Szolnok Megyei Néplap, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-28 / 253. szám

T959. oRtótoer 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Hamarabb ér a korsó a kútra Évi ötmillió forint vízre — Harcban a rétegomlás ellen — Pazarló kutak, tékozló fogyasztók A NYOMORULTAK Játssza a Szolnoki Tisza mo­zi október 29-től— november 4-ig. Victor Hugó leg­hatalmasabb fel­építésű, legszenve­délyesebb zengésű regényének film­változata. NDK — francia — olasz koprodukciós alko­tás. A Filharmónia második zenekari estje AZ ORSZÁGOS Filharmó­nia őszi hangversenysoroza­tának második estjén Weber Oberon-nyitányát, Liszt Esz- dur zongoraversenyét és Beethoven V. („sors”) szim­fóniáját hallhattuk. Örömmel üdvözöltük a nálunk már szinte „helyinek” számítha­tó debreceni MÁV zenekart. Sok melegsikerű muzsikálá­sukra emlékszünk vissza, s elmondhatjuk, hogy ezúttal sem csalódtunk bennük. Kö­vetésre méltónak találtuk to­vábbá, hogy a Filharmónia mert vidéki szólistára tá­maszkodni és Mezriczky La­jos, a szolnoki „Bartók Bé­la” Zeneiskola tanára meg is felelt ennek a bizalom­nak; A műsor első száma, We­ber: Oberon-nyitányának előadása az est legjobb zene­kari teljesítménye volt A ro­mantikus tündérzene vará­zsa már az első taktus finom kürtszólójának hangjainál megkapott bennünket és fog- vatartott az utolsó akkordig. Már ebből eredően is a leg­őszintébb dicséret hangján kell szólanunk a karmester­ről, Borbély Gyuláról, az Állami Operaház karnagyá­ról, kinek vezénylése élményt jelentett a hozzáértők szá­mára. A Somogyi-iskola leg­tehetségesebb képviselőjét ■, üdvözölhettük személyében, kinek hibátlan zenei elkép­zelésből fakadó mozdulatai nyomán mintegy a „levegő­ben láthattuk” a legprecí­zebb dallamformálásokat, ; robbanékony indításokat, me­lyekkel szinte hipnotizálta zenekarát. A HANGVERSENY máso­dik száma Liszt: Esz-dur zongoraversenye volt. Mez­riczky Lajos zongoraművész játéka elé nagy várakozással tekintettünk, hiszen elsősor­ban Chopin és Liszt-játékos­nak ismerjük őt már évek óta. A pazar színekben, meg­nyerő dallamokban gazdag, nagy felkészültséget kívánó kompozíció méltó előadása most is nagy közönségsikert váltott ki. Játékára elsősor­ban a tisztaság és a biztos megformálás volt jellemző. Mindamellett meg kell emlí­tenünk, hogy összbenyomá­sunk alapján hiányoltuk a tiszti nagy hangzást, ez ma­gyarázható viszont a kellő­képpen be nem játszott zon­gorával, de ludas volt benne a túlzottan visszafogott ze­nekar is. Nem értettünk egyet néhány biztonsági tem­póvétellel sem. Ez azonban nem vont le sokat az elő­adás összértékéből. A közön­ség tapsait ráadással köszön­te meg a művész. A MŰSOR második felé­ben Beethoven: V. szimfóni­áját hallhattuk. A végtelenül drámai, itt-ott hősi monda­ni valójú és főleg nagy zene­kari effektusokat igénylő al­kotás gyakori vendége a koncertpódiumoknak. Ennyi­re ismert és népszerű mű előadása mindig nagy fele­lősség és nem csoda, ha — különösen kevés próba ese­tén — nem jár mindig teljes sikerrel. Többet vártunk. — ezzel lehetne jellemezni a produkciót. Borbély Gyula vezénylése most is a maxi­mumot nyújtotta, de az aránylag kislétszámú zene- ! kar nem bírta hangerővel. Különösen a fuvóskar ma­radt adós azzal a hangzás­sal, melyet a vezénylő moz­dulatok után elképzeltünk. I Mesteri volt azonban a líra­ibb részek finom megformá­lása és a pontos összjáték, amelyben nagy szerephez ju­tott Bodonyi István koncert­mester művészi irányító mun­kája is. Szép, élményt nyúj­tó hangverseny volt. — kö­szönjük az előadóknak. Nagy Pál Fehér arany a viz — nem­csak a magas hegyvidékek erőműveket hajtó, rohanó patakjai képében, de itt az Alföldön is. Harmatos kor­sóra vágyik a mező munká­sa, mosásra vár a kis pen- dely, vályúnál bődül a jó­szág. Úgy mondják, — bár magam tamáskodom benne, ~ hogy bizonyos László és Mózes nevezetű mondabeli hős műszaki felszerelés nél­kül is fakasztott vize*, "se­gédeszközként mindössze bűvigét, bárdot, vagy varázs- vesszőt használva. Mindez állítólag rég történt, s eny­hén szólva alig valószínű,.« Kézi, vagy gépi erővel — A mi műszaki apparátu­sunk, sajnos, nem a legkor­szerűbb, mégis boldogulunk vele, — említi Kovács Erzsé­bet, a Kútfúró és Útépítő vállalat technikusa. — Sőt, bizonyos esetekben kívánato­sabb is kézi-, mint gépierő­vel dolgoznunk. Tiszaugon így készítettük az 55Ó liter/ perc teljesítményű pozitív kutat —• Úgy hallottam, hogy a gépi munka mellőzése miatt iiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiimiuiiuiuiiiMi» Kis képes Kamaszutra a kirakatban Meglett férfiként olvas­tam először Válsz ja jana könyvét, a KamaszvArát. A hindu szerző minden rész­letre kiterjedő alapossággal ismerteti a szerelmi játékok legapróbb finomságait, a csók, az ölelés művészetét. Az illusztrációk hiányoztak a könyvből — az élet nem minden megnyilvánulása kí­ván szükségszerűen képsze­rű ábrázolást.-., ...legkevésbé pedig egy olyan színmű néhány epi­zódja, mely darabot — igen helyesen — csak tizennyolc éve i felüliek tekinthetnek meg. Nehéz belátnunk, miért kell az idős és a fia­tal jellemszvnészről part- nernőik társaságában ké­szült olyan felvételeket közszemlére tenni, mely helyzetek igen alkalmasak u fiatalabb generáció kép­zeletvilágának nem éppen épületes irányú befolyásolá­sára. Nem mentség, hogy a kép a színpadon megeleve­nedik — más, ami a szín­házban történik, ismét más, amit a jóízlés (s nem utol­só sorban az ifjúság neve­lésének néhány szempontja) kirakatba illőnek tart Javasoljuk, hogy a Szigli­geti Színház szervezőirodája mielőbb vegye be a balol­dali kirakatban elhelyezett két felvétett. Ha esetleg ké­telyei támadnának, hogy ■nelyik kettőt — akár sze­mélyesen, akár telefonon, akár levélben szívesen nyújt felvilágosítást: — b orvár 6 «=■ ■ I—■— Hl^. I Nemzetközi koprodukciós film Nemzetközi koprodukciós film gyártására készül Ismaei Rodriguoz mexikói rendező. Tizenöt országban akarja for­gatni „János testvér” című filmjét, mindenütt az ország legjobb rendezőinek és színé­szeinek közreműködésével. — Többek között a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Svédország, az NSZK és Izrael venne részi a film gyártásában. A Magyar Rádió §zo!noki adójának műsora Hangképek a Magyar Szocia­lista Munkáspárt megyei pártér­tekezletéről. Részletek a megyei pártbizottság beszámolójából. — Indulók, tömegdalok, - „A Ka­nyargós Tisza partján” népzenei kívánságműsor. * Hírek, szemrehányásban volt részük, — vetem közbe. A technikus néz, néz, el­mosolyodik s megbocsátóan csak ennyit mond; — Előfordul ilyesmi; a kút­fúró mesterséghez is érteni kell: x. Az eredményekből ítélve: nem kontárok űzik a válla­latnál ezt a hasznos mester­séget. Ebben az évben már húsz új kútat készítettek, ti­zenhatot felújítottak. Mun­kájuk eredményeként me- gyeszerte lényegesen javult a vízellátás. Kenderesen há­rom, Kunhegyesen és Fegy- verneken két kutat fúrtak. A jászladányi Kossuth-úti iskolánál is az ő kezük mun­kája nyomán fakadt víz a földből. Kuncsorban a köz­ség is, a Vörös Október Tsz is felújíttatta egy-egy kút­ját, Törpevízműé a jövő — A negatív kutak vízho­zamát nem lehet teljes egé­szeiben kihasználni, a ré­gebbi konstrukciójú pozitív kutak pazarolnak, — fejtege­ti Kovács Erzsébet, <— Az újabb rendszerűek már lehe­tővé teszik, hogy használa­ton kívül se folyassuk belő­lük a vizet. A modern ku­tak felszálló csöve, áteresz­tő szelepe és szűrője olyan berendezésű, hogy a víz el­zárásakor megakadályozza a rétegomlást; azaz a kút pusz­tulását. A törpevízművek a legjobb vízgazdálkodást te­szik lehetővé; ezért létesít ilyeneket Fegyvernek, Jász- kisér, Jászladány. Ma még jelentős különb­ség mutatkozik a városi és fa­lusi lakosság vízfogyasztásá­MI A FOGFÁJÁS AZ AGKARFÁJASHOZ KÉPEST! A prágai állatkert Péter ne­vű elefántjának néhány nap­pal ezelőtt eltört az egyik agyara. Állapota annyira nyugtalanítja az orvosokat, hogy a beteg állapotáról „konzíliumot” tartottak kelet- és nyugatnémet szakértőkkel. A letört agyar kezeléséhez szükséges volna, hogy az ál­latot elaltassák, az elefánt azonban minden erejével el­lene szegül a narkotizálás- nak. AZ ÜNNEPELT „KONY­HA-KÉSZ” Állapot­ban ÉRKEZETT AZ ÜNNEPSÉGRE A birminghami állatkert kis ünnepséget akart tartani abból az alkalomból, hogy egy régen várt ritka fajtájú antilop példány érkezik az állatkertbe. Az ünnepséget azonban hir­telen lemondták, mert az ün­nepelt megérkezett ugyan, de — megnyúzva; gondosan négyfelé vágva és szárazjég­be csomagolva, LEROMBOLNAK ÉS Áttelepítenek egy BELGA FALUT Első ízben történik, hogy Belgiumban tökéletesen le­rombolnak és három k'’omé- terrel odébb újra felépítenek egy 1.400 lakosú falut. A Lil- lo nevű helység lakói azért kénytelenek elhagyni ottho­nukat, mert az antwerpeni kikötő dokkjai és ipartelepei számára egyre több helyre van szükség, a kikötő állan­dóan észak felé terjeszke­dik. Az új falu felépítését né hány hónap múlva kezdik ban. Falusi átlagban fejen­ként negyvenöt literrel szá­molhatunk — már ahol ke­rül - a s — naponta; a fővá­rosban másfél hektoliternél is többel. Elég szomorú, hogy helyenként a régen várt víz megjelenésével egy- időben kezdődik a pazarlás. Vizel I Vizel I Máról holnapra kutat ké­szíteni — nem lehet. Kézen­fekvő igazság ez, egyes je­lek szierint mégis Iá kell mondanom. Egy nagykörűi s egy szolnoki tsz-ben kellő előrelátás nélkül utolsó perc­ben hívták a kútfúrókat. Az utóbbi közös gazdaságban még ma is hét kilométerről lajtozzák a vizet a jószág számára. A kútfúrók igyeke­zetéből ítélve remélhető, hogy már novemberben meg­oldódik a szövetkezetiek gondja, A vállalat munkájára nem­csak az elkészített és fel­újított kutak száma jellem­ző — a forintérték is az Háromnegyed év alatt több mint három és háromnegyed millió forint értékű munkát teljesítettek; a hátralévő idő­szakban egy millió 300 ezer forint értékűre kerül még sor. Megfontolásra 'méltói ötlet született a városi tanácsnál: a Kútfúró és Útépítő Válla­lat kútfúró részlegét csatol­ják a Víz- és Csatornamű- vekhez, Ebben az esetben növekednék a gépi kapaci­tás, sőt több tekintetben a munka megszervezése is könnyebbé válnék. A javas­lattal előre láthatólag már a közeljövőben foglalkozik a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága, —- b. z. — meg. Az áttelepülésre Ítélt helység lakói megválaszthat­ják, hogy melyik új házba akarnak átköltözni. Még a halottakkal is gondolnak, —* mert a lilloi temetőt is észa­kabbra telepítik át­VISELJÜNK SAPKÁT! A belga textilgyárosok szö­vetsége propaganda bizottsá­got alakított,/hogy terjesszék a sapkaviseletet Belgiumban. Október I5-én megrendezték „a sapkaviselés napját”. Bel­giumban egy idő óta annyira elterjedt a férfiak között is a hajadonfőit való járás, hogy 70 belga sapkakészítő gyár­nak be kellett zárnia. A meg­maradt 30 üzem tervezői most azon igyekeznek, hogy minél vonzóbb alakban állítsák elő az „elavult” viseletét DRÁGULT a temetés AMERIKÁBAN Statisztikusok szerint az USA-ban az átlagos hamvasz- tási költség 661 dollár. Ebben az összegben még nincs ben­ne a sírbolt, vagy sírhely ára. 1958. óta a hamvasztás költ­ségei 2.3 százalékkal, a lét­fenntartási költségek viszont 2.7 százalékkal emelkedtek. VITAMINTABLETT ÄK — DOHÁNY — ALKO­HOL Nincs még egy nép, amely annyi vitamin tablettát fo­gyasztana, mint az amerikai, Évente 349 miliió dollárt költenek különféle vitamin készítményekre. Bármilyen szépen hangzik ez a szám, össze kel! vetni egy másik adattal: ugyanis éppenséggel tízszer ekkora összeget költenek dohányne- műekre és húszszor ennyit szeszesitalokra. Nagy Lajos (1883-1954) f /! magyar irodalom érdé­^ kés, magányos alakja, a nagy novellista sokáig fél­reismert ember volt. Jobb­oldalról naturalistának, bal­ról meg sokszor „kávéházi” írónak titulálták. Nagy Lajos művészetét azonban nem le­het ilyen sommásan elintéz­ni. Ellentétekből összeszőve, de mindig a szegények és elnyomottak szószólójaként, kávéházakban írva, de a ma­gyar élet legnagyobb mélysé­geit is feltáró írásokat, ma- gárahagyatva, de egy jottá­nyit sem adva fel írói meg­győződéséből, ez jellemzi a Nyugat és a Népszava kitűnő harcos íróját. Hetvenhat évvel ezelőtt lát­ta meg a napvilágot Nagy Julianna szerelemből sarjad- zott gyermeke. Sok hátrányt, keserűséget kellett elszen­vednie emiatt az előítéletektől terhes, mélységesen elmara­dott faluban, Apostagon töl­tött gyermekéveiben. Ez az­után egész életére rányomta a bélyegét. Jellemző erre ön­életrajzi regényének első kö­tete, amelynek a „Lázadó ember” címet adta. Nagy Já­nos urasági cseléd a nagyapa még nem mert szólni, ha a birtokos rákiabált. Az anya a városba menekült. A fiú pedig felvette a harcot. Jó iskolái voltak. Gimna­zista korában a polgári ál­erkölcsből kapott keserű lec­kéket, később egyetemi hall­gató korában a dúsgazdag Jankovics-Bésán nemesi csa­lád horvátországi kastélyában ismerte meg a „másik ol­dalt.” /fttvenegynéhány év alatt rendkívül sokat alko­tott. Irt cikkeket, amelyek féktelen haraggal'■ és maró oünnyal ostorozzálc a fennálló rendet. A „Képtelen termé­szetrajz” apró humoros ál­lattörténetei a fasizmus véres valóságát engedik láttatni a történet váza alatt. Novellái­ban keserűen ostorozza a gaz­dagokat, és konkréten a ka­pitalizmust, amely mindent pénzzé változtat. Kedveli a fantasztikumokat is és rea­lista mondanivalóját néha a fantasztikum, az irrealitás kö­dén keresztül juttatja el olva­sójához. Ilyen például az egyik legnagyobb hatású no­vellája, a forradalmat, a pro­letárforradalmat víziószerűen elénk vetítő Razzia. Nagy Lajos bátor író volt. „1919 május” című elbeszélé­sét a fehér terror elcsitülása után nem sokkal írta. — A marxista ember bátor, meg nem alkuvó kiállása ez a no­vella és Petur István alakjá­ban az egész darutollas rend­szert vonta az író a vádlot­tak padjára. Sok sérelemben mellőzte- tésben volt része a Horthy- korszak gleichschaltolt knil-j turpolitikájában. És ember­sége vadul tiltakozott az utol­só háborús évek őrülete el-] len. Megrázó erejű Pincenap­lója örök élmény marad. j A felszabadulás után nagy kedvvel vetette magát a mun­kába. A munkásosztálytól há­zat kapott, munkatársa lett a! Szabad Népnek. Megkapta —! elsők között — a Kossuth dí­jat. ü ajnos egyre kínzóbb be- tegség törte meg ener­giáját. Ezzel kapcsolatban bi­zalmatlanná vált a kisebb- nagyobb mellöztetések, iro­dalompolitikánk hibái miatt. 1950 és 53 között álig alko­tott. 1953 után azután meg­indult műveinek kiadása, egymásután írja munkáit. Ag­godalmai, minden ideggyen­gesége mellett csak sajátma­gára irányultak. Mert Nagyi Lajos minden írásában a nép és a párt ügye mellett állt. Utolsó elbeszélései sem mu­tatnak ingadozást. „Zsuzsira nagyon vigyáznak” című no­vellájában az esti iskolábaj járó kislányról fest portrét. Az „Eladó ház” és az „Ami­kor esik a hó” című elbeszé-, léseiben pedig mély ember- seggel telített kommunistákat', állít szembe egy-egy gyáva, rosszindulatú burzsoával. I A nagy író, ha sértődötten, ha szorongva is, mindenkor a párt ügyének katonája volt. 1954 október huszonnyolca- dikán estefelé halt meg. Sok olvasója, tisztelője kísérte el a temetőbe. Emlékét pedig életműve, műveinek most megjelent kiadása őrzi a mai, és az eljövendő korok szo­cialista embere száfhára. HERNÁDI

Next

/
Oldalképek
Tartalom