Szolnok Megyei Néplap, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-20 / 273. szám

1959. november 20.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

Kilenc millió forint a hasiakban

Ismét — mint az utóbbi

időben már annyiszor — a tsz-ek és a gépállomások vezetőinek felelősségérzetére, hivatástudatára és ügyszeretetére apellálunk. Ezzel egyidejűleg a traktorosok és a szövetkezeti gazdák szorgalmára, akik ez évben már annyiszor helytálltak és minden bizonnyal helyt állnak most is, hiszen elsősorban saját anyagi érdekükről van szó. Mindenki tudja, az őszön a traktorosok és a tsz tagok a maga nemében szinte egyedülálló munkát végeztek, az ősziek betakarítása mindenek előtt, a vetési munkák befejezése terén. Erről nemcsak a megyében, hanem országszerte elismeréssel beszélnek.

Ugyanakkor azonban van még néhány nagyon fontos munka. S ezek elhanyagolása csorbítja a megye szövetkezeti gazdáinak, traktorosainak tekintélyét, rangját. A mélyszántásról, az építkezések ef evezéséről és nem utolsósorban az aprómagcséplésról van sző. A gyors eredmények eléréséhez itt is a korábbi erőfeszítések szükségesek, s az eredmény nem maradhat el. A vetés idején egyember- ként fogtak hozzá a nagy munkához, s lám, az erők tömörítése sikert hozott. Sőt, némely termelőszövetkezet — mivel nemcsak Szolnok megye, hanem az egész ország jövőévi kenyerére gondolt — szántóterületének 35 vagy ennél is több százalékát kenyérgabonával vetette be.

A lucerna és a vörösheremag cséplése valahogy nagyon a háttérbe szorult, egyik-másik tsz-ben még mindig mellékfeladatként kezelik vagy teljesen elhanyagolják. Nagyon indokolt a felelősségérzetre és az ügyszeretetre hivatkozni, mert komoly értékek mehetnek veszendőbe. Egy mázsa lucernamag 3500 forint S gondoljuk csak el, szabad-e valamiféle babérokon pihenni akkor, amikor jelenleg még Szolnok megyében mintegy 4500 hold lucerna termése kazlakban áll, nincs kicsépelve. Nyilvánvaló, nem szabad, s az is nyivánvaló, hogy ez a dolog nagyon elhomályosíthatja a pár héttel ezelőtti sikereket. Igaz, a kazlakat általában betetőzték, Védik az esőtől, az is igaz viszont, hogy hétről-hét- re több a veszteség.

Sok a tennivaló Mezőtúron. A tsz város gazdái elsőként fejezték be a vetést, ám most a lucernamag csép- lésével igen-igen elmaradtak. Hétszáz holdat hagytak magfogásra. A városi tanács fő- agronómusának a közelmúltban még az volt a véleménye, hogy a 700 hold fele Csepeleden. Mi ennek az oka? Mezőtúron egyesek azzal magyarázzák, hogy első feladatnak a kenyérgabona gyors elvetését tekintették. A mag- lucernát levágták, kazlakba rakták s úgy voltak vele: a nagy munka végeztével majd sorkerül arra is. Ez eddig rendjén lenne.

Csuka Lajos a mezőtúri Vörös Október Tsz elnöke elmondotta, náluk 36 hold maglucema várja a cséplést. ö is azt mondta: legfontosabbnak a 900 hold búza elvetését tartották. — „Egy kicsit, hogy egészen őszinte legyek, félünk is az aprómagcsépléstől. Holdanként 25—30, esetleg 40 kilót kapunk. Meg a gépekkel is mindig baj szokott lenni és ezért” — mondta Csuka elvtárs. ö tapintott rá legjobban az igazságra. Az idén sokhelyütt valóban nem úgy sikerült a maglucema, mint ahogy számították. Az időjárás nem kedvezett a magfogásnak. De ami már megvan, az semmiképpen nem mehet veszendőbe azért.

Végezzünk gyors számvetést. A mezőtúri Vörös Október Tsz-ben 36 hold mag- lucernát raktak kazlakba. Legyen az átlagtermés holdanként 40 kilogramm. Ez összesen 14 és fél mázsa lu- cemamag. Nem sok, de az értéke meghaladja az 50.000 forintot. Nos, Szolnok megyében, ha 4500 hold mindössze csak 2500 mázsa magot ad, akkor ez közel 9 millió forint bevételt jelent a szövetkezeti gazdaságoknak. — Felelőtlenség lenne ilyen vagy olyan meggondolásból ettől a hatalmas összegtől elesni

Odáig tehát rendjén van a dolog, hogy a vetéssel mindenütt igyekeztek és a betakarítással is. Az őszi munkák zömét azonban a tsz gazdák már elvégezték. A feladat tehát kézenfekvő: ahol még csépeletlen a lucerna vagy vöröshere, ott most lássanak dologhoz. A gépállomásiak pedig segítsenek úgy, mint sok más munkában tették és ne úgy, mint most Mezőtúron teszik. A

ÜZEMBE HELYEZTEK KÍNA ELSŐ NAGY TRAKTORGYÁRAT

Lojangban üzembe helyezték a Kínai Népköztársaság első nagy és korszerű traktorgyárát. Az új gyárban az építés közben már elkészítetlek az első 635 darab „Tung- fanghung'’ (Keleti Hajnal) mintájú 54 lóerős traktorokat.

A hatalmas méretű új gyár 11 üzemében több mint 10 000 gépet és gépi felszerelést helyeztek el. A gyár termelése nagyrészt automatikus gépekkel történik, s a szállítás is gépesített.

A lojangi traktorgyár építését 1955 októberében kezdték el. A tervezésben és az építésben nagy segítséget adott a kínai szakembereknek a Szovjetunió. Az építés időszakában 38 szovjet szakértő dolgozott Lojangban. A szovjet szakértők segítettek 50 kínai szakember képzésében. A gyár korszerű gépeinek jórészét a Szovjetunió szállította.

A kínai traktorgyártás első nagy központjából naponta gördülnek ki az új, hernyótalpas traktorok. A kínai népi kommunák nagy őrömmel fogadják és szívesen vásárolják ezeket a korszerű és szépkivitelű új munkagépeket.

WW***ft****" *

— A tető A tető — ez volt annak a filmnek a címe is, amelyet pár hónapja vetítettek az ország mozijaiban. Arról szólt, hogy két szegény olasz fiatal házat épít magának — egyetlen éjszaka alatt, mert a telek megvásárlására nincsen pénzük és ha a tető elkészülte előtt fedezi fel őket a rendőrség, akkor lerombolhatják a házat. Kis négy- szögletes viskó ez az egy éjszaka alatt épített ház — mégis az életet jelenti számukra, ha még a hajnal hasadása előtt sikerül felhúzni a tetőt is.

Mindez azzal kapcsolatban jutott eszembe, hogy a napokban a megyei tanács végrehajtó bizottságának ülésén csaknem félórát vitatkoztak a megye vezetői — a tetőről. Sokféle más munka hívta őket, dönteniök kellett millió forintok odaítéléséről, fontos tervek végrehajtásáról, különböző intézkedésekről — mégis jutott arra idejük, hogy fél óra hosszat vitatkozzanak arról, milyen is lehet a most épülő családi házak teteje. Egészen más probléma ez persze, mint az olasz szerelmeseké. Itt nem az a gond, hogy lesz-e tető egyáltalán és lesz-e ház, otthon

Kettőserejű FIATALOK

Tószegen nem megy ritkaságszámba, hogy egy váratlan pillanatban megélénkülnek az utcák, s hol az egyik, hol a másik ablakon kop- pant valaki. Üzemben a ki- szesek riadólánca... Máskor a postás hord szét azonos tartalmú leveleket, vagy a gyűlésen szól a legfontosabb feladatról Gulyás István KISZ-titkár. A legfontosabb feladat — elenyésző kivételtől eltekintve —

A TÁRSADALMI munka.

Kellemes és könnyű volna ezután így megemlékeznünk az eseményekről: „A tószegi fiatalok mind egy szálig csatlakoztak a felhíváshoz”. Sajnos, ez ebben a formában nem igaz. Tószeg hetvennél több kiszistájának alig felénél többje végez olyan arányban társadalmi munkát, amint alapszervezetük joggal

ban az a tisztelet, mellyel emiatt faluszerte emlegetik az ifjúkommunisták szervezetét. Nem hagyhatjuk szó nélkül: a valóban dolgozó fiatalok kettős munkát végeztek — helytálltak a restekért is.

Mi akadályozza a társadalmi munka szélesebb körű kibontakozását Tószegen?

Részint az a tény, hogy a nemrég kitűnően működött vezetőség több tagja eltávozott a községből. Kovács Gusztáv és Zeller Károly bölcsész, Juhász Imre orvos- tanhallgató lett Szegeden. Gulyás István titkár a helyén maradt ugyan — ellenben vb-tdtkári teendőd szorosan vett munkaidején túlmenően is lefoglalják.

Több, mint bizonyos, hogy a jó politikai-nevelő munka segítségével szert tehetnének a tószegi kiszesek a mainál eredményesebben dolgozó vezetőségre is. A politikai művelődés vágya húsz fiatalt serkentett arra, hogy szorgalmasan eljárjon a KISZ- politikai kör előadásaira. — Érthető, hogy e húsz hallgató éppen azok közül került ki, akik a társadalmi munkából vállalt feladataik teljesítésével már

BEBIZONYÍTOTTAK poliKétségtelenül gátolja a jobb szervezeti élet kibontakozását a jelenlegi helyiségprobléma Mint kesernyésen emlegetik: Királyt választani lehet a szabad ég alatt, akár a Duna jegén is — de szervezeti életet élni nem. A művelődési otthon építése az utóbbi napokban mintha nekilendült volna ... A klszis- ták két szobát kapnak majd ott — éppen jó munkájuk jutalmaként, — bizonyos, hogy többen és gyakrabban gyűlnek majd össze. S megérdemelt szórakozásban lesz részük a helyiségben, melyet a járási KISZ bizottságtól jutalomként kapott függönyökkel, sakkal, ping-pong- felszereléssel s egyéb hasznos játékokkal tehetnek vonzóvá. S akit akkor nem kell csalogatniok a szórakozásra, maholnap a közös munkára is könnyű lesz megnyemiök.

— b. z. —

A Magyar Rádió szolnoki adójának mai műsora

Előszóval: riportok, tudósítások. — Szív küldi szívnek szívesen. — Asszonyoknak asszony szemmel. A nők műsora. — Pajtáshíradó. Mezőgazdasági szaktanácsadás. — A tárgyalóteremből jelentjük.

Qyorsfériijkép

egy muniiáscsatádiól

Vékony kis asszonyka. Szinte csodálatos, hogy három erős, hangos vidám fiúgyereknek tudott életet adni. Munkásasszony. Egy a sok közül, akik a beosztási, az éjszakába nyúló háziasszonyi műszak katonái. 10 éves a legidősebb fiú, nyolc éves a kisebbik és két éves az utol. só. Pajkosak, örökké csínyeken jár az eszük, de kedvesek, simulékonyak, szóval, mint ahogyan anyjuk kifejezte magát, több velük az öröm mint a bosszúság.

Mochnács Sándar a Papírgyár munkása. Gépvezető, már tizennégy esztendeje. Megbecsült embere a gyárnak sztahanovista oklevéllel és jelvénnyel tüntették már ki. Jutalmait keresetét okosan használja fel. Teliesi befejezés előtt áll kétszobás tágas családi házuk. Itt azután nem jutnak összeütközésbe a gyerekek a házirenddel és a szülői szigorra is kevesebb szükség lesz.

A gyerekek a házépítés anyagi megterhelésének idején is mindig rendesen ruház- kodtak. Persze a jó beosztásra ezután is szükségük lesz, hiszen a házhoz jelentős OTP kölcsönt vettek fel. De mint Mochnácsné mondta, nem számít, a gyerekeknek meg kell kapniuk mindent amire szükségük van a fejlődésihez.

Persize annál többet is. Ezérr lesz a várható jutalompénzből karácsonyra diavetítő a gyerekek számára. Ugyan a legnagyobbik kapja, de hát a családban demokrácia uralkodik...

— És hogy birja mindezt időbeosztással:

— Hát nem nagy dolog, feleli szerényen Mochnácsné. Csak ki kell az időt ügyesen használni. Meg aztán a férjem is segít ha kell.

Íme egy gyorsfénykép epy mumkáscsaládról. Jónéhánv héttel ezelőtt más vonatkozásiban kellett írni a Mochnács családról. Örülök, hogc ezt az arcukat is megismertük és képet adhattunk két felnőtt meg három gyerek egyszerű, de szép hétköznapjairól.

csahg-csuni munkáscsalád gyermeke. Mozdonyvezetőnek készül, s végtelen büszke arra, hogy megérkezésünkig gondoskodhat küldöttségünkről. Nagy kitüntetés ez számára, s annál inkább örül, mert magyarokkal most találkozott életében először, — bár sokat hallott hazánkról, népünkről.

Természetesen beszélt, tiszta szeméből derű sugárzott, arca bájos volt és mindig mosolygott. Kedvesen, egyszerűen, őszintén mondta el a család múltját, jelenét, dicsérte az új lakást, amelyet a csang- csuni gyártól kapott édesapja. Szép, nagyon szép, fürdőszoba is van benne, — így mondta. És búcsúzóul megkért: adjuk át üdvözletét a magyar fiataloknak. Kezet fogott mindannyiunkkal, s ment az étkező kocsiba, előkészíteni az ebédet;

A földesúr»

az asszony és a szamár

Ebéd közben — mint utunkon többször is — vicceket mondtunk kedves kínai barátainknak. Az az érzésem, hogy ez állította legnehezebb feladat elé tolmácsainkat. Jó tett helyébe jót várj: válaszul a régi kínai életből vett történeteket mondtak el. íme az egyik:

A földesurat mély szomorúság érte: meghalt csinos, fiatal felesége. Napokig nem lehetett megvigasztalni, pedig jöttek az ismerősök. — szomszédok és igyekezte* enyhíteni nagy fájdalmát. A szűmszédasszonv a lepliohh

módszerhez folyamodott: — Uram, miért szomorkodsz, ne busulj, hozzád adom a leányomat. Másoktól is kapott hasonló ajánlatot. Nem is sokáig habozott, megnősült és élte tovább megszokott életét. Később újabb nagy veszteség érte a földesurat: vész pusztította jószágait. Ismét sírt és panaszkodott. Ismét jöttek a szomszédai, barátai és vigasztalták. Ezúttal azonban nem derült mosolyra arca. Vigasztalanul zokogta: amikor a feleségemet vesztettem el, nyomban utána ajánlottak másikat, egyszerre többet is. Most mindenki csak vigasztal, de senki sem ajánl másikait. Ez a veszteség pótolhatatlan.

Egy másik: két asszony beszélget a gyerekekről. Az egyik a következőket mondja: a fiam az szorgalmas és sok örömet szerez nekem. De a felesége, a menyem, az állandóan bosszant. Mindig elcsen valamit az éléskamrából és elviszi az anyjának. És a lányod? — kérdezi az asszony. Ó, az kedves gyerek, — mondja az asszony felvidulva, ő mindent elkövet, hogy segítsen nekem. — Ami élelmiszert az anyósánál talál, titokban elcseni és elhozza;

Ismerkedés az autógyárral — filmvászonról

Ebéd után aludtunk egyet, s arra ébredtünk, hogy: „Készülődjünk, mindjárt megérkezünk Csangcsunba.” A fogadtatás, mint mindig, most is kedves és baráti volt. A várt negyven fok helyett csupán mínusz 20 „frissítette” a hosszú utazástól ernyedt tag-1 jainkat. A jól fűtött szállodát azonban hamarosan feledtette’ a kinti hideget, s vacsora után nyomban ismerkedni ( kezdtünk a város és a tartomány érdekességeivel: jóné-[ hány kisfámét néztünk meg. Ez egyébként általános jelenség volt. Bármelyik tartományban, nagyvárosban jártunk, megérkezésünk után nem sokkal lepergett előttünk úgyszólván az egész tartomány élete, eredménye — rövid órák alatt filmekről. A kínai filmművészet — erről később részletesen szó lesz — megkapóan követi a nép életét. A Csangcsunban bemutatott filmek közül a legérdekesebb az ottani autógyár eredményeiről, büszkeségéről, az első kínai személyautók gyártásáról szól. Nehéz visszaadni milyen büszke a kínai nép új technikai sikereire. A kínai munkás nem is olyan régen a közlekedés és szállítás kezdetleges formáit ismerte csupán: hátán hordta a terhet, kétkerekű

kocsiban húzta földesúrit

I

Immár áramvonalas autók gyártásán törheti fejét, hogy a hatalmas ország nemzeti ipara mielőbb rátérhessen a korszerű személyautók sorozatgyártására. Láttuk a filmeket, — ismertük a gyárat és az embereket. Annál nagyobb élmény volt másnap reggel személyesen megismerkedni velük.

Lovászi Ferenc

íPaIví Irzvrr \

elvárja tőlük. Bár a szorgal- i

masak kivétel nélkül megér- < demelnék, hogy követendő t példaként felsorakoztassuk 2 nevüket — mindössze néhá- 1 nyukéra szorítkozhatunk. Ma- í jor Teréz tsz-lányt, Jándi ; Károly cukorgyári ipari ta- I nulót, Kiss Emilia gyógyszertári dolgozót. Vágó Ro- ( zália középiskolai tanulót, ] Földi Rozália tanácsi dolgozót s testvérét: Földi István fmsz-boltost, valamint kar- , társát: Urbán Jánost sosem hívják hiába társadalmi mun- j kára.

Velük szemben — például — Szabó Ignác csak mint tanácsi dolgozó vett részt a munkafelajánlás teljesítésében; mint kiszista, távolmaradt. Molnár Hona földművesszövetkezeti adminisztrátor is sokkal inkább érdeklődik a „demier crie” divatcikkek, mintsem a kiszesek- hez méltó feladatok iránt. —

1 Különös, hogy az Erdőgazda- yságnál tisztes jövedelemre szert tévő Kas Sándor is a [visszahúzódók közé tartozik, t A tószegi ifjúkommunisták 1 megfigyelése szerint jobba- ' dán az aránylag idősebbek tartózkodnak a társadalmi

• munkától; jóllehet helyesebb i lenne a huszonhetedik évét ’ betöltött Tamás Mihály

■ FÜRFA-dolgozó példáját kö- 1 vetniök. Vagy altár a meg- ' lettek közül Szabados And- ’ rás és Nagypól István szö- 1 vetkezeti gazdákét. ,

\ Mindezek ismeretében első ; hallásra hihetetlennek tűnik,

; hogy Tószeg kiszesedt járási ; szinten is

■

I JOGGAL EMLEGETIK A

3 - I LEGJOBBAK KÖZÖTT.

B ----- ■ ...

•

; Eredményeik alapján kétség- ; telemül méltók a megbevsü- ; lésre. A VIT-bozzájárulást ; nem „zsebből” hanem érté- ; kesebb módon: társad-ilmi ; munka végzésével teremtet- -ték elő. Párt- és tanácsi dol■ Igozókkal együttműködve 50 1 lézernél több téglát emeltek

■ tjki elhagyott kutakból, hasznosítottak romépületek le■ I bontásával, szállítottak a I gyárból rendeltetési helyére: la Dózsa Tsz-be. Ugyanott I resztvettek az ötszáz férőhe- \ lyes sertésszállás alapozásá- !ban, a betakarítási munká; ü ban. A százas tehénistálló ’ »sínéit az ifjúkommunisták 1£ betonozták helyükre, ugyan- l£ők végezték a cserepezést. A £ Fürst Sándor-utca laposba peső részén valóságos parkot 1P telepítettek akácokból — ösz- •Pszesen mintegy 800 fát tettek >£ földbe.

' P Összefogásuk mérhető ér- etekét legalább négyezer tár- ! hsadalmi órára kell becsül- Pnünk — még többet érő azonszövetkezeti városban hét

I

aprómagcsépló dolgozhatna, de kedden csak három dol- i gozott. Több gépállomáson hasonló a helyzet.

Szolnok megyében a tsz- tagokat és a traktorosokat nem kell ma már a jó munkára bíztatni. A vezetők mindig tudják, hol szorít legjobban a cipő. Az aprócmag- cséplésnél most nagyon szorít. Valószínű, úgy szervezik meg a gépállomások vezetőivel karöltve a munkát, hogy napokon belül alapos változás történjék. A gépállomások ne fukarkodjanak a segítséggel. Annál jobb, minél előbb zsákba kerül a lucerna és a vöröshere mag. A milliók nem maradhatnak a kazlakban és a rengeteg ember fáradságos munkája nem mehet veszendőbe.

A mi vidékünkön termelt lueemafajták minősége kiváló. Külföldön is, de idehaza más megyékben is keresik és szívesen vetik. Ezenkívül Szolnok megye erősödő, fejlődő termelőszövetkezeteinek szintén sok vetőmag szükséges. Jövőre több állatot akarnak tartani, a több állatnak pedig több takarmány kell. A lucerna nemcsak kiváló takarmány, hanem talajerőgazdagító növény is. Fejezzük be tehát ezt a munkát is becsülettel.

— hanem az, hogy az emberek szebb, mutatósabb házakat akarnak építeni maguknak és ezért minden előírás- és megkötés dacára manzárd tetőket ácsolnak az előírt sátortető helyett. * *

Miért előírás az, —_ kérdezték a megye vezetői —, hogy manzárd tetővel nem építhetnek a kislakás építők? Az illetékes szakemberek elmondották, hogy pár éve a Tudományos Akadémia bizottsága járt erre és megállapította, hogy az Alföld hagyományos építésmódjának jobban megfelel a sátortető. Ezenkívül mondották, kevesebb faanyag szükséges hozzá. Ekkor azonban kiderült, a végrehajtó bizottság tagjai mind szakemberek a tetők terén — megállapították, hogy igaz ugyan: mennyiségre

több kell a manzárdhoz, ugyanakkor azonban — és ez a lényeges — minősége gyengébb, bontásból származó, rövidebb fa is megfelel. Tehát gazdasági szempontból is előnyös ez az építkezési megoldás. Ami pedig az esztétikát illeti: a manzard-megol- dás mindenkinek tetszik.

így a megyei tanács végrehajtó bizottsága határozatot hozott arról, hogy a jövőben — természetesen az általános építkezési és esztétikai szempontok figyelem- bevételével — mindenki szabadon húzhat házára manzárd tetőt.

Bizonyára van ezernyi sok más jel, amely azt tükrözi, hogy a népi demokratikus államhatalom alapvető célja a dolgozók életének szebbé, jobbá tétele. De mégsem mehettünk el szó nélkül e kis bizonyíték: a manzárd tetők mellett.

___________ — bd —