Szolnok Megyei Néplap, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-22 / 275. szám

1959. november 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 EMB.LK.IlDIK a jövedelem, AÍM/v az igények A megye szocialista keres­kedelmében dolgozó kommu­nisták a napokban beszéltek azokról a feladatokról, ame­lyeket a második ötéves terv irányelvei célul tűznek elé­jük. Tóth János, a megyei párt- bizottság osztályvezetője el­mondotta, hogy az elmúlt három év alatt jelentősen megnövekedett a megye dol­gozóinak reáljövedelme. Az emberek városon és falun egyaránt jobban élnek és szebben ruházkodnak, mint azelőtt. Megyénkben tovább javul a szociális egészség- ügyi ellátás, növekedett az iskolák, óvodák száma, ja­vultak az élet- és munkafel­tételek. Ezután az év első kilenc hónapjának eredménveiről és hiányosságairól beszélt: — Az összes kiskereske­delmi eladási forgalom 1957 azonos időszakához képest 18.8 százalékkal volt maga­sabb. Az elmúlt év második negyedévében az összes kis­kereskedelmi áruforgalom 53.7 százalékát ezév második negyedévében 54.2 százalékát, a harmadik negyedévében pedig 55.5 százalékát a föld­művesszövetkezetek bonyolí­tották le. Ezek a számok a falusi ellátás színvonalának emelkedését tükrözik. Az előző évhez képest az élelmiszeráruk fogyasztása 13.7, a ruházaté 11.7, vegyes­ipari cikkek forgalma 13.8 százalékkal növekedett. Nö­vekedett tehát a lakosság vá­sárlóereje városon és falun egyaránt A kereskedelemben Is megmutatkozik a bérből és fizetésből élők számának, to­vábbá a parasztság pénzjö­vedelmének emelkedése. A növekedéssel párhuzamosan a kiskereskedelmi árukész­letek is kedvezően emelked­tek. Elmondható, hogy az alapvető közszükségleti cik­kekben, élelmiszerekben, ipar­cikkekben megyénkben ja­vult az ellátás. Beszélt Tóth elvtárs a téli fűtési idény lebonyolításának fontosságáról, majd a zöld­ség-. gyümölcs-, burgonya­tárolás jelentőségére hívta fel a figyelmet. Mint mon­dotta: — jól fel kell készül­ni — a ruházati forgalomra is. Különösen a cipó-, láb- beiiféleségeknél kell növelni a választékot. — Másik fon­tos feladatként jelölte meg az előadó a lakosság aján­dékozási vásárlásainak kielé­gítését. Az árualapot e terü­leten is biztosították. A következő évi feladatok­nál — mondotta — olyan ter­veket kell készíteni, amelyek megfelelnek a Központi Bi­zottság irányelveinek a ke­reskedelmi munka termelé­kenységének növelése, gazda­ságosságának fokozása és a beruházási politika tekinte­tében is. Itt döntő "az egy eladóra eső áruforgalom nö­velése. Ezt úgy lehet elérni, hogy a második ötéves terv ben a kereskedelmi egységei mintegy '25—30 százaléké fejlettebb formákra szervez zük át, — fejezte be beszá mólóját Tóth János elvtárs. A felszólalásokban elmon dották az elvtársak, arra tö rekszenek, hogy minden le hetőséget felhasználjanak t fejlettebb kereskedelem meg­valósítása érdekében. MINDENKI B0LCS:S3ÉG£VEL K ülönböző tanácskozásain­kon, vagy szűkebbkörü beszélgetések során párttagok és pártonkívüliak, fizikai és szellemi dolgozók együtt lel­kesedünk célkitűzéseinkért. Alig van ember, akit ne ra­gadna magával az a gondolat, hogy 5—6 év múlva gazda­gabbak leszünk, hogy orszá­gosan 65—70 százalékkal ter­me, he: ünk több ipari, 3(1—32 százalékkal több mezőgazda- sági terméket. S ahogyan a mi megyénkben tervezzük, ezidő alatt ennél is magasabb termésemelést érünk el a ter­melőszövetkezetekben, a me­zőgazdaságban is. A lelkesítő célok mellett azonban látnunk kell. hogy elérhessük, valóban kézzel fogható formába öntsük azo­kat, ahhoz már most. már ma hozzá kell látnunk. Hisz a célok megvalósítását nem ak­kor, nem idők múlva kell kezdenünk. Mindazt, amit el­gondoltunk, megterveztünk, sohasem egyből, sohasem egy­szerre valósítottuk meg, ed­dig sem. hanem fokozatosan. A mostani terveinket is csak apránként rakhatjuk össze, csak a lassú, apró. de megál­lás nélküli tettek hozhatják’ meg a várt eredményt, azok juttathatnak el bennünket a kitűzött célokig. Ezelőtt 10 évvel, amikor a volt agrárproletárok, kis- parasztok legbátrabbjai ter­melőszövetkezeteket alakítot­tak, nem tervezhettek 13—14 mázsás búzatermést az első évekre. De az évről évre va­ló gyarapodás lehetővé tette, hogy idén már ennyit taka­ríthassanak be. sőt azok a szövetkezetek, többek között a t\’"’"'vei Vörös Csillag, a mezőhéki Táncsics és sok másik tsz. ahol hosszas szö­vetkezeti gyakorlat, s a kü­lönböző korszerű eljárások hatottak, már ennél is többet. A gazdagabb jövő megte­remtése és napjaink fe­szített munkája tehát nem két különböző dolog, a kettő szerves, elválaszthatatlan egységet jelent. A kettő kö­zötti kapcsolatot megterem­tik azok a határozatok, ame­lyek a mából kiindulva meg­valósításuk során elvezetnek a jövőbe. A vezetőségválasztó taggyűlések pártértekezletek határozatai megjelölik* mun­kánk fő irányát. A részletes, egy-egy elapszervezetre vo­natkozó részeket viszont ott, helyben, mindenki bölcsessé­gével kell kidolgozni, meg­teremteni. E megvalósításnak éppúgy, mint a határozatok kidolgo­zásának ezer kezű mesterei lehetnek az egyszerű embe­rek, biztos kulcsa lehet azok kezdeményezése. A kezdemé­nyezések felkarolása segít feltárni a még elrejtett, ki­használatlan energiákat, pár­tunk politikájának gyors és eredményes megvalósításá­hoz. A szocializmus megterem­tésének, megszilárdításának egyik feltétele az — • tanítja a leninizmus —, hogy az em­berek sokaságát bevonjuk az építő rrjunkába. Ez nem old­Siiäi ftedbéCneh. Jászber^nvben A város vezetőd nagy vo­nalakban elkészítették Jász­berény 1960. évi községfej- lesztésd terveit, melyek % kö­zeli napokban már a válasz tók elé kerülnek a tanácsta­gok ismertetésében. Jövőre a tervek szerint ké kilométeren bővítik a villany- hálózatot: a 300 ezer forintos beruházás révén a jász fővá­ros elektrifiikálása befe.iező dik. Jelentős előrehaladást je lent — a szó legszorosabb ér­telmében is — 200 ezer forint felhasználásával négyezer négyzetméter járda építése. A következő évben a Zagyva balparti részén — az Alkot­mány-, Dózsa György-, Ber­csényi-, Lenin- és Hatvani úton — építik tovább a vizve zetéket. A budapesti KÖZÉP TERV 210 ezer forint fejében tervezi meg a város thermál- fürdőjét. A fürdő felépítése a három éves távlati terv legjelentő­sebb alkotása lesz. Jövőre a strandfürdő közelében tető alá kerül a tizenkét kádat, három — egyenként mintegy 40 m* területű — medencét, masz- száshelyiséget, iszappakoló­szobát magában foglaló épü let A későbbiek folyamán — élvonalbeli orvosok meghall gatása után — az ország gyógyhatás tekintetéiben leg­értékesebb radioaktív iszap­jából szállítanak Jászberény be; előreláthatólag Koropról A mai elképzelések szerint a fürdővendégeket még a tőrül- közés „fáradságától” is meg­kímélik: a szárító alagúton áthaladók infravörös lámpák tényében szabadulnak meg a testükön csillogó vízcseppek- tőL 1960-ban két millió forin­tot kívánnak fordítani a ther- málfürdő építésére. Jászberény lakossága bi­zonnyal helyesléssel fogadja a város csatornázására vonat­kozó javaslatot. Ennek meg­valósulása közegészségügyi szempontból nemcsak a város, de a Zagyva-menti, délibb fekvésű települések szemszö­géből tekintve is igen jelen­tőst Nem hivatalos műszaki körökben olyan csatornarend­szer építését tartják legcél­szerűbbnek, mely a kérőbb' években továbbfejleszthető lenne. A mai elgondolások szerint jövőre 500 ezer forin­tot fordítanak csatornázásra A következő évben megva­lósítandó létesítményeknél csaknem kizárólag a vízveze téképítés során kínálkozik le­hetőség társadalmi munkám — ezért arra mindössze 140 ezer forintot terveztek. ható meg egyetlen, hősies fellángolással hanem türel­mes, állandó megújuló, meg­győző munka kell hozzá. A lelkesítésnek fontos követel­ménye, rejtetlen titka, hogy a vezetők figyelembe vegyék a dolgozók kezdeményezéseit, számítsanak erre. törődjenek vele. Üzemeinkben, pártszerve­zeteinkben számos követendő példa van erre. Különösen a március óta tartó és egyre szélesedő kongresszusi ver­seny során adódtak nagyon szép és hősi példái annak, mire képes az összefogott erő, mit teremthet a dolgozók tartós, meghitt összefogása, M egyénk üzemeiben a kongresszusi verseny során 53 millió forint értékű terméket gyártottak terven felül az év első háromnegye­dében. A tervezett bőrcipő- mennyiség helyett 117 ezer párat, 7 millió helyett 9 mil­lió téglát, a tervezettnél 70 tonnával több cellulózt és számtalan példát lehetne még sorolni. Mindezek a nagy, megindí­tó erejű számok kicsi, az egyes emberekre, brigádokra jutó aránylag apró teljesít­ményekre bonthatók, azokból növekedtek ilyen óriássá, azo­kat dicsérik. Megtaláljuk ben­nük az egyes dolgozók erő­feszítéseit. újításait, kezdemé­nyezéseit, versenyzését. A szolnoki Tisza Bútorgyárban év végére a tervezettnél 500 konyhagarniturával többet vállaltak s háromszázat abból a harmadik negyedévben el­készítettek. novemberben pe­dig lényegében a másik két­százat is leevárt’ák. S most sürgetik annak elbírálását, hogy kik viselhetik a ..Szocia­lista munkabriaád” címet. A Kőolajfúrási Üzem eredmé­nyeit sem csak a kifejtett fi­zikai és a beavatott gépek munkája teremtette meg. ha­nem azokkal elhitt az olvan kezdeményezések felkarolása, ahol a dolgozók akaratából táplálkozik. Olyan dolog, hogy a szállítási dolgozók vállal­ták: a berendezések átköltöz­tetési ideiét újabb 5 s-' ’ *k­kal csökkentik, vagy az elő­készítő csoportok vállalása, amely szerin* november 20-ig az összes vízvezetékeket fagy­határ alá süllyesztik. A z elmúlt negyedévben a legtöbb üzemben újí­tási hónapot rendeztek, az újítási javaslatok számának növelése és az elfogadott ja­vaslatok bevezetésének gyór- sítása érdekében. Ezidő alatt a Járműjavítóban a benyúj­tott javaslatok száma °- resére emelkedett, a 10-es AKÖV-nél az egész évi ja­vaslatok felét ezidő alatt nyújtották be. A Törökszent­miklósi Mezőgazdasági Gép­gyárban a benyújtott javasla­tokból harminchármat elfo­gadtak. huszonötöt bevezet­tek. A Szolnoki Papírgyárban a gyártásfejlesztő újító brigál javaslatára a III. számú pa­pírgép szitáját meghosszabbí tották Ezzel a gépen gyártott FENYKEPEZOGÉPET az m Szolnok« Beloiannisz u. 2. sz. re többféléi ömlöttek az ér­vek. Mi volt a lényegük? — Egyelőre nyersanyaghiány gá­tolja az üzem gyorsabb fej­lődését, a három műszakos termelést, de kiváló szak­munkás sincs elegendő. A nyersanyaghiány enyhítésére helyezték üzembe a vas- és acélöntőt, amelyben három hónap alatt ötezer tonna vas- és acélt nyertek. — Tudnál ott dolgozni? — hangzott az egyik kérdés. — Még nem — Így a vá- 'asz, — de ha megmagya­ráznák, biztosan megállnám a helyem ott is. Ez az, ha megmagyaráz­nák! De mi lenne, ha mind a húszezernek állandó egy­szerű munkafolyamatoka* kellene magyarázni? Ha mindenki így gondolkozna, akkor szinte minden munkás­nak újból és újból ismétel­getni kellene, ha apró válto­zás volna a termelésben, ha módosulna egy tervrajz, vagy meg kellene honosítani egy új technológiád eljárást. — Nem érted, hogy nem rendez­kedhetünk be erre? Nyomo- - rogtunk és szenvedtünk ele­get a múltban. Ideje, hogy gyorsan haladjunk előre. A közösség ereje íme, ebédszünet, s egy vil­lanásnyi a kollektíva ere jé bői. Utána ment ki-ki a dol­gára, s végül nem tudom, ho­gyan döntött barátunk, de azi láttam és éreztem, — bárho járunk Kínában és bármelj üzemrészben Csangcsunban, — kovácsolódik a munkásol egysége, akarata, lendülete, Isméi megdőli a régi babona Említettem már, hogy meg érkezésünk estéjén láttui először a híres gyárat -=• film • rfll. Két okból térek vissza a ■ filmre: az egyik — va'óban • igazolta az élet, a másik: • utunk következő állomása a s csangcsuni filmgyár volt. — • Tudunk alkotni —, de eh­- hez akarni kell és bízni kell s a népben. Ez volt a film i egyik fő mondanivalója. Sze- i repelt benne egy mérnök aki ■ sok tekintetben régi felfogá­sú embernek látszott Nem . hitte, hogy az egyik alkat­részt megfelelő eljárások ki­dolgozása nélkül, bizonyos . határidőre elkészítheti az í üzem. Veszély fenyegette vol­na az egész gyár vállalását? ' Fiatal munkások kísérletez­tek. Az első szárny próbál ga­• tás kudarccal járt. A mér- i nők természetesnek találta- ezt, hiszen ő külföldön tanult, I a régi módszerekhez szokott. . azonban számításon kívül i hagyta a felszabadult mun- f kás hitét és akaratát, pedig ^ ez a hit és akarat csodás _ erő! A fiatalok egy csoport­- ja éjt nappallá téve kisér­• letezett, s a döntő pillanat- 1 ban elkészült a szükséges al­katrész, s a vállalt határidő­re kifutott a gyárból az elsf . személykocsi. Ezrek köszön i- törték az alkotókat. A gyár ■ ban tízezrek, a városbal 1 milliók, százmilliók az or- ,1 szágban! S a mérnök? Hány- y szór hagyta cserben őket ma­• gányos, átvirrasztott éjsza- káikon? Hányszor volt „sér­tődött”,, mert nélküle, ső' akarata ellenére vágtak neki És hányszor ült irodájába! , magábaroskadva, t várt va k laml csodát, sültgalambot t- miközben a bátor kis csana a ■ i újból és újból nekivágott a j i kísérletnek, a tizedik után a ; : tizenegyediknek is, és re- j i rr.énykedtek, bíztak, keresték ■ ■ a megoldásit. A munka való- j ■ ban nem volt könnyű, az út, ; I amelyen* jártak, valóban új ; i volt, s csak a legbátrabbak ; ■ bíztak a sikerben. Az egyik ; i hajnalon a bátrak kis cső-; ■ portja is felbomlik: az újabb ; sikertelen kísérlet után két; ■ csalódott ember távozik a; ■ munkapad mellől — rémé-; , nyűket vesztve, szinte a mér- ; : nők hitetlenségét igazolták, ; s három arc kiséri a távozó-*; ' kát. Szemükben az elkesere-i; ’ dés. vagy a bizalom a na-i; . gyobb? Pár pillanatig tart aJj egész. Egyszerű csangc'unj; színészek arca. szeme, döb-fc • ■ , benete. Láttam már néhány ; csangcsuni színészi alakítást, j híres művészek felejthetetlen ; 1 játékát — emberibb arcot a j . maga egyszerűségében még ; , soha! Nem tudom az alaki- j 3 tás volt-e valójában döbbe-; . net es, vagy az élet, amelyet „ vászonra idéztek, de tény. ! . hogy a mérnök végül szere-'; - tettel ölelte magához a bá- \ _ tor fiatalokat, a legmeré-; 3 szebbeket, akik magukra! . hagyva, saját erejükből mu- j j. tatták meg. mit ér a nép hl- I j te, akarata. A kínai munkás _ határidőre elkészítette az el- . ső személykocsit. A mérnök, . ott állt az ünneplők között _ Senki sem tett neki szemre- w hányást, munkások karoltak ;t bele, a vitték magukkal, der I rűs, vidám arccal a tovatű- D nő autók után, végig az ttt-j; . cákoa. t Lovászi Ferenc j it iFQlvtaüukJ papír minősége javult. És ez 255 ezer forint évi megtaka­rítást jelent. A Mezőgépgyár­ban Szikszai Lajos a menet- vágást gyorsította meg, az addigi 60 perc helyett 15 perc­re szökken tett újítása a vágás idejét. A Járműjavítóban Szikszai Béla rugókovács bri­gádja havonta 11 tonna új bordás rugóacélt takarít meg, 96 ezer forint értékben azzal, hogy használt anyagokat dol­goznak fel Mindez • esősorban ipari munkásainak érdeme. De a ter­melőszövetkezetekben is mind több helyen érzi a tagság, hogy okos, hasznos javaslatai­val előre viszi a közös ügyet, amelynek saját boldogulása is része. Épp ezért törik a fejü­ket különböző kezdeményezé­seken. A tiszasasi Rákóczi Tsz-ben például az asszonyok összedugták a fejüket, s ki- fundálták, hogy kész tervvel állítanak a tsz-elnök és az igazgatóság elé. Vállalják a baromfi nevelés meghonosí­tását a szövetkezetben. Még meg szőlőápolással egybeköt­ve. Tekintve, hogy épülete nincs a szövetkezetnek ahol a csibéket neveljék, a szőlős kunyhókban nevelik majd azo­kat. A községekben szintén sok helyen találni példát arra, hogy a lakosság törődik saját boldogulásával, javasol, s tesz is mindezért. A tiszaroffiak 4 tantermes iskolát építettek, községfej lesztési összegükbő, és társadalmi erővel. S zámtalan más példa iga­zolja, hogy a dolgozók kifogyhatatlanok a kezdemé­nyezésekből, a jó és hasznos elgondolásokból, á ha mindezt a vezetők, — pártszervezetek, | gazdasági vezetők, tanácsok ; és minden más szerv és moz- jga lom, amelynek ezek közelé- I be, hatáskörébe esnek — fel- !karolják, milliókká] mérhető nagy erővé vá’nak. Hathatós részei lesznek annak a törek­vésnek, amellyel nagy célja­inkat, a szocializmus gyorsa tott építését elérhetjük. B. E. %i^fKdniíét Nagyszabású filmankétot | rendez a Megyei Tanács mű­velődési osztálya és a MC>- KÉP, hétfőn este 8 órai kez- , dettel Szolnokon. Az anké- | ton Mesterházi Lajos: Pár \ lépés a határ — című re gényéből készült új filmet | vitatják meg a résztvevők a magyar—szovjet barátság klubjában. Ez alkalommal ja film készítői: Kelet) Már­kon háromszoros Kossuth-dí- jas rendező kiváló művész, Szirtes Ádám, Papp Éva és Szabó Gyula színművészek, valamint Hubay Miklós, a film forgatókönyv írója el­látogat Szolnokra. Az ankét Igen érdekesnek Ígérkezik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom