Szolnok Megyei Néplap, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-25 / 277. szám

1959. november 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP MÉG TÖBBEN ÉLESSZEK II MUNKA TÜZET! 18 hold Nemrégiben újfajta dixtillert próbáltak ki a törökszent­miklósi határban. A gép munkaszélessége 5 méter, az elő­zőnek a kétszerese. A váza, csőből készült, s elnehezíté- sére vizet használnak. Olajbányászaink életéből Tanul a Fodor brigád Régenvárt berendezés ér­kezett november elején a Kőolajipari Tröszt Alföldi Kőolajfurási Üzeméhez. A Németországból vásárolt Salzgitter lyukbefajeaő be­rendezés rövidesen a hajdú* szoboszlói mezőben kezdi meg munkáját. Az új, modern be­rendezés kezelését már szor­galmasan tanulja a német kollegáktól a Fodor brigád. Hamar megbarátkoztak az új gépekkel és szeretnék, ha ez a lyukbefejező szimpatikussá válna az Alföldön, elcsalná maga után a többi társát is. Berozsdásodott a szelep Az RD—12 számú beren­dezésnél november elején felrobbant a légüst. A bal­esetnél szerencsére nem tar­tózkodott egy munkás sem és így a személyi balesetet el­kerülték. Ez mégis figyel­meztető az ott dolgozóknak, mert ha gondosan és figyel­mesen végzik munkájukat nem következik be a robba­nás. A biztonsági szelep kar bantartása is nagyobb fi­gyelmet érdemel. Jelen eset­ben az volt az ok, hogy a feltöltő vezetékben cement maradt és a biztonsági sze­lep pedig rozsdás volt, még ráadásul a szabálytalan ke­zelés következtében be is kalapálták. A jövőben na­gyobb gondot kell fordítani­ok a berendezések vezetői­nek a szivattyúk, biztonsági szelepeik szabályos kezelésé­re Újító brigád alakult. A szolnoki karbantartó műhely dolgozói a kong­resszusi műszakban újító bri­gádot alakítottak. A brigád tagjai: dolgozók, művezetők, csoportvezetők, mérnökök Célul tűzték, hogy még ez évben az újítások segítségé­vel felszámolják az üzemen belül a nehéz testimunkát igénylő helyeket és a lehető­ségekhez mérten gépesítik azokat. Erre a munkára ütemtervet is készítettek, — hogy a legszűkebb kereszt­metszetek felszámolása ke­rüljön előtérbe. Remélhető, hogy ez a kezdeményezés új lendületet ad az újító moz­galomnak és nagyban segíti a terv túlteljesítését isi Olajos magot találtak a 14-es fúrási ponton Az olajbányászok Puszta- földvár térségében tovább folytatják a kutató munkát Az eddigi eredmények is azt mutatják, hogy a térség az ország egyik kimagasló ás­ványkincs mezője. A 14-es fúrási ponton végzett mag­fúrások eredménye négy ola­jos mag és a magfúrások alatt az átharántolt réteg vastagsága tekintélyes. \ közös föl- ________________ dön kezd­ték a munkát. Az alapszer­vezet három kommunistája és a községi párttitkár. A párttitkár nem tag, csak ott volt a kezdésnél, néha he­tekig. ök vágták, gyűjtöttek a közös szénát. A többiek — kétszázharmincheten — a megszokott módon otthon dolgoztak. Varga László pár- tonkívüli akkor csatlakozott hozzájuk, amikor a rendek alját gereblyézni kellett. — Hozta a lovát, a titkár meg kölcsön kérte a gereblyét, Varga befogott, hajtott. Vé­gig a táblán, mintha nem is a szűk, 5 holdat ölelő mezs­gyékhez volna szokva. M i re az első kaszálásé szénát hordhatták, már né­hány fogat is került. Attól az időtől kezdve naponta töb­ben voltak. Jött Kiss László, Török József, Szántai József és sokan mások. És most, az első közös gazdasági év ele­jén a másfélezer holdas kö­zös gazdaságban 500 hold földben duzzad a mag, zöl­déi a jövő évi kenyérnek való. Két 50 férőhelyes istál­lót alapoznak, 80 birkát haj­tottak össze, s a jövő évi tervekről beszélnek. Hogyan lehetett itt, ahol annyi kósza, annyi elvakult hír és híresztelés járt száj­ról-szájra?! Az emberi tett, a meggyőződéssel, hittel pá­rosuló előretörekvés minden Szövetkezeti hírek ÖT A Ktsz KITÜNTETETT DOL­GOZÓ jászberényi Építőipari legutóbbi közgyűlésén öt szövetkezeti tagnak adták át a „Kisipari Szövetkezet Kiváló Dolgozója” kitüntetést a két heti fizetésnek megfe­lelő jutalommal. Bujdosó István, Cigány Miklós, Erdő- di Tibor, Bojtos Béla és Ne­mes István a kongresszusi versenyben elért eredménye­ikkel érdemelték ki ezt a ma­gas kitüntetést. Erdődi Tibor, a szövetkezet gépkocsivezetője például a gépkocsiját saját maga gene- rálozta, ezzel 40 ezer forintot takarított meg a szövetkezet­nek. Ezen felül állandóan ««mi üzemképes állapotban tartja járművét. így az építkezések­hez minden időben biztosíta­ni tudja a szükséges anya­got 300 ÖLTÖNYT MAR LE­SZÁLLÍTOTTAK A Szolnoki Vörös Csillag Ruházati Ktsz a negyedik ne­gyedévben kezdte meg a 90C szovjet exportra készülő fér­fi öltöny gyártását. — No­vember 16-án szállították !e fiz első 300 darabot és no­vember 30-ig a következe 300-at is elkészítik. Az átvé­tel szerint a szövetkezet dol­gozói tudásuk legjavát adták a munkához, mert az átvétel­nél minőségi kifogás nem merült fel, I ; 21 ISTÁLLÓ A TERMELŐ SZÖVETKEZETEKNEK I A kisipari termelőszövetke­zetek építő részlegei kivet­ték részüket a tsz-ek meg­szilárdításából és munkájuk­kal hozzájárultak a mezőgaz­dasági szövetkezetek épülete­inek elkészítéséhez. Ezidáig építettek öt 98 fé­rőhelyes, tizenhárom 50—52 férőhelyes, három 46—48 fé­rőhelyes tehén és növendék Istállót. Ezen felül 4 süldőne­velőt, 6 sertésfiaztatót, egy 30 és 15 vagonos magtárt, 2 hat holdas dohánypajtát építet­tek. A létesítményeket a jász­berényi. törökszentmiklósi, — tiS7aföldvári, nagykörűi, — öcsödi, kunmadarasa és kis­újszállási szövetkezetek adták át határidőre. A tsz munkák­nál lemaradás mutatkozik a kunhegyesi és kengyeli ve­gyesipari Ktsz-eknél. Ötezer Iont tatalom az első madár-embernek Henry Kroner angol üzlet­ember ötezer fontos díjat tű­zött ki annak a személynek jutalmazására, akinek először sikerül saját izomerejével a levegőbe emelkedni. Krenert a díj kitűzésére az ösztönözte, hogy Angliában lelkes feltalálók egy csoport­ja szorgalmasain dolgozik a motor nélküli repülőgép meg­szerkesztésén. Az egyik el­gondolás szerint a gép hajtó­erejét két ember bicikli-tan­demen ülve biztosítaná. A r ásik terv korszerű változa­ta annak a sok évszázados emberi ábrándnak, hogy tol­las^ szárnyakat felcsatolva győzzük le a nehé^kedés tör­vényét, CAP} A módszer, amit egyetlen jótanácsként ezek az elvtár­sak más új tsz pártszerve­zetnek is szívesen javasol­nak, nem valami rejtélyes és nem elleshetetlen: — Hogyan csinálták? — kérdezi Tercsák László elv­társ, a községi titkár? Min­denekelőtt úgy, hogy ez a három kommunista kezdte a a munkát. Nem vártak sen­kire. Azazhogy ezzel várták a többieket, most is ezzel fogadják egymást. S az em­berek olyanok, ha valakiben magabiztosságot látnak, -ah­hoz szívesen csatlakoznak. Ez volt náluk is. A magabiztosság nagy szó egy nagy, új tsz kicsi párt­szervezetében. Bárom \ egybehangzik, éppúgy, mint az egyes ember szava és tette. És ha valamit megbeszélnek, szinte katonás fegyelemmel tartják be. Egedi elvtárs épp oly gyakori látogató a községi pártszervezetnél és tanácsnál, mint azok vezetői a Békében. S ha így mindent jól megvitatnak, bátran áll­hatnak a tagság elé olyanok­kal, hogy tavasszal vegyenek 50 darab vemhes üszőt, ne­veljenek katasztrális holdan­ként 2 baromfit, stb. A ja­vaslatok a tagság közt út­jukra kelnek, s kibővülve térnek vissza. így például: Ne csak vásárokon vegyük az üszőket, vegyük meg a ta­gok háztáji neveléséből is, ha lesz; Ne építsünk a ba­romfiaknak, hanem tartsuk őket a szőlős kunyhókban, stb. Alakul forr idén az szü­retelt borral a tiszasasi Béke Tsz tagjainak élete... S ez­zel így minden rendben? Nincs. Nincs, mert a hóna­pok óta kifejtett munka még nem érlelt új hajtást a párt- szervezeten belül. Még min­dig csak hárman vannak, mint a kezdet kezdetén. A szövetkezet életrehívását, a munka megpezsdítését ere­jükkel, a legjobb ismerősök­höz, barátokhoz szóló sza­vakkal segítették. Egedi Sán­dor megtanulta hamar azt is, hogy ne csak munkást, ne csak szövetkezeti dolgozót, hanem a maga gondjaival viaskodó embert is lássa a körülötte levőkben. Alapszervezetük számsze­rinti erősítésében, a tagje­lölt felvétel nagy'munkájá­ban azonban még nem sze­reztek jártasságot. A szövet­kezeti élet megindításában, az emberek jövőbe vetett hi­tének táplálásában nagy az érdemük az elvtársaknak. A törekvés azonban nem érhet véget. Gyarapítani soraikat, hogy még többen legyenek, akik a szorgalmas szövetke­zeti tagság között élesztik, szítják a jövő tüzét. Az első siker után már ezt is bízvást célul tűzhetik. B. E. Dr. Zalai Ernő Kossuth-díjas jászberényi pedagógus második dijat nyert a tankönyvpályázaton A Művelődésügyi Minisz­térium pályázatot hirdetett általános iskolai tankönyvek megírására. A nyelvtani munkafüzet pályázatával dr. Zalai Ernő Kossuth-díjas jászberényi pedagógus és két más országrészen tanító kol­legája az összevont első és második díjon osztoztak és egyenként 2500 forint jutal­mat is kaptak. A Karcagi Kisérleli Gazdaság negyedévi Istálló* átlaga 13,4 liter fel Megyénk állami • gazdasá­gai és tangazdaságai közül a tejterme’ési versenyben a Karcagi Kísérleti Gazdaság vezet 1959. III. negyedévé­ben. Náluk 13.4 liter a ner gyedévi istállóátlag, utánuk a Kunszentmártoni Állami Gazdaság következik 11.7 li­terrel, majd a Pusztakürti, Szolnoki Állami Gazdaságok s a Mezőtúri Tangazdaság követi az elsőket. .............................................llllltlflIIIIIIHIflIIH Ny olcvan ötezer fuhot tartanak a Szolnok megyei tsz-ek Megyénk termelőszövetke­zetei megkedvelték a jól jö­vedelmező juhtenyésztést s a számok mutatják* milyen ro­hamosan fejlődik a szövetke. zetek juhállománya. 1959 szep­tember 30-i számlálás szerint megyénk termelőszövetkeze­teiben 85.629 birka volt, s ezen felül r ég 1.273-at az új beléről- a közös férőhely el­készültéig ideiglenesen ház­táji gazdaságokban tartottak. 7 325 holdat öntöztek ez évben a megye gépállomásai A Szolnok megyei gépállo­mások a tavaszi, nyári idény­ben 7.325 hold öntözését lát­ták el. A terület nagyrésze összesen 7.135 hold rizs vetés volt. A többi növényfélesé­gek takarmány, kapás, rét, le­gelőben oszlottak meg.----- »»»» --------­Jó l sikerült a szabad pártnap A közelmúltban tartottunk községünkben szabad pártne- vot, melynek előadója Tisza Józsefné Garai Vera elvtárs­nő volt. Mint egy négyszáz- négyszázötven résztvevő hah gáttá meg az elvtársnő beszá­molóját a nemzetközi esemé­nyekről és a párt irányelve­inek téziseiről. Bódi Imre Tiszaföldvár. — -11 »I n«.n .-- — --- — |— |-.lr_-iji.i II A második ötéves terv irányelveiből .........összesen, mintegy 200—205 milliárd forintot kell be­ruházni. Az ipar fejlesztésére mintegy 80 milliárd forintot, a mezőgazdaság fejlesztésére a termelőszövetkezeteknek nyújtott hosszúlejáratú hitelekkel együtt 37—39 milliard forintot, a közlekedés fejlesztésére mintegy 22 milliárd forintot keli fordítani” sz ónál merészebben szakítja szét a bizonytalanságot, te­remt utat a jövőbe tekintés­nek. Ezt a fogadalmat tette a tisza.sa.si Béke Tsz párt- szervezetének három kom­munistája, s a községi veze­tők is. Amikor megkezdték az őszi vetést, Egedi Sándor, a tsz párttitkára volt az első faros a vetőgépnél, az első villa szénát Békési Lajos, az alapszervezet tagja tette le szekeréről a közös udvarán. Amikor megkapták a Ze- torra a kiutalást, nekik mondták először: Minek az, lesz itt ló elég, de nagy lá­bon kezditek. Most, mikor már beleízleltek a közös munkába, tele szívták tüde­jüket a kollektív erőt sejt­tető levegővel, most azt is nekik mondják: Mikor szer­zi tek már be azt a gépet. Meg hogy: Darálóról is gon­doskodhatnátok. — Ilyen örökös és jóleső küzdelem a mi munkánk, mondják az alapszervezet tagjai. De ami bíztat ben­nünket, ami nem hagyja ki­fogyni az erőnket, az, hogy az emberekkel lehet boldo­gulni. Vetés előtt — meséli Békési elvtárs — kértük, hogy hozzák össze a vetőgé­peket. Nem csaptunk nagy zajt, hanem szóltunk Török­nek, Szántainak, Vargának, ők meg a többieknek. Más­nap még csak szürkült, de már húzatták itt is, ott is a gépeket. A fizikai munkában meg­változott a diáklányok élet- szemlélete, megtanulták a parasztok szemével nézni a dolgokat, s ma már nem első­sorban a trágya bűzére emlé­keznek vissza, hanem arra, hogy mennyire fontos az a terméshozamok növeléséhez. Az értelmiségiek becsüljék a munkát, szeressék a munkást. Ezt kéri tőlük a párt. S aho­gyan a vuhani egyetemen a burzsoá környezetből jött fiatalok szemlélete felfris­sült, úgy a csangcsuni autó­gyárban is tűnik a válaszfal a régi értelmiségiek és a mun­kások közül. A munkások nemcsak jel­képesen, hanem a szó szoros értelmében nyújtanak kezet a régi mérnököknek is. viszik magukkal, szeretettel hívják maguk közé: „a szeretet lan­gyos esője, a baráti szó sze­líd szele simogatja őket" — így mondták ezt Csangcsun- ban is. A kép egyszerű és emberi; Az elefántcsont-torony, a ma- gábazárkózottság, a vissza­vonulás a régi urakkal — vagy pedig az élet. az alkotás együtt a munkásokkal? Régi kiváltságok vagy az egyszerű emberek hite, bizalma? A forradalom vihara dübörögve száguldott át a kínai földön. Elsöpörte a régi kiváltságo­kat. Most langyos eső hull, szelíd szél simogat és dús gyümölcsöt, gazdag termést igér a kínai értelmiségnek is. Valódi felszabadulást! Filméi ír a kínai paraszt Másnap délelőtt látogattunk a csangcsuni filmgyárba, amely csaknem másfél év­tizede működik már. de csak tíz évvel ezelőtt kezdett ko­- molyabb munkához. Az els- években a kantoni művész i együttes tagjai vettek részt i gyár munkájában. Katonái- voltak — sokan bizony job- ban értettek a íegyverforga , táshoz, mint a reflektorai t színes világához. A háreme . zők győztesei rövid évek alat t megtanulták a filmgyártás . is: 1949 óta 105 művészi fii- met forgattak és 450-et szin t kronizáltak — főleg a test : véri országok filmjeit. Min ' den évben 2—3 magyar fii- met is „lefordítanak”, tavai: 1 a Gázolást és a Budapesti ta ■ vaszt. A kis nemzetiségeknél külön szinkront készítenek. : . így mongol, tibeti ujgur és 5 koreai nyelven is játsszák < t filmet Észak-Kínában. A Né : pi Kína nemzetiségi politiká- : jának beszédes számai: a: . 1949—1958-as években 30( . filmet szinkronizáltak a Ki­■ nában élő nemzetiségek nyel ■ vére, s ugyanakkor 11 könyv kiadó mintegy 7 ezer könyve jelentetett meg a nemzetisé gek nyelvén, összesen csak­nem hetvenmillió példány­. ban! A csangcsuni filmstu- , dióban az idén 32 film kerü | a közönség elé, s az első ti: i filmből hét színes! . Végigvezettek a stúdió ha- > talmas termein. Felvételhez készültek éppen: a nagyere . jű lámpák fénye, a rendezi . utasításai, mozgékony keze. i színészek figyelő arca ismert : megszokott kép nálunk is. A • teljesen új, a csaknem isme rétién és szokatlan az — amit elmondtak —. hogy a forgatókönyvek zömét mun­kásoktól és parasztoktól kap­ják. Furcsa? Nekem Is az volt az első hallásra, de az­után feltárult egy érdekes és valóban a kínai élet talajá­ból nőtt sajátosság: a fiira­5 gyár rendezőt, dramaturgol- vagy színészt küld az üzem i be, népi kommunákba é t azok a munkásokkal és a pa- rasztokkal együtt írják a fii- meket. A legtöbb üzembei : megalakultak már az önte- vékeny írócsoportok, össze- gyűjtik a dolgozók javaslata : it, írásait, majd feldolgozzál ■ azokat. A színészek ellátogat ■ nak üzemekbe, bányákba, né • pi kommunákba, hogy — • amint ők mondják — tömeg • mozgalmat indítsanak a: ' írásra. A mi fülünknek furcsí • kifejezés ez. ; Légyírlás, acélöntés filmgyártás i. Joggal kérdezhetné valaki . művészeti szempontból mit él ; az olyan írás, amely ilyer i tömegmozgalomban született*- Mielőtt a kérdésre válasz' . adnánk, ne feledjük, hogy i ■ kínai fejlődés csodás lendítő- : je minden tömegmozgalom! A párt felszólítására — ismeri dolog — a múlt évben töbt mint ötven millióan öntöttel vasat, acélt, a népi kohó- ; mozgalomban. Előzőleg az egészségügyi helyzet megja­vítására milliók és milliók csapolták le a mocsarakat, Irtották a járványos beteg­ségeket terjesztő legyeket, rovarokat. Jogos a kérdés: mi köze a légyírtásnak a for­gatókönyv-íráshoz? Hát. lát­szólag semmi. Valójában azonban a dolgozók és a mű­vészek kapcsolatának, ponto­sabban a tömegek művelődé­sének egészen új és különle­ges formáját teremtették meg az újabb tö^""mozgalommal. (Folytatjuk.) Lovászi Ferenc ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom