Szolnok Megyei Néplap, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-09 / 237. szám

1959 október 9 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Közös erővel Szőke Mátyás, a kunmadarasi Táncsics Tsz elnöke gyak­ran kér tanácsot a régóta működő Kossuth Tsz elnökétől, Bató Józseftől- Lovas Sándor, a községi tanács vb. elnöke is mindig szívesen ad az uj tsz vezetőjének útbaigazítást. Ennek most különösen az őszi munkák idején nagy a je­lentősége. Közös erővel többre mennek. Kunmadarosan megfelelően halad a vetés. II búzatermesztés jövedelmező üzemág Manapság igen sok szó esik a búzatermesztésről. Szenve­délyes viták hangzanak el fő­leg egyes tsz-ek vezetői és a hejyi, vagy járási tanácsok mezőgazdasági szakemberei között arról, hogy a szántóte­rület hány százalékán kell búzát termelni. A termelési terveket ellenőrző tanácsok a 33 százalék mellett kardos­kodnak; egyes tsz-ek vezetői pedig különféle okokra hi­vatkozva ezt csökkenteni akarják- Leggyakrabban azt emlegetik, hogy a búzater­mesztés nem jövedelmező és hogy felborítja a vetésfor­gót. Megkérdeztük Hegyi Ist­vánt, a mezőtúri Uj Re­ménység Tsz mezőgazdasági akadémiát végzett elnökét, mi a véleménye a „búzakérdés - rőt, — A BÚZATERMESZTÉS jövedelmezőségéről mát ta­valy számításokat végeztünk. Minden kétséget kizáróan be­bizonyosodott, hogy az általá­nosan termelt nővé íyetr kö­zött nincs még egy, amiből egy munkaegységr-yi ráfordí­tással ugyanannyi, vagy na­gyobb értéket lehetne előállí­tani, mint a búzából, — Egy hold búzavetésre 80 százalékos gépesítés mellett hét munkaegység ráfordítás szükséges. Terem mondjuk 12 mázsa- Kétszázhúsz forintos átvételi árat számítva 2640 forint a bruttó bevétel, ebből lejön hét munkaegység érté­ke (á = 30-— forint), marad tisztán 2 ezer 430 forint, — Hasonlítsuk össze egy ál­talánosan jól jövedelmezőnek elismert terménnyel, a cu­korrépával A jelenlegi gépe­sítés mellett egy holdra 70 munkaegység keli Jó termés esetén számíthatunk 130 má­zsát. Az átvételi árból és a cukorból 5434 forint szárma­zik. Levonva a 70 munkaegy­Szovjet szakember látogatása Martfűn Tegnap szovjet szakembert láttak vendégül a Martfűi Tisza Cipőgyár vezetői és dolgozói. Hazánkban tett ta­pasztalatcsere útjának egyik állomásaként felkereste az üzemet Viktor Ivanovics No­vikov, a moszkvai Gumiipari Kutatóintézet helyettes veze­tője. A gyár vendége Grósz Ist­ván, az üzem igazgatójának és több szakemberének kísé­retében meglátogatott több üzemrészt. Hosszasan beszél­getett a szakemberekkel és a dolgozókkal az üzemi gyár­tás technológiájának több kérdéséről. A kérdésre válar szólva elmondotta: jó benyo­másokat gyűjtött látogatása során a gyárról és véleménye szerint az üzem előtt nagy fejlődési lehetőség áll, s még új kísérletek és gyártási el­járások bölcsője is lehet a martfűi Tisza Cipőgyár. Emelkedett a világ hústermelése A FAO adatai szerint a világ hústermelése 1958-ban (az adatok 44 országra vo­natkoznak!) összesen 95.5 milliárd libra volt, vagyis 1 százalékkal több, mint 1957-ben és 17 százalékkal több az 1951-től 1955-ig ter­jedő időszak átlagtermelésé­nél. Észak- és Dél-Amerikában a hústermelés csökkent, ez­zel szemben más területeken emelkedett A birka- és bárányhús ter­melés 7 százalékkal, a sertés­hús-termelés pedig 4 száza­lékkal emelkedett, ezzel szem­ben a marha- és borjúterme­lés 4 százalékkal csökkent. A lóhústermelésben 2 százalé­kos emelkedés mutatkozik. (MTI.) Á konyhabútorgyártás új útja — eikésEült az első «tusaukú* kortybabútot? — Abban a helyiségban, ahol néhány nappal ezelőtt még szépen rendben nyújtózkod­tak a falaknál a bútorgyár anyagraktárának mennyeze­tig érő állványai, a most be­lépőt az építkezés, a serény munka üteme fogadja. S a középen ponyvával letakarva áll egy almazöld színű fur­csa masina, amiért az egész üzemátrendezés történik. Ez a gép pedig a „híres-neve?” lakköntő, amelyről az utóbbi időben nem is kevés szó esett az újságokban­Mit tud ez a gép? — Erre a kérdésre Polyik Gyula, főtechnológus adja meg a választ. — A lakköntőnek az az elő­nye, hogy a festékanyagot egyenletesen hordja fel az öntőfej alatt elhaladó anyag­ra. Használható nitrófesték öntésére is, de a műanyagok mind szélesebbkörű alkalma­zása utat tört a bútorfestés­ben is, s így színes polyeszter lakkal öntjük majd azokat a bútorlapokat, amelyekből az új formájú, a jelenleg forga­lomban lévőnél lényegesen modernebb, tartósabb és szebb bútor készül Ezzel az új eljárással még csak a kísérlet kezdeténél tartanak a gyárban. Bár a gép napok alatt üzembe hozható, a kísérletek megindulását gá­tolja az anyaghiány. Amint kiderül, nem is olyan egy­szerű művelet az, hogy a bú­torlap fényes, tükörsima fe­lületet kapjon. A kenderpoz- dorja lapokat először csiszol­ják, majd az egyik oldalát úgynevezett aktív grunddal: alapozó gittel — ahogyan itt nevezik — leöntik. Ezután hat óráig kell szárítani állan­dó egyenletes hőmérsékleten, vízszintes helyzetben. Majd a MlimillllHillllllllllllllimilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllHIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIMIUIIMII Hárommal is kezdődik telefonszám Szolnokon Október végén adják át a telefonközpont helyi bővített vonalát Korábban már beszámoltunk arról, hogy több, mint 1 millió forintos költséggel korszerűsítik a szolnoki tele- fontközpontot. Ez egyben bővítést is jelent. A Beloian­nisz Híradástechnikai gyár szakemberei új számmezőt állítanak fel a központban. Ebből adódóan mostanában igen sok panasz hangzik el a telefonnal kapcsolatban. Hívás nélkül jelentkezik a pontos idő, késik a búgó tár­csahang. Mint értesülünk, a bővítési és korszerűsítési mun­ka első része, amely a városi forgalmat foglalja magában, október végére befejeződik. S ezzel az előzetes felméré­sek. szerint mintegy 300 telefonszám megváltoztatása szükséges. Ezeket a készülékeket, elsősorban a nagyfor­galmú alközpontokat és zsúfolt forgalmú állomásokat a hármas számmal kezdődő új mezőre kapcsolják át. Tehát akinek mondjuk nagyforgalmú állomását eddig 11—32 számmal tartották nyilván most 31—32-re változik. Ez természetesen semmi hátrányt sem jelent az előfizetők részére, sőt előnyt, mivel az átkapcsolás után gyorsul a telefonforgalom, hamarabb kap vonalat a tele­fonáló. A posta már a jövő héten megkezdi a számvál­tozásokról szóló értesítések szétküldését. másik oldalát öntik és ismét pihentetik. Az utolsó művelet a tulajdonképpeni lakkfelhor­dás. A száradás után külön­leges csiszolópapírral csiszol­ják és különféle pasztákkal kezelik, filcszalagon fényesí­tik a lapokat. A bevont fe­lület üvegkemény lesz, — amelynek még a hő sem árt- Az előzetes tervek szerint a gyár naponta két műszakban 82 konyhagarnimrll készít. A lakköntőgép kapaci­tása olyan nagy, hogy a szol­noki gyár szükségletén kivül még két másik bútorgyárat is el tud látni fényezett bú­torlappal. így az elgondolá­sok szerint a Tisza Bútorgyár alapanyag bázis lesz; A gyár fejlesztésének elő­tanulmányait rövidesen meg­kezdik. Megtervezik a gépek elhelyezését, az elektromos és a gőzvezetékek hálózatát, a porelszívást. A nagyarányú gyárfejlesztés hozzávetölege- gesen 10—12 millió forintos beruházást igényel. Az üzem bővítésén kívül meg kell épí­teni egy 18 méter széles és 120 méter hosszú csarnokot, amelynek az elején a nyers­anyagraktár lesz, a közepén a lakköntő és csiszolóüzem, s az utolsó helyiségben az el­szállításra váró tér yezctt la­pokat fogják tárolni Igen érdekes elgondolás szü­letett a lakköntő üzem beren­dezésére. A számítások sze­rint egyetlen gép naponta két műszakban két vagon bútor­lapot fog polyeszter bevonat­tal ellátni. S egy műszakban az- egész műveletet csupán ct ember végzi. Ez , pedig úgy oldható meg, hogy az anyag- mozgatást emberi erő helyett szállítószalagok végzik. Azért munkáskézre is lesz szükség bőven, mert a mostani lét­szám köziéi háromszorosára fog emelkedni- Míg az üzem bővítésének ter­vezése folyik, készítik elő a gépet, a kísérleteket a bútor­gyárban, az új konyhagarni- turák formájának kialakítá­sában már sokkal nagyobbat léptek előre. Németh Károly nak, a vállalat igazgatójának az a megállapítása, hogy a ma embere a bútort is kissé már divatcikknek tekinti. Nem egészen úgy, — mint a cipőt, vagy éppen a női ru­hát, amelyet megun az ember, hiszen a bútor évtizedes hasz­nálati cikk. De az új tetsze­tős, sí ma vonal betört a bútortervezésbe is, kiszorította az oszlopos, csigás formát, amely csak porfogó volt, bosszúságára a háziasszonynak. Egy ilyen új típusú garnitúra már elké­szült, s a tervezésnél figye­lembe vették az új eljárás kö­vetelményeit. Nincs még fest­ve ez a „tűsarku” tipus —, mert tréfásan ezt a megjelö­lést használják a bútorok karcsú, újvonalú lába miatt, — de így is szép, s bizonyá­ra megnyeri a vásárlók Íz­lését. A gyár ki szeretné állí­tani a szolnoki bútorbolt ki­rakatában, hogy a közönség véleményt mondhasson a korszerű bútortípusról. Úgy véljük az elgondolás nem üt­közik a kereskedelem szak­embereinek véleményével Még egy nagy előnye is van ennek a bútortípusnak: majd­nem teljesen belföldi anyag­ból készüli — PP — ség értékét, marad 3334 fo­rint. Búzából 7 munkaegység­gel termeltünk 2430 forintot, cukorrépából 70 munkaegy­séggel 3334 forintot. (De azt is csaik elég jó termésnek mondható 130 mázsa esetén)- S ha még a felhasznált trá­gya értékét is felszámítjuk, ami búzánál körülbelül 200, cukorrépánál 1200 forint hol­danként, akkor nemhogy vi­szonylag hanem effektive is jövedelmezőbb a búzater­mesztés. — AMI PEDIG A VETÉS­FORGÓT ILLETI, ott sincs igazuk a vitatkozóknak^ — Legfontosabb követelmény az, hogy a kalászos vetésterü lete ne haladja meg a szántó­terület 50 százalékát. Általá­nos tapasztalat, hogy az össz­terület egyharmadán a leg­több vetésforgó szerint lehet búzát termelni, ez még nem megy a többi növény rovásá­ra. Különben is a vita tár­gyát az a 3—4 százalék ké­pezi, amivel a búza vetéste­rület az optimálisnál keve­sebb. Ilyen mérvű eltolódás pedig semmiképpen sem je­lentheti a vetésforgó „felbon­tását.” Tavaly mi körülbelül a terület 28.5 százalékán ter­meltünk kenyérgabonát, de még az igen jó, 14.26 mázsás átlagtermés esetén sem fu­totta mindenre. Az idei vetés­terv összeállításánál már 625 hold búzavetést tervez­tünk. Szántóterületünk 1991 hold, így körülbelül 31 száza­lékán termelünk búzát. Bő­ven jut a munkaegységekre és egyéb kiadásokra (adó. földjáradék, szociális, kultu­rális alap), emellett az állam­nak is tudunk átadni. MINDENT ÖSSZEVÉVE le kell szögeznünk, hogy a 30— 33 százalékos irányszám reá­lisnak tekinthető. Az ország közellátásához ennyi búzave­tésterületre szükség van. Kü­lönösen áll ez Szolnok me­gyére, ahol a gabona igen jól terem. A nyírségi homokon például nem gazdaságos bú­zát termelni. Nekünk kell te­hát ezzel foglalkozni, annál is inkább, mert a jó terme­lési feltételek mellett a búza- P. M. termesztés jövedelmező Ez bizony nem dicsőség Törökszentmiklós idei községfejlesztési tervének végrehajtásában jelentős, megtisztelő feladat várt a Szolnok megyei Építő- és Szerelőipari Vállalatra. — Többek között augusztus hó 20-án át kellett volna ad­nia rendeltetésének a Beth- len-úti kibővített általános iskolát. Ez 600 ezer forin­tos munka. Még jelentő­sebb a fürdőépítés, melyet több esztendőre — áthú­zódó beruházásként — ter­veztek a ' íörökszentmikló- siaki Az új tanteremben még nem kezdődhetett meg az oktatás; a fürdőépítés pe­dig ... Ha úgy haladna, mint az „objektív nehéz­ségek” felsorolása a válla­lat részéről — határidő előtt befejeződött volna. Türelmes, megértő a tö­rökszentmiklósi tanács. — Végtére mégis elunta a fürdő körül hónapról-hó- napra tapasztalt halogatást, Ígérgetést, ezért megvonta a megbízást az Építő- és Szerelőipari Vállalattól. E napokban az É. M. Magas­építő Vállalatával tárgyal­nak mind a fürdő, mind az állatorvosi rendelő építésé­ről. A bizalom alapja; a jól végzett munka, mely a Bacsó Béla-úti — félmillió forintos — iskolaépítésnél dicséri a munkások szor­galmát, a vállalat vezetői­nek helyes irányításál jó szervezését Ami történt, szolgáljon okulásul az Építő- és Sze­relőipari Vállalat részére a jövőre —, ha már dicsősé­gre nem szolgálhat Ismét felújítják a Szigligeti Színház műsortervében sze­replő és bemutatott darabok megvitatását, melybe bevon­ják a TIT irodalmi és művé­szeti szakosztályának tagjain kívül Szolnok város üzemei­nek, intézményeinek dolgo­zóit. Ezek az ankétok segítik a művészek kapcsolatát a dolgozókkal, ugyanakkor jó hatással van további munká­jukra is. Szakmai továbbképzés a társadalmi tulajdon védelmére MINDEN ÜZEMBEN elő­fordulnak olyan esetek, mint a Jászberényi Aprítógépgyár­ban. Korántsem arról kívá­nunk most szólni, hogy egyes személyek miképen fosztogat­ják a közösség tulajdonát — mert ilyen Is van —, hanem arról a nagy összefogásról, ami milliókat tud megtaka­rítani népi államunknak. Az Aprítógépgyár, mint oly sok üzem hazánkban, szocia­lizmust építő társadalmunk szülöttje. Minden gép. szer­szám és eszköz, mely az üzemben jelenleg van, a dol­gozók közös tulajdona. Ezt a munkások legtöbbje tudja és felelősséget is érez azért a gépért, amelyiken minden nap dolgozik. Mégis nem egy esetről lehet példázni a gép­gyáriaknál is, mikor az új gép még alig termelt, máris törés miatt esik ki a terme­lésből. — Nem is ritka eset. Többször előfordul még ak­kor is. ha lelkiismeretes, jó munkás dolgozik a gépen. CSUPÁN EGY-KÉT PÉL­DÁT említsünk tanuságké- pen. A gyár nemrég helyezte üzembe a Csehszlovákiától vásárolt 8 méter csúcstávú félautomata „Skoda” eszter­gapadot. A TMK-sok mielőtt összerakták, apró alkatré­szekre szedték, hogy tanul­mányozzák működését és tá­jékozódjanak a meghibásodás gyors javítási lehetőségéről. Ez így helyes. Ugyanakkor is­mertették a gépet a rajta dol­gozó munkással is. Ennek el­lenére egy figyelmetlenség következtében két fogaskerék tört össze. Senki sem állítja azt, hogy akarattal. Nem is úgy bírálták el. Az ok: a munkás, ki korábban egyszerűbb gé­pen dolgozott, a sok gomb­nyomásra működő géprész egyikéről megfeledkezett és bekövetkezett a kár, a több napos termelési kiesés. A MÁSIK ESET hasonló. Űj, korszerű fúrógép érkezett a gyárba. A minden irányba fúró gépre az üzem egyik legjobb betanított munkása került előzetes oktatás után. Az igazság az, hogy korábbi gépén két gombot kezelt, az egyikkel indított, a másikkal megállította a gépet. Az új fúrón egész gombsor van. Megtanulta ő, melyik mire szolgál. Mégis egy óvatlan percben más gombot nyo­mott meg az állító helyett és meglett a baj. Az aprítógépgyáriak nem nézték a „véletlen” géptöré­seket tétlenül. Közösségi ügyet csináltak a társadalmi tulajdon efajta sérelméből. Az okok keresésénél a szak­mai hiányosságok kerültek előtérbe. Sok megmunkáló gépen betanított munkások dolgoznak, kik korábban földmunkások voltak. Az át­képzés ideje alatt elsajátítot­ták ugyan a gépek kezelését és jól is dolgoztak azon. A technika fejlődése azonban azt követeli, hogy a munká­sok tartsanak vele lépést. Ez a lépéstartás maradt el, és ezért bizony a tandíjat meg kellett fizetni a vállalatnak. A LEMARADÁS felszámo­lásáról döntöttek már és meg­kezdődött a tervszerű szak­mai képzés. Minden új- gép érkezésekor, a TMK munkái­nak végzésénél jelen van kezelője is. Együtt ismerked­nek az alkatrészekkel, azok­nak működésével. Ezen felül rendszeres oktatást' is szer­veztek munkaidő után. A vállalat a legjobb TMK-s szakembert és műszaki veze­tőt adta tanítóul hogy ezzel az elméleti és gyakorlati to­vábbképzéssel a gépmunká­sok elsajátítsák a gépek ke­zeléséi t— ab — Az ötéves terv irányelveiből 29%

Next

/
Oldalképek
Tartalom