oldalon közölt szerkesztőségi cikke megálla­pítja, hogy Hruscsov hozzá­járulása a csúcsértekezletek sorozatához, a múlt hét leg­nagyobb eseménye. Remélhetünk bizonyos hala­dást és a csúcsértekezleten nyilván kezdenek majd ki­rajzolódni a reális döntések körvonalai RÓMA. (TASZSZ). A leg­különbözőbb irányzatokhoz tartozó olasz lapok feltűnő helyen közük és részletesen kommentálják N. Sz. Hrus­csovnak, a három nyugati nagyhatalom vezetőihez inté­zett válaszát; A Messaggero megelégedé­sét fejezi ki afelett, hogy Hruscsov nemcsak hajlandó résztvenni a csúcsértekezle­ten, hanem erre vonatkozó készségét rendkívül szívélyes hangnemben jelentette be, ennek megvan a maga jelen­tősége. A Tempó című napilap megjegyzi, hogy „Minden a legjobban megy”. Hruscsov levele után — elmondhatjuk, hogy végre kialakult az az ésszerű légkör, amely lehető­vé teszi, hogy a diplomaták a népek akaratának megfe­lelően eredményesebben munkálkodjanak a békés és igazságos szándékok valóra- váltásám Az Avanti így ír: „az euró­pai konzervatív körök, a ne- lyek sajnos éppen a vezető körök, akarva nem akarva, meghajoltak a világ közvéle­ményének a feszültség eny­hítésére vonatkozó követelé­sei előtt. Ú;abb nyugati nyilatkozatok : MOSZKVA. (TASZSZ) Az amerikai sajtó a Fehér Ház és a külügyminisztérium szó­vivőire hivatkozva bizonyos­nak tartja, hogy a párizsi ta­lálkozó pontos dátumának egyeztetése nem okoz majd különösebb nehézséget. A Pravda londoni tudósí­tója több parlamenti képvise­lőt kérdezett meg a hírről Swingler munkáspárti képvi­selő kijelentette: „Mindazok, akik oly régóta küzdenek a csúcsértekezlet összehívásá­ért, nagyon örülnek, hogy végre megszületett a meg­egyezés. Bár azt szerettük volna, hogy sokkal hamarabb összeüljenek a kormányfők, mégis az 1960, évet a békés rendezéshez fűzött nagyobb reményekkel köszöntjük, — min: valaha; Zilliacus. az ismert mun­káspárti politikus így nyilat­kozott: j,A kérdés most az, vajon milyen politikával vesz részt ezen a Nyugat. Az utóbbi időben két interpellá­ciómban is érdek'ődtem az angol kormánynál és azt a választ kaptam, hogy az an­gol politika nem különbözik a NATO álláspontjától. Ami pedig a NATO álláspontját illeti, Spiegel című nyug it- német lap ezt úgy fogalmaz­za meg. hogy át kell adni az NDK-t Adenauernek és en­gedményeket kell kicsikarni a Szovjetuniótól. Persze ez a politika' semmire sem jó. — Most azonban az a lényeg, hogy a nagyhatalmak talál­kozzanak és tárgyaljanak. \z angol és az amerikai közvé­lemény*. kétségkívül sikert kíván az értekezletnek, a nyugati kormányoknak szá­molniuk kell ezzel a kíván­sággal. (MTI). Erősödik a békeharcosok üldözése Nyugat- Németorsiágban BONN (TASZSZ). A Né­met Szövetségi Köztársaság­ban egyre erősödik azoknak az üldözése, akik bírálják Adenauer háborús politiká­ját, tiltakoznak Nyugat-Né- meíország atomfelfegyverzé­se ellen. Ismert nyugatnémet békeharcosokat állítottak bí­róság elé Düsseldorfban, s a per folyamán világosan ki­tűnt, hogy a bonni kormány el akar hallgattatni minden olyan hangot, amely tiltako­zik militarista politikája el­len. A bókeszerető erők üldözé­se megnyilvánul még a veze­tő körökben is. A CDU-ból kizárták Hagemann münsteri egyetemi tanárt, mert bírál­ta Nyugait-Németország há­borús készülődéseit, követel­te a két német államban élő németek kölcsönös egyetérté­sét. A nyugatnémet hatósá­gok a professzort megfosz­tották munkájától és nyugdí­jától; Lapértesülések szerint a bonni igazságügyminiszté­rium „alkotmányellenes” té- vékenység címén akar eljá­rást indítani Hagemann pro­fesszor ellem Bajorországban bírói eljá­rást indítottak Schneider würzburgi egyetemi tanár ellen, mert következetesen harcol a leszerelés, a békés együttélésért, a két német állam egyesítéséért Hajszát indítottak a szövetségi gyű­lés egyik kereszténydemokra­ta képviselője, Pere Nellsen ellen, aki tiltakozott Nyugat- Nómetország atomfelfegyver­zése ellen. A nyugatnémet hatóságok több mint négyszáz demokra- ‘ikus szervezetet betiltottak. Schröder belügyminiszter törvénytervezetet készít elő, „a rendkívüli állapotról”, A törvénytervezet elfogadása a nyugatnémet reakció további megerősödését jelentené. Áz amerikai munkások visszaverik a monopóliumok támadásait MOSZKVA (TASZSZ). Ge­orge Morris amerikai újság­író cikket írt a Pravda hétfői számában az amerikai mun­kásosztály harcáról. A cikk­író megállapítja, hogy a hu­szas évek szakszervezeielle- nes hadjárata óta a monopó­liumok még nem intéztek olyan összehangolt támadá­sokat az amerikai munkás- osztály ellen, mint most. A mostani sztrájkok — mu­tat rá a cikkíró — többnyire védelmi jellegűek. A szak- szervezetek nem tűznek ma­guk elé komolyabb új fel­adatokat. A monopóliumok mégis újult erővel támadják a szakszervezeteket. A vállal­kozók korlátozni akarják a szakszervezetek részvételét a a politikai megmozdulások­ban, be akarják vezetni a kényszerű döntőbiráskodást, be akarják tiltani a kollek­tív szerződések megkötését több iparágban. Az amerikai szakszerveze­tek — írja Morris — most válságban vannak, mert ve­zetőik nem akarják és talán nem is tudják megérteni a világon végbement hatalmas változások értelmét. Olyan irányvonalhoz ragaszkodnak, amely a szakszervezetek pusztulásához vezet. Ahe­lyett, hogy tömeges megmoz­dulásokra mozgósítanák a dolgozókat a munkáseilenes törvények érvénytelenítésé­ért, arra szólítgatják őket, hogy bízzanak a munkások barátaiban, akik szerintük vagy a demokrata vagy a köztársasági pártban tevé­kenykednek. • Az amerikai munkásokat a magasfokú szolidaritás és az egység jellemzi. Minthogy a harc folytatódik, várható, hogy a jövőben támadó jelle­get ölt, vagyis valóiban len­dületes harc lesz új, jelen­tősebb vívmányokért (MTI) A HEW YORK tlMES a nyugati hatalmak ellentételről N e w-Y o r k (TASZSZ). A New-Yomk Times külön szem­lét ad a közelgő párizsi csúcs- értekezletről és egyebek kö­zött kiábrándultsággal álla­pítja meg, hogy a nyugati hatalmak között komoly el­lentétek mutatkoznak. Az ellentéteik legnagyobb része Berlin és Németország kérdé­se, valamint a leszerelés kér­dése köré csoportosul. A lap utal arra, hogy Hruscsov ál­talános és teljes leszerelésről szóló programoit terjesztett elő, ugyanakkor „a nyugati szövetségesek még nem álla­podtak meg határozottan, mi­lyen ellen javaslatokkal néz­nek szembe Hruscsov tervé- vel‘\ A tudósító szerint a nyuga­ti hatalmak ellentétei Berlin kérdéséiben annyira mélyen gyökereznek, hogy a diploma­ták nem képesek elsimítani ezeket. Az Egyesült Államok politikájára különösen ked­vezőtlen hatást gyakorol Adenauer álláspontja. „Hat éven át — írja a tudósító — bevett szokás volt a diplomá­ciában annak elismerése, hogy Nyugat-Németország megvétózza az Egyesült Álla­mok, Anglia és Franciaország diplomáciáját. A Nyugat a csúcsértekezletig még ponto­san megállapíthatná, hogy és mikor érvényesül a vétó’*. A lap borúlátóan ír arról, hogy a nyugati hatalmak esetleg rendezhetik nézetel­téréseiket még a párizsi kor­mányfői értekezlet előtt. A NAGY EREDMÉNYEK ESZTENDEJE Irta; L. LEONTYEV 10 gépszín ... kerül ki ebben a hó­napban a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat szolnoki telepéről. A korábbi hóna­pokban sok gépszint gyártot­tak már az á lami gazdaságok és gépállomások részére. — Termékeik — praktikuságuk miatt — igen keresettek. (Rövidítés) .:. Az elmúlt év a kom­munista eszmék vonzerejé- ! nek óriási növekedéséről ta- | núskodik. A Szovjetunió és a í többi szocialista ország gaz- ! daságának történelmi jelen- | tőségű sikerei hatalmas té- j nyezőnek bizonyulnak, ame­♦ lyek a világ dolgozó tóme­♦ geit m^győzik a kapitaliz­♦ mus gyógyíthatatlan betegsé­* geitől és fekélyeitől mentes ♦ szocialista rendszer vitatha- | tatlan fölényéről. J Ilyen körülmények között í különösen kimagasló jelentő- í sége van a Szovjetunió ak- ítív külpolitikájának, amely } új távlatokat és új lehetősé- J geket nyit meg az egész em­* beriség előtt. A szovjet állam X békés külpolitikája, amelyet I teljes mértékben támogatnak % a szocialista tábor összes ál­* lámái és helyeselnek az egész t világ néptömegei, határo- Xzottan és céltudatosan a hi- Xdegháborá felszámolására, a Xnemzetközi feszültség enyhí- Xtésére, a fegyverkezési haj- isza csökkentésére, a tömeg- X pusztító atom- és hidrogén­éi egy verek eltiltására irányul. • A szovjet külpolitika válto- izatlanul annak a lenini elü­lnek megvalósítására törek- Xszik, amely szerint az álla- imoknak békében kell élniök X egymás mellett, függetlenül X társadalmi rendszerük kü- Xlönbségeitől. ♦ A Szovjetunió külpolitikai »tevékenysége jelentősen meg­nőtt az elmúlt években; a szovjet emberek békés építő­munkájának nagyszerű ered­ményeire támaszkodik, ame­lyekre lelkesedéssel tekint az egész világ. Kétségtelen, hogy a Szovjetunió és az egész • szocialista tábor hatalmának óriási növekedése váltotta ki a nyugati "hatalmak agresszív irányzatának, az atlanti „erö- politikinak" válságát. Ez ed­dig leplezett volt; az elmúlt év folyamán nyilvánvaló lett. Hruscsov történelmi jelen­tőségű amerikai útja reflek­torfénnyel világította meg a folyamatok egész sorát, ame­lyek figyelembevétele nélkül nem igazodhatunk el korunk bonyolult nemzetközi helyze­tében. a békés és háborús erők most folyó harcában. A népek iszonyattal utastják el egy új háború terveit, amely a legnagyobb katasztrófa vol­na az emberiség életében. A kapitalista országok sok ve­zető képviselőjének be kell is­mernie, hogy esztelenség vol­na a háború. Különösen nagyjelentőségű az a vitathatatlan tény, hogy a nagy szovjethatalom a nemzetközi kérdésekben gi­gantikusán megnövekedett súlyát maradéktalanul a mérlegnek abba a serpenyő­jébe helyezi, amely a tartós béke és a nemzetközi barát­ság oldalát képviseli. Az elmúlt év újból meg­mutatta az egész világnak, milyen fontosak a második világháború következményei­vel és maradványaival össze­függő kérdések. A Szovjet­unió már régóta arra törek­szik. hogy békésen rendezze ügyeit Németországgal, de ilyen irányú kísérletei állan­dóan a nyugati hatalmak el­lenkezésébe ütköznek. Pedig a német békeszerző­dés hiánya megkönnyíti a nyugat-német revanslovagok és militarisiák békeellenes iperterkedéseit Hi*ler köve­tői a bonni államban egyre arcátlanabból beszélnek ar­ról a tervükről, hogy újra lejátsszák a háborút, elfog­lalják a Német Demokratikus Köztársaságot és felújítják a „Drang nach Osten’‘-t; Szovjet részről már több­ször kijelentették, h. gy • je­lenlegi erőviszonyok között a nyugat-német fasiszták min­den kalandját igen gyorsan felszámolják. De fennáll az a veszély, hogy a bonni kalan­dorok meggyújt.iák a kanó­cot, amely kirobbantja az új világégést. E fenyegetés elhá­rítása érdekében meg kell ta­lálni a német békeszerződés útját. Ha megkötik a béke- szerződést mindkét német ál­lammal, s normalizálják a nyugat-berlini helyzetet, ak­kor a német nép megszaba­dul a külföldi csapatok meg­szállásától; megszilárdul a béke és biztonság Európában és az egész világon. A nemzetközi enyhülés kulcsa a két nagyhatalom: a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonya. Éppen ezen a téren történt a leg­jelentősebb előrehaladás 1959- ben. A haladás összefügg az államférfiak személyes kap­csolatainak fejlődésével, kü­lönösen Hruscsov történelmi jelentőségű amerikai látoga­tásával. Az első közleményt a szov­jet és amerikai államfő látogatáscseréjéről mindenütt úgy értékelték, mint új sza­kaszt a szovjet—amerikai viszony fejlődésében. Hruscsov elvtárs találkozá­sa Dwight Eisenhower ame­rikai elnökkel Camp David- ben, amerikai körutazása, felszólalásai az amerikai tár­sadalom különböző rétegei­nek képviselőd előtt, beszél­getése a legkülönbözőbb helyzetben élő emberekkel, — eltörölhetetlenül mély benyo­mást keltettek nemcsak Amerikában, hanem az egész világon. A szovjet vendég egyszerű és világos szavai számos rést ütöttek az elő­ítéletek falán, , amelyet a rosszindulatú reakciós pro­paganda épített ki országunk körül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom