Szolnok Megyei Néplap, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-17 / 270. szám

1959. november 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nagyobb önállósággal, több saját erővel a korszerű, szocialista mezőgazdasági nagyüzemek kialakításáért Kormányhatárosat a termelőssövetkesetek gazdasági meg­erősítéséhez és fejlesztéséhez nyújtott állami támogatásról tott beruházási hitelt a .‘övé­ben is túlnyomórészt a közös tehénállomány elhelyezésére szolgáló istállók építésére fordítsák. A határozat hang súlyozza, hogy a növendék­állatok, továbbá a sertések és baromfiak elhelyezésére egyszerű épületeket emelje­nek saját erőforrásaik legte! jesebb kihasználásával. Azok ban a megyékben, ahol ki­emelkedő jelentőségű a ser­téshús-árutermelés, a kereteik elosztásánál a sertéstartássá: kapcsolatos beruházásokat előnyben kell részesíteni. Az állam továbbra is haté­kony támogatást nyújt a termelőszövetkezetek szer­vezeti megerősítéséhez, a vezetés megjavításához. A határozat értelmében az újonnan alakuló, vagy egyéb­ként arra rászoruló termelő­szövetkezetek, — amennyi­ben a vezetést saját erejük­ből nem tudják megoldani — az elnöki feladatok ellátására felkérhetnek és elnökké vá­laszthatnak olyan dolgozókat, akik politikai képzettségük­nél, rátermettségüknél és gya­korlati ismereteiknél fogva a szövetkezet irányítására alkal­masak. A felkért és megvá­lasztott elnököt a közgyűlés által megállapított munka­egység-részesedés és egyéb járandóság illeti meg és ezt a javadalmazást az állam tá­mogatásként három éven át kiegészíti. Nagy súlyt helyez a határozat a közös gazdasá­gok szakszerű irányítására, s kimondja, hogy az 500 ka- tasztrális holdnál nagyobb, továbbá a nagyüzemi kerté­szettel, gyümölcstermeléssel, illetve öntözéses gazdálkodás­sal foglalkozó kisebb termelő­szövetkezetekben agráregye­temi, vagy főiskolai végzett­ségű, de legalább techniku­mot végzett mezőgazdasági szakembert kell állandó jel­leggel foglalkoztatni. E szak­emberek munkaegység-része­sedését és egyéb járandóságát az érvényben lévő gyakorlat alapján az állana támogatás­íént két éven át kiegészíti. A 'elkért és megválasztott el- lököt, az alkalmazott mező- gazdasági szakembert (agr> lómust, könyvelőt) ezenkívül ;gyéb kedvezmények is meg­illetik. Termelőszövetkezeteink nö­vekedésével fokozódik az az igény, hogy a szövetkezetek a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek üzemszervezési és üzemrendezési tapasztalata­inak felhasználásával gazdál­kodjanak. Ennek elősegítésé­re a megyei tanácsok végre­hajtó bizottsága mellett — ta nácsadó szervként — tizenöt- tagú termelőszövetkezeti, — üzemszervezési szakbizottsá­got alakítanak. A bizottság elnöke a megyei tanács me­zőgazdasági ügyekkel foglal­kozó elnökhelyettese, tagjai a mezőgazdasági intézetek é ; intézmények, állami, kísérle­ti, tan- és célgazdaságok üzemszervezési képzettséggel és gyakorlattal rendelkező dolgozói, továbbá tapasztalt, szakképzett termelőszövetke­zeti vezetők. A termelőszövetkezeti moz­galom fejlesztésében és megszilárdításában elért si­kerekben különös érdeme van ipari munkásságunk, az állami, kísérleti, tan- és célgazdaságok, a mezőgaz­dasági kutató és szakokta­tási intézetek, továbbá az erdészeti, vízügyi és egyéb szervek patronázs munká­jának. Ezt a tevékenységet a kor­mány továbbra is igen fon­tosnak tartja és határozatá­ban megállapítja, hogy a pat­ronálok fő feladata a terme­lőszövetkezetek vezetésének támogatása — A patronázs- mozgalom a termelés és az árutermelés lényeges foko­zására, a beruházások támo­gatása révén az állóeszközök növelésére, a vezetés, a belső szervezeti élet és a szo­cialista törvényesség fejlesz­tésére terjedjék ki, A 3004/2-es kormányhatá­rozat az eddigieknél nagyobb mértékben ösztönzi a ter­melőszövetkezetek tagságát arra hogy az állam gazda­sági segítségét, a rendelke­zésükre bocsátott kedvezmé­nyeket a helyi adottságoknak megfelelően okosan kihasz­nálják saját anyagi eszkö­zeiknek kiegészítésére, a kor­szerű követelményeknek meg­felelő jól jövedelmező szo­cialista mezőgazdasági üze­mekké fejlesszék gazdasá­gukat, s így mind nagyobb vonzóerőt gyakoroljanak a még egyénileg gazdálkodó parasztságra. (MTI.) .,. van itt minden bőven, mutogatja az elárusító kislány a kunszentmártoni földművesszövetkezet önkiválasztó edény­boltjában Nánási László országgyűlési képviselőnek, aki a közelmúltban ott járva az áruellátás után érdeklődött L A termelőszövetkezetek számszerű növekedésében, szervezeti és gazdasági meg­szilárdításában az idén je­lentős eredményeket értünk el. Különösen régi termelő- szövetkezeteink növelték to­vább ebben az évben gazdál­kodásuk színvonalát és a tagság jövedelmét. E jelentős fejlődéshez hozzájárult a 3004/1958^ valamint a 3004/1/1959. számú kormány­határozat is.­A termelőszövetkezetek fejlődésében bekövetkezett változás, a kis- és középpa­rasztok tömeges belépése és a termelőszövetkezetek gazda­sági megerősödése új helyze­tet teremtett. Ennek követ­keztében szövetkezeteink ma már nagyobb saját erőforrá­sokkal rendelkeznek, ame­lyeknek az eddiginél fokozot­tabb és ésszerűbb felhaszná­lását az állam sokoldalú gaz­dasági segítséggel egészíti ki. A kormány támogatása arra irányul, hogy a termelőszö­vetkezetek mielőbb belterje­sen gazdálkodó és jól jövedel­mező szocialista mezőgazda- sági nagyüzemekké váljanak. Ezt a célt szolgálja a magyar közlöny legutóbbi számában megjelent 3004/2/1959. számú határozat a termelőszövetke­zetek gazdasági megerősíté­séhez és fejlesztéséhez nyúj­tott állami támogatásról. A legnagyobb segítséget az új és területileg megnövekedett termelőszövetkezetek kap­ják. Jelentős támogatást nyújt az állam a termelőszövet­kezetek belterjes gazdálko­dásának kialakításához. Különösein nagy súlyt he­lyez a határozat a szövetkeze­tek talajerőgazdálkodásának fejlesztésére: kedvezménye­sen kapják a zöldtrágyázás­hoz szükséges vetőmagot, s műtrágyaigényüket az állami gazdaságok mellett az egyéni termelőket megelőzve elégítik ki; Az ez évben alakult, vagy jelentős területtel megnöve­kedett termelőszövetkezetek­nek az alakulást, illetve te­rületnövekedést követő két éven át továbbra is a nitro­gén-műtrágya vételárából 25, a foszfor-műtrágyáéból 50, a káli-műtrágya vételárából pe­dig 75 százalékot engednek ei, A talajjavításhoz szüksé­ges anyagokat a rendeltetési állomásra szállítva az állam továbbra is térítés nélkül biz­tosítja a termelőszövetkeze­teknek, s viseli a gépi talaj- javítás költségeinek 50 szá­zalékát. Igen számottevő a nagy­üzemi gyümölcs- és szőlőter­mesztés kialakítását elősegítő kedvezmény. Hitelelengedés­ben részesülnek többek között azok a termelőszövetkezetek, amelyek rendszertelenül tele­pített sűrű gyümölcsösüket felújítják, illetve amelyek parlagterületeken legalább 10 katasztrális hold nagyságú gyümölcsöst, vagy szőlőt te­lepítenek. A megállapított fel­tételek teljesítése esetén a telepítésre fordított összes költség 80 százalékát kitevő hitel engedhető el. Az öntö­zött területek növelését első­sorban a meglévő öntöző- rendszerek és berendezések megfelelő kihasználásával kell biztosítani. Gondoskod­ni kell az egyszerű vízszer­zési lehetőségek megfelelő hasznosításáról. Ennek előse­gítésére a termelőszövetke­zetek ugyanazokat a hitelel­engedési kedvezményeket kaphatják, mint az új öntöző­telepek építésénél. A növényvédelem hatéko­nyabbá tétele érdekében a termelőszövetkezeteket ellát­ják nagyüzemi növényvédő gépekkel és a gépvásárlást hi­telnyújtással is előmozdítják, Azok a termelőszövetkezetek, amelyek kártevőktől mentes terményt, illetve terméket ál­lítanak elő, a feltételek telje­sítése esetén — a rézgálic ki­vételével — a növényvédő- szerek árából 30 százalékos visszatérítést kapnak. Fontos intézkedést tartal­maz a határozat a termelő­szövetkezetek állatállomá­nyának fejlesztéséről is. Legfőbb feladatként a sa­ját tenyésztői munka fokozá­sát és a háztáji állatállo­mány szaporulatának megvá­sárlását jelöli meg, A közös szarvasmarha-állomány saját erőből történő fejlesztésének elősegítésére a termelőszö­vetkezetek hitelt kaphatnak és hitelelengedésben részesül­hetnek. A közös állomány növelése érdekében a terme­lőszövetkezetek kössenek szer­ződést tagjaikkal a háztáji gazdaságokban tartott jómi­nőségű borjak felnevelésére. A termelőszövetkezetek a te­nyésztési célokra nem meg­felelő, de szaporításra még alkalmas teheneket s üszőket legalább egyszer borjúztas- sák le, s utána hizlalják meg az anyát is, a borját is. A ha­tározat intézkedik a közös sertés-, juh- és baromfiállo­■ mány fejlesztésének állami t támogatásáról. Továbbra ist : középlejáratú hitelt nyújta­nak a termelőszövetkezetek­i be bevitt jószág ellenértéké­• nek kifizetéséhez, valamint ■ az új és a területileg meg­növekedett termelőszövetke­; zetek részére tenyészállat-ál- > lományuk kialakításához. A határozat hangsúlyozót- ‘ tan rámutat arra, hogy a ' szövetkezetben termelt gyü­- mölcs- zöldségfélék átvételé­• re ösztönző szerződési feltéte- ‘ leket kell megállapítani és ; gondoskodni kell arról, hogy ’ a szerződésre lekötött egész • területről származó árumeny- ‘ nyiséget — amennyiben az a ' minőségi követelményeknek 1 megfelel —, átvegyék. Az ipari központok zöldség­es gyümölcsellátásának ja- ' vitása érdekében mód van arra, hogy a termelőszövet- kezetek közvetlenül kösse­nek szerződést kiskereske­delmi vállalatokkal, föld- ’ művesszövetkezetekkel, in­; tézményekkel, a mezőgaz­’ dasági termelőszövetkeze­' tek az évi kiadásokhoz | szükséges pénzügyi alapot az áru szerződéses leköté- ’ sével szerezhetik meg. Szerződés esetén a régi termelőszövetkezetek a vár- 1 ható bevételek 60 százaléká- ' nak, az új és megnövekedett ' termelőszövetkezetek pedig a szerződéses fedezet 80 száza- . lékának erejéig rövidlejára- . tú hitelt kaphatnak. Ez a hi- . tel lehetőséget nyújt a mun- . kaegységelőleg fizetésére is s Amennyiben a termelőszö­t vetkezet teljesíti, illetve túl- : teljesíti a száz holdra jutó ■ árútermelési mutatót, hitelei- : engedést kap. 'r Ha esedékes hitele nines, a kedvezményként kapott ösz- szeget a szövetkezet beruhá- [ zási számláján kell jóváírni . Ezt az összeget a szövetkezel csak állóeszközeinek bővíté- ’ sére fordíthatja.- A határozat megállapítja ; hogy a termelőszövetkezetek- t ben végzendő gépi munka- továbbra is a gépál lomások ; feladata, ugyanakkor azon­ban az eddiginél nagyobt 5 mértékben teszik lehetővé a- saját gépvásárlást — Dehogy => nyugtatom meg. — Nagyon is örülök, hogy ilyen szép lakás előtt . találom, — A nyáron húztam fel, egész évben erre kerestem. Hat évig tsz tag voltam, — most beteges vagyok. Akármerre megyünk, min­denhol követnek. Mert hozzá­szoktak már a rendes élethez, de azért a gyanakvás él még közöttük. Nem olyan rég volt, mikor akkor járt jólöltözött ember a cigányvárosban, ha tolvajt, hamiskártyást ke­restek. S akik nem csinálták is, bizalmatlanok még, mert sokszor egy kalap alá vették őket. A kisérő csoport közül javasolja valaki: — Fehér Vendelhez tessék elmenni. — Az ki? — „A tanácselnökünk.’’ Vagyishogy Fehér Vendel cigányember, a Lenin Tsz egyik legjobb dolgozója váro­si tanácstag. S erre olyan büszkék, hogy tanácselnök­nek nevezik. Nem bántuk meg a Fehé­réknél eltöltött időt. A nyolc­tagú Fehér család , feje tíz éves tsz tag. Vele dolgozik a veje is. Asszonya éppen va­csorát főzött: lebbencslevest. Még többnyire ez járja: leb­bencsleves, paprikáskrumpli, de már rádió szól az egyelőre szegényes szobában, s a ve­tett ágyon ujságlapok olva­sásból félredobva. Egész délután róttam a dé­li külvárost, az egykori nyo­morúságos cigánytelepet, 4. lüldművesszövetkezet 6-os zegyesüzletének vezetőjével Antal elvtárssal is beszélget­em. ök látják el a cigány la-“ cosságot áruval. — Kenyér, zsír, cukor — e2 bgy nálunk, meg a cigaret- a. Különleges dolgokat még lem vásárolnak, de én is örü- ök rendszeres vevőimnek Horváth Lajos, Tyukodi Re- :ső tsz tagok feleségeinek ikik hónap elején, hónap vé- gén egyaránt ügyfeleink. — Megtanulnak beosztással él­ni, Szenzációt mutatni a rak­tárba invitál, — Tegnap hoztuk. Négy ver láda almát. Már csak hat var belőle. A városi tanácsnál még ér­dekesebb adatokra bukkanok fii déli külvárosban kétszáz itven munkaképes cigányem­ber él. Százhúsz rendszeresei dolgozik közülük. A többiét nagyrésze is időszaki mun­kás, — Hát ezt hogy csinálták' Mátyus elvtárs a múlt év tanácsülés jegyzőkönyvét te szi elém. Rendszeres napi rend a cigánykérdés Karca gon. Először munkafeltétele két teremtettek. A termelő szövetkezetek meggyőzése vol az első. Bizony, megtörténi felvették a cigányt tsz tag nak, előleget kért, aztán fe lé sem nézett a tsz-nek. D egyre több lett a kitartó, be csületes munkások száma. íme. Feltárcsáztuk a tér melősgpvetkezeteket. a Le UUUUUUUU I >s ninben Farkas Ilonának 228 [ 1, munkaegysége van ezidén,! :- Ordas Bélának 348, Fehérj i* Kálmánnak 343. A November[ 7-ben jelenleg huszonkettőn! ,z dolgoznak. Nyáron egy zsép-| lőgépet teljesen ők szolgáltak: g ki. A Május 1 — akkori Tán-j [_ csics — már a városi tanács-^ ^ pál előbb napirendre tűzie a’ cigánykérdést. c> S ez volt a lényeg. A mun-r kára szoktatták őket. Munka ~ nélkül sem segélyt, sem más *•" előnyt nem élvezhettek. Mi-, helyt dolgozni kezdtek ártézi; kutat, járdát kaptak, s hama-í rosan a kövesutat is bekötik n hozzájuk. Ugyanakkor a iör- n vény szigorát sem nélkülöz­ték. Ingyenes portát, OTP kö;-' csont kaptak az építők, kul- turcsoportot alakítottak kö-' zöttük, sőt Varga Elemér; benn a városban, a Liget ut- " cában jutott lakáshoz, de a . dögkutat betonnal lezárták, . szigorú TBC szűrést rendel­tek el, nem engedélyezték a putriépítést, s állandóan be- ; - számoltatják a munkakerülő­id két: hol járnak, mit csinál- 5- nak, miért nem dolgoznak, i- A munkaalkalomról értesítik a- őket. A könnyelmű életmód s- lehetőségeit: kártyavetést, fe- 5- ketézést büntetik. jj1 Hogy nehéz? Nagyon ne- g’ héz. Sokszor csalódnak, — e- máskor kellemes meglepetés! éri a vezetőket. De az ered- e‘ meny már nagy. A déli ré- r_ szén eltűnik a cigány város, e- Borzák Lajos A termelőszövetkezetek cséplőgép és gabonakom­bájn kivételével a korábbi megkötések nélkül megvá­sárolhatnak bármilyen me­zőgazdasági erőgépet, mun­kagépekkel együtt. A termelőszövetkezetek a traktorokat elsősorban saját erőből szerezhetik be. Azok a termelőszövetkezetek, ame- 1 lyek a gépeket nem tudják teljesen saját erőből megvá- ' sárolni, anyagi erejükhöz ’ mérten a vételár 75 százalé- | káig terjedő, hat-nyolc éves ’ beruházási hitelt vehetnek ‘ igénybe. A gépállomásők kö­telesek a termelőszövetkeze- ! tek részére a szükséges gép­javításokat a kedvezménye­sen megállapított díjért el­■ végezni és üzemanyaggal, il­■ Letve alkatrészekkel is segí- | térni. ' A határozat intézkedik a gépimunka díjtételeiről, — amelyeket a régi, az új és a területileg jelentősen megnö­vekedett termelőszövetkeze­teknél különböző mértékben | állapít meg. A szántás díja ' normálholdanként az új és ' területnövekedésük mértékéig — jelentős területtel megnö­vekedett szövetkezetek részé­re gazdálkodásuk első évében 60 forint, a második évben ■ 80 forint, a régi termelőszö- ; vetkezetek részére pedig 100 i forint. Az ekével végzett tar­■ lóhántás díja holdanként az ■ első évben 30 forint, a máso­■ öik évben 40 forint, a régi 1 termelőszövetkezeteknek pe­■ dig 50 forint. A tárcsás tar­■ lóhántás díját ennek megfe­■ lelő arányban állapítják p meg. A traktorral végzett • szállítási munkák díja órán­ként az új és — területnöve­kedésük mértékéig — a meg­1 növekedett termelőszövetke­zetek részére az első évben 18, a második év-ben 24, a ré- ; gi termelőszövetkezetek né- ‘ szére Dedia 32 forint. — A kombájnaratás díja egysége­sen ho1 dánként 180 forint, az 1 aratógéppel történő aratás ' díja holdanként 130 forint. A 1 gabonacséplés díja változat­■ lan marad. , A gépállomási dolgozók a a termelőszövetkezetek ter­méseredményeinek növelé­sében és a gazdálkodás fej- lesztésében anyagilag is fo-.j □ kozottabban érdekeltté vá!-| 5 nak azzal, hogy a termelő-" □ szövetkezetek a náluk dol-A ■L gozó traktorvezetőket — a" £ tervek túlteljesítése esetén-., C — jutalomban részesíthe-S E tik. ­i 1 fi ű| A saját erőből történő be-i r ruház ások elősegítése érdeké-á L ben az új kormányhatározat! Pl 960-tól kezdve beruházásig; C kedvezményeket biztosít. Ki-at -mondja többek között, hogyp ‘~a hároméves, vagy annál ré-1 i/gebben működő termelő sző-1 ■p vetkezetek, ha az évenként| □ kiosztásra kerülő jövedelemi,| •C10 százalékát meghaladói ^mértékben eszközölnek saját! ■ ; erőből beruházást, a 10 szá-p ■ - z-alékót meghaladó saját erő-| ■'□bői beruházott összeg mérté-|| ■.ükéig hitelelengedésfoen része-| ■^sülnek a beruházás esztende-| ’□jében. Az első- és másodéves« -ütermelőszövetikezeteknél a| ‘□kedvezmény a saját erőből! .□eszközölt beruházásaik teljes! -j=jösszegéig terjedhet. A hitel-" ‘□elengedés mértéke sem a ré- ■□gi sem az új termelőszövet-1 □kezeteknél nem haladhatja? "ümeg az év folyamán megvág •□lósított összes beruházásoké ^értékének 50 százalékát. | □ A nagyüzem! szocialista' ‘pgazdaság kialakításához szük-| □ séges beruházási feltételek jj "q megteremtése, valamint aj ' jű termelőszövetkezetek álló-/ ’□alapjainak növelése érdeké-* "□ben a határozat előírja: to-| ■Dvábbra is szem előtt kell tar-| □tani, hogy az építési anyag-f sPzal közDonti készletből ellá-‘: I \ 1 essék választani...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom