Szolnok Megyei Néplap, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-27 / 252. szám

1959. október 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Négyen a megyei párt­értekezlet küldöttei közül SZURCSIK ISTVÁN a turkevei Dózsa Népe Tsz elnöke BERENA JÁNOS tiszaföldvári párt-nyugdíjas RÁCZ ISTVANNÉ a turkevei Táncsics Tsa tagja * CSIK RÓZA a kunszentmártoni járási ügyészség vezetője Szombaton és vasárnap háromezernél több fiatal végzett társadalmi munkát a földeken Az if júkcmmunisták és az úttörők az elmúlt héten me- gyeszerte készülődtek a szombati és vasárnapi tár­sadalmi munkára. A megyei KISZ bizottság és az Üttörő szövetség megyei elnöksége felhívása ólónk visszhangra találta A jászapáti Kossuth és a Zöld Mező Tsz gazdáit szom­baton 250 kiszista segítette, Karcagon a Dimitrov és a November 7 Tsz földjein száz- nyolcvankilencen dől goztak; 30 hold kukoricát takarítot­tak be. Mezőtúron 85 ifjú­munkás a cukorrépát szedte, az ottani technikumból 220 diák szintéin jelentkezett és dolgozott vasárnapi Turke- vén 150 fiatal. Kengyelen 25 ifjú munkálkodott. Hasonló szorgalommal dol­goztak a kiszisták megyeszer- te. A szolnoki járásban Igen eredményes munkát végeztek Rákócziújfalun az Űj Élet Tsz-foen. Szombaton es vasár­nap Szolnok megyében há­romezernél több ifjú végzett társadalmi munkát. Nagy te­rületekről betakarították a kukoricát, a szárat, a cukor­répát. Magukra találtak B efejeződtek a járási, vá­rosi pártértekezletek megyénkben. A hónapokkal ezelőtt kezdett, alapos készü­lődés meghozta gyümölcsét. Ügy is, hogy pártszerveze­teink 3 éves szívós, kitartó munkáját szerényen, tárgyi­lagosan mérték fel e tanács­kozások, s úgy is, hogy kije­lölték a közeli évek határ­köveit, mikor melyikhez kell elérkeznünk, mikről kell majd ott önmagunknak szá­mot adni. Ha párhuzamot vonunk ré­gebbi és mostani munkánk között, akkor szembetűnő csak igazán az d változás, ami nálunk az elmúlt évek során végbement. így érezni csak eléggé, mennyire ma­gukra találtak pártszerveze­teink, milyen jól megtanul­ták a párt ügyéért tanúsított lelkesedést, lendületet a cé­lok megvalósításában reali­zálni. — Mindenhol világos, közérthető célok elérése vonz­za, sarkallja az embereket Nem kapadozunk hol egy, hol más után, hanem biztos ta­lajról, az események közép pontjából irányítunk. Előt­tünk zajlik minden, s mi jobbára előre tudjuk, mi után mi várható. Előre, mert az események alakulásának főbb tengelyét mi magunk kovácsoltuk, kovácsoljuk. Az­zal, hegy tervek előre kidol­gozott, meghatározott elgon­dolások alapján dolgozunk. Olajbányász A. TERVRŐL Ideiglenesen jó megoldás A kunmadarasa Hunyadi Termelőszövetkezetnek 1700 mázsa csöveskukorlcát kell elhelyezni. A padlásuk nem elegendő erre, ezért úgy segí­tenek magukon, hogy a tsz udvarán az eső elől prizmába rakják s ponyvákkal takarják le, hogy meg ne ázzon. Amolyan középkorú nyírott bajuszú, markáns ember Eszenyi Dezső, az Al­földi Kőolajfúrási Üzem ki­váló főfúrómestere. Neve külö­nösen akkor vált ismertté, amikor a hajduszotooszlói gáz­kitörésen hősi helytállással szállt szembe a veszedelem­MAGUKNAK ÉPÍTIK Fennállása óta nem látott akkora mozgolódást a száj öli földművessizövetkezet 2. szá­mú boltja, mint ezekben a napokban. A vásárlók, az frnsz igazgatóságának tagjai nemcsak abban értettek egyet, hogy a boltocska el­avult. Abban is, hogy mi­előbb rendbehozzák. Rövide­sen neonfényes, korszerű rak­tárral bővített önkiszolgáló bolt nyűik Száj ólban. A földművesszövetkeze't dol­gozói mellett Borsos Tamás asztalos, Pólyák János kő­műves, Víghvári Sándor és Hegedűs János villanyszerelő még vasárnap is munkálko­dik az építkezésen. A Vörös Csepel Tsz gazdái pedig szük­ség esetén egy-két lófogattal járulnak a mielőbbi befeje­zéshez. NAGYRÉV már nem hallgat Egy héttel ezelőtt Nagy­rév még hallgatott. Jogosan tettük tehát fel a kérdést: miért? Mire várnak, mikor akarják elkezdeni és befe­jezni a búza vetést? Azt a munkát, amelyik minden földszerető ember számára a legszebb és a legünne­pibb: a magot vetni, hOgy kenyér legyen belőle ele­gendő, foszlósbélű, puha ke­nyér. Azt a munkát, ame- 'vik gondos és pontos el­végzése összefüggésben van sok egyéb más dologgal. Azzal is, hogy mind több ipari cikk, közszükségleti cikk kerüljön a dolgozó pa­rasztok birtokába. Nagyrév község vezetőit akkor, egy héttel még el­marasztalás illette. Az ot­tani dolgozó parasztoknak sem vált dicséretükre a nagy ráérősdi. S most, egy hét után változás történt, Nagyrév már nem hallgat, munkához láttak. Megértet­ték mind az Uj Élet, mind a Haladás Tsz gazdái, hogy nincs késlekedni való idő. A vezetők pedig még job­ban összeszedték erejüket. Fehér Lajos elvtárs, az Uj Élet Tsz elnöke ma már mindennél előbbre valónak tartja a vetés befejezését, azt szervezi és irányítja. A siker nem marad el. Csak legyenek továbbra is kö­vetkezetesek, soha ne fe­ledjék: a falu lakosainak érdekében cselekszenek. Dicsekvésre még nincs semmi ok, de ha a niosta- niihoz hasonló ütemben fo­lyik tovább a munka a földeken, akkor az elmara­dást pótolhatják, behozhat­ják. Az Üj Élet Tsz terüle­tén 1 most már elég jól ha­lad a vetés. A Haladás Tsz gazdái 300 holdon földbe tették a magot az elmúlt hét végén. Mindkét tsz-ben munkálkodnak ma is. Az Űj Élet Tsz gazdái csáváz­nak és tisztítják a vetőma­got. Igaz, akadnak még né- hányan olyanok, kik nem követik a 'egjobbak példá­ját. Beszélgetni kell ezekkel az emberekkel és ha Ilyen- módon az erőket tömörítik, néhány nap múlva sikere­sen befejezhetik az ősz legfontosabb munkáját. A nagyréviek ennél nehezebb feladatokat is sikeresen megoldottak már. Helytál­lásukban bízni lehet most is. , mél, Társaival csaknem ki­lencven órát küzdött a kisza­badult energiával, míg az emberi erő végül is diadal­maskodott. Eszenyi Dezső az, aki egyik társával vállalko­zott az életveszélyes feladat­ra. Leereszkedett az aknába és kicserélte a fúrási lyukon lévő tolózárat, amely végső soron a gázkitörés’ megféke­zését jelentette. A hétköznapi munka egy­szerű hőse, szerény köteles­ségtudó ember. 1943 óta, ami­kor ezt a pályát választotta élethivatásul, mindig becsü­lettel, szorgalommal végezte el a ráháruló feladatokat Az igazi munka azonban számá­ra is csak a félsz abdulás után kezdődött, amikor a régi el­avult berendezéselv e t egyre inkább az újak váltották fel. 1946 óta például több mint hetvenhatezer métert fúrt le munkatársaival. Nem kis tel­jesítmény ez, ha ezeket a métereket egymáshoz tolda­nánk olyan távolságot tenne ki, mint Szolnok és Kőbánya közötti útvonal. Most. ami­kor a Kőolajfúrási Üzem dol­gozói a kongresszusi vállalás teljesítéséért harcolnak, az Eszenyi brigád szerény, de kimagasló eredményekkel hívja fel magára a figyelmet. A Szandai-rétan dolgozó bri­gádnak a kongresszusi válla­lással együtt az év végéig 10 500 méter fúrást kell elvé­geznie. Két és egynegyed hónap van hátra, de a fel­adat zömét már teljesítették, 8300 métert fúrtak le. A gépi berendezés, valamint a mun­kások szorgalma, akarata még többre is képes volna, csak a rétegvizsgálatok és a toronyszerelések nem mehet­nek olyan gyors tempóban. Ügy számítják,, amennyiben a kitűzőt! tervet év vége előtt teljesítik, akkor újabb pót- vállalást tesznek, így köszön­tik a kommunisták novem­beri nagy tanácskozását. Eszenyi Dezső főfúrómes­terrel arról is beszélgettünk, miben látja az ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítá­sát, milyen feladat jut ebből a saját brigádjának, amely­ben általában 25—30 ember dolgozik. Az ötéves terv cél­kitűzései igen komoly felada­tot jelentenek számunkra — mondota többek között A hazai kőolajtermelést 1965-re 1,7—1,8 millió tonnára kell növelni, az ország gázterme­lését pedig az 1958. évi 105 millió köbméterrel szemben a háromszorosára keli emel­ni- Ügy látom, hogy ennek teljesítéséhez a feltételek megvannak. Elég csak arra utalnom például, hogy ma már nagyteljesítményű szov­jet fúróberendezésekkel dol­gozunk. Ezek a gépek alkal­masak arra, hogy kétezer méternél is mélyebbre hatol junk le. A közelmúltban meg­érkezett vállalatunkhoz: szovjet ipar újabb nagyszerű berendezése, a turbinafúró. Nekem jutott az a feladat, hogy a gépet kísérletképpen kipróbáljam. — Mondhatom, hogy nagy reményt fűzhetünk alkalmazásához, Előnye az eddig ismert és használt fú­rókkal szemben az, hogy másodpercenként 1200 fordu­latot végez a turbina és nyolc­tíz perc alatt halad lefelé egy métert Ezt a teljesítményt különösen akkor tudjuk ér­tékelni, ha figyelembe vesz- szük, hogy a rotari fúró, — amit jelenleg is használunk — 350—400-at fordul percen­ként és negyven-ötven perc kell egy méter lefúrásához. A görgős fúrókat eddig nagy általánosságban 25—30 óránként cseréltük. Ta­pasztalataink alapján azon­ban ezeket a fúrókat 50—60, sőt hetven óráig is bent hagy­hatjuk. Az alkatrész jobb ki­használásával természetesen gyorsabban megy a munka és ez bizony megtakarítást is jelent a vállalatnak. Endrész Sándor Mindez tükröződött a párt­értekezleteken. Az az előké­szítő munka, ami ezeket a ta­nácskozásokat megelőzte, to­vább javította, emelte ezt a színvonalat. Sok embert meg­nyertünk a kívülállók köré­ből is, újra és újra a párt ügyének. — A beszámolókat mindenütt alapos tájékozó­dás, gyakorlati meggyőződé­sek alapján brigádok állítot­ták össze Ezek a brigádok legtöbb helyen pártonkívüliek segítségével, 'azok meghallga­tásával dolgozták fel tapasz­talataikat. így a beterjesztett beszámolók a kommunisták meggyőződése mellett a pár- tankívüli tömegek elgondolá­sait, hasznos javaslatait is rögzítették. A beszámolók éppen a sok- sok ember figyelmes, gondos munkája alapján élethűen tükrözték napjaink tartalmát, visszaadták a dol­gozók szüntelen erőfeszítésé­nek gyümölcsözőségét. A tur­kevei pártbizottság beszámo­lója például minden sorában, egész benyomásával utalt arra, hogy a józan, dolgos emberekre alapoz a jövőt te­kintve, s azoknak tudja be mindazt a sikert, amit abban a nagy mezővárosban elértek, ami olyan mérföldes lépés volt a múltból egyenesen a jövőbe Miben fejeződött ki mind­ez? Abban, hogy a pártérte­kezletek egész tevékenysége a hogyanokra irányult. Arra: mit hogyan tegyünk, hogy a legjobb legyen. A tennivalók közül is a legfontosabb, a ter­melés kérdése kapta minden­hol az első helyet. Minden mást ehhez kapcsoltak, ennek a szolgálatába állítottak az elvtársak. Hogyan emelhet­jük a termelékenységet, ho­gyan teljesíthetjük túl az üzemre kiszabott tervet, ho­gyan termelhetünk olcsób­ban, mivel javíthatjuk az ál­lattenyésztést, milyen úton- módoh vihetünk több húst, tejet a piacra, mivel csikar­junk ki gazdagabb termést a földből, stb. S ennek ezer­nyi módja, megannyi előse- gítője került felszínre. Nyugodtan megállapíthat­juk azt Is, hogy nemcsak azok készültek erre az alkalomra, akiknek ez a hivatása, tehát nemcsak a pártbizottságok. Maguk a legegyszerűbb párt­tagok is. Mindenek előtt az alapszervezetekben tartott taggyűlésekkel, s azzal, hogy a közösség ügyében járatos elvtársaikat küldték el a ma­gasabb szintű tanácskozások­ra. S azok nem végeztek fél munkát. Felszólalásaikból, ja­vaslataikból érezni lehetett: Nemcsak beültek a tanács­kozásra, nem csak ott voltak, hanem igenis magukkal hoz­ták megbízóik üzenetét, ja­vaslatait, s a tőlük várt fe­lelősségérzettel, hozzáértéssel vitatták a jövőt. — Tudták, hogy járások, városok sorsa, további útja van a kezük­ben, arról dönt most közös szavuk) Hozzászólásokban tükrö­ződtek az elmúlt idők tapasztalatai. Az, hogy elv­társaink megtanultak túllát­ni, túlnézni a szűkebb hatá­rokon, a műhelyfalakon, szö­vetkezeti mesgyéken. Egyéni önzés, kicsinyesség nem ka­pott helyet sehol, annál in­kább a hibák kijavításának sürgetése. Mindenkor a kö­zösség, a járás, a város ügyé­ből, helyzetéből kiindulva beszéltek, s hozzátehetjük, kulturált módon. A jászberényi járás párt- értekezletén felszólalt Serfőzö János, a jánoshidai Béke Tsz tagja. Elmondotta, hogy ta­valy ilyenkor még mint jó­módú középparaszt figyelte az élet zajlását. Most tsz-tag és a párt szövetkezeti politi­kája a párthoz is közelhozta. S ez az ember, aki tavaly még az egy ember fejével gondol­kodott, csak magával törő­dött, most arról beszélt: gaz­dasági eredményeket csak a magunk munkájából várha­tunk. így is dolgozunk. Kö­zös állataink nagyrésze együtt van, október végére mind összetereljük. Dolgozunk szor­galmasan, hogy utolérjük a többi szövetkezeteket. Igen, ez már a közösség ügyébe gyökerezik, ebben már a szövetkezeti tag új gondolkodásmódja sarjad. Hozzáértés, szakmai tájé­kozottság, ez ami nagyban emelte e tanácskozások szín­vonalát. Szakmai hozzáértés­sel, de mégsem csak szakmai szemszögből vizsgálódtak az élvtársak. Annál magasabb színtan, érezve a szakma mögött an­nak hordozóját, megtestesítő­jét, az embert. Azokat, aki­ken a legtöbb, akiken minden múlik. Ha a termelékenység emeléséről beszéltek, nem­csak új munkaeljárásokra, nemcsak gépek korszerűsíté­sére gondoltak. Akik az új eljárásokat4betanulják, akik a gépet korszerűsítik, az em­berek neveléséről legalább annyi szót ejtettek. Rajtunk múlik, mikorra érjük el azt az életformát, azt az életszín­vonalat, amelynek eszméjét elfogadtuk. A járási, városi tanácsko­zások lezajlottak. A küldöttek továbbra is mun­kahelyeiken maradtak, s mun­katársaikkal együtt fáradoz­nak annak megvalósításán, amit akkor megszavaztak. A pártértekezletek összesítették pártszervezeteink 3 éves mun­káját, látjuk, ismerjük, mire építünk tovább, s azt is tud­juk, mit akarunk építeni. Most már nem tűnik távoli­nak a szó: a szocializmust. Ebben az építőmunkában mindannyian mestervizsgát tehetünk. B. E. A Magyar Rádió szolnoki adójának műsora Tiszamenti hétköznapok. Zenés riportműsor, s Hírek, napi ese­mények. KÖZLEMENT Közöljük hallgatóinkkal, hogy 1959. október hó 28-án és 29-én hangképekben számolunk be az MSZMP Szolnok megyei párt- értekezletéről. Az adás minden nap 18 órakor kezdődik. A Szol­noki Rádió hullámhossza: 223.86 méter. A második ötéves terv irányelveiből „A folyamatban lévő erőmű építkezések befejezésével és új erőművek létesítésével 860—870 ezer kW új villamosenergia-teljesítőképességet kell üzembe helyezni, ami az erőművi kapacitást hét év alatt, mintegy 63 százalékkal emeli”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom