Szolnok Megyei Néplap, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-04 / 233. szám

1959- október 4.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

I

3

A Járműjavító párttitkára, igazgatója es egy brigádvezetője

a második ötéves terv irányelveiről

EGYENES AZ ÚT

TÓTH JANOS ERNŐ, e

pártbizottság titkára már be járta az üzemet, pedig alig múlt még el a munkakezdés. — Sok a feladat, sietős most a munka, — mondja a találkozásnál. — Uj munkamód szereken dolgozunk, mert eleget akarunk tenni a vállalt kötelezettségünknek.

— Az irányelvek tanulmányozásából leszűrhetjük a tapasztala tóikat. A kommunisták harcos - helytállását követeli az elkövetkezendő tervidőszak. Rövidesen megtárgyaljuk a párttagokkal, hogy mi a teendőnk. Utana jsoportos beszélgetésen az üzem dolgozóival.

— Úgy véljük, a megnöve- iedett feladatok megoldása nem kis mértékben függ attól, a kommunisták hogyan lárnak az élen, milyen lesz a példa a pártonkívüliek előtt. így gondolunk elsősorban a kongresszus tiszteletére indult szocialista munka verseny mozgalom továbbfejlesztésére. Bővíteni kívánjuk ezen belül a szocialista

C

ntudatot szélesítő „sziocialis- i brigád mozgalmat” is.

— Azt szeretnénk elérni, hogy a kommunistáknak az irányeívekben megszabott legfontosabb feladatok megvalósítása — mint például a műszaki fejlesztés — szívügyük legyen, törődjenek az újítási mozgalommal, őrködjenek a társadalmi tulajdon

kafolyamalok korszerűbb szervezésére. Ennek érdekében már megtettük az első lépést. Október elsejével a teherkocsi fővizsgát program szerint készítjük és e kezdetet követnie keli az újabb, fejlettebb termelési módszereknek.

— A várható nagy munka irányításában, szervezésében a vállalatvezetés magában nem elég. Szükséges, hogy a kommunisták példát mutassanak és az egész üzem dolgozói egyöntetűen álljanak a cél megvalósítása mellett,

LENDVAI ISTVÁN alvázlakatos brigádvezető, ki érdemes vasutas és ötszörös „kiváló dolgozó”, így vélekedik a második ötéves terv irányelveiről:"

— Mi, munkások, ebben a harcban is a tőlünk lelhető legtöbbet adjuk- A feladat, mely előttünk áll, nem köny- nyű, de nem is megoldhatatlan. A harcok itt dőlnek el nálunk a munkapadnál és mi kitartóak vagyunk.

— Mikor olvastam az irányelveket, önkénytelenül öröm töltött el. Beigazolódott az, hogy a mi kezdeményezésünk, a szalagon való javitás a fejlődés magasabb lépcsőfoka. A fokozott termelés feltétele az új munkamódszerek bevezetése.

— Hosszú évek hiányosságaival küzdünk mi a javító vágányokon. Egy munkatársam sem szereti a hóvégi hajrát. A szalagrendszerü javítás 6 hónap alatt bebizonyította magasabbrendűségét. ötven teherkocsi fővizsga terven felül az eredmény. Mivel a szalagrendszer csak nálunk az alvázon honosuli meg, így áttértünk most elsejével a programszerinti javításra. Jelenleg naponta 16 íővizsgás kocsit javítunk, — amit tizennyolcra kívánunk felemelni. A programot naponta ellenőrizzük, sőt menet közben is, hogy lemaradás ne legyem

— Természetesen a társosztályra is hasonló feladat vár és. a munkát elősegítő kooperációt sem lehet figyelmen kívül hagyni. Ha az illetékesek ellátnak bennünket megfelelő munka-eszközökkel és anyaggal, mirajtunk, munkásokon nem múlik a második ötéves terv idő előtti befejezései

ab- —

• I

...mint Mester-Legényhez illik..."

Fordult egyet a világ. Valamikor a mezőtúri fazekasok — kitanulván a mesterség minden csínját-binját — útrakeltek és sok országot bejártak. Féltő gonddal vigyázta közben mindegyikük a mezőtúri munkásságukról, az ott eltöltött időről szóló levelet, tanúsítva, hogy „ ;.. magát jámborul, híven, szorgalmatosam és betsülete- en, mint Mester-Legényhez illik, viselte, melyre nézve Mérettetnek általunk Ö-Felsé- ge> Hívei, úgy szintén Jóakaró Mister-Barátink, hogy ezen feljebb is említett be- tsületes Ifjat ismerjék egy igaz és betsületes vándorló Mester-Legénynek lenni. Mindezeknek elhitelére adjuk ezen Leveliinket, Czé- hürnk szokott . pecsétjével megerősítve. Kiadódott Mezőtúr Városában.’'

A hitelesség kedvéért aláírta a Czéh-Mester, az Atya- Mester, „és ezen Czéhünknek több Tagjai’'.

Manapság aztán fordult a világ. A legények helyett ter- •mékeik jutnak el más országba, hirdetve ügyességüket, formaérzéküket, művészi készségüket. A népművészeti ház termékei közül 600 szép- művésizeti tárgyat küldtek a mailt héten Brüsszelbe, október derekán meg Svédországba szállítanak 1500 játékfigurát. Több is kellene, de hát nem győzik kielégíteni az igényeket.

Érthető is, hiszen aki arra jár, csak megilletődve nézi Jakus és Borsos elvtárs szép vázáit, féltő gonddal agyagba formált vágyát, a fazekas ősök hagyományait, az új készítmények szemet gyönyörködtető sokaságát, ötletgazdagságát (sí)

„Érvényre juttatjuk a további esztendőkben is gazdaságpolitikánk megmásíthatatlan alapelvét, amely szerint a szocialista építés célja a dolgozók életszínvonalának állandó és rendszeres emelése, a termelés és a termelékenység állandó növelése útján”-.- Pártunk kongresszusi irányelveiből ez a tömör mondat az, amelyre a tur- keved pártbizottság munkáját, a pártértekezletre való készülődést alapozta.

Az időszak, amelyre ezal- kalommal visszatekintenek, küzdelmekben és eredményekben gazdag. Küzdöttek az ellenforradalom okozta gondokkal, mindenek előtt az egyéni vagy alacsonyabb típusú gazdálkodási formák okozta terméskieséssel. Millióra tehető csak az az érték, amely az újra elaprózottan művelt területek terméshozamának csökkenéséből eredt. S ez a visszaesés — annak ellenére, hogy a nagyüzemi gazdálkodást aránylag rövid idő után, 1958 elejére ismét visszaállították ezeken a területeken — a zökkenő kihatása éveken át érezhető. Bár már 1958-ban a tsz-ek 3 mázsa terménnyel többet termeltek az egyéni gazdaságok átlagánál, a tsz tagok évi átlagos jövedelme csak év végére emelkedett ismét fölé az egyénileg termelőkének. Ekkor már a tsz tagok átlagos évi jövedelme kishí- ján 30 ezer forint volt. S ide kívánkozik még az is, hogy míg 1955-ben a tsz-ek tiszta vagyona alig érte el a 600 ezer forintot, tavaly őszre nyolc és fél millióra növekedett.

Ezek a tények a párttagságnak nagyon is szemléltető, maradandó érvényű leckét adtak abból, hogy a munka, a mindennapi élet középpontjába a termelést és ismét csak a termelést, annak növelését állítsák. Ennek megvalósításához az első lépés a város termőterületeinek teljes átszervezése volt. Ezt ez évben elérték. Mo6t hát nyitott az út, hogy a leheti«égek megosztottsága nélkül tevékenykedjenek a cél érdekében.

Igen, nyitott az út, széles sávjain bárki előre tekinthet. Abba a jövőbe, ahol az összesített, az egybeforrasz- tott erő százszorta jobban érvényesülhet, ahol az erőfeszítések nem vesznek semmibe. — Az erőfeszítésekhez pedig biztatást adhat az, amit eddig felmutathatnak. Az, hogy például 1957-ben kenyérgabonából 9.9 mázsa volt az átlagtermés, idén 11 és fél mázsa. Erre felhozhatná valaki, hogy idén jobb, kedvezőbb volt az időjárás. Am a tavaszon tsz-be olvadó tszcs-k földjén is az az idő járt, ami a szövetkezetekén, mégis búzából 5—6 mázsa .különbözetek voltak.

Ezeket veszik most a készülődés során elsősorban figyelembe a turkevei elvtársak, s emellől nem térnek el. Bátran, következetesen néznek szembe a helyzettel. Következetességükre vall, hogy a célok megvalósítása előtt álló akadályokat nem megkerülni, hanem szétboncolni igyekeznek. Nemcsak ki-ki a maga útjából, hanem, ha a sor úgy hozza, egymás elől is. Legjobb bizonyságai voltak ennek a pártértekez- leti beszámoló készítése során zajló viták. Mert a párt- bizottság a legjobb szakembereket, hozzáértő elvtársakat kérte fel arra. hogy előzetes anyagot állítsanak ösz- sze. A brigád kész anyagát eddig a tsz elnökök, párttitkárok és más szakemberek plénuma elé bocsájtották. ahol újabb vitán ceruza, papír segítségével hányták-ve- tették meg a lehetőségeket. S tanácskozásuk megállapíJól halad az 1960-as

szerződéskötési akció

Az utóbbi néhány évben sokat javult az ország húsellátása, s az idén már legfeljebb szórványosan volt tapasztalható átmeneti nehézség. Az Élelmezésügyi Mi nisztérium Áliatforgalmi Igazgatóságán elmondották, hogy az 1959. évi szerződéses sertéshizlalási akció jól sikerült, körülbelül százezerrel több sertést kötöttek le, mint amennyi az előirányzattá in szerepelt. A javulás általános

Sün vári körúti Seherezádé

A falevél a Ságvári körűt végén himbálózva, adta át magát a Zagyva hullámai hús ölelésének. A folyó szokásához híven leiaazoltatta az új jövevényt.

— A Súgván kőrútról jöttél?

A nyárfalevél reszketve bó- intott,

— Akkor mesélj nekem az fttani emberekről, légy a hajnali Seherezádérn — hömpölyögte el méltóságteljesen a Zagyva

A nyárfalevél átengedte testét a ringatózó folyónaks míg a Tiszába nem értek, elárulta a Ságvári körút néhány titkát.

*

Az „F” épület 1-es és 2-es lépcsőházi Qyermekseregében nincs lépcsőbéke. Az természetes, mindenben versenyez. niök kell. Ha az 1-es lépcsőháziak akarnak valamit bizonyítani, a 2-esek richtig nagyobb dolgokkal hozakodnak elő. Ott vitatkoztak vagy nyolcan-tizen a szőrmekészítő ktsz kirakata előtt.

— Az én apukám erős ember.

“■* Az enyém még annál is erősebbi

— Az enyém megeszi az erős paprikát is.

— Az én apukám még a magját is megeszi.

Kettes lépcsőházi nebuló mondta ezt. Az egyesek szinte belesápadtak. Mit lehet ennél nagyobbat mondani az egyes lépcsőházi apákra. Egy második emeleti kislány rögtönzéssel megmentette az egyesek becsületét.

— Az én apukám meg a csutáját is megeszi.

Erre már nem lehetett mit mondani.

*

A körúti bérházak ifjú lakossága mi mindennel foglalkozik. Gyűjtenék guufacim- kéket, becsengetnek, bekopogtatnak mindenhová képes levelezőlapokért, bélyegekért. S ezzel nincs is baj, merthát ha nincs ugye, kiszólnak a lakók:

— Máskor gyertek, kisfiúk, kislányok.

Hanem van egy szenvedélyük a legifjabbaknak, amivel szinte rettegésben tartják a környéket. A papírszalvéta. gyűjtésrő1 van szó. Ügy tudják, hogy kell „lelkilen terrorizálni" az embereket.

Ha nincs, ez a válasz.

— A bácsiék nem használnak étkezéshez szalvétát?

Ha ugyanaz van:

— Még mindig nem fogyott el az a régifajta?

Szóval, tartalékolni kell néhány mintát, mert Allah mentsen attól bárkit, hogy a gyerekek elmondják:

— Azoknál a néniéknél nem kaptunk szalvétát, biztos nincs is nekik.

*

Ez már az ifjú titánok körében divatos, összeállnak nyolcan-tizen egy-egy lépcsőház előtt: ifjúmunkások az esti órákban, s az arrajáró fiatal lá/nyókat kikacagják. De hogy? Pisszenés nélküli csendben bevárják a nemes vadat, míg odaér hozzájuk. S akkor mintegy vezényszóra kórusban hangosan felnevetnek:

— Hahahahal

Csak úgy zeng az épület némelykor. Mindez — gondolom — azért történik, hogy zavarba hozzák a fruskákat. s arra kényszerítsék őket, másfelöl térjenek haza.

Csupán az az érdekes, azóta sokkal több lány elsétál a Ságvár körúton. Még talán azok is erre Hinnék, akik nem itt laknak, $ az sem ritkaság.

kétszer-háromszor végigihérik egymásután az utcát. •

ügy látszik, csuda hatásos az ijesztgetés.

♦

Építik a Ságvári körút útburkolatát. Homok-várak, ka- vicstömbök, kőrakások mindenfele. S városi gyerek szál mára van-e romantikusabb ilyen lehetőségnél. Végig a félkész úttesten gyereksereg négyes-ötös csoportokban vasárnaponként. Némelyek épí-, temek valami kivehetetlen tömböt, mások járdát raknak, kövekből a hpmaktömb tetejére.

A „Cs” épületben lányok ismét hűek maradtak önmagukhoz. Szobát játszottak. A kavics tetejére finom homokot szórtak, s a.zt elegyengették, ahogy csak női kezek tudnak eligazítani valamit. A megszólalásig rend, tisztaság, uralta a szabadtéri szobát: Egyszerre valahonnan szőnyeg is került.

Leterítették a szoba homokjára, s aizon folyt a játék. Nem láttam, de aligha-I nem meglepődött anyuka, mikorra a szoba kitelepítését észrevette.

m

A Zagyva csobogó hanggal belezúdult ■»a Tiszába, $ a Ságvári körúti őszi falevélkét, a csacsogó Sehprezádét örökre elnyelte a hullámsír BL,

mértékét jelzi, hogy az idei sertésfelvásárlás mintegy 20 százalékkal haladja meg a múlt évitA mennyiségi emelkedésen túlmenően említésre méltó a fogyasztásra kerülő sertéshús minőség javulása is.

Országszerte megkezdték az 1960-as évre szóló sertéshizlalási szerződések kötését A feltételek és felvásárlási árak ugyanolyan kedvezőek, mint a múlt évben. Mindenütt élénk az érdeklődés s máris kereken negyedmillió sertésre kötöttek szerződést, ami jelentősen meghaladja a múlt év hasonló időszakában elért eredményeket.

A tervek szerint 1960-ban mintegy 15 százalékkal lo vább növelik a hízott sertés állami felvásárlását, amellett különös gonddal üteme zik a szállításokat, hogy a növekvő igényeket az eddiginél teljesebben ki tudják elégíteni és egyenletessé tegyék az ellátást.

A mezőgazdaság szocialista átszervezésével a szerződéses állathizlalás feladatai is mindinkább a termelőszövetkezetekre hárulnak. Éppen ezért kívánatos, hogy a közös gazdaságok, a szarvas- marha hizlalásnál tapasztalt buzgalommal — az eddigieknél fokozottabb mértékben vegyék ki részüket a szerződéses sertéshizlalásból is, — ami a tapasztalatok szerint bőségesen visszatéríti a befektetéseket. (MTI)j

tása ilyen formán kerül majd be .a pártértekezleti beszámolóba:

Ha az állattenyésztést vizsgáljuk, szövetkezeteink adottságai nagyjából azonosak. — Mégis ha a 100 kát. holdra jutó számokat vizsgáljuk, aránytalanul nagyok az eltérések. Míg a Vörös Csillagban 100 hold földre 5,2 tehén esik, a Búzakalászban mindössze 2,1. A három legnagyobb szövetkezetünk 100 000 baromfit nevelt fel az idén, a Dózsa Népénél csak néhány hete állították hé a törzset. Azután: alacsony nálunk a szervestrágya termelés. Pedig ez a terméshozamok növelésének egyik feltétele. —

1957-ben egy hold földre 29 mázsa jutott. A szövetkezeti területek növekedésével ez lecsökkent 23 mázsára. Ilyen arányú trágyatermeléssel 9 évenként tudnánk földterületünket istállótrágyázni. — Ezen változtatnunk kell. És így tovább. Mondogatták tapintatoskodás. érzékenykedés nélkül azt, kik hol, miben vannak elmaradva, hol kell jobban dolgozni.

A gépállomásnak: vezetői, szakemberei nem eléggé kéz,* deménvezőeík a meglévő géppark több munkafolyamatra való. felhasználásában. Aratással, szántással, vetéssel igyekeznek a tervet többségében teljesíteni. Pedig emellett még sok mást végezhetnének géppel, a növényápolástól a szállításig.

így, és hasonló módon elemezték a jelenlegi helyzetet. De nem álltak itt sem meg. Bogozták az okát annak is, hogy miért lehet így, s eljutottak oda: a gépállomás jelenlegi bérezése szerint nem veszik figyelembe, hogy az általuk művelt területeken milyen terméseredményeket érnek el, hogyan alakulnak ott a termelési költségek, miként valósítják meg a munkafohtamatok gépesítését. Meg kell hát oldanunk végérvényesen. hogy a traktorosok ezek figyelembe vételével kapják fizetésüket, lehetőleg jelentős részben a szövetkezetektől.

Sok-sok felvetés még, mind előkészítése annak, amit újabb célként, a párt ötéves tervének irányelvei alapján tűzhetnek ki. Annak, hogy szövetkezeti városhoz méltóan 1965-re 45—50 százalékos termésemelést érjenek el. Állattenyésztésben már 1961-re el akarják érni azt. hogy 100 kait. hold földre legalább 6—7 tehén, 200 törzs. 1000 árubaromfl és 35 hízó jussom

Számok, elgondolások, javaslatok sokaságát lehetne leírni arról, hogyan igazgatják saját sorsukat a turke- veiek, az ország sorsába beleillesztve. Tetteik pedig azt a megnyugtató tudatot adják, hoay e sorsiormálás parancsnokai a párttagok. Azok az elvtársak, akik politikai éleslátásuk mellett megtanulták értik, bátran nyúlnak a gazdasági kérdésekhez. Nem kísérői, nem szemlélői az eseményeknek, hanem irányítói szervezői.

Sőt, nemcsak annak. Napjaink másik fontos kérdésének, a kultúra terjesztésének ügyeit is ilyen alanossággal gondossággal vizsgálták me? eza lka lommal. Honnan volt erejük minderre? Volt. s lesz az elgondolások megvalósítására is. I^esz. mert nemcsak az „elhivatott” vezetők, hanem a párt.csoportbizalmiak- tól a pártonkívüliekig mindenki összefogott. Hisz egyenes, tiszta az út. Ki lenne az, aki a jó út mellett lépked? B. E.

, Holnap ad iák át a korszerűsített Tisza Malmot

A szolnoki Tisza Malmot

milliós befektetéssel korszerűsítették a közelmúltban pneumatikus szállítóberende rzéssel látták “1 Ezáltal nem- Ecsak a liszt tisztántartását

biztosítják, hanem a „hagyományos” molnárbetegségnek, az asztmának is elejét veszik.

Jövőre a karcagi őrlőmalmot korszerűsítik hasonló eljárással, — mintegy 8 mi' lió forint költséggel.

\

felett és a minőség javítása mellett törekedjenek a gazdaságosságra is.

VARGA SÁNDOR, a vállalat igazgatója már néhányszor átlapozta, tanulmányozta az irányelveket. Jegyzeteket is készített, melyek alapján megbeszélik a műszakiakkal a feladatokat.

— Üzemünk jellegénél fogva javító vállalat, — mondja. — így a kiadott terv 60—65 százalékig mondható rögzítettnek- A kapacitás többi része a váratlan javításoknak van fenntartva. Ennek az a következménye, hogy egy-egy tervidőszak alatt nagyobb átállások, átcsoportosítások válnak szükségessé. Emiatt is komoly felkészülést követel tőlünk a második ötéves terv, különösen ha figyelembe vesszük a MÁV szállítások növekedését is

— Üzemünkben elsődleges feladat többek között a mű szaki színvonal emelése, mint azt az irányelvek is célul tűzik. Népi államunk ez évben 22 milliót fordított .a vállalat korszerűsítésére. Reméljük, ez a támogatás még növekedni fog az elkövetkezendő időkben.

— Az állami segítségre azonban teljesen nem támaszkodhatunk. Nem is volna helyes. Éppen ezért az eddigieknél jobban fel kell használnunk a helyi lehetőségeket Gondolok itt a mun-