Szolnok Megyei Néplap, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-07 / 235. szám

1959 október 7. SZUl.INUh »k» \ fciM.Ar 3 TÍZ ÉVE A SZOCIALIZMUS ÚTIAM Fordulópont Európa történelmében A béke és barátság politikája Tíz évvel ezelőtt, 1949 ok­tóber 10-én milliók vágya tel­jesült: Németország egyik te­lén megalakult az első német munkás-paraszt állam, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság. Ez a tény "méltán mond­ható fordulópontnak Európa történelmében, mert elsőizben jött létre német földön a mun­kások és parasztok állama, egy békeszerető demokratikus állam. Az alig befejeződött véres világháború tapasztalatai azt mutatták, hogy Németország nemzeti megújhodása megkö­veteli a nemzetgyilkos mono­polisták és földbirtokosok megfosztását hatalmuktól, — megköveteli a fasizmus és mi- litarizmus kiirtását. Ezt a nagy nemzeti feladatot egye­dül csak a munkásosztály ve­zetésével lehet megoldani, — amely osztály marxista-leni­nista pártjának irányításása alapján a fasiszta rendszer veresége után megragadta a kezdeményezést és megmutat­ta az egész népnek az impe­rialistáktól és militaristáktól mentes, békés jövő útját. A történelmi forduló óta tíz év telt el. S ez az évtized a sikerek, a dicsőségek évtize­deként íródott be az NDK tör­ténelmébe. A dolgozók erőfe­szítéseinek eredményeként az 1953. június 17-1 fasiszta puccskisérlet ellenére megva­lósultak az első 5 éves terv célkitűzései- Az ipari terme­lés több mint kétszeresen túl­szárnyalta a háború clőtii színvonalat s az NDK az ötö­dik ipari hatalommá vált Eu­rópában. S 1958-ban az pari termelés már háromszorosára emelkedett az 1949. évinek. Ezek az eredmények lehe­tővé tették a lakosság életxö- rülményeinek állandó javítá­sát. Érdemes például megje­gyezni, hogy 8 év alatt össze­sen 17 jelentősebb árleszállí­tást hajtottak végre. A kiske­reskedelem áruforgalma pe­dig 1958-ban több mint két­szerese volt az 1950 évinek. Az sem lényegtelen, hogy az államháztartás összes kiadá­sainak egy harmadát! a népmű­velés, a tudomány, a kultúra, az egészségügy és a társada­lombiztosítás céljaira fordít­ják.. A közelmúltban új nagy célt tűztek maguk elé az NDK dolgozói. Néhány éven beiül olyan arányban kívánják fej­leszteni a népgazdaságot, hogy az egy főre eső fogyasz­tás minden fontos élelmiszer­ből és fogyasztási cikkből túl­szárnyalja a nyugatnémet fo­gyasztást. A tíz dicsőséges esztendő eredményei biztosít­ják: a demokratikus Német­ország dolgozói a Német Szo­cialista Egységpárt vezetésé­vel ezt a célkitűzést meg is valósítják, s a hajdan véreng­ző vadként emlegetett Német­ország helyén virágzó szocia­lista munkás-paraszt államot teremtenek. 5,Az új út — mondotta Cfro- tewohl miniszterelnök J0 év­vel ezelőtt elhangzott kor­mánynyilatkozatában — a de­mokrácia, a béke és az összes népekhez fűződő barátság út­ja.” S, aki szemléletes képet akar alkotni magának e kül­politikai elvek hatásosságá­ról, gyakorlati eredményeiről, az NDK tízéves történelméből bőven meríthet. Csak a leg­utóbbi idők eseményeiből né­hány: Moszkvában az NDK párt és kormányküldöttsége messzemenő eredményekkel aárult tanácskozásokat foly­tatott és megerősítette baráti szövetségét a Szovjetunióval. Majdnem ezzel egyidőben tért vissza a Népi Kamara küldöttsége az ázsiai szocia­lista országokban, valamint Indiában ás Ceylonban tett öthetes látogatásáról* Ka rövid is, de tanulságos számadás ez. Bizonyítja: az NDK határozottan állástfog- lalt a Potsdami Egyezmény mellett, a militarizmus és fa­sizmus felszámolása mellett, Németország békés, demokra­tikus fejlődése és ilyen alapo­kon történő egyesítése mel­lett. S az új utat bizonyítja az a sokirányú törekvés Is, hogy Európa közepén ne új tűzfé­szek, hanem békés célokat képviselő Németország ala­kuljon. Az NDK állhatatosan olyan intézkedéseket javasolt legutóbb Genfben is, amelyek biztonságot teremtenek nem­csak a németek, hanem Euró­pa és az egész világ számára is a németországi háborús erők kalandjaival szemben. Az NDK szilárd része a szo­cialista tábornak, szoros ba­ráti kapcsolatok fűzik össze a szocialista tábor többi or­szágával. Ugyanakkor a béke- politika tíz esztendejében ál­landóan bővültek kapcsolatai az egész világ népeivel. A Távol-Keleten tett látogatás nagy politikai sikerrel járt. A Kínai Népköztársaságban és Vietnamban folytatott beszél­getések is az NDK tekintélyét dokumentálták, amelyet min­denekelőtt az időszerű euró­pai problémák békés megol­dására irányuló törekvésével érdemelt ki* Azelőtt, amíg az L G. Farbenindustrie uralta a hatalmas gyárat, még kulturszoba sem volt az üzemben. A népi ál­lam 3.5 millió márkából gyönyörű művelődési palotát épí­tett az Engels Frigyes gyár dolgozóinam. A mezőgazdaság az élvonalban A Német Szocialista Egy­ségpárt V. kongresszusa an­nak idején meghatározta az egész ország feladatait. — A gazdasági főfeladatot ebben jelölte meg: Szárnyaljuk túl Nyugat-Németországot 1961­Hz eisä szocialista város A minisztertanács 1950. augusztusaiban határozta el egy nagy Vaskohászati kom­binát építését az Odera és a Spree-csatoma mentén, Sta­linstadt, a magyar Sztálinvá- ros testvérvárosa az első né­met szocialista város. A haj­dan hanga-fűvel és csene- vész fenyőfáikkal borított sík. sóg helyén már 22 ezer lakó. sú város áll, melytől északra terül el a kombinát, hat nagyolvasztójával és több m s üzemével* Németország első szocia­lista városát a legkorszerűbb városépítési szempontok sze­rint tervezték és építették. A többségében háromemeletes lakóházak között sok a zöld terület, a virágos . park. Az idén tovább fejlődik a város; az év végéig több mint 800 lakásba költözhetnek be az új lakók. Most új negyedet építenek a város középpontjában. Itt rendezik be a nagyobb szak­üzleteket, ide építik a város­házát és az operaelőadásra is alkalmas 800 férőhelyes szín­házteremmel rendelkező mű­velődési házat. Ez a lakó­tömb, mely sorrendben az ötödik, 1850 lakásból áll majd. Ezel az elkészült laká­sok száma meghaladja a hét­ezrei A távlati fejlesztési tér* vek szerint Stalinstaat az NDK egyik legszebb városá­vá fejlődik. 1965 végéig töb­bek között újabb 4026 csa­ládnak biztosítanak modem otthont, a gyönyörű 60 ezer hektárnyi zöldövezet között épült új házakban, Üzemi akadémián tanulnak a munkások Berlin demokratikus részé­ben szeptember elsején ün­nepélyes keretek között nyi­tották meg az Oberspree Ká­belművek üzemi akadémiáját Ebben az első újtípusú aka­démiában a Kábelművek 800 dolgozója kezdte meg a szak­mai munkához kapcsolódó ta­nulmányait. Rajtuk kívül a Berlin—Köpenicki és az Ad- lershofi Kábelművek dolgozói is látogatják az akadémiát* Az akadémia hallgatói a NSZEP 4. ülése után kibon­takozott széleskörű kulturális program végrehajtásának megfelelően megismerkednek a modern tudomány több ágával. így elsősorban nagy helyet kap a tematikában a korszerű technika, valamint a társadalmi tudományok több ága. Még néhány simítás és elkészül a modern pályaudvar Sass- nitbban. A hatalmas acélkonstrukció világos ablakfelületei 60' négyzetméteren juttatják ■» fényt az épületbe. Néhány sorban Cél az ipar automatizálása. A Berlin Oberschöneweide-i te- •«viziógyárban már auloma »szerkezet szállítja a képer­nyőket a vizsgálatot végző dolgozó elé. Berlinben ismét található Zeiss-planetárium. Az előző a háború során pusztult el. Az új kis planetáriumban 5000 csillagot tudnak vetíteni a mesterséges égboltozatra, s a Nap, a Hold és a csillagok mozgását szemléltetik. * Rostock kerületben eddig már 150 falusi és üzemi aka­démiát alapítottak. Az év vé­géig ezekben többezer falusi és üzemi dolgozó ismerkedik a tudomány több ágávdk * A drezdai Fatechnolóigai és Rostépítőanyag Intézetben új, tűzálló hajóépítőanyagot állítottak elő. A „neptunK’’ túlnyomórészt bezalt rostok­ból, valamint szervetlen kö­tőanyagból áll. Az új anyag súlya megfelel a könnyű fe­nyőfa súlyának, s ugyanúgy munkálható, mint az. Az új anyag gyártásához Gora ke­rületben hülös üzemet építe­nek. Az NDK ilmenaui üveggyá­rában mélytengeri hőmérőt gyártanak, amelyek 600 lég­köri nyomást bírnak ki és a legnagyobb mélységekben is egy századfoknyi pontossággal mérnek. • Londonban kiállítás nyílt az NDK könyveiből. A kiál­lításon több mint 1700 szép- irodalmi, tudományos, művé­szeti és gyerriekkönyvet mu­tatnak be. • Az ENSZ védnöksége alatt működő Nemzetközi Színmű­vészeti Intézet, amelynek 36 ország tagja felvette tagjai közé a nemrég alapított Né­met Színművészeti Bizottsá­got, amely az NDK vezető színházigazgatóiból áu. re az egy főre jutó fogyasz­tásban. Ebben jelentős fel­adat hárul a mezőgazdaságra is. Itt a döntő cél, hogy saját termelésből biztosítsák a la­kosság ellátását hússal, tej­jel, vajjal, állati zsiradékkal és tojással. S ez nem is egy­szerű feladat, hiszen a közel­múltban még minden ötödik darab vajat, a margarin- gyártáshoz használt növény­olaj félét, a kenyérgabona egyharmadát külföldről kel­lett beszerezni. A mezőgazdasági termelés fejlődése hosszúlejáratú terv, a mezőgazdaság szocialista átalakításának hétéves terve alapján megy végbe. A terv célkitűzésed szerint az átla­gos hektáronkénti áruterme­lést 1965-ig húsból 190.3 kg-ra, tejből 1083 kg-ra és tojásból 424 darabra kell emelni Ez annál is fonto­sabb, mivel azóta, hogy 1958 májusában az élelmiszer- jegyrendszer utolsó maradvá­nyai is megszűntek, gyorsab­ban növekszik a lakosság fo­gyasztása húsból, vajból, mint a termelés. Az idei év első negyedé­ben például az átlagos hús­fogyasztás egynegyedével, és a vajfogyasztás egyharmadá- val növekedett az elmúlt év azonos időszakával szemben. Nagy figyelmet fordítottak a hétéves terv kidolgozásá­nál az állatállomány növelé­sére. Az előirányzat alapján az NDK mezőgazdaságában 1965-ben 100 hektárra szá­mítva 39 tehenet és 130 ser­tést kell nevelni a közös ""■’dncáaokban. Ezen a terü­leten már jelentős eredmé­nyek születtek. Érdemes meg­említeni, hogy 100 hektárra számítva már 135 sertést tar­tanak és az idei sz&rvasmar- haállomány növelési tervet június elején már 4.6 száza­lékkal túlteljesítették. Természetes, hogy az állat- állományt és hozamát csak akkor lehet növelni, ha a nö­vénytermelés is lépést tart az egész mezőgazdaság fejlő­désével és fedezni tudja a takarmányszükségletet. — A hétéves terv előírja, hogy a gabonaneműek hektáronkénti hozamát a tavalyi 25.2 má­zsáról 1965-ig 30—32 mázsá­ra kell emelni. A burgonya' terméshozamát 245, míg á cukorrépáét 375 mázsára emelik. E növények mellett Igen jelentős helyet kapott a ku­koricatermesztés, mely az NDK-ban csak újabban ölt nagyobb arányokat. A célki­tűzés szerint a kukoricater­melést a szántóterület 7.5—8 százalékára kell kiterjeszteni és a termelésnek legalább 80 százalékát silózásra fel­használni. Az NDK dolgozó parasztjai egyre inkább megértik, hogy a hatalmas feladatokat a szétaprózódott kisparaszti parcellákon nem lehet meg­valósítani. Egyre többen sza­kítanak a régi gazdálkodási formával és lépnek a nagy­üzemi gazdaságokba. Tavaly például egy év alatt 86 ezer dolgozó paraszt választotta a termelőszövetkezeti gazdál­kodást s az idén még na­gyobb méreteket öltött a be­lépés. IwREZDA feltámadt Ki ne hallott volna már Drezdáról? Világhírű képtá­rának gyönyörű képei áhíta­tot váltottak ki a művészet szakértőiből és azokból is, akik kevesebbet értenek a képekhez. A város tragédiája viszont őszinte megdöbbenést és mélységes sajnálkozást keltett mindenkiben, aki hal­lotta az Elbai-Velence pusz­tulását. A háború utolsó nap­jaiban a pusztító bombák majdnem a földdel tették egyenlővé. Ilyenre még nem került példa a történelemben: 8 ezer robbanóbomba, 50 ezer gyújtólap, 5 ezer foszforos gyújtó, 5 ezer gyújeóbomba hullott a városra. Elpusztult 12 ezer épület, a város terü­letéből 18 ezer négyzetméter lakóterület, A világhírű vá­ros csaknem minden kulturá­lis műemléke romokban, he­vert. A háromnegyed évezredes város azonban feltámadt! Pontosan úgy építették újjá. ahogy azt egykor tették a neves kőfaragók, építők, ter­vezők. A drezdai opera már újra várja a közönséget. A híres filharmonikusok is út­rakeltek, bejárták a világ egy részét. Felléptek Franciaor­szágban, Spanyolországban és több más országban. Ez azonban csak egy része, mert a város délkeleti részén egyre terjeszkedik a Műszaki Főiskola. Háromezer tudós tanít itt mintegy 16 ezer diá­kot, vagy dolgozik a főisko­lához tartozó közel 100 inté­zetben. A város 1956-ban ünepelte alapításának hétszázötvenedik évfordulóját. Mint mindenütt, az NDK-ban is úgy szokás, hogy a születésnapot ünne/nlő ajándékot kap. A város déka sem maradt el. 1956. június 4-én nyitotta meg kapuit a keleti szárnyon a, világhírű képtár, a látoga­tó ismét gyönyörködhet a műkincsekben, melyeket a szovjet katonák mentettek meg a teljes pusztulástól. A feltámadt Drezda ma virágzó iparral, tudománnyal és művészettel rendelkezik. Olyan város, ahol az embe­rek bizalommal tekintenek a jövőbe. A jövő pedig olyan világos, mint azok a fényszó­rók, amelyek éjnek idején a Zwingert világítják meg, mintegy mutatva büszkén: Nézd, ez az új, a szép, szo­cialista Drezda, ame7y fennen hirdeti a felszabadult nép «L

Next

/
Oldalképek
Tartalom