Szolnok Megyei Néplap, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-31 / 256. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. október 31. Befejezte munkáját a megyei pártértekezlet J Naponta (Folytatás az 1-ső oldalról.) sítése különösen most, a ter­melőszövetkezetek fejlesztése idején a körzeti orvosi mun­ka javítását és segítését tette szükségessé. Orvosainkat tehát munká­juk jobb megszervezésével kell a fokozott feladatok el­látására képessé tenni. Igaz elvtársák, hogy még nincs megoldva a zavarta­lan orvosi ellátás. De figye­lembe kell vennünk azt a hatalmas számot, amely azt bizonyítja, hogy megyénk­ben a lakosságnak csaknem 94 százaléka ingyenes orvo­si kezelésben részesül. A biztosítottak számára 1958-ban táppénz, segély stb. címen kifizettek több, mint 24 millió forintot. A különbö­ző gyógyszerekre több, mint 40 millió forintot az 1953 évi 9 millióval szemben, A rendelkezésünkre álló adatok szerint még ebben az évben 34 ezer új taggal nő a biztosítottak száma és így mintegy 216 ezer dolgozó él­vezi az ingyenes gyógykeze- Lést­Ha jelenleg az orvosi ren­delőintézetek, a kórházak a megnövekedett igényeket za­vartalanul nem is tudják ki­elégíteni, de a második ötéves terv időszaka alatt történő újabb nagyarányú egészség- ügyi beruházások jelentősen enyhíteni fogják az e téren még meglévő nehézségeket. A számszerű adatok mel­lett meg kell említeni orvosa­ink nagy többségének lelkiis­meretes munkáját, melyet legjobban bizonyít az, hogy megyénkben a csecsemőha­landóság 1.5 százalékkal ala­csonyabb, mint az országos átlag; hogy a TBC-s halálo­zás 1958-ban tízezer ember közül 3.1 volt, mely szintén jobb az országos átlagnál, — szemben az 1947 évi 11.2-vel. Kedves Elvtársak! Arra kell törekedni, hogy a marxizmus-leninizmus élő elméletével nap mint nap vá­laszt adjunk dolgozóink gond­jára, bajára s elősegítsük a jobb termelést. Erőnket, figyelmünket for­dítsuk mindig az előrehala­dás szempontjából legfonto­sabb területre, A régi tapasztalt tsz-ek segítsék az újakat Lázár József, a pusztami- zsei Tolbuchin Tsz elnöke beszélt arról, hogy milyen nehézségekkel küzdenek az újonnan alakult szövetkeze­tek, s ennek leküzdéséhez na­gyon sok segítséget adhatnak a régi, tapasztalt szövetkeze­tek. — A Tolbuchin tagjai ezért két új szövetkezet felett vállaltak védnökséget, hogy ott segítsenek lerövidíteni azt az időszakot, amíg utólérika tapasztalt közös gazdaságo­kat. Lázár elvtárs ezek után növénytermesztési termésát­laguk alakulásáról, majd áru­termelésük helyzetéről szá­molt be a pártértekezletnek. Lázár elvtárs Körösi György rendőrezredesnek, a megyei rendőrkapitányság vezetőjé­nek adta át a szót, aki a me­gye fegyveres tes-' üietében dolgozó kommunisták képvi­seletében adta át üdvözletét a pártértekezletnek Megnövekedett a lakosság bizalma a tanácsok iránt Vad András elvtárs, a tur- kevei pártbizottság titkára felszólalásában az 1956 előtti cikk-eakk politikából eredő hibákról beszélt. Arról, hogy mennyi problémával, nehéz­séggel kellett megküzdeni. — Bajok voltak a termelőszö­vetkezetek vezetésében, a ta­gok munkafegyelmében, a szakirányításban stb. De ma már arról számolhat be, hogy a kommunisták segítsé­gével sikerült úrrá lenni a bajokon. A termelőszövetke­zetekben a párt és szakveze­tés rendet teremtett. A ta­gok jó kedvvel, nagy igyeke­zettel dolgoznak. Ennek ered­ménye, hogy mipden munkát időben elvégeztek, s az őszi betakarítás, szántás-vetés is befejezéséhez közeledik. A városi pártértekezlel — értékelve a termelőszövet­kezetek helyzetét, a terme­lésben elért sikereiket, adottságaikat — azt tűzte célul, hogy 1965-ig a mező- gazdaság terméshozamát 50- 55 százalékkal kell emelni. A turkevei tíz-tizenegy éves közös gazdaságokban megvan a lehetőség arra, hogy a me­gyei pártértekezlet beszámo­lójában ismertetett irányszá­mokat túlteljesítsék — mon­dotta Ezután. arról szólt Vad elvtárs, hogy a terméshozam növelése mellett igen fontos a termelési költségek csök­kentése. Még jelenleg is drá­gán termelnek. A jól működő, gépesített nagyüzemi gazda­ságban, a Vörös Csillag Ter­melőszövetkezetben egy má­zsa búza előállítási költsége 71.60 forint. Ugyanakkor más termelőszövetkezetekben 100 forintnál is többe kerül egy mázsa búza termelési költ­sége. Más terményféleségek- né és az állattenyésztés ho­zamánál is számot kell vetni, s törekedni az olcsó terme­lésre. Ez szükséges az élet- színvonal emelkedéséhez, s ahhoz, hogy minél olcsóbban lehessen hozzájutni az élel­miszerekhez. Hangsúlyozta Vad elvtárs a szakemberekre váró komoly feladatokat is. A terméshozam növelése, a helyes agrö- és zoó-techni- kai módszerek alkalmazá­sa, a gazdasági munka jó megszervezése nagymérték­ben függ a szakemberek­től. Ezen túlmenőleg a tsz elnö­kök, brigádvezetők szakmai tudásának gyarapítására is nagy gondot kell fordítani. Vad András elvtárs elmondot­ta, hogy Turkevén már évek óta Ezüstkalászos tanfolya­mokon sajátítják el a szövet­kezeti gazdák a mezőgazda- sági szakismereteket. Az el­múlt évben megszervezték a Mezőgazdasági Technikum első osztályát is, ahol ter­melőszövetkezeti elnökök, bri­gádvezetők tanulnak. Ezután Oláh György elv­társ, a megyei tanács VB el­nöke emelkedett szólásra. — Oláh elvtárs felszólalásában a tanácsok munkájával, fel­adataival foglalkozva ezeket mondotta: Tanácsaink három évvel ez­előtt igen komoly próbán es­tek keresztüL Az ellenforra­dalom fegyveres leverése után gyorsan talpraálltak és megkezdték a munkát, jyfin- denekelőtt világosan és egy­értelműen hitét tettek a szo­cializmus építésének folyta­tása mellett, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt, a Ma­gyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány mellett. Ez azonban még nem lett volna elegendő- és tanácsaink ezzel nem is elégedtek meg, ha­nem aktívan bekapcsolódtak a politikai és gazdasági kon­szolidáció feladatainak el­végzésébe és következetesen, fáradhatatlanul végezték a rájuk háruló feladatokat Joggal állapíthatjuk meg, hogy a megye területen igen gyors ütemben végbe­ment konszolidáció a taná­csok munkájának eredmé­nyeit is tükrözi. 1957-ben a Magyar Forra­dalmi Munkás-Paraszt Kor­mány több intézkedést tett a helyi tanácsok hatáskörének növelésére. Ugyanezt az utat járva a megyei tanács hatá­rozatot hozott arról, hogy a községi tanácsok kizárólagos hatáskörébe kell utalnunk több olyan kérdés eldöntését, amelyek korábban a végre­hajtó bizottságok, vagy a szakigazgatási szervek hatás­körébe tartoztak. Ezek az intézkedések szerves részét képezték annak a törekvés­nek, amely arra irányult, hogy a községi tanácsnak mint államhatalmi szervnek szerepét és tekintélyét növel­je, a tanácsnak, mint állam- hatalmi szervnek elsődleges­ségét biztosítsa. Két év tapasztalatai alapján elmondhatjuk, hogy az erő­feszítések nem maradtak eredménytelenek, hogy községeinkben és váro­sainkban ma már érvényesül a tanácsokra vonatkozó tör­vény szelleme és betűje egy­aránt. Ténylegesen hatalmi szervként működnek és a vég­rehajtó bizottságok a tanács­nak alárendelt szerveként végzik munkájukat. A hatáskörök bővítésével a tanácsok munkája színesebbé, sokoldalúbbá vált. Ma már kevés kivételtől eltekintve rendszeresen tárgyalják terü­letük kulturális, egészségügyi, kereskedelmi, kommunális és ipari problémáit is. A jelen­legi helyzet azonban a lénye­ges javulás ellenére sem ki­építő, A legközelebbi fel­adatok legjelentősebbjei kö­zé tartozik az 1957-ben meg­kezdett egészséges fejlődés to­vábbfolytatása; a tanácsok tekintélyének, szerepének to-, vábbi növelése, munkájuk sokoldalúbbá tétele, színvo­nalának állandó emelése. A megyében működő taná­csok munkája mindenekelőtt azért tudott erőteljes ütem­ben javulni, mert megvan a megfelelő politikai alap. És­pedig az a tény, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és ennek nyomán a Magyar Forradal­mi Munkás-Paraszt Kormány által folytatott politika ki­egyensúlyozott, cikk-cakkok- tól és végletektől mentes. Ez a politika maradéktalanul megfelel a nép érdekeinek. A magyar dolgozó nép nemcsak elfogadja, de magáénak vall­ja és tettekkel is támogatja ezt a politikát- Mindez a le­hető legjobb alapot teremti a tanácsok munkájához, a ta­nácsok és a lakosság kapcso­latának állandó szélesítésé­hez és mélyítéséhez. A tanácsok munkájának ja­vulásához igen nagy mér­tékben járult hozzá a párt munkastílusának pozitív változása. Az, hogy növekedett a helyi pártszervek és pártmunkások önállósága, csökkent a feles­leges gyámkodás és tömeges utasítgatás. Ez az új vonás a tanácsok pártirányításában is érvényesül. Nincsenek hatás­köri vívódások. Azon folyik legtöbb vita, hogyan, milyen módszerekkel lehet eredményt elérni a politikai, gazdasági, kulturális és szervező mun­kában egyaránt. A következőkben a felszó­laló a tanácstagok felelősség- érzetének növekedéséről szól­va hangsúlyozta: A megelőző években nem volt ritka jelen­ség. amikor a tanácstagoknak egyharmada, vagy legfeljebb fele tett eleget az évenként kétszeri beszámolási kötele­zettségnek. 1959. I. felében há­romezernégyszáznegyven ta­nácstag számolt be választói­nak az elért eredményekről, a tanácsok előtt álló felada­tokról, saját tanácstagi tevé­kenységéről; A lakosság bizalma is erő­södik a tanácsok iránt. Ez ki­fejezésre jut többek között abban, hogy a korábbi évek­kel ellentétben panaszaival, kérelmeivel egyre inkább a helyi szervekhez fordul. Tő­lük várja felmerült problé­máinak elintézését. A taná­csod munkájába vetett biza­lom" kifejezéseként értékeljük a tanácstagi beszámolók láto­gatottságának növekedését is- Amig 1958. első félévében 37 ezer 600 választó vett részt a tanácstagi beszámolókon, ad­dig 1959. I. felében mintegy 70 ezer választó hallgatta meg és tette vita tárgyává a szágos elsők között szerepel­jenek. Az elmúlt hetekben külön pártmegbízatást kaptunk a kukorica betakarítására. Két hét alatt mintegy tízezer fia­tal vett részt ebben a mun­kában. A termelőszövetkezetek megszilárdítása és az ifjúsági szövetség nagyobb befolyása érdekében februártól 104 tsz- ben hoztunk létre KISZ szer­vezetet. Ezzel mintegy há­romezer fiatal került be a KISZ-be. Takács elvtárs ez­tanácstagok által tartott be-; számolókat. A tanácstagok; politikai szilárdságának és; egész tevékenységüknek má­sik sarkalatos kérdése a" me-; gye mezőgazdaságának szód-; aiista átszervezésében elöt-; tünk álló feladatok végrehaj-; tása. Jelenthéterp azt is, hogy; ma már alig néhány tanács-; tag van, aki egyénileg gaz-Jmep száz bajunk”. dálkodik.,. Ezek után Oláh elvtárs a tanácstagok szakmai képzett-• ségéről, a vezetők tanulásá­ról, az igazgatási munka fo­gyatékosságairól szólt, befe­jezésül pedig ezeket mondot-. ta: Elvtársak! Az MSZMP Központi Bi-j zottsága által a VII. kongresz-I szusra kiadott irányelvek nagy feladatokat, lelkesítő] célokat tárnak elénk. A szó-] cializmus alapjainak leraká-] sát, a termelés jelentős nőve-« lését és ennek alapján az] életszínvonal további emelé- * sét. A tanácsokban dolgozó kommunisták együtt örülnek a megye összes dolgozóival ■ e nagyszerű célkitűzéseknek és felkészülnek a feladatok; végrehajtására; Becsületbeli kötelességünk­nek tartjuk, hogy a tanácsi« munka további javításával,! a gazdasági szervező mun-! ka javításával kivegyük részünket a feladatok meg- 3 oldásából. Oláh elvtárs ' Zsarnaj jj Györgynek, a szolnoki Papír-1 gyár párttitkárának adta át 3 a szót. Zsamai elvtárs min­denek előtt azt hangsúlyozta, hogy elért sikereink eredője és alapja az a céltudatos és határozott vezetés, amivel pártunk irányította az ország munkáját, s amelynek alap­ján ők maguk is határozott, megfontolt módon intézked­hettek az üzemben. Az egye­nes irányú vezetés meghozta üzemünkben is a bizalmat. Mindezt a termelésben elért eredményekkel bizonyítot­ta. Azzal, hogy a kongresszu­si" verseny során a pártszer­vezet javaslatára, jó szerve­zéssel évi 9160 tonnás papír- termelésüket előreláthatólag 10 ezer tonnára tudják telje­síteni. Továbbiakban az újí­tásokról szólt a küldött, s el­mondotta: etekintetben arra törekednek, hogy inkább ke­vesebb, de jelentősebb újítást dolgozzanak ki. A KISZ-re lehet számítani Takács Vendel elvtárs, a megyei KISZ bizottság titká­ra felszólalása első részében hangsúlyozta, hogy legfonto­sabb feladatnak tekintik a párt határozatainak ismerte­tését a fiatalok között, s azok mozgósítását a célkitűzések érdekében. Eredményeikről megemlítette, hogy a párt hí­vó szavára nagy segítséget nyújtottak a tanácsválasztás­hoz. a mezőgazdaság szocia­lista átszervezéséhez. Társadalmi munkában mintegy 150 ezer órát dol­goztak fiataljaink. Vállalásukhoz híven mintegy 2,2 millió -forint megtakarí­tást értek el. Felépítettek az idén két darab százas istál­lót, négy — egyenként 53 fé­rőhelyes — szarvasmarhais­tállót és még 16 más mező- gazdasági épületet. Aktívan részfvettek a fiatalok az el­fekvő anyagok felkutatásá­ban. Régi, kiszáradt kutakból többtízezer téglát szedtek ki és juttattak a termelőszövet­kezeteknek; — Nagy segítséget adtak a községfejlesztési tervek vég­rehajtásához. Az idén’mint- egy 500 ezer fát ültettek el. — A termelőszövetkezetek megszilárdításéban egyik leg­fontosabb feladatnak tekin­tettük az állattenyésztést — hangsúlyozta a továbbiakban. A takarmánybázis megterem­téséért létrehoztunk 100 ku­koricatermelő ifjúsági rhun- kacsapatot, s 74 silózó mun­kacsapatot. Az ifjú traktoro­sok orszávos versenyébe há- romszázkilencvennyolc fiata­lunk kapcsolódott be. Eddigi munkájuk alapján megvan a lehetőség arra, hogy az eff­után a taglétszám növelésé­vel, az ifjúság világnézetével foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a fiata­lok nevelése közös feladat, társadalmi ügy. Éppen ezért a szülői háznak, az iskolá­nak és minden szervnek együtt kell működni ennek érdekében. Befejezésként a következő­ket hangsúlyozta: Továbbra is a párt irányííásávaUés se­gítségével kívánunk dolgoz­ni . . Kidolgoztuk az agro- és zoo-technikai módsze­reket céljaink eléréséhez Nyíri Béla elvtárs, a me­gyei tanács VB mezőgazdasá­gi osztály vezetője az irány­elvek megvalósításának rea­litását hangsúlyozta beveze­tésként. így többek kö­zött megemlítette, hogy szarvasmarhaállományunk az 1945-ösnek háromszorosára emelkedett. Hasonló arány­ban nőtt a tehénállomány is. Sertésállományunk k-^zel tíz­szerese, juhállományunk több mint tizenötszöröse az 1945- ösnek. Tejtermelésünk 1948 óta majdnem másfélszeresére, hústermelésünk két és fél­szeresére, gyapjútermelésünk két és félszeresére, a tojás­hozam másfélszeresére emel­kedett. Hasonló példákat em­líthetnénk a növénytermesz­tésiből is — mondotta Nyíri elvtárs. — Eredményeink an­nál inkább figyelemremél tőbbak, mert időköziben volt néhány aszályos esztendő, s egy súlyos károkat okozó el­lenforradalom is. Előrehaladásunk elsősorban a párt helyes politikájának köszönhető — hangsúlyozta a továbbiakban. — Mezőgazdaságunk ' nagyon sokat kapott a népgazdaság­tól. Ennek következtében ha­ladhatja meg a gépállomá­sai rak és tsz-eink erőgép- parkja 15 lóerős egységekre átszámítva a háromezret, ör­vendetes, hogy az idén már közel háromszáz kombájn dolgozott termelőszövetkeze­teinkben. Párttagjaink zöme mindig élenjárt az alapvető agro- és z»o-technikai eljárások meg­valósításában — mondotta később. — Ennek köszönhető többek között, hogy 1959-ben tsz-enként már 139 kilo­gramm műtrágyát használtak fel. Rohamosan emelkedett a minőségi vetőmagok alkal­mazása. Tsz-eink az idén már 1426 vagon minőségi ve­tőmagot adtaik, a régi meg­szokott búzafajták mellett újakat próbálnak ki — köz­tük a karcagi nemesdtők ál­tal előállított három búzafaj­tát. Hat esztendő alatt mint­egy 22 ezer hold szikes és savanyútalajt javítottak meg szövetkezeteinkben. 1954—től majdnem tízszeresére nőtt a vegyszeresen gyomdrtott ka­lászosok területe. Állami gaz­daságainkban és jól működő tsz-einktoen a pillangósvirágú növények területe meghalad­ja a 18 százalékot, sőt néhol a 22—23 százalékot is. Felszólalása további részé­ben több szakmai, vezetési és szervezési módszerről beszélt Nyíri elvtársi. Befejezésként a következőket mondo:ta: Fe­lelősségem teljes tudatában ki merem jelenteni, hogy az összes agro- és zootechnikai módszerek ki vannak dol­gozva és rendelkezésre állnak ahhoz, hogy elérjük célkitű­zéseinket. Ezért meggyőződé­sem, hogyha maximális erő­feszítést teszünk és az páro­sul a népgazdaság segítségé­vel, megoldjuk feladatainkat állami gazdaságaikban és ter­melőszövetkezeteinkben egy­aránt. Nyíri Béla felszólalása után a pártértekezlet elnöke, Csáki István elvtárs bejelen­tette, hogy harmincegy fel­szólalás hangzott el a tanács­kozáson, s ezenkívül még harmincöt elvtárs kért szót. Indítványozta, hogy azok a küldöttek, akik eddig nem szólalhattak fel, állja^iak el a szóbeli felszólalástól, s mondanivalójukat írásban juttassák el a megválasztott pártbizottság végrehajtó bi­zottságához. A pártértekezlet az indítványt elfogadta, a hozzászólások ezzel lezárul­tak és Czinege Lajos elvtárs összefoglaló beszédére került sor. A pártértekezlet tudósitd* sára még visszatérünk, * If ét napig, amíg hallgat- tam a megyei pártérte­kezleten a beszámolót, a hoz­zászólásokat, egy verssor ju­tott eszembe. József Attila, a jmunkások halhatatlant alko­tó költője írta. Így szól: „S a hozzáértő, dolgozó nép okos 1gyülekezetében hányni-vetni jmeg száz bajunk”. ! És gondolkodtam. A válto­zásokon, a nagy történelmi j sorsfordulaton, amikor ak­tualizálás nélkül valahogy már így kell beszélnünk: együtt, a sok szív, sok fej ezernyi, de egyirányba mu­tató érzések és gondolatok összesítése alapján határoz­zuk meg, hogyan tovább, mit tegyünk, hogy szebb legyen a holnap, még a szép mánál is. Mert erről szólott mindenki. Láttam deres halántékú, élete delén túljutott embert, amint vitatkozott. Hallottam megfontolt szavát, amikor bi­zonyította: ahhoz, hogy elő­rehaladjunk, célbaérjünk, mindannyiunk összefogása szükséges. A szavak mögül kicsendült a lelkesedés, a bi­zalom. Hallgattam élete dele előtt álló fiatal szavát. Szen­vedéllyel magyarázta a jövő, [a terv távlatait. És ismét gondolkoztam. Köl­tő tolláira is kívánkozó távla­tok, tervek! És a küldöttek, a megye kommunistáinak képviselői prózai egyszerű­séggel beszélnek róluk. Aiy ■ ról, hogy a tervidőszak vé­gén jobban élünk, arról, hogy ■ több jut a dolgozók asztalára, ■ arról, hogy kevesebb lesz a : gond. Ám a prózái egyszerű­ség mellett kicseng; hogy | mindannyiunk felelőssége, ! társadalmunk egészének ' munkája a biztosíték a ter­vek megvalósulására. Végét-hosszát nem lehet találni a gondolatoknak. Ügy törnek elő, mint forrásból a viz, bőven zubogva, éltetőn. Mert életet, erőt, bizalmat kölcsönző minden egyes gon­dolatfoszlány, ami elröppent, hogy talajra találjon átfor­málódott megyénk kommu­nistáinak, dolgozóinak tett­erejében alkotni akarásában. 11 j ire e sorok napvilágot t’-* látnak, a küldöttek már ’ távol járnak a megyeszék­helytől, a tanácskozásnak kél napig otthont nyújtó gyö­nyörű művelődési otthontól Viszik tarsolyukban mindazt, ami a két nap alatt elhang­zott, tervvé, feladattá alakult. Küldött Elvtársak! Amikor > elköszöntetek a megyeszék­helytől, csak futólag szorítot- , tatok kezet egymással. De szemetek így beszélt: Nem búcsúzunk végleg egymástól, hiszen naponta találkozunk a munkapadok mellett, a szán­tóföldekena hivatalokban a határozat, a kitűzött felada­tok végzése közben. W. L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom