Szolnok Megyei Néplap, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-13 / 267. szám

1959 november 13.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

s

Csodagyerekek

Magyarul beszélő nyugatnémet film. Bemutatja november 16—18-án az újszászi Kossuth filmszínház.

Sütésre kész meggyeslepény —

zsebrevágott hagyma

Kérem, én lelkendező tipus vagyok. Majdhogynem rajongással olvastam a Magyar Nemzet minapi írását, miszerint az Élelmezésügyi Minisztérium és a kereskedelem nagyszabású terveket kovácsol a csomagolás korszerűsítésére. Megdobbant a szívem hogy tudtára jutottam: hamarosan csak sütésre vagy fel- melegítésre váró ételeket kínálnak majd a közönségnek, s alumínium tepsibe csomagolva vásárolható a meggyeslepény, a disznótoros vacsora, amit csupán pár percre kell betenni a sütőbe, s kész az ínyenc étel.

Hát én ezen úgy felbuzdultam, hogy menten az 1-esben kötöttem ki. A zöldség- gyümölcs osztályán pontosabban.

— Kérek egy kiló almát.

Bájos kislányka, az elárú- sítónő méri is serényem

— Szabad a kosarát?

— Márminthogy nekem kosaram nincs, így rakhatom a zsebbe. Ugyanígy jártam a vöröshagymával, a burgonyával. És sorolhatná az ember tovább.

Miszerint én is igen lelkendező ember vagyok, s ezúttal a csomagolás ellentéteinek örültem szerfelett. S ha már a meggyeslepény csomagolásának korszerűsítésén vita folyik, hadd szóljak hozzá: feltétlen vonjuk be a tervezésbe a ruházati ipart. Javaslom, a konfekció minden ruhadarabra készítsen három-négy terven felüli zsebet: kilós nagyságúban almát hordunk majd, az ennél nagyobb zsebbe burgonya kerül és igazán olyan korszerűen tudunk mi csomagolni mindent.

B. L.

Chiovini Ferenc festőművész gyűjteményes kiállítása Szolnokon

Szombaton nyílik meg Chiovini Ferenc festőművész gyűjteményes kiállítása Szolnokon. — A megnyitóra esie 6 órakor kerül sor a szolnoki Damjanich János Múzeum I.

emeleti kiállító termeiben. — Ünnepi megnyitót mond Fodor Mihály, a megyei tanács VB. elnökhelyettese. A kiállítás december 7-én zárul. — Megtekinthető naponta 11— 13 h-ig és 15—19 h-ig.

Szovjet bélyeg- ' kiállítás Budapesten, magyar bélyeg- kiállítás Moszkvában

A szovjet posta és a magyar posta korábbi megállapodásának értelmében novemberben Budapesten szovjet, Moszkvában pedig magyar bélyegkiállítást rendez, amelyben bemutatják a két ország bélyegművészetének és technikájának fejlődését. A kiállítás alkalmából mindkét posta bélyegsorozatot ad ki. (MTI.)

A francia dohányfogyasztás 1958-ban

A francia dohányosok az elmúlt évben 288 milliárd frank értékű cigarettát, szivart és dohányt füstöltek el. Franciaországban 46 millió cigarettát adtak el. A Gauloise nevű cigarettából a franciák csaknem 30 milliót vásároltak. Franciaországban a bagózásnak is szép számmal akadnak hívei. Erről tanúskodik az a számadat, hogy 1099 tonna rágnivaló dohányt adott el a francia dohányjövedék. — (MTI).

uiiiiiimiiiiimiiiiiiimiiiiimmiiimtiiiiiu

A Magyar Rádió szolnoki adójának mai műsora

Előszóval! Hírek-riportok a

nap eseményeiből. — „Szervusz Bécs” — dalegyveleg. — Nőknek szól. — Szív küldi szívnek szívesen. — Pajtáshíradó.

A számok búvárai

Lassan végetér az év. Ezúttal először a gazdasági és naptári együtt. Hamarosan az utolsó tábla cukorrépa termése is vagonokba kerül A nyirkos őszi idő fedél alá kényszeríti a földekről az embereket. Elnéptelenedik a határ.

Mezőtúron, a Bercsényi Tsz irodájában annál élénkebb az élet. Duruzsoló kályha jóleső melegében dolgoznak az adminisztrátorok. Egyik sarokban írógép kattog, a pénztárnál elkésett ember jelentkezik a havi előlegért; a második sarokban kartonlapokra, hatalmas könyvekbe hosz- szú számsorokat írnak a könyvelők, ök azok, kiknek munkáját így év vége felé — zárszámadás előtt — egyre nagyobb- figyelemmel kisérik a tsz vezetői, de a tagok is. Mit csinálnak, hogyan dolgoznak, erre kerestünk feleletet.

Ács Bálint főkönyvelő éppen indulóban volt, amikor kérdésünkkel megállítottuk. Gyorsan bemutatta helyettesét, Herbály Jánosnét, majd halaszthatatlan teendőire hivatkozva elsietett.

Herbalyne 1951 éta dolgozik tsz-ben. S 1956 óta vezet kettős könyvelést. Amellett, hogy ellátja munkáját, még tanul is. Most végzi a mérlegképes tanfolyamot.

— Négyen vagyunk köny- .<*■>-------------Fi

lmesek között

NÉHÁNY HÓNAPPAL ezelőtt a Jászkun fotoklubbal együtt alakult meg Szolnokon a klub pergőfikn szakosztálya. A fotokiub munkájáról már sokat hallottunk, a keskenyfilmesek működéséről azonban még alig tudunk^valamit. Pedig ők is dolgoznak. Ezt bizonyítja az a nagysikerű bemutató is, amelyet néhány héttel ezelőtt a Ság- vári Endre Művelődési Házban rendeztek meg. Pásztor' Géza gimnáziumi tanárt, a klub titkárát most azért kerestük fel, hogy közelebbről is megtudjunk valamit a filmesek munkájáról, terveiről.

Azok, akik ott voltak a bemutatón (és elég szépszámú érdeklődő tekintette meg az előadást) még emlékezhetnek az ott látott klsfilmekre. — Többségük családi, iskolai és természeti film volt. Még nem készültek nagyobb művészi igénnyel, csupán egy induló szakosztály első

vigasztalni akarta, durcásan elfordult tőle. így is aludt el, haraggal apja iránt, aki el- szakitota anyjától.

A következő napokban egyre rosszabbodott a helyzet Sándorka unatkozott. Vajda kifogyott a szórakozási lehetőségekből és már csak sétálni vitte a fiút. A gyerek követelő lett, különleges ételeket kívánt, amiket azután mégis otthagyott. Észrevette, hogy apja szinte könyörög a szeretetéért és hogy mindent megtenne, csak azt hallja: jobban szereti őt, mint az anyját. Minden szeretetnyil- vánításának árat szabott, játékokat akart, villanyvasutat, drága óriási építőkockát. Végül is Vajda kénytelen volt megmondani a fiúnak, hogy elfogyott a pénze, örül, ha arra a pár napra futja még, ameddig szabadsága tart.

Ettől kezdve a gyerek konok némaságba süllyedt, ha szólt, az csak panasz volt, fázott. szédült, a fejét és gyomrát fájlalta.

— Minek hoztál ide? — nyafogta. — Anyukánál jó volt. — Azután: — Miért mentél el tőlünk, ha szeretsz?

Vajda csak nézett rá és lassan valami haragot kezdett érezni ö is a gyerek iránt. Micsoda ostoba érzelgősség volt tőle, hogy megszöktette a fiút! Miért is tette csakugyan? Csak bajt vett magára, a pénzét elköltötte, értelme meg semmi. Igaz, az anuäa most leaalább dühöna.

tépi a haját, bizonyára kétségbe van esve. Ve még ez sem érte meg azt, hogy anyagilag így kifossza magát.

Mostmár keményen bánt a fiúval, ha nem fogadott szót, meg is ütötte. A gyerek dacosan tűrt, nemigen értette az egészet. A napokat kérdezgette csak apjától: hányat kell aludni, míg hazaindulnak végre. Anyja után vágyódott, ő volt a szilárd pont, akinél biztonságban érezte magát.

A vonaton hazafelé mégsem volt jókedvű. Tudta, hogy azonnal visszamehet anyjához, amint megérkeznek, mégsem örült, egész úton apját figyelte furcsa, fürkésző szemekkel.

Vajda úgy határozott ezek alatt az utolsó keservésen töltött napok alatt, hogy végérvényesen lemond a fiúról, de a figyelő tekintet gondolkodóba ejtette. Üjra magáénak érezte őt, eltéphetetlen szálak fűzték megint a gyerekhez.

— Hiába! — sóhajtotta és kibámult az ablakon, hogy elkerülje a nagy fekete szemek lélekbenéző pillantását. — Mintha üvegből volnék — gondolta. — Hogy nézhet így egy hat éves gyerek?...

Kedvetlenül kászolódtak le a vonatról, az állomás Képtelen volt ebben a koradélutáni órában. Vajda, mielőtt Sándorkát anyjához vitte, hazament csomagját letenni. Ott már az asztalon várta a

velők a tsz-ben — magyarázta. — Ács elvtárs intézi a vállalati szerződéseket, hitel- igényléseket, szóval pénzügyi vonalon biztosítja a tsz működését. Mi pedig — talán így lehetne megfogalmazni — regisztráljuk mindazt a változást. ami mennyiségileg és értékben a tsz gazdálkodásában végbemegy.

— Hogyan osztják meg egymás közt a munkát?

— Van két anyagkönyvelő. Egyikük a termény, állat és állati termékekben bekövetkezett változásokat (adásvétel, terményfelhasználás), a másik pedig az anyagok, fogyóeszközök mennyiségbeli ingadozásait könyveli, az érték feltüntetésével. Én pedig mint egyszámla-könyvelő az előbbiek értékeit, azok mozgását tartom nyilván, a mennyiség megjelölésével. Természetesen a két rész szorosan összefügg. Minden hó végén egyeztetjük a különböző módon vezetett könyveléseket, s egy fillér eltérés nem lehet.

— Akkor ugyancsak pontos munkát kell végezniük? Hiszen egy 6 ezer holdon felüli gazdaságban bizonyéira sok adattal dolgoznak.

— Hát van egy pár. Százhárom főkönyvi számlám van, kb. 1200—1400 tételt könyvelek havonta. Ezek többnyire szintetikus (összevont) számlák és csaknem mindegyiknek vannak analitikus (részletező) összetevői. Ez többezer adatot jelent havonta. Szóval van mit csinálnunk. Ráadásul a hóvégi egyeztetések, melyekben ha pár fillér eltérés van (nem beszélve a forintról), az esetleg 1—2 napi plusz munkát jelent. A múltkor például fél napig kerestem 4 fillért, de a végén meglett. Ván nálunk egy köemondásféle, amivel ilyenkor vigasztaljuk magunkat: „Nem az a jó könyvelő, aki hibátlanul dolgozik, hanem az, aki a hibát meg tudja találni”.

— No és mi van a „naprakész” határozattal, hogyan tudják betartani?

— Elég nehezen. Ez ugyanis a „rendesebb helyeken” azt jelenti, hogy maximum 4—5 napos késéssel lekönyvelik a bizonylatokat. Nálunk március óta valóban naprakész könyvelést folytatunk, azaz a napi beérkezéseket még aznap le is könyveljük. Nézze meg — mutatja a főkönyvet —, 9-e van, s a 9-i számlák már itt vannak bevezetve. Csupán néhányszor fordult elő egy-két napos késés.

A naprakész könyvelés nemcsak presztízs kérdés — bár ezzel sem sok helyen dicsekedhetnek —, hanem azt is jelenti — s ez a könyvelés előnye —, hogy a tsz anyagi helyzetéről, gazdasági tervteljesítéséről bevételekről, kiadásokról bármikor tiszta képet tudnak adni. S ha évközben valamilyen kiesés mutatkozik, azonnal gondoskodni lehet annak pótlásáról. Ugyanakkor részletes adatnyilvántartásával lehetővé teszi a jövőd elm ezősóss zá mí- tást, s így a ráfordítások ismeretében az önköltségcsökkentést.

— Jövőre az{ is bevezetjük — jegyzi meg Herbály- né —. s így még ésszerűbbé válik a tsz gazdálkodása.

Majd arról beszél hogy az eredményes könyvelés nemcsak rajtuk múlik. Sokkal inkább az agronómusok, raktárosok, brigádvezetők, állat- gondozók munkáján: azon. hogy idejében jelentsék azokat a változásokat, melyeket könyvelni kell. S ezt megszervezni még nehezebb, hiszen egyszerű emberektől kívánunk naponta pontos jelentéseket.

— A naprakész állapot s a havonkénti előzetes mérleg elkészítése több munkát jelentett évközben, de mégis jobb, hogy így csináltuk. Most majd kevesebb gondunk lesz a zárszámadás elkészítésével. Egyébként arra is jó- előre felkészülünk. Már most megkezdtük a nagyobb állóeszközök, épületek, gépek leltározását s ami elkészült, azt rögtön egyeztetjük a lekönyvelt készlettel. Így december végére nemcsak a leltározással. hanem az egyeztetéssel is végzünk. Január 10-re pedig különösebb megerőltetés nélkül el tudjuk készíteni a zárszámadást^

Számok és megint csak számok. Száraz, ugyanakkor rendkívül nagy figyelmet, pontosságot igénylő munka a könyvelőké. És inproduktiv mivolta ellenére is hasznos, sőt nélkülözhetetlen. Olyanok. mint az orvosok, akik ujjúkkal tapintják a páciens ütőerét, ök a számokon keresztül figyelik állandóan a gazdaság életét és elsőnek veszik észre az apróbb-naeyobb rendellenességet. Csalhatatlan, mindig hű képet adó számaikkal ők a gazdaságvezetők elmaradhatatlan támogatói. Becsüljük meg munkájukat.

Patkós Mihály

A „Szövetkezeti élet“

legújabb számának tartalmából

termelőszövetkezeti baromfi- tenyésztés fejlődése Szolnok megyében” címmel írt cikket. A termelőszövetkezetek pénz- és hitelgazdálkodásával Tol- n a Károly elvtárs foglalkozik. Banka Emánuel a jászárokszállási pártbizottság titkára, F a ra g ó Sándor a községi tanács vb. elnöke arról írt, hogy Jászárokszállás kommunistái hogyan munkálkodnak a tsz-ek megszilárdításáért.

H

Ilunszentmártonban nemrégiben modern, ízléses új boltot adtak át a közönségnek.

CipóÚj cipöbolt nyílt

■ bíróság felszólítása a gyerekí : jogtalan „elrablása” ügyében.1

■ — Fölösleges volt — mór-1 mogta —, úgysem viszem éli

[ többet... í

, A gyereknek odaadta új já-}

• tékáit, kézenfogta és tíz na-}

• pos késéssel elvezette a kapu*

■ elé, ahol volt felesége lakott.} í A fiú megfontoltan lépte át I- a küszöböt, egyszer visszané-}

■ zett még, de már csak a há- X

, tát látta apjának, az előre} ; hajló váltakkal. |

Ilona lelkendezve szorítot-% i ta magához annyiszor megsi-% I ratott fiát. Csak pár óra múl-}

■ va vette észre, hogy a gyerek% , nem az, aki volt, nem játszik, J

■ nem eszik, csak ül a kis sám-% > liján és nem tudni mire gon-%

dől. Dédelgette, babusgatta,* ; kérdezősködött, de a gyerek1 . szomorúsága lassan őrá is át-} . ragadt. }

! Este Sándorka hamar befelé*

■ fordult, anyja azt hitte alud-* : ni akar. Csak, amikor elöl- $- tóttá a lámpát, akkor hallót-*

■ ta meg a halk hüppögést: al fiú sírt. Ilona odament az«

i ágyhoz, megsímogatta a gye-* I rek könnytől nedves arcát. < — Mi bajod kisfiam? —t . kérdezte gyöngéden, sajgó | ‘ szívvel. — Mit szeretnél? « 1 — Hívd vissza apukát —«

, zokogott fel a gyerek. — Hívd j 1 visszal Nem kell semmi, csak* . hívd vissza. J

( És sírt, sírt vígasztalhatat-} . lanul, rimánkodó kezeivel < anyja karjába kapaszkodva. J j KEMÉNY ERZSÉBET 1

szárnypróbálgatásait jelentették. Egyes munkákon azonban már így is érezhető volt az igényesség, a még szebbre és tökéletesebbre való törekvés.

A BEMUTATÓ óta eltelt időben ismét készültek újabb felvételek. A középiskolai tanulók az ősszel a termelőszövetkezetekbe látogattak el, hogy segítsék a tsz-ek munkáját. Ezt örökítették meg ' legutóbb a szakkör tagjai. Pásztor Géza, az egyik legaktívabb filmes, témáit legtöbbször a diákéletből veszi. Készített már felvételt az iskolai megnyitóról, a tanulók nyári kirándulásairól, az évzáróról, mátrai túráról, stb. Most ismét az iskolai életből meríti témáját.

Amint elmondja, önálló kisfilmeket szeretne készíteni a tanulók politechnikai foglalkozásairól, a színjátszócsoportról és az iskolai rendezvényekről.

A TÖBBI FILMESEK: Pá- ’{pai Mihály, Várhelyi Lajos \ inkább a kulturális életből ! vették témájukat. Felvételeik {nagyobb része népitánco- í saink egy-egy fellépését, si- $ keres bemutatóját örökítette } meg celluloid szalagon. Ezek í a rövidfilmek a szórakoztatá* son kívül egyben pedagógiai,

| nevelési célokat is szolgál- j I nak. Kár, hogy a pergőfilm ;

* szakosztály aránylag kevés j t taggal rendelkezik.

$ — Talán nincs a keskeny- \

I filmezés iránt érdeklődés? — ; J kérdezzük.

| — Szó sincs róla — vála| szol Pásztor elvtárs. Hiszen {a gimnázium tanulói részé- i ről is elég nagy érdeklődés } mutatkozik meg és rajtuk kí- | vül még sok dolgozó fiatal

* is szívesen venne részt a szak- } osztály munkájában. Ami | mégis akadályozza a kes- «kenyfilmezés szélesebbként

* elterjedését az, hogy sokkal

* több pénzbe kerül, mint pél- í dául a fényképezés.

* Véleményünk szerint a | Jászkun fotoklubon keresz* tül a Művelődési Háznak « többet kellene törődnie ezzel « a szakosztállyal. Hiszen a

* filmszakkör mint olyan, Szol* nokon kívül csak Jászbe- < rényben működik a megyé* ben. És hasznos lenne az is. ! j ha a Tudományos Ismeretter- } jesztő Társulat vagy más

| kulturális szerv is felkarolná í és támogatná a keskenyfil- J mesek működését. Hiszen } odaadó munkájuk nemcsak J megörökíti, hanem egyber i dokumentálja is mai lüktető, i fejlődő életünket.

— esi — J

Az MSZMP Szolnok megyei bizottsága ágit. prop. osztálya és mezőgazdasági osztálya rendszeresen kiadja az agitátorok hasznos kéziköny- í vét a „Szövetkezeti életet.” j Legújabb számában a többi ! között B o z s i k Tibor elv- \ társ. a Rizstermeltető Állami Gazdaságok Igazgatóságának igazgatója, az állami gazdaságok tíz éves múltjával, eredményeivel foglalkozik. Kiss Dezső törzsállattenyésztő „A