Szolnok Megyei Néplap, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-01 / 257. szám
4 SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP Í959. november í. Jó munkát végeztek FEKETE IMRE SÜTŐ MIHÁLY a törökszentmiklósi Uj Reménység két aktív tagja jelentős részt vállalt a vetési munkákból. Az S igyekezetük is hozzájárult ahhoz, hogy a tsz már jó pár napja befejezte a kenyérgabona vetését. ! Téli tervek a Jászság tanyavilágában A Hazafias Népfront jász- \ herényi járási bizottsága el- ! készítette téli tervét. A Ha- ; zaftos Népfront ezen a télen nagy gondot fordít a ta- ; nyavilág kulturális éleiének í segítésére. A tótkéri, a csi- ; kosi és a járás más tanya- csoportjában, tanyázóesteket, ; kis, itűléseket, ismeretterjesz- ; tő előadásokat, szakmai tan- ; folyamokat rendeznek. A ter- i vek szerint helyi Járási és ; megyei előadók részvételével ; mintegy 240 Usgyűlést tar- ; tanok a jászberényi járásban a tél folyamán. A második ötéves terv irányelveiről —. Az állatorvos munkája a második ötéves tervben mindenképpen könnyebb lesz. Történetesen Szolnok városában többszáz egyéni gazdaság állategészségügyi felügyelete helyett összesen nyolc termelőszövetkezet állatállománya egészségének megóvása feladatunk. Azért is köny- nyebb az állatorvos munkája, mert á kisárútermelésben növénytermesztést és állattenyésztést egyaránt folytató, speciálisan egyikhez sem túlságosan értő egyéni gazdákkal volt dolgunk. A termelő- szövetkezetekben állattenyésztő szakemberekkel, képzett állatgondozókkal működik együtt az állatorvos. Mennyiségben igenis könnyebb a munkánk, minőségben nagyobb a követelmény. — A második ötéves terv folyamán az állategészségügy mellett Inkább az állattenyésztés nyomul előtérbe. S az állatorvosok — bár pem TANÁCSOK, TANÁCSI VÁLLALATOK. SZÖVETKEZETEK, PlGYELEM! 23 db másfél köbméteres használt Postai lovas kocsi ELADÓ önsúly 600 kg, hasznos terhelés 300 kg, szekrény csukott. Alkalmas: tej, kenyér, ebéd, stb. szállítására. Ar a BAV értékelése szerint 800—1500 Ft között. Postai Központi Járműtelep Budapest Egressy út 35-51. ben konkrét feladatok előtt állunk. Ki kell cserélnünk az egyéniek által egybeterelt TB-re reagáló állományt. A sertés és baromfiállományban a preventív oltást kell előtérbe helyezni. Szerintem az ingyenes oltóanyag véglegesen megoldja a problémát. Az az igazság, népgazdasági szempontból az ingyenes oltóanyag kifizetődő. Az elhullás is igen nagy veszteségeket okoz, azonkívül a fertőzött gócok lezárása meghosszabbítja a húsárú forgási sebességét. Nagyón fontos, az állattenyésztő és az állatorvos együttműködése. Jelenleg riválisokat látnak egymásba, az állattenyésztők és az latorvosok. Pedig hasonló a helyzet az orvos és a nevelő munkájához. Az orvos is ad nevelési tanácsokat, s mégsem avatkozik a pedagógus munkájába. Ugyanígy az állatorvosnak is kötelessége állattenyésztési tanácsokkal 7Két munkás találkozott A gépkocsi megállt, s utasa kiszállva a traktor leié indult. A traktoros, Iván Bálint magában morogva szidni kezdte. — Biztos ellenőr. A kórság álljon bele. Hogy ennek is éppen most kell jönnie. — Jó napotl — köszönt a vendég. — Adjon isteni — Mi jót dolgozik az elvtárs? — Jót? Az isten akárhova tegye! Nem tudok ezzel a nyamvadt motorral boldogulni. Már egy órája kínlódok vele, s egészen lemaradok a kollégámtól. A vendég közelebb ment a traktorhoz, vlzsgálgatva körbe járta, majd felvette a porban heverő íranclakulesot. Aztán egy csavarhúzót vett ki a szerszámos ládából. Itt-ott meghúzott egy- egy csavart, majd - úgy látszik - rátalált a hibára. Aztán letette a szerszámokat, hideg Indítót kért, meggyujtotta, betolta az égő masszát a nyíláson. Rá- esavarta az orrdugót és lendkerékhez lépett. Erőteljesen meg- lóbázta, rántott egyet rajta, s az nagy pőfögéssel megindult. A traktoros eddig szótlanul figyelte működését. Most meg már felesleges lett volna a beszéd, hiszen a nagy zajban úgy sem hallani. így hát széles .............■■■<■■».........■■■■■■■■■............................nini mo sollyal kezet ráztak. A traktoros már fent ült a nyeregben, amikor a vendég utána kiáltott: — Jó munkát. Az vidáman vlsszalntett, s a vendég fütyörészve Indult az autó felé. a n. l. Egy gépállomás belülről Nap mint nap olvashatjuk a híreket, hogy a Karcagi Gépállomás az őszi munkák végzésében a legelsők között foglal helyet. A termelőszövetkezeti város határában hatalmas munka folyik. Most azonban nemcsak a traktorosokról írunk, azokról, akiket munkájuk a földhöz, a paraszti munkához kapcsolna teljes egészében, ha... nem lennének munkások is, ha nem lenne munkaeszközük a gép. A munkások és parasztok egyben? Laikusnak, blzarr- nak tűnhet e párosítás. Mégis igaz, mert a föld mellett a gép is társa a traktoristának. Ilyen traktorista Tanka Sándor is, aki brigádvezető a Karcagi Gépállomáson, brigádja a legjobbak között van, ha nem a legjobb. * Skoda-gépkocsi kanyarodik be a gépállomás udvarára. Alacsony, zömök, fiatalember száll ki. Ö Tanké Sándor. — Hogyan tett szert a gépkocsira? Látszik, nem új neki már a kérdés — természetes hangon válaszol. u- Hát úgy.:, —összejött. Mármint a pénz. Eladtuk a Pannóniát, segített az öcskös is és hát én Sem dolgoztam hiába... — Gondolta 15 évvel ezelőtt, hogy lesz egyszer autója? — Ugyan... 17 éves voltam a felszabaduláskor, heten voltunk testvérek. Azért mondom, hogy voltunk, mert legidősebb bátyám: Géza, 44-ben elesett a fronton. — Édesapám, mint cselédember, más lába-kapcája volt, akinek sokszor még csizmára sem telt. ... S az egykori cselédember fiának most gépkocsija van, aki kislányával, feleségével már bejárta az ország jórészét. Hát kell ehhez kommentár? * Az ország egyik legmodernebb . gépállomása a karcagi. Társadalmi munkában telepített virágágyak teszik hangulatossá a javítóműhelyek, a kombajnszin, az irodaépület, a cséplőszinek és a gépszínek környékét. Amott öt ikerlakás húzódik a gépállomás 36 holdas területének szélén szétszórva, a laboratórium és. a konyha környékén kislakások, nem messze ettől a hatalmas értéket rejtő öntözőmotorok szinje húzódik meg. Nézzük meg, ‘kik élnek, dolgoznak a traktoristákon kívül, milyen munkák is folynak itt benn a: gépállomáson? * Rápóti Imre a munkairányító irodában nincs olyan testközelségben az anyafölddel, mint odakinn a traktorista. Csak ha kitekint szobája ablakán, akkor lát eget és földet. Ö még inkább a technika, a gépek embere. Hét brigádtanyával kapcsolatot tartó telepes adó-vevő készülékén jelentést, kérést fogad, utasítást, segítséget ad. Munkaeszköze még a me- gafon is a rádió mellett. — Szinte a „tömény” teehnfTa felhasználója Rápóti Imre, az asztalán heverő újság is .áruló” bizonyíték erre, hiszen „A telefon titka” című cikknél volt éppen fellapozva. Fontos, nagyon fontos munka, amit a munkairányító végez. A Tanka, a Székely, a Bilincsi, a Szarka és a többi traktoros brigád kinn a földeken nagyon sokat köszönhet neki. Ha nem is tudják élémi a traktoristák Rápóti Imrével, hogy ne süsse őket nyáron oly erősen a nap, vagy ne fújja ki arcukat az őszi vagy téli szél, tanácsai, javaslatai megkönnyítik munkájukat. * S mi történik akkor, ha kihagy a gép, s megáll a munka? — Akkor bizony a traktoristák, akik ilyenkor szakemberekké vedlenek át, megpróbálnak segíteni a ba* jón. S ha nem sikerül? Gépük bekerül a lánctalpas traktorok, DT—413-as NDK silókombájnok mellé a hatalmas, a sínükön fülsiketítő csikorgással gördülő daruk alá, tehát a javítóműhelybe. S a beteg traktor odabenn a javítócsarnokban Balogh József főmérnök, Balogh László, főgépész professzori irányításával kerül gyógykezelés .alá. Ám, ha szükség van rá, ott vannak az esztergályosok, lakatosok, kovácsok, forgácsolók, asztalosok, s a hűtőjavító műhely dolgozói is. Vagy az elektromos műhely. Sztrelkó Antal vezetésével itt végzik ugyanis szükséges villamossági munSaját erőből A kunmadarast Hunyadi Tsz tagjai saját erőből két ku- koricagóré építését fejezték be most ősszel. A képen a háttérben látható az egyik. Az elmúlt napokban rnáT bele is hordták a termést. kákat. Sztrelkó nagy. előszeretettel foglalkozik újításokkal, Legutóbb, amikor ott jártunk elrnondotia, hogy saját konstrukciójú akkumulátor töltővel dolgoznak, s azért nem adta be még újításként legújabb művét, mert csak nyolc akkumulátort tud megtölteni egyszerre, s ő el- szeretnó érni a tizenkettőt* * Már említettük, hogy a laboratórium és a konyha egy épületben van a Karcagi Gépállomáson. — Először a konyhába néztünk be, ahol P. Szűcs Erzsébet szakácsnő örömmel újságolta, hogy közel ötvenen étkeznek itt naponta 4.50-ért és aznap, — ahogy ez már szoíkásos, jóízűen fogyasztották el az almalevest, és a nokedlis sertéspörlkölíet, * Mándokí Gáspárral a laboratóriumban találkoztunk, melynek ő a vezetője. Hatalmas jelentőségű, nagyszabású talajtani vizsgálatok folynak i’tt, a nagykunsági humuszt tanulmányozzák az ideális öntözéses rizsvetésforgó, a szőlő és gyümölcs- termelés szempontjából. De a talajvíz, a termény és rizs- vizsgálat mellett meteorológiai adatközléssel, műtrágya és siló takarmányvizsgálattal és még sok egyéb kísérlet bejegyzésével i-s találkoztunk a laboratóriumi munkakönyvben. Amikor ott jártunk, éppen a kunmadarasi Búzakalász Tsz öntözéses kukorica és cukorrépa termesztéséhez készítették a vetésforgót és nemrég fejezték be az országos jelentőséggel biró talaj- forgaiási határvizsgálatot. Ez azt jelenti, hogy elkészítették azt a térképet, ami mutatja, hogy egyes növényféleségek az egész ország területén milyen talajmélységben —■ függően a talaj minőségétől, stb. — termeszthetők a legideálisabb körülmények között és a legeredményesebben. S mik a további tervek? A tsz-ek igényeinek még jobb kielégítése, a korszerű talajvizsgálatok folytatása, a még jobb minőségi vetőmag kikísérletezése, az öntözővízzel, a műtrágyavizsgálattal és a sok egyéb fontos és szükséges mezőgazdasági munkáikkal kapcsolatos kísérletek fejlesztése, függően a rendelkezésre álló kísérleti eszközöktől. — Munkánkban tán az a legörvendetesebb — mondotta Mándoki Gáspár —, hogy amilyen örömmel segítjük mi termelőszövetkezeti városunk Karcag és annak környéke, de ha kell az egész ország termelőszövetkezeteit, ugyanolyan örömmel segíti a mi munkánkat, s veszi annak hasznát is a Karcagi Gépállomás, annak vezetősége. • Korántsem adtunk részletes, átfogó képet, csupán egykét fontosabb epizódot említettünk meg abból a munkából, ami jelenleg a Karcagi Gépállomáson folyik. Ez a munka kinn a földeken a traktorosok részéről kifogyhatatlan élményt, sok nehézséget, de jó termés esetén nagy örömet jelent és eredményez. De benn a javítóműhelyekben, az irodákban, a laboratóriumban szintén olyan munka folyik, ami nem kevésbé fontos a traktorosokénál, kiegészíti, segíti azh S ennek a munkának végzői is megérdemlik becsülésünket, elismerésünket* Bubor Gyula Keresünk vegyészmérnököt, és számviteli vezetőt, azonnali belépésre. Cfm: Szolnok megyei Malomipari Vállalat Törökszentmiklős, Beloiannisz u. 49. Telefon: 114. Utazási költséget csak felvétel esetén térítünk. Dr. Mester József állatorvos: — A bél: elsősorban az állatbetegségek megelőzése, — másodsorban gyógyítása. «Dr. Mester József Szolnok városi főállatorvost rendelőében kerestük fel. Az ötéves terv irányelveivel kapcsolatban a következőket mondotta munkatársunknak: hivatásos állattenyésztők — munkáját is ez kell hogy jellemezze. Az állatbetegségek megelőzhetők, s a jövőben az állatorvos feladata egyre inkább nem az állatbetegségek gyógyítása, hanem megelőző se lesz. Minden, a növendék- állatok felnevelésétől függ. — A második ötéves tervben eme elvileg meghatározott munkálatok megvalósítása közben már az első évek- szolgálnia. Gyógyszerekkel csak gyógyítani tudunk, de állatot nevelni nem. Már pe dig ez a fő célunk, hiszen termelőszövetkezeteinkben az állattenyésztés lesz a fő üzemág, — fejezte be nyilatkozatát Dr. Mester foállatorvos. B, L. o iuUfrsz MOTORON Egy régebbi időben keletkezett népdal „Szegény juhász legényt” emleget. S nem véletlenül. A pásztorembereknek nem túlságosan jól ment a sorsa. Akkoriban a vágyak netovábbját esetleg egy cifraszűr, vagy suba jelentetteMa már más a pásztorélet, s megváltoztak a pásztorok is. Lám Vereb Sándort, a kuncsorbai Vörös Október Tsz fiatal juhászát külsőleg mi sem különbözteti meg a tsz többi tagjától, öltözete: kucsma, miikádó, bricsesznadrág és csizma. Semmi juhászra valló jellegzetes ruhadarab. Legfeljebb csendes, ritkán ejtett szavai engedik gyanítani, hogy nem „csapatbeli”, hanem magában járó ember, ki naphosszat el van szó nélkül. ügy látszik természete a szűkszavúság, de az is lehet, hogy két év óta gyakorolt szakmája tette ilyenné. Azért mégis megértjük egymást. — Rövid tőmondataiból kiderül, hogy 25 éves kora ellenére majdnem alapító tag a tíz éves termelőszövetkezetben. 1951 óta dolgozik itt. Eleinte növénytermesztő volt, csak két éve múlt, hogy juhász. Nem kinn a legelőn, hanem bent a tsz központjában találkoztunk. — Most az apám van a birkákkal, én motor-ügyben jároke— Motor ügyben? — No igen, venni akarok egyet. Már régen szerettein volna, de eddig másra kellett Az a „más” sem éppen jelentéktelen. Kerékpár az asz- szonynak (két éve nősült), aztán konyhabútor 3200 forintos, világvevő rádió, meg ami kell a háztartásban. Volt miből, 8700 forint készpénzt kapott zárszámadáskori — Tavasszal határoztuk el, hogy motort veszünk. Jó az, ha van. Könnyebben mozog az emberi Most aztán együtt az ára. Nem teszi hozzá, — de a hangsúlya ezt mondja: „Egyszerű ez nagyon. Az ember dolgozik, s megél belőle.” A motor faluhelyen a kultúra ügyét is szolgálja. Este, munka után ugyan kinek van még kedve 5—6, vagy még több kilométert gyalogolni a moziig, kulturotthonig, vagy a könyvtárba? Motorral ugyanez az út pár perc csupán- Tévedés lenne azt hinni, hogy Vereb Sándornak ezzel minden vágya teljesült. Feleségével máris egy új vásárlást tervezget: házat akarnak venni. Most igen előnyös feltételek mellett a tsz tanyájában laknak, de a saját ház azért mégis csak más, — Igaz, erre egy kicsit több ideig kell spórolni, de öt év alatt remélem együtt lesz a rávaló, — mondja mosolyogva, magabiztosan, A motoros juhász esete korántsem egyedülálló a tsz- ben. Erről beszélgettünk a tsz vezetőivel s néhány tagjával az irodában. — A két sertésgondozónk: Vass István és Vass György és még vagy tíz ember már ■ motoron járnak jóideje. Ez ■ már egyáltalán nem szenzáció ■ nálunk, annál is inkább, mert • ifjú Murányi László, a gép- 1 kocsivezetőnk nemrégen ■ Moszkvicsot vásárolt, — jegy■ zi meg Balázs elvtárs, a tsz főagronómusa, , — Olyan jól keresnek a tsz , tagok? : — Aki dolgozik, annak a jövedelme is megvan. Ez különben azon is lemérhető, hogy elég sokan nem motort, hanem ami jóval többe került, házat vásároltak, vagy építettek. Labéczi János pénztáros ujjain számolgatja, hányán lehetnek— Ott van Kiss Pista, Murányi Zsiga, meg Kiss Sándor, aztán ifjú Fehér Mihály, ifjú G. Nagy Sándor — s még vagy 8—10 név szóbakerül, pedig a lista korántsem teljes. — Magadat is számold — teszi hozzá valaki, — Látod-e, csakugyan. Hisz én is most építettem. Csak a tapasztás már a híja. Kerékpárból 3—4 is van egy-egy nagyobb családban. Rádió? Nos, szerintük sokkal könnyebb lenne azokat felsorolni, akiknek nincsi Egyszerű dolgok ezek, — nincs bennük semmi rendkívüli —< vélik a tsz tagjai. S igazuk van. Ma már természetes, hogy nem marad meddő az igyekezet, hogy teljesülhetnek a vágyak, hogy a munka gyümölcse azt illeti, aki dolgozik. Patkós Mihály
