Szolnok Megyei Néplap, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-16 / 243. szám

1959. október 1& SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP CSILLAGOK Művészi, magyarul beszélő NDK—bolgár film. Bemutatja: Mezőtúr, Szabadság mozi október 22—25-én. ..............- ■ — —— kin opanoráma Párizsban OK, HÁRMAN... Párizsban, Nyugat-Európa első kinopanoráinával felsze- telt mozijában három óriási vásznon megelevenedik a Szovjetunió, A nézők két órán keresztül úgy érzik, hogy valóban ott járnak a Néva partján, Leningrad gyönyörű utcáin, megismer­kednek az Urallal és Magni- togorszkkal, látják a szibé­riai mesterséges tengert, amely enyhébbé varázsolja az időjárást, a Káspi-tenger mesterséges szigeteit, Moszk­vát és a Vörös-teret. A Szovjetunióban ma már 12 kinopanoráma működik, ahol reggeltől estig folyama­tos műsort adnák. Az új el­járás lényege a vetítés tech­nikájában rejlik. Párizsban az első kinopanoráma felszerelé­séhez komoly anyagi erőfeszí­tésre, de egyúttal a Kelet és Nyugat közötti feszültség tartós csökkentésébe vetett szilárd hitre is volt szükség. momde” és a „Film francais” című magazinok igazgatója a békés egymásmelleit élés ki­tartó híve, minden felmerülő nehézség ellenére megvalósí­totta a költséges befektetés­sel járó kinopanorámát. A szükséges berendezések fel­állítása négy szovjet mérnök felügyelete alatt történt. Ti­zenhat teherautóval szállítot­ták a 900 férőhelyes, 20 mé­ter hosszú vetítőterembe azt a 217 láda anyagot, amelyre az új berendezéshez szükség volt. J. P. Mauclaire Moszk­vában választotta ki a két első műsorhoz szükséges film anyagát, a szöveget a moszk­vai rádió francia bemondója tolmácsolja a közönségnek. A kinopanorámát Brüsz- szelben a világkiállításon és New Yorkban a szovjet kiál­lításon nagy sikerrel mutat­ták be, de a Szovjetunión kívül Párizs az első város a világon, ahol a kinopanorá- mának saját állandó bemu­tató színháza van. így is írhattam volna: ők sokan, akik az élet mezsgyé­jén állnak a gyermekkor vé­gén, a férfikor előtt S hogy mégis őket hármójukat vá­lasztottam, nem véletlenül j történt. Sorsuk, mármint B. ( Géza, K. Gábor és B. Géza ; sorsa, élete ugyanúgy indult, i mint sokezer más gyermeké. És hogy most mégis a gyer­mekvédő otthon lakói, abban nem ők a hibásak. Az első Géza, a csillogó szemű értel­mes gyerek a menhely, a le­lenc kálváriáját is megjárta. Talán nem túlzás, ha így mondom: az utca neveltje, aki inkább kapott verést, míg a szolnoki otthonba nem került, mint kenyeret. S a bánásmód, az otthontalanság tette azzá, ami ma. Kicsit enyveskezűvé, aki életrevaló talpraesettségét nem egyszer olyanra hasz­nálta fel, amit majd, amikor már előrehalad az életben, maga is rossz emléknek te­kint vagy talán nem is szeret majd visszagondolni rá. S arról is bizonyára szívesen megfeledkezik majd, hogyan játszotta i nagyfiúi, amikor pénzhez jutott Gábor sorsa, gyermekkora már jobban szemmel követ­hető. öt a szülői gondatlan­ság juttatta az utcára. S mi lett belőle: Mezőtúron úgy emlékeznek rá, mint aki min­dig csavargóit s bizony, ha alkalom adódott, hozzányúlt a máséhoz is. Még az ott­honban is legendák keringe­nek arról, milyen nehezen illeszkedett bele a rendbe. Egyszer például, amikor már véglegesen az intézetbe ke­rült, női ruhában sem res­telkedett elköszönni a kapu­félfától. mert vonzotta az „élet”. Máskor meg, amikor az iskolába járt, egyszer ez­zel állt az otthon igazgatója elé: — Igazgató bácsi, kérek száz forintot, megy az isko­lánk kirándulásra. Az igazgató természetesen nem tagadta meg a kérés tel­jesítését, sőt örömmel bíz­tatta: — Menjél csak fiam, te is olyan vagy, mint más gye­rek. S kicsit talán melegebb is lett a szíve körül, hogy lám- esak, a Gábor már kirándu­lásra is vágyik. Ám örömét megcsappan tóttá a felisme­rés: Gábor gyerek nem az iskolai kirándulásra, hanem a régi életbe indult vissza, mint Makarenko egynémely diákja megpróbálta. Miért, miért nem? — maga sem tudja megmondani. S ha már ennyire beleme­rültünk életük ismertetésébe, nyerjen megfelelő helyet a Gézáé is. Az ő sorsa talán a legtragikusabb, mert ár­vasága mellett még betegség­gel is kínlódik. — A kettő együtt aztán szinte az arcára íródott. Törtfényű szemében csak néha villan fel egy futó mosoly s inkább a gondola­taiból mint szavaiból, mesz- sze révedé tekintetéből lehet összeállítani, ami belülről foglalkoztatja; Egy kis szüreteire vpgyib, egy kis anyai símogatásra, apai megrovásra s mindarra, amit megkapnak azok, akik a családi tűzhely melege mellett élik el a férfikort. Azám, a férfikort, mert ők hárman már alig egy lépés után férfisorba kerülnek. El­távolodnak a mezsgyétől, ki- röppennek az intézetből, hogy önálló emberként éljenek. Sikerül, nem? — ez most a nap-” kérdés. S azért nagy, mert éppenséggel róluk van szó, akik vajmi keveset kap­tak eddig olyat, ami — nem szólva rendszerünk mély hu­mánumáról, hogy intézetben helyezték el őket — tele lé­lekkel indítaná őket útba. Ám mégis elindultak, „ők hárman”, most az egyik szol­noki termelőszövetkezetbe járnak rizst csépelni. Kóstol­gatják a munka izét, az első I kereset örömét. S hogy ebbe még belecsúszik néha egy kis üröm is? Az első számú Géza gyerek például italhoz nyúlt, s bizony határozottan kellett vele szemben fellépni, hogy ne váljon e rossz tulajdonság szokásává. Szerefef, megértés, erély — így foglalja össze a Gyer­mekvédő Otthon igazgatója azokat a tennivalókat, me­lyek lassan azzal, hogy „ők hárman” hamarosan kikerül­nek az életbe, társadalmunk feladata lesz. Annál is in­kább, mert intézettel, olyan­nal, ahol még egy bizonyos ideig elhelyezhetnénk ezeket a fiatalokat, kevéssel rendel­kezünk. S azért pedig, hogy ember legyen a három, há­nyatott gyermekkort élt fia­talból, kicsit mindannyian felelősek vagyunk. ‘*-nagy=‘ Tájékoztató a nemzetközi politikai eseményekről Érdekes előadást rendez a szolnoki Ady Endre Művelő­dési Ház okióher második fe­lében. Tájékoztató a nemzet­közi politikai eseményekről címmel Sipos Károly elvtárs, az MSZMP városi bizottságá­nak titkára tart előadást ok­tóber 21-én este 7 órai kez­dettel a Magyar — Szovjet Barátság klubjában. Az elő­adás alkalmával a Távolkele­ti barátaink című kisérőfil- met vetítik. Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság és az Állami Könyv- terjesztő Vállalat október MOZAIK Angliában tovább csökken a filmszínházak látogatottsá­ga. A Rank filmtársaság vé­leménye szerint a jövőben további filmszínházakat kell bezárni. Rankék 1956—57- ben. 68 filmszínházat szüntet­ték meg, egy évvel ezelőtt pedig kijelentették, hogy to­vábbi 80-at szándékoznak be­zárni. Ezek közül 23-at már meg is szüntettek; John H. Davis, a Bank tár­saság helyettes elnöke egy sajtóértekezleten kijelentette, hogy ez évben 14 százalékkal kevesebb közönsége volt a moziknak, mint tavaly. * Franciaországban, ahol egy­aránt nagy hírnévre tett szert a bor és az iroda'om, mast a héttőt egy irodalmi díjban egyesítették. Egy francia bor­termesztő minden évben ki­osztásra kerülő irodalmi díjat alapított annak a műnek a jutalmazására, amely a leg­szebben dolgozza fel a fran­cia szőlővidékeiket és a hí­res francia borokat* * A gottwaldovói Svit cipő­kombinát csupán az elmúlt évben 70 millió pár cipőt ké­szített, ami egy lakosra szá­mítva 6 pár cipőt jelent. A népi demokratikus Csehszlo­vákia az egy főre eső cipő­termelés tekintetében meg­előzte az Amerikai Egyesül' Államokat, ahol egy főre számítva 3,7 pár cipő jut, és első helyen áll a világon. Csehszlovákia 1965-ben éven­te több mint negyedmilliérd pár cipőt fog gyártani második felében a magyar— szovjet barátság klubjában, Szolnokon. A több mint száz színes reprodukciót tartal­mazó kiállítást az elmúlt hónapban Budapesten mu­tatták be nagy sikerreL J. P. Mauclaire, a „Ciné­Jbakehttelek UjáU . >, Szovjet reprodukciós és levelezőlapkiállítás nyílik Szolnokon Szovjet reprodukciós és levelezőlapkiállítést rendez a Mit beli tudnunk a rágcsálók kártevéséről? A rágcsálók közül egyik leg­kártékonyabb és legszaporább faj a mezei pocok, melyet a gyakorlatban a mezei egérrel is összetévesztenek, holott jelentős különbség van közöttük. A mezei pocok élettere általában a lucer­nások, lóherések, iüves árok­partok. Jól láthatók girbe-gurba kitaposott útjai hol közlekedik. Földalatti vackát, melyet össze­rágott szalmával bélel ki, több pocoklyuk jelzi és kb. arasznyi­ra van a föld színe alatt. — Kb. félméter mélyen találjuk éléstá­rát, ahová összegyűjti téli táplá­lékát. Igen szapora, tavasztól kezdve öt hetenként lé—16 köly- köt vet, egy pocokpár egy év alatt 2500-ra is felszaporodhat. Általában minden termesztett növényünket károsítja. Kalász- éréskor összeaprítja a gabonát. Kirágja a cukor- és takarmány- répát, a burgonyát Is. Megrágja az érett kukoricacsöveket, más­kor pedig, ha nincs más, gyöke­rekkel, levelekkel, gyümölccsel, különféle magvakkal is beéri. Még télen is tevékenykedik, csak a legzordabb időben kényszerül téli álomra. Előfordul, hogy időnként nagy- tömegben lép fel és ilyenkor ter­mészetes ellenségei a ragadozó madarak és emlősök sem bírnak vele. A kedvezőtlen időjárás, vagy valami járványos betegség (tífusz) véget vethet a pocok „inváziónak”, azonban ezt nem várhatjuk be és össze kell fog­ni Irtására. Egyik napon beta­possuk az összes található po­coklyukat, a másik napon pedig a kibontott lyukakba pár szem Arvalin egérlrtószert teszünk egy ferdén vágott nád darabbal, vagy valami rossz kanállaL Kéz­zel - szag hagyás miatt - nem szabad az Arvallnt megfogni, különben a pocok nem eszi meg. Több más irtási mód közül az Arvalin csalétek bizonyult a leg­eredményesebbnek* Meg kell említeni még több más rágcsáló közül az ürgét és a hörcsögöt. Alföldön közismert az ürge, melynek lakása mélyeb­ben, 2 méterre a talaj szint alatt található. Ide gyűjti be a téli táplálékát. Évente kétszer fiad- zlk, tehát nem szaporodik olyan gyorsan, mint a mezei pocok. Irtása kiöntéssel, vagy szénké- negezéssel történik. Tömeges el­szaporodása esetén Irtását ugyanúgy meg kell szervezni, mint a mezei pocokét, a lyu­kakba 20-25 gramm szénkéneget számítunk. Már a neve is jelzi, hogy a hörcsög mérges, harapós rágcsá­ló, egyesek szerint az embert is megtámadja. Földalatti üregben lakik, a nőstény és a hím külön- külön lakásban él, csak pároso- dáskor vannak együtt. Szapora, évente kétszer 6-12 fiat hoz. Egy bis növényvédelem Az utóbbi szép, napsütéses őszi napokon a levegőben repülő .tpró fekete rovarok a járókelő arcába — szemébe repülve hív­ják magukra a figyelmet. Lássuk, mik is ezek a töré­keny szárnyú rovarok, és miért repülnek ilyen tömegesen? - Nem mások, mint a répalevél- tetű utolsó nemzedékének gaz­danövényt kereső tagjai. — Az elmúlt nyáron egymást követő nemzedékei erősen ellepték a répa és egyéb kultúrnövények levelét. Szivogatásukkal veszé­lyeztették a szépnek Ígérkező répatermést. Hogy komoly ter­méskiesést nem okoztak, az an­nak tudható be, hogy nagy te­rületen alkalmaztuk az ellene jól bevált Wofatoxos porozást. De nézzük az életüket. A répa- levéltetű gazdanövényei a kecske­rágó, labdarózsa és a jázmin. A most repülő tét vek ezeket meg­találva szűznemzéssel ivaros utó­dokat szülnek, melyek párosod­nak. maid a nőstény a gazdanö­vény kérges ágaira ragasztja 1-41 darab fekete tojását. A tojások­ból tavasszal kikelnek a szár­nyatlan ősanyák, melyek — mi­után a gazdanövényen 3—4 hétig szivogattak, elevenszüléssel utó­dókat hoznak létre. — A tetvek további szaporodása folyamán megjelennek a szárnyas alakok melyek átrepülnek a répára - mint köztesgazdára — és meg­kezdik károsításukat. Egy nem­zedék kifejlődéséhez 15—30 nap szükséges, tehát rendkívül sza­porák. — Kártételük a cukorré­palevél szivogatása következté­ben 69 százalék súlycsökkenést és 7,4 százalék cukorcsökkenést is okozhat, nem beszélve arról hogy a répa egyes virusbeteg- ségeit is terjesztik. Az ellene való védekezés fon­tos őszi és téli feladata a fenti gazdanövények irtása, hogy ne találjanak alkalmas helyet tojá­saik lerakásához. TÓTH TIBOR a Szolnok megyei Növényvédő Állomás körzeti agronómusa Főleg a gabonát károsítja, ta­vasszal a vetést legeli, később a szemtermést gyűjti pofazacskó­jába és lakásában tárolja. Elő­fordult, hogy ősszel kiásott hör­csöglyukban 1 mázsa búzát ta­láltak. Az ellene való védekezés ugyanaz, mint az ürgénél, csak itt dupla adag szénkéneget töl­tünk a lyukba. HOLLOSI MIHÁLY Növényvédő Állomás körzeti agronómusa Negyvenöt pedagígus tanulmányútja A megyei tanács VB. mű­velődésügyi osztálya az el­múlt hét végén negyvenöt megyei pedagógus részvéte­lével ötnapos tanulmányutat rendezett az ország északi részében. A résztvevők autó­buszon utaztak. A program keretében egyebek mellett Debrecenben megtekintették az egyetemet, ellátogattak a tiszalöki vízierőműhöz, meg­látogatták a Lenin Kohászati Műveket, majd az út végén Sárospatakon időztek a Rá­kóczi várban. A tapasztalatokban és lát­nivalókban gazdag ötnapos utazás után kedden érkeztek vissza Szolnokra, s bizonyá­ra az oktató, nevelő munká­ban sokan hasznosítják majd, amit hazánk egyik legszebb vidékén láttak. A fővárosi kiállítás után most vidéken először Szol­nokon kerül bemutatásra a kiállítás anyaga. A szovjet remekművek reprodukcióin -kívül az Ermitage és a drezdai képtár leghíresebb alkotásainak a Szovjetunió­ban készült reprodukcióit is bemutatják. A kiállítással egyidőben szovjet könyv, já­ték és kultúrcikk vásárt is tartanak. G germehfoglal Hozáson — a szolnoki Ady Endre Művelődési Házban a szülök Is szívesen veszik, hogy a gyermekek itt töltik el szabadidejüket. A szakmai képzés mellett erkölcsi-politikai nevelés is folyik. Ez természetesen ép­pen olyan fontos, mint a szakmai, gyakorlati foglalko­zás. A gyermekek megismer­kednek a legszükségesebb napi tennivalókkal a cipő és a ruha ápolásával, a lakás- kultúrával, a vásárlással és ezáltal szépérzékük is fejlő­dik. — üOKat gonaoitunK arra, hogy a gyermekek bizonyos gyakorlati ismeretek nélkül hagyják el az általános is­kolát. A művelődési ház ezen kíván segíteni, amikor ez év október elején ismét megin­dította a gyermekfoglalkoz- tatást. Itt az órákon szak­képzett tanárok irányítása mellett nemcsak jó helyen töltik el idejüket, hanem egyben bizonyos szakmai is­mereteket is szereznek. A résztvevők nagyobb ré­sze a Koltói Anna-úti általá­nos iskola növendéke. A csü­törtöki heti kétórás foglalko­záson a gyermekek megta­nulják, hogyan készítsenek térítőt és elsajátítják a-népi hímzés tudományát is. A gyakorlati órákat még érde­kesebbé teszik a klubdélutá­nok, a közös filmlátogatások és kirándulások. Legutóbb kirakatnézésre mentünk a porcelán-üzletbe, a Népmű­vészeti Boltba, és a Háziipari Szövetkezetbe. — És szeretnek a gyerme­kek foglalkozásokra járni? — A látogatók magas szá­ma bizonyítja, hogy szívesen járnak ide, mert látják, hogy amit csinálnak, az szép. És A legszorgosabbak közé tartozik Finta Éva, Nagy Ág­nes, Borzá Márta, Füleki Ág­nes, Kántor Kati, Domokos Györgyi és Hajnal Klárika. A kisebbek közül pedig Ring Marika, Szarvas Margitka, Csapó Erzsiké és Domokos Marika bizonyulnak a leg­ügyesebbeknek. És a foglalkozás halad to­vább. Mi pedig búcsúzunk azzal a gondolattal, hogyha a kislányok továbbra is ilyen szorgalommal végzik munká­jukat, akkor egészen bizo­nyos; megállják majd helyű« két az életben is. — cselényi —> Vidám nóta közben jobban halad a munka is. „A mi házunk eleje, eleje, Sárgára van kifestv, me­szelve ...” — hallatszik ki a vidám nó­taszó az Ady Endre Művelő­dési Ház egyik terméből. — Benn a tágas helyiségben mintegy húsz-huszonkét kis­leány ül a hosszú asztal mel­lett. Énekelnek, s közben szorgalmasan kézimunkáz­nak. Mindnyájan általános iskolások, akik most a mű­velődési ház gyermekloglal- kozásain vesznek részt. Vass Józsefné, a Koltói-úti általá­nos iskola tanára, a foglal­kozás vezetője is együtt éne­kel a gyermekekkel. Majd elhalkul a nóta és hosszas csevegés kezdődik a helyes viselkedésről, a lakásdíszítés­ről és még számos más ér­dekes témáról. S a gyerme­kek egymás után kancsolód- nak be a beszélgetésbe. A munka közben sok fontos Vérdest tisztáznak, amelyek­ről eddig nem tudtak, vagv amelyeket eddig nem értet­tek. Ebben a tanévben ez a . második foglalkoz-ás. Vass Jó zsefnévél most arról beszél­getünk. hogy milyen céllal , hozták létre ismét a műve­lődési ház foglalkozását.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom