Szolnok Megyei Néplap, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-11 / 265. szám

4 SZOLNOK MEGYE] NÉPLAP 1959. november 11. Kétszázezer haszna A bőit korszerűsítés tapasztalatai Jászárokszálláson Többen mondták már: ha nem vigyáz a megyében né­hány város, Jászárokszállás megelőzi egynémely dolog­ban. S ha jól meggondoljuk, ez nem is csak egyszerű mon­dás, mert például a földmű­vesszövetkezet az üzletek korszerűsítésében maga mö­gött hagyott több nagyobb ilyen szervet. Csak úgy mel­lesleg megjegyezve: itt nyílt az első önkiszolgáló háztar­tási bolt, pár napja követte egy önkiválasztó cipőüzlet, a hónap végére pedig már ön- kiszolgáló élelmiszerbolttal is dicsekedhetnek az árok- szállásiak. Az eredmények ellenére egy kérdés kíváncsiskodik elő: Érdemes-e egyáltalán pénzt fordítani arra, hogy a már megszokottat a kereske­delemben újjal váltsuk fel. Szóljon erről Perlaki Sán­dor, a földművesszövetkezet ügyvezetője. — Véleményem szerint igen, mert amellett, hogy szépül­nek üzleteink, egyben nö­vekszik áteresztő képességük is, napról-napra a megszo­kástól függően egyre több vásárlót szolgálhatnak ki jó­val rövidebb idő alatt. Ez a szemlélet vezette a földművesszövetkezet veze­tőit és dolgozóit, közöttük Móczár Lajost, aki egyedül készített el minden tervet, mondván: a MESZÖV-től ka­pott 200 ezer forint szük­az építéshez. Az első tapasztalatok azt igazolják, hogy Jászárokszálláson pol­gárjogot nyert a kiszolgálás új formája. A háztartási boltban a megnyitást köve­tően egy hét alatt 12 ezer forinttal nagyobb forgalmat bonyolítottak le, mint az át­alakítás előtt. S, hogy ez nem csak a véletlennek tudható be, amellett szól az is, hogy a Szabadság Termelőszövet­kezet központja melletti te­lepülés lakói már az új ke­reskedelmi módszer szerint árusító üzlet építését kér­ték. Kérésük teljesül: a föld­művesszövetkezet a tagok részjegy hozzájárulásából mintegy 70 ezer forintos költ­ségen és a kereskedelem kor­szerűsítésére fordítandó 200 ezren felül szándékozik fel­építeni ezt a boltot is. ^ RÖVIDEN iü&w PÁRIZS Edouard Olalainty casa- blankai tanító újszerű készü­lékével hatszori, egyenként ötperces foglalkozás során megtanítja a gyermekeket Imi. • Az 1960 májusi építőanyag- ipari kiállítás két fő érdekes­sége: a világ legnagyobb traktora (50 tonna) és az óránként 215 méter sebesség­gel ásó földhányó gép. De Gaulle november 3-án látogatást tett a párizsi ka­tonaiskolában. Erre az alka­lomra egyes helyeken maga­sítani kellett a bejárati ajtó­kat. • IV. Henrik, XIII., XIV. és XV. Lajos, valamint Marie- Antoinette verseit és zene­szerzeményeit adják elő hang­lemezen „Franciaország ki­rályainak szerelmi dalai” címmel. A világ legkisebb gyémánt­ját „bemutatták” a Űlled ki­állításon. Az 53 oldalú csi­szolt gyémánt csak mikrosz­kóppal látható. MOSZKVA A szovjet könyvpiac leg­újabb szenzációja Hruscsov amerikai útjának története; Eisenhower fényképével a címlapon. • Kínai szakemberek érkez­tek Moszkvába, hogy tanul­mányozzák az akupunktúra szovjet mestere, Joszif Ru- szockij professzor munkáját. • NYUGAT-BERLIN A közlekedési hatóságok levelet intéztek a női klubok­hoz, kérve, hogy az asszonyok ne Ingereljék férjüket, mi­előtt a volánhoz ül. BOGOTA Columbia fővárosától 60 kilométernyire templomot építettek egy sóbánya mé­lyén. így élnek a mi szövetkezetünkben — Feljegyzés egy szövetkezeti kőrútról —-*v< Termelőszövetkezetünk fi­atalságának életkora több­ségében a 18 és 25 év kö­zött van. Sokan vannak csa­ládtagok, akik rendszeresen dolgoznak, területre járnak, hogy kere&etrtikkel növeljék a család jövedelmét. Ifjaink nagyrészben agrár proletárok gyermekei. Kedv­vel dolgoznak szövetkeze- ...... A jászberényi járási tanács a művelődésért A jászberényi járási tanács művelődési állandó bizottsá­ga az elmúlt héten tartott ülést. Négy hónap munkáját értékelték. A járásban 100 százalékos a beiskolázás. Az állandó bi­zottság elsőrendű feladatának tekintette a hiányzások csök­kentését. A járás területén eredményes munkát végeztek az állandó bizottság és a szü­lői munkaközösségek tagjai, továbbá a pedagógusok. A hiányzások a minimumra csökkentek, csupán Jászfény- szaru és Jánoshida községek­ben van még ezen a terüle­ten bizonyos kívánnivaló. Az állandó bizottság együtt­működve a járási és községi szervekkel, karöltve elérte, hogy pedagógusaink igen nagy gondot fordítanak a munkás és paraszt származá­sú tanulók előmenetelére. Értékelte az állandó bizott­ság a járás területén a mű­velődési otthonok munkáját is. Általában fellendült a já­a tíz községben alakultak színjátszó csoportok, ének­karok. zenekarok, tánccsopor­tok. Néhány helyen báb és fotó szakkörök. Kívánatos lenne viszont, hogy a műve­lődési otthonok szorosabban működjenek együtt a KISZ- szervezetekkel. A bizottsági tagok állan­dóan járnak a községekbe, hogy ellenőrizzék a kulturális munkát. Az ellenőrzés egyik örvendetes eredményeképpen jelentették a bizottsági tagok, hogy több községben szerve­zik a népiegyütteseket. Eb­ben Jászárokszállás jár élen. Faragó Jánosné jól szerve­zett, szépen működő népi­együttest hozott létre. Saját gyűjtéseivel már a rádióban is szerepelt néhányszor. Az állandó bizottság ez évi tervei közül legfontosabb: minden községben meg akar­ják teremteni feltételeit a jövő tanévben bevezetendő politechnikai oktatásnak. E célból tervszerű felmérést tartanak a járásban. Vidra Pál rásban a kulturális élet. Mind '.wriivrrnvyiwvrTvminwwi'VTrirrjnivn’rTrmv'rvn'rTVTTrv ___Hlcu ietytyxclek____ Tá rsadalmi munka segítséggel já Sokszor szó esik e fogalom­ról. Néhol mitagadás, kéz- legyintéssel válaszolnak, ami­kor hallanak valami ilyesmit. Pedig jelentőségében, ered­ményében többet érdemel egy intésnél, sőt azt is méltán, hogy alaposan foglalkozza­nak szervezésével mindazok, akikét illet. Megérdemli a társadalmi kezdeményezés, hogy taná­csaink, vállalataink felkarol­ják, szabad teret nyissanak előtte, hogy ki-ki hozzátehes- se a közösség munkájához az 6 egyéni elképzelését, eszét, erejét. — Könnyebben juthatunk így előrébb. Szolgáljon például a szol­noki Vízügyi Igazgatóság. Még tavaly határozták el, hogy két dolgozó részére há­zat építenek, jórészt társa­dalmi munkában. A kétszo­bás lakóházak azóta már tető alá kerültek. S hogy ez így lehessen, egyik-egyikhez az igazgatóság dolgozói körülbe­lül 100—100 ezer forint ér­tékű társadalmi munkával. vagy anyagi rultak hozzá. Menjünk azonban tovább. Közismert, az Elnöki Tanács községfejlesztésre vonatkozó rendelete, melynek lényege körülbelül ez: ha községeink és városaink egy forintot ad­nak a fejlődés érdekében, akkor államunk ehhez nem kevesebb, mint másfél forint­tal járul hozzá. Márpedig ez százezres méretekben szá­molva komoly összegeket je­lent. S kaphat e ennél tágabb teret a társadalmi kezdemé­nyezés, a jövő ügyét szívén viselő emberek összefogása. Több megyei községben, vá­rosban szép példákkal szol­gáltak a társadalmi munka szervezésében. Karcagon már szinte szokássá vált, hogy a szakképzett munkát nem igénylő feladatokat a város lakói végzik el. S teszik ezt azért, hogy több pénz jusson egyéb, ugyancsak a lakosság érdekeit szolgáló létesítmé­nyek megvalósítására. tat»agy == tünkben, amit bizonyít az is, J szórakozik és az ifjúsági hogy nem egy-kettő ott | mozgalomban tevékenykedik, hagyta városi munkahelyét, és visszajött a közösbe. Eh­hez nagymértékben hozzá­járul a tsz vezetőségének gondoskodása, mivel minden cselekedetével azon van, — hogy anyagiakban jó, kultu­rális téren a lehetőséghez mérten biztosítsa tagjai élet- színvonalának növekedését; Nemsokára 10 éves lesz szövetkezetünk. Ha megnéz­zük egy évtized múltját, vi­tathatatlan az a tény, — tag­jaink sokkal jobban élnek, mint a felszabadulás előtt. Igaz, munkájuk nehéz, de fáradozásuk nyomán szilárd alapon nyugszik a szövetke­zet s kiállta a próbát az 1956- os események idején is. — Együtt maradt » karcagi T c nin Tsz. Ez bizonyíték arra is, hogy tsz-ünk politikai és gazdasági vezetői igyekeznek mintagazdasággá tenni ter­melőszövetkezetünket. Hárman 52 évesek De szóljon e mellett fia­taljaink élete, keresete, és kulturális munkája. Nemrég Cserháti üzemegységünkben jártam a Péntek lányoknál. A család most költözött ki a 100-as istállóhoz jószág­gondozónak. Nyolcán vannak testvérek. Négyen dolgoznak közülük — István, Julianna, Krisztina és Erzsébet. Min­degyiket munkában találtam. Beszélgetésünk alkalmával sok minden szóba került. A négy testvér munkaegysége már túl van az ezerhárom-5 százon és ez az osztásig lé-í nyegesen növekedni fog. A családban Péntek néni gazdálkodik a keresettel, igazi anyamódra. Júliská-j nak például már meg van; a bútora, hozzá az ágynemű, no meg az apróságok. A 12 öltözet ruha még ehhez jön. Krisztina ruhakészlete 10, —; míg Erzsébetnek a legfiatá- labbnak is 8 öltözet ruhája tömiti a szekrényt. Probléma a Péntek családnál, — nem tudják hova tenni a gyere-i kék dolgait. 1 A Péntek lányok egyszerű­en, szolidan de jól élnek. Életkoruk hármójuknak együttesen 52 év. Tehát 20- on aluli mindegyik. Szórakozásuk a bálbajá- rás és a ház körüli munka. A közösségi élettől mindez-} ideig távol voltak. István* kivételével egyik lány sem* vesz részt az ifjúsági moz­galomban, egy kicsit tartóz­kodóak is vele szemben. A Péntek lányokkal el­lentétben annál inkább kive­szi részét *a KISZ munká­ból, Kábái Sándor, Nagy István, Rózsa Sándor és még sokan mások. Nem mint kiragadott pél-í da, de Kábái Sándor az idén* három öltöny ruhát vett.? Gépkocsival jár, szereti be * osztását, amellett propagan-J dista KISZ szervezetünkben I Habár szolgálata erős. sza-t badidejében mozit látogat.« Kiskönyvtáros Rózsa Sándornak már 700 munkaegységénél is többje van. Mint KISZ titkár ön­zetlenül és teljes odaadással dolgozik, hogy termelőszö­vetkezetünk fiatalsága meg­találja a szórakozást és tanu­lást. 1957. óta tsz tag. Mint mezőgazdász szeretne tovább tanulni a levelezőtagozaton. Kevés szabadidejét házi könyvtárában tölti, olvas, — művelődik. Keresetét meg­becsüli, amit tanúsít a mo­torkerékpár, a 4 öltözet ün­neplő ruha, a számtalan könyv. Ez évben lett párt- szervezetünk tagjelöltje. Hasonlóképpen szólhatunk Nagy Istvánról is, aki a ke­rékgyártóműhely segédmun­kása. Nemsokára eléri az öt­századik munkaegységet. Sa­ját motorkerékpárján jár be a tanyáról, központi műhe­lyünkbe. Szorgalmáért vég­zett társadalmi munkájáért most felterjesztették a KISZ „Önkéntes Ifjúsági Segítő Brigád” bronz jelvényére. Je­lenleg tanul. Sorolhatnám tovább a ne­veket. Egyik a másik után jönne. Mindegyikrőí hason­lókat mondhatnék. De ezt se szántam szenzációnak. Egy­általán. Csak feljegyeztem egyet mást Somogyvári Imre Karcag, Lenin Tsz A Nap kel: 6.42 h-kor, nyugszik: 16.13 h-kor. A Hold kel: 14.38 h-kor, nyugszik: 2.26 h-kor. Idő járásjelentés Várható időjárás: sok fel­hő, helyenként kevés napsü­téssel. Mérsékelt szél. Több­felé eső, a magasabb hegye­ken kevés hó. A szélv'dett helyeken reggeli kőd. A hő­mérséklet alakulásában nem lesz lényeges változás. Leg­magasabb nappali hőmérsék­let: 5—8 fok között. Távo­labbi kilátások: további esők. — 800 NÉGYZETMÉTER betonjárda építését tervezték idén Tiszainokán. A nagy­arányú társadalmi munka már eddig 950 négyzetméter megépítését tette lehetővé. — Mint hírlik, az inokaiak ezerig meg sem állnak. — JÓL FIZETETT a ku­korica az öcsödi Ifjúsági Ter­melőszövetkezet tágjainak. A munkaegység részesedésből 18 diák indult háron napos fővárosi tanulmányútra Szi­geti György osztályfőnök ve­zetésével. A gazdag program­ban városnézés, múzeumláto­gatás szerepel. — EGERBE indít autó­busztársasutazást az IBUSZ szolnoki irodája vasárnap. Indulás reggel hat órakor, visszaérkezés este körülbelül 23 órakor. Részvételi díj: 68.50 forint. Jelentkezni 12- én délig lehet. — HOLNAP DÉLUTÁN 5 órakor tartja tanácstagi be­számolóját Rontó Béla (88. sz. körzet) a Rákóczi úti iskolá­ban. — 18—21 CUKORFOKO­SAK az idei mustok. A pin­cészetekben jó ütemben, min­den korlátozás nélkül folyik a felvásárlás. — ÄLLATKÄR érte a kun­szentmártoni Zalka Máté és a kunhegyesi Ságvári Tsz-t. Az Állami Biztosító a szö­vetkezeti gazdákat 30 ezer forinttal kártalanította. — TÍZEZER MÁZSA ba­romfit adott a népgazdaság­nak idén megyénk paraszt­sága. Ez a mennyiség mint­egy kétezer mázsával több a tervezettnél. — A SZIGLIGETI SZÍN­HÁZ műsora: este 7 órakor: „Megperzselt lányok”. — VIDÁM HANGULATÚ regrutabálon búcsúztatták a Tisza Cipőgyár kiszesei a be­vonuló fiatalokat. A mulat­ság keretében színvonalas műsor előadására is sor ke­rült. — ÖTVEN SZÉKET kap­tak jó munkájuk elismeré­seként a KISZ Központi Bi­zottságától Tiszaföldvár ifjú­kommunistái. A bútorokat a közeljövőben berendezendő új helyiségükben hasznosít­ják. — DEREK AS MUNKÁT végeztek a Szolnoki Nyomda Vállalat, a Szolnok és Vidéke Vendéglátóipari Vállalat, a Szolnoki Víz- és Csatorna­művek Vállalat s a Jászberé­nyi Ruházati- és Háziipari Vállalat dolgozói. Fáradozá­suk jutalmaként előrelátha­tólag egy havi keresetnek megfelelő nyereségrészesedés­hez jutnak. — módosítják az autó­buszmenetrendet. Az autó- buszközlekedésbcn érdekelt községek végrehajtóbizottsá­gai az AKÖV-vel egyetértés­ben a jövő év elején a mai­nál jobb és huzamosabb idő­re szóló autóbuszmenetrendet alakítanak ki. — A JÁSZBERÉNYI járás és Mezőtúr termelőszövetke­zetei kihasználják a kedvező időjárást. Felajánlásuk telje­sítéseként a tervezettnél na­gyobb területen vetnek bú­zát Tanácstagi beszámolók Szolnokon Pénteken Dikó Margit (96. sz. körzet) tanácstag, a Fű­résztelep kultúrhelyiségében délután 5 órakor; Dobos István (51. sz. kör­zet) tanácstag, délután 6 óra­kor a Délibáb-úti iskolában; Dósa Rozália (31. sz. kör-_ zet) tanácstag, a Beloiannisz utcai iskola napközijében délután hat órakor; Özv. Lévai Jánosné (47. sz. körzet) tanácstag, a Délibáb úti iskolában délután 6 óra­kor; Mezei István (71. sz. kör­zet) tanács-tag, délután hat órakor a Rákóczi úti iskolá­ban; Zala Róza (50. sz. körzet) tanácstag, délután 6 órakor a Délibáb úti iskolában; Szombaton Bartos Imre ta­nácstag délután 4 órakor a Varga Katalin leánygimná­ziumban tart tanácstagi be­számolót. Ifjúsági szövetkezel 7 Amikor először hallottam az ifjúsági termelőszövetkezetekről, arra gondoltam, olyasféle ez, mint amikor a háború idején mi, 8—10 éves gyerekek katonásdit ját­szottunk. Különösebben nem érdekeltek a harctéri hírek, a rádióból, újságok cím­szavaiból mégis átvettünk egy-két katonai kifejezést. Aztán a felnőttek is mindig ar­ról beszéltek, hát mi is azt játszottunk. Arra gondoltam, hogy a szövetkezet alakítására is így kaptak kedvet a gyere­kek, amelyik — mint az új játék — tet­szik vagy két-három hétig, aztán abba­hagyják. Azonban amikor meglátogattam a várkonyi Tiszavirág Ifjúsági Tsz-t, be­széltem VIII. osztályos elnökével és VI. osztályos főkönyvelőjével; amikor meg­ismertem gondosan elkészített munkater­vüket, beláttam, ez komoly dolog. Nem játék. Többen élethivatásukat vélték meg­találni s elhatározták, a technikum, vagy agráregyetem elvégzése után ők is tsz-be jönnek dolgozni. Persze akkor már „nagy” itsz-be. A törökszentmiklósi gimnázium tizen­négy tanulója is szövetkezetét alapított tavaly ősszel. — Először úgy volt — mesélte Musz- bek Ildikó —, hogy a különböző iskolai rendezvényeken, a büfé-szolgálat ellátá­sára árusítási szövetkezetei alakítunk. De aztán úgy gondoltuk, érdekesebb a ter­melés. így lettünk termelőszövetkezeti tagok. Egyik fiatal tanár, Molnár Dániel a vezetőjük, a fiatalok közül pedig Tóth Gyula, ö számol be működésükröL — A ' ná estól kaptunk 2700 négy­szögöl földet, ahol az FMSZ javaslatára hagymát termeltünk, mert úgy mondták, az jövedelmező. A szántást a gépállomás végezte, mi pedig délutánonként jártunk ki duggatni, meg kapálni. Háromtagú in­tézőbizottságot választottunk a munka irányítására és a teljesítések nyilvántar­tására. Mindig felírtuk: ki mennyit dol­gozott. S aszerint osztottuk el a jövedel­met — Csak az a baj — szólt Vogel László —, hogy nagyon messze, 8 kilométerre volit a terület. Reméljük, jövőre már közelebb kapunk. — Azt is írja meg — heveskedett Hámori Erzsi —, hogy az FMSZ törőd­hetne többet is velünk. Azt ígérték, rög­tön átveszik a hagymát, mihelyst felszed­jük, de majd egy hónapig az udvaron tároltuk. Romlott, levált a héja, aztán persze, hogy III. osztályúnak vették át. Alig kaptunk érte valamit. Ez a „valami” valóban nem sok, fejen­ként mindössze 120—150 forint volt, de azt munkával, méghozzá kemény munká­val szerezték maguknak. Nem is a pénz volt a legfontosabb, hanem inkább az, hogy megpróbálták a közös munkát és a mezőgazdasági termelést. Gimnáziumok­nál az a tapasztalat, hogy ipari pályára még csak elmennek az érettségizett tanu­lók, de a mezőgazdaságot nem nagyon szeretik. Ez a tizennégy fiatal már maga is próbálta, s ha elvégzik az iskolát, bizo­nyára lese köztük olyan, aki a mezőgazda­ságba megy dolgozni. Vagy ha más vona­lon munkálkodik is, ismeri és megbecsüli a mezőgazdasági dolgozók munkáiát. e— ma —.

Next

/
Oldalképek
Tartalom