Szolnok Megyei Néplap, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-10 / 264. szám
1959.' november 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 SIKERES ESZTENDŐT ZÁR a tavasszal alakult tiszaföldvári Aranykalász Tsz Szolnok megyében ezév tavaszán a dolgozó parasztok amint aláírták a belépési nyilatkozatot, több helyütt nyomban megkezdték a közös munkát, a mezőgazdasági tsz-e;k mintaalapszabálya szerint. Az első lépések megtételéhez rengeteg segítséget kaptak a pártmunkásoktól, a patronáló üzemek dolgozóitól, a traktorosoktól és a régebben működő tsz-ek gazdáitól, vezetőitől. Elsősorban azonban a dolgozó parasztok szorgalmának köszönhető, hogy az eltelt időszakra visz- szianézve megállapíthatjuk, sikeres esztendőt zárnak. Mindenütt igyekeztek megteremteni az előrehaladás még biztosabb feltételeit. — Igaz, akadt elég sok bizonytalanság. Jelentkeztek a kezdéssel járó hibák is, ez azonban érthető, hiszen mint a vezetők, mint a tagok a nagyüzemi gazdálkodásban járatlanok voltak. Különösen az első hetekben okozott gondot a munkák megszervezése és lebonyolítása. Egészében véve mégis helytálltak a tavasszal kezdő tsz-ek. Mindenütt készülnek az első zárszámadásra, amely jónak Ígérkezik. Nézzük a példát. Szolnok megye egyik legnagyobb tavaszai kezdő új tsz-e a tiszaföldvári Aranykalász. Amikor márciusban, áprilisban megkezdték a közös munkát, földterületük jelentős része még parcellákban volt és maradt egészen őszig. Ennek ellenére nagyobb termést takarítottak be, mint amennyi az elmúlt években a községi átlag volt. A nagyobb tagban lévő búzaföldről tiz-tíz és félmázsás, árpából 11 mázsás termést értek el. A cukorrépát közösen vetették és így művelték. Volt olyan tábla, ahol 200 mázsán felül fizetett holdanként ez a növény. Persze még nagyon korai lenne a TELJESÍTENE éves tervét a Vegyianyag Nagyker. Vállalat szolnoki lerakafa A Kelet-Magyarországi Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalat szolnoki lerakata a pártkongresszus tiszteletére tett felajánlása eredményeképpen éves értékesítési tervét teljesítette. Mióta megyénk szövetkezeti megye lett, a tervek teljesítéséért még többet tetteik, igyekeztek még pontosabban kielégíteni az igényeket. így az előző évekhez viszonyítva körülbelül 50 százalékkal növekedett a forgalom a vállalatnál nagyüzemi adottságok kihasználásáról beszélni, ebben az esztendőben még korlátot szabtak a mezsgyék. A jövő többet ígér. így is bebizonyosodott azonban a nagyüzemi gazdálkodás fölénye. Megteremtették azx alapját a közös jószágállomány kialakításának. A martfűi Tisza’ Cipőgyár dolgozóitól ehhez, rengeteg segítséget kaptak, a gyár munkásainak segítségével épült a korszerű száz férőhelyes magtárpadlásos istálló és más gazdasági épület. A takarmány, s más termény szállítására Zetort vásároltak. Sok egyéb jel mutatja, . jól sáfárkodtak az adott lehetőségeken belül a közös vagyonnal, szövetkezeti gazdák együttes erejével. Ennek megfelelően alakul a tsz-tagok jövedelme. Előzetes számításokat végeztek, s ennek alapján úgy vélik, egy- egy munkaegység értéke eléri a 40 forintot. Évközben rendszeresen kaptak a tagok munkaegység- előleget. Bár ez érthető módon nem ment olyan zökkenőmentesen, mint a régi tsz- ekben. A kezdeti sikerek azonban bizakodással töltik el a tagokat. Az őszi munkák zömét elvégezték, , a vetést befejezték, s most merész terveket, elgondolásokat forgatnak fejükben, hogy 1965- re felsorakozzanak a megye legjobb nagyüzemi gazdaságaihoz. ^hofyan a szomszédok. látják... ; Vasárnapi számunkban már közöltük a Békés megyei Népújság Szolnok megyei tudósítását. Ezúttal a Csongrád megyei Hírlap munkatársának, Vass György elvtársnak „Túrkevén már természetesnek számít” címmel megjelent írását közöljük. „Tizennégy dudás egy csár- Idában” — ezzel kezdte ri- í portját a szolnoki rádió tu- fcdósítója, amikor kedden este ► a turkevei Vörös Csillag Ter► melőszövetkezetben meginter► júvolta az ország különböző ► részeiből a „Vörös Csillag"► ba ellátogató újságíró kollé- ; gáit. Igen, november 3-án f alkalmunk nyílott nekünk, ► Csongrád megyei újságírókénak is arra, hogy egy sajtó- »küldöttséggel meglátogassuk ' ezt az országoshírű társas, ► nagyüzemi gazdaságot. Dél► után három óra volt, amikor ► megérkeztünk a Vörös Csil► lag Termelőszövetkezet egyik | korszerű brigádszállására, ► ahol a szövetkezet elnöke, ► Gönczi Lajos elvtárs már í várta a sajtó képviselőit. — [ Kint, a szabadban, a borult [ őszi ég alatt tájékoztatott ► bennünket a szövetkezet ; múltjáról és idei eredmé- t nyeiről. ► Már többször jártaim ebben ! az országoshírű termelőszö► vetkezetben, de most kedden, ► amikor újra itt jártam, egészen más kép tárult elébem ► mór az első percben, mint ► egypór esztendővel ezelőtt. ► Igazi mezőgazdasági nagy- é üzem. Ezt láttam akármerre ► tekintettem, ott, a brigád- [ szállás udvarán. A látóhatá- | rig nyúló, nagyszerűen be- | munkált földtáblák ekét hú- \zó, lánctalpas traktorok, tisz- | ta, fehérre meszelt major- i épületek, a szél pusztító »ereje ellen védő erdősávok tés ezt a több mint 9300 hol♦ das nagyüzemet beágazó mad♦ zagvasút, amely nemcsak a ♦ terményt szállítja a termelő♦ szövetkezet földtábláiról a ♦ magtárakba, hanem személy♦ kocsijain utazik a szövetke- Izet tagsága reggelenként a ♦ munkahelyére és ezen megy ♦ esténként haza a városba... X Sokan emlékszünk még | azokra az évekre amikor ÍTurkeve felé tekintett az «egész ország. Emlékszünk megvan az akaratuk, a lelkesedésük hozzá, hogy mindezek a tervek valóra is váljanak. Amikor a fiatalok és az öregek helyzetéről érdeklődtünk a termelőszövetkezetben, elmondotta az elnök, hogy náluk mennyire természetes az ma már, hogy minden hónap elseje és ötödiké között munkaegység-előleget fizetnek ki a tagoknak. Ez az egyik nyitja annak, hogy a fiatalság ragaszkodik a termelőszövetkezethez, szívesen dolgoznak és jól érzik magukat a közösben. Aki elmegy katonának, amikor leszerel, „természetes", hogy visszajön a szövetkezetbe. De „természetes” az is, hogy amelyik tsz- fiatai megnősül, az ezer forint hozományt kap a szövetkezettől. Az a nyugdíjas tag pedig, akinek nincsenek hozzátartozói, mindezeken felül évente ■ még 2 mázsa 40 kiló kanyér- 1 nek való búzát is kap a tsz szociális alapjából. Ha pe■ dig a nyugdíjas tagnak fele- ; sége van, akkor a közgyűlési határozat értelmében 4 mázsa 80 kiló,kenyérgabona jár. ■ De ugyanígy az évi tűzre• valót is a szövetkezet adja • a veteránjainak. Ha figye- , lembe vesszük azt, hogy eb- , ben a tsz-ben már 160 nyug- ; díjas tag van, akkor látszik . meg igazán, hogy a mumka■ bíró tagság mennyire szívén • viseli öreg tagtársainak gond- . tálán napjait és valóban • politikai, társadalmi és erköl■ esi kérdésnek tekinti a mun- : kából kiöregedett tagok tá■ .mogatását. Ilyesmire csak ■ szocialista módon gondolkodó ; emberek képesek. Am a túr* • kévéi Vörös Csillag Tsz-ben ■ nem vernek ennek nagy do■ bot, mért őnáluk ez is „ter- i mészetes". | Mennyi minden természe• tesnek hat ma már a tur- > kévéi Vörös Csillag Termelő- | Szövetkezetben. Meg kell, ' hogy monjuk: Csongrád megye számos tsz-ében még nin' csen így. De ezért kell küz- ' deniök a mi tenmelőszövet- j kezeteinknek is, hogy mi- ^ ként Túrkevén, ebben a több ' mint 9000 holdas társas nagy- ' üzemi gazdaságban, a megye ’ társas nagyüzemi gazdaságai* ' ban is minél rövidebb időn 1 belül „természetes1’ legyen az, ami ma még ritkaságszámba megy, vagy aminek : megvalósítását még csak ki- - tűzték maguk elé. ■ Vass Cyörau. AZ ÜZEMVEZETÉSRŐL A közeljövő a békés alkotómunka további — soha nem tapasztalt méretű — felvirágzása lesz megyénkben is. Az ötéves tervidőszakban például megduplázzuk a Tisza- menti Vegyiművek kénsav- termelését, üzembehelyezzük szuperfoszfátüzemét, s átadjuk a forgalomnak a szolnoki új Tisza-hídat. Valamennyi üzemünkre a nagyarányú termelésfelfutás, rekonstrukció, a jelentős mérvű műszaki fejlesztés lesz jellemző. Mindez sürgetően előírja, hogy emeljük a vezetés színvonalát, hiszen ez továbbfejlődésünk egyik alapvető feltétele. Az előző időkhöz viszonyítva lényeges javulás tapasztalható üzemeink, vállalataink irányításában. A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyárban például — a korábbi gyakorlattól eltérően — hetenként műszaki konferenciákat tartanak, megtárgyalják a közvetlen tennivalókat. Csak helyeselni lehet azt az állapotot is, hogy a gazdasági, műszaki vezetők körében egyre kevesebb a munkahelyváltoztatás, igyekeznek meghonosodni egy- egy üzemben, s mindinkább növekvő kedvvel és felelősségérzettel töltik be posztjukat. Munkájuk eredményét dicséri az a tény is, hogy megyénk ipara már több mint 53 millió forint értékű terméket gyártott terven felül. Mégis korai volna azt mondani, hogy most már minden rendben van. Nem mindegyik vállalatvezetőnk érzi át a továbbtanulás fontosságát Márpedig aki nem képezi magát állandóan, nem ismeri a különböző munka- folyamatok minden csínját, binját, nem tud operatívan, hatásosan intézkedni — következésként nem állhat helyt, hiszen a rátermettség, a tudás, a becsület, a felelősségérzettel végzett munka, az elvhűség, a vezető pozíciók megtartásának alapvető követelménye ma már. A mintaszerű vezetést meghatározni is nehéz, hát még megvalósítani! Előrehaladni viszont késedelem nélkül is lehet e cél érdekében. Egyik napról a másikra meg lehet szüntetni például azt az állapotot, hogy a vállalatvezető, a műszakiak, vezetők helyett rendelkezik apró részletkérdésékben — például abban, hogy egy-egy munkapadon, személy szerint ki dolgozzon. Ilyen eset tapasztalható volt többek között a jászberényi Aprítógépgyárban. Cseppet sem lehet ezt a módszert helyeselni, hiszen ha széles körben elterjedne, igen sok időt rabolna el az üzemek előtt álló, döntő jelentőségű feladatok megoldásától. Azt még csak jól elintézheti egy művezető, vagy műhelyfőnök, hogy megfelelő ember kerüljön a gépekre, de már az üzem „leterhelését”, az üzemfejlesztést, a jó kooperáció megszervezését, illetve ellenőrzését nem végzik el az igazgató helyett. Van a vezetőnek sokkal fontosabb, egész idejét lekötő munkája, a részletkérdésekkel való pepecselésnél; S nemcsak ezt kell figyelembe venni. Nap mint nap újabb feladatokat kell megoldanunk. Sokat tudnának beszélni erről fiatal építőipari szakembereink, akik a szajpli ezer vagonos raktár-építésnél vagy az előregyártott elemekből épülő mezőtúri tárháznál a megszokottól eltérő, nagy tudást és lelkes kezdeményező készséget kívánó problémákkal találták magukat szemben. Ha nem lettek volna önállóságra szoktatva, kezdeményezésekre bátorítva, aligha lehetett volna november 7-re befejezni a vállalat éves tervét. A jó vezetőt azonban nemcsak az jellemzi, hogy jól képzett kádereket nevel, s nem csorbítja hatáskörüket, hanem az is, hogy minden intézkedését megfontolja, semmit sem csinál elhamarkodottan — de nem ijed meg a nagy feladatoktól. — Nem téveszti össze egy percre sem a megfontoltságot a túlzott óvatoskodással. S hs hűek akarunk lenni az igazsághoz, akkor meg kell említenünk, hogy néhányan bizony nagyon visszahúzzák a gyeplőt, amikor üzemük termelési üteméről van szó, s minim Him mum ni mm mi mm ii ni it ii ii in ii így bizonyítják, hogy csak lépésben haladhatnak. — A Szolnok megyei Építővállalat 1960. évi tervjavaslata például csak 1.9 százalékos termelékenységnövelést irányzott elő. Néhány tanácsvállalati igazgató úgy vélekedett a terv- . tárgyaláson, hogy inkább kapni, mint adni kell vállalatuknak. Ha mindenki ezt az álláspontot képviselné, nem gyümölcsöztetné kellően a munkásosztályban rejlő felbecsülhetetlen értékű erőt, akkor nem sokra menne az ország. V állalatvezetőinknek elsősorban azon kell fá- radozniok, hogy felkutassák és hasznosítsák a helyi lehetőségeket, ne állami beruházással igyekezzenek megoldani mindent. A legtöbb esetben többre képesek, mint gondolnák. A Karcagi Üveggyárnak például szüksége volt egy kisméretű törőgépre. A gyártó vállalat igen kései határidővel tudta volna elkészíteni. Az üveggyáriak — miután más megoldást nem találtak — megcsinálták maguk. Sokmindenben és sok helyen lehetne hasonlóképpen eljárni — csak a napi operatív munka mellett egy kis előrelátással, idejében megtett intézkedésekkel kellene jobban fáradozni azért, hogy a termelékenység fokozása, a termelési költségek csökkentése ne csak sürgős megoldásra váró feladat, hanem való tény legyen. Simon Béla . tetősére is. Többek között $ I megoldották a mozdonyosz- * tály villanyhegesztő műhelyé- ♦ nek szellőzését, portalanítot- 5 ták a személykocsi osztály ♦ kártolóját és sok helyen fény- ? csöveket szereltek fel. $ Helyes volna, ha rendbe- | tennék a műhelyek közieke- ' dési útjait és elvégeznék a I belső tatarozási munkálat»- * kát is. 2 Cseh—Csömör t ------♦»♦»<%»— « Po stán is lehet * könyvet rendelnif A könyvek iránt rohamo-í san növekvő érdeklődés ki-* elégi tésére az illetékesek | most lehetővé tették, hogyl postán is lehessen könyvet | rendelni. Elsősorban olyan vb J déki helységek lakóinak • k"nywásárlását igyekeznek J ezel segíteni, amelyekben ♦ nincs könyvesbolt, ötven fo-j rintnál nagyobb összegű ren-| deiés esetén a megrendelő-« nek ném kell a felmerülő 2 egyéb költségeket (szállítás,« portó) megfizetnie. | SZERKESZTŐI \ ÜZENET A zenei fejtörő vidéki nyer- < / e sernek üzenjük, hogy törés- ] biztos csomagolás híján a le- { mezek postai elküldésére nem | vállalkozhatunk. Könnyítés- J képpem azonban vidékiek < szabályos meghatalmazással J Szolnokon járó ismerőseik út-« ján is elvitethetik a lemeze-1 két. Vidékiek részére a nye-i reményit november 30-ig kiad-< iuas, ; Az üzemekben minden évien ismétlődik a télre való 'elkészülés. így a szolnoki rárműjavítónál is rendbe kell enni a berendezéseket, hogy i téli hidegben sem legyen fennakadás. Nagy előrelátást spvetel a hőenergia ellátás biztosítása. Jelenleg 300 ton- la fűtőszenet tárol üzemünk. A kovácsműhely kemencéének fűtéséhez használt generátorgáz fejlesztéséhez is 3 eszerezték a szenet — kö- ’.el egy hónapi előretartással. Jelenleg három jól megjavított kazán biztosítja a zavartalan gőzellátást. Megtartották a próbafűtést. A gőz a egkisebb hibát is kimutatja ás remélhető, még a nagyobb rideg beállta előtt megszüntetik a hiányosságokat; A társadalmi szervek és a nűszaki vezetők foglalkoztak az anyagi értékek helyes kezelésével és főként az energiatakarékossággal. A gondos nunka sok energiát takaríthat meg a hosszú téli estéken. Egy-egy feleslegesen világító égő kikapcsolásával is megtakarítás érhető el, különösen olyan üzemben, ahol így éjszakai műszakban ezrével világítanak a villanylámpákj Jelentős munkának számított a műhelyek tetőzetének rendbehozása. Több mint ezer négyzetméter tetőt javítottak és 670 folyóméter csatornát készítettek. Az üvegezőknek is kijutott a munkából, a hatalmas műhelyablakok és a Saar-tető ablakainak pótlásával. A télre való felkészülést az üzem felhasználta munkáváFelkészültek a télre még a fővárosi lapok, tudósításaira, amikor azt írták: „Túrkevén megmozdult a föld!” Igen, Turkeve volt az országban az első város, amely termelőszövetkezetivé alakult. Azóta megszűnt ez a „földmozgás”, a parasztság a termelőszövetkezeti útra tért és ma nincs egyetlen parasztember sem a városban, aki egyénileg gazdálkodna. Ebben a több mint 9300 holdas termelő szövetkezetben több mint 870 parasztember dolgozik közösen összefogva, éli megelégedett életét és tervez, álmodozik, hogy a jövő még eredményesebb, gazdagabb legyen. Pedig már most is nagyszerű eredményeket mondhatnak magukénak. Csak néhány adat erről a hatalmas termelőszövetkezetről: földterületük 9340 hold, taglétszámuk 870, jószágállományuk 871 szarvasmarha, 170 ló, 1900 sertés, 13.000 baromfi, amelyből 9000 már törzsállományhoz tartozik. Ez évben átadtak az államnak 15 ezer darab árubaromfit, 460 holdon termesztettek cukorrépát, aminek termése átlagosan eléri a 180 mázsát. I. osztályú minőségben adták át a 360 hold kender termésének jó részét is. Az öt nagy növénytermesztési brigád mellett van külön állattenyésztő és kertészeti brigád is. A tsz-ben egyetemet végzett főagironómus. irányítja a mezőgazdasági munkákat, de a főállattenyésztőnek is egyetemi végzettsége van. Végigjártuk ennek a hatalmas termelőszövetkezetnek a majorjait. Láthattuk a hatalmas baromfifarmot, a saját erőből, házilag épített, kevés költségbe kerülő, praktikus baromfiházakat, amelyeket érdemes volna megnézni a Csongrád megyei termelő- szövetkezetek vezetőinek is, mert nagyszerű bizonyítékai annak is, hogy a turkevei Vörös Csillag Tsz tagsága mennyire jól látja az aprő- jószág-nevelés hasznosságát A tsz elnöke elmondotta azt is, hogy . ba-romfitenyészetib két még tovább fejlesztik, mert azt akarják, hogy 1965-re minden hold szántó- területre legalább három tojótyúk jusson. Már ez évben is 360 ezer tojást adnak el az államnak, öt év múlva pedig ennek legalább háromszorosát . 9 . Nagyszerű látvány a turkevei Vörös Csillag Termelő- szövetkezet szarvasmarhatelepe is. Három hatalmas, 100 férőhelyes tehánistálló egymás mellett. A negyediket: egy 200 férőhelyeset most akarják felépíteni! Megnéztük a tsz borjú- nevelőjét is. — Itt a bizonyíték, újságíró elvtársak, hogy egy régi, százéves kulákistállóbol is lehet korszerű borjúnevelőt építeni! — jegyezte meg a szövetkezet elnöke. A látogatás után bent, a termelőszövetkezet irodájában a tsz vezetősége tájékoztatta tovább a sajtó munkatársait a hatalmas, társas, nagyüzemi gazdaság életéről, eredményeiről. Elmondották a többi között azt, milyen terveik vannak az elkövetkező öt esztendőre. Lejegyeztünk ezek közül is néhányat. Ez évben búzából holdanként 12 és fél mázsás átlagtermést értek el, 1965-re ezt 14 mázsára akarják fokozni. — Cukorrépából 1959-ben holdanként 180 mázsa termést takarítottak be, 1965-ben már 280 mázsát akarnak felszedni. Kukoricából (májusi mor- zsoltban számolva) ez évben 20 mázsa volt a holdankénti termés. 1965-re el akarják érni a 30 mázsát. Jelenleg 865 tehenük van, 1965-ben a terv szerint 1500-nak kell lennie, jelenlegi 1950 sertésüket öt esztendő alatt 3000- re akarják fejleszteni. Ez évben tízezer törzsbaromfijuk van, 1965-ben 30 ezernek kell lennie. Az idén húszezer áru- baromfit értékesítenek, 1965- ben a tervek szerint 140 ezret kívánnak eladni. Jelenleg 100 hold területre 45 mázsa hústermelés jut, 1965-re pedig már 80—90 mázsa..; Nagyszerű tervek ezek, de amint kiéreztük a tsz vezetőinek és tagjainak szavából#
