Szolnok Megyei Néplap, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-11 / 265. szám

2

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1959. november 11.

Fokozódik a feszi! iség Afrikában

LEOPOLDVILLE

Nyugati hírügynökségek jelentései szerint Ruanda területén a helyzet még mindig igen feszült, a belga hírügynökség arról számolt be, hogy a Kivu-tó, északi partján lévő Kisenyi helység európai telepesei felfegyverkeztek, hogy „támogassák a biztonsági erőket”. Katanában a bennszülöttek foglyul ejtették a helyi rendőrfőnököt. Ezen a területen a helyzet igen komoly, a házak sóik helyen lángokban állnak;

NEW YORK

Az ENSZ Gyámsági Bizottságában felszólalt John Kale kelet-afrikai küldött; Hangsúlyozta, hogy a ruandai helyzetért Belgium is felelős. Kale sürgette az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy küldjön bizottságot Urumdifoa a helyzet mielőbbi kivizsgálására

CAPETOWN

A Capetown-tól 40 mér- földnyire fekvő Paarl helységben súlyos zavargásokra került sor. Kedden reggel hosszú késekkel és botokkal felszerelt bennszülöttek támadták meg az európai járműveket és kövekkel dobálták meg a fehér telepeseket. A zavargás oka, hogy a kormány intézkedésére ebbe a helységbe deportálták Elisabeth Mafeking 40 éves 11 gyermekes családanyát, aki

az afrikai szakszervezeti mozgalom egyik vezetője. Az összetűzések hírét véres és megtépett európaiak vitték meg Capetown-ba, ahonnan azonnal erősítéseket vezényeltek a helyszínre. (MTI)

AZ UTAZÓ ELNÖK

Az egyszerű ember év_

százados álma mindig az volt: intézzék el a nagy államok vezetői egymás között a nézeteltéréseket valahogy úgy, ahogy a Háry Jánosban beszélgetnek Napoleon, Mária Lujza és a többiek. Ma viszont azt látjuk, hogy az államfők útrakelnek és valóban, személyes találkozásokon igyekeznek megoldani a világ nagy problémáit. Ez a változás azonban mélységesen különbözik attól az elképzeléstől. amely szerint a politika „a nagyok dolga”. Ellenkezőleg, a mind magasabb szintűvé váló utazások éppen azt tükrözik, hogy a népek parancsoló kívánságának nyomán a legmagasabb posztokon is hozzálátnak a függő kérdések megoldásához. A Szovjetunió már évek óta hangoztatja, hogy csakis így lehet eredményesen dolgozni a világbéke .megszilárdításán és vezetői személyesen is megvalósították ezt az elképzelést. Egészen a legutóbbi időkig az Egyesült Államok vezetői mereven elzárkóztak a diplomácia ilyen új stílusa előL

Lényegében ez a magatartás azt tükrözte, hogy a politika a diplomaták dolga, a tömegeknek csupán az lehet a szerepük, hogy elfogadják. Az államfői szintű megbeszélések viszont azt jelentik, hogy a népek dolgait már nem intézhetik egyszerű funkcionáriusok, hanem a legnagyobb felhatalmazással rendelkező állam- és kormányfők közvetlen tárgyalásain döntenek a legfontosabb problémákról, vetik meg a békés együttélés alapjait

E politika alapjait a szovjet államférfiak ázsiai, londoni, majd amerikai utazásai vetették meg. Jellemző e módszerek eredményességére. hogy Hruscsov amerikai utazása után egyre jobban tért hódít Camp David

Az ENSZ közgyűlés politikai bizottságának ülése

New York (MTI). Az ENSZ közgyűlés politikai bizottsága hétfőn folytatta a Szaharában tervezett francia nukleáris fegyverkísérletek kérdésé- ek megvitatását. Mint a TASZSZ és több nyugati hír- ügynökség jelenti, a hétfő délelőtti és délutáni ülésen 10 ország képviselője szólalt fel. Az ázsiai és az afrikai országok küldöttei elítélték a 'randa kormány atomkísérleti tervét és hangsúlyozták, hogy ezek a kísérleteik sem politikai, sem jogi, sem erkölcsi érvekkel nem indokolhatók.

Abdel H<hnid Adil szudáni küldött hangsúlyozta, hogy azok részére, akik a Szaharában élnek, tekintettel az e területen gyakran dúló homok- éis szélviharokra, a tervezett francia atomfegyver- kísérletek élet-halál kérdését jelentenék.

G. Hakim, Libanon képviselője kijelentette, hogy a francia atombomba nem növeli Franciaország hatalmát. Ellenkezőleg. a franciák megnövelhetik erkölcsi tekintélyüket, ha nem szennyezik be kezüket atombombával.

Jakovljev, az OSZSZSZK külügyminisztere, a Szovjetunió képviselője — TASZSZ- jelentés szerint — kijelenSzínházi

közönségszervezők

ankétja

A Szigligeti Színház igazgatósága szokásos közönség- szervezői ankétját csütörtökön délután fél 6 órakor tartja a Tisza Szálló különtermében. Az ankéton beszámolnak a közönségszervezési munka eddigi eredményeiről és a iövő terveit ismertetik.

szelleme, vagyis azoknak a beszélgetéseknek megértő, realista szelleme, amelyeket Eisenhower és Hruscsov folytatott az amerikai elnök Camp David-i faházikójában.

Ugyanakkor a Szovjetunió és személyesen a szovjet vezetők az elmúlt években olyan sikereket értek el a „világutazások” során, hogy felvetődött az amerikai külpolitika tartalmi problémái mellett a módszerbeli változtatások szükségessége is: ez a folyamat különösen Dulles volt külügyminiszter halála után gyorsult meg. Egyik legérdekesebb eredménye az, hogy a mindezideig szinte ki- mozdíthatatlanul Washingtonban és Gettysburg-i farmján tartózkodó Eisenhower elnök néhány hónapon belül immár másodszor repül át az óceánon, hogy személyesen próbálja rendezni a szövetségeseivel, illetve most már a különböző semleges államokkal fennálló viszonyban is jelentkező különböző problémákat.

A Fehér Ház most közzétette a világkörüli útra induló elnök programját. Eisenhower december 3-án éjszaka indul egy Washington környéki katonai repülőtérről, másnap érkezik Rómába és két napot tölt ott. Kihallgatáson jelenik meg a pápánál, majd tovább utazik Ankarába, Törökország fővárosába. Ezután néhány órára Afganisztánba érkezik, majd négy napot tölt Uj-Delhiben. December 14-én az elnök öt órát tölt Teheránban, az iráni fővárosban, maid tovább utazik Athénbe. December 19-én — miután néhány napot pihen fia és menye társaságában a Földközi tengeren állomásozó 6. flotta egyik hadihajóján — Párizsba érkezik és részt vesz a nyugati csúcstalálkozón, majd Marokkóba repül, innen pedig december 23-án hajnalban érkezik vissza, mintegy húsz napos távoliét után. Washing- ba. Az amerikai fővárosban egyébként azt is lehetségesnek tartják, hogy az elnök a jövő tavasszal, moszkvai látogatása előtt, vagy után a Távol-Keletre utazik.

Mi tette

szükségessé a

bevezetőben említett okokon kívül az elnök személyes körútját? Elsősorban az, hogy egyrészt a kisebb NATO szövetségesek a csúcstalálkozó diplomáciájának kibontakozása óta egyre hangosabban fejezik ki abbeli véleményüket. hogy az ő szavuknak szerepet kell kapnia a soronkö- vetkező tárgyalásokon. Ezek a kis országok attól félnek, hogy De Gaulle javasolta hármas angol—amerikai—

francia direktórium lassanként valósággá válik a NA- TO-n belül és ezáltal amúgy- is megnyirbált nemzeti önállóságuk még jobban csökken. Eisenhower igyekszik megnyugtatni a római, athéni, ankarai vezetőket: bár persze a tényekkel szemben nehéz lesz érvelnie.

A legnagyobb érdeklődés alighanem Eisenhower indiai látogatását előzi meg: a megfigyelők ebben kísérletet látnak arra, hogy Eisenhower személyesen ellensúyozza Hruscsov népszerűségét és az indiai reakció által kirobbantott indiai—kínai határvita kapcsán megpróbálja megszilárdítani az indiai—amerikai kapcsolatokat. Ezekben a tárgyalásokban alighanem nagy szerepet játszik majd a pénzügyi rész, hiszen mint ismeretes, az indiai ötéves terv felborult a pakisztáni katonai fenyegetés miatt, amely Nehrut is a fegyverkezési kiadások növelésére kényszerítette. A helyzet furcsaságaihoz tartozik az is, hogy az Indiát fenyegető Pakisztán az amerikaiak vezetése alatt álló SEATO aktív tagja. Eisenhower tehát valószínűleg pénzügyi segítséget nyújt Indiának, hogy az általa pénzügyileg és katonailag támogatott Pakisztán politikája nyomán kibontakozott indiai gazdasági válságot enyhítse. Persze megbeszéléseivel valószínűleg igyekszik enyhíteni majd magukat az indiai— pakisztáni ellentéteket is.

Szintén jelentősnek ígérkezik a marokkói látogatás, amelyet az tesz szükségessé, hogy a marokkói királyi kormány követeli az amerikai támaszpontok felszámolását, szuverénitásának biztosítását.

A húsz napos látogatás legfontosabb tárgyalásai természetesen Párizsban, a nyugati kormányfők találkozóján zajlanak majd le. Erről azonban következő cikkünkben szólunk.

Baracs Dénes

Görög „ demo

99

Manolisz Glezoszt, a görög nép hősét, azt az embert, aki letépte a horogkeresztes lobogót az Akro- polisz ormiáról, azt az embert, akit nemrég a törvényeket lábbal tiporva „kémkedés” vádjával ítéltek sokévi börtönre — a napokban ismét bíróság elé ál'ították. Az újabb vád ezúttal az volt, hogy még az Avgi című ellenzéki lap főszerkesztőjeként két cikkben mutatott rá, hogy a görög kormány terroruralmat tart fenn és elkezeli a közpénzeket.

A per célja világos. A görög népet nem lehetett becsapni a néhány hónappal ezelőtt lezajlott Glezosz-perrel, nem lehetett elhitetni vele sem régebben, sem akkor, hogy Glezosz, az antifasiszta harc nagy jeladója áruló. Hiába próbálták befeketíteni közvetlenül a háború után, mondván, hogy a horogkeresztes zászló leté- pésével a németek érdekeit (sic!) szolgálta, mivel módot nyújtott a megtorló in- tézkedésekre. Senki sem hitte el végül azt a vádat sem, hogy Glezosz külföldi hatalomnak kémkedne.

Amikor ez a vád megbukott, akkor kétségbeesetten előkerestek a katonai * •

bírák egy másik paragrafust, mivel karrierjüket veszélyeztette volna, ha Glezoszt szabadon bocsátják: ekkora győzelemre

nem adhattak módot az ellenzéknek, a demokratikus erőknek.

így került sor az újabb perre; be akarták feketíteni Glezoszt, tisztára akarták mosni a „demokráciát”. Egészséges lelkiismeretű ember csak undorodva figyelhette azt a komédiát, amit a vádirat s a bebörtönzött ember újabb meg- hurcolása jelentett. Most azonban meglepő fordulatról érkezett hír: a polgári bírák úgylátszik, maguk is alaptalannak ítélték a vádat és Glezoszt felmentették.

Ezek szerint Glezoszt nem lehet rágalmazással vádolni, amiért azt írta, hogy a görög kormány terroruraimat tart fenn és elkezeli a közpénzeket. Ezek a vádak tehát igazak.

A közpénzek elkezdői azonban nyugodtak lehetnek: őket nem éri bántó- dás, míg tart a terroruralom. Hiszen Glezoszt felmentették — s aztán megbilincselt kézzel visszavezették börtönébe.,.

— bd. =»

Az Indiához intézett hinni jegyzék visszhangja — Nehru nyilatkozata —

Uj Delhi (MTI). Nehru indiai miniszterelnök a Kongresszus Párt munkabizottságában hétfőn nyilatkozott arról a levélről, amelyet Csou En-laj két nappal ezelőtt intézett az indiai kormányhoz, és amelyet a kínai külügyminisztérium hétfőn hozott nyilvánosságra. A Reuter, megbízható hírforrásra hivatkozva, közli, Nehru kijelentette, hogy a két állam kormányfői értekezletre és a kínai—indiai határ mentén megvalósítandó semleges övezetre vonatkozó kínai javaslat „nem rossz”, de végrehajtása nehézségekbe ütközik. Az indiai miniszterelnök hozzátette, hogy a kínai javaslatot katonailag gondosan tanulmányozni kell.

BOLDOGHÄZI

TÖRTÉNETEK

nek. „Mondja meg elnök elvtárs, de nagyon őszintén, mi történt itt?” — Konkoly Béla talán már ezredszer s akkor ismét elmondta egy szóval, röviden és tömören. — „Bizalom”. Ebből mindenki értett. A bizalom. Ennek, sok az ága és a boga. Egyik, hogy az a rengeteg boldogházi tanya már rég menni akart a világosság felé, s a gazdák 1959 télutóján, tavasz elején találták az indulás legalkalmasabb időpontját. — Ugyan miért? A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Munkás-Paraszt Kormány megtett intézkedései alapján. És ez nem frázis. A boldogházi gazdáknak már rég kevés volt a tanyák adta bőség: az enni és az innivaló. Többet akartak: rádiót, televíziót, fürdőszobás lakásokat. De mit ér mindez, ha a rengeteg munkától nincs idejük élvezni? Egyrészt. Másrészt, ahhoz, hogy mindezt megkapják, adni is többet kell. S ezen belül mindkét dolognak előfeltétele a szövetkezés. De hogy a jómódú középparaszt szövetkezzen, ahhoz megfelelő politikai. légkör szükséges, s ez megvan.

' •

[7 rdekes módon változ- nak, s már jól megfigyelhetők a társadalmi együttélés új normái. Jobban törődnek egymással az emberek. Ezenkívül nagyon ügyelnek szövetkezetükre. Bizony, nem restellik megmondani a traktorosoknak, ha nem végeznek jó munkát, hogy a boldogházi határon kívül tágasabb. Aki viszont megadja a földnek ami jár, azt valósággal a tenyerükön hordják;

Az öreg Muhari Ferenc tavasszal az utolsók között volt a belépéssel. Fiát, ifj; Muhari Ferencet később az egyik tsz-ben elnökhelyettesnek választották. Egy ideig volt is mit hallani édesapjától. Most is van. De ez a mostani szó már cseppet sem hasonlít a tavaszihoz. Az öreg Muhari kéretlenül is nézi a traktorosok munkáját, s ahol éles szeme valami kis hibát észrevesz, ott már van mit hallani fiának, az elnökhelyettesnek, hogy így meg úgy, nem ügyel kellőképpen, s nem tartja szem előtt, hogy benne megbíznak az emberek.

•

Sass Jánosné idős asszony, hatvanöt éves. Első hetekben neki is nagyon idegen volt a szövetkezés. Ki tudná megmondani, hogy mi minden ment végbe benne. Any- nyi bizonyos, amikor házától nem messze a brigád legelőször elkezdte a közös munkát, oda ment hozzájuk és egy tál turósrétest vitt a brigádnak. „Fogyasszátok csak jóétvággyal kedveseim. Nektek sütöttem” — mondta;

Nagyon érdekes, hogy eddig a fiatalok elszálíingóz- tak a faluból, most lassanként, egyenként — nem olyan

Az AFP tudósítója szerint pekingi diplomáciai megfigyelők körében az a benyomás alakult ki, hogy Csou En-laj Nehruhoz intézett levele békülékeny hangú. A megfigyelők úgy vélik, hogy Peking részéről valóságos engedményt jelent az indiai és a kínai fegyveres erők visz- szavonására tett javaslat.

A DP A azt jelenti Uj Delhiből, hogy az indiai kormány tanulmányozza Csou En-laj javaslatait. Indiai politikai körök nagy jelentőséget tulajdonítanak a javaslatoknak és nem tartják kizártnak, hogy Nehru bizonyos körülmények között hajlandó semlegesíteni a Mac- mahon-vonalatj

gyorsan, mint ahogy mentek — szállingóznak vissza. Nemrég ifj. Pesti Kálmánnak, a földművesszövetkezetnél felajánlottak valami 1200—1300 forintos havi jövedelemmel járó állást. Nem vállalta el. Kijelentette, ő nem ennyit, hanem 1600 vagy 2000 forintot akar keresni, s éppen ezért megy a termelőszövetkezetbe. Ott dolgozik most is. Apró, piciny, de mégis jelentős villanásai ezek az újfajta paraszti élet kibontakozásának ott, Boldoghá- zán,

•

A mikor néhány nappal ezelőtt az újságírók a községben jártak, kissé kétkedve fogadta egyik-másik mindazt, amit saját szemével látott. Pedig nem történt más, csak annyi, hogy ennek a községnek nagyon tehetséges népe végre felismerte erejét azzal, hogy lerázza magáról a kisüzem béklyóit.

Konkoly Béla mondta az újságíróknak szenvedélyes szavakkal, fogalmazva az ott élők mindegyikének véleményét. „Azt akarjuk, ember legyen a paraszt. Becsüljék, elismerjék legyen ideje tanulni, művelődni. Mert hiába volt megannyi pénzie, ökre, tehene, de tudásban legfeljebb az elemi ismereteknél tartott, Most másképp lesz.”

S aki ezekben a napokban Jászból dogházán jár, csodálkozik és sokszor valóban alig hisz a szemének. Nagy dolgok történnek ott. A boldogházi szövetkezeti gazdákról még sokat fog hallani az ország,

Szekuiity Péter

tette, hogy a Szovjetunió minden atomfegyverkísérlet örök időkre való megszüntetését akarja. Ez szabja meg a Szovjetunió álláspontját a Szaharában tervezett nukleáris kísérletek kérdésében is.

A szovjet küldött utalt ezután a genfi tárgyalások előrehaladására, ami reményt nyújt a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetéséről szóló egyezmény mielőbbi megkötésére. Minden állam és minden kormány kötelessége tartózkodni olyan lépésektől, amelyek megnehezítenék ennek az egyezménynek a megkötését. A francia kormány terve egyáltalán nem segítheti elő a mai időik egyik legidőszerűbb kérdésének mielőbbi megoldását Genfben. Ezzel kapcsolatban — folytatta Jakovljev — érthetetlen Anglia és az Egyesült Államok küldötteinek felszólalása. Ez a két felszólalás ugyanis semmiképpen sem tekinthető olyannak, mint amely elősegítené a megegyezést;

Véleményünk szerint — mondta Jakovljev — a közvélemény követelései jogosak, mert azok kifejezik minden népnek a nemzetközi feszültség enyhítésére és a nemzetközi légkör általános megjavítására irányuló törekvéseit;

Románia képviselője állást foglalt az ázsiai és afrikai országok határozat-tervezete mellett és követelte, hogj Franciaország ne folytasson semmiféle nukleáris fegyverkísérletet;

V. Carlas Son Rodriguez Venezuela küldötte a hétfői ülés utolsó szónoka megállapította, hogy Franciaország inkább presztízsből, mintsem védelmi szempontból törekszik az atombomba birtoklá/IüTTTV

□

p pz a község még 1957□ ben is látszólag szim- □bólizálta a merev maradi- Dságot. Hatalmas kiterjedésű Qtanyavilág öleli körül és min- □degyik szinte fellegvára volt □a kisparcellás életfelfogásnak. gDe csak látszólag, mert ép- □pen a későbbi események bi- □zonyították, Jászboldogháza ^parasztságát nagyon is fog- □lalkoztatta az új. A tanyákon □élő jómódú középparasztok □közel sem voltak olyan ma- □radiak, mint arra viszonyaik- Qból egyesek következtettek.

□ Három esztendővel ezelőtt ^Jászberényből utaztunk Szol□ nokra. Velünk volt egy

□ ügyész. Kinéztünk az abla- pkon, a borongós őszi ég alatt □hallgató tanyákra. „Húsz □vagy talán huszonöt eszten- gdő kell ahhoz, hogy itt szö- Ovetkezzenek a gazdák” — □mondta akkor elgondolkod- r va az ügyész. Senki nem tett ,C ellenvetést. Húsz vagy talán j= huszonöt év, ki tudja, meg- p lehet. Arra gondoltunk aktikor a szaladó tanyákat nézővé, hogy ezek az emberek itt □születtek, itt élnek. Gazda- ‘ggok, jómódúak. Enni, inni- ’□való szakadásig. Dolog ro3gyásig. De más alig van. — jFény, több kultúra és szóra- Ukozás. Ez hiányzik. Ezt nem ^ismerik eléggé és talán nem íjjis igénylik;

■ =j S 1959 tavaszán Jászbol- indogházán mindenki aláírta a -□belépési nyilatkozatot;

□

□ soda történt? Néhány [q nappal ezelőtt újságíró .□küldöttség járt a községben. (□Nézelődtek, érdeklődtek, kér- jQdezősködtek, s mint már oly .□sokan mások, ők is feltették ,§a kérdést Konkoly Bélának, Raz Aranykalász Tsz elnöké-