Szolnok Megyei Néplap, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-25 / 277. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. noverntoer r Újabb csatát vesztett a francia diplomácia Strasbourgban Párizs (MTI.) A párizsi politikai megfigyelők véle­ménye szerint a francia dip­lomácia újabb vereséget szenvedett Strasbourgban, a „Kis-Európa" hat országának hétfői kü lügy miniszteri ér­tekezletén. A francia kormány az európai közös piac országai­nak politikai egységét azzal kívánta volna aláhúzni, hogy Párizs székhellyel állandó titkárságot hozzanak létre. A francia elgondolás Belgium és Hollandia ellenállásába ütközött. Brüsszelben és Há­gában attól tartottak, hogy a párizsi terv éle Nagy-Britan- nia ellen irányul, és politi­kai csoportot jelent a NA- TO-n belül, meggyöngíti az Atlanti Szövetség egységét. Wigny belga külügyminisz­ter memorandumban tiltako­zott a francia kormány ja­vaslata ellem A Strasbourg! értekezleten Couve de Murville-nek visz- szaikoznia kellett. A hat kül­ügyminiszter elejtette a „Kis- Európa” állandó párizsi tit­kárságának tervét és csak annyit határozott el a hat ország politikájának egybe­hangolására, hogy a külügy­miniszterek negyedévenként összeülnek, de tárgyalásaikon számot kell vetniök a NATO és a nyugat-európai Unió érdekeivel* Mikoján televíziós beszéde Monterrey-ben MONTERREY (MTI). Mint a TASZSZ jelenti, Mikoján — a Szovjet Minisztertanács első elnökhelyettese Mon- íerreyben vasárnap este be­szédet mondott a televízió­ban. Hangsúlyozta, hogy igen jó benyomást' szerzett Mexi­kóban. Ezután a Mexikó City-ben szombaton megnyílt szovjet kiállításról szólva a többi között ezeket mondotta: — Azt hiszem, hogy a ki­állítás megtekintése érdekes és hasznos lesz önök szá­mára. Meg kell jegyeznem, hogy szerfelett elégedettek vagyunk a kiállítás megnyi­tásának ünnepélyességével. Nagy tiszteletben álló elnö­kük, Lopez Maleos is jelen volt a megnyitón. Ezt meg­becsülésnek tekintjük orszá­gunk iránt A továbbiakban az államok közötti bizalom fontosságá­ról beszélt. — Az életben gyakran me­rülnek fel viták — mondotta — ezeket azonban meg lehet békésen oldani. Nem kell há­borút viselni, hanem együtt kell élni. Versenyezzünk ab­ban, hogy ki biztosít maga­sabb életszínvonalat népé­nek és mindenki törekedjék erre a maga módján. Egy kérdésre Mikoján el­mondotta, hogy körútja első napján a legjobb benyomá­sokat szerezte. Gyarmatosítás-ellenes politikai egységfront kibontako­zása Belga-Kongóban Leopoldville (MTI). A Reuter jelenti, hogySehry- ver, Belga-Kongó és Ruanda- Urundi ügyeinek minisztere, aki vasárnap Leopoldville-be érkezett, hétfőn megbeszélé­seket folytatott Camel is kor­mányzóval és kedden meg­kezdte tanácskozásait Belga- Kongó politikái vezetőivel. Ugyancsak a Reuter jelen­tette, hogy Belga-Kongó két legnagyobb politikai pártja — az Abako-mozgalom és a Kongói Nemzeti Mozgalom —* amelyekhez az Afrikai Szolidaritás Pártja elnevezé­sű kisebb csoport is csatla­kozott, hétfőn közös memo­randumban jelentette be, hogy bojkottálja a december­re kitűzött községi tanács­választásokat. A pártok ha­ladéktalan függetlenséget és egységes kongói szövetségi állam létrehozását követelik. Megfigyelőik rámutatnak, a közös memorandum az első példa arra, hogy Belga-Kon­gó két legnagyobb politikai pártja azonos álláspontra helyezkedik. Ez egyúttal az első nagyjelentőségű lépés is a politikai egységfront kibon­takoztatásához. A memorandum demokra­tikus törvényeket követel és felpanaszolja, hogy a belgák ezer számra küldtek megszál­ló katonákat egy olyan or­szágba, amely a kormányzat megváltoztatását követeli. A lengyel sajtó a nyugat-német politika fasizálódásának feltűnő jeleiről Varsó (MTI). A lengyel lapok ismételten írnak arról a nyugtalanító jelenségről, hogy a nyugatnémet kor­mány reakciós, merev külpo­litikai vonalvezetése mellett olyan belpilitikát folytat, amely fasiszta diktatúrához vezethet. így például a Trybuna Lu- du november 22-i számában a nácizmus üldözöttéinek szö­vetsége ellen indított hajszá­val foglalkozik. A lap meg­jegyzi, hogy a nácizmus ül­dözöttéinek szövetsége a vi­lág minden részében mély együttérzésre talál és a nem­zetközi szolidaritás megköti azoknak a kezét, akik illega­litásba próbálják kényszerí­teni ezt a szervezetet. A demokratikus szervezet üldözésével egyidejűleg Nyu- gat-Németországban a legna­gyobb szabadságot élvezik a fasiszta militarista egyesüle­tek. Az egyik ilyen szervezet­ről rántja le a leplet a hétfői lengyel sajtó. Düsseldorf környékén ütöt­te fel székhelyét a „Stille Hil­fe“ vezetősége, ameiy a „von Iseburg herceg segélyegyle­te” elnevezést viseli, igazi neve inkább ez lehetne: „tit­kos segítség a legnagyobb bűnösöknek”. A szervezet célja, hogy a hitlerista háborús bűnösök­nek különféle módon titkos támogatást nyújtson. — Dr. Eiselének, a gyilkos orvosnak Déldául útlevelet szereztek és külföldre szöktették. Mások­nak, többek között Erich Kochnak, akit nemrégiben ítélt halálra a varsói Legfel­ső Bíróság, — élelmiszer- és ruhacsomagot küldtek, A szervezetnek számos kül­földi kirendeltsége van, ame­lyek a nyugati bankárok anyagi támogatását gyűjtik össze, és ebből tekintélyes anyagi alapot biztosítanak „emberbaráti céljaikra”. — Nekem sok tekintetben tetszenek a mexikóiak — foly­tatta. — Jó emberek, szíve­sen barátkoznak, jókedvűek, vendégszeretők. Erről magam is meggyőződtem. Egyes nyu­gati országokban félnek a „forradalom” szótól, a mi szovjet népünknek a forra­dalom meghozta a boldogsá­got. Meggyőződtem, hogy a mexikóiak is nagyra becsü­lik a maguk forradalmát. — (MTI). Anglia rabéfafegyverf ad el Nyugaf­Németországnak London (MTI.) Az AP és a Reuter jelentése szerint a Daily Mail és a News Chron­icle közölte, hogy Nyugat-Né- metország még az idén kilenc millió font sterling, vagyis 25 millió dollár értékű fegyvert vásárol Angliától. A Daily Maál katonai szerkesztője sze­rint Adeauner és Macmillan elvileg megállapodott a fegy­ver-vásárlásban. A Nyugat- Németországniak szállítandó fegyverek között szerepel a 160 kilométeres hatósugarú „kék víz” nevű rakéta is. A Német Szövetségi Köztársaság ez idő szerint 42 millió font sterlinget (117.600.000 dollár) tartalékolt Angliában fegyver v-sárlási célokra. Ebből 13 millió font sterlinget (36 mil­lió 400 ezer dollár) már el is költött. A németek érdeklődnek az angol radar-készülékek és olyan harckocsi motorok iránt is, amelyek csaknem minden üzemanyaggal mű­ködnek. A Daily Mail szerint „Ang­lia versenyre kelt Ameriká­val olyan hasznothajtó szer­ződés megkötésében, amely alapján ellátja Németországot első nukleáris töltetű fegyve­rével”. A lap még hozzáfűzi, hogy a tervek szerint a nukleáris töltetét az angolok maguknál tartanák és csak „szükség- helyzetben” adnák át a nyu gatnémeteknek. Mit csinálnak Déi-Aírikában a „nem kívánatos elemekkel" ? Pretoria (MTI.) A DPA hírügynökség tudósítójának értesülése szerint Dél-Afri- kában eddig több törzsfőnö­köt, kongresszusi vezetőt és politikust száműztek az or­szág távoli részébe, mert a hatóságok úgy vélekedtek, hogy „veszélyeztetik az or­szág rendjét és nyugalmát.” A „nemkívánatos elemeket” bírósági döntés nélkül számű­zik. A száműzötteknek nincs lehetőségük arra, hogy jogvé­delmet vegyenek igénybe, vagy hogy a bírósághoz for­duljanak. A száműzetés! vég­zést mindig az illetékes ren­dőri hatóságok bocsájtják ki és általában nem közliik a száműzetés előrelátható idő­tartamát sem. Szocialista ipar született az Albán Népköztársaságban A régi Albánia Európa leg­elmaradottabb országa volt és néhány kezdetleges felsze­relésű kis gyártói és műhely­től eltekintve semmilyen iparral sem rendelkezett. Egy kezdetleges felszerelésű ce­mentgyár, néhány manufak­túra jellegű dohánygyár, két szövődé, egy-két malom és gépkocsijavító — ennyiből állt 1938-ban az egész albán ipar. Kicsi volt az albán munkásosztály is, hiszen az olasz betolakodók ügyeltek arra, hogy albánból még vélet­lenül se lehessen szakmun­kás. Az olasz gyarmatosítók kiaknázták az ország termé­szeti kincseit, de csatk ott, ahol ezekehez a kincsekhez könnyen hozzáférhettek. Az utak közelében letarolták az évszázados erdőket, primitív módszerekkel fejtették a kő­szenet, a rézércet és termel­ték ki a nyersolajat. Az már nem állt érdekükben, hogy Albánia fejlett iparral ren­delkezzék. A háború még ezt a ke­vés ipart is tönkretette. A párt hívó szavára a felsza­badulás után tüstént meg­indult az országépítő munka. Először az újjáépítést kellett elvégezni, a közlekedési há­lózatot kellett helyrehozni, illetve kibővíteni, mert 1944- ben Albániában még vasút sem volt Tizenöt év telt el a felsza­badulás óta, s ez alatt a rö­vid idő alatt az albán nép lelkes, áldozatkész munkájá­val, pártjának helyes veze­tésével, a Szovjetuniónak és többi barátjának segítségé­vel felépítette szocialista ipa­rát. Éveken át adta hírül az albán sajtó, hogy felépült az első vízierőmű, az első fel­dolgozó kombinát, az első gyapotkártoló-gyár, az első konzervgyár, stb., stb. A fejlődés ütemére jellemző, hogy az ország ipari terme­lése 1958-ban elérte az 1938. évi termelés 18.8-szeresét. A legfontosabb ipari vá­ros maga Tirana, az Albán Népköztársaság fővárosa. Itt épült fel a korszerűen felsze­relt „Sztálin” textilkombinát, amely évente több mint 20 millió méter pamuttextilt, je­lentős mennyiségű gyapjú- textilt, bársonyt és puplint gyárt. Itt épült fel az „En­ver” üzem, amelyben ma már nemcsak autó- és gépalkat­részeket, hanem kisebb vil­lanymotorokat is gyártanak. Tirana közelében helyezték üzembe a „V. I. Lenin” vizi- erőművet, amely nemcsak árammal látja el az új ipar­várost, hanem ivóvíz ellátá­sát is biztosítja. A tervgazdálkodás biztosí­totta valamennyi országrész arányos és célszerű fejleszté­sét A különböző ipari léte­sítményeket a nyersanvag- forrásokhoz közel építették fel. A legnagyobb tervalko­tás a „Kari Marx” vizierő- mű, amely 64 méter magas völgyzáró gátjával és 14 négyzetkilométeres víztároló­jával valóban impozáns léte­sítmény. Különösen jelentős fejlő­désen ment át az ország bá­nyaipara. Jelenleg kőolajból ötször annyit, krómércből 37- szer annyit, kőszénből 78,5­szer annyit termelnek, mint 1938-ban. A tervszerű geoló­giai kutatások, amelyeket az ország fiatal szakemberei el­sősorban szovjet geológusok segítségével végeztek, új lelő­helyeket tártak fel, amelyek kiaknázása részben már meg is kezdődött. Üj olajmezőkön induli meg a termelés és az utóbbi években megkezdték a nikkel-tartalmú vasérc-ré­tegek kiaknázását. A múlt­ban lakatlan vidékeken új szocialista városok nőttek ki a földből, szinte egyik napról a másikra. Memaliaj, Bultyi- za, Piskas, Cservenaka, Kur- nés, stb. azelőtt egyáltalán nem is szerepelt Albánia tér­képein, ma viszont valameny- nyi biztatóan fejlődő bánya­város. A párt és a nép! hatalom évről-évre hatalmas összege­ket fordít az ország iparának fejlesztésére. Ezzel kapcso­latban elegendő annyit mon­dani, hogy Zogu nópelnyomó rendszerének 70 évre lett vol­na szüksége akkora ipari be­ruházáshoz, mint amennyit csupán 1958-ban a népi hata­lom megvalósított. Az újfaita nyugat-német „társadalombiztosítás" — több ágyú Berlin (MTI.) Theodor Blank, bonni munkaügyi mi­niszter pénteken sugárzó arccal „ismertette a sajtó képviselőivel a betegbiztosí­tást módosító törvényjavas­latát.” A nyugatnémet lapok most újabb részleteket kö­zölnek az új javaslatról; Néhány évvel ezelőtt, mint „óriási szociális vívmányt” kürtőitek világgá a Német Szövetségi Köztársaság tár­sadalombiztosítási törvényét. A mostani javaslat lényegé­ben azt szeretné, hogy járu­lék címén a biztosítottak vi­seljék a költségek egy részét: orvosi vizsgálatonként más­fél márkát, a kórházi ápo­lásért naponta 3.30 márkát fizessenek, s a „keresztény- demokrata" miniszter alapo­san megnyirbálta a szülőnők táppénzét is. E „szociális reform” ürü­gyén a nyugatnémet sajtó szerint a bonni kormány évente egymilliárd márkát venne ki a dolgozók zsebé­ből, hogy ezt az összeget is atomfegyverkezésre fordítsa. A hamburgi Welt megálla­pítja, hogy a nyugatnémet hadsereg létszáma már 234 ezer fő, s adatokat közöl ar­ról, milyen terhet jelent en­nek a felfegyverzése: a Bun­deswehr négyéves fennállása óta fegyverkezés miatt 25 milliárd 470 millió márka adóterhet róttak ki Nyugat- Németország polgáraira. A bonni kormány az adóterhek növelésével „gondoskodik” a fegyverkezési hajsza pénz­ügyi fedezetéről. Bonn „szociális reformja” egyik legveszélyesebb táma­dás a szociális jogok ellen. Ha a parlament jövő tavasz- szal hozzájárul a javaslathoz — írja a Welt —, akkor a „reform" 24 millió beteg biz­tosítottat vagy családtagok­kal együtt a lakosság 90 szá­zalékát érintü E1SSZ-hírek föld ügyét. Kijelentette, hogy az olasz küldött bejelentése csupán „manőver”. Fennáll az a veszély — mondotta, — hogy az új alkotmány „el­avult fasiszta intézkedéseket” is tartalmaz. Felkérte az ENSZ-t, „cselekedjen, amíg nem késő". Az AP jelenti, hogy Hammarskjöld ENSZ-főtit- kár, aki Laoszból nemrég tért vissza New-Yorkba, — megkezdte tárgyalásait a Biz­tonsági Tanács tagjaival. A főtitkár hétfőn Ormsby-Gore angol államminiszterrel és Kuznyecov szovjet külügy­miniszterhelyettessel tanács­kozott. ENSZ hivatalos körök még nem jelezték, hogy va­jon a Biztonsági Tanács tart-e ülést a laoszi helyzet megvi­tatására. (MTI), ............................ JN yole hét az embetn csodák birodalmában. Kínai útinapló — VII. Az a lényeges, hogy neve­léssel, vitáiban győzzük meg az ingadozókat nézeteink igaz­ságáról. Van egy burzsoá matematikusunk. Nézetei sok­mindenben nagyon messze vannak a haladó gondolkodá­sú tanárok és hallgatók né­zeteitől. Egyszer például azt mondta: a matematika elvont tudomány, nem kapcsolódhat a gyakorlati élethez, tehát a matematikusoknak felesleges üzembe járni. Igen ám, de a hallgatók jórésze ekkor már visszajött a különböző válla­latoktól és tudta, milyen hasznos a népnek az egyetem és az üzemek közötti jó kap­csolat. Egy professzor tévedése Három napig tartott a vita, mire a professzort az élet lé­nyeivel győzték meg: rosszul látja a dolgot. A matematikus végül is belátta tévedését. A vita tehát ieen hasznos volt. megacélozta a haladás erőit az egyetemen és meggyőző­désünk — az élet tapasztala­tai is ezt igazolják — a pro­fesszort is egy lépéssel köze­lebb hozta a néphez. — Sajátos viszonyaink kö­zött küjpnleges kapcsolat ala­kult ki a professzorok és a 4, hallgatók között. Továbbra is buzdítjuk a hallgatókat, hogy erősítsék kapcsolataikat a néppel és fejlesszék a párt­vezette szabad vitákat az egyetemen. Nem volt helyes, amikor csak a tanárok be­széltek. Fordítva sem lenne helyes! A tanár szerepe igen fontos, de a hallgatóknak jo­guk van kritizálni a helyte­len véleményeket. Fontos, hogy a tanár és a diák kö­zött kölcsönös megbecsülés, szeretet alakuljon ki. Harcokban edzett forradal­már szavai ezek. Egy jó év­tizede még csatamezőn ágyuk­kal, golyószórókkal nézett szembe, bombák robbantak körülötte. Ott tanult meg győzni. Ma a tudomány csen­des falai között tanítja a fia­talokat az új élet építésére. Langyos eső, szelíd széllel Mit mutat a vuhani láto­gatás? Az új értelmiség új arcát! Az új értelmiség azon­ban egymagában nem lenne elegendő. A régi értelmiség támogatása nélkül nehezeb­ben haladnánk előre. Ezért tartják fontosnak Kínában a burzsoá-kapitalista nézetű ér­telmiség nevelését, s ez a fo­lyamat magán viseli az évez­redes kínai bölcsesség ezer­nyi finomságát, csak úgy, mint a győzelmi, forradalmi har­cok tüzét. Magán viseli Csangcsunban is. Az autó­gyárban a régi értelmiségiek együtt dolgoznak azokkal a fiatalokkal, akik a Szovjet­unióban nemcsak a fejlett technikát ismerték meg, de magukba szívták a szocializ­mus levegőjét is. Ök már nem nézik tétlenül a munká­sok harcát az újért, együtt dolgoznak velük, közösek a sikereik. Az emlékezetes film kockáiról elénk toppant m’ér- nök sem ismeretlen azonban a hatalmas üzemben, de az már ismeretlen, hogy a mér­nökök lenézzék a munkást. A párt ugyanis azt mondja: értelmiségiek ne csak mond­ják, hogy a munka teremtet­te a világot — csinálják is, vegyenek részt benne. Ennek a gondolatnak a jegyében küldték termelőmunkára a vuhani egyetemistákat vagy a jenani diáklányokat. Csak mellékesen jegyzem meg, hogy a diáklányok — mint mondják — igen furcsán érezték magukat, amikor fa­lura érkezve megkérték őket. hogy trágyát hordjanak. Fin­torogva fogtak munkához, orruk nehezen viselte a trá­gya ’■'űzét. Bizony, rossz volt a hangulat. Este úgy aludtak, mint a tej. Kifáradtak. Más­nap reggel is fanyalogva in­dultak. de estére már nem fáradtak el annyira. Vacsora után beszélgettek a parasz­tokkal, akik elmondták nekik, hogy milyen hálásak a segít­ségért. nagy szüksége van a földnek a trágyára. Három hét múlva, amikor vissza­indultak a városba, szinte fá­jó szívvel búcsúztak a pa­rasztoktól. Megszerették őket és megtanulták, hogy — bár a trágya büdös — a paraszt­nak mérhetetlen szüksége van rá, mert epéikül nem ad termést a kínai föld. NEW-YORK. (MTI). Mint az AP és a Reuter jelenti, az t ENSZ gyámsági bizottsagá- . ban hétfőn felszólalt az olasz . küldött és bejelentette: — i Olaszország és Szomáli-föid . megegyezett abban, hogy a . jelenlegi olasz igazgatás alatt j álló terület 1960. július l-én függetlenséget kap: mint is­meretes, a bizottság előtt je­lenleg olyan javaslat terve­zete fekszik, amely 1960. de- 1 cember 2-re tűzte ki Szomá- 1 li-föld függetlenségének ki- 1 mondását. ’ A vitában felszólalt Mo­hammed Husszen Hamud, a a nagy Szórnál! Liga elneve- - zésű politikai szervezet ve- s zetője és hangoztatta, Olasz- ■. ország ezzel a lépéssel meg k akarja akadályozni, hogy az s 1 ENSZ vegye kezébe Szomáli-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom