Szolnok Megyei Néplap, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-17 / 296. szám

1959. december 17. SZOLNOK MEGTH NtFLAP 3 Zárszámadás előtt A termelőszövetkezetekben megyeszerte folynak a zárszámadások előkészítő munkálatai. Ez az időszak a szövetkezeti gazdák életében évenként ismétlődő, de min­dig jelentős esemény. A gaz­dák érthető és jogos kíván­csisággal várják, miből meny­nyi lesz a bevétel, hogyan teljesítették a tervüket, egy­szóval jól sáfárkodtak-e a nagyüzemadta lehetőségekkel. Mindez most bizonyosodik be, most tudják meg a zárszám­adás alkalmával. Hű és pon­tos képet kapnak gazdálko­dásukról. Nem csoda és nem túlzás tehát, ha kijelentjük, hogy a zárszámadások előkészítése igen nagy jelentőségű s igen örültekintő munkát igénylő Leiadat. Tévedés lenne azt hinni, hogy legtöbb tenniva­lója ilyen időtájt a könyvelő­nek akad. Nem. Az ellenőrző bizottságnak, a tsz vezetősé­gének és szinte valamennyi tagjának megvan a maga munkája, a maga dolga a zár­számadás előkészítésében. A tsz-ekben mindenütt meg­alakították a leltározó bizott­ságokat, azok legtöbb helyen máris eredményesen dolgoz­nak. Felelősségük nagy. ők vesznek számba hiteltérdem- lően mindent, s éppen ezért a legnagyobb pontosságra kell törekedniök. A kisújszállási Búzakalász Tsz leltározó bi­zottsága gyorsan és jól dolgo­zott. Munkáját máris befejez­te, s megkezdték a leltári tár­gyak összesítését. Zavartala­nul, zökkenőmentesen dolgo­zik a leltározó bizottság a jászladányi Üttörő Tsz-ben is. Az állatállományt, az épüle­teket, a gazdasági felszerelést számbavették, jelenleg a ter­ményeket mérlegelik. Ma ez­zel is végeznek. Mindenkép­pen aláhúzandó és hangsú­lyozandó a leltározó bizottság felelőssége: kötelező a pon­tosságra való törekvés. Tehát a gyors munka nem mehet a minőség rovására. É vközben is fontos szerep jut az ellenőrző bizott­ságra. Tagjai általában a munkaegységek felhasználá­sát vizsgálják. Azt nézik, nincs-e valahol indokolatlan túllépés, vagy esetleg más visszásság. Előfordulhat olyan is, hogy valaki nem kapja meg a munkája után járó egységet. Ez ellen fellépnek. Az ellenőrző bizottság dolga azonban ne csak a munka­egységek felhasználására kor­látozódjék, hanem a termelé­si terv teljesítésének vagy nem teljesítésének okait is, derítsék fel. A termelési terv a közösség életében törvényerejű, mivel azt a közgyűlési határozat hagyja jóvá. Éppen ezért a terv teljesítése mindenki szá­mára kötelező. Igen-igen fon­tos figyelemmel kísérni és megvizsgálni, hogy ott, ahol valamiből kiesés van, a ki­esés kinek a hibájából vagy milyen mulasztásból történt. Egyrészt a felelősség megái- lapítása végett, másrészt pe­dig tapasztalatszerzés miatt is, hogy más években, a jövő­ben hasonló hibák elkerülhe­tők legyenek. Az ellenőrző bizottság tehát most, amikor szintén a maga módján készül a zárszámadc közgyűlésre, ilyen meggondo­lások alapján készítse el a közgyűlés elé terjesztendő je­lentését. Talán még megje­gyezni is felesleges, hogy ki­nek használnak ezzel. A zárszámadó közgyűlések mindenütt januárban lesznek. De már most, az előkészítő munkák idején, célszerű fel­jegyezni, összeállítani és ké­sőbb végleges formába önte­ni a szöveges beszámoló anya gát. Csakis így lehet elemző minden részletre kiterjedő, a valóságnak megfelelő. Általá nos tapasztalat egyébként — az elmúlt években rengeteg példa volt rá —, hogy a sző vetkezet vezetősége nem for­dít túl nagy gondot a szöve­ges beszámo’ó elkészítésére Elsorolnak egy sereg számot elmondják, hogy ezzel vagy azzal így állunk, de az okok­ról, az összefüggésekről, az eredmények elérésének mód­szereiről és azokról, akik ki­válóan munkálkodnak, nem beszélnek. * A sokéves hibák elkerül­hetők, ha már most gyűjt­jük az anyagot a beszámoló­hoz. Mondanivaló mindenütt van bőségesen. A nagykörűi Petőfi Tsz-ben például már most megállapítható, hogy a tervezettnél 2—3 forinttal több lesz minden munka­egység értéke. Ezt egyszerű száraz közléssel elintézni nem lehet és nem is szabad. A beszámolóban ki kél! majd térni arra, hogy milyen té­nyezők járultak hozzá az ör­vendetes eredményjavulás­hoz, hogyan lehetne és kel­lene ezeket a tényezőket megtartani, fejleszteni a jövő évi eredmények biztosítása érdekében. Sőt kritikus szem­mel esetleg azt is elemezni kell, hogy a terv bátortalan volt, nem vette figyelembe a realitásokat s egyszerűen csak ez a magyarázata a ter­vezett összeg túlteljesítésé­nek. K unmadarason a Kossuth Termelőszövetkezet ez évben jelentősen erősödött. Azonban egy-egy munkaegy­ség betervezett értékét még­sem érik el. Nos. itt is sok mondanivalója lehet a veze­tőség beszámolójának. Vá­laszt kell adnia jónéhány. a szövetkezeti gazdák életében fontos kérdésre. Mi az oka a kiesésnek, hogyan lehetett volna elkerülni, mi a tanul­ság? Fontos az őszinteség. A zár- számadási munkálatokkal egyidejűleg mindenütt ké­szülnek a jövő évi tervek. A kettő egymástól elválasztha­tatlan, a két munka egymás­sal összefügg. Az egyik ki­egészíti a másikat. Amikor most a zárszámadársa ké­szülünk, egyben rengeteg ta­pasztalatot is gyűjtünk és nyilvánvaló, hogy ezeknek szem előtt tartásával készít­sük a terveket is. Itt még ér­demes megemlíteni valamit, nevezetesen a magfogással kapcsolatos igen fontos dol­got. Egyik-másik tsz-ben je­lentős kiesést okoz az, hogy a lucerna magfogás nem si­került. Különböző okok játsz­hattak közre. Önkritikusnak kell lenni. Semmiképpen népi ■' ■"’ik azt hogy most már jövőre lucerna-magfo- gást nem tervezünk. Inkább azt vizsgáljuk, mit mulasz­tottunk el ebben az évben, ami miatt a magfogás nem sikerült. Esetleg az agro­technikai komplexum egyik igen fontos részét, a növény- védelmet. A zárszámadás számszaki munkálatait a könyve­lők végzik. Legtöbbje hosz- szú, sok esztendős tapaszta­lattal rendelkezik, s bizonyá­ra sok segítséget nyújtanak a szövetkezet vezetőségének, tagságának, hogy az év leg­jelentősebb eseménye zökke­nőmentesen történjék meg. Sz. P. Ne „csak“ többen legyünk A kunszentmártoni járás egyik nagy termelőszö­vetkezetében a közelmúltban megtartott párttaggyűlésen nyolc tagjelölt felvétele mel­lett döntöttek. A kérelmek, szentesítve a taggyűlés hatá­rozatával, annak rendje-mód- ja szerint a járási pártbizott­sághoz kerültek. Ha valaki csak ennyit tud, joggal mond­ja: dicsérendő, hogy az alap­szervezetben gondoskodnak a párt erősítéséről, számszerű gyarapításáról. Pedig ez eset­ben nincs minden rendben. A számszerűség a minőség rovására ment. Az alapszer­vezet nem vizsgálta meg ala­posan, kik azok, akik felvéte­lüket kérik. A felsőbb szerv, a járási párt VB négy kérel­mező tagjelölt felvételét el­utasította. Nem került volna sor erre, ha az alapszervezetnél gondosabb a kivizsgálás, na­gyobb a felelősségérzet. Mert senki nem hiszi azt el, hogy pont a termelőszövetkezetben nem ismerik azokat, akikkel együtt dolgoznak. B. J.-né vi­selt dolgait mindenki tudja a községben. A tsz pártszerve­zetének tagjai előtt sem ti­tok, hogy könnyen befolyá­solható ember, aki korábban a törvénnyel is összeütközés be került. Még sem mérlegel ték, hogy felvétele esetén vele csak többen, de nem erőseb bek lennének. Nem állt fel senki a taggyűlésen, hogy őszintén megmondja mindezt s végül felvétele mellett sza­vaztak. Ebben az esetben a párttagság elfeledkezett ar­ról, hogy minden felvételre jelentkező személyért felelős­séggel tartozik. Hiányzott a bátor bíráló szellem, amely pedig szükséges ahhoz, hogy a párt kapuit ne nyissuk ki a gyenge jellemű, karrierista, a munkában és harcban nem edzett emberek előtt. Hasznos tehát újból és újból em­lékezetünkbe vésni, amit pár­tunk alkotmánya, a Szerve­zeti Szabályzat is rögzít, hogy a párt sorait a dolgozó nép legjobbjaival kell erősíteni. S a párttag kötelessége, hogy őrködjék az élcsapat ideoló­giai, politikai, szervezeti egy­ségén, a párt tisztaságán. Az is követelmény, hogy aki méltó akar lenni a párttag megtisztelő címére, necsak a politikai életben, a termelő munkában, de magánéleté­ben is helyt kell állnia. Más szóval kifejezve ezt, a párt­tag életével, munkájával mu­tasson példát a pártonkívü- lieknek. Arról sem árt szól ni, hogy a kommunistákról alkotott véleményt egy-egy párttag cselekedetei, maga­tartása is nagyban befolyá­solja. Az egyes ember hi­báiért, mulasztásaiért, sok esetben a pártot marasztalják el. Erről sem szabad megfe­ledkezni. S a tagjelölt felvé­telnél is körültekintően kell megvizsgálni: képes lesz-e a jelentkező megfelelni azok­nak a követelményeknek, amelyeket a párttaggal szem­ben támaszt a Szervezeti Szabályzat. Ipari tanulók és ktsz-ek Röviddel ezelőtt hírt adtu nk arról, hogy Karcag ipará­nak fejlődése fontos állomáshoz érkezett. „Kettős érdek” című cikkünkben elmondottuk, hogy a még magánkisipa­rosként dolgozók — csekély kivétellel — ktsz-íagok. vál- la atok alkalmazottai lettek. A belépések napjainkban is folytatódnak. A SíXUtínftá CÍ(Ut A zsúfolásig megtelt szol­noki GA jelzésű 38—54-es számú autóbusz nagyot zök­ken, aztán megáll. A zaj hir­telen csenddé változik, de pillanatok alatt, mint téli ál­mából felvert méhkas, hal­kan felmorailik a közönség. \z utat vasúti sorompó zár­ja eL A percek egymás után tel­nek, izgalommal és várako­zással. és feltűnik egy csiga- 'assúsággal vánszorgó moz­dony, hosszú teherszerelvényt vontatva maga után. A türel­mesebbek számolni kezdik a vagonokat. Már több, mint huszonöt gurult el a busz előtt. Hirtelen fellélegzenek az utasok, a szerelvény vége kibontakozik az álló vagon- sor közül. De mint szokás mondani, hirtelen derűre bo­rú jön. Már csak egy vagon zárja el az utat, amikor a vagonok ütközői összeverődnek és a szerelvény megáll. Már 15 perc telt el. Az arcok eltor­zulva egymásra tekintenek, mintha azt kérdeznék egy­mástól: „Most mi lesz?” Né­hány pillanat és a kocsiban megtudja mindenki, hogy a másik hová igyekszik. Né­hány fiatal lány a Cukor­gyárba megy, egy idősebb nő és két férfi a Papírgyárba és néhány munkás a Járműjaví­tóba. De a sorompó próbára teszi az utasok idegeit, az iz­galom egyre nő, hisz 7 órakor kezdődik a munkaidejük az utasoknak. Hisz munkások mind, de nemcsak ők várnak, hanem az utána következő buszok is. — De vajon meddig megv ez így, — jegyzi meg az egyik '" ital leány. A sofőrök nógat­ják a vasutasokat, mikor vég­re megindul a szerelvény, még egy pár izgalmas pilla­nat és az út szabad. Szombati László Szolnok * Nem egyedülálló eset az Ö-szolnoki sorompónál, hogy a MÁV rendeletéiben előírt időn túl is tolatás miatt lezárva tartják a sorompót. Helyes volna, ha az illetéke­sek szakmai oktatás kereté­ben ismételten felhívnák az ott dolgozók figyelmét a saját szabályzatuk betartására. — (jSzerkj AMENNYIRE Örömhírt tölti él ez a tény a város iá-' kosságát és vezetőit — oly­annyira jogos aggodalmat éb­reszt bennük közel húsz ipa­ri tanuló sorsa. Ezek a fia­talok — bármennyire hihe­tetlennek tűnik — bizonyta­lankodva tekintenek jövőjük elé. Azokról szólunk, kiknek mesterei válla’ati vonalon kívánnak elhe'yezkedni, — így tehát maholnap oktató nélkül maradnak. A ktsz-ek ugyanis hallani sem akarnak arról, hogy mesterük nélkül vegyék fel őket. Bocsássuk előre: a városi tanács iparügyi dolgozói ed ! dig majdnem negyedszáz ipa- j rí tanuló részére biztosította* helyet; részint a ktsz-ekben, részint a termelőszövetkeze­tekben. A Lenin Tsz, — mely megyeszerte híres arról, hogy mennyire pártfogolja az if­júságot, — különös gonddal foglalkozik velük. A kovács, asztalos, kerékgyártó, ács, kőműves tanulók képzésében semmi zökkenő nem mutat­kozott amiatt, hogy munk'i- { helyük megváltozott. Mi lesz a többiekkel? Ki egy, ki két. ki harmadik éve tanulja szakmáját. Hallottumc olyan mesterről, ki inkább maradna magánkisiparos, — mintsem veszélyeztesse tanu­lója továbbhaladását. Ebben az esetben így fest a leieple- zetlen igazság: Vagy egy ]ó mester marad ki a szocialista ipar dolgozói közül, vagy egy ipari tanuló pályája tönk ketté. Ennek nem szabad be­következnie. IGEN VALÓSZÍNŰ, hogy azok az ipari tanulók, kiknek képzését városunkban nem sikerülne folytatni — elköl­töznének Karcagról. Még kedvezőtlenebb lenne, ha az ipari tanulók némelyi­ke — elkedvetlenedve — há­tat fordítana a tanulásnak. A ktsz-eket két tényező tartja vissza attól, hogy mes­terük nélkül is soraikba fo­gadják a fiatalokat. Az egyik: gondoskodniok kelle­ne új oktatóról, ami bizony némi átszervezést tenne szük­ségessé. Sőt valamelyes fenn­akadást is a munka folyama­tosságában arra az időre, míg áz Ipari tánu’ó megszokja az új munkahelyét. Hallani olyan véleményt is — persze, csak egészen hal­kan, — hogy az ipari tanu­lók képzése nem kifizető. — Aki így látja: alaposan té­ved. Tekintélyes szakemberek véleménye, hogy az ipari ta­nulók foglalkoztatása — leg­később egy év leforgása után — feltétlenül nyereséges. A karcagiak előtt — több példa áll, mely az ipari tanulok ügve^éeét. legjobb értelem­ben vett hasznosságát bizo­nyítja. A száz-vagonos mag­tárt a Magasépítő . Vállalat tizenhat fős tanulóbrigádja építette''—egyet’en szakember irányítása mellett. Ugyanezek a fiatalok építették fel leg­nagyobb részt a gyönyörű Vörös Hadsereg-úti bérházat. A GAZDASÁGOS foglal­koztatás lehetősége mellett szól a tény is, hogy a ma­gánk! siparosok örömmel fo­gadnak műhelyükbe ipari ta­nulót. Ha az oktatás ráfize­téssel járna, bizonyára nem szívesen vállalkoznának rá. Anyagi meggondolásokon túlmenően: a szocialista élet­szemlélet parancsolóan írja elő a ktsz-ek részére, hogy segítsék azokat a fiatalokat, kik ma még nem ktsz-tagok. A befogadásuktól húzódások gondolják meg: milyen fel­mérhetetlen értékű segítség­gel támogatja a szocialista állam a kisipari termelőszö­vetkezeteket! Mint hangsú lyoztuk, az ipari tanulok képzése korántsem néhány fiata' ügye; ellenkezőleg: a szó legszoros-bb értelmében vett közérdek. Borváró Zoltán Az említett taggyűlésen kérte felvételét S. J. is. Róla szintén tudják az alapszerve­zet kommunistái, milyen em­ber. Ismerik jó tulajdonsá­gait, azt, hogy munkáját igye­kezettel végzi, de arról is mindenki tud, hogy rendezet­len, erősen kifogásolható csa­ládi életet él. Az alapszerve­zet tagjai szemet húnytak efelett. Az alánlők felelősségét — de ezen túl — az egész alapszervezetét fel kell vet­nünk azért is, hogy Sz. P ügyében is a felvétel mellett döntöttek. Ennek az ember­nek erkölcsi magatartása ki­fogásolható. Nem hogy a párttaggal szemben felállított követelményeknek megfelel ne, de cselekedetei miatt min den jóérzésű ember elítéli. B. M. túl fiatal még ahhoz, hogy párttag legyen s ezt a taggyűlés előtt őszintén meg kellett volna neki mondani s azt tanácsolni, dolgozzon a KISZ-ben, ott készüljön fel a párttagságra. Az itt említett néhány pél­da is arra figyelmeztet: nagy gondosságot, körültekintést igényel a tagjelöltek kiválo­gatása. Alapos munkának kell megelőznie, amelynek során az alapszervezet tagsága meg­ismeri a jelentkezőt. Segíti abban, hogy esetleges hibáit kijavítsa, megismerje a párt célkitűzéseit, azokért küzdeni is képes legyen. Nagyon fon­tos a termelőszövetkezeti pártszervezetek erősítése, számszerű növelése, de ez nem járhat elvi engedmé-. nyekkel. N. K. lövőre rendbehozzak az utakat, járdába! A közelmúltban ülésezett a mezőtúri városi tanács VB. Az ülésen több fontos kérdés mellett arról is tanácskozott a vb, hogy jövőre — a költ­ségvetési és községfejlesztési alapból — rendbehozzák a vá­ros útait, járdáit. Erre a fontos célra többszázezer fo­rintot fordítanak. A részletes tervek elkészítésével az ipari­műszaki osztályt bízta meg a vb. A Ml ETIKETTÜNK. A kommunizmust építjük, méghozzá olyan körülmények között, amelyek telve vannak a heves harc bonyodalmai­val. A legnagyszerűbb gon­dolatok virágkorában, a leg­nagyszerűbb emberi ideá­lok diadalának korszakában élünk. Még soha nem volt példa arra, hogy az emberek közötti külső kapcsolatok szépsége oly természetes össz­hangban lett volna az ember belső értelmi világával, mint most. Ha ezt nem vesszük észre, — sok szépségtől meg­fosztjuk életünket. Csak ké­nyelmes spanyolfalnak lehet t.eldnteni az olyan kijelenté­seket, mint például: mi „nem érünk rá”, hogy tetteink, vagy szavaink külső szépségével, magatartásunkkal törődjünk. Az ilyen kijelentések mö­gött többnyire az rejlik, hogy életünkben még akadnak anyagi és más jellegű prob­lémák. De ahhoz igazán nem kellenek különleges feltéte­lek, hogy kitárjuk az ajtót a befelé igyekvő nő előtt és előre engedjük őt, hogy ne beszélgessünk hangosan a könyvtárban, hogy segítsünk a nőnek levetni a kabátot és székkel kínáljuk, hogy köszö­netét mondjunk a szíves­ségért, vagy bocsánatot kér­jünk az okozott kellemetlen­ségért. Amikor a magatartás nor­máiról, az udvariasságról van szó, feltétlenül gondolni kell arra is, ahol kialakulnak és tovább fejlődnek az emberi kultúrának ezek az oldalai: a családra. Az udvariasságra, előzékenységre nevelés már a gyermekkorban kezdődik. Ha igyekszünk, feltétlenül ki­alakul benne az igény, hogy figyelembe vegye környeze­tének igényeit és jólnevelt emberként kerüljön ki az életbe. Az ilyen ember ösz­tönösen nem fordít hátat a nőnek, nem gyújt rá bele­egyezése nélkül, nem csapja be az ajtót a másik ember orra előtt, nem beszél hango­san, ha körülötte dolgoznak, vagy alszanak. ■.. A gyermekkortól kifejlesz­tett belső igény az udvarias­ságra annyira erőssé válik, hogy könnyen leküzdi a kül­ső körülmények ellenállását. A ruházat szintén a kör­nyezet iránti tisztelet jele. Gyakran megesik, hogy va­laki gondosan ügyel arra, hogyan öltözik fel a színház ba, vagy munkahelyére, ott­hon azonban rendetlenül jár, ügyet sem vet környezetére. A nőkkel való bánásmód külön téma. Leninnek is jel­lemző tulajdonsága volt a nők iránti tisztelet. Egy. Le­ninről szóló emlékezés leír egy epizódot, amikor Vlagyi­mir Iljics Lenin a komszo- molisták egyik küldöttségét fogadván, legjobb hellyel kí­nálta meg a küldöttség leány- tagját és így szólt a fiatal­emberekhez: „Húzzák köze­lebb neki a széket — legye­nek lovagiasak...” Egyes fiatalemberek va­lami sajátságos hősiesség­nek tartják a neveletlen, ud­variatlan magatartást, vagy azt, hogy nem veszik észre a nőt. Elfelejtik, hogy durva mindenki lehet, de a figyel­mes és udvarias magatartás­hoz jellembeli kiforrottság, érettség szükséges. A mi etikettünk a szocialista kollektíva életének kötelező feltétele, hiszen ebben a kol­lektívában mindenki érzi, hogy a másik ember tisztelet­tel gondol rá, figyelembe ve­szi érdekeit. Az a fontos, hogy többet gondoljanak erre a szülők és a pedagógu­sok is, hogy a költők ne a „múltba tűnő“ egyszerű er­kölcsöket énekeljék meg, ha­nem azokat az eszközöket emeljék pajzsra, amelyek megszépítik életünket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom