Szolnok Megyei Néplap, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-13 / 240. szám

1959. október 13- kedd. X. évfolyam, 240. szám. Ára SO fillér VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKl aooooooooooooooooaoooooooo000000»; Még nagyobb feladatok előtt Fekete emberek i| Juftómá* y -IsxUnika Ezer létesítmény elkészült Elegendő szerfa érkezik — Az építőkön, a kivitelezőkön, a patronálókon sok múlik — íefőzzük be a termelőszövetkezeti építkezéseket Megyesserie meggyorsult a kenyérgabona vetése Karcagon 3800, Kisújszálláson 1800 hold búzát elvetettek Hatalmas feladat végrehajtásáért, a vetés idejében való befejezéséért — a jövő évi kenyerünk biztosításáért dolgoznak megyénk termelőszövetkezeti gazdán Túrheve az élen A régi szövetkezeti város tsz-ei, élükön a Vörös Csillag­gal, évek során szerzett ta­pasztalatukból tudják: minél előbb földbe kerül a mag, an­nál biztosabb a jó termés. A jól szervezett munka során eddig 2468 hold búzát vetet­tek el s ezzel vetéstervük 34.2 százalékát már teljesítet­ték. Nem sokkal maradt le két másik nagyhírű vetélytár- suk, Karcag és Mezőtúr sem- Karcagon 32 százaléknál tar­tanak, de a vetéstervnek kö­zel egyharmadát már Mezőtú­ron is teljesítették* Három 48 soros velőgép, naponta 75 hold vetés Kisújszálláson a Búzakalász Termelőszövetkezetben 48 so­ros vetőgépek is dolgoznak. Egy-egy naponta átlag 25 holddal növeli a búzavetés te­rületet, 8 erőgép pedig a vető­szántást végzi. A betakarítás lemaradása miatt azonban még csak 500 hold búzát ve­tettek el a szükséges kettő­ezerből. Vasárnap is dolgoztak Sürgős a munka, minden napot ki kell használni — vallják a mesterszállási Út­törő Tsz gazdái. Nem is pi­hentek még vasárnap sem, sőt ugyancsak mozgalmas napjuk vöt! Hogy a hétköznapokat más ra fordíthassák, vasárnap ken­der-, len- és cukorrépa szál­lítási kampányt szerveztek. — Tíz lófogat, két vontató, egy teherautó és nagylétszámú munkacsapat dolgozott egész nap. A háromszáz mázsa len­ből semmi, az ezer mázsa kenderből sem sok maradt A cukorrépa még megtart a héten, a jövő héten pedig tel­jes erővel hozzálátnak a ku­korica betakarításához. Ideje is, hiszen 200 holdból eddig alig harminc holdat törtek le. Unnék ellenére a vetéssel lem állnak rosszul, 550 hold­ból már 300-at elvetettek­Lemaradtak a szolnoki és török- szenlmihlósi Isz-eh Ha a búzavetés alapján kel­lene megítélni az egyes ter­melőszövetkezetek munkáját, a szolnoki és a törökszent­miklósi termelőszövetkezetek­ről nem sok jót mondhat­nánk. A szolnoki új termelő- szövetkezetek még hozzá sem fogtak a búzavetéshez, de a régiek is elég keveset csinál­tak. Az őszi árpa vetését már befejezték, de városi viszony­latban a búzavetéssel alig 10 százaléknál tartanak. Ha sorrendet akarnánk meg­állapítani, úgy 120 hold búza­vetéssel az Uj Élet Tsz áll a legjobban. Október 5-én hoz záfogtak, s elnökük szerint e hó végére teljesítik 350 hol­das tervüket. Egy szovjet ve­tőgép dolgozik a tsz-ben, rög­tön utána halad a műtrágya­szóró, (egy-másfél mázsa mű­trágyát adnak holdanként), majd a magtakaró következik. Jó gépcsoportosítással jobban halad, a jobb minőségű a munka* Győzőit a lelkesedéit a tiszapüspöhi Győzelem Tsz-ben Bár akadnak olyanok a tsz- ben, akik —, hogy a vetőmag beadási kötelezettségüket nem teljesítik, s nem takarítják be a kukoricaszárat —, hátráltat­ják a munkát, vannak ered­mények. Idős Tóvizi Vince, Tóvizi András, B. Benedek János, Tóth Józsefné és még sokan igen lelkesen kiveszi« részüket a közös munkából- A tervezett 600 hold búzából 100-at elvetettek, 100 hold őszi árpájuk pedig már ki is kelt. A vetéstábla kialakítása elég nagy gondot okozott, hiszen még ebben az évben is a tsz területének túlnyomó ré­szén egyénileg gazdálkodtak. Soha még ilyen ütemben nem építkezett megyénk me­zőgazdasága. A tényszámok bizonyító erejűek. Pontosan 1227 létesítmény készül 1959- bén tsz-eiinkben s ebből eddig 1000 már elkészült. Az át­adott istállókba 7700 szarvasmarha már beköthető. Ugyanígy jelentős a beterel­hető sertések, juhok száma. Az viszont, hogy 2‘v7 istálló, ól készültsége majdnem a nullával egyenlő, már leront­ja az előbbi eredményt. An­nál is inkább, mert a mező­gazdaságiban az ősz jelenti lényegében az év végét, kez­detét. Vagyis a hiányzó 227 épület miatt, nagyon sok ter­melőszövetkezet a Itgelőről, az egyéni gazdáktól bekerülő állataival nem tud mit kez­deni Ez a helyzet pillanatnyilag s a megye társadalmának meg kell mozdulnia, hogy rö­vid idő alatt változás történ­jen. Erőnk van hozzá. A me­Tikenew HánaftM ém! Határtól előtt teljesíti tériét a Gépjavító Az emberek többsége bizo­nyára elutasító választ adna arra a kérdésre, hogy szeret" né-e, ha 11 hónapból állna az év. A hiúbbak „minek öregítsük magunkat” — a ké­nyelmesebb gyárigazgatók meg: „elég bajunk van így is az éves tervvel” — jelszó­val emelnének vétót. S van is abban valami igazság, hogy nem gyerek­játék 11 hónap alatt elvégez­ni azt, amit 12-re terveztek. A Mezőgazdasági Gépjavító­ban mégis megcsinálják: de­cember elejére teljesítik éves tervüket. A vezetők legalább­is nagyon kötik az ebet a ka­róhoz, váltig bizonygatják, hogy így lesz. S el kell is­merni. van alapja kijelenté­süknek. Pótolták az első ne­gyedévi adósságot, s 36 mil­lió forintnyi éves tervükből a harmadik negyed végéig már 31 milliót teljesítettek. Nem kell tehát különösebb kapkodás ahhoz, hogy elérjék céljukat. A Gépjavító produktuma Öt új iskola építését kezdték meg megyénkben Az eredeti tervtől eltérően, 960 helyett már idén, a na­pokban megkezdték négy új, íégytantermes felsőtagozatú általános iskola építését. Ezek íz iskolák az eredeti tervsze- int is a jövő év őszére ké­zültek volna el — a korai cezd '«sei azonban biztosabbá vált ez a határidő, jobban meg lehet szervezni a mun­kát. Az elmúlt időkben már ■pült a megyében ilyen típu­sú iskola Kunmadarason. Az emeletes szép épületekben óét szoba összkomfortos ne­velői lakás is lesz — ez utób­bi ugyan némileg különbözik a régebbi típus lakásaitól: a hall kisebb, a szoba nagyobb. Az új iskolákra egyenként kb. két és félmilliót költ az állam. Négy község tanulói foglal­hatják el helyüket jövő ősz­szel a modem épületekben: Ujszász, Jászladány, Kunhe­gyes és Jászjákóhalma diák­jai. Ugyancsak a napokban kezdődött meg Martfűn a 8 tantermes általános iskola építése — ez utóbbi az ere­deti terv időpontjának meg­felelően. A martfűi iskolában tornaterem is lesz. A jövő évi terveknek megfelelően folyik a szolnoki Kassai úti iskola bővítése, ami újabb hat tan­teremmel növelj Szolnok is­koláinak befogadóképességét. Az új iskolákban mindenütt gondol dnak a közművesí­tésről j*. annál inkább figyelemre­méltó, mert olyan üzemről van szó, mely hosszú időn keresztül állandó problémák­kal küzdött, gyakran adósa maradt a népgazdaságnak. A munkások szorgalma, felelős­ségérzetének növekedése mel­lett okvetlen kell hatni más, termelésfokozó tényezőnek is — ezesetben a vezetés szín­vonala emelkedésének. Érde­mes foglalkozni ezzel, hiszen haszna vitathatatlan, s né­hány vállalatunknál — vi­szonylag alacsony volta mi­att — érdemes volna tanul­mányozni. A Gépjavító új vezetőgár­dája mindenekelőtt azt mérte fel munkábaléptekor, hogy milyen okok gátolják a ter­melést. Az üzemrészek gyak­ran álltak munka- és anyag­hiány miatt. Első lépésként ezt az áldatlan állapotot szá­molták fel, jóelőre gondos­kodtak kapacitásuk kihasz­nálásáról, megrendelésről és anyagbiztosításról. Az üzemrészek közötti össz­hang megteremtése is igen nagy feladat volt. Gondos­kodni kellett a „szűk kereszt­metszetet” jelentő forgácso­lóüzem kellő felszerszámozá- sáról. Hathatós intézkedések­kel elérték, hogy ma már munka- vagy anyaghiány mi­att nem állnak le az üzem­részek s a forgácsoló bizto­sítja a szükségletek kielégí­tését. A folyamatos munkamenet megteremtése után a felszer- számozás javítása, a gyárt­mányok előállítási idejének csökkentése került sorra. Ily- módon elérték, hogy a terme­léssel összefüggő munkákra túlórát ma már nem használ­nak fel. Törekednek a gazda­ságos termelésre más módon is. Nagy gondot fordítanak például a különböző gépalkat­részek felújítására. A mező- gazdasági kisgépgyártáshoz 25—30 ezer forintba került volna egy kemence felépíté­se. Ehelyett minimális költ­séggel átévítettek egy régit s ezáltal elérték céljukat mégpedig ágy, hogy a fűtés­hez használt gázolajfogyasz­tást is jelentősén csökkentet­ték. A termelékenyebb, olcsóbb munka áll most céljaik köz­pontjában. A jövő évi tervük 66 százalékkal magasabb az ideinél, mégis sikerrel biztat valóraváltása, mert előkészí­tésén máris fáradoznak. A technológiai csoport már vég­zi a jövő évi gyártmányok felszerszámozását, elkészítet­ték az új műszinttervet. Ez lehetővé teszi többek között azt is, hogy az idén gyártott termékek önköltsége legalább négy százalékkal csökkenjen 1960-ban. Toyább növelik a felszerszámozást is, hogy szakemberek mellett betaní­tott munkások végezhessék a szériamunkák zömét, s a szaktudást ott gyümölcsöztes- sék, ahol az leginkább szük­séges. Változtatnak az egyes meg­munkálási folyamatokon is. Megállapították például, hogy kombinált marószerszámmal néhány esztergályos munkát a mostani idő egyötöde alatt meg lehet csinálni. Áttérnek erre a munkamódszerre, ahol lehetőség van rá. Űj dara­bológép üzembeállításán is fáradoznak. Amellett elhatá­rozták, hogy gyártáselőkészi- tő brigádot alakítanak. Ennek a csoportnak a gyártórész­leghez viszonyítva egyhóna­pos előretartása lesz — így alkalma adódik a nyers mé­reteket hulladékanyagból is elkészíteni esetenként, nem kell a kapkodás miatt min­dig egész szálakat felhasznál­ni. Az alkatrészek sokaságát a kilónkénti 5—6 forint ér­tékű nyersanyag helyett fil­léres árukból gyárthatják így. A Gépjavítóbeliek azt tart­ják: kellő előrelátással, ide­jében való előkészítő mun­kával teljesíthető a növekvő terv. Az sem baj ha az elő­készület tetemes költségbe kerül, hiszen nyereségtervíi két úgy is túlteljesítik . íSimon) gyében 143 építőbrigád, há­romszázötven építő kisiparos működik. Az. üzemeik, tömeg- szervezetek, intézmények ál­tal felajánlott társadalmi munkaórákból 40 ezer óra hiányzik még. A 227 létesít­mény egy hét alatt felépül­het, ha az említett brigádok kisiparosok, vállalatok, s tár­sadalmi munkások szívből hozzáfognak vállalásuk való- raváltásához. Mire számíthatunk? Első­sorban is arra, hogy ebben a hónapban a hiányzó épület­elem-anyagokat megkapja megyénk. Kétszázhatvan lé­tesítményre elegendő szerfa érkezett és érkezik. A vas- alkatrészek átvehetők a ME- ZÖSZÖV-mél. Kilencezer négyzetméter befedéséhez jön pala. Nád 220 ezer kéve van útban vagy már rendeltetés: helyén. A 227 épület kezdé­sét eddig anyaghiány akadá­lyozta. A mezőgazdasági és házilag előállított szériákhoz nem jutottak hozzá a terme­lőszövetkezetek. Mostantól kezdve fordulat következik. Azt mondhatnánk, most már csupán az embereken múlik minden. Azokon is, akik ezidáig becsülettel ki­vették részüket a munkából, s azokon is, akik eleddig ugyan nem erőltették meg magukat, de most számítanak rájuk. A kivitelező két vál­lalat közül az Állami Építő­ipari Vállalat teljesítette ter­vét — bizton lehet számítani rájuk. Lemaradt viszont a megyei tanács Építő és Sze­relőipari Vállalata. Elisme­réssel emlékezhetünk meg a ktsz-ek nagy többségéről. Kü­lönösen a karcagi, a turkevei a tiszaföldvári, a tiszafüredi építőipari ktsz-ek végeztek szinte erejüket meghaladó munkák Ugyanakkor a« 39 Ünnepi díszben s ünnepi hangulatban pompázott va­sárnap a hortobágyszéli kis falu, Nagyiván. Fekete, sö­tétkék ünneplőbe öltözött öregek, színes, divatos ruhák­ban mosolygó fiatalok gyüle­keztek a község főutcáján már a déli órákban: az új, több mint egymillió forintos költséggel épült művelődési ház egyelőre még bezárt aj­tói környékén. — 1959. október tizenegy ünnep a nagyivániak törté­nelmében — mondotta a há­rom órakor kezdődött ünnep­ségen Fodor Mihály elvtárs, a Megyei Tanács VB elnök­helyettese. — Megvalósult a régi álom, ragyogóan felsze­relt új művelődési otthont kapott a falu. S nemcsak mű­velődési otthont — 500 sze­mélyt befogadó nézőtérrel, — hanem új filmszínházat is — amelyben már szombaton megkezdődött a vetítés. — Aki tudja, milyen volt régen és milyen ma ez a Hortobágy melletti kis falu, az érzi iga­zán, mit jelent ez az új, szí- vet-szemet gyönyörködtető művelődési ház. Helyet kap majd itt a község régóta hi­res parasztkőrusa, a nagyivá- ni iskola énekkara — pászto­rok. őskunok leszármazottai, az itteniek csodálatos an tud nak énekelni. i ktsz között olyanokat is ta­lálunk, mint az abádszalóki, a jászapáti, a jászaisószent- györgyi. Az abádszalóki ktsz húsz forint árú építkezést sem teljesített ez évben ter­melőszövetkezetben. Számításba jönnek az ön­álló, magánvállalkozó építő­csapatok. Elsősorban a ter­melőszövetkezeti építőbrigá­dokat illeti dicséret A tur­kevei Búzakalász közel har­minc fős építöbrigádja, s az egyik mezőtúri termelőszö­vetkezet építőibrigádja ko­moly erőt jelent. Az építőbp- gádok a megyében mintegy 50 millió forint értékű ter­melőszövetkezeti munkála­tokkal dicsekedhetnek 1959- ben idáig. Különösen a jász- ladányi Ezüstkalászban építő törökszentmiklósi munkavál­lalók és az ugyancsak török­szentmiklósi és a város ter­melőszövetkezeteiben dolgozó Petrik-brigád jár élen. A patronáló intézmények sokaságából is a Tisza Cipő­gyár, az Erdőgazdaság, a kun­hegyest járási tanács és já­rási pártbizottság, KISZ bi­zottság emelkedik ki Vi­szont elmarasztaljuk a Héki Állami Gazdaságot, a tisza­földvári Szabad Nép Terme­lőszövetkezet nehezen készü­lő 50 férőhelyes istállójáért. A termelőszövetkezetek ve­tik a gabonát, megtették a közösségi élet első lépéseit. Megyeszerte összeterelik a szövetkezeti állatállományt. Az építőkön, a kivitelezőkön, a patronálókon nagyon sok múlik most. Az utolsó na­pokban vagyunk. A termelő­szövetkezeti építkezések mi­előbbi befejezésinél nincs fontosabb ügy. B, L. Ezt igazolta a színházter­met zsúfolásig megtöltő kö­zönség is, hiszen úgy volt il­lő: az új művelődési házban azok szerepeljenek elsőnek, akik idáig is híven megőriz­ték Nagyiván gazdag hagyo­mányait: forró taps jutalmaz­ta a parasztkórus énekszá­mait. Gyöngy Mihály, az idős tanító-karnagy ezen a napon nyugodtan fiatalnak mond­hatta magát: örömtől ifjú szívvel vezette kórusát amelyben egész családok éne­kelnek, szomorúan a múltról, boldogan a máról és bizako­dóan a jövőről. Ám nagy tap­sot kaptak az iskolások is, akik úttörődalokat és nép­dalokat énekeltek. A nagyivániak nagy ünne­pére szinte a járás valameny- nyi községéből jöttek vendé­gek. A falubeliek nagy sze­retettel fogadták őket, hiszen a sok fiatal színes népitán­cot kedvesen csengő népdalt hozott köszöntésül. Az esti előadáson aztán mindent be­tetőző öröm volt: megérke­zett a Szolnoki Néoiegvüttes énekkara, a Tisza Táncegyüt­tes, egyszóval: boldog, vidám faluünnepség volt vasárnap Na^vivánban! — S hogv nem egyszeri, azt a sokszínben non-mázó úi művelődési ott­hon s a kultŰTé* óh ‘ózó nagy- iváni emberek biztosftiálc. ^ •»> Átadták rendeltetésének Nagyivan új művelődési otthonát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom