Szolnok Megyei Néplap, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-14 / 268. szám

4 SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 1959. november W. TU 11 HE VE a népitánc-mozgalom tükrében TURKEVE megyénk népi­tánc mozaglmában jelenté­keny szerepet tölt be. E moz­galomba való bekapcsolódá­sát egyrészt a történeti ha­gyományok, másrészt a lako­sok foglalkozásával járó adottságok és lehetőségek biztosították. Mindehhez né­hány lelkes népművelőre volt szükség, akik felkarolják a táncszeretetet. — Az eredmé­nyek azt mutatják, hogy Tur- kevén vállalkoztak erre a fel­adatra. Mint történeti hagyományt említik meg az országoshírű Egres-Kiss Lajos verbuválót, akinek szépséges, délceg tán­cát a múltszázad közepetáján az egész ország megcsodálta. Egres-Kiss Lajos turkevei ár­vafiú volt. Katonaidejének kitöltése után sem szakított a tánccal, hanem szülőváro­sába hazatérve, a dülőúton is oktatta, tanította a hozzá- sereglő táncolni akaró fiata­lokat. Munkájának, táncsze- retetének Györffy István ál­lít emléket a Nagykunsági Krónikában. A NÉPITÁNC-MOZGA- LOMNAK jó melegágya volt Turkeve. A város határában élő nagyszámú pásztornép szerette a táncot. Ecsegpusz- tán, Kórézugon, ahol hatal­mas szarvasmarha-gulyák, ménesek, kondák és juh- nyájak legeltek, szintén ha­gyományossá vált a tánc. A pásztorok apáról-fiúra hagy­ták ősi táncaik egy-egy fosz­lányát. Egész pásztornemze­dékek alakultak ki: Tinták, Hollósiák, Szilágyiak, Vadok stb. Ezek, ha később fel is hagytak az ősi foglalkozásuk­kal, táncaikat megőrizték és utódaiknak továbbadták. Saj­nos, a táncok összegyűjtésé­vel elkéstünk egy kicsit, de azért maradtak ránk elég szép számmal olyan táncle­mezek, amelyek a pásztor­KERESZTREJTVÉNY Közismert idézetek táncok és a verbunk jellegét tükrözik. Ezzel magyarázható az is, hogy az 1930-as évben meg­indult gyűjtőmunka elsősor­ban a pásztorok által járt táncok gyűjtésével kezdő­dött. Az első népitánc cso­port még általános iskolás gyermekekből alakult meg 1932-ben. „Pásztorjelenet” — címen sikert aratott. Mező­túron, Kisújszálláson és Jász­berényben is nagy volt a si­kerük. Erre az időszakra jel­lemző, hogy az ecsegpusztai pásztomapon, valamint az egy évvel később megrende­zett gyomai pásztomapon ez a kis csoport reprezentálta a pásztorhagyományokat. Ek­kor még nem a néphagyomá­nyok értékével, hanem in­kább az egzotikus látnivaló­val arattak sikert. Ettől az időtől kezdve vált divatossá a népitánc a műkedvelő elő­adások műsorán. A FELSZABADULÁS hoz­ta meg a komoly fejlődési lehetőséget, a népitánc és ál­talában a néphagyomány megbecsülését. Az ifjúsági szervezetek alaposan felké­szültek az 1948-as centená­riumi kultúrversenyekre és kiemelkedő eredményt is ér­tek el. A területi, járási és megyei versenyek után a tur­kevei tánccsoport a Gyulán megtartott országos döntőbe is feljutott. A legnagyobb sikert az együttes a „Turkevei pásztor- táncokr-kal és a „Turkevei sámlis-tánccal” aratta. Ettől az időtől kezdve a turkevei népitáncosok minden évben rendszeresen szerepeltek a kultúrver senyeken, a sereg­szemléken és a bemutatókon. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy mindenütt az élvonal­ban. Kiemelkedő eredménye­ket értek el az 1951-es fa­lusi és városi kultúrverse- nyen. A falusi csoportban a 1 2 3 4 6 A f 8 9 10 i!H 11 m m 12 üli ta Ilii 14 16 16 [fii 17 ia 19 :::: :::: 20 iüi 21 22 23 24 Ilii 26 26 üti 27 28 29 HB 30 üti 31 m 32 :::: ■■■■ MII ::i| ■«■fl 33 m 34 35 Hit 34 37 Üti 38 39 40 süt 41 42 Hí* 43 44 !»§ 46 46 ssss ■■■■ ■■■■ 47 { __ iü i 48 üti 49 60 Hit \%t 61 HH 52 üli 53 64 m JsS túrkevei Vörös Csillag leány­csoportja megszerezte a me­gyei első díjat. A városi cso­portban pedig a „Turkevei lakodalmassal” második díjai szereztek a turkeveiek. 1953- ban a Turkevei csigataposó- val szintén megyei elsők let­tek. Nagy sikerrel szerepel­tek még a művészeti együt­tesek budapesti bemutatóján a Fővárosi Operett Izinház- ban. AZ 1956-os Ságvári Kultu­rális Seregszemlén a Műve­lődési otthon tánccsoportja ezüst érmet nyert a Kevi pá­ros, a Szlovák leánytánc, a Karcagi csárdás és a Román tánc című számaival. — A nagykun napok verse­nyén a karcagi és túrkevei párossal asz első díjat nyer­ték el. 1957 decemberében pedig ugyanezekkel a szá­mokkal a SZÖVOSZ kong­resszusán Budapesten az Er­kel Színházban léptek fel, ahol a kongresszusi nagydíj­jal tüntették ki őket. Az együttes azóta már szá­mos helyen — így többek között Szolnokon, Hatvanban és Budapesten is — több al­kalommal szerepelt. A tán­cosok, ha el is kerültek a vá­rosból, nagyobb részük még ma is aktívan támogatója a mozgalomnak. M. A tea-fel dolgozás automatizálása Grúz konstruktőrök elké­szítették a zöld tea feldolgo­zására szolgáló gépsort A teaiparban több ilyen gép­sort most alkalmaznak elő­ször. A gépsor elvégzi a le­veleik átgőzölésével és szárí­tásával, sodrásával és osztá­lyozásával kapcsolatos vala­mennyi fő műveletet. Az automata gépsor beállí­tásával a tea minősége meg­javul és a tea gyárakban dol­gozó munkások 60 százalékát más munkára lehet beosztani. A Magyar Szovjet Baráti Társaság, hazánk felszabadu­lásának 15. évfordulója alkal­mából szép kivitelű, 2.50 Ft. címletű emléklapot bocsájtott ki­Uú mwUáa - szánom-bhom A potyakedvelők körében császárként emlegették hosz- szú időn keresztül Bálint Ist­ván szolnoki lakost, A földművesszövetkezet já­rási központjában feltűnt va­lakinek, hogy Bálint túlságo­san nagy lábon él. Az 1. sz. bolt vezetőjénél meglepetés­szerűen leltározásra került sor, melynek végeztével 61 ezer forintos hiány mutatko­zott. Bálint „természetesen” ellenőrző leltárt kért. mely meglepő eredménnyel zárult: kétezer forintos többlettel. A két leltár között ugyanis je­lentős mennyiségű áru érke­zett a boltba, melynek bér vételezését a boltvezető el­mulasztotta. Bálint vezetői minőségében igen rugalmas árpolitikát folytatott — nevezetesen kö- zületek részére a hivatalos árnál magasabb összeggel számlázott törölközőt, tüskés drótot, ponyvát. Az így kelet­kezett többleten Buncsek Jó­zseffel osztozott. A szolnoki járásbíróság igen sok tanú és több szak­értő véleményének meghall­gatása után hozta meg ítéle­tét Megállapította, hogy Bá­lint István több mint 100 ezer forint értékű kárt oko­zott a földművesszövetkezet­nek, Buncsek József számlá­ját kereken 15 ezer forint terheli. Ezért őt az okozott kár megtérítésére, valamint két hónapi végrehajtható bör­tönbüntetésre és kétezer fo­rint pénzbüntetésre ítélte. A szabadságvesztésbüntetés alól az elítélt az 1959/12. tvr. ke­gyelmi rendelkezése folytán mentesül. Bálint Istvánt társadalmi tulajdon sérelmére ismétel­ten elkövetett sikkasztás és ártúllépés bűntettében mon­dotta ki bűnösnek a járásbí­róság. Ezért hét évi börtönre, mint főbüntetésre, 500 forint értékű vagyonelkobzásra, mint mellékbüntetésre ítélte, ugyanakkor öt évre eltiltotta egyes jogai gyakorlásától, egyben kötelezte az okozott kár megtérítésére. Az elítélt enyhítésért fellebbezett. A Nap kel: 6.46 h-kor, nyugszik: 16.10 h-kor. A Hold kel: 16.02 h-kor, nyugszik: 5.29 h-kor, ldőjárásjelen lés Várható időjárás: sok fel­hő, több helyen kisebb eső­vel. Mérsékelt délkeleti, déli szél. Helyenként köd. Az év­szakhoz képest enyhe idő. — Várható legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet, általá­ban 2—5 fok között, észak­keleten és a nyugati határ szélén helyenként gyenge fagy. Legmagasabb nappali hőmérséklet: 10—13 tok kö­zött. Távolabbi kilátások: Enyhe idő esőkkel. — PANNI ROBOGÓT nyert 43. heti lottószelvényével Csomós GyuLáné mezőtúri lakos. — VASÁRNAP nyitják meg Jászberényben a város 15 éves fejlődését bemutató kiállítást. A Jászmúzeumban rendezett kiállítást délelőtt 11 órakor Bacsa Ferenc, a váro­si pártbizottság titkára nyit­ja meg. — ÁLLATKAR érte a jászladányi Táncsics, a tisza- igari Petőfi és a jászjákóhal- mi Kossuth Tsz-t. Az Állami Biztosító a szövetkezeti gaz­dákat több mint 20 ezer fo­rint értékben kártalanította. — KÉT ÉS FÉLMILLIÓ forintot költ idén megyénk huszonnégy termelőszövetke­zete belső villamosításra. A közelmúlt napokban a fiatal törökszentmiklósi Ady, a kő­telki Ezüst Kalász, továbbá négy mezőtúri tsz-ben gyul­ladt fel a villanyfény. iiimimiiiMiiiiiiiiimniiiiiiiiuimiiiiiiiiiiiiii A lottó nyerőszámai: 14, 20, 29, 33, 34 — BEFEJEZŐDÖTT a nagykörűi Kossuth Tsz 48 fé­rőhelyes és a kunmadaras! Uj Barázda Tsz 98 férős tehénis­tállójának építése. Napokon belül sor kerül a műszaki át­vételre. — TOVÁBBI 30—40 VA­GON burgonya érkezik me- megyénkbe a téli szükségle­tek kielégítésére. — 28 ÉS FEL MILLIÓ TO­JÁST adott közfogyasztásra kilenc hónap alatt megyénk parasztsága. A fogyasztókhoz került tej mennyisége ez alatt az idő alatt 324 ezer hekto­liter. — TONNA-KILOMÉTER és üzemórák tekintetében nem használják ki kellően válla­lataink a gépkocsikat. A hi­ányosságok felderítésére — a megyei tanács építési és köz­ségfejlesztési állandó bizott­ságának javaslatára — a Né­pi El enőrzúsi Bizottság lát munkához. — JELENTŐS önköltség- csökkentést eredményezett a termelői árrendezés megyénk építőiparában és a vízmű vál­lalatnál. A csökkenés ará­nya megbízható szakmai becslés szerint eléri a 10 százalékot. — EGYMILLIÓ 61 EZER cserepet hordtak idén ha­vonta a karcagi téglagyár kemencéjéből. Tavaly mind­össze 718 ezret. — ÜJ FÜRDŐVEL, 50 mé­teres száritószlnnel bővül jö­vőre a jászkiséri téglagyár. Ugyancsak felújítják a te­lepvezetői épületet, a szárí- tószineket és a kemencét. — SZÖVETKEZETI vásárt rendeznek Tiszafőldváron. A földművesszövetkezet kere­ken négy millió forintos áru­készlettel vonul feL — SZIGLIGETI Színház mai műsora: este 7 órakor Nebáncsvirág, — Jászapát in: Megperzselt lányok. Nehéz-e megmozdítani az embereket ÍJSOKÁJS? Sötétben érünk a tiszaino- kai művelődési otthon elé. Néhány perc múlva hat óra. Ismeretterjesztő előadás len­ne az új paraszti életforma kialakulásáról. Szerencsénk­re éppen most ér ide motor­ján Tyihák Zoltán művelődé­si otthon igazgató. — Nem itt lesz az előadás, hanem a tsz olvasótermében — közli velünk. Tanterem nagyságú helyi­ség az olvasóterem. Fűtetlen, ajtaján szél dudál be, jobb időkben kitörte valaki egy üvegét. Néhány fiú ping-pon- goák, mások nézik. Emitt a sarokban pár kislány, népi táncosok ruhájuk után ítélve. Próbájuk lesz. Három mama VÍZSZINTES: L Idézet; Jókai, „Enyém, tied, övé” c. művéből (ut. kocka két betű. Beküldendő rész). 11. Ope­ra részlet. 12. Mutató szó. 14. Mezőgazdasági szakember. 18. Kötőszó. 20. Iratközvetítés. 21. Bírói eljárás. 22. Kettősbetü. 23. Ritka rövidített női név. 25. Túl­oldalra megy. 21. Juh. 28. Időhatá­rozó. 30. £AL. 31. Gáz. 32. Női becenév. 33. Helyhatározó. 34. Névelővel évszak. 36. A függ. 17. folytatása (beküldendő rész). 38. Mutatószó. 40. Futball játék cél­ja. 41. Papi ruhadarab. 43. Hely­határozó. 44. Azonos mással­hangzók. 45. Elfed. 47. Napszak. 48. A gyümölcs szedés előtti ál­lapota, fonetikusan. 49. Jel, latinul. 51. Népfaj. 53. El­beszélő költemény. 55. Idézet; Arany János „Tetemrehívás”- ából (beküldendő szöveg, a. koc­ka kettősbetü). FÜGGŐLEGES: í. Növény. 3. Korszak. 4. Ma­dár. 5. Állat testrésze. 6. Vasúti kellék. 7. Bizakodik. 8. Hegyes szerszám teszi. 9. A E S. 10. AAAAAAAAI! 13. Idézet; Arany János „A walesi bárdok” c. köl­teményéből (beküldendő szöveg). 15. Gyilkolta (ék. hiány). 16. Gép­kocsi márka. 17. A függőleges 13. folytatása. 19. Dunát és a Balatont összekötő csatorna. 22. Három Idegen nyelven. 24. A vlzsz. 55. folytatása (beküldendő szöveg). 26 .Szerencsét hozó tárgy. 27. Ritmusa. 29. Cselek­vés. 31. Férfinév. 35. Lakoma. 36. Elektromosságban teljesít­mény. 37. Billiárd kellék. 39. Helyhatároző. 41. Ingatlana ke­verve. 42. Egy meghatározott helyre lép. 45. Keletkezik. 46. Zöldségféle (ék. hiány). 48. ERN. 50. Cooperation a hinduk jel­szava. 51. Azonos magánhang­zók. 52. Ennek a szónak az első betűjére Is szükséges. 54. Fát eszi (első kockába kettősbetü). Beküldendő: vlzsz. 1, 55, füg­gőleges 24, 13, 17 és vízszintes 36. Beküldési határidő: novem­ber 20. iiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiMiin Szolnok megyei Néplap REJTVÉNYSZELVÉNYE, 1959. november 14. iHMiimmiiiimmiiiiiiiiniiiiHiiiiitiiimiiim Rejtvénymegfejtés November 7-én megjelent ke­resztrejtvényünk helyes meg­fejtése: Itt őrzik a Lehel kürt­jét, Marx Károly itt született. Negyvenkét helyes megfejtés érkezett be. Könyvet kapnak: Borsós Margit Tiszafüred, Csor­nai Ferencné Karcag, Pataki István Szolnok. (A könyvet pos­tán küldjükj Fontos közlemény! ÜJ SOLDÖNEVELÉSI AKCIÓT INDÍTOT­TUNK, MELYBEN SZERZŐDÉSSEL LEKÖ­TÜNK MINDEN 8—20 KG-OS MALACOT. 200,— Ft előleget folyósítunk azonnal, az átvételkor pedig az állami szabadár­nál 50 fillérrel többet fizetünk kg-ként. Részletes felvilágosítást nyújtanak és a szer­ződést megkötik járási kirendeltségeink köz­ségi felvásárlói. Szolnok—Heren megyei Állatforgalmi Vállalat is eljött velük, biztos, ami biztos. — De hol vannak az isme­retterjesztő előadások hall­gatói? — ötlik fel bennünk a nagy kérdőjel. Ki nem mondott kérdésünk­re felel a fiatal művelődési otthon igazgató: — Mozi is van este, ma kezdődik a dolgozók általá­nos iskolája is, huszonöt je­lentkezővel, úgy, hogy túlsók érdeklődőre nem számítha­tunk. — Nem is arra a huszon­ötre kellene számítani, ha­nem a többi kilencszázhet- venötre. — Igen, igen, de nehéz itt megmozdítani az embereket... — Mégis, hogy próbáltad megmozdítani őket? — Hirdettük ma a hangos bemondóban és a gyerekek útján. — Hány plakátot tettek ki? — Egyet sem. Itt a „szervezés” eredmé­nye: semmi. Közben motoros érkezik: az előadó Paulovits Illés kö­zépiskolai tanár Kunszent- mártonból. Hideg lehet ilyen­kor a motorkerékpáron, de ez a fogadtatás sem valami szívmelegítő. Legszívesebben azonnal visszafordulna. — Nem akarom én, hogy az állam csak úgy kidobja a pénzt, nem látok itt ötnél több olyan embert, aki az én előadásomra lenne kíváncsi. Röpke közvéleménykutatás: igaza van. Pedig érdekes le­het „Az ember a világűr­ben”. (Cikkem elején még más előadást harangoztam be. de annak az előadója megbe­tegedett.) Fölcsillan valami érdeklő­dés. Azt kérdi egy fiú: — Film is lesz. meglátjuk a Szputnyikokat?... — Van film (igaz. csak dia). persze, hogy láthatnánk, de nem lehet megtartani, nincs hallgatóság! — No, ha már itt vagyunk, azért csak meghallgatjuk, ha táncolni jöttünk is! — mond­ja egy kislány. Megérdemli, hogy ideírjam a nevét: Pető Júlia. A lelkes előadó elmagya­rázza, milyen is a naprend­szer, mi a centrifugális erő. egy vállalkozó szellemű fia­talember kifúrja a szénsav­val töltött patront, mire a patron elröpül, akár egy Szputnyik, ugyanígy a félig felfújt és levegőjét hátrafelé kifújó léggömb. Jó előadás volt. gondos előkészítést ér­demelt volna. Persze ez csak egyetlen rosszul megszervezett elő­adás. Nem lehet belőle álta­lános következtetéseket le­vonni. A községet ugyanis nem az érdektelenség jellem­zi. A dolgozók általános is­kolájában ott tanul a párttit­kár, a tanácselnök, a tsz el­nöke, több brigádvezető, egyéni is akad. Két hét múl­va munkaegvségszámítási tanfolyam indul húsz részt­vevővel. Most választ darabot a színjátszó gárda, lehet, hogy az Érdekházasságot adják elő. Tanácsi kezelésbe kerül a könyvtár. 1960-tól évente 15 ezer forintot költenek rá. Dolgoznak a művelődés ér­dekében a pedagógusok. Az igazgatónak öt. a művelődési otthon igazgatónak 6 társa­dalmi funkciója van. Melles­leg tanár, férj. családapa mindegyik. Ahol ennyi kulturális ered­ményt sikerült elérni, nem lehet mostoha gyerek az is­meretterjesztő munka sem. Nézzék meg jobban az illeté­kesek, hátha még se olyan nehéz megmozdítani a tisza- inokaiakat... Sz. E. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom