Szolnok Megyei Néplap, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-08 / 236. szám

1959. október 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Miből less jövőre a forint Hunyadfalván ? Ä kötelességen túlmenően — Pár tértek exlet a szolnoki vasúti csomóponton — A kőtelki határzugban hú­zódik meg a kis hunyadfalvi település. A Hunyadi nevet viselő termelőszövetkezet el- n- kéhez, Göcző Imréhez azért jöttünk, hogy egy fon­tos termelőszövetkezeti té­nyezőről beszélgessünk. Hu- nyadfalván is, máshol is ko­rábban az v"*lt az egyéni gaz­dák ellenvetése: majd akkor lépek a tsz-be. ha ott többet adnak. S most, hogy a ter­melőszövetkezetek évről évre többet adtak. s az egész me­gyében összefogtak íz egyéni gazdák, az első évben, 1960- ban nagyon sok múlik azon, mennyit osztanak a tagok­nak. A százötven tagú, ezer hol­don gazdálkodó Hunyadinak mintegy harimncöt középpa­raszt tagja van. A termelő- szövetkezetnek bizony igye­keznie kell, már az első év­ben nagyon okosan kell gaz­dálkodnia ahhoz, hogy az aránylag magas jövedelmek­hez szokott gazdák elégedet­tek legyenek. A termelőszövetkezet ala­pos számvetést készített az 1960-as esztendőre. A cél: minél több forint, minél több osztalék. Hunyadfalva terü­lete öntözésre alkalmas. Az öntözéses kultúra pedig jól megfogja a pénzt, ahogy erre­felé mondják. Elsősorban er­re „tesznek”. Negyven hold cukorrépát árasztanak az el­ső közös esztendőben. Leg­szerényebben saccolva is 200 mázsát adnia kell holdan­ként a cukorrépának. Mini­Ma nyeremény beféfkönyvsorsolás Az Országos Takarékpénz­tár október 8-án, ma tartja az 1959. harmadik negyedévi nyereménybet étkönyvsorso- lást. A húzáson minden olyan forgalomban levő érvényes ta­karékbetétkönyv résztvesz, amelyet legkésőbb 1959- szep­tember 29-ig váltottak. A sor­soláson minden ezer betét­könyv közül egy a negyed­évi átlagbetét 200 százalékát, kettő az átlagbetét 100 száza­lékát, tizenegy pedig az át­lagbetét 50 százalékát nyeri. (MTI), málisan is 360 ezer forint. Vízre tervezik az 30 hold vöröshere és a 20 hold lu­cerna magfogást. Ebből 150, illetve 100 ezer forintot szá­mítanának bevételezni csu­pán a magból. A széna az ál­latállomány takarmányozásá­ra számítódik. Ötven hold ez- évi telepítésű lucerna, még vetnek hozá ugyanennyit, s az egyéni parcellákból is meghagytak 30 hold betelepí­tett lucernást. Takarmány­gondjuk nemigen lesz. Ellen­ben ezzel lendítik fel a falu, illetve most már a termelő- szövetkezet állattenyésztését. A tagok behoznak 25 tehenet, 15 növendéküszőt, a termelő- szövetkezet pedig vásárol még tizenötöt hozzá. A tehe­nek terméke havonta jelent 400 forintot. Egész évben az 55 tehéntől 264 ezer forintot csak úgy mellékesen bekasz- szíroznak. Húsz anyakocát megvettek Tápiószelén. A szaporulat nyolcas átlaggal számolva is több mint 170 ezer forintot hoz a pénztárba. Száz hízott sertéssel segítenek a közel­látáson azért viszont legalább 200 ezer forintot kapnak. Tóth Zoltán elvtársat, az Alföldi Kőolajfurási üzem főmérnökét kértük meg, nyi­latkozzon a vállalat újító­mozgalmának alakulásáról, az újítókkal való foglalko­zásról. Tóth elvtárs a kővet­kezőkben foglalta össze mon­danivalóját: — Az újítási mozgalomban a javaslatok számszerűségé­nek tekintetében bizonyos mérvű javulás van. 1958-ban beadtak 57 javaslatot, ugyan­akkor 1959. október 1-ig 52 javaslat érkezett be. —■ A minőségben viszont lényeges javulás tapasztalha­tó.­Csak egy javasatot emlí­tek meg, Suba Sáidor és Vá­mos László által beadott ét­csatornás ellenállásmérés az AKSZ-L/51 typ. szelvényező berendezéssel új tipusú kom- lex szondák esetében! címűt, Húsz sőrére újabb 140 ezer forintot számítanak. S aztán ismét vissza a nö­vénytermesztéshez. Pontosab­ban a kertészet. Húsz hold szárazborsó 50 ezer Ft. Három hold zöldborsó 24, 5 hold paradicsom 50, négy hold paprika 14, öt hold vö­röshagyma 10, két hold pet­rezselyem 8 egy hold sárga­répa szintén 8 ezer forintra terveződiik. A 60 hold rizs 380, a 250 hold búza több mint 500 ezer forinttal növeli az egyszámlát. A kukorica 460, az őszi árpa 165, a ta­vaszi árpa 60, a zab 57 ezer forintot ígér. Summa summárum: a leg­szűkebben, a legszerényebben számítva is 27 millió forint jövedelmet nyer 1960-ban a hunyadfalvi Hunyadi Ter­melőszövetkezet. Egy tagra több mint 20 ezer forint osz­talék jut. így gyűlik, így sokasodik a hunyadfalviak forintja, s a forintokon keresztül így ra­gaszkodnak majd e°yre in­kább a közös gazdálkodáshoz az ottani gazdák. B. L­melyet sikeresen alkalma­zunk és a kalkiná.’ió készítés most van folyamatban, mely szerint közel egy milliós meg­takarítás; tudunk elérni. — A beadott újítási javas latok elbírálása a fennálló rendelkezések értelmében tónik. Nagyobb gondot okoz a kí­sérletekre elfogadott javasla­tok megvalósítása, mivel kar­bantartó műhelyeink kis ka­pacitásúak és a fúrási javítá­si munkák annyira zsúfol­tak, hogy nagyon ritkán van idő a javaslatok kipróbálásá­ra- Ezért sok esetben tu] kell lépni a' kísérleti szerződésben megszabott határidőket. El­fekvő javaslataink, melyek­nek elbírálása nem történt meg, nincsenek. — Üzemünk éves újítási feladatterwal rendelkezik, melyet 1958, decemberében Kedden tartották meg a szolnoki vasúti csomópont pártértekezletét. A beszámo­ló sokoldalú, mélyreható gonddal elemezte a pártéletet és a gazdaságszervező mun­kát, a tervteljesítést, a beru­házások alakulását, a tsz- segítést és sok más fontos feladatot. Bár a beszámoló igen ala­pos volt, s nem szorult külö­nösebb kiegészítésre (— az üzemi párt-végrehajtó bizott­ság dicséretére legyen mond­va —), mégis eleven vita bon­takozott ki elhangzása után. Nem a végrehajtó bizottság álláspontjával hadakoztak a küldöttek, inkább azt mérle­gelték, hogy az őszi és téli forgalom sikeres végrehajtá­sára eléjük tűzött célokat miként tudnák a lehető leg­jobban végrehajtani. Sok megszívlelendő javaslat hangzott el. Kövesdi mozdonyvezető elvtárs pél­dául arra hívta fel a pártér­tekezleten résztvevő Németh József miniszterhelyettes elv­társ figyelmét, hogy nem va­lami jól válogatták ki a me­netirányítókat elkészítettünk és azt megfe­lelő példányban dolgozóink között szétosztottunk. Az ez évi feladatterv komoly célo­kat tűzött újítóink elé, mégis eredményesebben folyik a megvalósítása, hisz a fonto­sabb feladatok megoldására külön jutalmakat is tűztünk ki. Eddig a feladatterv 15 pontjára érkezett be körülbe­lül 25 javaslat. Ezeknek egy részét már megvalósítottuk, a másik része kísérlet alatt van. — Fizikai dolgozóinktól nem követeljük meg, hogy rajzókat és részletes leíráso­kat adjanak. Azt á megoldást választottuk, hogy a dolgozó közli elgondolásait rajzolóink­kal és ők készítik el a mű­helyrajzokat. Ez lényeges könnyebbséget jelent. A mű­szaki vezetők is rendszeresen segítik az újítási javaslatok kidolgozásában dolgozóinkat. ha a menetirányítók nagyobb felelősséggel végeznék mun­kájukat. A múltkor is egy 2037 tonnás vonatot vittem el Pestre, s addig nyolcszor megállítottak, bár ez elkerül­hető lett volna. A fűtőházi pártszervezetről jó példát említettek arra, hogy az agitáció számottevő mértékben kihat a gazdasági munkára, így jelentőségéhez mérten kell kezelni. Volt a Fűtőháznál olyan időszak, amikor a lakatosok nem győzték a javítást, segítségért folyamodtak a pártvezetőség­hez. A kommunisták kezde­ményezésére ezután a moz­donyszemélyzet maga végez­te el a kisebb javításokat, te­hermentesítették a műhelyt. Néhány hónap múlva annyira megváltozott a helyzet, hogy a beütemezett időpont előtt leállították a mozdonyokat karbantartásra, mondván, hogy „a lakatosoknak is adni kell valami munkát”. Bózsó elvtárs a vontatás biztosabbá tételére és a fizikai munka megkönnyítésére tett javasla­tot. Elmondta, hogy sok eset­ben vízhiány van a Szolnok —Debrecen közötti szakaszon, elejét kellene ennek venni. Megemlítette, hogy naponta 500 tonna szenet mozgatnak meg a Fűtőháznál, sok ve- sződség van vele, jobban kel­lene gépesíteni ezt a munkát, kímélni az embereket. De nem csak gazdasági jellegű útmutatást adtak a küldöt­tek. Muhari László elvtárs például arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy funkcióhalmo­zás helyett jobban támasz­kodjanak a fiatalokra, bízza­nak bennük, nem csalódnak. Vida elvtárs, a vonatkísérők­nél lévő alapszervezet hasz­nos célkitűzéseit ismertette. Szólt többek között arról, hogy az alapszervezet vezető­ségi tagjai közül ketten be­iratkoznak a vasútforgalmi technikumba,' s általában vé­ve nagy gondot fordítanak a szakmai továbbképzésre. Ennek érdekében tapasztalat­a csomóponti pártértekezle­ten. Megemlékezett arról, hogy a szolnoki vasútasok az ellenforradalom után kezde- ményezőek voltak az ország vérkeringésének megindítá­sában, ők vitték Pestre az első tehervonatot. Azóta is jól dolgoznak — mondotta. A szolnoki csomóponti párt- bizottság egyike azoknak, amelyek a legtöbb segítséget adták a felsőbb szerveknek. Nagy a szolnoki csomópont, ténykedése kihat az egész va­sút működésére, éppen ezért elejét kell venni az elbizako­dottságnak. Németh elvtárs beszélt még arról a figyelemreméltó fej­lesztési programról, melynek valóraváltása során korszerű lesz a vasúti közlekedés. így pl. 196 ü-re szinte teljesen dieselesítik a tolatást, 1980- ra kivonják a forgalomból az összes gőzmozdonyt, addigra befejezik a villamosítást és a dieselesítést, hosszúsínes fel­építéssel felújítják a pályákat stb. Dicsérőleg említette meg, hogy a vasút fennál­lása óta soha nem születeti még olyan jó eredmény, mint most, szeptemberben, 4,5 szá­zalékkal haladták túl az ed­digi rekordot Októberben azonban még nagyobb szállí­tási feladatot kell megvalósí- tanlok; 8 millió tonna áru to­vábbítása vár rájuk. Éppen ezért' nem csak a szabályok szerint, hanem szívből, a kö­telességteljesítésen túlmenő­en kell végezni a munkát, ha ki akarják elégíteni a nép­gazdaság igényeit. Ezért kell a kommunistáknak — jobban, mint bármikor eddig — pél­dát mutatniok, az utasítások betartása melett helyileg is kezdeményezniök, kihasznál- niok minden tartalékot Egyik legnagyobb tartalék a kocsi­forduló időcsökkentése. Sok kocsit lehet ezzel nyerni, he­lyileg ezért kell legtöbbet tenni. Szolnokon különösen van mód erre, hiszen a vago­nok ezrei fordulnak itt meg. Németh elvtárs megemlítette még, hogy az emberekről való — Lehetne az eredménye­ket fokozni — mondotta —, A főmérnöké a szó műtrágya mennyisége és meg­felelő időben történő alkal­mazása. Mi az elmúlt évek­1 kh 1955 1956 Szántóra 0-4 q 1.0 q Búza alá 0.8 q 1.2 q Természetesen, már mint említettem: volt olyan táb­lánk, ahol 10 q/kh adagot is alkalmaztunk. Szükségesnek tartom, hogy 1955 1956 Szervestrágya 10 % 13 % Lucerna 7 % 14 % Istállótrágyázott földbe ál­talában második, harmadik évben kerül őszi gabona. Ki­egészítésképpen minden eset­ben használunk műtrágyát. A lucerna terület közlését azért tartottam fontosnak, mert ná­lunk a lucernának a főszere­pe a talajjavítás, illetve talaj­erőutánpótlás, másodsorban, vagy egyszinten a takarmány­termés, főleg pedig a magío- gáSi A lucernát tehát négy­éves korban törjük fel, illet­ve az ötödik évi első kaszálás után. Általában a tél végén egy mázsa pétisóval siettet­jük a lucernát az utolsó ka­száláshoz. A feltörésre váró lucernát korán levágjuk, — majd gyorsan feltörjük, el­munkáljuk és silókukoricát szoktunk bele vetni. Az _üyen silókukorica hatalmas töme­get képes adni és az őszi ve­tések idejére jól beérett kul- turállapotú talajunk van. Visszatérve a műtrágya adagokra, feltétlenül szüksé­gesnek tartom megemlíteni, hogy az adagolandó műtrá­gyát két részben: szántás vagy dixillerezés előtt, vala­mint közvetlen vetés előtt szórjuk ki, így a műtrágya a ben az alábbi adagokat hasz­náltuk összes szántóra vonat­koztatva; 1957 1958 1959 1.6 q 2 3 q 3.2 q 2.0 q 3.5 q 5.5 q a szervestrágya felhasználá­sunkat és lucernaterületünk­nek az összes szántóhoz való arányát, százalék szerinti nö­vekedését is röviden ismer­tessem: 1957 1958 1959 14 % 14 % 18 % 15 % 18 % 23 % termőrétegben egyenleteseb­ben eloszlik és a növények szinte egész tenyészidejében rendelkezésre áll. Alaptrágyá­ul különösképpen a foszfort használjuk, minél nagyobb adagban, a szemképződés elő­segítésére és főleg a megdőlés megakadályozására. A nitro­génnal nagyon vigyázzunk, hiszen a zöld tömeget fejlesz­ti, nagy adagban veszélyes megdőlést idézhet elő. Annyit adjunk vetés előtt, amennyi elegendő a bokrosodás előse­gítésére és a mellékhajtások kifejlesztésére- A megdőlés velejárója a szorult szem, a termés csökkenése. A mi ta­lajainkon kalászos elővete- mény után (nagy a visszama­radó szalmatömeg — pento- zánhatás kiküszöbölése) kh- ként 2—2.5 mázsa nitrogént és 8.5—4 mázsa foszfort adunk. Ennek felét a szántás előtt, másik részét a vetés előtt« Kapás, pillangós vagy ipari növény után 80—150 kg nitro­gén és 3—4 mázsa foszfor adagot adunk közvetlenül a vetés előtt. Szembetűnően ke­vesebb a nitrogén adag, mint az előbbinél, Itt jelentkezik az előveteménynél tárgyalt tápanyag kiegyenlítés. Nyil­vánvaló, hogy ezek a műtrá­gya adagok a mi körülmé­nyeinkre vonatkoznak és az is biztos, hogy a kát. holdan­ként befektetést, illetve rá­fordítást nagymértékben nö­velik, de hatványozottan csökkentik az önköltséget, 4. A vetőmag fajtája, hasz­nálati értéke közismerten nagyban befolyásolja a ter­més mennyiségét. Fel kell fi­gyelnünk egy igen helytelen tényre, a rendkívüli kevés vetőmag mennyiségre. Az én tapasztalatom az, amelynek már négy évvel ezelőtt is hangot adtam, hogy 85—95 kilogramm vagy 100 kilog­ramm vetőmaggal kát- hol­danként nem lehet komoly terméseredményt elérni. Pél­dául a már említett 200 kát. holdas „Botond” parcellán 138 kg/kh vetőmaggal értük el a 20.20 mázsás átlagter­mést. A múlt évben általában 120—125 kg közötti vetőmag­mennyiséget használtunk. Eb­ben az évben őszi búzából 130, őszi árpából 135 kg/kh vetünk. Sajnos, még a szak- irodalom búzából is 100—110 kg'kh vetőmagot említ, jól­lehet ez már idejét múlta feV fogás. A csávázás szükséges­ségére intő például szolgál­jon az 1958—59-es gazdasá­gi év nagymérvű üszög fer­tőzése különösen azokon a helyeken, ahol azt elhanya­golták. Mi a növényvédő gép­állomással szoktuk a 600 kát. hold őszi árpa és az 1300 kát. hold őszi búza vetőmagszük­ségletüket csáváztatni. 5. A vetés jó elvégzése az egész őszi munkánk koroná­ja. Itt azt szoktuk mondani és gyakorlatban megvalósíta­ni, hogy minél korábban* vessünk és megfelelő mély-* ségben tegyük a földbe- Az} őszi árpát szeptember 5-e ■%} 15-e között, az őszi búzát} szeptember 15-től október vé-} géig szoktuk elvetni. Legjobb} a tapasztalatunk a bütykös ♦ rendszerű, sűrűsoros vetőgé-1 pekkel. Egyenletesen szórja a* magot, lényegtelen eltérés ♦ adódik a csoroszlyák között.} Fontos, hogy a vetőgép egye-? nesen haladjon, a vetés ne le-} gyen ablakos, de főleg a csat-} lakozásoknál ne maradjanak} vetetlen hézagok. x Egy-egy tábla vetésének 2 megkezdésekor szárízékkel ki-í jelöljük az egyenest az első* gép részére. Ez körülbelül 3? —4 perces munka, de megéri.} Soha nem engedjük, hogy a? traktoros vetőgép körbe ves-| sen. A legnagyobb elővigvá-j zatosság mellett is a sarkok-f nál félhold alakú vetetlen £ terület marad el, ami csúnya- ♦ sága mellett terméskiesés is. I 6. Azt javasoljuk minden} termelőszövetkezetnek, hogy} a nagy termés eterése* érdekében ki-ki a saját te-2 rületén folytasson kísérlete-X két. Ezek a kísérletek ná-| lünk például a talajművelés-X re, műtrágyázásra, vetőmag­X mennyiségre, stb. vonatkoz- ? nak. Az így kapott eredmé-| nyék segítségével döntjük el.} hogy a következő évben mi-f lyen agrotechnikát, vagy mi-j lyen módszert, vetőmagot} használjunk- Mi ezeket a ki-* sédeteket kizárólag a ma-2 gunk céljára, terméseredmé- X nyeink fokozására szoktuk* használni. Nem ismertetjük* széles körben, hisz minden* körzetnek ugyanis más-más a | követelménye. Aki eljön hoz-? zánk. azt szívesen tájékoztat-« iuk ezekről. cseréket is rendeznek, más csomópontokkal együttmű­ködve. A központi kérdés — az őszi forgalom lebonyolítása mellett — az emberek neve­lése, gondolatának formálása volt. Erre hívta fel a pártta­gok figyelmét Sipos elvtárs, a városi pártbizottság titká­ra, utálva arra, hogy ezt a munkát különben is nehezíti, hogy a vasútasok között sok a vidéki, s szolgálatteljesítés közben sem dolgoznak töme­gével egy helyen. Ezért min­den alkalmat meg kell ragad­ni a nevelőmunkára. Németh József miniszter- helyettes elvtárs is felszólalt gondoskodás jegyében az öt­éves terv során felépítik a szolnoki MÁV kórházat. Mindezeken túlmenően sok­mindenről esett szó, nyoma­túkkal a szállítófelekkel való jó együttműködésről, az éjjeli és munkaszüneti napon tör­ténő, valamint a folyamatos rakodás megszervezéséről, a kocsikihasználásról, stb. A csomóponti pártértekez­letből azt a tanúságot lehet leszűrni, hogy az ott dolgozó párttagok jó úton járnak, is­merik feladataikat s készek áldozatvállalóan munkálkod­ni a párt célkitűzéseinek va- lóraváltásáért. — simon ....... ■ .....—■■■■■■■ Ke ndertárolás A kengyeli vasútállomás mellett a környék termelőszövet­kezetei több mint 300 mázsa kendert tárolnak bekazlazva tavaszig, amikor a feldolgozó üzembe szállítják.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom