Szolnok Megyei Néplap, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-09 / 237. szám
1959 október 9 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Közös erővel Szőke Mátyás, a kunmadarasi Táncsics Tsz elnöke gyakran kér tanácsot a régóta működő Kossuth Tsz elnökétől, Bató Józseftől- Lovas Sándor, a községi tanács vb. elnöke is mindig szívesen ad az uj tsz vezetőjének útbaigazítást. Ennek most különösen az őszi munkák idején nagy a jelentősége. Közös erővel többre mennek. Kunmadarosan megfelelően halad a vetés. II búzatermesztés jövedelmező üzemág Manapság igen sok szó esik a búzatermesztésről. Szenvedélyes viták hangzanak el főleg egyes tsz-ek vezetői és a hejyi, vagy járási tanácsok mezőgazdasági szakemberei között arról, hogy a szántóterület hány százalékán kell búzát termelni. A termelési terveket ellenőrző tanácsok a 33 százalék mellett kardoskodnak; egyes tsz-ek vezetői pedig különféle okokra hivatkozva ezt csökkenteni akarják- Leggyakrabban azt emlegetik, hogy a búzatermesztés nem jövedelmező és hogy felborítja a vetésforgót. Megkérdeztük Hegyi Istvánt, a mezőtúri Uj Reménység Tsz mezőgazdasági akadémiát végzett elnökét, mi a véleménye a „búzakérdés - rőt, — A BÚZATERMESZTÉS jövedelmezőségéről mát tavaly számításokat végeztünk. Minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy az általánosan termelt nővé íyetr között nincs még egy, amiből egy munkaegységr-yi ráfordítással ugyanannyi, vagy nagyobb értéket lehetne előállítani, mint a búzából, — Egy hold búzavetésre 80 százalékos gépesítés mellett hét munkaegység ráfordítás szükséges. Terem mondjuk 12 mázsa- Kétszázhúsz forintos átvételi árat számítva 2640 forint a bruttó bevétel, ebből lejön hét munkaegység értéke (á = 30-— forint), marad tisztán 2 ezer 430 forint, — Hasonlítsuk össze egy általánosan jól jövedelmezőnek elismert terménnyel, a cukorrépával A jelenlegi gépesítés mellett egy holdra 70 munkaegység keli Jó termés esetén számíthatunk 130 mázsát. Az átvételi árból és a cukorból 5434 forint származik. Levonva a 70 munkaegySzovjet szakember látogatása Martfűn Tegnap szovjet szakembert láttak vendégül a Martfűi Tisza Cipőgyár vezetői és dolgozói. Hazánkban tett tapasztalatcsere útjának egyik állomásaként felkereste az üzemet Viktor Ivanovics Novikov, a moszkvai Gumiipari Kutatóintézet helyettes vezetője. A gyár vendége Grósz István, az üzem igazgatójának és több szakemberének kíséretében meglátogatott több üzemrészt. Hosszasan beszélgetett a szakemberekkel és a dolgozókkal az üzemi gyártás technológiájának több kérdéséről. A kérdésre válar szólva elmondotta: jó benyomásokat gyűjtött látogatása során a gyárról és véleménye szerint az üzem előtt nagy fejlődési lehetőség áll, s még új kísérletek és gyártási eljárások bölcsője is lehet a martfűi Tisza Cipőgyár. Emelkedett a világ hústermelése A FAO adatai szerint a világ hústermelése 1958-ban (az adatok 44 országra vonatkoznak!) összesen 95.5 milliárd libra volt, vagyis 1 százalékkal több, mint 1957-ben és 17 százalékkal több az 1951-től 1955-ig terjedő időszak átlagtermelésénél. Észak- és Dél-Amerikában a hústermelés csökkent, ezzel szemben más területeken emelkedett A birka- és bárányhús termelés 7 százalékkal, a sertéshús-termelés pedig 4 százalékkal emelkedett, ezzel szemben a marha- és borjútermelés 4 százalékkal csökkent. A lóhústermelésben 2 százalékos emelkedés mutatkozik. (MTI.) Á konyhabútorgyártás új útja — eikésEült az első «tusaukú* kortybabútot? — Abban a helyiségban, ahol néhány nappal ezelőtt még szépen rendben nyújtózkodtak a falaknál a bútorgyár anyagraktárának mennyezetig érő állványai, a most belépőt az építkezés, a serény munka üteme fogadja. S a középen ponyvával letakarva áll egy almazöld színű furcsa masina, amiért az egész üzemátrendezés történik. Ez a gép pedig a „híres-neve?” lakköntő, amelyről az utóbbi időben nem is kevés szó esett az újságokbanMit tud ez a gép? — Erre a kérdésre Polyik Gyula, főtechnológus adja meg a választ. — A lakköntőnek az az előnye, hogy a festékanyagot egyenletesen hordja fel az öntőfej alatt elhaladó anyagra. Használható nitrófesték öntésére is, de a műanyagok mind szélesebbkörű alkalmazása utat tört a bútorfestésben is, s így színes polyeszter lakkal öntjük majd azokat a bútorlapokat, amelyekből az új formájú, a jelenleg forgalomban lévőnél lényegesen modernebb, tartósabb és szebb bútor készül Ezzel az új eljárással még csak a kísérlet kezdeténél tartanak a gyárban. Bár a gép napok alatt üzembe hozható, a kísérletek megindulását gátolja az anyaghiány. Amint kiderül, nem is olyan egyszerű művelet az, hogy a bútorlap fényes, tükörsima felületet kapjon. A kenderpoz- dorja lapokat először csiszolják, majd az egyik oldalát úgynevezett aktív grunddal: alapozó gittel — ahogyan itt nevezik — leöntik. Ezután hat óráig kell szárítani állandó egyenletes hőmérsékleten, vízszintes helyzetben. Majd a MlimillllHillllllllllllllimilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllHIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIMIUIIMII Hárommal is kezdődik telefonszám Szolnokon Október végén adják át a telefonközpont helyi bővített vonalát Korábban már beszámoltunk arról, hogy több, mint 1 millió forintos költséggel korszerűsítik a szolnoki tele- fontközpontot. Ez egyben bővítést is jelent. A Beloiannisz Híradástechnikai gyár szakemberei új számmezőt állítanak fel a központban. Ebből adódóan mostanában igen sok panasz hangzik el a telefonnal kapcsolatban. Hívás nélkül jelentkezik a pontos idő, késik a búgó tárcsahang. Mint értesülünk, a bővítési és korszerűsítési munka első része, amely a városi forgalmat foglalja magában, október végére befejeződik. S ezzel az előzetes felmérések. szerint mintegy 300 telefonszám megváltoztatása szükséges. Ezeket a készülékeket, elsősorban a nagyforgalmú alközpontokat és zsúfolt forgalmú állomásokat a hármas számmal kezdődő új mezőre kapcsolják át. Tehát akinek mondjuk nagyforgalmú állomását eddig 11—32 számmal tartották nyilván most 31—32-re változik. Ez természetesen semmi hátrányt sem jelent az előfizetők részére, sőt előnyt, mivel az átkapcsolás után gyorsul a telefonforgalom, hamarabb kap vonalat a telefonáló. A posta már a jövő héten megkezdi a számváltozásokról szóló értesítések szétküldését. másik oldalát öntik és ismét pihentetik. Az utolsó művelet a tulajdonképpeni lakkfelhordás. A száradás után különleges csiszolópapírral csiszolják és különféle pasztákkal kezelik, filcszalagon fényesítik a lapokat. A bevont felület üvegkemény lesz, — amelynek még a hő sem árt- Az előzetes tervek szerint a gyár naponta két műszakban 82 konyhagarnimrll készít. A lakköntőgép kapacitása olyan nagy, hogy a szolnoki gyár szükségletén kivül még két másik bútorgyárat is el tud látni fényezett bútorlappal. így az elgondolások szerint a Tisza Bútorgyár alapanyag bázis lesz; A gyár fejlesztésének előtanulmányait rövidesen megkezdik. Megtervezik a gépek elhelyezését, az elektromos és a gőzvezetékek hálózatát, a porelszívást. A nagyarányú gyárfejlesztés hozzávetölege- gesen 10—12 millió forintos beruházást igényel. Az üzem bővítésén kívül meg kell építeni egy 18 méter széles és 120 méter hosszú csarnokot, amelynek az elején a nyersanyagraktár lesz, a közepén a lakköntő és csiszolóüzem, s az utolsó helyiségben az elszállításra váró tér yezctt lapokat fogják tárolni Igen érdekes elgondolás született a lakköntő üzem berendezésére. A számítások szerint egyetlen gép naponta két műszakban két vagon bútorlapot fog polyeszter bevonattal ellátni. S egy műszakban az- egész műveletet csupán ct ember végzi. Ez , pedig úgy oldható meg, hogy az anyag- mozgatást emberi erő helyett szállítószalagok végzik. Azért munkáskézre is lesz szükség bőven, mert a mostani létszám köziéi háromszorosára fog emelkedni- Míg az üzem bővítésének tervezése folyik, készítik elő a gépet, a kísérleteket a bútorgyárban, az új konyhagarni- turák formájának kialakításában már sokkal nagyobbat léptek előre. Németh Károly nak, a vállalat igazgatójának az a megállapítása, hogy a ma embere a bútort is kissé már divatcikknek tekinti. Nem egészen úgy, — mint a cipőt, vagy éppen a női ruhát, amelyet megun az ember, hiszen a bútor évtizedes használati cikk. De az új tetszetős, sí ma vonal betört a bútortervezésbe is, kiszorította az oszlopos, csigás formát, amely csak porfogó volt, bosszúságára a háziasszonynak. Egy ilyen új típusú garnitúra már elkészült, s a tervezésnél figyelembe vették az új eljárás követelményeit. Nincs még festve ez a „tűsarku” tipus —, mert tréfásan ezt a megjelölést használják a bútorok karcsú, újvonalú lába miatt, — de így is szép, s bizonyára megnyeri a vásárlók Ízlését. A gyár ki szeretné állítani a szolnoki bútorbolt kirakatában, hogy a közönség véleményt mondhasson a korszerű bútortípusról. Úgy véljük az elgondolás nem ütközik a kereskedelem szakembereinek véleményével Még egy nagy előnye is van ennek a bútortípusnak: majdnem teljesen belföldi anyagból készüli — PP — ség értékét, marad 3334 forint. Búzából 7 munkaegységgel termeltünk 2430 forintot, cukorrépából 70 munkaegységgel 3334 forintot. (De azt is csaik elég jó termésnek mondható 130 mázsa esetén)- S ha még a felhasznált trágya értékét is felszámítjuk, ami búzánál körülbelül 200, cukorrépánál 1200 forint holdanként, akkor nemhogy viszonylag hanem effektive is jövedelmezőbb a búzatermesztés. — AMI PEDIG A VETÉSFORGÓT ILLETI, ott sincs igazuk a vitatkozóknak^ — Legfontosabb követelmény az, hogy a kalászos vetésterü lete ne haladja meg a szántóterület 50 százalékát. Általános tapasztalat, hogy az összterület egyharmadán a legtöbb vetésforgó szerint lehet búzát termelni, ez még nem megy a többi növény rovására. Különben is a vita tárgyát az a 3—4 százalék képezi, amivel a búza vetésterület az optimálisnál kevesebb. Ilyen mérvű eltolódás pedig semmiképpen sem jelentheti a vetésforgó „felbontását.” Tavaly mi körülbelül a terület 28.5 százalékán termeltünk kenyérgabonát, de még az igen jó, 14.26 mázsás átlagtermés esetén sem futotta mindenre. Az idei vetésterv összeállításánál már 625 hold búzavetést terveztünk. Szántóterületünk 1991 hold, így körülbelül 31 százalékán termelünk búzát. Bőven jut a munkaegységekre és egyéb kiadásokra (adó. földjáradék, szociális, kulturális alap), emellett az államnak is tudunk átadni. MINDENT ÖSSZEVÉVE le kell szögeznünk, hogy a 30— 33 százalékos irányszám reálisnak tekinthető. Az ország közellátásához ennyi búzavetésterületre szükség van. Különösen áll ez Szolnok megyére, ahol a gabona igen jól terem. A nyírségi homokon például nem gazdaságos búzát termelni. Nekünk kell tehát ezzel foglalkozni, annál is inkább, mert a jó termelési feltételek mellett a búza- P. M. termesztés jövedelmező Ez bizony nem dicsőség Törökszentmiklós idei községfejlesztési tervének végrehajtásában jelentős, megtisztelő feladat várt a Szolnok megyei Építő- és Szerelőipari Vállalatra. — Többek között augusztus hó 20-án át kellett volna adnia rendeltetésének a Beth- len-úti kibővített általános iskolát. Ez 600 ezer forintos munka. Még jelentősebb a fürdőépítés, melyet több esztendőre — áthúzódó beruházásként — terveztek a ' íörökszentmikló- siaki Az új tanteremben még nem kezdődhetett meg az oktatás; a fürdőépítés pedig ... Ha úgy haladna, mint az „objektív nehézségek” felsorolása a vállalat részéről — határidő előtt befejeződött volna. Türelmes, megértő a törökszentmiklósi tanács. — Végtére mégis elunta a fürdő körül hónapról-hó- napra tapasztalt halogatást, Ígérgetést, ezért megvonta a megbízást az Építő- és Szerelőipari Vállalattól. E napokban az É. M. Magasépítő Vállalatával tárgyalnak mind a fürdő, mind az állatorvosi rendelő építéséről. A bizalom alapja; a jól végzett munka, mely a Bacsó Béla-úti — félmillió forintos — iskolaépítésnél dicséri a munkások szorgalmát, a vállalat vezetőinek helyes irányításál jó szervezését Ami történt, szolgáljon okulásul az Építő- és Szerelőipari Vállalat részére a jövőre —, ha már dicsőségre nem szolgálhat Ismét felújítják a Szigligeti Színház műsortervében szereplő és bemutatott darabok megvitatását, melybe bevonják a TIT irodalmi és művészeti szakosztályának tagjain kívül Szolnok város üzemeinek, intézményeinek dolgozóit. Ezek az ankétok segítik a művészek kapcsolatát a dolgozókkal, ugyanakkor jó hatással van további munkájukra is. Szakmai továbbképzés a társadalmi tulajdon védelmére MINDEN ÜZEMBEN előfordulnak olyan esetek, mint a Jászberényi Aprítógépgyárban. Korántsem arról kívánunk most szólni, hogy egyes személyek miképen fosztogatják a közösség tulajdonát — mert ilyen Is van —, hanem arról a nagy összefogásról, ami milliókat tud megtakarítani népi államunknak. Az Aprítógépgyár, mint oly sok üzem hazánkban, szocializmust építő társadalmunk szülöttje. Minden gép. szerszám és eszköz, mely az üzemben jelenleg van, a dolgozók közös tulajdona. Ezt a munkások legtöbbje tudja és felelősséget is érez azért a gépért, amelyiken minden nap dolgozik. Mégis nem egy esetről lehet példázni a gépgyáriaknál is, mikor az új gép még alig termelt, máris törés miatt esik ki a termelésből. — Nem is ritka eset. Többször előfordul még akkor is. ha lelkiismeretes, jó munkás dolgozik a gépen. CSUPÁN EGY-KÉT PÉLDÁT említsünk tanuságké- pen. A gyár nemrég helyezte üzembe a Csehszlovákiától vásárolt 8 méter csúcstávú félautomata „Skoda” esztergapadot. A TMK-sok mielőtt összerakták, apró alkatrészekre szedték, hogy tanulmányozzák működését és tájékozódjanak a meghibásodás gyors javítási lehetőségéről. Ez így helyes. Ugyanakkor ismertették a gépet a rajta dolgozó munkással is. Ennek ellenére egy figyelmetlenség következtében két fogaskerék tört össze. Senki sem állítja azt, hogy akarattal. Nem is úgy bírálták el. Az ok: a munkás, ki korábban egyszerűbb gépen dolgozott, a sok gombnyomásra működő géprész egyikéről megfeledkezett és bekövetkezett a kár, a több napos termelési kiesés. A MÁSIK ESET hasonló. Űj, korszerű fúrógép érkezett a gyárba. A minden irányba fúró gépre az üzem egyik legjobb betanított munkása került előzetes oktatás után. Az igazság az, hogy korábbi gépén két gombot kezelt, az egyikkel indított, a másikkal megállította a gépet. Az új fúrón egész gombsor van. Megtanulta ő, melyik mire szolgál. Mégis egy óvatlan percben más gombot nyomott meg az állító helyett és meglett a baj. Az aprítógépgyáriak nem nézték a „véletlen” géptöréseket tétlenül. Közösségi ügyet csináltak a társadalmi tulajdon efajta sérelméből. Az okok keresésénél a szakmai hiányosságok kerültek előtérbe. Sok megmunkáló gépen betanított munkások dolgoznak, kik korábban földmunkások voltak. Az átképzés ideje alatt elsajátították ugyan a gépek kezelését és jól is dolgoztak azon. A technika fejlődése azonban azt követeli, hogy a munkások tartsanak vele lépést. Ez a lépéstartás maradt el, és ezért bizony a tandíjat meg kellett fizetni a vállalatnak. A LEMARADÁS felszámolásáról döntöttek már és megkezdődött a tervszerű szakmai képzés. Minden új- gép érkezésekor, a TMK munkáinak végzésénél jelen van kezelője is. Együtt ismerkednek az alkatrészekkel, azoknak működésével. Ezen felül rendszeres oktatást' is szerveztek munkaidő után. A vállalat a legjobb TMK-s szakembert és műszaki vezetőt adta tanítóul hogy ezzel az elméleti és gyakorlati továbbképzéssel a gépmunkások elsajátítsák a gépek kezeléséi t— ab — Az ötéves terv irányelveiből 29%
