Szolnok Megyei Néplap, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-22 / 275. szám
Számoló kombinát 25. csípés SZATIRIKUS OLDAL 1959. Kinek a papné... Yanoeyville amerikai városkában történt: J. P. Swinson baptista lelkészt zsarolásért és lopásért négy évi börtdnbüntetésire ítélték. Swinson lefényképezte feleségét egyik barátjával, ugyancsak baptista lelkésszel, igen kompromittáló helyzetben. Az asszonyt bűnrészesség miatt ugyancsak 18 havi börtönbüntetésre ítélték. A szigorú ítélet hátterében a következő, nem egészen lelkészekhez illő történet húzódik meg. A lelkész házaspár autót vásárolt, de nem volt elég pénzük kifizetni. Ezért meghívták a család régi barátját vadászatra, a vendéget azonban - megérkezésekor csak a csinos feleség fogadta, meglehetősen hiányos öltözetben. A továbbiakat pedig nem nehéz kitalálni. a A fényképezőgéppel gondosan felszerelt férj „becsülete megsértéséért” 650 dolláros csekket íratott alá lelkész barátjával, azitán megszabadította karórájától és a nála lévő készpénztől. Mesterséqük címere... Az angliai Wormwood Scrubs-i börtön foglyai „A színház barátai*' címmel műkedvelő színjátszókört alakítottak, s a bemutató előadáson „A város legnagyobb tolvaja" című darabot adták elő. A hírek szerint a foglyok a hivatásos művészeket megszégyenítő természetességgel alakították a bűnügy! tárgyú darab szerepeit... Még vár perc és végez velem az unalom. Hétfő van, minden rendes ember a hét- eleji megbeszéléseken ülésezik egész napon át. Kollégáim valamennyien távol, egyedül lézengek bent a hivatalban. Péter a fokhagymatermeltetők baráti körének ülésén az elkövetkezendő 15 éves perspektivikus tervről tanácskozik. János, az EMD- SZE (Elfogulatlan MÁV drukkerok Szakmai Elnöksége) új módszereiről tanácskozik. — Bélának tíz óra tájt telefonáltak a Kisipari Mandzsetta Gombkészítők Továbbképzési Intézetétől fontos ügyben. Mihály a Gyermekláncfű Neme sítők Egyesülete elnökségének ankétjén vesz részt. Pár perc — mondom, s menthetetlenül befulladok a provinciális hétfői tehetetlenségbe. Egyszerre csöng a telefon, s Mihály jelentkezik. — Hát te? — kérdem rezignáltam — Hétfő van. A többiek értekezleten. Ki-ki milyen bizottság tagja, s így egyedül vagyok. Megesz az unalom. Haj, mikor még én is bizottsági tag voltam. Az ám. Mennyivel kellemesebben teltek a hétfői napok, — sóhajtok a kagylóba. Nem jön válasz. S ebből megállapíthatom, a vonal túlsó végén hasonló gondok marcangolják'barátomat. Bizony, régi szép idők. De mi lenne, ha... — Te, ide figyelj, van egy ötletem. ‘— Ki vele. — Szegény bizottságon kívüliek, tömörüljünk valami érdekvédelmi szervezetbe. A bizottságon kívüliek bizottságába. — Ügy van. Mi lennénk az elnökség. A tagtoborzást közösen oldanánk. meg. — Helyes. Az alakulást máris kimondhatjuk. BIKE. •MMitMHiWMiMnMHiHiiiHimiiwmuimmmMiMHMJMuaMootmuomtuuwunMMmi — Miért csodálkozol? Részletre vettük és még csak a fele van kifizetve! ■ ...................■ i va gyis bizottságon kívüliek elnöksége. — Jelszó: Hétfőn a fű se nő. Cél: Értekezleteket iktatni a hétfői napra. Programunk mindenkihez szól. Mindenki, aki eddig még valamilyen oknál fogva nem tagja semilyen bizottságnak, sürgősen jelentkezzék a BIKE- ben. az elkövetkezendő hétfők munkarendjét illetően. — Nagyon jó, nagyon jó — hallom lelkesülten a kagylóból. S aztán meleg búcsúzással elválunk, hogy minden hétfőn találkozhassunk. Ezennel is bejelentem: hétfő reggeltől estig szeretettel várom minden bizottságon kívül rekedt tagtársunkat. Bli. Valóban nem alszik.., ..: az ördög — mint ez lapunk régebbi számából is megállapítható. „A kakas tízet kukorékolt” című cikk szerzője szerint aránylag kedvező eset, ha a nyomda ördöge „csupán” Móricz Zsig- mond születési helyét jelöli meg íiszacsécsén — Tisza- kécske helyett. Fájdalom, a mi nyomdánk ördöge — immár másodízben — fordítva járt el: ölkörhöz illő következetességgel hirdeti, hogy nagy írónk Tiszakécskén látta meg a napvilágot. Ünnepélyesen kijelentjük, hogy erre az eseményre a hasonló hangzású Tiszacsécsén került sor. ItipGít a Ha\Un$tctd írj az alkoholizmusról — mondta a szerkesztő — a téma az utcán hever! Valóban, alig tettem néhány lépést, az utcán hevert Kajbinger Hugó és a fölkelés gondolatával foglalkozott. Mivel a kivitel többszöri kísérlet után is hajótörést szenvedett, leültem mellé, hogy értékes gondolatait az alkoholizmusról rögzítsem az utókor számára.,. •— Mit szól ahhoz ön, hogy egyes elemek azt hangoztatják, hogy az alkoholizmus társadalmunk rákfenéje? — teszem fel az első kérdést. Kajbinger utolérhetetlen mozdulattal pöcköl ki füléből egy kis sarat és rámemeli szelíd, véreres szemeit: —- Magam is hallottam már ilyen hangokat és erősen túlzottnak tartom... Megfigyelhető, hogy többnyire szemellenzős. szűklátókörű családanyák hangoztatják ezt, akik kicsinyes problémáikhoz akarják lehúzni a szárnyaló, alkotó férfit. A feleségem például nem tudja megérteni, hogy nem foglalkozhatom olyasmikkel: van-e a gyerekeknek cipőjük vagy nincs. Egy dolog vígasztal csupán: a fenti meghatározást sohasem hallottam ivócimboráimtól s a csapostól sem. — Helyes lenne ha megszüntetnék az italboltokat? — Tragikus lenne. Uram, tragikus! Itt van például a Gólyánál lévő italbolt. Milyen remek központi fekvése van! Ha egy idegen jön Szolnokra, azonnal láthatja,hogy ez a város tiszteli a magyar bort, a magyar sört és a magyar rövid italokat. Na és a korlát előtte! Uram! Lógott ön már azon a korláton részegen? Nem? Nos, ón már számtalanszor! Biztosíthatom, hogy a legnemesebb örömök egyike! Meg kell próbálni! Felforr a vérem, ha arra gondolok, hogy ezt valami nyim- nyám tejüzletté alakítanák át. Nem, uram, csak a testemen keresztül! (Egy járókelő átlép a testén). — Mi lenne a véleménye arról, hogyha — amint Budapesten történik —elhelyeznék az italboltokat a főútvonalról? — Nagyon helyteleníteném! Mellékutcában ez az intézmény nem érvényesülne. •— Csökkenne a bevétel is. Befejezésül van valami közérdekű kérése? — Van! Végre foglalkozzon már a sajtó azzal, hogy a gyomarmosás költségei igen magasak. Tűrhetetlen, hogy ma, 1959-ben egy kisember ne tudjon megfizetni egy jó, minőségi gyomormosást. A múlt hónapban mindössze ötször vittek be a mentők és majdnem ráment az egész fizetésem. Hát lopom én a pénzt? ... Jó ..: Jöjjön vissza! j.. Van még egy kérésem .;. Legyen szíves, tegyen a fejem alá egy téglát.. sosem szerettem, ha alacsonyan van a fejem! —ke-fe — Van már szolnoki térkép » AKI NEM VOLT KATONA nem. Ha most jobbra fordulok, a színháznál kell len v- v <*■* V'" V' V V V ^ -V -V V > V -V V» V- - • Vajon hol lehet a hiba?-------- —4^.^-»» ■ — Fi gyelmetlenség — Nekem miért nem olyan nagy adagot hoztak menübe, mint a szomszéd asztalhoz? — Miért nem tetszett rögtön szólni, hogy szintén ellenőrnek tetszik lenni? \jWftUát-iia, i i A 'SícJ&M csípje msg . . . ez alkalommal önmagát. A fenti képet ugyanis előző számában szöveg nélkül hozta. íme a szöveg: «*= Mit fogunk ilyen esős időben csinálni? ....— A neuraszténiások fővárosa A neuraszténiások fővára- gyilkosságok számát tekintve sának nevezik San-Francis- minden más várost megelőz: cot, az Egyesült Államok 10.000 lakosra 24 öngyilkos egyik legvonzóbb városát. — jut. San-Franeiseo ugyanis az ön- (A JParis Journal” <-bóIX BIKE • -'W fcrgza&ad, a Gólyánál le szeretnék szállni
