Szolnok Megyei Néplap, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-29 / 254. szám
j_ A MEG YE I PÁR TB 110 TT SÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Megkezdte tanácskozását a megyei pártéríekezlet VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI {SZOLNOK MEGYEI X. évfolyam, 254. szám. Ara 60 fillér 1959. október 29. csütörtök. Kilátás a szovjet hegygerincről . Korszerű üzem, sikeres gyártmányok Ez is új Tiszajenőn &ía9ádi k&iten A kommunisták legfőbb megyei fóruma, a megyei pártértekezlet tegnap reggel megkezdte tanácskozását a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Művelődési Házában. Tanácskoznak a kommunisták megyei küldöttei. Olyan ember valamennyi, aki sohasem habozott a köz ügyéért áldozatvállaióan küzdeni, akiben egy pillanatra sem szűnik meg lobogni a lelkesedés lángja, ha a nép boldogulásáért, a szocializmus építéséért kell munkálkodni. Azoknak képviselői ők, kiknek munkaszeretete, lettvágya, tántoríthatatlan elvhűsége következtében napról napra formálódik megyénk, anyagi javai egyre inkább gyarapodva szolgálják a dolgozókat. Mostani tanácskozásuk az alkotómunka gyorsabb ütemű kibontakozásához, a nép jólét emeléséhez ad újabb erőfeszítésekre serkentő, lelkesítő célokat magábafoglalő. hasznos útmutatást, * A megyei párt értekezlet Czinege Lajos elvtársnak a megyei pártbizottság első titkárának üdvözlő szavaival kezdődött, majd az elnökség megválasztásávhl folytatódott. Az elnökségbe választották a párt Központi Bizottsága képviseletében megjelent Komócsin Zoltán elvtársat, a Politikai Bizottság póttagját, Kiss Árpád elvtársait, K. Nagy Sándor elvtársat és Sándor Kálmán elvtársat, a Központi Bizottság tagjait. A pártértekezlet elnö- líévé Csáki István elvtársat, a megyei pártbizottság titkárát választották. Ezután Csáki elvtárs emelkedett szólásra. Csáki István elvtárs megnyitó beszéde Tisztelt Megyei Pártértekezletl Kedves Elvt&rsnők! Kedves Elvtársak! Az elmúlt hetekben megyénkben is — mint országszerte — taggyűléseken, párt- értekezleteken számoltak be a pártvezetőségek és vezető pártszervek párttagságunk előtt hároméves tevékenységükről; s terjesztették be pártunk Központi Bizottsága politikáján alapuló programjukat. Ezzel egyidőben párttagságunk újjáválasztotta az alapszervezeti vezetőségeket, üzemi, községi, járási, városi pártbizottságokat és « revíziós bizottságokat; A beszámolás és újjává- lasztás nagy esemény volt pártunk életében, a joggal elmondhatjuk: az eszmei, szervezeti és cselekvési egység jegyében folyt az le. A beszámolás és vezetőségválasztás arról tanúskodik, hogy párttagságunk helyesli Központi Bizottságunknak az 'lUenforradalom óta folytatott kiegyensúlyozott és követke. zet.es politikáját, a reális alapokon nyugvó célkitűzéseket, i feltűnést és látványosságot ■erűid szerénységet és ugyanakkor kész a szocialista építő munka meggyorsításáért minden erejével küzdeni. Párttagságunk a párb'aggyű- éseken és pártértekezleteken a múlt tanulságainak és a jelen problémáinak vitájában is szilárdan előTe, a jövőbe tekintett. Éppen ezért a beszámolás és újjáválasztás nagy erőforrás lesz partunkban a jövő feladatainak megoldáséhoz. A most megkezdett tanácskozásunk — a megyei párt- értekezlet — folytatása annak a munkának, mely heteken keresztül a pártszervezetekben folyt, egyszer s mind fontos és jelentőségteljes időszaka a nártunk VII. kongresszusára való felkészülésnek. Pártértekezletünk feladata az, hogy megvitassa a közel három esztendő küzdelmekben és sikerekben gazdag időszakát, levonja a szükséges következtetéseket, megvitassa a megye politikai és gazdasági helyzetét, meghatározza megyénkben a szocialista építő munka további feladatait. Nagy és felelősségteljes munka hárul ránk, küldöttekre. Most, — három esztendővel az ellenforradalmi támadás leverése után — egész dolgozó népünk életét a békés alkotó munka és a jövőbe vetett hit biztos tudata tölti be. A munkások, dolgozó parasztok és értelmiségiek nap mint nap ezernyi jelét adják a szocialista építés iránti bizalmuknak. Ebben a békés, alkotásra alkalmas időben és légkörben tárgyalunk a jövőről, az ipar, a mezőgazdaság termelésének további fellendítéséről, a dolgozó emberek munkájának és mindennapi gondjainak további köny_ nyitáséról. Kétségtelen, hogy párttagságunk és megyénk dolgozói nagy érdeklődéssel figyelik munkánkat és határozatainkat. Elnöki megnyitójának további szakaszában Csáki István elvtárs beszélt pártánk küzdelmes útjáról, sikereinkre1, feladatainkról s azokról a kétségbevonhatatlan sikerekről, amelyet a kommunisták mozgalma az egész világon elért. Majd a pártértekezletet levezető elnök tisztsége szerint megválaszttait+a a jelölő bizottságot, a szavazatszedő bizottságot és a mandátumvizsgáló bizottságot. Ezután a küldöttek elfogadták a pártértekezlet napirendjét. Majd Csáki István elvtára átadta a szót Czinege Lajos elvtársnak, a megyei pártbizottság első titkárának, hogy megtartsa a pártbizottság beszámolóiét. A megyei pártbizottság beszámolója Tisztéit Pártértekezlet! Kedves Elvtársnők, Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt VII. Kongresszusára olyan viszonyok között készülünk, amikor a nemzetközi munkásmozgalom, a szocialista tábor, a Szovjetunió vezetésével hatalmas politikai, gazdasági, kulturális sikereket ért el. Hazánkban is az elmúlt három év alatt igen jc-lentős lépést tettünk előre a szocialista építés útján, és elérkezett az idő, hogy eredményeinkre támaszkodva a párt- kongresszus a szocialista építés elkövetkezendő éveire új, fokozott feladatokat ‘űzzön ki Pártértekezletürik küldöttei ismerik a Központi Bizottság VII. kongresszusra Kiadott irányelveit, illetve az elkövetkezendő, évek alapvető feladataira vonatkozóan az irányelvekben foglaltaikat. Ezen alapvető feladatokból Az ellenforradalom nehéz napjaiban az új forradalmi központ, az ideiglenes Központi Bizottság létrejötte után Szolnok megyében is a munkásosztály ügyéhez hű erők, a kommunisták és vezetésükkel a munkásosztály, « dolgozó parasztság legjobbjai az ellenforradalom fegyveres támadásával szembeni fegyveres, katonai, forradalmi ellentámadás megszervezését tartották legfőbb kövességüknek, mint a további kibontakozás feltételét. A testvéri szovjet hadsereg segítségével Szolnok megyében is a kommunisták legjobbjai, élükön az idős elvtársakkal, rövid időn belül létrehozták a karhatalmat, amely a kezdeti időben a legszilárdabb, legütőképesebb, fegyveres egység volt, mert tagjait áthatotta a proletárhatalom féltése és az ellenség gyűlölete. Helytállásuk nagyban hozzájárult a konszolidáció, a termelés beindításának, a pártszervezés feltételeinek megteremtéséhez az első időben. Megérdemlik, hogy a párt- értekezlet köszönetét mondjon szilárd, áldozatos helytállásukért. A rendőrség, a honvédség talpraállása, újjászervezése, majd 1957-ben a munkásőrség megszervezése fokozatosan szilárd alapot teremtett a párt újjászervezésének ki- szélesítéséhez. Az újjászervezés a megyében is nehéz körülmények között indult, bár meg kell mondani, hogy más megyékhez viszonyítva Szolnok megye bizonyos értelemben előnyös helyzetbe került: itt alakult újjá a forradalmi munkás-paraszt kormány s november 4-én rögtön közvetlen útmutatást, segítséget kaptak az elvtársak. A párt újjászervezését elsősorban megyénkben is a felszabalulás előtti párttagok. a munkásmozgalomban résztvevő elvtársak az 1945- ben pártba lépett munkások következik a mi pártértekezletünk feladata is, ez szabja meg tanácskozásunk jellegét, amely szerint nekünk ismeg kell tárgyalni: milyen eredményeket értünk el a Központi Bizottság vezetésével megyénkben az elmúlt három évben; s ki kell tűzni az elkövetkezendő évek fő feladatait. Saját helyzetünket és feladatainkat bátran, szépítés nélkül kell megtárgyalnunk. Büszkéknek kell lennünk eredményeinkre, de nem sza- t>ad elbízni magunkat Feladataink kitűzésénél ereznünk kell azt a hatalmas erőt, amely megyénk munkásaiban, dolgozó parasztjaiban, értelmiségeiben rejlik, akik saját egyéni helyzetük s az egész társadalom gyorsabb ütemű fejlesztése érdekében áldozatos munkára Képesek. Az elmúlt három év pozitív tapasztalatai alapján nagy bizalommal viseltetnek pártunk, kormányunk politikája iránt. dolgozó parasztok, tsz-tagok legjobbjai kezdték meg. Meggyorsult a párt újjászervezé- .9e a Központi Bizoitsag 1956 decemberi határozata után, amely világosan tisztázta az ellenforradalom okait és megmutatta a kivezető utat. A párt újjászervezésével párhuzamosan fokozatosan rendeződött a helyzet a tömegszervezetekben is. Valamennyi törnegszerye- zetünkről meg kell mondani: ahogyan a párt erősödött és segítséget tudott nyújtani a tömegszervezetekben dolgozó kommunistáknak — bár valamivel később —, de viszonylag hamar rendeződött a helyzet. I Tömegszervezeteink, mozgalmaink gyakorlati tevékenységükben követték és követik a megyei pártbizottság útmutatását. Nagy elismeréssel kell szólnunk a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták munkájáról és arról a sok tízezer pártonki- vüliről, aki az elmúlt három év nehéz, küzdelmes munkájából becsülettel, derekasan kivette részét. Közülük számosán felnőttek a párt tagjai sorába. Bízunk benne, hogy tömegszervezeteink a jövőben ugyan ilyen lelkesedéssel és még nagyobb sikerrel vesznek részt a feladatok végrehajtásában s* e harcban újabb ezreket nevelnek a párt számára. A párt újjászervezése, illetve a párt pozícióinak meg-, erősítése lehetővé tette az ideológiái ellentámadás megindítását. Különösen az országos pártértekezlet után. a megyei pártbizottság 1957-es konkrét feladatokat meghatározó határozatára támaszkodva széles fronton kibontakozott az ideológiai- politikai ellentámadás, amelynek során a Központi Bizottság- útmutatásával kommunistáink sikerrel oldották meg feladataikat. A hatalmon lévő munkás- osztály, illetve vezető politikai ereje a párt fő feladata, a szocializmus épí- 'ésének szervezése, vezeté- I se. Ezért a megyei pártbizottság beszámolójában is a fő figyelmet a szocialista építés konkrét területeire — ipar, mezőgazdaság, kultúra — fordítottuk és ennek kapcsán Szolnok megye ipara — a szocialista iparosítás eredményeképpen — az elmúlt 15 év alatt, de különösen az első ötéves terv éveiben viharos gyorsasággal fejlődött. Annak ellenére, hogy a Nagy Imre-íéle revizionista irányzat, majd az ellenforradalom komoly megrázkódta- tásoikat okozott, az elmúlt három évben is a megye ipara alapjaiban egészségesen tovább fejlődött. Az ipar fejlődésének főbb jellemzői; 1. A termelés viharosan gyors növekedése. Az ipar fejlesztésére 1950—59 között 700 millió forintot fordított népgazdaságunk Szolnok megyében. Nyolc új üzem épült, Jelentősen korszerűsítettük régi üzemeinket 2. Az ipar jelentős része a modern szocialista nagyüzemek irányában fejlődik; a munkások több mint 60 százaléka a háromszáznál többet foglalkoztató nagyüzemben dolgozik. 3. A nehézipar termelése az össztermelésen belül a megyében is állandóan emelkedik. 1950-ben például az össztermelés 10 százalékát. 1958-ban 23 százalékát tette ki és idén eléri a 30 százalékot. 4. Megyénk ipara már régien túlnőtte a helyi igények kielégítését. Egyre több üzemünk országos jelentőséggel bír, sőt exportban is jelentős szerepet kapott 5. Jelentős fejlődésen ment keresztül az ipar területi elhelyezkedése. 1945 előtt ipar lényegében csak Szolnokon volt. 1950-ben az ipari termelésnek 60 százalékát adta Szolnok és 40 százalékát már a vidéki üzemek. 1958-ban pedig a megye összes ipari termelésének —, amely egy- milliárd hétszáznegyvennyolc millió forintot tesz ki — 25 százalékát adta Szolnok város ipara és már 75 százalékát a megye más területén elhelyezett üzemek. 6. A szocialista iparosítás eredményeképpen a me"ve társadalmi szerkezetében is változások következtek be; megnőtt a munkások száma kb. tízszeresére. Büszkén kell visszatekintenünk a megtett útra, mert a párt által vezetett, erőben, alkotó kedvben, szakmai tudásban meggazdagodott munkásosztály sikerei ezek, amelyek erősítenek, lelkesítenek bennünket. Az ellenforradalmi támadás a megyében is komoly károHa a munka termelékenységét vizsgáljuk, akkor az aránylag egészséges fejlődésen belül meg kell állapítani, hogy elég nagy egyenetlenség van az üzemek között és a termelésben elért növekedés még kívánjuk megmutatni, hogyan teljesítették feladataikat pártszervezeteink, a kommunisták, a párt által irányított állami, gazdasági és tömegszervezetek. kát okozott. A huligánok. volt tőkések és a burzsoá osztályt kiszolgáló különböző rendü-rangu népség alapjaiban támadták a szocialista tulajdonviszonyokat, demokratikus vívmányainkat; — sztrájkok szervezéssel bénították az ipari termelést, gya- lázták a szocialista iparosítás eredményeit, támadást indítottak a szocialista elosztás elve ellen. Amikor látták, hogy az ellenforradalom elbukott, akkor sem adták fel könnyen a harcot, igyekeztek bénítani az ipari termelést, fellazítani a munkafegyelmet, s ezzel megakadályozni, vagy legalább is késleltetni a termelés normális mederbe való visszatérését. A ipari üzemekben dolgozó kommunisták és a munkásfiatalom ügyéhez hű dolgozóig helyzete az első időben nagyon nehéz volt. Az ellenforradalmárok, a munkástanácsok terrorizálni próbálták őket, közülük számosat eltávolítottak. A harc nagyon nehéz volt és ezért nagy elismeréssel kell megemlékeznünk azokról a kommunistákról, becsületes dolgozókról, akik fáradhatatlanul, minden veszéllyel dacolva harcoltak a közös tulajdon megvédése, a termelés beindítása, az üzemi pártszervezetek létrehozása érdekében. Hogy mennyire hazug az ellenség rágalma, hogy a munkások vettek részt az ellenforradalomban, mi sem bizonyítja, hogy amikor a kommunisták türelmes munkával tisztázták az ellenforradalom okait, célját a dolgozók között, akkor megyénk munkásai aránylag rolód idő alatt pótolták az ellenforradalmi veszteségeket. Például 1957 harmadik negyedévében a termelés színvonala elérte, sőt túlhaladta mind az 1955. évit, mind pedig az 1956. év első kilenc hónap átlagának színvonalát, éves tervüket pedig 107.4 százalékra teljesítették. A megyei ipar 1958—59-ben is alapjában véve egészségesen fejlődött. Miközben az eredményekről beszélünk, nem szabad megfeledkeznünk egyes üzemeinkben az ipar egyes területein megmutatkozó hibákról, lemaradásokról. A minisztériumi ipar nehézipari szektorának termelése például viszonylag lemaradt. Az állami helyi Iparban és ipari szövetkezetek vonalán van bizonyos lemaradás, számos elosztási cikkből tervüket nem teljesítik. mindig elsősorban a munkások számának növekedéséből és nem a termelékenység növekedéséből adódik nagyobbrészt. Az '•‘gy munkásra eső termelés értéke elég nagy hullám- (Folytatása a 2. oldalon J Megerősödtek pártunk pozíciói A megyei ipar helyzete Termelékenység, műszaki fejlesztés
