Szolnok Megyei Néplap, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-02 / 283. szám

1959. december 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Kádár János elvtárs előadói beszéde (Tegnapi lapszámunkban közöltük Kádár elvtárs elő­adói beszédének első részét, az alábbiakban hozzuk a má­sodik részt.) A lakosság életkörülményei­nek hatékony megjavítását szolgálja az ötéves terv nagy-, szabású lakásépítkezlási prog­ramja is. Központi Bizottsá­gunk kezdeményezte, hogy mindenek előtt a lakásépítés 15 éves fejlesztési tervét kell kidolgozni. A kormány már jóváhagyta a tervet Eszerint az ötéves terv idején állami és magánerőből kétszázötven­ezer lakást, az utána követke­ző ötéves tervben 350 000-et, majd az azt követőben 400 000 lakást kell építeni. A három ötéves terv tehát összesen egymilió korszerű egészséges új lakást ad, ami azt jelenti, hogy e 15 év alatt a lakosság mintegy 40 százaléka újonnan épült lakásba költözhet. Ezt másképpen úgy mondhatjuk, hogy a 15 éves lakásépítési terv megvalósításával minden igényjogosult család önálló lakáshoz jut. Az életszínvonal emelését szolgálja, hogy az ötéves tervben jelentősen nö­vekszik a tartós fogyasztási cikkek termelése is. Kulturális fejlődésünk és az időszerű feladatok Beszámolója negyedik ré­szében a kulturális fejlődés időszerű és megoldásra váró feladatairól beszélt Kádár János. A magyar dolgozó nép mű­veltségében, kulturális fejlő­désében a felszabadulás óta bekövetkezett hatalmas mennyiségi fejlődés minőségi változást is jelent: közeledés a jövendő társadalom szocia­lista gondolkodású, sokolda­lúan képzett, kulturált embe­réhez, — a szocialista for­radalom győzelméhez a kul­túrában, — mondotta. A felszabadulás időszaká­ban kereken 600 ezer volt ha­zánkban az írni-olvasni ne:n tudó felnőtt ember. Az írás- tudatlanság Magyarországon lényegében megszűnt. A né­pi demokrácia bevezette a 8 osztályos általános iskolát A közép- és felsőfokú ok­tatás hazánkban nagymérték­ben fejlődött. A tudomány, a tudományos képzés és a tu­dományos kutatás terén is jelentős az előrehaladás. Há­rom . új nagy egyetemet ho­zott létre a népi demokrácia. A Magyar Tudományos Aka. démiának ma 35 intézménye van, amelyből hetet az ellen­forradalom óta hoztunk lét­re. Ä tudományos kutató­munka jelentős eredményei már ma is közvetlenül segí­tik iparunk, mezőgazdaságunk és a népgazdaság általános fejlődését; Felépült a kísérleti atom­reaktor, izotop előállítás is folyik és a rövid felezési Idejű izotópokban a hazai szükség­letet már magunk állítjuk elő. Az agrártudományok terén működő tudósok, kutatók is jelentős eredeményeket értek el, a homok-, láp- és szikes talajok hasznosítá­sában, kiváló hibrid-kuko­rica fajtákat, jóminőségű nemesített répamagvakat állítottak elő, Igen jónak Ígérkezik a tudó­saink közreműködésével nem­régiben konstruált, univerzál traktorra szerelhető kukorica betakarító gép. !A közoktatás, a tudomá­nyos képzés és kutatás ered­ményei mellett biztató ered­mények vannak az irodalom-' ban, a művészetben. Az új szocialista, realista alkotások egész sora született, különö­sen értékesek az eredmények § dráma és filmművészetiben. A legújabb termésiből meg­említjük a Kormos ég, a Har­' minckilences dandár, a Te& nan, a Szélvihar, a Pesti em­berek című műveket, örven­detes egy új, pártos, fiatal nemzedék jelentkezése a tár­sadalomtudományokban, — a művészetben, az irodalomban. Kulturális fejlődésünket, egyben a nép kulturális fel- emelkedését jelzik könyvkia­dásunk adatai is. Míg 1938- ban 2400 mű jelent meg 9 millió 200 ezer példányszám­ban, addig 1958-ban már 2700 mű jelent meg 27 millió 300 ezer példányban. Az ország majdnem valamennyi közsé­gében van könyvtár, még az ezer lakosnál kisebb közsé­gek 94 százalékában is. — A- színházi látogatók szá­ma az utóbbi tíz esztendő­ben két és félszeresére emel­kedett és 1958-ban elérte a 8 miliő 800 ezret. A mozik szá­ma ma hétszer annyi, mint a Horthy-rendszer idején voit, a mozilátogatóké pedig az utób­bi tíz évben a háromszorosá­ra növekedett. A nemzetközi összehasonlítást e tekintetben is álljuk: egy lakosra egy évre Hollandiában kereken 6, Svédországban 10, Franciaor­szágban 10, Magyarországon 13 mozilátogatás jut. —- Elvtársak! A szocialista forradalom előretörése és győzelme a kulturális fronton a nagy­szerű eredmények ellenére viszonylag elmaradt a poli­tikai és gazdasági eredmé­nyekhez képest. Jelenleg még mindig érez­teti hatását az a rombolás, amelyet az ellenforradalom, a revizionista zavartkeltés az ideológia területén okozott. Ugyanakkor előny az, hogy az ellenforradalommal e té­ren vívott harcban erősödött értelmiségünk marxista tör­zse, tudományos, művészeti életünk és ugyanez nagy ne­velőiskolája volt a tömegek­nek is. Uj jó harci fegyve­reink: a párt művelődéspoli­tikai irányelvei, az irodalom kérdéseivel, a népi írókkal, a nacionalizmus kérdéseivel foglalkozó pártokmányok. •— A tudományok szerepe felbecsülhetetlen jelentőségű szocialista építésünk feladata­inak megalapozásában. Az ideológia és a kultúra felada­ta, hogy a szocializmus építé­sére neveljen, mozgósítson Elengedhetetlen követelmény, íiogy tudományos és művé­szeti életünk még jobban a munkásosztály, a dolgozó tö­megek, szocialista építésünk szükségletei felé forduljon és azt szolgálja. is; Teremtsük meg a terme­lésben dolgozó munkások számára a műszaki tovább- kéDzés célszerű formáit. Uj ötéves tervünkben biz­tosítjuk a tudományok fej­lesztéséhez szükséges 'feltéte­leket. A műszaki és agrár- tudományokra nagy szerep vár népgazdaságunk műszaki fejlesztésében, a korszerű mezőgazdasági nagyüzemi termelés elősegítésében. Kü­lön fontos, hogy a társada­lomtudományok művelői ele­mezzék legújabb fejlődésünk, szocialista építésünk alakulá­sát és nyújtsanak segítséget a gyakorlati szakembereknek. Komoly feladatuk: a vallásos és más idealista nézetekkel szemben segítsék a megfelelő tudományos propagandát. — A művészetnek, az iro­dalomnak számottevő szere­pe van népünk tudatának, ér­zelmeinek, ízlésének formá­lásában. Irodalmi és művé­szeti életünk egészséges fejlő­désének kucskérdései: szilár­dan marxista-leninista esz­mei egység fogja össze a kom­munista írók és művészek so­rait, hogy megfelelő befo­lyást és vonzást gyakorolja­nak a kultúra nem kommu­nista művelőire. Pártunk természetesen első­sorban a kommunista írókra és művészekre támaszkodik ugyakkor számít minden be­csületes szándékú író és mű­vész alkotásaira és támogat mindenkit, aki műveivel né pünk fejlődésének fő, szoci­alista irányzatát mozdítja elő. A nép világos-színvallást; vár — elsősorban műveiben — minden írótól és minden művésztől arra a kérdésre, hogy az osztályharcban, ki mellett áll, kivel tart. A párt és a nép a kultúrá­iig élet kérdéseinek megoldá­sólban, a kultúra továbbfej­lesztésében számít az újjászer­vezett Írószövetség, s vala­mennyi művészeti szövetség hatékony támogatására. A szocialista nevelés kö_ vetelményeit kell érvénye­síteni a tömegek műveltsé- . gi színvonalának további emelésében is. E területen megvan a maga sajátos felodata a sajtónak a rádiónak, a televíziónak, a filmnek, színháznak, a műve­lődési otthonoknak és az öntevékeny kulturális mozga­lom együtteseinek. Az e terü­leten dolgozó művészek, írók, újságírók, kultúnmiunkások az eddiginél sokkal céltudato­sabban szolgálják a szocialis­ta eszme, a haladó kultúra térnyerését. Az eddiginél ha­tékonyabban kell 'küzdenünk a reakciós burzsoá eszmék maradványai, a k’sipolgári se lejt, igénytelenség, a tanulat- lanság, a tudománytalan vi­lágnézet gátló hatásúivá: szemben. Kádár János ezután szocia­lista társadalmi rendünk , to­vábbfejlesztésének időszerű kérdéseiről szólt. A legközelebbi érek döntő feladata’ hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezését befe ezzük hazánkban — A legközelebbi évek döntő feladata — hangsúlyoz­ta — hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével be fejezzük hazánkban a szód alista társadalom alapjánál lerakását A kizsákmányo­lás teljes megszüntetése, i szocializmus teljes győzelmi hazánkban, a seocial’izimui anyagi és technikai alapjá­nak megteremtése, a kulturá­lis forradalom végigyitele. a emberek tudatának átformá­lása, a népjólét fokozása — egyaránt megkívánja a mező- gazdaság szocialista átépíté séfnek befejezését a legköze­lebbi években. Már túlha’ad'- tuk azt a színvonalat, amelyel a kapitalizmus valaha is elért Magyarországon, de a Magyar Népköztársaság­nak el kell érnie — a ter­melésben és fogyasztásban egyaránt — azt a színvona- lat is, amelyet a fejlett ka­pitalista országok elértek. — A mezőgazdaság szocia­lista átszervezésének befeje­zése politikailag óriási jelen­tőségű, mert az új, szocialista parasztság kialakulása felold­ja a jelenleg még meglévő illentmondásokat és örökre negbom ihatatlanná teszi álla­mink legfőbb politikai alap- á% a munkás-paraszt szövet éget; - legyőzhetni len né mun- c ás-paraszt államunkat, a nagyar népköztársaságot. A nezőgazdaság szocialista át­szervezése a népgazdaság izemponrtjából is szükséges. A nisparcellán folytatott elrna- adott termelési viszonyok ;átolják azt is, hogy hazámk- nan a mezőgazdasági terme és színvonala gyorsabban emelkedjék. Ugyanez fékezi ígész népgazdaságunk gvor- abb fejlődését és a népjólét ovábbi jelentős emelését is. korszerű mezőgazdasági ter- nelés csak a szocialista wagy- zomben alakulhat ki. A nagyüzem és a kisüzem egyenlőtlenségét e tekintet­ben idei növénytermesztési eredményeink is mutatják: az őszi búza átlagtermése ebben az évben az állami gazdaságokban holdanként 13,4, a termelőszövetkeze­tekben 11, a kisparcellás Vál|anak uralkodóvá a marxizmus* leninizmus eszméi a tudomány és kultúra valamennyi területén — De le kell küzdeni a burzsoá rendszer szellemi örökségét, a nacionalizmus, a sovinizmus, az antiszemitiz­mus maradványait. Követke- kezetesen harcolni kell a szo­cializmus győzelmét gátló Kis­polgári nézetek, az önző kis­tulajdonosi szemlélet ellen. E célok eléréséhez nélkülöz­hetetlen, hogy a marxizmus- leninizmus eszméi az ideoló­giai életben, a tudomány, és a kultúra valamennyi területén uralkodó világnézeti alappá váljanak; Közoktatásunkat meg kell reformálnunk. Iskoláinkat következetesen szocialistává kell tennünk. Közelebb kell hoznunk az iskolát az élethez. Iskola- rendszerünk megreformálá­sa igen gondos előkészítést kíván és megköveteli saját közoktatásunk tapasztalata­inak, valamint a nemzet­közi tapasztalaitoknak a leggondosabb figyelembe vételét. Szélesítsük azokat az ok­tatási formákat — a levele­ző oktatást, az esti iskolák rendszerét —, amelyek a termelésben dolgozó fiata­lok és felnőttek továbbtanu­lásának lehetőségeit biztosít­ják. A műszaki színvonal fej­lődése magasabb műspki is­mereteket kíván meg a gép mellett dolgozó munkásoktól gazdasággal. Rendkívül fon­tos, hogy a felvilágosítást végző emberek a parasztok­kal, mint dolgozó testvérük­kel beszéljenek, kellő tapin­tattal, türelemmel és em­berséggel szóljanak hozzájuk Meg kell érteni mindenkinek hogy ez a lépés imáidén pa­rasztember számára megfon­tolt elhatározás kérdése. A parasztemberek közöt is van­nak olyanok — hangsúlyozta — akikben él még a kapita­lista szemlélet. Az ilyenek szeeretnének megtoll?sodn más ember megkopasztásával. Nem gondolnak arra, hogy ha a kapitalizmusnak szabad útja van, akkor hiáíba küzkö- diik száz parasztember, közü­lük csak öt, vagy tíz válhat háláikká; kilencven pedi0 mindenképpen más szolgájá­vá. A munkás-paraszt állam, amely minden dolgozó ember érdekeit köteles megvédeni nem engedheti meg azt, hog3' kilencven paraszt tönkremen­jen azért, hogy tíz meggazda­godjon. Vámnak parasztemberek, akik a kapitalista világ törvénye szerint klnlódták végig életük nagyrészét és mindig azt látták, hogy ab­ban a rendszerben a falun csak az számított embernek, akinek akármilyen kicsi, de saját földdarabka volt a ke* zén. Az akkori vad élet ko- miszsága okozta, hogy sok­szor tulajdon szülőjét, vérsze­rinti testvérét emésztette el nem egy ember — a földért. De ez a világ — a parasztem­berek szerencséjére is — örökre elmúlt. Társadalmunk­ban nem a tulajdon, hanem a dolgozó ember uralkodik, aki a munkát nem kerüli és embertársaival összefog, az élet urává, bőidig, jómódú emberré válik a termelőszö­vetkezetben. Türelmes és meggyőző szó­val kell megmagyarázni a még egyénileg dolgozó pa­rasztoknak, hogy milyen szép, új emberi életet nyit számlikra a szocializmus, amikor megszabadulnak a bi­lincsbeverő régi paraszti élet­módtól és nem lesznek többé rabszolgái se a jómódú em­bernek, se a jószágnak. Ezt egyébként jól tudják azok a termelőszövetkezeti parasz­tok, akik már bent vannak a termelőszövetkezetben és akik maguk is gyötrődtek be­lépésük előtt. A szövetkezeti parasztok egy-két esztendő múlva már szégyellik, vagy ha jókedélyű emberek, akkor maguk nevetnek a legjobban azon, hogy belépésük előtt milyen aggodalmaik voltak. A munkás-paraszt összefogás alapvető tartalma Elvtársak! A munkásosz­tály társadalmunk vezető osz­tálya, az államhatalmat kéz- bentartó, „uralkodó*’ osztály. Pártja vezetésével kézbevette a szabadságjogok és a nem­zeti függetlenség zászlaját, amelyet a kapitalista földes­úri osztályok már régen el­árultak és földredobtak. A munkásosztály vállalta a fe­lelősséget és az áldozatokat, amelyek vezető szerepéből reá hárulnak. Vért áldozott és sokat dolgozott a szocia­lista forradalomért. Nélkülö­zött, éhezett 1945-ben és 1946- ban a pénzromlás idején. Na­pi érdekeit sokszor feláldoz­va segítette és segíti a test­vér osztályt, a parasztságot és felépítette hazánk hatalma­san megnövekedett szocialista iparát. Az emberek tízezreit adta az államigazgatás leg­különbözőbb posztjaira, a hadsereg, a rendőrség, a bel­ső karhatalom, a határőrség soraiba, a gyárak és üzemek vezető helyeire, a gépállomá­sokra, új vidéki nagyüzemek, a szocialista városok felépíté­sére. A munkásosztály szinte fel sem mérhető önkéntes társadalmi munkát végez ma is a köz javára. A munkásosztály szövetsé­gesei élén küzd az új, szoci­alista társadalom megterem­téséért. A párt feladata, hogy a továbbiakban elősegítse á munkásosztály tömegei öntu-, datának, politikai képzettsé­gének, szakismereteinek, kul­turális színvonalának emelé­sét. A parasztság az őt veze­tő munkásosztály szövetsége­seként a maga módján kivet­te részét a hitleristák, a ha­zai fasiszták, a burzsoázia és a földbirtokosok elleni harc­ból, amely a nép hatalmának megteremtéséért folyt. A parasztság 1956-ban a burzsoá és a fasiszta erők ellenforradalmi támadása időszakában a munkásoszr táte hű szövetségesének bi­zonyult és részt vett a szocialista vív­mányok védelmezésében, a konszolidálásért folytatott harcban. Legöntudatosabb fi­ai pártunk tagjaiként a tár­sadalmi haladásért folytatott harc első vonalaiban halad­nak. Ott vannak országgyű­lésben, a tanácsokban, a Ha­zafias Népfront bizottságai­ban, a fegyveres erők tiszti­karában, a Munkásőrségben, munkás-paraszt államunk fej­lődő szocialista társadalmunk felelős posztjain! Ma a munkás-paraszt össze­fogás alapvető tartalma: a né­pi hatalom közös védelme és erősítése, a szocialista társa­dalom felépítésére kötött szövetség. A feladat most, hogy parasztságunk legöntu- datosabbjai, akik az állami gazdaságokban, a termelőszö­vetkezetekben, a gépállomá­sokon, a falvakban dolgoz­nak, segítsenek megteremteni a szocialista magyar falut; Segítsenek magasabb színvo­nalra emelni a mezőgazdasá­got, s ezzel az egész népgaz­daságot, a dolgozók életszín­vonalát. A párt és a kormányzat bizalommal és megbecsüléssel tekint az értelmiségre A munkás-paraszt összefogás a szocializmus felépítésére kötött szövetsécr Elvtársak! Jelentős és sze­repénél fogva fontos rétege társadalmunknak az értelmi­ség. Az utóbbi időben a párt helyes politikája következté­ben a páirtonkívüli értelmi­ség nagyrésze lojális maga­tartást tanúsít és munkájá­val segíti a szocializmus épí­tését. A szocialista építés elő­rehaladása napról-napra nö­veli az értelmiség társadalmi szerepét, alkotási lehetőségeit. Megindult és biztató az a folyamat, amelyben a „régi*- és „új’’ értelmiség a szocia­lizmus eszméi alpján telje­sen összeforr. E folyamat vé- gigvitelére törekszünk. Szem­betűnő eredményeket mutat ez a pedagógusoknál. A párt és a kormányzat bizalommal és megbecsüléssel tekint az értelmiségre és anyagi ellá­tottságuk további javítására is törekszik. A pártszervezeteknek le kell küzdeniük az értelmi­séggel szemben helyenként még mindig tapasztalható elzárkózást és bizalmatlan­ságot. Ugyanakkor arra is szükség van, hogy nemcsak a kom­munista értelmiség, hanem az értelmiség pártonkívüli része is teljes feloldódással, nagyobb öntudattal, felelős­séggel fokozottabb mérték­ben vegye ki részét társadal­mi kérdéseink megoldásából, szocializmust építő népünk erőfeszítéseiből. Hazánkban ma még jelen­tős számú kispolgár, kisipa­ros és kiskereskedő él és dol­gozik. 114 ezer önálló kisipa­ros van, fele falun. A kisipa­rosok és kiskereskedők tevé­kenyen kivették részüket 1957-ben és 1958-ban a gaz­dasági viszonyok konszolidá­lásából. Túlnyomó többségük ma is társadalmilag hasznos tevékenységet folytat. (Folytatás a 6. oldalon! A mezőgazdaság szocialista I átszervezése az egész társa­dalom Ugye és mindenkinek 1 segíteni kell, akinek bármi­lyen vonatkozásban dolga van a parasztsággal, mező.' egyéni gazdaságokban 8,6 métermázsa volt. i Az őszi árpa átlagtermése az állami gazdaságokban hol­danként 15, a termelőszövet- kezeeteklban 13,5, az egyéni gazdaságokban 11,8 métermá­zsa. A kukoricáé az állami gazdaságokban holdan ■ én t - 17,5, a termelőszövetkezetek ben 16, az egyéni gazdastagok- , ban 14,4 métermázsa volt. Az egyénileg dolgozó parasztsá­gunk még ezt a termelés: szintet 'is csak megfeszített munkával éri el. Parasztságunk tudja azt is. hogy mi megy végbe a vilá­gion. A Szovjetunió már régen, több mint 27 esztendővel eze­lőtt befejezte a mezőgazdaság szocialista átszervezését és a közelmúltban ugyanezt elérte már a parasztság, valamint az egész nép javára és hasznára Kína, Bulgária és Korea is. Közel jár a cél eléréséhez Csehszlovákia, Albánia és több más szocialista ország. A kapitalista világban is fölényben van a nagyüzem a kisüzemmel szemben. Náluk azonban nem az a parasztság útja — hogy erőit egyesítve — a szocialista termelőszövet­kezetben ura és gazdája ma­rad a földnek. A kapitaliz­musban a tőkés nagyüzem el­söpri és földönfutóvá teszi a kisparasztokat. A mi paraszt­ságunk is emlékszik 1929-re. “a nagy krízisre, amikor Ma­gyarországon is, de mindenütt a kapitalista világban a pa­rasztok milliói íjientek tönkre és nemcsak földjeikről, hanem gyakran még házból is ahol születtek — kiűzte őket a végrehajtó dobpergése. Az Amerikai Egyesült Államok­ban például az 1920-50 közötti 30 év alatt egymillió kétszáz- húszezerrel csökkent a 72 hektárnál kisebb föld tulaj­donnal rendelkező farmerek száma. A pártnak és a munkásosz­tálynak a felvilágosítás erejével, az önkentésség biz- , tosításával, a megszilárdí- ; táshoz nyújtott anyagi se- i gítséggel kell átvezetnie a ( ma még egyénileg gazdái- 1 kodó parasztokat a szocia- s lista mezőgazdaság útjára, c

Next

/
Oldalképek
Tartalom