Szolnok Megyei Néplap, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-14 / 241. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA X. évfolyam, 241. szám. Ára 50 fillér 1959. október 14. szerda. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI Megyénk középiskolai KISZ szervezeteinek munkájáról j [ Rínglóérés o Ne mindjárt fent kezdjük! Az olimpia városából jelentjük Három évre készülitek a legújabb községfejlesztési tervek A megye legjobb termeiősz.vetKezetei A pártkongresszus tiszteletére Harc a 10 000 tonna Többet a szövetkezetekért! Tovább fejlődhet a villanyhálózat Röviddel ezelőtt több já­rásban — főleg a jászberényi­ben — bizonytalankodás uralkodott a községi tanácsok körében a községfejlesztési tervek elkészítése körül. Ma­guk a tanácsi vezetők sem ismerték — kellő útmutatás hiányában —, a legfontosabb elveket, melyeket a tervezés­nél szem előtt kell tartaniok. A megyei tanács és sokhe­lyütt a pártbizottságok mun­kája nyomán eloszlottak a kételyek, megindult a terve­zés. A tervjavaslatok me­gyénk valamennyi helységé­ben elkészültek. Ebben az évben minden eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a végleges ter­vek elkészítésére. Nagyobbat, hiszen ezek a tervek három esztendőre készülnek. A jövő évi tervnek részletesnek kell lennie; az 1961-esnek és 1962- esnek pedig a főbb létesít­ményekkel kell foglalkoznia Megyénk vezetői — így Kuti György VB-elnökhelyettes Is — azt javasolják, hogy a három éves községfej leszlési tervek során egy-egy probléma tel­jes megoldására törekedje­nek a falvak, városok. Itt a járdaépítésnek kell végére járni, ott a vízellátásnak, amott a parkosításnak. Az elképzelések papírra ve­tésében kimagaslóan jó mun­kát végeztek a kunhegyes! járás községei; közöttük is Kunmadaras. Nagy általánosságban; ke­vés merészségről tettek bi­zonyságot a tervezők a tár­sadalmi munka előirányza­toknál. Helyenként — így Szolnokon is — ötletszerű, túlóvatos a társadalmi mun­ka betervezése. Éppen amiatt, hogy a most készült tervjavaslatok három esztendő munkáira vonat­koznak, fokozott fontossá­gúak. Tervvé válásuk előtt az eddiginél nagyobb alapos­sággal kell azokat a lakosság legszélesebb tömegeivel, a Hazafias Népfront munka­társaival megvitatni. Mi sem természetesebb, mint az, hogy az új községfejlesztési ter­veknek az országos népgaz­dasági tervekbe kell illesz­kedniük. Ez nem annyira megszorí­tás, mint inkább hatalmas tárlata lehetőség. Az egyszerűség kedvéért pél­dával illusztráljuk: Valamely község részére az állam két- tantermes iskolát kíván épí­teni ; a faluban azonban négy­tantermes is elkelne. Megvan a mód arra, hogy a község- fejlesztési alapból az erre szánt összeget átutalják fel- használás végett a Beruhá­zási Bankhoz; s így a na­gyobb iskolát hozzák tető alá. Jellegükben és szellemük­ben új tervekkel ismerke­dünk meg nemsokára. Any- nyira új jellegűekkel, hogy néhány községben bizonyára jelentős tervmódosítást kell majd végrehajtani az új el­vek érvényrejuttatása érde­kében. A termelőszövetkezeti építkezéseknek a jövőben várható, természetszerű emel­kedése miatt — az épitő- anyagipari termelés fokozó­dása ellenére — bizonyos mérvű anyaghiánnyal szá­molni kell. Ezért célszerű a községfejlesztési terveket úgy elkészíteni, hogy azok — aránylag! — kevéssé legye­nek anyagigényesek. Fordít­sák a községek érdekiődésü- ket a mélyépítés felé! Ku­tak, törpevízművek. tiszta­sági fürdők, utak. átereszek építésére gondolunk itt első­sorban. Ezen a ponton kapcsolód­nak szervesen az új község- feilesztési irányelvek. Nap­jaink történelmi helyzete egyértelmű és világos: új korszakba, a szocialista me­zőgazdaság korába léptünk Ha nem is minőségileg, de lénvegileg megszűnt a kü­lönbség a régi és úi termelő­szövetkezetek között. Mente- getésre méltatlan hiba lenne, ha a haladás e ténye csupán a gazdálkodás módjának gyökeres megváltoztatásában tükröződnék. Kifejezésre kell jutnia a községfejlesztési tervek, azok megvalósítása során is. Helyesen járnak el azok a tanácsi vezetők, kik kendőzés nélkül mondják meg ezt a lakosságnak. A tanácstagok­nak pedig meg kell magya­ráztok: Azzal, hogy a szö­vetkezet földjén épül az út, ha ott fúrják meg a kutat — az egész falu előbbre jut. — I Okos javaslattal álltak elő a I j ászfóny szaruiak: Csapolj ák le a Kórés-dűlőt! így mint­egy 300 hold zavartalan termelését biztosíthatnák; sőt esetleg ön­tözéses gazdálkodással fokoz­hatnák. Előrelátásról tesznek bizonyságot azok az emberek is, kik mesterséges megter­mékenyítő állomások építé­sét javasolják. Az ipari termelés bizton­sága garantálja, hogy az. el­következő években — tehát 1960-ban is — legalább annyi villanyvezeték épülhet me­gyénkben, mint tavaly. A tervek valamennyi pontjá­nak — elsősorban a nagyobb jelentőségűeknek — megvaló­sítását pedig éppen a három évre szóló tervezés biztosítja, segíti. Ennek alkalmazása folytán nem kell az eszten­dő elsőf két-három hónapját tervező és kivitelező vállalat keresésével tölteni, hanem mód van arra. hogy a váro­sokban. községekben mielőbb — szinte azonnal — a tervek megvalósításához láthassa­nak. — borváró -*» 34000 hold őszi búza A Szolnok megyei tanács mezőgazdasági osztálya tájé­koztatót adott a kenyérgabo­na vetés állásáról. Megyénk­ben október 10-ig 34 000 hol­don vetettünk őszi búzát. Vál­tozatlanul a szocialista váro­sok az elsők. Turkeve 34, Karcag 31, Kisújszállás 29 százaléknál tart. Karcagon 4000 hold kenyérgabonát ve­tettek már el. Járások közül a törökszentmiklósi és a jász­apáti járásban halad jobban az őszi vetés. Tegnap a megyei verseny- bizottság dr< Juhász Károly elnökletével ülést tartott s értékelte a megyei termelő- szövetkezetek — augusztus 20-i állapotának megfelelő eredményeket. A nagy termelőszövetkeze­tek csoportjában döntés nem született, mert a túrkevei Vörös Csillag, a karcagi Bé­ke. a mezőhéki Táncsics és a kuncsorbai Vörös Október termelőszövetkezetek között dől el az elsőség sorsa. A ver­senybizottság úgy tapasztalta, hogy a termelőszövetkezetek és a tanácsok által szolgálta­tott adatok nem egészen pon­tosak, s ezért helyszíni tájé­kozódás után a jövő héten hoz döntést. A közcpcsoportban a 800- tól 2000 hold területtel ren­delkezők beosztásában a me­gyében a fegyverneki Vörös Csillag Termelőszövetkezet a legjobb, övé az elsőség pál­mája. A kis (800 holdon aluli) tsz-ek közül a jászteleki Tol- buchin Tsz az első. papírért A Szolnoki Papírgyár egyi­ke azoknak az üzemeknek, melyek zökkenőmentesen tel­jesítik előirányzatukat, s a pártkongresszus tiszteletére tett felajánlásaikat túlszár­nyalják. A harmadik negyed tény- számai is erre vallanak. Teljes termelési szinten negyedévi előirányzatát 113,5 százalékra teljesítette az üzem, s ezáltal lényegesen több pa­pírt és cellulózt gyártott a tervezettnél. Ezután már könnyű a következtetés: fel­ajánlásuk valóraváltásával sem állnak rosszul. A terven felül vállalt 435 tonna papír és 300 tonna cellulóz helyett a harmadik negyed végéig 728 tonna papírt és 369 tonna cellu­lózt gyártottak. Emelkedett a termelékeny­ségi szint is. Az egy munkás­ra eső teljes termelési érték 1958 átlagához viszonyítva 16,4 százalékkal emelkedett a harmadik negyed során, míg az egy teljesített munkaórára eső termelés 19,8 százalékkal fokozódott* A kimagasló termelési ered­ményekre alapozva, a dol­gozók véleményét meghall­gatva — az üzemi pártszer­vezet kezdeményezésére mozgalmat indítottak évi tízezer tonna papír gyártá­sáért. Kidolgozták, hogy melyik gépnél mit kell tenni ennek érdekében. A célkitűzés reá­lis, megvalósítható. Ha siker­rel jár, akkor papírgyártási produktumuk csak 3.8 szá­zalékkal marad le a tavalyi szint mögött, — bár az 1. számú papírgép, az üzem leg­nagyobb termelőegysége négy hónapig korszerűsítés miatt kiesik a tenmelésfoől. Az eddig végzett munka és az úi célkitűzés elismerésre méltó, tovább növeli a papír­gyári kollektíva jó hírnevét. Csaknem 90 órás megfeszített munkával elfojtottak egy kitörő gáskutat A KŐOLAJIPARI TRÖSZT Alföldi Kőolajfúrási Üzemé­nek dolgozói a 6-os számú fúrási ponton, nagyobbszabá- sú kutató fúrásokat végeznek olaj után. Munkálataik során értékes gázra bukkantak. A múlthét csütörtökön megnyi­tottak egy gázos réteget, ahol az előzetes számításoknál lé­nyegesen nagyobb mennyisé­gű gázmezőt találtak. A kút este háromnegyed tízkor a biztonsági intézkedések elle­nére kitört és az értékes gáz 130 atmoszférás nyomással tódult ki. Az alföldi olajbányászok történetében ritkaságszámba menő gázkitörés rendkívül nagy feladat elé állította az üzem műszaki vezetőit, dol­gozóit, annál is inkább, mert fennállt az a veszély, hogy a gáz meggyullad és ezzel rend­kívül nagy kárt okoz. A tröszt legjobb mérnökeit, főfúrómes- tereit irányították a kitörés színhelyére, hogy a minden percben bekövetkezhető nagy veszélyt elhárítsák. ÉJJEL-NAPPAL kemény megfeszített munkával dol­goztak, de a rendkívül nagy robajjal kitörő gáz csak nem akart engedelmeskedni. Tóth Zoltán főmérnök, Németh Fe­renc fúrómómök és a testvér­üzemek dolgozói: Eszenyi De­zső, Újvári Béla, Fehér Jó­zsef, Szabó János főfúrómes­terek tudásuk teljes latbave- tésével küzdöttek a veszede­• lemmel. Nehezítette a menté­♦ sí munkálatokat, hogy a ki­* töréstől számított mintegy 600 méteres körzetben az óriási zúgástól az emberi hangokat sem lehetett hallani, így a dolgozók arra kénysze­rültek, hogy írás útján érint­kezzenek. AZ EMBEREK HŐSI ERŐ­FESZÍTÉSE csaknem 90 órás kemény küzdelem után siker­rel járt. Újvári Béla és Ecse- ki Dezső főfúrómesterek vál­lalkoztak arra, hogy lemen­nek az aknába és az utolsó biztonsági lépéseket megte­szik. Ezzel a kutat sikerült elfojtani. A kőolajfúrási üzem dol­gozói, akik a kongresszusi versenyben eddig is kimagas­ló sikereket értek el, isimét bebizonyították tettrekészsé- güket Amikor a vállalat ve­zetői kifejezték elismerésüket a hősi munkában részt vett dolgozóknak, szerényen csak annyit jegyeztek meg, hogy kötelességüket teljesítették. Endrész Vetőmagtisztító gép. Német gyártmány Petkus tipusu. F? alkatúmmal a búzából a bükkönyt válogatják vele. Napi teljesítménye 50 mázsa. Itt már megszűnt a fárasztó zsákolás. A gabonafelfuvó szinte nercek alatt végzi el azt a munkát, amit korábban napokig csináltak. Teljesen új, csehszIovuK iragyarakodó gép. az elmés szer­kezet hidraulikával működik, s a szarvasból a trágyát szer- vés trágyaszóró kocsira rakja. \ Mit láttak a vendégek? ? A közelmúltban az ország minden részéből több­} száz mezőgazdasági szakember, termelőszövetkezeti ve­♦ zető látogatta meg a mezőhéki Táncsics Termelőszövet­♦ kezetet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom