Szolnok Megyei Néplap, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-17 / 296. szám

1959. december 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Új útat avatnak Jászszentandráson Hangverseny Kisújszálláson Érdekesnek ígérkező ren­dezvényre kerül sor decem­ber 19-én Kisújszálláson. A korábbi időkből is ismert „dalos város” kórusai adnak hangversenyt este 7 órai kez­dettel a városi művelődési házban. A gyermekkarok kö­zött az Arany János úti is­kola énekkara Kovács József vezényletével többek között előadja Mozart: Bűvös csen­gettyű és Bartók: Bolyongás című művét. A Kossuth utcai iskola dalosai pedig Rauch: A reggel, Smetana: Csillagom és Beton: Dob peregje című dalaival lépnek fel Csernov- szki Teréz vezényletével. A városi énekkár Bárdos, Lupi, Pacius, Hessler, Do­náti és Tardos dalaiból ad elő, míg a gimnázium ének­kara Castoldi Bach egy-egy művével lép a város zene­kedvelő közönsége elé. A min­den bizonnyal szép élményt nyújtó hangverseny műsorát ez egyesített énekkarok zár­ják egy népdalcsokorral, va­lamint Lendvay a Tanácsköz­társaságról szóló dalával. Megújhódnak a gépkocsik a 10. számú Autóközlekedé­si Vállalatnál. A következő évre 6.5 millió forintot fordí­tanak gépkocsik felújításara, rendbehozására. E tekintélyes summa felhasználása számot­tevő mértékben növeli az üzembiztonságot, csökkeuti a balesetveszélyt. *=» JÖ SZILVESZTERT ígérnek a földművesszövetke­zetek. Tegnapelőtt Szolnokon ankétem beszélték meg a me­gye nagyobb földművesszö­vetkezeteinek vendéglátósai a szilveszteri programot. A tervek szerint több helyen tarka műsoros esttel búcsúz­nak az esztendőtök Régi vágyuk teljesül szom­baton Jászszentandrás lakói­nak. Ezen a napon, délelőtt 10 órakor adják át rendelte­tésének az idén épült 4 kilo­méteres új útszakaszt a Kos­suth Lajos utcán. Az út épí­tése községfejlesztési alapból kezdődött, s a lakosság több­ezer forint értékű társadalmi munkával segítette a megva­lósítást. Egyebek között tár­A levelet Aradi Béla, a Ti- szaszentimrei Állami Gazda­ság igazgatója küldte. A ve­zető a sikerekkel büszkélkedő „parancsnok” érthető öröme adta kezébe a tollat, s az a gondolat, hogy ezt az örömet másokkal is megoszthassa, hogy a gazdaságában dolgo­zók munkaszeretetéről, szor­galmáról hírt kapjon a megye. Aradi Béla — levelének hang­jából kicsendül — büszke munkatársaira, a szakembe­rekre, a traktorosokra, a nö­vénytermesztőkre, az állatte­nyésztőkre. A sikereket első­sorban nekik tulajdonítja. Ez a levél bizonyság is egy­ben a nagyüzemi gazdálko­dás fölénye és kimeríthetet­len perspektívája mellett. — Ezenkívül bíztatás azok szá­mára, akik nemrég kezdték a közös nagyüzemi gazdálko­dást valamelyik termelőszö­vetkezetben és félnek a jö­vőtől. Nincs okuk félni. Szor­galommal, tudással rövid idő alatt éppen olyanná tehetik termelőszövetkezetüket, mint amilyen a Tiszaszentimrei Állami Gazdaság. Az a gazdaság, amely na­gyon messziről indult, hiszen 1951-ben őszi búzából mind­össze 7.8 mázsás átlagter­mést ért el. S azóta évről- évre növelte eredményeit. — 1959-ben az őszi búza termés­átlaga 1450 holdon kát. hol­danként már 16.9 mázsa sadalmi munkában végezték el az alapozási munkákat, de a kövezésnél is sokat segítet­tek. Az átadáson dr. Csanádi György, a közlekedés és pos­taügyi miniszter első helyet­tese mond beszédet, majd ezt követően a vendégek, az épí­tők és a község lakosai a he­lyi művelődési otthonban ebé­den találkoznak. volt. De hasonló a helyzet a többi növényféleségnél is. Hasonló a helyzet, a fejlődés az állattenyésztésben. 1955- ben egy tehén átlagos tejho­zama 3400 liter volt, s jelen­leg 3600 liter. Lám, a nagy­üzemben nincs plafon. A gazdaság igazgatója a szorgalomról írt levelében, arról a szorgalomról, amely megfelelően párosult a fejlett agro- és zoo-technikai eljárá­sokkal és így ebben az év­ben a gazdaság 6, 6 és félmil­lió forint tiszta nyereséggel zárja az esztendőt. Mennyire nincs okuk tehát azoknak a szövetkezeti gazdáknak fél­niük a jövőtől, akik dolgoz­nak és bátran kihasználják a nagyüzem adta lehetősége­ket. IZMOS EMBEREK JOBBAN BÍRJÁK AZ ITALT. Angol orvosok egy cso­portja megvizsgálta az alko­hol hatását a gépkocsiveze­tők reakciókészségére. Kide­rítették, hogy minél izmo­sabb a gépkocsivezető, annál jobb az ellenállása a szesz hatásával szemben. Az iz­mok ugyanis hozzásegítik az alkoholt a gyors felszívódás­hoz, a zsírszövetek azonban nem. A kövér emberek tehát, akárcsak a soványak, igen hamar becsípnek, míg a ki- sportolt izomemberek igen jól bírják az italt. BÍZTA tás Kiixös erővel Cserkeszöllőben ez évben alakult meg az Előre Ter­melőszövetkezet — írja Balia Elek levelezőnk. Az új cso­port szántóterülete mintegy 800 hold, ami mellett még 400 hold szőlő-gyümölcsös is van. Háromszázharmincöten kezdtük a közös munkát az őszön. Már zöldéi a közös vetés. A vezetőség, a kom­munisták és pártonkívüliek lelkes munkájának eredmé­nye ez. A párttagok közül különösen Kiss Lukács, Göb- lyös András és Galla Pál jár elől a munkában jó példá­val. A pártonkívüliek közül Nálhi Pál, Kun Mihály, Gal­la Sándor, Cseri Imre vették ki derekasan a részüket a munkából. Már a jövő évi tervet is elkészítettük. A téli munkához megszerveztük a brigádokat, amelyek meg­kezdték a gyümölcsfák tisz­títását és folyamatba van a gyümölcsfák permetezése is. Tss közgyűlések Jásságón Nagy Mátyás levelezőnk a jászágói termelőszövetkeze­tek közgyűléseiről számol be. Mint írja, különösen emlí­tésire méltó az az elhatáro­zás, amit a Kossuth Tsz tag­sága hozott. Rogy kora ta­vasszal már előleget tudja­nak osztani, egy-egy süldőt adnak be a tagok, átlag 40 kilogramm súlyban, amit jö­vőre meghízlalnak. A hatá­rozatot tett követte. Mintegy 132 süldő már a kö­zös gazdaságban van. Hatá­rozatot hoztak még arra is, hogy minden tag a baromfi törzsállomány biztosítására egy-egy pár baromfit visz a közösbe. Különösen figye­lemre méltók ezek a határo­zatok és lelkes megvalósítá­suk annál inkább is, mert a Kossuth ez őszön kezdte a közös munkát. E rövid idő alatt szilárd munkafegyelem alakult ki. A közgyűlésen a megjelenés 85 százalékos volt. Ügy határoztak, hogy a mun­kakerülőknek nem fizet a közös. Figyelemre méltó még a Kókai Tsz közgyűlése, ahol a tagság szigorúan foglalko­zott azon tagokkal, akik a munkából ezidáig nem vették ki részüket. Határozatot hoz­tak, hogy munkaegységet vonnak le azoktól, akik nem jelennek meg a munkán. E taggyűlés eredményes volt, mert olyan tíz tag fogott munkához, akik ezidáig még soha nem dolgoztak a kö­zösben. A Kókai közös gaz­daság a szántóterület 55 szá­zalékát használta fel őszi ve­tésnek. így bizony kevés föld jut kukoricának és cu­korrépának. Ezzel kapcsolat­ban is hozott határozatot a közgyűlés. Harmincmázsás átlagtermést kívánnak má­jusi morzsol tban elérni, az öntözés segítségével. A cu­korrépánál 300 mázsás a cél­kitűzés. Ezen felül 5 hold ön­tözéses paprikát termelnek és még 40 holdat kertészke­désre használnak feL Fűtőháziak Karcagon Nemrégen a karcagi Lenin Termelőszövetkezetben szere­pelt a szolnoki Fűtöház, „Szo­cialista Kultúráért” címmel kitüntetett táncegyüttese. — Somogyvári Imre így ír a fűtőháziakról: — A Fűtőház évek óta patronálja szövetkezetünket. Már hagyományossá vált kar­cagi vendégjátékuk, amely egyik nemes példája a mun­kás-paraszt szövetségnek. Ki- lencventagú együttesük már erőben is olyan hatást vál­tott ki, mint kitűnő műso­ruk. Nem vagyunk kritiku­sok, de szólnunk kell a fűtő­háziak művészetéről. — A tizenhét műsorszám­ból nehéz meghatározni a jót, mivel mindegyik nagyon jó volt. Széki Sándor ének­számait nem véletlenül új­rázta meg tagságunk. Kel­lemes baritonján szépen szól­tak a régi népdalok, de a magyar nóták is. A táncszámok mindegyike az alapos e1 őkészületről, szak­szerű kimunkálásról és a tu­dásról tanúskodott. Különö­sen Várhelyi Lajos koreográ­fiája — Cigánytánca, az „El­ső csók“ — élményként ma­radt meg a nézőkben. A ..Szi­getközi páros“’, — a „Kun­sági szvit”, a „Kardtánc“’ nemcsak kiállításban volt gyönyörű, hanem témájuk is helyesen választott, kifejező. A „Pásztorbotoló” virtuo­zitása, a „Kisnvizsegi tán­cok” hopponmaradó legénye, majd befejező motívuma kü­lön dicséretet érdemel. Az énekkar és Szabó Albert ve­zette népizenekar szereplése kiforrott együttes munkáját bizonyította. A dalosok mű­vészi tolmácsolásában éne­kelték Szvecsnyikov: „Ej uhnyem” és Kodály: „Föl­szállott a páva‘! című szá­mait A fűtőháziak magasszínvo­nalú műsort adtak karcagi vendégjátékukkal, amit ez­úton köszön meg termelő- szövetkezetünk tagsága és a város közönsége. A lábfej bőrén keletkezett hibák, mint a tyúkszemek, bőrkeményedés, fokozott u- zadás, talpon jelentkező ége­tő érzések sok kényelmetlen­séggel járnak, de ezek kellő elővigyázatossággal igen könnyen és egyszerűen meg­szüntethetek. Legfontosabb, hogy cipőnk kényelmes le­gyen. Meglepő, hogy a n'k általában milyen kevés gon­dot fordítanak a helyes cipő­viseletre. Azt tapasztaljuk, hogy épp a rossz cipőkkel okozzák a láb legtöbb bajét A kemény bőrből készült vastag, s kemény talpú cipő okozza a talp bőrének kemé- nyedését, a talpégést. A szűk cipőtől, tyúkszemet lehet sze­rezni, a vastag, meleg cipő viszont elősegíti a láb izza- dását. A tyúkszemet a szűk cipő állandó szorítása okozza. Ci­pőinket tehát állandóan cse­rélgessük. Nagyon gyakran a tyúkszemek ke'etkezését kezdődő vagy kifejlődött bo­kasüllyedés okozza. Ilyenkor a lúdtalpbetét viselésétől a tyúkszemek önmaguktól egy­két hét alatt elmúlhatnak. Különösen a lábujjak között keletkezett bőrkeményedé- sekre érvényes ez. A lábuj­jak ízületei fölött keletkezett kemény tyúkszemek különö­sen nedves időben fájdalma­sak, mert a nedvesség hatá­sára a sejtek megduzzadnak s erősebb nyomást gyakorol­nak a fájdalomérző idegekre; az ilyen tyúkszemekről a megvastagodott szaruréteget éles késsel, vagy borotvával el kell távolítani. A kivágás előtt egy-két napig káliszap­pannal kenjük a tyúkszemet, hogy jól megpuhuljon. Maid a forró lábfürdő után a tyúk­szemet alkohollal lemosott és csirátlanított késsel óvatosan kezdjük faragni vékony ré­tegekben, ügyelve, nehogy mélyen vágjuk. Ha vérzés kezdődik, a kivágást azonnal hagyjuk abba, s a sebet ala­posan jódozzuk be, majd ste­ril gézzel kössük át. Előfor­dul, hogy a bőrkeményedés leoldására beválik a gyógy szertárban beszerezhető tyuk- szemtapasz is, me'yből a tyúkszemnek megfelelő nagy­ságot levágunk és másodna­ponként cseréljük a tyuk szem vagy bőrkeményedés fölött. Ügyeljünk azonban ar­ra, nehogy a tapasz az ép bőrt is felmarja. Ha ez mé­gis bekövetkezett, a tyuk- szemtapasz további haszná­latát szüntessük be és a to­vábbiakban szarvasfaggyuvai kenjük be a gyulladásos ép bőrt. Néha a tyúkszemek Ön­GONDOSABB VÉDET,MET A NYUGATNÉMET GYERMEKEK SZAMARA A nyugatnémet munkás jóléti szervezet követelte, hogy a gyer­mek- és ifjúsági otthonokban el- helyezett gyerekek és fiatalok jobb ellátásban részesüljenek. Hangsúlyozták, hogy a hatósá­gok a jelenleg érvényben lévő törvények értelmében nem gya­korolnak kellő ellenőrzést olyan intézmények felett, ahol fiatal­korúak laknak. Javasolták, hogy az 1922-ben hozott törvényt mó­dosítsák és biztosítsák az állami hatóságoknak a jogot, hogy a nem kieléeftően működő magán evermekotthonolca* bezárathas­sák« maguktól is gyulladásba jön­nek vagy gennyesednek. — Ilyenkor azonnal forduljunk orvoshoz, mert igen sokszor volt már ilyen jelentéktelen­nek látszó sérülés egy sú­lyos vérmérgezés kezdete. A benőtt körmök legtöbb­ször a rövid és a szűk cipők viselésének következményei. Felórás forró lábfürdő után vágjuk le a körmöt, amilyen rövidre csak lehet, s utána iparkodjunk a köröm és a hús közé vékony ragtapasz- csikót helyezni, melyet azu­tán lefelé a lábujjon megerő­sítünk. Ezzel sokszor sikerűi a húst visszahúzni s a továb­bi benövést megakadályozni. A talp égését, bőrkeménye- dését a kemény cipőtalp vagy pedig a bő cipők viselése okozza. Naponta kétszer zsí­rozzuk a talpat szarvasfagy- gyuval, utána hintőporral hintsük be és vizsgáltassuk meg. vajon nincs-e bokasüly- lyedésünk?-------------—— AZ AMERIKAI ISKOLÄS­LÄNYOK ÖLTÖZKÖ­DÉSÉRŐL Egy pennsylvániai középis­kolában hivatalos megrovás­ban részesítették a tanárnő!, mert szemére vetette a lá­nyoknak. hogy nem megfele­lő öltözékben -önnek iskolá­ba. Az osztályban egy csomó lány a legutóbbi .huligán di­vat“’ szerint öKözve jelent meg: fekete szoknya, fekete blúz, fekete harisnya és hul- lafekéare mázolt arc. Heti élrend Csütörtök: Tojásosleves, kelkáposztafőzelék bemnefőtt kolbásszal. Péntek: Barsóleves, sonkás­kocka, sült alma Szombat: Zellerkrémleves, lerakott lecsó. Vasárnap: Pulykabecsinált velőgombóecal, tűzdelt puly­kásait párolt rizzsel, kompót- tal, máglyarakás. Hétfő: Csontleves, karfiol- Pörkölt noked'ival, cékla. Kedd: Lebbencsleves, len­csefőzelék vagda't hússal. Szerda: Gulyásleves, rizs­bWMjo’zzxzmzs-zzxzzxy:*?;***?:* A LAVINÁK MŰKÖDÉSÉ­RŐL TANULNAK A TIROL1 GYEREKEK AZ ISKOLÁBAN Tirolban, ahol sok iskolás hegyi ösvényeken teszi meg a hosszú utat az iskoláig, az ok­tatási hatóságok bejelentet­ték,hogy ezentúl rendes tan­tárgyként bevezetik a lavi­nák természetéről és a lavina­veszély elkerüléséről szóló *ar>űtásókat. (Reuter) A Magyar Rádió szolnoki adójának műsora „Hangos újság” — ez évben utoljára jelentkezik a Szolnok megyei fiatalok közkedvelt egészórás műsora. Az óév utol­só hangos újságjában megszólal­nak azok a fiatalok, akik 1958- ban már mikrofon előtt álltak. Elmondják az év számukra leg­kedvesebb eseményeit, feleleve­nítik a legszebb slágereket, em­lékeket. Rece LERAKOTT LECSÓ. Negyed kiló rizst zsíron, vízen készre párolunk. A té­lire üvegbe elrakott lecsóból kiszedjük a paprikát egy tálra, a sűrű levet félretesz- szük. Most kikent tűzálló tálba elhelyezzük a rizs egy- harmad részét, arra jön a paprika, újra rizs, majd a paradicsom léből 5—6 kanál­lal, aztán ismét rizs, paprika, paradicsomlé, végül ismét rizs. Tejfellel megöntözzük és a sütőbe helyezzük. Hirte­len kisütünk személyenként 3—3 szelet parízert, tíz perc­cel tálalás előtt a rizs tete­jére tesszük, leöntjük a zsír­ral, amelyben sült és forrón tálaljuk. MÁGLYARAKÁS. Hozzávalók: 5 darab zsem­le, 4 deci tej, 25 deka cukor, 1 deci fehérbor, 3 tojás, ne­gyed kiló alma, 7 deka zsír, 5 deka barackíz, egy csipet fahéj, 2 desa mazsola, 2 deka dió, 2 deka zsemlemorzsa. Hasznos Az élelmiszer kamrában el­helyezett zsákokat, ládákat mindig téglára fektetett desz­kára rakjuk, így nem dohoso- dik olyan könnyen a tárolt liszt, vagy egyéb élemiszer- féle. A befőtt gyümölcsöket, sa­vanyúságokat keskeny pol­cokra helyezzük el úgy, hogv 1egfeljebb két sor férjen rá. így könyebben áttekinthető s a romlandót hamarabb észre­vesszük. A füstölt húsokat ne a fal­ba erősített szögekre helyez vük el, mert a lecsövögő zsír ’áfolyik a. falra, padlóra, ha­nem a mennyezetről lelógó rácsokra akasszuk. Leemelé vükhöz szerezzünk rúdra sze­relt villát. Az éléskamrában ne tart­p t e k A szikkadt, előző napos zsemléket vastagabb szele­tekre vágjuk, forralt, hideg tejbe keverünk 3 tojás sár­gáját, 10 deka cukrot, ma­zsolát, zsírt vagy vajat és ebbe beleáztatjuk a zsemle­szeleteket. Egy mély tepsit zsírral vastagon kikenünk, morzsával meghintjük és be­lehelyezzük az áztatott zsem­leszeletek felét. Az almát megtisztítva, 10 deka fahéjas cukorral megpároljuk, majd a tepsibe elhelyezett zsem­lékre tesszük. Darált dióval meghintjük, ennek tetejére rakjuk a megmaradt zsemle­szeleteket, borral meglocsol­juk és gyenge sütőben 25— 30 percig sütjük. A három tojás fehérjét 5 deka cukor­ral kemény habbá verjük, 5 deka barackízt keverünk bele, majd ezen habmasszát a már kisült tészta tetejére helyezzük és néhány percig a meleg sütőben szép bar­nára sütjük. ► ^» .. ----­tan ácsok sunk különleges, vagy nehéz szagú vegyianyagokat, mert azok szagát az egyes élelmi­szerek átveszik és élvezhetet­lenné teszik. A konyha gőzét lehetőleg ne engedjük be a kamrába, mert a tárolt élelmiszer ha­marabb romlik, s a falak is átnedvesednek. A kamrában a falak és lá­dák alját időnként hintsük meg DDT-porral, ezzel véde­kezhetünk legjobban a boga­rak ellen. Meg kell említenünk még a szellőztetést. Szinte naponta kell az élelmiszerkamrát szel­lőztetni, de ha lehet, drót­hálót szereljünk fel az ablak egyik szárnyára, mert így ál­landó friss levegőt biztosí­tunk az élelmiszerek tárolá­sához; A lábápolás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom