Szolnok Megyei Néplap, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-18 / 245. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. október 18. A PARTERTEKEZLETEKRÓL JELENTJÜK A vezetők éljenek együtt Okos gondolatok, tervek, javaslatok üzemük kollektívájával a szolnoki járási pártértekezleten Tegnap a Szakszervezetek megyei Tanácsa székhazá­nak kultúrtermében tartotta pártértekezletét a Szolnok városi pártbizottság. Ahogyan Ragó József elvtars, a párt- crtekezlet elnöke megnyitó szavaiban hangsúlyozta, munka- értekezlet volt ez, ahol a kommunisták további tenniva­lóikat sűrítették egybe. Részt vett az értekezleten Kiss Ár­pád elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az Országos Tervhivatal elnöke, Csáki István elvtárs, az YISZMP megyei bizottságának titkára is. se az trrv-iairanoiic muiiKaja iránt megnyilvánult abban, is, hogy az asszonyok képviselőit a járási pártéritekezlet elnök­ségébe beválasztották, s mint küldött közel negyven nő vett részt e magasszin­tű tanácskozáson. A KISZ szervezetekről is szólt a beszámoló; dicsérve a fia­talok lelkesedését, amelynek tanú;elét adták a tanácsvá­lasztás, a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésének ide­jén is. A fiatalok kilenc ipari exportbrigádlban, tíz silózó brigádban tizenkét kukorica- termesztő munkacsapatban dolgoznák a termelés növelé­séért Majd ismertette, hogy a já­rás legnagyobb ipari üzemé­ben, a Tisza Cipőgyárban ho­gyan állnak helyt a munká- sol4 hogyan munkálkodnak a kommunisták a tervfeladat megvalósításán, milyen sike­reket hozott a szocialista mun­kaverseny. A gyár dolgozói a kongresszus tiszteletére vál­lalták, hogy negyedévenként mintegy 1.4 millió' forinttal csökkentik az anyagköltsége­ket, növelik a gyártmányok mennyiségét és javítják a mi­nőséget. Segítik az üzemiek a termelőszövetkezeteket is. A tiszaföldvári Aranykalász Tsz- nél 100, a martfűi Ezüstka- lász Tsz-nél pedig 50 férőhe­lyes tehénistállót építettek­Ez év februárjában a szol­noki járás dolgozó paraszt­jai 70 ezer kát. hold földet vittek a közösbe. A szolnoki járás is termelő­szövetkezeti járás leit. Meg­teremtődtek a korszerű gaz­dálkodás feltételei, annak a lehetősége, hogy az évek so­rán egyre több olyan terme­lőszövetkezet legyen a járás­ban, mint a -mezőhéki Tán­csics Tsz, amely országosan is kimagasló termelési eredmé­nyeket ért el ez évben. A jövő körvonalai bonta­koztak ki, amikor a beszá­moló a tennivalókkal foglal­kozott, s meghatározta, hogy I965-re el kell érni járási szinten búzából a 12, őszi árpából a 15, kukoricából a 19, cukorrépából a 160 mázsás átlagtermést. Az állattenyésztésnél — kü­lönösen a juh a nagyüzemi törzs és áirubaromfi, valamint a sertéstenyésztésre irányí­totta a figyelmet a beszá­moló. Majd feladatként ha­tározta meg a termelőszövet­kezeti aktivált létrehozását, amelyek a pártszervezetek 2?* ESS A tartalmas szinte fontos kerdS f in"" beszámoló alapot iott a 6 rözték ^ogyZ^SZ°lások ‘ük­len t«üle­sza r IS~Ván eJvtárs, a Ti. 8?5W* SSAáuSS “^Äx“nTi”­kát t,, hasznos tanácso- sza fnmlS-a^ Gyuláné, a ti‘­szafoldvári általános leány­^fekT'vk forTnálásáról, a gyer­neveléséi® s^It, hmg- tá™°fV?’ hogy a nevelésnek T Üggyé keU válnia Konan Ferencné a Héki Ál [ami Gazdaság ÜB elnöke a tomegszervezetek, s a S2!ka_ siezet tennivalóiról *£­.Józsik János elvtárs, a Központ B^ttsíaüdvözl^ munis tárnak, akik a felada­tok megoldásában példát k^w"^ A járási pártérte- kéziét beszámolója az ered­^ hibát tme,lett tartalmazta a hibákat is, de egvben elő­remutatott. s minden korn- mumsta számára érthetően határozta meg a tennivaló­dat — mondotta Bozsik elv- társ Majd arra kérte a já­rás kommunistáit: ne enged- iek, hogy az eddigi eredmé­nvek elWakMottságot szűí- lenek; továbbra is erőiket “PvesTtve dolgozzanak Mzo ff c&lnjr árőséért. Egy rövid tudósításban nem lehet összefoglalni azt a sok okos gondolatot, tervet, anacsot, amelyek a beszá­molóban és hozzászólások­ban . elhangzottak. — a küldöttek viszont hazatérve munkájuk során hasznosít­hatják e tanácskozás tapasz- .talatait Számadás és táguló távlatok A beszámoló, melyet Sípos Károly elvtárs, az MSZMP Szolnok városi bizottságának titkára mondott el, a mából indult ki, a mai napok fel­adatainál időzött, mégis ben­ne volt az elmúlt évek sike­A munka termelékenységi -.agyban függ az új gépektől te méginká^b attól, hogy az -rnberek hogyan használják ■zeket a gépeket, milyen forgalommal és szaktudással dolgoznak rajta. Ha nagyobb vzaktudással, szorgalommal, elkesedéssel dolgoznak "gyanaz a gép több terméke' állít elő, nő a munka terme 'ékenysége. A Fűtőház dolgozói minden 00 elegytonna áru megmoz- ■atásánál 38 kilogramm sze­det takarítottak meg. ami a télév folyamán értékben meg- özelítette az 5 millió farin- 'Ot. Külön kitért a beszámoló árosunk égjük legjelentő- ebb iparára, az olajbányá­szatra. Részletesen szólott az 'oítőiparráL amelyre a mai időkben szintén nagyon sok ‘'eladat hárul. A kereskedelmi, egészség- ügyi és minden más munka erület dolgozói elé azt a fel­adatot állította a beszámoló rogy támogassák, óvják az 'iát, a haladót, A város me- ■őgazdaságáról az ekért sike- -eket elismerő szavak -után — -•z ötéves terv irámyelveibő1 'indulva — hangsúlyozta: Az állami gazdasá példamutató mód­szerét át kell ültetni a tsz-ekbe Addig, amíg az állami ga? daság bú?nádasa ezévben 16.fi názsa volt. a termelősaöv,ét­re. ereje, s benne volt a jövő feladatainak sokasága, azelő- remutatás. Legtöbbet, legala­posabban, részletesebben az üzemek helyzetével foglalko­zott. Sok hasznos javaslatot, biztató értékelést adott. Vezetek búzaátlaga csak 12 mázsa. Pedig nem gazdálkod­nak rosszabb talajon az utób­biak sem. Az állami gazda rág példamutató gazdálkodó­sát át kell ültetni, meg keli honosítani a termelőszövetke­zetekben is. Az értelmiségiek munkái á ről szólva Sipos Károly •elv­társ többek között hangsú­lyozta. hogy a Központi Bi­zottság művelődéspolitikai irányelve sok kérdést tisztá­zott. Az értelm'ség igen na gr érdeklődéssel tanulmányozta. Pártszervezetek igyekeztek e fontos útmutatást hasznosba ni. Jelentős szerepe volt a művelődéspolitikai irányelvek ismertetésében a pedagógus oártszervezetnek. A nevelőtestület túlnyomó többsége bizalommal van a párthoz és ezen a téren nagy a fejlődés. Ma már ért'k látják a -párt célkitűzéseit Az anyagi megbecsülést is fokozottabban érzik, tudják hogy a párt és a kormánv milyen nagy hozzáértéssel körültekintéssel foglalkozik íz oktatási munkával Sok fontos, a város életét ''elölelő, egymást kiegészítő dologról szólt a pártbizottsác beszámolója, amelyet hason lóan eleven, sokoldalú vita követett. A városi Revíziós Bizottság eczá mohiját Szabó Ferev elvtárs terjesztette a pártér ekezlet elé. A vita során sokan felszólal tak. Varga Sándor elvtárs, a Járműjavító igazgatója vázol­ta a feladatokat, mely az üzem kollektívája előtt áll az elkö­vetkező időkben. Elmondotta, hogy 22 millió forintot ka­pott évi beruházásra az üzem, de ez kevés lesz, ha nem párosul az üzem dolgo­zóinak erőfeszítéseivel. Ki­emelte, hogy az új iránti ide­genkedést alapos nevelőmun­kával lehet legyőzni. Részle­tesen szólott a műszakiak fe­lelősségéről, majd a társadal­mi tulajdon védelmérőL Bíró Sándorné, a kertvárosi alapszervezet kommunistái­nak az ellenforradalom óta végzett munkájáról számolt/ be, majd Bán László elvtárs kért szót. Elmondotta: a Vegyiművek valamennyi dol­gozója tudja, hogy a népgaz­daság milyen fontos feladat­tal bízta meg őket. 1962-ig 250 millió forintot fognak be­ruházni az üzem területén, hogy a szuperfoszfát részleg megvalósuljon. így 1965-ben 600 ezer tonna szuperfoszfá­tot állítanak majd elő, a me­zőgazdaság számára. PálcU János elvtárs. a jövő nemzedék nevelésének jelen­tőségét ecsetelte. A felnőttek oktatásáról szólva elmondot­ta, hogy ezévben ugrásszerű en nőtt a felnőtt tanulók szá­ma városunkban. Az üzemek vezetőségei — ez örvendetes tény — segítik a dolgozókat a tanulásukban, megértik en­nek fontosságát. Brezvai István, a vasúti csomópont párttitkára a kong­resszusi versenyvállalások­ról, a téli felkészülésről szólt. Győri Gyura elvtárs hang­súlyozta, hogy az üzem dol­gozói szeretnék, ha a már feltárt gáznak a hasznosításá­val is foglalkoznának. Eger város példájára hivatkozva elmondotta, hogy Szolnokon is szervezhetnének társadal­mi munkát azért, hogy a la­kásokba, háztartásokba mi­előbb bevezessék a városunk környékén bőségesen találha­tó természeti kincset. ✓ Kiss Árpád elvtárs felszólalása Felszólalt a pártér' ekezlet vitájában Kiss Árpád elvtárs az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja is. Elmondotta, hogy a szocializmus építésé­nek meggyorsításában jelen­tős segítség, hogy a párt kongresszusi készülődése so­rán nyilvánosságra hozta a második ötéves terv irányel­veit. A terv megalapozottsá­gát az a tény is bizonyítja, hogy a KGST országaival összehangolva készültek el az irányelvek. Felszólalása további részé­ben Kiss Árpád elvtárs rész­letesen foglalkozott a máso­dik ötéves terv fő célkitűzé­seinek elemzésével. Majd ezeket mondotta; Saját jómódunk saját ke­zünkben van, soha nem mú­lott még ennyire magunkon a sorsunk, mint a második öt­éves tervben. S ezt annyira és annyiszor kell hangsúlyoz . nunk -az emberek fülébe hogy az minden egyes dolgo­zónak vérévé váljék. A felszólalások a beszá­molóhoz kapcsolódva mindar­ról biztosították a pártérte­kezletet, hogy az alapszerve­zetekben dolgozó kommimís ták megértik a párt előtt álló fe’adatokat és részt vá! tolnak. hogy a kitűzött sok­oldalú munkát sikerre vi­gyék Téoten-nvomon kic^n dűlt a küldöttek szavából a Pelplősséfférzet hogy a kom munisták összefogva a pár ‘onkívüli dolgozókkal oldhat iák meg a fe'adatokat. Okn san. józanul tették mérleg­re azokat a feladatokat, ame Iveket közös erőfeszítéssel a közeljövőben meg kell olda nunk. (A pártértoko?t«t 'onáock • ása. tonmá'-téig még nem fe jeződöti be-) Sokszor kevés és színtelen a szó annak kifejezésére, amit az ember érez. Naponta olyan események történnek, amit szeretne minél több valaki­nek elmondani, minél több emberrel megértetni, hogy jelent és jövőt formáló, em­bert nemesítő korban élünk. Olyan korban, amikor saját sorsának alakításán vitatko­zik, s a továbbjutás feltéte­leit keresi, kutatja a mun­kás, a tsz tag, a melegszívű pedagógus, amikor a párt­tagok — élvezve a párton- kívüliek bizalmát és segít­ségét — kommunista követ­kezetességgel valósítják meg a kitűzött célokat. Tegnap tanácskoztok a szol­noki járás küldöttei is. A járási pártértekezleten több mint háromszáz kommunista hallgatta meg Ungor Ti­bor elvtárs beszámolóját. A beszámoló ismertette, hogy a járásban miként ala­kult újjá a párt az ellenforra­dalom leverése után, s az ak­kori forradalmi magból ho­gyan nőtt erőteljes szerve­zetté. A jól dolgozó kommunista pártcsoportok, a legképzet­tebb elvtársak, s a párt egyszerű tagjainak összefo­gása, helytállása és jó munkája eredményezte a párt vezető szerepének erő­södését, a tömegkapcsolat állandó szélesítését. A pártvezetőségek újjáválasz- tásámak időszakában a párt­tagság többsége mintegy 80 százaléka aktívan dolgozott, s vállalt részt a feladatok meg­oldásában. A tömegszervezeteknek nyújtott segítség — amely abban is megnyilvánult, hogy többszáz kommunistát párt- megbízatással küldtek ezekbe a szervekbe — szintén ahhoz vezetett, hogy a párt nyílt, őszinte politikáját sikerült szélesebb rétegeihez eljuttat­ni. , Érdemes megemlíteni, hi­szen a beszámoló is részlete­sen foglalkozott azzal, hogy a járásban működő harrcmc nőtanács ez évben már ko­moly erőket tudott mozgósí­tani. Hat-hétezer asszony vett részit a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésének idősza­kában a gyűléseken, s több­száz asszony végzett felvilá­gosító munkát az egyénileg dolgozó parasztok között. A járási pártbizottság elismeré­köszönt­jük a pártértekezlet részt­vevőit”. A piros drapérián, melyet két vöröszászló fog­lalt keretbe, ez a felirat kö­szöntötte Karcag pártalap- szervezeteinek százhetvenöt küldöttjét. Halász Péter elv­társ, az MSZMP Központi Bizottságának képviseletében, Czinege Lajos elvtárs, a me­gyei pártbizottság első tit­kára, veteránok, a város po­litikai. állami és gazdasági vezetni foglaltak helj'et a so­rokban. Kétszázan hallgatták Szen­tesi László elvtárs, a városi pártbizottság titkára szavait arról: miként dolgozott az “Imúlt években Karcag szor­galmas nér>e. különös tekin­gettél az utolsó három esz­tendő eredményeire. S iöttek. jöttek a számok, melyekbe csak be kellett he- ivé+teqftení a tengernyi mun­kát. örömet és gondét — me­hret megyénk egyik legfel- 1 tPTTP M ne 7Öv<vfV*w70+? r*rvcp f n. **+ ónol fn Ari ál of,-? _ pf'V MV0+0? ír+'hk meg és ír­■■“■'V foV^^'>PP is TgHTí történekem ... . . és oime ícfp7Í föt’+énM ->..í 1 nV-f9^ ntán ’ + •Mfrílr o•y r'11nnl’r\vi,r,,l,i' • •‘í r*r»V pge flnefi’ *n 1 'J-i'tMr V" Vvc« í-i 1 ftci-f-n t ífTprz^m nőm m tt p '■ 7- rv í. - .1-4- cjíVrtv telensége, inkább azokon a karcagi kommunistákon és küldötteiken, akik zsúfolásig megtöltötték a nagy tanács­terem padsorait. . Mert a szarvasmarha 52, a ló 82, a juh 69, a sertés 90 százalékát hordták szét ak­kor a közösből. IÍP a D" rí nem engedte a jövő széthurcolását. Mind­inkább erősödve mentette meg ezeket. Emellett a pártnak a revi- .zionizmus és a szektásság el­leni két-fro-ntos harcot is meg kellett vívnia. S meg kellett küzdeni a pártmunka helyes stílusának, formáinak kialakításáért, küzdeni kel- iett egves párttagok ilyen vagy olyan hibái ellen — s ki tudná felsorolni a millió tennivalót... 1959 eleiéig egészen ad­dig, amíg Karcagon is be* köszöntött a nagy „földindu­lás”, a tizenkét kis tsz he­lyett öt mezf>ya7d.asági üzem alakult. Megnőtt a szocialis­ta sgektor területe, a tsz ta- yok ST-Srna. megerősödtek a tsg-ek Karcagon, soha nem óy+nV M oIvpt) ió crnVonntpr- rrnnf P7 öt tormplő p7 főén v vqcfnr? ó+ .TfA lfiV •?nofn>iy>lrr,r,|!. ’pTj-i ■’COV 1 ip(^Q 7-* 1 ' + «•vrT«-',+ ócp n+o TöOr^íff V proof' nlócá rr/-\c* 0*1 <n*al {yVT­’’rr-rtő nagyüzem lett az or­szágban. 0 Egyszóval a tavalyi gyen­gébben fizető év után hatal­masat léptek előre. Foglal­kozott a beszámoló az őszi munkákkal is. Eszerint a 10.140 holdas őszi vetésből 6316 hold megvalósult, s a termelőszövetkezetek teljesí­teni tudják felajánlásukat- október 28—29-re a megyei nártértekezlet id őnontjára el­végzik az őszi vetést Wpfalnií»«? feladatok áll­nak a város tsz-ei és ipari üzemei előtt az ötéves terv időszakában is. 1965-re 60- 70 százalékkal kell emelni az Ipari termelést. 1958-hoz vi szonvítva A munka tormyk' kerrységét öt év alatt 37—n százalékkal kell emelni. Növénvtermelézhen az 195t 58-as év termésátlagán''1, 40—45 százalékkal való nőve lécét — még knrs7orvi-tb ag­rotechnikai. agrobiológiai el • *árá-ook hevezo+Azót Imit mer valósítani. 1965-re 5 ezer szarv=smarháia kell 1 egyen "z öt karcagi tsz-nek. Sertés­ből 10 ezer darabnak A tej­termelést 3 ezer literre kell fokozni, 30 ezer juh lesz és 100 katasztrális holdra el kell érni a 25.2 számos álla­tot. Az öntözés fokozásáról és a szükséges építkezések megvalósításáról is beszélt Szentesi elvtárs az ötéves terv időszakára vonatkozóan. Üzemeink termelése Elmondotta, hogy az elmúlt 3 év alatt városunk üzemei­nek termelése egyenletesen fejlődött. Ha 1957-et száznak vesszük, akkor 1958-ban 103.7 százalék, 1959. első felében 1958 hasonló időszakához ké­pest 114.1 százalékra állt az ipari termelés. A minisztériu­mi ipar 1959 első félév! tervét 118.5 százalékra teljesítette. Az állami helyiipar 104.1 szá­zalékra. Mint látható az ipa­ri termelés növekedése a ter­vezetthez képest és az 1957-es időszakhoz képest is növeke­dett. Nemcsak a termelés mennyisége növekedett, ha­nem jelentősen javultak az egyéb mutatók és nőtt a dol­gozók életszínvonala is. 1954- ben az átlagkereset 1001 fo­rint volt. 1956-ban 1136 forint, 1957-ben 1378 forint, 1958­ban 1362 forint, 1959 első fe- ébem 1409 forint. E számok irra mutatnak, hogy a jé nunika eredményeképpen kor­mányunk jelentős intézkedé­seket tett a dolgozóik anyagi helyzetének megjavítására. Teljesen azonban nem ka­runk választ e számokból a dolgozók anyagi helyzetének .» javulására. Az egyéb jut­tatások, melyeket a dolgozók az üzembő! kapnak, szintén számottevőek. A továbbiakban az üzemek műszaki fejlesztéséről szólt. \ műszaki fejlesztés és helyi kéz demény ezés — A műszaki fejlesztési ervek akkor jók. ha a köz­ponti beruházások mellett mi­egyenletesen fejlődőit kezdeményezést, a helyben megvalósítható fejlesztési mó­dosításokat Fontos az is, hogy ha egy gyár kap egy új gépet központi beruházásból, minél gyorsabban állítsa a termelésbe. Ennek megértése rendkívül fontos. Mindmegannyi más fel­adatnál a pűszaki fejlesztés is azon áll, vagy bukik, hogy mennyire a tömegek ügye. A papírgéppei kapcsolatos ter­vek is csak úgy valósulhat­nak meg, ha a dolgozók azt magukévá teszik. A műszaki fejlesztésnél igen fontos, hogy a vezetés színvonalát szüntelenül ja­vítsuk. Az üzem korszerű ve­zetésének meghonosítása csak rajtunk múlik. Párt- és gaz daságvezetőink abból indul­janak ki, hogy korszerű üze­mek korszerű termékeket ma­radi vezetéssel nem tudhat­nak előállítani. A korszerű vezetés e0;nk eleme, hogy minden gazdasági és pártve­zető egyre jobban ismerje szakmáját, tanulmányozza szakterületén az újat, töre­kedjen azt megvalósítani Együtt éljen üzemének kol­lektívájával, hallgassa meg a dolgozók véleményét, kutassa fel a belső tartalékokat. Mindezek elérésének mód 'ót is megjelölte a pártbizott ság beszámolójá­nál inkább felmérik a helyi A termelékenység főleg az embertől függ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom