Szolnok Megyei Néplap, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-13 / 240. szám

tS59, október !3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Zagyvarékasi kiszisták, várjuk a választ Zagyvarékason — mint mindenütt — ezekben a na­pokban mindennél fonto­sabb az őszi mezőgazdasági munkák gyors elvégzése, az hogy a búza idejében föld­be kerüljön. A vetés nem halad kielégítő módon. En­nek elsősorban az az oka, hogy az ottani szorgalmas dolgozó parasztok a nagy­üzemi munkában még já­ratlanok. Az akarat meg­van bennük, de kevés a ta­pasztalatuk és sokszor e- miatt elvétik a dolgot. Nem csoda, hiszen eddig egyénileg gazdálkodtak, — mostantól kezdve viszont nem néhány, hanem száz és ezer holdakon munkálkod­nak. Egészen bizonyos, egy esztendő múlva már nem lesznek a mostanihoz ha­sonló problémák. Addigra az új tsz-ek vezetői, gazdái gyakorlatra tesznek szert és beletanulnak a nagyüze­mi munkaszervezésbe. — Ez igaz és biztos. Az is igaz azonban, hogy az idő nem vár, a napok múlnak s az október nagyon gyorsan „kiszalad’* a naptárból. Leginkább a két műszak megszervezésével gyorsít­hatnák a munkát. Ügy, hogy a szövetkezeti gazdák rendelkezésére bocsátott erő­gépeket teljes egészében ki­használnák. Ehhez azon­ban emberek kellenek. — Mindössze hat emberről van szó. Ezen áll vagy bü­ki!: a két műszak és ter­mészetszerűen az őszi munkák gyorsítása is. A közelmúltban a Szolno­ki Gépállomás vezetői ta­nácskoztak a zagyvarékasi vezetőkkel. Elsősorban a Kossuth Tsz vetési munká­latainak meggyorsításáról volt szó. A zagyvarékasi vezetők azt mondták, nincs kit a gépekre ültetni. Pedig elsősorban nekik kellené gondoskodni arról, hogy le­gyen kit a gépekre ültetni. A jelek szerint azonban kis­sé tehetetlenek. Zagyvarékason még min­dig nincs két műszak, sőt az egyik gép vezető nélkül vesztegel kihasználatlanul. Most a fiatalokon a sor, Zagyvarékas ifjú kommu­nistáin. Mutassák meg ere­jüket, bizonyítsák be lelke­sedésüket és hűségüket. Ve­gyék kézbe a két műszak megszervezésének ügyét. Csömör Erzsébet elvtársnő, a községi KISZ szervezet titkára, Molnár István elv­társ, a Haladás Tsz KISZ szervezetének titkára be­széljen az ifjú kommunis­tákkal. Érttessék meg, nagy ügyről van szó. S a fiata­lok közül legyen vállalko­zó, üljenek a gépekre. Induljon be a két műszak. Szp. Dobi István Csengtuban Csengtu (Uj Kína). Dobi István, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke délkelet-kínai körútja során Vuhanból Csengtu ba érkezett. Vasárnap Tung Pi- vu, a Kínai Népköztársaság alelnöke, Vang Csen, a szűz- és parlagföldek hasznosításá­nak minisztere és több más kínai vezető személyiség kí­séretében megtekintette a város nevezetességeit. A töb­bi között ellátogatott egy épülő acélhangerműbe és egy népi kommunába. Dobi Ist­ván a hengerműben beszélge­tést folytatott az építkezés irányításában részvevő ma­gyar szakemberekkel. (MTI) Még nagyobb feladatok előtt — Leiken aktivitás a» abádssatóki pártértekesleten — Közgazdasági hírek Előzetes adatok szerint Ro­mánia idei cukorrépaterme­lése kétszerese lesz a tava­lyinak. Sok termelőszövetke­zet és állami gazdaság ter­méshozama eléri a hektáron­kénti 200—400 mázsát. • Kittel kereskedelmi taná­csos, az osztrák dohányárusok szövetségének elnöke sajtóér­tekezleten bejelentette, hogy az általános drágulás miatt a közeljövőben átlagosan 12 százalékkal felemelik a kü­lönféle osztrák és külföldi ci­garetták árát. ÜZEMEINKBŐL jelentik ELKÉSZÜLT AZ EZREDIK VAGON CUKOR A szeptember eleje óta fo­lyó szorgos munka eredmé­nyeként elkészült a Szolnoki Cukorgyárban az ezredik va­gon cukor. A múlt évhez viszonyítva eredményként könyvelhető el, hogy sokat javult a termék minősége. — Tavaly sárgás, többnyire gyártóüzemi fel- használásra készülő cukor került ki a gyárból, most meg hófehér, igen tetszetős; A KULTURÁLT UTAZÁSÉRT Hasznos kezdeményezést indítottak el a jászberényi vasútállomás dolgozói. Arra törekednek, hogy feladataik pontos ellátása mellett ottho­nossá tegyék állomásépülete­ket. Mindkét célkitűzésük ered­ményes. A III. negyedévben például alig fél százalékkal maradtak le az élüzem szint­től. S az állomás is barátsá­gosabb, mint volt. A főnök irányításával és tevékeny közreműködésével például vi­rágokat ültettek, kultúrváró- teirmet létesítettek. Maguk tervezték és vitelezték ki pél­dául —stílszerűen — a bakter- lámpákból álló csillárt, fa­ragták a székeket, készítették a vitrineket. Nem ment köny- nyen a munka, hiszen más az asztaiosmesterség, s njás a vasút, de azért nem vallot­tak szégyent. Szépen beren­dezett, tiszta teremben vára­kozhatnak az utasok. Jövőre a nagy várótermet is helyrehozzák, s a mező- gazdasággal kapcsolatos tab­lókat helyeznek el benne. Már gyűjtik ehhez az anya­got. Tovább folytatják a kör­nyék parkosítását is. iiiiiiimiiiiimiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiimiii Megkezdte a miin iát Szolnok m^gye első hibridkukorica iizemí Hétfőn délelőtt a török­szentmiklósi járásioan a Szenttamást Állami Gazda­ságban átadták rendeltetésé­nek Szolnok megye első hib­ridkukorica üzemét. Az ün­nepségen .megjutalmazták az üzem építésében, felszerelésé­ben kitűnt dolgozókat. TÖBBEZER TÁRSADALMI MUNKAÓRA A TSZ-EKÉRT A martfűi Tisza Cipőgyár dolgozói annakidején nagy aktivitást fejtettek ki a me­zőgazdaság átszervezésében. Az új közös gazdaságok meg­erősítéséből is kiveszik részü­ket; többezer társadalmi munkaórát dolgoztak mező- gazdasági munkákban, az építkezések segítésében. A tiszaföldvári Arany Kalász Tsz-nek már felépítettek egy 100 férőhelyes istállót, — a martfűi Ezüst Kalász Tsz- nek meg most adnak át egyet. A cipőgyáriak példája is arra vall, hogy a munkás­ZÜGNAK A GÉPEK. A gyárkolosszus, mint valami óriási gyűjtés közben züm­mögő méhraj egyenletes zú- Jgással ad élet jelt magáról. {Aki idetéved, első látásra alig ♦ tudj a felfogni, tulajdonkép­pen mi is történik. Itt ko­csikon kiszabott gumitalpa­kat szállítanak, amott három ember, kezében ugyanannyi ♦ színű sarok fölött tart kon­♦ zultációt. Beljebb, az ajtó mö­♦ gött falánk óriáshoz hason- tlóan tüntetik el hengereik | között az anyagot a keverék, hogy pár perc múltán sima, érintésre szinte selymes gu­miszőnyeg nyújtózkodjon a padlón. Tóth József egy szussza- násnyi időre az ajtóhoz megy, levegőt szúrni, kicsit hűtőzni a körülbelül harminc fokos melegből. Járvás András em­beresen birkózik az anyag­gal a nyolcvanas keverőnél. Csak a fejével int — miköz­ben késével széles hasítékot {nyit a hengerre csavarodott {gumin —, hogy valahol arra 'található a művezető. ? aztán már nem is figyeli, megta­lálja-e az érdeklődő, akit ke­res, mert egy pillanat is so­kat számít. A művezető: Makula Ká­roly fiatal vegyészmérnök és társa Boros Gábor kicsit cso­dálkoznak: utcai ruhában aligha jönnek ide emberek. No nem azért, mintha félné­nek a portól, de a martfűi Tisza Cipőgyár keverőüzemé­nek fekete részlegében való­jában minden fekete. Az emberek, a falak, a gumi. ki­csit még a levegőben Is sótét osztály tőle telhetőén min­dent megtesz a parasztság boldogulásáért. A GYÁRTMÁNYOK TÖMKELEGÉ ...szerepel a Fémnyomó és Lemezárugyár utolsó negyed-, évi tervében. Többek között 38 ezer mosógéphez, 5500 Mo- ped-hez készítenek alkatré­szeket. 3700 hűtőszekrényt, 30 ezer autószifont, 60 tonna alumíniumedényt, 1200 négy­zetméter négysoros hűtőele­met, s a gépesítés fokától függően 6 soros hűtőeleme­ket gyártanak többek között. Abádszalókon vasárnap dél­előtt községi pártértekezleten tanácskoztak az alapszerveze­tek taggyűlésein megválasz­tott küldöttek. Megfontoltan elemezték az elmúlt három esztendő és különösen az idei év eseményeit, amelyek a köz­ség életében is gyökeres vál­tozást hoztak- Felelősséggel vitatták, hogyan juthatnak to­vább, miként munkálkodja­nak a termelőszövetkezeti köz­ség felvirágoztatásáért, mind- annyiuk jobblétéért; A beszámoló átfogó képet adott Abádszalók párt- és gazdasági életéről. Tükrözte azt a szívós felvilágosító mun­kát, amit elsősorban a párt­tagok végeztek az új elhin- tése, a termelőszövetkezetek fejlesztése érdekében. Ugyan akkor felszínre hozta a hibá­kat, mulasztásokat is. Igen részletesen foglalkozott a me­zőgazdaság helyzetével, azzal, hogy öt év alatt milyen mér­tékben kell emelni a termés­átlagokat, mennyire kell sza­porítani a jószágállományt, vagy növelni hozamukat. Az ötéves terv irányelvei alapján a mezőgazdaság terméshoza­mát 1965-re 30—32 százalék­kal kell növelni. A pártérte­kezlet beszámolója szerint Abádszalófcon kedvezőbbek az adottságok és így negyven-negyvenöt szá­zalékos terméshozam emelke­dést lehet biztosítani. Termé­szetesen ehhez az szükséges, hogy a 15 ezer holdon gazdál­kodó szövetkezeti tagok szak­szerű gazdálkodást folytassa­nak. Éljenek az olyan lehető­ségekkel, mint a hibrid és ne­mesített vetőmagvak alkalma­zása, öntözéses kukorica és takarmánytermesztés, vagy az állattenyésztés fejlesztését szolgáló adottságok kihaszná­lása Jól hasznosíthatják a ter­melőszövetkezetek e célból a holt Tiszát is, amely igen al­kalmas többezer víziszárnyas nevelésére. A pártéletet, de különösen a gazdasági feladatokat rész­letesen elemző beszámolót élénk vita követte. A felszó­lalók szavai tükrözték, hogy a küldöttek, a község kom­munistáinak képviselői, fele­lősséget éreznek a párt to­vábbi erősítéséért, a politi­kai munkáért, a termelőszö­vetkezetek, az egész község sorsának alakulásáéi-*. Ezért javasolta Varjú Sándor, a Lenin Tsz elnöke, hogy min-’ den pártalapszervezet az ed­diginél gondosabban foglal­kozzon a pártonkívüliek, kü­lönösen a fiatalok nevelésé­vel. Termelőszövetkezetükben egy idősebb elvtársat bíztak meg a KISZ patronálásával. De ezen túlmenően is a tsz vezetősége ' anyagi, erkölcsi támogatást nyújt a fiatalok­nak. A türelmes nevelőmun­ka nemcsak a kiszisták mun­kalendületében, a venseny- vállalások teljesítésében, de úgy is gyümölcsözik majd, Fekete emberek dolgozgatott, most pedig olyan lendülettel folyik a munka, hogy e héten végez­nek a vetéssel is. Hogyan ér­ték ezt el? Ügy, hogy pártve- zetűségi ülésen megaatárol­ták a tennivalókat és a ter­melőszövetkezet vezetősége ennek alapján szervezte meg a munkát A tagok igyekezete párosa.f a gépállomás segítségével, s így biztosítani tudták eddigi sikereiket. Hasznos javaslatot tett Szabó elvtárs arra vo­natkozóan, hogy az új közös gazdaságok elnökeit vigyék el tapasztalatcserére jól működő termelőszövetkezetekbe. Az ott látottakat, tanultakat sa­ját gazdaságukban hasznosít­hatják. Iván János elvtárs szavait is érdemes megszívlelni, aki azt tanácsolta: keressék, ku­tassák azokat a módokat, le­hetőségeket, melyek biztosít- i ják, hogy valóra váltsák a pártórtekezlet beszámolójá­ban öt esztendőre -megszabott merész, de elérhető termelési feladatokat. Lukács Lajos, a Lenin Tsz főagronómusa is azokat az agrotechnikai lehe­tőségeket boncolgatta felszó­lalásában, melyek alkalmazá­sa nélkülözhetetlen a termés­hozamok növeléséhez. 1 Nagyok a feladatok, melye­ket a pártértekezlet beszámo­lója és határozata rögzített. Olyanok, amelyeket észsze­rűbb, szervezettebb munká­val, kulturáltabb emberekkel lehet megoldani. Többen fog­lalkoztak a pártoktatás, a po­litikai nevelés fontosságával. Ennek párosulnia kell az ál­talános műveltség, a szakmai képzés emelésével. Ebben te­hetnek sokat a község peda­gógusai és a termelőszövet­kezetek szakemberei. Erről szólt Szabó János iskolaigaz­gató is, hangsúlyozva, hogy a világnézeti nevelés, az embe­rek gondolkodásának formá­lása azt követeli: a pedagó­gus ne csak az iskola kapu­ján belül legyen nevelő, ha­nem a felnőttek között is. Most igen nagy érdeklődés nyilvánul .meg a községben a dolgozók esti- és levelező ok­tatása iránt. Emellett a kü­lönböző tanfolyamokat, tudo­mányos- és szakelőadásokat is fel kell használná a tudás . gyarapítására. ; Csáki István elvtárs, a me- | gyei pártbizottság titkára, t felszólalásában elemezte, mi- ! lyen iíj helyzetet teremtett ! Abádszalók életében az, hogy ! termelőszövetkezeti község ► lett. Most már nem a szer­> vezés a főkérdés, hanem a tsz-be tömörült dolgozó pa­rasztok nevelése, s annak biztosítása, hogy sokoldalú gazdasági, szervező munkával megoldják a kitűzött célo­kat. Ki kell aknázni minden lehetőséget, olyanokat, mint a baromfitenyésztés, amely az ország ellátása, az exportkö­telezettségek teljesítése és nem utolsó sorban a tsz-tagak jövedelmének gyarapítása szempontjából is igen jelentős tényező. A termelőszövetke­zeti pártalapszervezetekbeo és a tanácsi körzetekben is a nevelő munkának olyan irányban kell folynia, hogy a párttagok és a lakosság egésze felismerje: nagy fel­adatokat oldottunk meg, de még nagyobbak előtt állunk. Az emberek gondolkodásának formálása, a kitűzött célok megvalósítása azt követeli, hogy a község kommunistái még nagyobb lelkesedéssel fogjanak munkához — mon­dotta befejezésül Csáki elv­társ. . A pártértekezleten tanúsí­tott aktivitás tükrözi az abád- ;zalóki kommunisták tettre- íészségét és felelősségérzetét. . A tanácskozás választ adott i „hogyan tovább” kérdésre i irányt mutatott a tenniva- ók megoldásában. NK. hogy a legkiválóbbakkal erő­södik a tsz pártszervezete. Farkas Imre elvtárs, az Aranykalász Tsz párt titkára önkritikusan értékelte alap­szervezetük munkáját. El­mondotta, hogy eredménye­sen foglalkoztak a tag- és tagjelölt felvétellel, helytáll­tak a párttagok a termelőszö­vetkezet fejlesztése idején is, de utána csökkent a politikai aktivitási Mos! az őszi mnnliák gyors befejezése a legfontosabb feladat, ez áll a politikai munka előterében. S hogy siker koronázza fára­dozásukat, azt bizonyítja az egész tsz-tagság munkaked- vc, fegyelme és az a tény, hogy vetéstervüket már 58 százalékban teljesítették. Dányi Imre, az Ezüstka­lász Tsz elnöke azokról a gon­dokról beszélt, amelyekkel az új közös gazdaságban meg kell birkózni. Nem halad kel­lő ütemben a betakarítás, s ez hátráltatja a vetést. Akad nehézség az építkezésnél is, a mindezt súlyosbítja, hogy a munkaképes tagok között is vannak, akik nem vették még fel a munkát. A tsz párttag­jai, vezetői fokozottabb felvi­lágosító munkát végeznek, hogy minden erőt bevonhas­sanak a mostani nagy felada­tok megoldásába. Szabó Sándor, a Béke Tsz elnöke elmondotta, hogy az utóbbi hetek milyen komoly változást hoztak termelőszö­vetkezetük életében. Szep­tember elején még egymaga színek úszkálnak a villany- égők körük Ám az itt dolgozók, a mi- - nőségi brigád tagjai, huszon- , ketten és a másak két mű­szakbeliek kicsit már meg­szokták. — Olyan ez — mondja fiatalosan mosolyogva Tóth József — mint a ruha. Meg­szokja az ember, hiszen mű­szak végén leveti a fürdőben. Nem könnyű dolog megsza­badulni ettől a színtől, de a szappan, meg egy kis' gumi véget vet a feketeségnek. Aztán indul a beszélgetés. Sorra tárulnak a szívek és az ajtók, amíg surran a litt a kikészítőbe, az üzemrész pa­tikájába. Valóban patika. Ki­csit tréfálva az elnevezéssel, boszorkánykonyhának hívják. S talán kis igaz körül is a tréfa mellett, mert Balogh Sándor, orrán valami furcsa légzőkészülékkel szalicilt, sa­vat és ki tudná szakmai jár­tasság nélkül elmondani, mi mindent dekáz. Mert dekázni kell, hiszen, ha elmérnek va­lamit, kész a selejt. — Már pedig azt nem ked­veljük — kapaszkodik a szó­ba valaki. — A kongresszusi vállalásunk ugyanis ley szólt: ki a selejttel az üzemből S az egy százalékos selejtcsök- kentés 70—80 ezer forintot jelent az üzemnek. Becsületé­re válik ez á teljesítés a bri­gádnak. S ha lehet így mon­dani. legalább ennyire érde­me az az újítás, amit Boros Gábor dolgozott ki. A transz­parens-talpaik hulladékának felhasználása évente 140 ezer forinttal növeli az eredmé­nyeket. DE NE BESZÉLJÜNK most túl sokat a számokról. Inkább a fekete emberekről, akik a számok mögött állnak, élnek, dolgoznak. Azonban még te­gyük hozzá: a brigád ma hat kiváló dolgozót számolhat tagjai között. Mindnyájan régi cipőgyáriak. Boros Gá­bor, Tóth József, Mészáros ■ Ferenc, Tímár János, Molnár Imre és Bartha András — mindannyian régi dolgozók. Az itt töltött éveket már tíz­zel számolják. S hogy szívük, lelkűk az üzemé, azt Tóth József esete tanúsítja. Orvon pihenőre küldték a keverő­bői. A tanácshoz került. Va­lahogy azonban nem fogta a hely, kilenc hónap után visz- , szakívánkozott, a brigádba. i S ez a visszakíván,kozás in- 1 dokolt. A brigádban ugyanis ' a kollektív szellem irányít ; mindent. Valahogy így lehet- 1 ne ezt megfogalmazni: senki ' nem utasít el senkit. Lukács ' Béla főművezető, a két be- 1 osztott művezető, de a brigád : huszonkét tagja is embersé- 1 ges emberek. Aki többet tud, 1 szívesen ad másnak tapaszta- 1 latot s talán ezzel magyaráz- < ható részben az is, az elvtársi, i baráti figyelemmel, segítés- ; sei, hogy három éve üres a keverőben a balesetek részé- 6 re fenntartott rubrika a ki- s mutatásokon. Pedig a munkakörülménye ken lehet még javítani. Ezek között is talán legelső elszívó berendezés a középs csarnokban, ahol az úgyneve zett „fekete munkát” végzik A két szélső csarnokban sok kai jobb a helyze*, de i valamilyen megoldást ke keresni hamarosan. De leg alább ilyen fontos a géppar javítása és karbantartása i A fiatal művezető szerin egy kis beruházás sem ária na, mert a gépek bizony „ki hagynak” néha. Már pedi egy kicsit a keverőn múlik hogyan dolgoznak a torma talp műhelyben és a több műhelyekben is. Ha itt szü letel a munka, a tartaléké feldolgozása után alig tudna valamit csinálni a több jzemrészfoen, mert kell :a!p, a sarok, a gumicsizm ínyaga. ÉRDEKES AZONBAN, hogy i fekete emberek csak úgy, nellékesen jegyzik meg ezt nindet. Inkább a munkáról, i szakma fogásairól beszél­lek szívesebben, mondván: thogy dolgozunk, olyan az íred mén y s ha néha nehezen s, de tartjuk a szintet. S nőst e szándékúikból új el- íatározás született: a brigád t „Szocialista munkabrigád” titüntető címet szeretné el­nyerni. Néhány nap és ki- lolgozzák a feltételeket, az- án ugyanúgy, mint a kong- esszusi vállalás teljesítésére, éltudatos munkába kezde­lek. És bíznak, sikerül, mert smerik kollektívájuk erejét zek a kevésbeszédű, méh- zorgalznú fekete emberek. NAGY ISIYÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom