Szolnok Megyei Néplap, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-20 / 273. szám

1 1959. november 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Menekülés az árnyéktól Magyarul beszélő csehszlovák film Bemutatja a szolnoki Vörös Csillag mozi nov. 2G—29. Ismert írók és filmművé­szek sokszor feldolgozott té­mája az új és régi generáció közötti konfliktus, a szülő és a gyermek ellentétének kér­dése. Jini Sequens rendező új filmjének,- a MENEKÜLÉS AZ ÁRNYÉKTÓL-na-k is ez az alapvető problémája. A történet két főszereplője az idős, konzervatív nézeteihez csökönyösen ragaszkodó apa, s vele szemben agyondéde1- getett lánya, aki nem akar a régi konvenciók szerint élni. A két ember egyéni problé­májában azonban ott sűrűsö­dik két társadalom, a kapita­lizmus és a szocializmus el­lentéte. Harcuk a régi és az új közötti küzdelem, bár Márta, a lány nem tudatos képvise­lője az új társadalomnak — Isztönösen, szerelme védelmé­ben kerül szembe apjával. Megrázó lélektani dráma ez a film, melyben az alkotók, Jiri Sequens rendező és Jaros. lav Kiima forgatókönyvíró sokoldalúan ábrázolják a fel­vetett problémát, érdekes, bo­nyolult jellemeket sorakoztat­nak fel. Talán a legjobban Márta figurájában sikerült érzékeltetni ezt a bonyolult­ságot, hiszen ő nemcsak ap­jával szemben küzd, hanem önmagával is kemény harcot folytat. Ösztönösen követi szerelmében azokat a jogokat, melyek a múlttal, a régi tár­sadalom konvencióival szem­ben az újat képviselik. Ugyan­ezeket azonban nem tudja megérteni férje munkájánál, tanulásánál, egész házassá­gánál, ahol éppen ő ragaszko­dik a múlthoz mert gyer­mekkora, ifjúsága ennek a múltnak béklyóit viseli, me­lyektől még nem tud szaba­dulni, — Jiri alakja, az egy­értelműen pozitív figura nem ilyen erőteljes, jellemzése nem annyira mélyenszántó, mint Mártánál. Mégis jól ér­zékelteti Jiri legdöntőbb tu­lajdonságait. — Kout, az apa szinte hátborzongatóan való­szer ű a maga kegyetlen önzé­sével és gyűlöletével és még­is érezzük rajta, hogy kisér­tet ő, a múlt kísérlete, aki azonban még tragédiát is okozhat, ha nem űzzük el ide. jében. — Ennek a kisértetnek másik megszemélyesítője a mérnök. Ez a típus még sok­kal veszélyeseb, mint a Kout — félék, s a filmben ezt megfelelően ki is hangsúlyoz­zák az alkotok. Amikor meg­ismerjük, szinte megnyer jó megjelenésével, csinos külse­jével, sima, udvarias modorá­val. Aljassága, megdöbbentő romlottsága csak lassan, fok- ról-fokra bontakozik ki. A múlt embere ő is, de olyan, aki régi életformáját — és főleg vagyonát — az új tár­sadalomban is biztosítani akarja, számára mindegy, hogy kinek a rovására. E négy érdekes figurát a legjobb csehszlovák színészek keltik életre. Marta szerepé­ben a szép, szőke Ludmila Vendlovát láthatjuk, aki mély átéléssel, egyszerű eszközök­ké’ játsza szerepét. Jirit Sta­nislav Remunda alakítja mértéktartóan és meggyőzően. Az apa szerepében Frantisek Smólik nyújt kiváló művészi teljesítményt, mig a mérnö­köt egyik legismertebb cseh­szlovák filmszínész, Josef Bek játsza. Külön ki kell emelnünk Jiri Sequens művészi rende­zését és Alois Jiracek opera­tőr igen hatásos, a fény és árnyék ellentéteit jól kihasz­náló, szép felvételeit. Alkotók és színészek együttes munká­jának kiváló eredményét bi­zonyítja, hogy a ßlmet a moszkvai nemzetközi film- fesztiválon aranyéremmel tüntették ki. Előkerült a világ egyik legritkább bélyege Egy newyorM kisfiú afrikai angol gyarmatról származó levélborítékot akart eladni egy bélyegkereskedőnek. Be­csületére válik a kereskedő nek, hogy nem vette meg fil­léreikért a bélyeget, hanem visszaadta a kisdiáknak az­zal, hogy ez a világ legrit­kább bélyege, melynek nincs is hivatalos ára. A bélyeg egy 1954-es kia­dású Kenya-Uganda-Tanga- nyikad bélyeg, amelyen az Oyen-vizésés gátja megfor­dított helyzetben látható. (Reuter) Menjenek el Tisza­szentimrére — mondotta a múltkoriban a megyei nép­művelés egyik vezető mun­katársa. — Ott nagyon szé­pen megy a munka. Éppen most jártunk lent egy német kulturális küldöttséggel, s a vendégek nagyon megelége­detten távoztak. A sok értel­miségi és parasztember, akik összegyűltek látogatásuk hí­rére, tartalmas és színvona­las vitát rendeztek a vendé­gekkel. Irány tehát Tiszaszent- imre. Ott is legelőször Vida András tanácselnök szobája. Két hasznos könyv termelőszövetkezetek irányításához, vezetéséhez Irodalom Ultímóníában Valahol a Nagy Folyó men­tén terül el a klubok hazája, Ultimónia. A kluboké, ahol esténként zajos tízek áldoz­nak Piros Ulti őfelségének. A nép rajongva szereti Ultit. Szabadidejében klubokba tö­mörül és történjen bármi, a szokásos esti kártya-áldozat nerp maradhat el. Nem lehet azt mondani, hogy Ultimóniában nem ad­nának teret az irodalomnak. Az egyik klubban hallgat­hattam egy irodalmi estet, ahol a kártyában nem hivő sejtét lelkek így élvezhették, egyik legnagyobb költőjük csodálatos versét a függöny mögött rejtőző Ulti híved miatt: Színész: Anyácska, vér« áldozat Sztentori hang a függöny mögül: Piros ulti! Színész (dühösen): A férfi­korba nőttem én Fölényes hang: Handrömi Színész (letörten): Erősen tűz a nap, vakít Büszke hang a balsarokból: Tököt! Színész (megkínzottan): Lepke kezeddel ints felém Egy hölgy a másik oldal­ról: Ütöm! Színész (alig hallhatóan): Hogy jól van így, hogy Te tudod, Dörmögés: Kontra! Színész (érzi, hogy hiába él): s hogy nem hiába élek én.. Visszhang: Passz! A színész: Nyíltszíni hara­kirit követ el, amíg a füg­göny mögül valaki rekont- rát jelent. Van Ultimóniának egy má­sik klubja is, ahol az ország irodalmi színpada próbálta bemutató előadásának szá­mait. A klubot egyébként „hét megye legszebb klubjá­nak” tisztelik a beavatottak. Itt a szép szó megszállottjai­nak egyike éppen egy láng­lelkű hazafi világhírű szó­noklatában engedte meg öb­lös hangját. (A hozzáértők szerint nem elég öblösen). — Ekkor kicsapódott az ajtó és belépett Ulti őfelsége egyik híve, aki méltánytalannak érezve a merényt, így kiál­tott fel: Mit csinálnak itt, kérem? így nem lehet kár­tyázni! A riporter nem tehet egye­bet, tehát javaslatot tesz. Társítsák ez országban a színházlátogatást billiárdo- zással, avagy cselgánccsal. De az sem lenne utolsó, ha az irodalmi esteknél szent­ségtörést követnének el: ki­zavarnák a kártyásokat Ulti Őfelsége és Handrömi Nagy- hercegnő paradicsomából. A közelmúltban két nélkü lözhetetlen szakkönyv hagyta el a kiadót. Mindkettő hé­zagpótló és nélkülözhetetlen a tsz vezetők számára. „Me­zőgazdasági szövetkezetek; a mezőgazdasági és szövetkezeti fejlődés kérdései” című könyv szerzője Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Aka­démia elnöke. A szerző falu­kutató munkái széleskörben ismertek, most a mezőgazda­ságról és a szövetkezetekről szóló számos tanulmánya után ebben a könyvében ősz- szefoglaló képet ad a mező* gazdaság fejlődéséről és a szövetkezetek történeti alaku­lásáról; Nagy gonddal világítja meg a mezőgazdaság techni­kai és üzemi fejlődését A tények és adatok hatalmas tömegével pontos és gondos rendezésével elemzi azt a fejlődést, amely a mezőgaz­daságban végbemegy. Közért­hető előadásmódjával szinte drámai erővel érzékelteti az átalakulás folyamatát, a ter­melés koncentrálódásának törvényszerű előrehaladását; Könyvének második része 3 szövetkezeti fejlődést követi nyomon a Rochdale-i taká­csok társulásától kezdve a mai kiterjedt hálózatáig és a szocialista mezőgazdasági tsz-ek gyors ütemben fejlő­dő nagyüzemi rendszerét. A szerző a fejlődés tömör és vi­lágos áttekintése után számos kérdésre világos feleletet ad. Nevezetesen, hogy mi a szö­vetkezetek szerepe a mező- gazdasági fejlődésben, miben különbözik egymástól a két alaptípus: a kereskedelmi szövetkezet és termelőszövet­kezet. Választ kapunk arra, hogyan alakul a mezőgazda­ság és ezen belül a szövetke­zetek fejlődése a kapitalista és a szocialista rendszerben a világ különböző országai­ban; Erdei Ferenc könyvében a tények beszélnek. Felvet sok közérdekű problémát. így azt is, hogy fennmaradhat-e az egyéni családgazdaság, van-e jövője a szövetkezeteknek a tőkés fejlődésben és mi a szövetkezetek szerepe a me­zőgazdaság szocialista rend­szerében. A másik könyv a Magyar Tudományos Akadémia Me­zőgazdasági Üzemtani Inté­zet kiadásában jelent meg. Csete László, a közgazdasági tudományok kandidátusa szer­kesztette. Címe: „A termelő- szövetkezetek üzemgazdasági kérdései.” Az MTA Mezőgaz­dasági Üzemtani Intézetének e gyűjteményes kötete a me­zőgazdasági tsz-ek üzemszer­vezési, gazdálkodási kérdései­nek széles körét öleli fel Be­Csil lagászati szakkörök C sehszlovákiában Csehszlovák üzemekben, iskolákban és művelődési há­zakban több mint 300 csilla­gászati szakkör működik. Az amatőr csillagászok 34 csillag­vizsgálóban végezhetnek megfigyeléseket. A tavalyi év folyamán a csillagászati előadásoknak több mint 300.000 hallgatója volt. (A .,Prague News Letter’’- bői) ' ' mutatja az ország különböző részein lévő és eltérő terü­let nagyságú tsz-ek fejlődé­sét 1952-től 1957-ig. összege­zi a levonható következtetése­ket; Részletesen foglalkozó a tsz tagok munkájával, a fo­gaterő, a traktormunka ala­kulásával. A tsz-ek gazdálkodásának megszervezéséhez, a nagyobb jövedelem el éséhez hasznos Útmutatást nyújt a kötetben közölt egyszerű jövedelem és önköltségiszámítási módszer, a költség és jövedelemszámí­tás problémakörének részle­tes tárgyalása. A tudományos igénnyel feldolgozott statisz­tikai anyag a mezőgazdasági szakembereknek is komoly segítséget nyújt. Mindkét könyv beszerezhető a járási tanácsok mezőgazdasági osz­tályain; A két könyv együt­tes ára: 105 forint; V. K. Hírek a színházból A „Szállnak a darvak” cí­mű nagysikerű zeneszámot Moszkvában hanglemezre vették. A számot Nina Isza- kova énekli. A hanglemez felvételénél jelen volt az ép­pen akkor Moszkvában járt zeneszerző Behár György, színházunk karnagya. A las­san világhírűvé váló zeneszá­mot egyébként a német rádió zenekara is műsorába vette A német változatot Margót Friedländer énekli. A színház elkezdte Nyíri Tibor: Menyasszonytánc cí­mű darabjának próbáit. A fő­szerepeket Iványi József, Győri Hona, Kaszab Anna, Andaházy Margit, Upor Pé­ter és Ross József játssza. — Ebben a darabban mutatko­zik be a szolnoki közönség­nek a tehetséges Tatár End­re; * A budapesti Katona József Színház az elmúlt héten mu­tatta be Arbuzov: Tánya cí­mű színművét. G. Konszkij rendezésében. A szovjet ren­dező főmunkatársa Nógrádi Róbert, színházunk főrende­zője volt. Ügy hírlik, igen sokat fog- I lalkozik ő is. meg a tanács j Is a község művelődésének j ügyeivel. Valóban, amikor beszélgettünk vele, meggyő- ' ződihettünk erről. — A művelődési otthon az állami gazdaság kezelésében volt. Igyekeztek ők is, dehát mégsem volt szakember ke­zében a munka. Első lépés­ként kerestünk egy mozgé­kony, tevékeny pedagógust. Meg is találtuk Vankó Lász­ló személyében, ö szervezte meg a kulturális életet, ami­ben tudtunk, persze segítet­tünk neki. Ez a segítség nem volt cse­kély. Magnetofont vettek a KISZ szervezetek. Társadal­mi üggyé tették a kulturális munkát. VB ülésen, tanács­ülésen mindig szóba hozzák a község művelődési helyze­tét. A legutóbbi tanácsülé­sen jóváhagyták a művelő­dési otthon működési prog­ramját és döntöttek arról, mennyit költenek művelő­dési célokra. 1958 októberé­ben 11 ezer forintot adtak. Ezévben 10 ezer 500 forintot, meg 3 ezer 700 forintot a könyvtárra. Már elkészül* az 1960­as terv is, a művelődési otthont és a könyvtárat együttesen 17 ezer forinttal támogatja a tanács. — Meg szeretnénk szüntetni azt a szemléletet, amely sze­rint a kulturális munka va­lamiféle kereseti forrás. — Ezért ,,síma” bálra nem adunk ká engedélyt, csak olyanra, amelyet valamilyen jó műsorral kötnek egybe. Ez különben a művelődési állandó bizottság határozata — mondotta Vida András. Tiszaszentimrén három he­lyen tanítanak. A legkisebb épület irodájában bukka­nunk Grendorf Gáborra, az igazgatóra, aki éppen másnap tartandó előadására készül. Érdekes témát választott, olyant, amely sok embert érdekel itt a faluban: a ba­bonákról és eredetükről. Fél­reteszi munkáját és elbeszél­getünk a falusi értelmiség­ről. — Nálunk nem lehet pa­nasz az értelmiségre. Minden pedagógus bekapcsolódott va­lamilyen formában a kultu­rális, vagy a sportéletbe. Ál­latorvosunk a sertésorbóncról tart éppen ezen a héten elő­adást. Dr. Kiss Bálint, a köz­ség orvosa meg akármikor rendelkezésre áll, ha szük­séges. Mi hát a „titka" Tisza- szentimrének? — Nincsen itt semmi ti­tok, — mosolyog jóízűen az időközben beérkezett Vankó László. — Mindössze annyi, hogy megteremtettük a le­hetőségét a kulturális mun­kának és azon dolgozunk, hogy az emberek éljenek is a lehetőségekkel. A művelődést otthon­igazgató szavai nyomán ki­bontakozik az eddigi és ez­után! „menetrend“’. Először is megfelelő helyet kellett biztosítani. 1955-ben istálló­hoz hasonlított a művelődési otthon. A teremben egy özön­vízelőtti biliárdasztal, amely­nek a tetején a fiatalok hu­szonegyeitek. A mocsoktól nem volt látható a padló. Azóta komoly munkával be­rendeztek egy szép társalgó- termet, amely tiszta és télen állandóan fűtött. Itt kapott otthont a könyvtár, amely szorosan együttműködik a művelődési otthonnal. A köl­csönös segítés eredménye, hogy az olvasók ma már nem szaladnak el a könyvekkel, hanem szívesen le is ülnek a barátságos, fűtött helyiség­ben. Itt hallgatta meg a ti- szaszentimrei férfi-kórus a saját hangját magnetofonról. Idős bácsik mondogatták, mi­lyen nagy élmény volt ez szá­mukra. Ilyen és ehhez ha­sonló módszerekkel szoktat­ták a szentimreieket a mű­velődéshez. És ami a legna­gyobb jelentőségű, megvaló­sították a tökéletes együtt­működést a KISZ-szel. — A KISZ sajátjának tekinti a művelődési otthont, a fiata­lok jól érzik ott magukat, közös kasszára dolgoznak. Ha a KISZ-nek szüksége van valamire, hát a közös jöve­delemből megveszik. Együtt terveznek. Sőt most a nőta­nács is a művelődési otthon­ban kapott helyiséget és úgy tűnik, együttműködésük gyü­mölcsöző lesz. Tiszaszentimre tanul. A dolgozók iskolájának VII. osztályába huszonketten jár­nak, legnagyobbrészt tsz-dol- gozók. Munkaegység-tanfo­lyam, számolás-, mérés, he­lyesírási tanfolyam is indult; Péntekenként ismeretterjesz­tő előadás zsúfolt ház mel­lett. Népszerű a nőtaná-.i szabás-varrás szakköre, a kézimunka, a fotoszakkör és legújabban egy motorszere­lői tanfolyam. A szülők is­kolájának rendszerint 120— 130 hallgatója vám így látja ezt rendjén- valónak B. Kovács Sándor bácsi, a Petőfi Termelőszö­vetkezet elnöke, a volt hat­holdas parasztember. — Az emberek életén csak a tudás segít. Ez az igazság. Ezt pedig ki előbb, ki később, de mindenki felismeri. A múltban azt tartották az em­berek, nincs szükségük a tu­dásra. így gondolkozott a módosabbja. A szegényemfoer kereste az utat, hogy szaba­dulhatna, de az igazi tudás­hoz nem jutott hozzá. Most- már megvan a mód, hát raj­ta vagyunk, hogy minél töb­ben művelődjünk. B. Kovács Sándor, életé­vel és tetteivel is bebizonyít­ja, így helyes. Harmincnégy éve tagja a tiszaszentimrei parasztkórusnak, őket is pe­dagógus tanítja, Sipos Fe­renc. Siposéknál ez tradíció. A kezdet-kezdetén édesapja tanította a kórust. Parasztok és értelmiségiek összefogásával, lelkes munká­jával a tanács és a tömeg­szervezetek teljes támogatá­sával így alakul ki példamu­tató. jó kulturális munka a tiszafüredi járás egyik kis községében. Módszerük nem titok, kövessék hát minél többen. H. T. • ® Onkiválasztó bolttá alakítják át a törökszentmiklósi könyvesboltot Nagy a felfordulás ezen a hétköznapi délelőttön a tö­rökszentmiklósi Földműves­szövetkezet könyvesboltjában. A bútorok, állványok most hiányoznak a helyiségből, s könyvet is alig látunk itt. Nem nehéz eltalálnunk, ami­ben a bolt vezetője, Gál Ro­zália is megerősít bennünket: átalakítják a helyiséget. A könyvesbolt igen fontos szerepet tölt be a város kul­turális életében. Sőt nemcsak a város, hanem az egész já­rás könyvellátását is hivatott biztositani. A bolt harmincöt bizományossal dolgozik. Ez egyben azt is jelenti, hogy a járás kisebb és távolabbi he­lyeire is eljutnak a legújabb kiadású kötetek. Az elmúlt évben többszázezer forintos forgalmat bonyolított le a he­lyi és a bizományi árusítás­sal együtt. És ez a szám hó­napról hónapra, évről évre emelkedik. A bolt dolgozói a kongresszusi verseny tisztele­tére vállalták, hogy a harma­dik ne^edévi tervüket 105 százalékra teljesítik. Vállalá­sukat jóval a terven felül tel­jesítették. — Ezt részben a megnöve­kedett igényeknek, részben pedig a bizományosok jó munkájának köszönhetjük ■— vélekedik a boltvezető. — Most az a szándékunk, hogy a bizományosok számát öt- venre emeljük az év végéig. A könyvesbolt vezetői gyak­ran rendeznek ’ talmi könyv­vásárt. Most például a közel­jövőben megjelenő ^Arany­könyvtár sorozatra” gyűjtik az előjegyzéseket A könyvesbolt dolgozói azt is tervezik, hogy az állami gazdaságok és a gépállomások után a járás termelőszövetke­zeteivel kiépítik a jó kapcso­latokat. Az első lénést ennek érdekében már megtették. Az örményesi Üj Élet Termelő- szövetkezet szakkönyvtárat kíván létrehozni. A könyves­bolt már ezen a helyen bizo­mányi könyvtárat létesített. A megnövekedett igények miatt a könyvesboltot több­tízezer forintos beruházási költséggel önkiválasztó bolttá alakítják át. Ez remélhetőleg még jobban elősegíti majd a falusi könyvterjesztés mun­káját ——— ■- csi m Tiszaszentimrei látogatás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom