Szolnok Megyei Néplap, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-01 / 257. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKt A KONGRESSZUSI VERSENY ÉLENJÁRÓJA X. évfolyam, 257. szám. Ara 60 fillér 1959. november 1. vasárnap. A társadalom háborúk nélkül / a békés együttműködés alapján fejlődhet Hruscsov elvtárs beszédet mondott a Legfelső lanács ülésen A Szovjetunió Legfelső Tanácsának két háza, a Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács moszkvai idő szerint szombaton délelőtt tíz órakor együttes ülést tartott. Az ülésen Hruscsov miniszterelnök beszédet mondott a nemzetközi helyzetről és a Szovjetunió külpolitikájáról. Megállapította, hogy a legutóbbi időben észrevehetően javult a nemzetközi helyzet. A feszültség . lényegesen enyhült, kedvezőbbek a lehetőségek a béke megszilárdítására. A Nyugaton kezd felülkerekedni a helyzet józanabb értékelése — mondotta. — Arra a következtetésre jutnak, hogy a katonai erőre alapuló számításokat a lomtárba kell tenni, a különböző társadalmi rendszerű államoknak ésszerű alapon békésen együtt kell élniök. Hruscsov hangsúlyozta, — hogy a Szovjetunió és a szocialista táborhoz tartozó többi ország békeszerető politikája olyan utat nyitott meg az emberiség előtt, amelyen haladva a társadalom háborúk nélkül: a békés együttműködés alapján fejlődhet. A békés együttélés elve annyi, mint a be nem avatkozás a belügyekbe, egyértelmű a kölcsönös engedményekkel, kompromisszumokkal, a felek egymáshoz való alkalmazkodásával az államközi viszonylatokban a béke fenntartása és megszilárdítása végett. — Ideológiai kérdésekben azonban szó sem lehet engedményekről. — Bízunk igazságunk erejében — hangsúlyozta Hruscsov — s hittel hirdetjük az egész világnak a szocialista igazságot, a szocializmus előnyeit, Hruscsov határozottan visz- szautasította a burzsoá közéleti személyiségek állításait, amelyek szerint a Szovjetunió csupán taktikai célokat követ, amikor a békés együttélésről beszéli — A marxizmus a munkásosztály győzelméhez sohasem tartotta szükségesnek a háborút az államok között — mondotta. — A történelem arról tanúskodik, hogy nem a kommunisták, hanem az imperialisták idézték elő a háborúkat. A szovjet minisztertanács elnöke kifejtette, hogy véleménye szerint Macmillan angol miniszterelnöknek a zovjetunióban tett látogatása jelentős szerepet játszott a szovjet—angol kapcsolatok meg javulásában és az egész- égesebb nemzetközi helyzet ■d alakulásában. A szovjet és az amerikai kormányfő kölcsönös látogatására vonatkozó megállapodásról Hruscsov kijelentette, hogy az messzemenő lépés volt a nemzetközi feszültség általános enyhüléséhez. Eisenhower amerikai elnökkel folytatott beszélgetéseit úgy jellemezte, hogy azok lényegesen hozzájárultak az egye femes béke megszilárdításához. — Igen nagyra becsüljük e beszélgetéseket — jegyezte meg. Hruscsov kifejezte azt fi reményét, hogy De Gaulle-lal sorrakerülő találkozása hasznos lesz a szovjet—francia, kapcsolatok fejlődése és az egyetemes béke megszilárdulása szempontjából. Hruscsov kijelentette, hogy a szovjet—francia kapcsolatok remélhetőleg normálisan fejlődnek majd, de megjegyezte, hogy Franciaország részvétele a szovjeteílenes katonai tömbökben rányomja bélyegét a francia kormány politikájára- — A szovjet dolgozók kívánják, hogy — Franciaország nagy és virágzó hatalom legyen, — békében és barátságban szeretnének élni a francia néppel — hangsúlyozta Hruscsov. Hruscsov nagyra értékelte De Gaulle és Debré realitásokon alapuló kijelentéseit, amelynek értelmében azOde- ra-Neisse-határ megváltoztathatatlan. A szovjet kormányfő ezután kifejtette, hogy a Közelés Közép-Keleten bonyolult a helyzet, mert egyes ottani államok területét „külföldi hatalmak továbbra is más országok ellen irányuló katonai készülődések színteréül használják fel. Példaként Törökországot említette és kijelentette, hogy elsősorban Törökország biztonságát aknázza alá az a körülmény, hogy ezt az országot katonai támaszponttá alakítják. — A szovjet-iráni kapcsolatok sok kívánnivalót hagynak hátra — jelentette ki ezután Hruscsov. — Irán vezetői a Szojetúnió ellen irányuló katonai kötelezettségeket vállaltak. Az Egyesült Államoknak éá néhány más nyugati hata-' lomnak a Kínai Népköztársasághoz való viszonyáról Hruscsov megállapította: ezek az államok másodrangú hatalommá igyekeznek minősíteni ezt a nagy országot. A Kínai Népköztársaság mind a mai napig nem kapta meg jogait az ENSZ-ben. Hruscsov hangsúlyozta, Kína belügyeíbe való beavatkozás, azok a kísérletek, hogy mesterségesen, „két Kínát” szerepeltessenek, feszült helyzetet teremtettek a Távol- Keleten. Hruscsov kifejezte meggyőződését, hogy Tajvan és a többi kínai sziget egyesülni fog a kínai anyaországgal. Ebben a kérdésben határozottan támogatjuk a Kínai Népköztársaság kormányát — jelentette Iki a szovjet kormányfő — és a jövőben is ezt tesszük. Hruscsov rámutatott, hogy az Egyesült Államok a jelek szerint nem törekszik háborús konfliktusra Koreában és így kedvező feltételek alakulnak ki a koreai kérdés végleges megoldására. Azzal kell kezdeni, hogy kivonják a külföldi csapatokat Dél-Ko- reából. Hruscsov elmondotta, hogy a Szovjetunió javasolta általános és teljes leszerelés lehetetlenné tenné 1 a háborút, megelégedéssel állapította meg, hogy Eisenhower kije' lentette: megoldást kell keresni a leszerelés kérdésére. A szovjet kormányfő ^kiemelte, hogy azok, akik a nemzetközi fegyveres erők felállítását szorgalmazzák, tulajdonképpen a szovjet leszerelési javaslatok elfogadásától igyekeznek visszatartani az országokat. Hruscsov ismét hangsúlyozta, hogy ha a nyugati hatalmak nem hajlandók elfogadni az általános és teljes leszerelést, a Szovjetunió kész megegyezni részleges lépésekben is, kész megvitatni a javaslathoz fűzött módosításokat és kiegészítéseket, hajlandó más javaslatok megvitatására is. A szovjet kormány —mondotta Hruscsov — teljesen osztja azt a véleményét, hogy kívánatos a kormányfői értekezlet mielőbbi Összehívása. Ezen az értekezleten a legfontosabb helyet a leszerelés kérdésének kell elfoglalnia. Ezenkívül meg kell vitatni a német békeszerződés megkötésének kérdését és a Nyugat-berlini helyzet rendezését, valamint egyéb általános érdekű nemzetközi kérdéseket — A Szovjetunió sikeresen oldja meg a kommunizmus építésének feladatait és az erőteljes felemelkedés útján halad — állapította meg Hruscsov, majd a szovjet dolgozók hőstettének nevezte, hogy egy esztendő — 1959 — leforgása alatt három űrrakétát bocsátottak fel. Végű szerencsekí- vánatait fejezte ki a tudósoknak a Hold túlsó oldalának lefényképezéséért. (MTI). 'Thai tkomunk&an: Egy gépállomás belülről A jászberényi pultók. f> Vasárnapi sportműsor ISil Ez év tavaszán a Fegy verne ki Gépállomás dolgozói a pártkongresszus tiszteletére versenyre szólították a Szolnok megyei gépállomások kollektíváit. A fegyvemeklek maguk is példát mutatnak tervük túlteljesítésével. A képen Matastlk József, a verseny egyik élenjáró traktoristája. unmuiiiiniimmniiiMHiimiiiHniiniiiumu 175 tsz befejezte a búza vetését Megyénkben 175 ezer holdon került földbe a mag A hetek óta tartó megfeszített munka egyre több helyen végződik egy kurta jelentéssel: befejeztük a búza vetését. S ezeket a pár szavas híreket mégis nagy izgalommal várjuk, hiszen bármelyik nap beállhat az esős idő, amelyik aztán derékba törheti az igyekezetét. November 1-ét szerettük volna azzal köszönten!, hogy az utolsó szem búza is földbe került. Ám a mezőgazdasággal foglalkozók tudják, — milyen rehézségekkel küzdöttek új termelőszövetkezeteink. Döcögve, néha későn indult a sohasem próbált közös munka, nagy volt a terület, sok helyen kevés volt a gép. és még a legnagyobb gondosság mellett is történik néha géphiba, ami szerencsésebb esetben csak néhány órás, de egy-két napes kiesést is okozhat. A munka teljes befejezéséig tehát pár napra még novembertől is szükség lesz. De már nem sok híja van- Szombatig 175 tsz, 20 község, valamint két város, Mezőtúr és Túrkeve fejezte be kenyérgabona vetését. A szolnoki járásban 94.3, a jászapáti járásban 92.8 százaléknál tartanak: Állami gazdaságaink közül, is többen végeztek a vetéssel. Megyei átlagban az állami gazdaságok tervük 98 százalékát teljesítették. Még néhány napi erőfeszítési, s aztán jövő tavaszig nyugdíjba küldhetjük a vetőgépeket. Végetér a legfontosabb munka, biztosítva lesz jövő évi kenyerünk. — P. M. — Felavatták megyénk első szocialista kollégiumát Meghitt, bensőséges, szinte családi hangulatban került sor megyénk első szocialista kollégiumának felavatására.. Amikor befejeződött Szécsi Andrásnénak, a Művelődés- ügyi Minisztérium képviselőjének közvetlen beszéde, amiben Benke Valéria elvtársnő művelődésügyi - miniszter és helyettese: Itku Pál elvtárs üdvözletének tolmácsolása is szerepeli, felcsattant a lelkes taps, kétszáz lány szempárja csillogott még fényesebben. Tizenhárom év! Ki tudná felsorolni, elmondani, menynyi élményt, örömet és gondot jelent ez a közel másfél évtizedes időszak e kollégium történetében. Berényi Zoltánmé, gimnáziumi és kollégiumi igazgatónő így szólt erről: Kérem, es a szám megváltozott — 400 vonallal bővüli a szolnoki telefonközpont — • •• — Nehéz dolgunk volt — fűzi hozzá Pálvölgyi Ottó — hiszen „élőben” kellett dolgoznunk, vagyis közben biztosítani kellett a hívások folytonosságát. Az átterhelést nem kísérte semmiféle hivatalos ünnepély, pedig egyéves munkát fejeztek be. A Beloiannisz Gyár tizenkét szerelője és öt postás dolgozott hónapokon át: a beruházás értéke körülbelül másfélmillió forint Segítségével lehetővé válik a szolnoki telefonforgalom gyorsítása: pillanatok alatt beérkezik ma már a búgó hang. Lakatos Benjámin postás fél kettőkor elfoglalta helyét a központi asztal mellett, hogy azokat, akik a 1-gfontosabb előfizetőket a régi számon hívják, tájékoztassa a számváltozásról. Mi is ellenőriztük: felhívtuk a megyei tanácsot, az új 33— 31-es számon és valóban, a porta jelentkezett. Odabent pedig már a következő, 1965-ös bővítésre koccintottak a szolnoki postások és a Beloiannisz Gyár szerelői. — A második vi-agháború a mi iskolánkat, kollégiumiunkat is elpusztította. 1946- ban tizenöt diákkal mégis hozzáfogtunk a munkához. 1955-ben már 110, az elmúlt tanévben pedig már l a kollégista lányunk volt, most jelenleg pedig 152-en vannak. S 13 év alatt nem fordult elő, hogy a mezőtúri Teleki Blanka Leánygimnázium diákotthonának, illetve most már kollégista leányainak tanulmányi átlaga ne érje el legalább a 4-est, a jó rendűséget. Azit hiszem, érthető, most már miért éppen Mezőtúron került sor tegnap szocialista kollégium avatásra. A fejlődés egyik alapvető vonása volt, hogy amíg 1946-ban a nem munkás- és paraszt-tanulók százalékos aránya elérte a nyolcvanat, addig pl. az idén már megfordult az arány: a tanulók 82 százaléka munkás-paraszt származású. A politechnikai órákon szerzett tudás arra is felhasználható, ho'gy saját maguk tegyék még lakályosabbá, kellemesebbé otthonukat, Tegnap este éjfélig üresek voltak a kollégista lányok hálószobái. Lenn voltak a tornateremben, ahol maguk-ké- szítette színpadon mutatták be a vendégek, társaik előtt színészi, zenei és tánc tudásukat. Kedves jelenetet adtak elő, melynek témája: egy nap a kollégiumban: ébresztőtől az esti villanyoltásig .: S hétfőn már a nevelőtanárok és a kollégista lányok is- r ót tovább fáradoznak azért, hogy a kollégiumi nevet még tartalmasabbá, elismertebbé tegyék, mint eddig bármikor volt. tea bwbar ss Az átterhelés a következőképpen történik. A létrán ott áll Császár József, a posta műszaki felügyelője és a megadott számból kihúzza, egy másikba behelyezi a banándugót. 170 szám változott meg tegnap egy órától fél kettőig a szolnoki telefon- központban. A nagy fémkeretekben zavartalanul forogtak tovább a tengelyek, a kapcsoló szekrényekben ugyanúgy haladtak tovább az impulzusok, mint más napokon. Ám ha a megyei tanácson valaki vonalat kért, akkor g hívás már gépegységbe érkezett. Sőt az is változás, hogy a hívás egyáltalán megérkezett: ugyanis az újonnan felszerelt vonalak teljesítőképessége nagyobb, hét mellékállomás helyett tizenkettő kaphat egyszerre vonalat. A telefonközpontban természetesen csak gyakorlott szerelők ismerik ki magukat: én magam elvesztem a magyarázatban, nem egészen értem, hogyan jut el a hívás a regiszter-áramkörbe és mi teszi lehetővé, hogy a rosszul letett kagyló rögtön észlelhető legyen a köznontban. Annál jóbban értem viszont, amit Pálvölgyi Ottó, a Be- : loiannisz Gyár művezetője ] mond: i — December 31. helyett i november 1-re fejeztük be a : szolnoki központ 400 vonallal való bővítését. így de- i cemberre csupán az inter- | urbán központ marad. Azért i osztottuk be munkánkat így, i mert a városban a helyzet i már szinte katasztrófával 1 fenyegetett, nem tudták kielégíteni az egyre növekvő : igényeket. Kiss István műszaki fel- i ügyelő, a posta központos üzemének vezetője még hoz- 1 zá teszi: — Ez az ötödik bővítés 1 1949, a központ üzembehe- ] lyezése óta. Eddig 1200 szóló ! vonalunk volt és most 1600 ] lesz. Ezenkívül 600 az ikervonalak száma. 170 számot azért kellett megváltoztatnunk, hogy a 400 új vonalra is jusson az előfizetőkből. — Azt ugyanis, hogy túlterhelt-e a vonal, az szabja meg; hány előfizető „él” egy száz vonalas egységben. — Hiába helyeznénk üzembe az új vonalakat, ha nem csopor-
