Szolnok Megyei Néplap, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-24 / 302. szám

1959. december 24. SZOLKOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nagyobb hozzáértés, a munka szeretete és valamennyiünk munkája... EZ KELL AHHOZ, hogy a kongreszusi irányelvekben meghatározott célkitűzéseket végrehajtsuk és megvalósít­suk. Egy beszélgetés közben a kuncsorbai Vörös Október Termelőszövetkezet állatte­nyésztő brigádvezetője mon­dotta ezt. Ezek után könnyen választ tudunk adni azokra a kérdé­sekre, amelyek több esetben felvetődnek egyes vezetők, a pártszervezetek egyes tagjai részéről. „Milyen módszerek­kel. hogyan fogjunk hozzá a kongresszus irányelveiben és határozataiban megjelölt fel­adatok végrehajtásához’1. Akik a kongresszuson részt- vettünk, de akik itthon a rá­dióban hallgatták a kongresz- szusi beszámolókat, az ott el­hangzott felszólalásokat, vagy olvasták azokat, mindannyian meggyőződhettünk: nem va­lami új módszereket, külön­leges dolgokat kell kitalálni és keresni ahhoz, hogy a kongresszus határozatait vég­rehajtsuk. Mert a kongresz- szus határozatainak megvaló­sítását már az előző időben megkezdtük azzal, hogy át­szerveztük a megye és járá­sunk mezőgazdaságát nagy­üzemi termelőszövetkezetek­ké. Hogy ezen a nyáron ter­melőszövetkezeteink és gép­állomásaink az előbbi évek­nél gondosabban kapálták, ápolták és takarították be a termékeket, időben elvetet­ték az őszi gabonaféléket, be­fejezés előtt áll a trágyázás és mélyszántás stb. Mindezek együttvéve hozzájárultak és elősegítik a kongresszus ha­tározatainak, célkitűzéseinek megvalósítását. Felvetődik a kérdés, ho­gyan tudtuk és a következő időben hogyan tudjuk végre­hajtani a megnövekedett fel­adatokat? Utalni kell e kér­désnél az említett meghatá­rozásra, hogy „valameny- nyiünkkel”. Olyan becsületes pártonkívüli dolgozókkal, dol­gozó parasztokkal, akik a ter­melőszövetkezetek tervezése idején is nap mint nan hirdet­ték a párt politikáját, célki­tűzéseit, agitáltak és szervez­ték a termelőszövetkezeteket. Akik a termelőszövetkezetek megalakítása óta fáradtságot nem ismerve dolgoznak a kö­zös gazdaság kialakításáért, megszilárdításáért, a jövedel­mezőbb gazdaság megterem­téséért. Ilyen tsz-tagunk sok, nagvon sok van. Megértjük-e valamennyien — gondolok itt elsősorban párttagjaink egy részére, egyes termelőszövetkezetek vezetőire —, hogy az 1960-as gazdasági terveinket, célkitű­zéseinket, az ötéves tervben meghatározott feladatainkat csak úgy tudjuk végrehajta­ni, ha aszerint dolgozunk, hogy egy-egy termelőszövet­kezetben vagy egy-egy köz­ségben valamennyi becsüle­tes dolgozó munkájára, ta­pasztalataira, javaslataira szükség van? Félre kell tehát tenni azt a helytelen állásfoglalást, amely egyes vezetőinknél, egyes párttagjainknál megta­lálható. Akik igy biztatják magukat — „tíz éve csinálom már ezt a munkát, majd vég­rehajtjuk ezt nélkülük is”. Egyetlen termelőszövetkezeti vezető és egyetlen kommu­nista sem beszélhet ma így, mert az előttünk álló meg­növekedett feladatokat, ter­veinket nem lehet akárho­gyan végrr' ajtani. Teljesíte­ni kell részleteiben is azokat. Sőt egyes + ’melési ágaknál, mint például a kukoricater­melés, ahol kezdeményezések történtek már a kát. holdan­ként 30 mázsás átlag eléré­sére (májusi morzsoltra szá­mítva), túl is kell teljesíteni terveinket. Ez nem könnyű feladat. Nem lesz könnyű já­rási átlagban kát .holdanként megtermelni a 11 mázsa bú­zát, 130—140 mázsa cukor­répát. Nagy erőfeszítésre, „valamennyiünk” kezemun- kájára, tapasztalataira szük­ség van ehhez. Nem nyúlha­tunk félkézzel a feladatok végrehajtásához. A „VALAMENNYIÜNK­BEN” benne van a termelő- szövetkezet minden becsüle­tes dolgozója, párttag és pár- tonkívüli, egy-egy község va­lamennyi becsületes dolgozó­ja, sőt még azok is, akik nem közvetlen a termelőszö­vetkezetben dolgoznak, nem közvetlen onnan kapják jö­vedelmüket. A pedagógusok, a földművesszövetkezetek dol­gozói valamennyien. Pártunk VII. kongresszusa nemcsak a kommunisták, nemcsak a termelőszövetke­zetekben dolgozók munkáját és tevékenységét tárgyalta, nem egyes emberek életszín­vonaláról tanácskozott, ha­nem hazánk valamennyi be­csületes dolgozójának, élet­színvonala emeléséről hatá­rozott Ahhoz tehát, hogy termelő­szövetkezeti parasztságunk nagyobb hozzáértéssel gaz­dálkodjék, nagy segítséget adhatnak pedagógusaink is. Az ezüstkalászos tanfolya­mok szervezésével, azok meg­tartásával különösen azok a pedagógusok segíthetnek so­kat, akik maguk is jó isme­rői a különböző mezőgazda- sági munkának. Akik nagy lelkesedéssel nevelik a dol­gozó parasztság, a falu leg­ifjabb nemzedékét a munka szeretetére és megbecsülé­sére. Az elkövetkezendő időben tehát még nagyobb gondot kell fordítani a pártszerveze­teink és a pártonkívüli dol­gozók közötti kapcsolat erő­sítésére, szorosabbá tételére. Ehhez természetesen az is szükséges, hogy pártszerveze­teink tagjai vegyék fontolóra azt a meghatározást, amelyet Kádár elvtárs a kongresszusi záróbeszédében mondott a kommunistákról, hogy „A kommunista legyen a szó iga­zi értelmében ember”. Ez a meghatározás nem egyes személyekre vonatkozik. De jelenti azt is, hogy az egyes személyek magatartá­sán, munkáján keresztül ál­landóan erősödik a kommu­nisták és a pártonkívüli ek kö­zötti barátság, együttműkö­dés. Hogy a kommunisták a saját érdekeiken túlmenően harcolni tudnak a közösség ügyéért. A kommunista ab­ban érezheti magát többnek a pártonkívülieknél, hogy Ön­zetlenebből segíti azokat a pártonkívüli dolgozókat, akik ma még esetleg bizonytalan- kodnak, mert nem ismerik eléggé r ' -k c'Vv--J;";ésgit. ÜGY KELL DOLGOZ­NUNK most a kongresszus után, hogy tovább szilárdul­ón pártunk és a pártonkívü- liek közötti kölcsönös biza­lom. Hogy ezt a sok hasznos tapasztalatot, amely a mező- gazdasági termelés területén évtizedeken keresztül felgyü- lem’-tt. eredményesen tudjuk felhasználni a szövetkezeti nagyüzemi termelésben. így teljesíthetjük az 1960-as gaz­dasági év terveit és felkészü­lünk második ötéves tervünk maradéktalan végrehajtására. Déri Dezső, a járási pártbizottság titkára, Törökszentmiklós Vadat, halat s mi jó falat... s mi szem-szájnak ingere, készítettek egykor a walesi szakácsok az arra járó Edward király és kísérete számára. A XVIII. század Magyarorszá­gáról reánk maradt egy ét­lap, melyen harminckét fogás szerepel. Lucullus lakomáiról még azok is hallottak, kik csupán most értesülnek elő­ször arról, hogy a gyomorba­rát római hozta Európába az első cseresznyefát. Enni jó — kedves embertársak, ne szé­gyelljük bevallani, hogy mindannyian szívesen ülünk az asszonyt ízléssel terített asztal mellé s — illik, nem illik — szalvétát nyakbagyűr- ve várjuk az aranyló húsle­vest, csigatésztát. Eféle gasztronómiai gondo­latokkal telve léptünk egy szolnoki háziasszony — Hor­váth Dezsőné — konyhájára. Nem állítható, hogy a leg­jobbkor. Etelka néni akkora lóddal birkózott, mely ki­sebbfajta struccnak is beil­lett volna. A Járműjavító asztalosának felesége szapo­rán tépdeste a jobblétre szen- derített — saját tömésű — szárnyas tollát forrázás után s még szaporábban pergette a szót: — Mit tetszik képzelni, csak nem azt esszük karácsony­kor, amit egész évben?... Ez a liba?... Egy a tíz közül, amit most vágtam s készülök felfüstölni. Na, elmondaná az uram a magáét, ha nem a szájaíze szerint főznék ö sonkát kap ecetes tormával, és — hátha azt is megkíván­ja, hát meglepetésül — egy kis hurkát, kolbászt, öcsi, a keresztfiam, mindenáron szardíniát akar, pedig kap eleget egész évben... Nna, ilyen a gyerek, hát nem fur­csa, tessék mondani?! Jaj, rántsa már arrébb legyen szí­ves azt a lábast; megfőzöm elébb a tölteléknek való má­kot; oda ne kozmálja vala­hogy az ördög ... Nem, de­hogy zavar; kérdezzen csak nyugodtan ... Persze, ma­gamról sem feledkeztem meg: mihelyt leteszem ezt az utol­só libát, szaladok a halashoz. Nem járt arra véletlenül? Kí­váncsi vagyok, milyenek a pontyok... Ráchalnak sze­retnék belőlük választani... • Misi bácsi hatalmas baj­sza alatt még a legkomo­lyabb pillanatokban is bujkál valami furcsa, incselkedő mo­soly. Ember legyen a talpán, aki kitalálja: mikor tréfál, mikor hitein« meg arra. mit mondott, özvegyember, de itt — a jászkiséri Táncsics Tsz- ben — a legderekabb legé­nyekkel emlegetik egy sor­ban. Idősb Bak Mihály közel hat évtizeddel petrencebiró vállán, 430 munkaegységgel bizonyította be, hogy öreg ember nem vén ember. Mó­kás mondókéi miatt — nem egyébért! — kedvence a szö­vetkezeti asszonynépnek, szor­galmáért példája az ifjab- baknak. — Hallja, beszéljünk in­kább arról, amiről megkezd­tük! Nincs azon álmélkodni való, hogy egy nyolc holdas gazda a közösben sem utol­só... No, írja szaporán, mon­dom a receptet: a címe — mert újságba lesz, ugye? — a címe: „Túróslepény teper­tővel”. A lényegét elmondom, majd maga megcifrázza, hi­szen az a mestersége... Valaki a számológép mö­gött — a székházban disku- rálunk — csilingelően elne­veti magát. Leány; nem cso­da hát, hogy meg nem állja közbekottyanás nélkül: — Hát túróslepényt készít karácsonyra, Misi bácsi? — Azt én, te Margit! Még pedig azért túróslepényt, mert annál jobban semmit sem szeretek! ~ " Hogyan kaphat a tss egész gulyányi tenyészállatot ingyen ? Milyen aszó után jár 3 ezer 300 forint hiteíelengedés? Miért fontos első betűdétől az utolsóig ismerni a 3004/2-es kormányhatározatot? A 3004/2-es kormányhatá­rozat január 1-ével lép ha­tályba. De már hetekkel ez­előtt megjelent, volt idő ta­nulmányozni a tsz gazdái­nak, vezetőinek, módjukban áll a termelési tervek össze­állításánál megfelelően al­kalmazni, felhasználni. Fridrich Ferdinánd elv­társsal, a megyei tanács VB szövetkezetpolitikai Csoport­jának vezetőjével a határozat jelentőségéről beszélgettünk és arról, mit vegyenek első­sorban figyelembe a tsz-ta- gok, hogyan alkalmazzák a tervkészítés során. Ez a be­szélgetés természetesen csak a leglényegesebb kérdéseket érintette, elsősorban azokat, amelyek Szolnok megyében különös figyelmet érdemel­nek. / — Magáról a határozat lé­nyegéről én annyit monda­nék; különbséget tesz a há­rom éves, az ennél idősebb, valamint az egy és a két éves tsz-ek támogatásában. Míg a korábbi 3004-esek elsősorban az osztható alapok növelé­sére irányultak, addig az új 3004/2-es legfőbb célkitűzése elősegíteni az árutermelés fokozását, az állóeszköz ál­lomány és a gazdálkodás színvonalának lényeges növe­lését. — mondotta Fridrich elvtárs. Nyilvánvaló, első és legfon­tosabb feladat a határozat megismerése. Ne csak a ve­zetők, hanem a szövetkezeti gazdák is tanulmányozzák, beszélgessenek róla és fontol­gassák adottságaikra nézve. Egyébként is a termelési terv mindig a szövetkezeti gazdák célkitűzéseinek összesítője. — Tehát ne csak néhány em­ber ' elgondolása érvényesül­jön benne. Ha csak néhány ember ismeri, ha csak né­hány ember lelkesedik, a terv teljesítése, túlteljesítése nincs biztosítva. Ha viszont a szö­vetkezet valamennyi gazdája foglalkozik a 3004/2-essel, ak­kor mór ez egymagában véve is azt jelenti, hogy a terv- készítés kollektív munka lesz. Fridrich elvtárs elmon­dotta, a termelés nagyará- fejlesztése több tényezővel van összefüggésben. Az első és alapvető tényező a nagy­üzem, a megye egész terüle­tén adva van. Ezen belül most, a helyi lehetőségek maximális kihasználására kell törekedni öntözéssel, egyszerű kivitelű helyi építkezésekkel, a háztáji állatállomány feles­legének felvásárlásáról, stb. Mit ad ehhez a 3004/2-es? Vegyük például a talajerő- gazdálkodást. Nálunk Szolnok megyében különösen nagy figyelmet kell fordítani a zöldtrágyázott területek nö­velésével. Miért? Azért, mert a rendelkezésre álló állatál­lomány a szervestrágya szük­ségletet nem tudja még meg­termelni. A zöldtrágyázást úgy segíti a határozat, hogy a zöldtrágya vetőmag beszer­zésénél nagyarányú ártámo­gatásban részesülnek a tsz- ek. Valósággal kimeríthetetle- nek Szolnok megyében az ön­tözési lehetőségek. Ezzel kap­csolatban célszerű elsősorban a természetes lehetőségek kihasználását betervezni. Az egyszerű és a nagyobb beru­házást nem igénylő öntözési adottságokat kihasználni.^ — Nagy lehetőséget biztosít a határozat a talajiavítási mun­kák vénzésére. Az ezzel ősz- szefüggő vizsgálatokat az ÜZEMEINKBŐL identiU TÜL A 100 SZÁZALÉKON A Budapesti Fűrészek szol­noki üzemében minden cikk­nél tervtúlteljesítés várható. Fenyő fűrészelt áruból mint­egy 32 ezer 500 köbmétert dolgoznak fel. Lombos bá- nyadeszkából 155 ezer folyó­métert adnák át, — előirány­zatuk közel négyszeresét. Jö­vőre többmillió forint érték­ben fokozzák termelésüket 365 LAKÁS ...mellett 12 iskolát (48 — Azért ám ... Vallja meg bátran, hogy egyébre nem futja a tudományából. A ré­tessel már csúffá tenné ma­gát... Ki sem tudná nyújta­ni tisztességesen. Szíven döfi a sző Misi bá­csit, kit szerte Kiséren mes­teri szakácsként tisztelnek. Pipáját komótosan kiveri a hatalmas fűrészporos kályha peremén, zsebre dugja. Az­tán a sarokban felhalmozott réig újságok felé nyúl — nem károsodik azzal a csomago­lás, hogy egy lapot elvesz a sok közül... Kiteríti az asz­talra. Aki áthajlik széles vállán, vele olvashatja a megszür­kült sorokat: „Kérelem! A Nagykunkar­cagi Jótékony Nöegylet, mint minden esztendőben, úgy az idén is egész évi munkája eredményét az iskolás sze­génygyermekek felruházására fordítja. Szerény munkánk nem elég a sok szegény gyer­mek felruházására. Azért ez­úton is kérem a segíteni tudó és segíteni akaró nemesszívű közönség támogatását... (Kar­cagi Napló, 1938. december 10.) — Erre már nincs szükség — mormogja Misi bácsi és az összegyűrt papírdarabot meg­vetően a sarokba hajítja ... ■— borváró — tanteremmel), 40 istállót (2 ezer 540 férőhellyel), hibrid­üzemet, kenyérgyárat, javító- műhelyt, kultúrházat, textil- raktárt. kórházi épületet, stb. adtak át az idén a Szolnok megyei Építőipari Vállalat dolgozói. Előreláthatóan 12 százalékkal szárnyalják túl előirányzatukat. — Termelé­kenységük az előzetes szá­mítások szerint 5,5 százalék­kal nő a múlt évhez képest. 92,5 MILLIÓ BERUHÁZÁS­RA A Tiszamenti Vegyiművek­ben nagyarányú űzemfejlesz- tésre kerül sor 1960-ban. To­vább folytatják a szuperfosz­fát üzem építését, s kénsav- gyár intenzifikálósát. — A nagy munkák finanszírozásá­ra a tervek szerint 92,5 mil­lió forintot fordítanak jövő­re. A TERMELÉSI ÉRTÉK NÖVELÉSÉÉRT A Törökszentmiklósi Ba­romfifeldolgozó Vállalat dol­gozói annak idején, a párt- kongresszus tiszteletére meg­fogadták, hogy az egy főre eső termelési értéktervet 5 százalékkal túlteljesítik. Áll­ják is adott szavukat. A ter­melési értéktervnél — több mint 13, a bérgazdaságosság terén közel 12 százalékos túlteljesítés várható eddigi munkájuk alapján. TÖBB MEZÖGAZDASÄGI GÉPET GYÁRTANAK ... jövőre, mint az idén, a Törökszentmiklósi Mezőgaz­dasági Gépgyárban. Egyirá­nyú tárcsás boronából pél­dául 650-et irányzott elő idei tervük. 1960-ban 1260-at gyár­tanak. Vasöntvényből 1700 tonna, 600 sorművelő kulti- vátor, 350 palántaültető, 200 szártépő, 1000 lógereblye, 200 morzsoló, kétmillió forint ér­tékű mezőgazdasági pótalkat­rész kerül ki jövőre az üzem­ből. 1960-as tervük többmil- lióval summázza az ideit OMMl ingyen végzi. Szolnok megye fában nagyon szegény. Fordítsanak tehát gondot a tsz-ek gazdái a mezőgazda- sági művelésre nem alkalmas területek fásítására, a mező­védő erdősávok telepítésére, az utak, a csatornák, a majo­rok fásítására. — Hogy mit jelent a nö­vényvédelem, azt mindenki tudja. De jó tudni: a 3004/2-es határozat felhívja a figyel­met arra, hogy a tsz-ek nö­vényvédő gépeket vásárol­hatnak. Ez a tsz-eknek sok­szorosan megtérül, mert ugyancsak a 3004/2-es hatá­rozat mondja ki. hogy ha a tsz kártevőktől mentes ter­ményt, vagy terméket állít elő, 30 százalékos árvissza- tér'ítést kap a felhasznált vé­dekezőszerek árából. Ezt nyo­matékosan aláhúznám —* mondotta Fridrich elvtárs. Az állattenyésztés vonatko­zásában is csak a legfonto­sabb kérdéseket érintettük, mintegy érzékeltetve a hatá­rozat jelentőségét. A szarvas­marhaállomány növelése pél­dául igazán jó üzlet. A tsz a saját nevelésű és a háztáji gazdaságból felvásárolt hat hónapos koron aluli nőivarú szarvasmarha után különböző hitelelengedésekben részesül. Ha az állat egyéves kor el­érése után legalább 280—300 kilogrammos, a hitel elenge­dése 800 forint. További hi­telelengedést kap a tsz akkor, ha az üszőt 20—22 hónapos korban befedezteti és az állat súlya legalább 380—400 kilo­gramm. — A hitelelengedés mértéke darabonkint 1000 forint. Amikor az üsző leel­lik, további 1500 fórint hitel­elengedés jár a tsz-ngk. ösz- szesen tehát 3 ezer 300 forint hitelelengedés jár egy saját tenyésztésű üsző után a fenti feltételek teljesítésével, Na­gyon érdemes már most a tervezés során több gondot fordítani erre a dologra. _s nem utolsósorban a háztáji állomány szaporulatának fel­vásárlására. — A tsz-ek tehát már most szerződ­jenek a tagokkal az üsző­borjúk felnevelésére. Célsze­rű gondosan tanulmányozni az árutermelés és a közös ér­tékesítés előnyeit. Most itt csak egyet említünk, azt, hogy ha a tsz árutermelési tervét teljesíti. 100 kh. redu­kált szántó után 6 ezer fo­rint hitelelengedést kap, túl­teljesítés esetén ez az ösz- szeg 12 ezer forintra növe­kedhet. Mi a teendő? Ke­resni, kutatni azokat a mó­dokat, amelyek a túlteljesí­tést lehetővé teszik. Fridrich elvtárs felhívja a tsz-tagok figyelmét a nagy­üzemi termelés. mellett a nagyüzemi értékesítésre. Elmondotta, igen jelentős­nek tartja, hogy az új egy­két éves tsz-ék a saját erőből eszközölt beruházás teljes összegéig hitelelengedést kap­nak. Ez azonban nem lehet több, mint az évi összes be­ruházás 50 százaléka. Ahol jól gondolkodnak, ott ennek a segítségnek eredményekép­pen a feltételek teljesítésével egész gulyányi tenyészállatot kaphatnak ingyen. Nézzük, hogyan? Ha például a szö­vetkezeti gazdák saját erőből félmillió forintos istállót épí­tenek, félmillió forint hitel­ből az istállóba tenyészálla­tokat vásárolnak, akkor az egész évi összberuházás egy­millió forint. Mivel azonban ennek 50 százalékát elenge­dik, így a tenyészállatok lé­nyegében ingyen kerültek az istállóba. Ez a rövid írás nem merít­heti ki a 3004/2-es kormány- határozat által nyújtott lehe­tőségeket. Arra azonban fel­hívja a figyelmet, hogy nem­csak szükséges, hanem na­gyon fontos első betűjétől utolsóig ismerni, mert csak így lehet a termelési terv összeállításánál megfelelően alkalmazni; Sz, P.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom