Szolnok Megyei Néplap, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-04 / 259. szám

Il

1939. november 4.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

EMBEREK, SZAMOK BESZÉLNEK

SZOLNOKRÓL

zsíros János

VII. kerületi párttitkár:

— A mi kerületünk a múltban is munkás kerület volt. A város illegális mozgalmának a bölcsője. Az elmúlt tizenöt évben új városrésszé fejlődött ez a volt sárfészek és ahogy az akkori urak nevezték, a „rongyosok tanyája.”

— A fejlődést csak akkor mérhetjük le, ha tudjuk, milyen körülmények között éltünk akkor. Arról nem is beszélek. hogy a munkanélküliek tömege lakott itt. Ebben a kerületben egyetlen egy járda sem volt. Ma minden utcában kő- vagy betonjárda van. Kút is volt, a Fürj utca végén, s a lakosok sokszor több, mint egy kilométerre jártak vízért a sárban. Most már nemcsak a közkút hálózat kielégítő, de sok házba is bevezették a vizet. Borbély és cipőjavító is van. Bérházakkal bővült cukorgyári negyedünk. Ma már azt is elmondhatjuk, hogy starndfürdőnk is vám

A gyerekekről sem feledkeztünk meg. Csecsemőotthon. bölcsőde, napközi épült a közelmúltban és több tanteremmel, tornateremmel bő- ' vitettük az iskolánkat. A legmegnyugtatóbb az, hogy az utcán ma nem látunk rongyos gyerekeket és anyákat, mert mindenki rendszeresen dolgozik és keresetéből a rendes táplálkozás mellett jól is öltözködhet:

SZABÓ ALBERT,

a Járműjavító lakatosa:

a Körősi f\t 14/a-ban lakik közel negyven éve, a VIII. kerületben. Mi Volt itt hajdanában? — teszi fel a kérdést önmagának:

*— Mocsár közé volt ékelve ez a munkásnegyed. Itt a laposon és a gödrökben sohasem száradt ki a viz. A fel- szabadulás után csapolták le és csatornázták a környéket ,.Erre még a madár sem járt” — rajtunk, az itt lakókon kívül. Mi is bokáig dagasztottuk a fekete sarat.

Most már járdán járunk, vizünk is van. A múltban sokszor félnapba került egy kanna viz.

—■ Azóta üzlethálózatunk van. játszó tér a gyermekeknek, bölcsőde, napközi otthon és ami a legfontosabb: orvo- li rendelőnk és autóbusz já- ratunk.— Ipartelep is létesült a kerületünkben. Először a Fűrfa, majd az olajosok építkeztek. Most fejezik be a modern rodaházat. Állami segítséggel gomba módra épülnek a csa- ádi házak. A mi utcánkban i közelmúltban hatot is tető alá húztak, de egy utca sem izűkölködik az új építkezésekből. így van ez rendjén, ízért dolgozunk, hogy jobban Éljünk és a munkánk meg is ■ átszik kerületünkön. ■

E

JALÁZS FERENCNÉ <

tanácstag:

— Nehéz a dolgom, mert j nég csak hat éve lakom Szol- c tok 56-os választókerületéin, melynek lakói tanácstagiak választottak. Kerületem- 1 öl ennyit: az utóbbi időkben * :ülönösen nagyot fejlődött. A r dadáéit utca új útat kapott, 1 negszünt a sár. Mostmár csak t

parkosítás hiányzik. Ezt, r így gondolom, társadalmi nunkában is elvégezhetjük. f Mivel a kereskedelemben

A szolnoki cellulózegyár látképe

GAZDAG ESZTENDŐK

néhány padot az iskolából. Azután sorrajárták a negyedik kerület házait. Hívták a gyerekeket. És néhány nappal később megkezdődött az első óra szabadon, nyugodtan.

Néhány napig, amíg még volt német berepülés, a pad alá bújtak a gyerekek, de a szomszédban állomásozó légvédelmi üteg parancsnoka mindannyiszor átjött az „iskolába’’.

— Ne féljetek — biztatta őket — már elkergettük a fricceket Tanuljatok csak nyugodtan.

így kezdődött:. : az akkori kisiskolások már felnőtt fiatalemberek s látják a mostani modem, szép, új iskolákat, újjávarázsolt régieket.

Dr. PERÉNYI GYÖRGY,

a megyei Tüdőbeteg

Gyógyintézet főorvosa, a következőket mondotta:

— A TBC tipikusan az a betegség, amelynek keletkezésében és lefolyásában szociális és gazdasági viszonyok igen nagy szerepet játszanak. A Koch-baciluson kívül a lakásviszonyok, a táplálkozás, stb. szintén nagy jelentőséggel bírnak: ezeket a körülményeket a betegek gyógyításában és általában a gü- mőkór elleni küzdelemben mellőzni nem lehet.

— A felszabadulás éppen a legelnyomottabb néptömegek számára adta meg a jobb életfeltételeket, azok az emberek kerültek jobb gazdasági viszonyok közé, kiknek köréből régen elsősorban szedte áldozatait a gümőkór. Az általános életviszonyok javulásán kívül a TBC elleni küzdelemben, a gyógyítás és megelőzés munkájában egy sor konkrét lépés történt. Megyénkben a felszabadulás előtt egyetlen TBC-s ágy. sem volt'.' Ma a szolnoki Tüdő- beteggyógyintézet és az új* szász! Tüdőszanatórium egyszerre mintegy 525 beteget fogadhat be. A szocialista egészségügy a megelőzés munkáját még a gyógyításnál is fontosabbnak tartja: ezért 1952-ben megalakult a megyei TBC gondozóintézet, amely ma már a gondozók egész hálózatán keresztül irányítja a TBC megelőzését célzó munkát.

— Mint orvosnak, az a meggyőződésem, hogy ilyen eredmények elérését csakis a felszabadulást megelőző rendszer felszámolása, s annak a rendszernek megteremtése tehette lehetővé, amely minden dolgozónak biztosítja a gyógyuláshoz való jogot és lehetőséget.

VITYILLÓK HELYÉN VÁROSNEGYED

Almási alispánt nem úgy ismerték, mint ki saját zsebének ellensége. A Hajdani nagyúr jól tudta, hogy annál többet ér a föld, minél — kisebb ... Birtokának egy részét még a két háború között parcelláztatta, a telke-.« két ügynökeivel eladatta; így 3 »zületett az Almási-ker-t. Né-! hány vályogházacska, wee-1 < end ház emelkedett itt-ott a ! parányi szőlők, gyümöicsö-! sök között. A környék leg- \ lépszerűbb részeként a Holt-! risza partját, fürdőzők, pe-! :ázók paradicsomát emleget-; ék. Némelyik házban vil- \ any világított, sőt egy utca-; aa — a Napsugár utcába — \ iárda is került. Meglepőnek ■ tem nevezhető véletlen foly-! ián éppen ott állt Tóth Ta- j más polgármester háza... \

A Kertváros igazi fejlő-" lése előtt a felszabadulás \ nyitott kaput. Nagyarányú ■■ parcellázás során sok család l jutott telekhez. Az építkező-" 3ek zömére 1953-tól — s az-; óta folytatólagosan, nap- j iáinkig — került sor. Az Or- 3 ízágas Takarékpénztár száz- 3 ezrekre rúgó kölcsönökkel se- j gítette a sok gyári munkást, 3 kétkezi, hivatali dolgozót, *

liós költséggel új erőmű épül a Papírgyárban, 186 milliót emészt fel az új szuperfoszfát üzem építése.

A lakásínség enyhítésére 80 millió forint felhasználásával 663 lakást építettünk. Egymillió 300 ezer forintot költöttünk óvodákra, közel 7 milliót iskolákra, 16 milliót az SzTK rendelőintézetre, 8 milliót az Irodaházra. A közlekedés javítása érdekében új híd. került a Zagyvám, s többtízmillió forint ráfordítással új hidat építünk a Tiszán is.

Mindezek mellett számtalan létesítménnyel gazdagodik a közeljövőben a város. Űj bérházak, utak, leánygimnázium épül többek között — a fejlődés nem áll meg, tovább gyarapszik Szolnok.

Pillantás a jövőbe

Tükörbe nézni még azoknak is szokása, akik egyébként nem törődnek az efaj ta dolgokkal. S különösen akkor pillantanak szívesen a fényes alkalmatosságba, ha nem csak önmagukat vagy éppenséggel az adott helyzetet vehetik szenmigyre, hanem láthatnak valamit a jövőből is. _ .............

Eg

y város — adott esetben Szolnok jövőjét körülményes az olvasó elé állítani. A jelent ugyan, már mindenki látja. A Ságvári körút, az egyre javuló szolgáltatások, a napról-napra színvonalasabb kereskedelem már alig megy újság számba.

Ami a jövőt illeti. Szigeti László a városi tanács Végrehajtó Bizottságának titkára szerint két részre osztható. Az egyik a távolabbi, a másik a közeljövő. Mindkettő figyelemre méltó. Először talán a közelebbit nézzük, melyről így szól a titkár:

zá: rendezzük a városi sportpálya környékét.

A járdaépítés programjában jövőre ismét a külső városrészek szerepelnek. Terveink szerint két és félkilométer új járdával javítjuk a jelenlegi helyzetet. Legalább annyira fontos, mint a úthálózat javítása; a csatornázás. Lehetőségeink korlátozottak, ennek ellenére megépítjük jövőre a Hold utcai óvoda környékének csatornázását.

Városunk óvodáiban nem állunk a legjobban férőhelyek tekintetében. Hogy a helyzet javuljon, a lakosság támogatásával 75 férőhelyes óvodát építünk a VI. kerületben.

A terveket ipari-műszaki

csoportunk dolgozói készítik el társadalmi munkában, a Végrehajtó Bizottság pedig bontásból származó anyaggal segíti a létesítmény elkészítését.

A távolabbi jövő kérdéseinek központjában egyebek között a -.város gázellátásénak megoldása szerepel. Ez többtízmilliós beruházást igényel. Országos célkitűzés az alföldi gázvezeték elkészítése. Ez azonban csak négy év múlva érné el városunkat. Éppen ezért, ideiglenes megoldásokat terveztünk a helyi kutak provizórikus kihasználására.

Ügy tervezzük, hogy a városkörnyéki kutak mellé nyomáscsökkentő állomást építünk s 1961. elejére az első kerületbe vezetjük be a gázt. Következőben a város legsűrűbben lakott kerületében, az ötödikben kapcsolunk be 500 lakást. E munkában 1962- ben lépünk előre legnagyobbat, mert ekkor terveink szerint mintegy 4 ezer lakásba juttatjuk el az olcsó és nagy kalória értékű fűtőanyagot. Mindez ideiglenes megoldás, kútjaink jelenlegi hozamának kihasználására, mert a tervek szerint 1965-re már Szolnok az alföldi vezetékből kapja a gázt,

háziasszony a Ságvári körúton

Vöröscsillag úti lakó házsor egyik részlete

A Ságvári körúti új lakóházak legelsője, az F. épület előtt szalad elém a kislány.

— Bácsi, bácsi, három jelesem van.

— Az igen, örül-e anyukád?

— Igen, tessék megkérdezni.

— Dehát kinek á kislánya vagy te?

— Magyar hajós mozdonyvezetőé.

Az I-es lépcsőhöz második emeleti i-es lakásában Magyar hajosné nem is tudja hirtelenében a jelest hozó Margitka lányára, hajcsira, a kazánkovácsra, Ferire, a hegesztőtanulóra, vagy a három éves Sanyikéra legyen a

legbüszkébb. Hat jól nevelt, szépen öltöztetett, tisztán járatott gyerek közül nehéz az anyai választás.

S ami még nehezebb. A róluk való gondoskodás. Mert jó, a sztahanovista férj hozott már haza 3500- <:■ is. Az átlagkereset 2300—2500 forint. Szép summa, de nyolc ember harap abból.

— Elmegy az, kérem. Bizony 28-a előtt sokszor gond a család ellátása.

Rádióról, a hímzett falvédőről, a fényezett tűzhelyre réved tekintetem.

— Mit szokott vasárnap főzni?

Feri megelőzi anyját.

— Nagyon jók a vasárnapi ebédek. Rántott szelet, pörkölt nokedlivel, csirke.

— Jó ám, csak fáradságos, — így az anyja. — Nincs még olyan lányom, aki segítene. Sokszor fel hatkor, hatkor talpon vagyok.

— Olyan korán?

— Hát az este is kimostam a fiatalúrnak a nadrágját (becézően Ferire nevet), reggel korán kivasaltam, úgy hogy ma már abba mehetett.

A lépcsőházban sokat találgatják az asszonyok, mikor pihenhet ez a Maavarné, hogy olyan renoe sen járatja a családot.

— Azért arra is jut idő. Esténként varro- gatok, ha nem vagyok nagyon fáradt, még olvasok is. Mos; a Via mala-t lapozom.

Az apa, aki ezideig a szomszédos Zakar, papírgyári tekercselővel sakkozgatott, az óráraJ tekint. Szolgálatos.

Nem sokkal, hogy bezárul mögöttem a z ajtó, elkattan a villanykapcsoló is. A Ságvárí körúton aludni tért egy munkás család. Napi fáradalmait piheni Magyar- né, a körúti háziasz- szo-ny.

Börzék Lajos

dolgozom, néhány szót talár erről is. Azt mindenki tudja, hogy régen városunkbar is csakúgy, mint országszer te a magánkereskédelerr gyakran alacsony színvonal! üzleteiben vásároltunk. 'Mos a mából visszanézve azi mondhatom; a kereskedelerr sem maradt el a fejlődésben A város üzletei bő választékot kínálnak mindenből: A vásárló háziasszonyok kevés kivételtől eltekintve, mindent megtalálnak a boltokban.

Az új kereskedelmi formák és módszerek bevezetésében is jelentős előrelépést tapasztalok. Az Alföldi Állami Áruház önkiválasztó cipőosztálya, de a Kiskereskedelmi Vállalat önkiválasztó, gyors- és önkiszolgáló egységei is jól vizsgáztak a lakosság ellátásában. Nem akarok ünneprontó lenni, ám had tegyem hozzá: véleményem szerint még nem nyert teljes megoldást fejlődő városunk zöldség és gyümölcsellátása.

BOZŐ FERENC,

a RÁ VÉL kirendeltség

vezetője:

, — Egyre jobban tért hódít a televízió. Szolnokon már 137 készülék van, s ez a szám napról napra emelkedik. A vevők között most már gyakoribbak a magánosok. mint a közületek. Városunkban kiválóak a vételi viszonyok, sok új típus közt lehet válogatni — az Orion készülékekből például már nyolc változat van, s újabbak kibocsátása várható, — így érthető a televízió iránti érdeklődés:

Rövidesen üzemibehelyezik a szentesi műsorközvetítőt, s akkor az egész megyében megjavulnak a vételi viszonyok s feltételezhetően mégtöbben vesznek majd televíziót —■ s így növekszik a munkánk; mert ml látjuk el a megyét. Máris kellene szerelőket felvenni, de kicsi a hely, így sem férünk, tágasabb műhelyre volna szükség. A helyhiány miatt g mdot okoz a készülékek javítása, az antennák s egyéb alkatrészek tárolása. Az illetékeseknek gondolni kellene arra, hogy rohamos léptekkel nő a rádióelőfizetők mellett a televízió-tulajdonosok száma s éppen ezért a szerviz szolgálat zavartalan ellátásához jobban biztosítani kellene a feltételeket.

KOZMA SÁNDORNÉ.

a tanítónő:

Fütyült a hideg novemberi szél, keresztül a régi iskola- épületen. Könnyű dolga volt, hiszen a németek eltüzeltek belőle aj tót-ablakot.

Azután megjelent néhány pedagógus. Körülnéztek, mit lehet tenni. Mert lehetett. Ezt mondta nekik az első szovjet városparancsnok, aki civilben moszkvai tanár volt.

— Az itthonmaradt gyerekek egy percig sem maradhatnak tudás nélkül — mondotta.

És megkezdődött a tanítás. Nem az iskolában, hanem a tanítók, tanárok lakásán. így mondta el az első harminc- kettő köz"l egy, aki megkezdte a munkát, Kozma Sándor- né, akkor a Thököly úton tanított.

Az ő lakására hoztak át

Az emberek takarékossága, jövőbe vetett hite, az állam segítsége révén másfél. évtized alatt száznál több ház került ezen a környéken tető alá; igen sok áll befejezés előtt.

Az egykori Almásakért szegényszagú, ál-idilli korszaka lezárult. Megjelölésére ma már a villanegyed sző látszik találónak. Orvosok, postások, szerelők — általában a más hajlékában gyakorta megfordulók — úgy mondják, hogy a házak berendezése tetszetős, összhangban áll ízléses külsejükkel, a virágoskertekkel.

A Kertváros minden lakója tudja, hogy a legfontosabb létesítményeket a felszabadulás után kapta ez a kedves városnegyed. Azóta épült — kereken egymilliós költséggel — a négytantermes, korszerű iskola, az óvoda, az orvosi rendelő, a földműves- szövetkezeti bolt. Lényegesen kevesebben keresik fel a Gu- lya-kutat, min-t ennekelőtte; az idén másfélkilométer hosz- szan épült vízvezeték sokak kényelmét szolgálja. Idestova egy kilométer hosszú már a járda, mely csakúgy nyújtózik évről-éVTe, mint a villanyvezeték.

A felszabadulás óta eltelt rövid idő alatt nagyon sokat fejlődött Szolnok. .Emlékeztetőül idézzünk néhányat új létesítményeink közül. Csak a legfontosabbakat vegyük sorra.

Számottevő mértékben iparosodott a város. Felépült — új termelői áron számolva — 255 millió forintból a Tisza- mentS Vegyiművek, hétmillióból a Tejüzem, hasonló összegből a Bútorgyár, 46 millióból a Cellulózegyár, 6.8 millióból a Kenyérgyár. Súlyos milliókat emésztett fel a Mezőgazdasági Gépjavító építése és a többi üzem korszerűsítése. Jelentős ipari beruházások vannak most is folyamatban. Hétmilliós ráfordítással ipari épületet kap például a Bútorgyár, 31 mil— Jövőre községfejlesztési alapból és a költségvetés felújítási részéből mintegy 10 millió forintot kívánunk városunk szépítésére fordítani Tervünk fő célja: jövőre is folytatni a néhány éve elkezdett munkát; tovább javítani a város út- és járdahálózatát. Ezen belül is elsősorban a külső kerületek jönnek számításba; így például a hatodik kerület. Elkészül végig a Mártírok útja, új, nagyteherbírású pályatest épül a Körösi úton. Utóbbira mintegy 5 millió forintot fordítunk az Alföldi Kőolajfúrási Üzemmel közösen. — Ugyanakkor 1960-ban sorra- kerül a Bercsényi- és a Hunyadi utcák korszerű burkolása is. S hogy teljes legyen a felsorolás, had tegyem hoz-