Szolnok Megyei Néplap, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-18 / 245. szám
1959. október 18, s Mi a garancia? Gondolatok a párt irányelveinek megvalósításáról Egy év alafl teljesíti ötéves faültetési tervét a szolnoki Vízügyi Igazgatóság Az Országos Vízügyi FőÉles vitának voltam szem- és fültanúja nemrégen. Egyik járási tanács mezőgazdasági osztályán zajlott le. A második ötéves terv célkitűzéseit vitatták. <— Jövőre 300 ezer baromfit adnak a járás termelőszövetkezetei, — mondta az elnökhelyettes. — Nem lesz az sok? — aggodalmaskodott a főfállatte- ny észtő. — Mennyi? 300 ezer? — kapcsolódott be a jelenlévő járási pártmunkás- Legalább félmilliót adnunk kell. Nagy a járás, sok régi tapasztalt termelőszövetkezetünk^ van. Félmillió menni fog. — Ugyan mire alapozva vagy ilyen derűlátó? Mi erre a biztosíték? — kérdezték az elvtárstóL Mindez azért jut eszembe, mert mióta megjelentek pártunk irányelvei, igen sokan vélekednek így: Nagyon szép, nagyon jó lenne, de mi a biztosíték, mi a garancia arra, hogy ebből valóság lesz? Nem mernék arra vállai kozni, hogy mindent sorba vegyek. Néhány dolgot, — amiben én is bízom, amelyet én is biztosítéknak látok, mégis elmondanék. Az egyik az, vezetőink a párt- és a gazdasági élet irányítói az igényeket látva, elégedetlenek az eredményekkel. Vagyis nincs megnyugvás. nincs babérokon pihenés. A jó vezető ahhoz tartja magát. Napról napra nőnek az igények, és ezeket meg is valósított tervekkel elégíthetik ki, A vezetésen nagyon sok múlik. Szinte elsődleges tényező. Márpedig az első hároméves és ötéves tervek Idején jelenlegi vezetőink mi tagadás sokkal járatlanabbak voltak még. Sok esetben a ■lelkesedésük, osztály hűségük biztosította, hogy irányításukkal végrehajtsuk a tervet. Azóta belejöttek. Számosán és számosán mégszerezték a közéoiskolai, az egyetemi bizonyítványokat, diplomákat. A lelkesedés, a tenniakarás most már szaktudással párosul. És gyakorlattal. Vezetőink megismerték területüket, nagy tapasztalatokat szereztek. S azt hiszem, ha a felszabadulás utáni éhekben sokszor ezek hiányában is dolgozni tudtunk, e tulajdonságok birtokában még többre vagyunk képesek. És ez nagyon nagy biztosíték, S ami a mezőgazdaságot illeti. Eddig zömmel szétszórt egyéni parcellákon termel tünk. Sok termelőszövetkezetünk a kezdeti lépéseket járta. Nem volt ritkaság megyénkben sem a gyomos kukoricatábla az utolsónak be takarítóit szövetkezeti ga- bonaasztag- Még leghíresebb termelőszövetkezeteinkben, a turkevei Vörös Csillagban, a mezőhéki Táncsicsban is tudunk ilyen rossz példákról. Azóta termelőszövetkezeteink túljutottak a fejlődés első szakaszain. Ma már a túrkeveiek is, a mezöhékiek is milliókban termelnek. — Szövetkezetük gazdasága kiépült. S ugyanez jellemző a legtöbb tsz-re. Eddig beruházták építkeztek, befektettek. Most már terrpelniök kell szinte. S ha ezidáig elképesztően nehéz körülmények között tudtak becsülettel dolgozni, nmst amikor a szövetkezés iskolájának első osztályain túl jutottak, bízhatunk bennük. A tervet végül is az egyszerű emberek, a termelés közkatonái váltják valóságra. Nemrégen Kisújszálláson napirendre tűzték a kommunisták: a lakosság, a termelőszö-. vetkezeti tagság igen magas százaléka a múlt rendszer hibájából eredően nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát sem. S az eredmény? Már ebben az évben ötvenhat idősebb dolgozó tanul Kis újszál'ásón az esti iskolákban. S ugyanígy a megye legtöbb helységében. A téli estéken a termelőszövetkezeti tagság, az állami gazdaságok dolgozói, a Szabad Föld téliestétői kezdve, az állattenyésztői, a növénytermesztői tanfolyamokig ezrek, tanulnakS ez ugyancsak megbízható alap. Az egyszerű emberek új feltételek között, új lehetőségekkel dolgoznak, termelnek. Aztán itt van a felelősség- érzet. Egyik szocialista városunkban az igen jó termés ellenére sem adtak el annyi szabad gabonát a tsz-tagok, mint amennyit várt tőlük a munkásosztály. Erre a párttagok, felkeresték az embereket. Nekünk sok mindent adott az elmúlt években az I állam, a munkásosztály. Ele- 1 mi kötelességünk — mondták — legalább úgy viszonozni a segítséget, hogy felesleges gabonánkat becsületes felvásárlási áron beszállítsuk. Felelősek vagyunk az ország kenyérellátásáért, adták ki a jelszót, S mi föríénl? A terme-1 lőszövetkezetek tagsága, akik elsősorban érezték az állam segítségét, becsületből egykét zsák búzával hozzájárultak a szabadgabona felvásárlási terv teljesítéséhez. Mindez az egyszerű emberek magasfokú felelősségérzete igen jelentős garancia, Az is biztos, hogy a gaz dasági tervet soha ennyire kedvező nemzetközi légkörben nem tűztünk még magunk elé. A hároméves terv idején a nemzetközi erőviszony alighogy egalizálódott a szocialista és a kapitalista tábor között. Azóta az erő- egyenleg már eldőlt. S javunkra dőlt el. Ä Szovjetunió Közlemény I960, évre történő sertéshizlalási szerződéskötés után az ideivel azonos előleget, magas vételárat fizet és előnyös feltételeket biztosít: SZOLNOK-HEVES MEGYEI ALLATFORGALMI V. Most kössön szerződést ; » nagfysúlyú süldőjére, mert 1959. évre történő át-- adásra a szerződéskötést 1959. október 31-ével » megszüntetjük. | SZOLNOK-HEVES MEGYE» ‘ ÁLLATFORGALMI V. rakétatechnikája például — egyszerűen utolérhetetlen- — S ugyanígy a termelői eszközeink fejlettsége, létszámbeli növekedése, összehasonlíthatatlan az elmúlt tervidőszakokhoz képest. Az ötéves terv végére kétszer annyi mező- gazdasági gép, háromszor annyi műtrágyánk lesz. S az a tény ugyanígy hatványozza a termelési lehetőségeket is. Hozzátéve, hogy az emberek mestereivé lettek a traktoroknak. Bizony volt idő, amikor a traktoros ott vesztegelt a szántóföldön, ha elromlott gépe. Nem értett hozzá. Hol van már az az idő? S az is a múlté, hogy a termelőszövetkezetek húzódoztak, féltek a műtrágyától, költségesnek tartották. Most meg annyit használnak amennyit gyártani tudunk, amennyit csak külföldről kapunk. Nem mernék arra vállalkozni, hogy az irányelvek a második ötéves terv mutató- számai megvalósításának biztosítékait felsoroljam. Pedig van több is, mint gondolnánk. A feltételek a vezetők, s az emberek egyaránt. Borzák Lajos igazgatóság ötéves tervet dolgozott ki a celliulózegyáriáéhoz szükséges nyárfa-nyersanyag pótlására. Az ország területén öt év alatt sokmil- lió nyárfacsemetét ültetnek el. A 'Szolnoki Vízügyi Igazgatóság az OVF-el történt megegyezés alapján egy év alatt teljesíti a faültetési program ráeső részét. Idén ősszel 560 ezer nyár- facsemetét ültetnek el főleg a belvízievezekő csatornák mentén 5—20 soros erdősá- vokban. A cellulózfa termelésébe az Erdőgazdaság is bekapcsolódik. KéteBáahéteeres ültetési tervéből idén ősszel 140 ezret teljesít. A falyukak ásását a Vízügyi Igazgatóság már megkezdte, s eddig — részben az új készíixnényű gödörfúrűkloall, részben pedig kézierővel — mintegy 150 ezret ástak ki. A hétszázezer facsemete ültetésére és első évi ápolására tízmillió forintot fordítanak. Milyen legyen az „eszményi“ tsz elnök ? Igen sok, esetenként többszáz ember anyagi helyzetének alakulásáért, munkájáért, gyakran többezer holdnyi terület megfelelő megmunkálásáért, a tsz vagyonának megőrzéséért és állandó gyarapításáért ő a felelős. Amellett sok esetben vágy a pártban, vagy a tanácsban, esetleg más tömegszervezetben is ,funkciót” visel, amelyeket szintén el kell látnia. Családja u van, azokkal is törődnie kell. Milyen legyen hát, hogy mindenüt helytálljon, s hogy mindenütt megelégedéssel fogadják tevékenységét? Elképzelni talán lehetne, de valójában „eszményi’’ embernek lenni — lehetetlen. Olyan nincs. Csak emberek vannak. Rendes, igyekvő, dolgos, határozott, barátságos, szigorú, goromba és még ki tudja, hányféle. S akitől százak sorsa, terhes, vagy gondtalan élete függ, annak százak figyelik magatartását, jó vagy rossz, hasznos vagy káros megnyiVvánülásait. Milyen legyen hát? Milyennek képzelik? Erről kérdeztünk meg néhány asszonyt Cibakházán. , qsSBGSP*3*'* — A munkában parancsoljon, intézkedjen határozottan. Ne tűrjön hanyagságot, vagy felében-harmadában elvégzett rossz munkát. Ilyen értelemben tartsanak tőle, de ha vége a munkának, akkor legyen barát, sógor, vagy koma s ne beszéljen magas lóról. A bajában meg segítsen az embernek — így határozta meg Habán Mihályné, a Vörös Csillag Tsz tagja, a jó elnökkel szemben támasztott követelményeit. Majd kis szünet után hozzátette: — és legyen igazságos. Vonassa le, ha jogtalanul szerez valaki munkaegységet, minit ahogy levonatta tőlünk is. — Az hogyan történt? — Ügy, hogy a dinnyésben dolgoztunk és a szedéssel, szállítással, meg az éjjeli őrséggel nagyon sokat kerestünk. A tagok megsokallták, az elnök meg felülvizsgálta. Kiderült aztán, hogy az őrködésért nem egy, hanem csak nyolc tized jár. Le is vonatta a különbséget — valami hat munkaegységet — pedig az, akivel együtt dolgoztam, a sógornője volt. — Kinek? — Hát László Jánosnak, ö az elnök nálunk. — Ezek szerint ahogyan a jó t,s7.-el nőkről vélekedett, azt mind róla mondta? — Ki másról? A Haladás elnökét nem nagyon ismerem, de Lászlót annál jobban. Q meg ilyen ember. Meglepő, hogy bárkit kérdeztünk a jó tsz-elnökről, nem általánosságban, hanem konkrétan László Jánosról, a citoaki Vörös Csillag Tsz elnökéről beszéltek. Beírta Andráséit már idősebb emberek. Idén léptek a tsz-be, Kérdésünkre Bertáné így válaszolt: — Olyasféle, mint a Jani. Mert az jó szóadó ember, barátságos. Nem lehet megelőzni a köszönéssel. Azért is mentünk inkább a Vörös Csillagba, merthogy őt ismerjük, meg a tagok sem mondanak róla semmi roszr szat. Ezek szerint a tsz-ben is olyannak kell lennie, mint a magánéletiben. Gondoltuk, nekünk sem lesz vele semmi bajunk. Mint ahogy Bertáéfcnál áz asszony, Rábáknál inkább az ember a beszédesebb. Felesége ritkábban szól, inkább csak rá-bólint helyesléskép- pen, amit az ura mond. Rab János egész sor olyan történetet mesélt el, melyben a tsz-aínök segített a tagoknak. — Bemegy valaki hozzá azzal, hogy őrletni kéne, vagy terményt behordani, de nincs fogat. Ilyenkor mindig kerül két ráérő ló a tsz-ben. Nekünk meg egyszer éppen a Zetart adta ide. így sokkal kevesebbe kerül, mintha fuvarost kellene fogadni. Mleg az nem is nagyon van már, jól jön hát a segítség. Több emberrel beszéltünk még s szavaikból az derült ki, hogy László János, ha nem is „eszményi”, de mindenképpen jó tsz-elnök. A szigorúság, határozottság mellett érdemes tehát igazságos és jó embernek is lenni. Ha egy tsz-elnököt „Jani”- nak, vagy „Jani bátyárn”-nak emlegetnek, az már a szeretet, a népszerűség jele. Márpedig — s ezt az elnökök tapasztalatból tudják — köny- nyebb a munkájuk, ha bíz nak bennük, s ha megbecsülik őket az emberek. — pm — fí tiíbriátmhoncB útja Megérkezett as első szállítmány a Surjáni Állami Gazdaságból. Először idei az előtárolő silóba kerül a kukorica. A következő állomás a válogatőasztaL Itt Nádas Rozália, Serucza Julianna és Iglódi Imre kiszedik a penészes, a fajtaidegen s a törött csöveket, csak a Martonvásári 5ös mehet tovább. A hibridüzem lelke. A szárítót Golyha János megindítja s a forró levegő cirkulálni kezd a hosszú légfolyósón, a több vagon kukorica között. A kukorica nedvesség tartalmát Tar! Margit, laboráns szovjet gyártmányú nedvességmeghatározó készüléken állapítja meg. Rendkívül fontos az előírt víztartalom megtartása.
