Szolnok Megyei Néplap, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-02 / 283. szám

1959. december 2.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

Kádár János elvtárs előadói beszéde

(Tegnapi lapszámunkban közöltük Kádár elvtárs előadói beszédének első részét, az alábbiakban hozzuk a második részt.)

A lakosság életkörülményeinek hatékony megjavítását szolgálja az ötéves terv nagy-, szabású lakásépítkezlási programja is. Központi Bizottságunk kezdeményezte, hogy mindenek előtt a lakásépítés 15 éves fejlesztési tervét kell kidolgozni. A kormány már jóváhagyta a tervet Eszerint az ötéves terv idején állami és magánerőből kétszázötvenezer lakást, az utána következő ötéves tervben 350 000-et, majd az azt követőben 400 000 lakást kell építeni. A három ötéves terv tehát összesen egymilió korszerű egészséges új lakást ad, ami azt jelenti, hogy e 15 év alatt a lakosság mintegy 40 százaléka újonnan épült lakásba költözhet. Ezt másképpen úgy mondhatjuk, hogy a 15 éves lakásépítési terv megvalósításával minden igényjogosult család önálló lakáshoz jut. Az életszínvonal emelését szolgálja, hogy az ötéves tervben jelentősen növekszik a tartós fogyasztási cikkek termelése is.

Kulturális fejlődésünk és az időszerű feladatok

Beszámolója negyedik részében a kulturális fejlődés időszerű és megoldásra váró feladatairól beszélt Kádár János.

A magyar dolgozó nép műveltségében, kulturális fejlődésében a felszabadulás óta bekövetkezett hatalmas

mennyiségi fejlődés minőségi változást is jelent: közeledés a jövendő társadalom szocialista gondolkodású, sokoldalúan képzett, kulturált emberéhez, — a szocialista forradalom győzelméhez a kultúrában, — mondotta.

A felszabadulás időszakában kereken 600 ezer volt hazánkban az írni-olvasni ne:n tudó felnőtt ember. Az írás- tudatlanság Magyarországon lényegében megszűnt. A népi demokrácia bevezette a 8 osztályos általános iskolát A közép- és felsőfokú oktatás hazánkban nagymértékben fejlődött. A tudomány, a tudományos képzés és a tudományos kutatás terén is jelentős az előrehaladás. Három . új nagy egyetemet hozott létre a népi demokrácia. A Magyar Tudományos Aka. démiának ma 35 intézménye van, amelyből hetet az ellenforradalom óta hoztunk létre. Ä tudományos kutatómunka jelentős eredményei már ma is közvetlenül segítik iparunk, mezőgazdaságunk és a népgazdaság általános fejlődését;

Felépült a kísérleti atomreaktor, izotop előállítás is folyik és a rövid felezési Idejű izotópokban a hazai szükségletet már magunk állítjuk elő.

Az agrártudományok terén működő tudósok, kutatók is jelentős eredeményeket értek el, a homok-, láp- és szikes talajok hasznosításában, kiváló hibrid-kukorica fajtákat, jóminőségű nemesített répamagvakat állítottak elő,

Igen jónak Ígérkezik a tudósaink közreműködésével nemrégiben konstruált, univerzál traktorra szerelhető kukorica betakarító gép.

!A közoktatás, a tudományos képzés és kutatás eredményei mellett biztató eredmények vannak az irodalom-' ban, a művészetben. Az új szocialista, realista alkotások egész sora született, különösen értékesek az eredmények § dráma és filmművészetiben. A legújabb termésiből megemlítjük a Kormos ég, a Har' minckilences dandár, a Te& nan, a Szélvihar, a Pesti emberek című műveket, örvendetes egy új, pártos, fiatal nemzedék jelentkezése a társadalomtudományokban, — a művészetben, az irodalomban.

Kulturális fejlődésünket, egyben a nép kulturális fel- emelkedését jelzik könyvkiadásunk adatai is. Míg 1938- ban 2400 mű jelent meg 9 millió 200 ezer példányszámban, addig 1958-ban már 2700 mű jelent meg 27 millió 300 ezer példányban. Az ország majdnem valamennyi községében van könyvtár, még az ezer lakosnál kisebb községek 94 százalékában is.

— A- színházi látogatók száma az utóbbi tíz esztendőben két és félszeresére emelkedett és 1958-ban elérte a 8 miliő 800 ezret. A mozik száma ma hétszer annyi, mint a Horthy-rendszer idején voit, a mozilátogatóké pedig az utóbbi tíz évben a háromszorosára növekedett. A nemzetközi összehasonlítást e tekintetben is álljuk: egy lakosra egy évre Hollandiában kereken 6, Svédországban 10, Franciaországban 10, Magyarországon 13 mozilátogatás jut.

—- Elvtársak!

A szocialista forradalom előretörése és győzelme a kulturális fronton a nagyszerű eredmények ellenére viszonylag elmaradt a politikai és gazdasági eredményekhez képest.

Jelenleg még mindig érezteti hatását az a rombolás, amelyet az ellenforradalom, a revizionista zavartkeltés az ideológia területén okozott. Ugyanakkor előny az, hogy az ellenforradalommal e téren vívott harcban erősödött értelmiségünk marxista törzse, tudományos, művészeti életünk és ugyanez nagy nevelőiskolája volt a tömegeknek is. Uj jó harci fegyvereink: a párt művelődéspolitikai irányelvei, az irodalom kérdéseivel, a népi írókkal, a nacionalizmus kérdéseivel foglalkozó pártokmányok.

•— A tudományok szerepe felbecsülhetetlen jelentőségű szocialista építésünk feladatainak megalapozásában. Az ideológia és a kultúra feladata, hogy a szocializmus építésére neveljen, mozgósítson Elengedhetetlen követelmény, íiogy tudományos és művészeti életünk még jobban a munkásosztály, a dolgozó tömegek, szocialista építésünk szükségletei felé forduljon és azt szolgálja.

is; Teremtsük meg a termelésben dolgozó munkások számára a műszaki tovább- kéDzés célszerű formáit.

Uj ötéves tervünkben biztosítjuk a tudományok fejlesztéséhez szükséges 'feltételeket. A műszaki és agrár- tudományokra nagy szerep vár népgazdaságunk műszaki fejlesztésében, a korszerű mezőgazdasági nagyüzemi termelés elősegítésében. Külön fontos, hogy a társadalomtudományok művelői elemezzék legújabb fejlődésünk, szocialista építésünk alakulását és nyújtsanak segítséget a gyakorlati szakembereknek. Komoly feladatuk: a vallásos és más idealista nézetekkel szemben segítsék a megfelelő tudományos propagandát.

— A művészetnek, az irodalomnak számottevő szerepe van népünk tudatának, érzelmeinek, ízlésének formálásában. Irodalmi és művészeti életünk egészséges fejlődésének kucskérdései: szilárdan marxista-leninista eszmei egység fogja össze a kommunista írók és művészek sorait, hogy megfelelő befolyást és vonzást gyakoroljanak a kultúra nem kommunista művelőire.

Pártunk természetesen elsősorban a kommunista írókra és művészekre támaszkodik ugyakkor számít minden becsületes szándékú író és művész alkotásaira és támogat mindenkit, aki műveivel né pünk fejlődésének fő, szocialista irányzatát mozdítja elő.

A nép világos-színvallást; vár — elsősorban műveiben — minden írótól és minden művésztől arra a kérdésre, hogy az osztályharcban, ki mellett áll, kivel tart.

A párt és a nép a kultúráiig élet kérdéseinek megoldásólban, a kultúra továbbfejlesztésében számít az újjászervezett Írószövetség, s valamennyi művészeti szövetség hatékony támogatására.

A szocialista nevelés kö_ vetelményeit kell érvényesíteni a tömegek műveltsé- . gi színvonalának további emelésében is.

E területen megvan a maga sajátos felodata a sajtónak a rádiónak, a televíziónak, a filmnek, színháznak, a művelődési otthonoknak és az öntevékeny kulturális mozgalom együtteseinek. Az e területen dolgozó művészek, írók, újságírók, kultúnmiunkások az eddiginél sokkal céltudatosabban szolgálják a szocialista eszme, a haladó kultúra térnyerését. Az eddiginél hatékonyabban kell 'küzdenünk a reakciós burzsoá eszmék maradványai, a k’sipolgári se lejt, igénytelenség, a tanulat- lanság, a tudománytalan világnézet gátló hatásúivá: szemben.

Kádár János ezután szocialista társadalmi rendünk , továbbfejlesztésének időszerű kérdéseiről szólt.

A legközelebbi érek döntő feladata’

hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezését befe ezzük hazánkban

— A legközelebbi évek döntő feladata — hangsúlyozta — hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével be fejezzük hazánkban a szód alista társadalom alapjánál lerakását A kizsákmányolás teljes megszüntetése, i szocializmus teljes győzelmi hazánkban, a seocial’izimui anyagi és technikai alapjának megteremtése, a kulturális forradalom végigyitele. a emberek tudatának átformálása, a népjólét fokozása — egyaránt megkívánja a mező- gazdaság szocialista átépíté séfnek befejezését a legközelebbi években. Már túlha’ad'- tuk azt a színvonalat, amelyel a kapitalizmus valaha is elért Magyarországon, de

a Magyar Népköztársaságnak el kell érnie — a termelésben és fogyasztásban egyaránt — azt a színvona- lat is, amelyet a fejlett kapitalista országok elértek.

— A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése politikailag óriási jelentőségű, mert az új, szocialista parasztság kialakulása feloldja a jelenleg még meglévő illentmondásokat és örökre negbom ihatatlanná teszi államink legfőbb politikai alap- á% a munkás-paraszt szövet éget; - legyőzhetni len né mun- c ás-paraszt államunkat, a nagyar népköztársaságot. A nezőgazdaság szocialista átszervezése a népgazdaság izemponrtjából is szükséges. A nisparcellán folytatott elrna- adott termelési viszonyok ;átolják azt is, hogy hazámk- nan a mezőgazdasági terme és színvonala gyorsabban emelkedjék. Ugyanez fékezi ígész népgazdaságunk gvor- abb fejlődését és a népjólét ovábbi jelentős emelését is. korszerű mezőgazdasági ter- nelés csak a szocialista wagy- zomben alakulhat ki.

A nagyüzem és a kisüzem egyenlőtlenségét e tekintetben idei növénytermesztési eredményeink is mutatják: az őszi búza átlagtermése ebben az évben az állami gazdaságokban holdanként 13,4, a termelőszövetkezetekben 11, a kisparcellás

Vál|anak uralkodóvá a marxizmus* leninizmus eszméi a tudomány és kultúra valamennyi területén

— De le kell küzdeni a burzsoá rendszer szellemi örökségét, a nacionalizmus, a sovinizmus, az antiszemitizmus maradványait. Követke- kezetesen harcolni kell a szocializmus győzelmét gátló Kispolgári nézetek, az önző kistulajdonosi szemlélet ellen. E célok eléréséhez nélkülözhetetlen, hogy a marxizmus- leninizmus eszméi az ideológiai életben, a tudomány, és a kultúra valamennyi területén uralkodó világnézeti alappá váljanak;

Közoktatásunkat meg kell reformálnunk.

Iskoláinkat következetesen

szocialistává kell tennünk.

Közelebb kell hoznunk az

iskolát az élethez. Iskola- rendszerünk megreformálása igen gondos előkészítést kíván és megköveteli saját közoktatásunk tapasztalatainak, valamint a nemzetközi tapasztalaitoknak a leggondosabb figyelembe vételét.

Szélesítsük azokat az oktatási formákat — a levelező oktatást, az esti iskolák rendszerét —, amelyek a termelésben dolgozó fiatalok és felnőttek továbbtanulásának lehetőségeit biztosítják. A műszaki színvonal fejlődése magasabb műspki ismereteket kíván meg a gép mellett dolgozó munkásoktól

gazdasággal. Rendkívül fontos, hogy a felvilágosítást végző emberek a parasztokkal, mint dolgozó testvérükkel beszéljenek, kellő tapintattal, türelemmel és emberséggel szóljanak hozzájuk Meg kell érteni mindenkinek hogy ez a lépés imáidén parasztember számára megfontolt elhatározás kérdése. A parasztemberek közöt is vannak olyanok — hangsúlyozta — akikben él még a kapitalista szemlélet. Az ilyenek szeeretnének megtoll?sodn más ember megkopasztásával. Nem gondolnak arra, hogy ha a kapitalizmusnak szabad útja van, akkor hiáíba küzkö- diik száz parasztember, közülük csak öt, vagy tíz válhat háláikká; kilencven pedi0 mindenképpen más szolgájává. A munkás-paraszt állam, amely minden dolgozó ember érdekeit köteles megvédeni nem engedheti meg azt, hog3' kilencven paraszt tönkremenjen azért, hogy tíz meggazdagodjon.

Vámnak parasztemberek, akik a kapitalista világ törvénye szerint klnlódták végig életük nagyrészét és mindig azt látták, hogy abban a rendszerben a falun csak az számított embernek, akinek akármilyen kicsi, de

saját földdarabka volt a ke* zén. Az akkori vad élet ko- miszsága okozta, hogy sokszor tulajdon szülőjét, vérszerinti testvérét emésztette el nem egy ember — a földért. De ez a világ — a parasztemberek szerencséjére is — örökre elmúlt. Társadalmunkban nem a tulajdon, hanem a dolgozó ember uralkodik, aki a munkát nem kerüli és embertársaival összefog, az élet urává, bőidig, jómódú emberré válik a termelőszövetkezetben.

Türelmes és meggyőző szóval kell megmagyarázni a még egyénileg dolgozó parasztoknak, hogy milyen szép, új emberi életet nyit számlikra a szocializmus,

amikor megszabadulnak a bilincsbeverő régi paraszti életmódtól és nem lesznek többé rabszolgái se a jómódú embernek, se a jószágnak. Ezt egyébként jól tudják azok a termelőszövetkezeti parasztok, akik már bent vannak a termelőszövetkezetben és akik maguk is gyötrődtek belépésük előtt. A szövetkezeti parasztok egy-két esztendő múlva már szégyellik, vagy ha jókedélyű emberek, akkor maguk nevetnek a legjobban azon, hogy belépésük előtt milyen aggodalmaik voltak.

A munkás-paraszt összefogás alapvető tartalma

Elvtársak! A munkásosztály társadalmunk vezető osztálya, az államhatalmat kéz- bentartó, „uralkodó*’ osztály. Pártja vezetésével kézbevette a szabadságjogok és a nemzeti függetlenség zászlaját, amelyet a kapitalista földesúri osztályok már régen elárultak és földredobtak. A munkásosztály vállalta a felelősséget és az áldozatokat, amelyek vezető szerepéből reá hárulnak. Vért áldozott és sokat dolgozott a szocialista forradalomért. Nélkülözött, éhezett 1945-ben és 1946- ban a pénzromlás idején. Napi érdekeit sokszor feláldozva segítette és segíti a testvér osztályt, a parasztságot és felépítette hazánk hatalmasan megnövekedett szocialista iparát. Az emberek tízezreit adta az államigazgatás legkülönbözőbb posztjaira, a hadsereg, a rendőrség, a belső karhatalom, a határőrség soraiba, a gyárak és üzemek vezető helyeire, a gépállomásokra, új vidéki nagyüzemek, a szocialista városok felépítésére. A munkásosztály szinte fel sem mérhető önkéntes társadalmi munkát végez ma is a köz javára.

A munkásosztály szövetségesei élén küzd az új, szocialista társadalom megteremtéséért. A párt feladata, hogy a továbbiakban elősegítse á munkásosztály tömegei öntu-, datának, politikai képzettségének, szakismereteinek, kulturális színvonalának emelését. A parasztság az őt vezető munkásosztály szövetségeseként a maga módján kivette részét a hitleristák, a hazai fasiszták, a burzsoázia és a földbirtokosok elleni harcból, amely a nép hatalmának megteremtéséért folyt.

A parasztság 1956-ban a burzsoá és a fasiszta erők ellenforradalmi támadása időszakában a munkásoszr táte hű szövetségesének bizonyult

és részt vett a szocialista vívmányok védelmezésében, a konszolidálásért folytatott harcban. Legöntudatosabb fiai pártunk tagjaiként a társadalmi haladásért folytatott harc első vonalaiban haladnak. Ott vannak országgyűlésben, a tanácsokban, a Hazafias Népfront bizottságaiban, a fegyveres erők tisztikarában, a Munkásőrségben, munkás-paraszt államunk fejlődő szocialista társadalmunk felelős posztjain!

Ma a munkás-paraszt összefogás alapvető tartalma: a népi hatalom közös védelme és erősítése, a szocialista társadalom felépítésére kötött szövetség. A feladat most, hogy parasztságunk legöntu- datosabbjai, akik az állami gazdaságokban, a termelőszövetkezetekben, a gépállomásokon, a falvakban dolgoznak, segítsenek megteremteni a szocialista magyar falut; Segítsenek magasabb színvonalra emelni a mezőgazdaságot, s ezzel az egész népgazdaságot, a dolgozók életszínvonalát.

A párt és a kormányzat bizalommal és megbecsüléssel tekint az értelmiségre

A munkás-paraszt összefogás a szocializmus felépítésére kötött szövetsécr

Elvtársak! Jelentős és szerepénél fogva fontos rétege társadalmunknak az értelmiség. Az utóbbi időben a párt helyes politikája következtében a páirtonkívüli értelmiség nagyrésze lojális magatartást tanúsít és munkájával segíti a szocializmus építését. A szocialista építés előrehaladása napról-napra növeli az értelmiség társadalmi szerepét, alkotási lehetőségeit. Megindult és biztató az a folyamat, amelyben a „régi*- és „új’’ értelmiség a szocializmus eszméi alpján teljesen összeforr. E folyamat vé- gigvitelére törekszünk. Szembetűnő eredményeket mutat ez a pedagógusoknál. A párt és a kormányzat bizalommal és megbecsüléssel tekint az értelmiségre és anyagi ellátottságuk további javítására is törekszik.

A pártszervezeteknek le

kell küzdeniük az értelmiséggel szemben helyenként még mindig tapasztalható elzárkózást és bizalmatlanságot.

Ugyanakkor arra is szükség van, hogy nemcsak a kommunista értelmiség, hanem az értelmiség pártonkívüli része is teljes feloldódással, nagyobb öntudattal, felelősséggel fokozottabb mértékben vegye ki részét társadalmi kérdéseink megoldásából, szocializmust építő népünk erőfeszítéseiből.

Hazánkban ma még jelentős számú kispolgár, kisiparos és kiskereskedő él és dolgozik. 114 ezer önálló kisiparos van, fele falun. A kisiparosok és kiskereskedők tevékenyen kivették részüket 1957-ben és 1958-ban a gazdasági viszonyok konszolidálásából. Túlnyomó többségük ma is társadalmilag hasznos tevékenységet folytat. (Folytatás a 6. oldalon!

A mezőgazdaság szocialista I átszervezése az egész társadalom Ugye és mindenkinek 1

segíteni kell, akinek bármilyen vonatkozásban dolga van a parasztsággal, mező.'

egyéni gazdaságokban 8,6 métermázsa volt.

i Az őszi árpa átlagtermése az állami gazdaságokban holdanként 15, a termelőszövet- kezeeteklban 13,5, az egyéni gazdaságokban 11,8 métermázsa. A kukoricáé az állami gazdaságokban holdan ■ én t - 17,5, a termelőszövetkezetek ben 16, az egyéni gazdastagok- , ban 14,4 métermázsa volt. Az egyénileg dolgozó parasztságunk még ezt a termelés: szintet 'is csak megfeszített munkával éri el.

Parasztságunk tudja azt is. hogy mi megy végbe a világion. A Szovjetunió már régen, több mint 27 esztendővel ezelőtt befejezte a mezőgazdaság szocialista átszervezését és a közelmúltban ugyanezt elérte már a parasztság, valamint az egész nép javára és hasznára Kína, Bulgária és Korea is. Közel jár a cél eléréséhez Csehszlovákia, Albánia és több más szocialista ország.

A kapitalista világban is fölényben van a nagyüzem a kisüzemmel szemben. Náluk azonban nem az a parasztság útja — hogy erőit egyesítve — a szocialista termelőszövetkezetben ura és gazdája marad a földnek. A kapitalizmusban a tőkés nagyüzem elsöpri és földönfutóvá teszi a kisparasztokat. A mi parasztságunk is emlékszik 1929-re.

“a nagy krízisre, amikor Magyarországon is, de mindenütt a kapitalista világban a parasztok milliói íjientek tönkre és nemcsak földjeikről, hanem gyakran még házból is ahol születtek — kiűzte őket a végrehajtó dobpergése. Az Amerikai Egyesült Államokban például az 1920-50 közötti 30 év alatt egymillió kétszáz- húszezerrel csökkent a 72 hektárnál kisebb föld tulajdonnal rendelkező farmerek száma.

A pártnak és a munkásosztálynak a felvilágosítás erejével, az önkentésség biz- , tosításával, a megszilárdí- ; táshoz nyújtott anyagi se- i gítséggel kell átvezetnie a ( ma még egyénileg gazdái- 1 kodó parasztokat a szocia- s lista mezőgazdaság útjára, c