Szolnok Megyei Néplap, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-24 / 276. szám

VILAQ PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A Pravda «*ep^es?<6séwi c**kke az MSZ»P VII. Kongresszusáról * Szorul a gyűrű a Uolt-Tizzan * Tudomány — Technika (SZOLNOK MEGYEI) X. évfolyam, 276. szám. Ára 50 fillér 1959. november 24. kedd. 30 HÍR! Jó hírt olvastunk a vasár­napi lapokban: Moszkvában aláírták a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok közötti tudományos, techni­kai és kulturális cseréről szó­ló megállapodást Kérdés: mennyiben érint ez az egyezmény bennünket? Kérdés: mi haszna abból az olasz munkásnak, a francia művésznek, vagy az alföldi parasztnak, hogy a Szovjet­unióba amerikai operettársu- lat és balettcsoport látogat el, a Csajkovszkij teremben fel­lép a Juillard vonósnégyes, vagy viszont, hogy New- Yorkba megcsodálják a Moszkvai Művész Színház játékát és meghallgatják a Szovjetunió Állami Szimfó- nikus Zenekarát. Vagy: mi előnyünk származik abból, hogy a Columbia és a Har- ward egyetem tanárai Ki- jevben és Taskentben, a moszkvai és leningrádi egye­tem tanárai a Yale és az In­diai egyetemen tartanak előadásokat, hogy az 1960— 61-es tanévben harmincöt, a következőkben pedig 50—50 diák aspiráns és fiatal szak­ember tanul a másik ország főiskoláin. Lehet, hogy a választ megfogalmazni nem könnyű: de az emberek rögtön megérezték e meg­egyezés értékét, beszédtéma lett — és mindenki egy kis­sé nyugodtabban tért haza aludni. Igen, körülbelül itt rejlik az, ami bennünket is érint. Itt található az a mo­mentum, amely beleszól a mi életünkbe is, a világpoliti­kába is. Soha senki nem ál­lította, hogy a művészek uta­zása döntő befolyást gyako- rolhat a világpolitika nagy fordulataiba. Ám ugyanakkor senki sem tagadhatja, hogy ezek a vendégszereplések tük­rözik azt is, meddig jutottunk a békés egymásmelleit élés politikájának gyakorlati meg­valósításában. Néhány éve az amerikai kereskedelemügyi miniszter leállította a szovjet rákkonzervek amerikai beho­zatalát, mivel, úgylátszik at­tól félt, hogy a piros rákok vörösre festik az amerikaiak gondolkodását Is. Azóta sok minden történt. Két évvel ezelőtt megkötötték az első szovjet—amerikai kulturális megállapodást: ennek csúcs- oontjaként megrendezték a New-York-I Colisemusban a szovjet kiállítást és Moszk­vában az amerikait. Ennek megnyitására látogatott Nixon a Szovjetunióba, s hívta meg Hruscsovot, a Szovjetunió, miniszterelnökét. 1 Alapvető igazság, ma már zinte politikai közhely, hogy a világ békéjére igen nagy befolyást gyakorol a két leg­nagyobb hatalom, a Szovjet­unió és az Egyesült Államok viszonya. Amióta két évvel ezelőtt az első kulturális egyezmény rést ütött a hideg­háború falán, a mindkét részről elinduló felfedezők egyre szélesebb kapuvá tá­gították ezt a hasadékot. — Először csak kifejezetten kulturális, technikai, mező­gazdasági szakkérdések meg­vitatásáról volt szó, — ma már többről. Nemcsak az számít, hogy a szovjet és amerikai tudósok összefognak a rák, vagy a gyermekbénulás leküzdésére, vagy arról, hogy írók, festők, zenetudósok, -ogászok köz­gazdászok, filozófusok, nyel­Sekou Touré Cseh­szlovákiába látogat Prága (CTK). Sekou Touré, a Guineái Köztársaság elnö­ke és miniszterelnöke A No­votny elnök meghívására kí­séretével november végén Csehszlovákiába látogat, Georgif Zsukov Londonba érkezett London (TASZSZ.) Vasár­nap Londonba érkezett Geor- gij Zsukov, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett mű­ködő külföldi kulturális kap­csolatok bizottságának elnö­ke. Zsukov az angol kor­mány képviselőivel megvi­tatja az 1960. évre, valamint 1961. első negyedére vonat­kozó kulturális, oktatási, tu­dományos és technikai cse­reegyezményt. (MTI.) Harminc mázsás mozgalom az állami gazdaságokban Jól halad a mélyszántás a törökszentmiklósi járásban és Mezőtúr határában — Az elmúlt hét végén csak 142 hold csépeletlen rizs volt mar A Szolnak megyei állami gazdaságok dolgozói évről- évre növelik a termésátlago­kat, mind szélesebb körben és megfelelően alkalmazzák a korszerű agró- és zootech­nikai eljárásokat, egyre job­ban betöltik szerepüket. Az állami 'gazdaságok jelenleg a legfejlettebb szocialista me­zőgazdasági nagyüzemek, s ennek megfelelően mutatnak példát a termelőszövetkezeti gazdáknak is. Most ismét nagy, de meg­oldható feladatra vállalkoz­tak. Egymás után neveztek Mikojan mexikói látogatásai Mexico (TASZSZ.) Szomba­ton a feldolgozó ipar nemzeti kamarájában villásreggelit rendeztek Mikojan tisztele­tére. A jelenlévő többszáz gyáros és üzletember előtt Mikojan beszédet mondott, amelyet a hallgatóság feszült figyelemmel hallgatott és többször nagy tapssal szakí­tott félbe. Este Lazaro Cardenna, Me­xikó volt köztársasági elnöke a szovjet nagykövetség épü­letében meglátogatta Miko­jan t. Mexicóban ünnepélyesen megnyitották a szovjet kiál­lítást. A meghívottak ezután villásreggelin vettek részt — jelenti az AFP. A villásreggelln Raul Sa­linas mexicói iparügyi-, ke­reskedelmi miniszter a kiál­lításról szerzett első benyo­másait így összegezte: „E kiállítás, amely szemünk elé tárja a Szovjetunió ipari és technikai erőforrásait, mó­dot nyújt, hogy lemérjük azt a fejlődést, amelyet a szovjet nép elért. A kiállítás nagy­mértékben hozzájárul majd a Szovjetunió és Mexicó kö­zötti kapcsolatok megerősíté­séhez“. Vasárnap reggel, mint a TASZSZ jelenti — Mikojan négynapos körútra indult Mexicó északi és északkeleti részébe. Útja során megte­kinti az ország ipari és olaj- központjait. ,. ­VíllanYvezetéb, híd — terven Jelül Még ebben az évben újabb ezerszáz méter hosszan építik tovább Jászberény villanyhá­lózatát. Legközelebb az Eb­hát nyolcvanöt házában gyul­lad fel a fény. A bővítésre 300 ezer forintot fordít —ter­ven felül — a városi tanács a községfejlesztési alapból. A kivitelezést az ÉMASZ dol­gozói vállalták. Két-pilléres korszerű vas- betanhíd épült a Zagyva fe­lett az elavult Kállai-hid he­lyén. A városi tanács házila­gosan építette. így a költsé­gek alig 70 ezer forintot tét I t is j g-t tek ki; ha kivitelező vállalat­tal dolgoztattak volna, úgy kereken negyedmillió forint­ba került volna. A költségek csökkentésében jelentős rész jutott annak, hogy az igen drága tervezést is tanácsi mű­szaki szakemberek végezték. Figyelemre méltó az az igyekezet, melyet a város vezetői a tanácsháza szépíté­sére fordítanak. Élvonalbeli szovjet festőművészek alkotá­sai közül hét képből álló so­rozatot vásároltak. A művek V. I. Lenin életének egy-egy jelentős momentumát örökítik meg. A reprodukciókat ízlé- komoly aranykeretben r*1r p f ívtvS be a harminc mázsás mozga­lomba Ennek az a lényege, hogy a mozgalomban részt­vevők, jövőre minden ka­taszteri holdon 30 métermá­zsa májusi morzsoltnak meg­felelő kukoricát termelnek. A Nagykunásgi és a Csorbái Állami Gazdaság nevezett be elsőnek. Csorbán jövőre 846, a Nagykunsági Állami Gaz­daságban 700 hold kukoricát vetnek, s erről a nagy te­rületről kát. holdanként 30 métermázsás átlagtermést takarítanak be. Bejelentette a 30 mázsás mozgalomban való részvéte­lét a héki, a felsőjászsági, a pusztakürti, a szenttamási, a szolnoki és a Tiszaszentimrei Állami Gazdaság kollektívája is. így eddig összesen a Szol­nok megyed állami gazdasá­gok 5 ezer 146 holddal ne­veztek be a 30 mázsás moz­galomba. A vezetők és a dolgozók máris megkezdték mindenütt az előkészületeket, a jövő évi nagy termés elérésére. Fel­használják az idei tapaszta­latokat és pontosan kidolgoz­zák azon műveletek rendjét, amelyeket el kell végezniük a 30 métermázsás kukorica- termés elérése érdekében. Napjaink legfontosabb mun­kája a földeken, a mélyszán­tás. E téren számottevő ered­ményeket értek el a török­szentmiklósi járás és Mező­túr város traktorosai, tsz tagjai. Jól dolgoznak. A tö­rökszentmiklósi járásban a mélyszántási terv 77.4 száza­lékát az elmúlt hét végéig teljesítették, a 100 százalék­ból már csak mindössze 6 ezer 155 hold hiányzik. Ha­sonló a helyzet Mezőtúron, ahol a vetési munkák lendü­lete egyáltalán nem csókáén, sőt méginkább nőtt most a mélyszántás során. Sajnos, még mindig nem kielégítő a mélyszántás üte­me a jászapáti, a kunszent­mártoni járás, Szolnok és Jászberény város területén. Különösen nagy az elmaradás Jászberény határában, mély­szántási tervüknek úgyszól­ván egyharmadát teljesítet­ték a szövetkezeti gazdák. A kunszentmártoni járás terü­letén ezzel a munkával 44.3 százalékra állnak, Szolnokon 44.6 százalékra, a jászapáti járásban 46.5 százalékra. A rangsorban utolsó he­lyen lévők gyenge eredmé­nye nagyon rontja a megyei átlagteljesítményt. A megye mélyszántási terve november 21-ig csak 54.1 százalékra volt teljesítve. * A termelőszövetkezetek többségében a gazdák a ku­koricatörést is befejezték, sőt a jászberényiek mind a városban, mind a járásban a szárat is betakarították. — Legtöbb a töretlen kukorica a szolnoki járás területén és Turkeve határában. Ha azon­ban összpontosítják az erő­ket, hamarosan végeznek eze­ken a helyeken is a kukorica betakarí tásával. A rizscséplés jól halad. De­rekasan dolgoztak a tsz ta­gok, így az elmúlt hét vé­gén, november 21-ón a Szol­nok megyei tsz-ekben már mindössze 142 hold rizs ter­mése volt csépeletlen. A kongresszusi versenyben háromszáznegy ven háro mezer pár cipő készült terven felül A megnövekedett kereslet kielégítéséért a nyár elején a belkereskedelem azzal for­dult a cipőgyárakhoz, hogy készítsenek a tervezettnél több cipőt. A gyárak dolgozói a kongresszusi versenyben arra. hoyv a belkereskedelemnek az év végéig háromszáztizanhétezer pár, terven felüli cipőt adnak át. Ez a felajánlás már telje­sült. Eddig a 317 ezer pár he­lyett 343 ezer pár cipő ké-' szült a kötelező mennyiségen Wvfil. Őszi erdősítés ő- g- t November 19-én teljesítette éves fúrási tervét a Kőolajipari Tröszt Afföidi Kőola fúrási Üzeme l Az üzem dolgozói büszkén jelentik, hogy az 1959-re ter­vezett 90 ezer méter fúrását : teljesítették. Ezévben az olajbányászok nem fukar­kodtak a meglepetésekkel — Egyes berendezések munká- 1 sai fúrási rekordokat értek 'eL A métertev teljesítésén túl komoly eredmények születtek a gáz- és olajfeltárás terén Népgazdasági szempontból igen jelentős a jól szerve­zett és eredményes kutató­munkák következtében fel­tárt hajduszoboszlói gázme­ző, Jelenleg az itt nyert gáz­kincs országos jelentőségű * Alig kisebb értékű ugyancsak ezévi munkájuk során feltárt battonyai olaj- és gázmező, továbbá jelentős még a pusz­taföldvári olajkutak terme­lésbe állítása is. így az Al­földön többszázezer köbmé­ter gázzal és nagyobb meny- nyiségű olajjal gazdagították az olajbányászok ezévben or­szágunkat. Az üzem munkásai megér­tették a párt márciusi hatá­rozatát. A vezetőséggel együtt lelkesen fogtak a határozat megvalósításához. Az ered­mény nem maradt el. Az éves fúrási terv túlteljesítésén dolgozva már a harmadik negyedév végén 7.3 százalé­kos költségszínt csökkenést értek el. Az egy méterre eső fúrási költséget közel 6 szá­zalékkal sikerült a tervezett alá szorítani. A fúrási mun­kahelyek a tervezett métert átlagosan havonta 9 méterrel túlszárnyalták ebben az év­ben. A dolgozók alkotó kezde­ményezése, a vezetők egész­séges támogaltása következ­tében a kongresszusi ver­seny segítségével elérték, — hogy november 19-re 90 ezer 177 és fél métert fúrtak le az éves szinten tervezett 90 ezer méterrel szemben. Az év hátralévő időszakában az olajbányászok azon dolgoz­nak, hogy tervüket méterben túlteljesítsék, s az eddig el­ért kutatási és gazdasági 'Eredményeiket tovább javít­sák. vészek indulnak a másik or­szágba, ihletet, tapasztalatot meríteni: ma már aláírták az egyezményt a szovjet—ameri­kai együttműködésről az atomenergia békés felhaszná­lásáról is. Azt pedig az utca embere is könnyen felmérhe­ti Moszkvában éppúgy, mint New-Yorkban, vagy Budapes­ten, mit jelenthet az emberi­ség számára, ha a két legna­gyobb ipari hatalom fog ösz- sze az atom korlátlan ener­giájának meghódítására. Felelhetünk tehát a kérdés­re: mit jelent az egyezmény —• nekünk. Megmutatja, ho­gyan lehet a békés egymás­melleit élés elvét gyakorlat­tá, tettekké formálni. Ugyan­akkor mutatja azt is, hogy ezek a kulturális és technikai kapcsolatok hogyan éreztetik lassanként hatásukat a politi­ka területén is. Néhány éve az Egyesült Államokban még bármit lehetett írni a Szov­jetunióról. Tekintve, hogy csak igen-igen kevés ember rendelkezett személyes ta­pasztalatokkal. a legféktele­nebb uszítás és a leggátlás­talanabb ferdítés is kitűnő fó­rumra talált. Ma viszont az amerikaiak tízmillióiban fo­kozatosan egy új kép alakul ki a Szovjetunióról, egy reá­lisabb, hívebb elképzelés. Kell-e külön méltatni tehát azt, hogy a rádióban és a te­levízióban megszólaltatják a másik ország vezető politiku­sait, társadalmi személyisé­geit, művészeit, s a másik fél egyetértésével — rádiós és televíziós adásokat cserélnek politikai kérdésekről. Kell-e ehhez kommentár? Vajon mit szólna a kommunista faló Mc­Carthy szenátor, ha feltámad­va látná, hogy a Szovjetunió­ban megjelenik az Amerika című, az Egyesült Államok­ban pedig a Szovjetunió című folyóirat, méghozzá 77 ezer példányban mindkettő. És mit szólna ahhoz, ha olvasná ebben a kulturális egyez­ményben, hogy „a két fél egyet éri abban, hogy a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok között közvetlen légijá­ratot kell indítani”...? A két nagyhatalom javuló kulturális, technikai, tudo­mányos kapcsolatai ugyanis azt bizonyítják, hogy a két különböző társadalmi rend­szerű állam között sok terü­leten lehetséges, hasznos az együttműködés: ez a tény pe­dig aláássa a hidegháború egész jégvárát. Kunhegyesen a község szélén, a Szolnok megyei Erdő­gazdaság munkásai hét hektárnyi területen végeznek fásítást. Összesen 150 ezer nyárfacsemetét ültetnek el, —- Karkusz Fái erdész felügyelete mellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom