Szolnok Megyei Néplap, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-24 / 250. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959; október 24; Nyilatkozatok« kommentárok Hruscsov és De Gaulle várható találkoxójáról WASHINGTON John Hefferman, a Reuter munkatársa Washingtonból keltezett kommentárjában azt írja, Eisenhower augusztusi sajtóértekezletén elhangzott kijelentése, amely szerint jó gondolat lenne a Kelet-Nyu- gat-i csúcsértekezlet megtar- tása még ez év végén, washingtoni diplomáciai megfigyelők körében azt a véleményt keltette, hogy az elnök még mindig reméli, De Gaulle megváltoztatja álláspontját. Az elnök megjegyzéseiből viszont arra is lehetett következtetni, hogy nemaíkar nyomást kifejteni De Gaul- lera a decemberi időpont elfogadtatása végett. Washingtoni nyugati diplomaták remélik, hogy De Gaulle és Hruscsov találkozására hamarosan sor kerül Párizsban. Ügy hiszik, e találkozó után a francia vezető elfogadja majd Macmillan és Eisenhower álláspontját, hogy a Kelet—nyugati csúcskonferenciát azonnal meg kell tartani, mihelyt az érdekeltek megegyeztek. A tudósító megjegyzi, a csúcsértekezlet tavaszra halasztása még azzal a nehézséggel is jár, hogy össze kell egyeztetni annak időpontját Eisenhower moszkvai utazásával. LONDON A Daily Herald pénteki számában azt írja, hogy De Gaulienak támogatnia kellene a csúcsértekezlet mielőbbi megtartására vonatkozó javaslatot. A lap szerint „Hruscsov azt mondotta Eisenhowemak, hogy a Szovjetunió szükségesnek véli a csúcsértekezlet összehívását még az év vége előtt. A lehetőség itt van, csak meg kell ragadni. De Gaulienak ezt meg kell értenie, ha szívén viseli a béke ügyét”. PÁRIZS Vinogradov párizsi szovjet nagykövet és Couve de Mur- ville francia külügyminiszter csütörtökön De Gaulle és Hruscsov találkozójának előkészületeiről tárgyalt — írja Párizsból Harold King, a Reuter munkatársa. A megbeszélésről hivatalos közleményt nem adtak ki, de Párizsban általában feltételezik, hogy Hruscsov párizsi látogatására inkább januárban, mint decemberben fog sor kerülni. Vinogradovnak a francia külügyminiszterre] folytatott megbeszélése után adott nyilatkozatából azt a következtetést vonták le, hogy a Szovjetunió hajlandó eleget tenni De Gaulle kívánságának és magasszíntű francia-szovjet megbeszélést folytatni a csúcsértekezlet megtartása előtt. A Figaro Hruscsov látogatásának lehetőségéről írva megállapítja, hogy az amerikai kormány nem emelhet kifogást az ellen, ha De Gaulle tábornok is a Hrus- csowal való személyes kapA Komszomol országos kampányt hirdet a munkás- és paraszt■ fiatalok műveltségi és műszaki színvonalának emeléséért ( MOSZKVA (TASZSZ.) — Moszkvában csütörtökön végétért a Komszomol Központi Bizottságának október 20-án megnyílt hatodik plénuma. A plenum megállapította: a kommunizmus építése programjának megvalósításában egyaránt szükség van mind az új technika megteremtésére és kihasználására, mind pedig az újtípusú munkás megteremtésére. A plenum rámutatott, segítséget kell nyújtani a dolgozó ifjúságnak, hogy beléphessenek az általános műveltséget nyújtó esti iskolákba, a főiskolákra és a középfokú szakiskolákba, s javasolta a Komszomol szervezeteknek, hogy a népművelési szervekkel karöltve létesítsen előkészítő tanfolyamokat közvetlenül a vállalatok, kolhozok, és a szovhozok mellett. (MTI.) csőlátók politikájának útjára lép. Rendjénvaló, ha De Gaulle, az egyetlen a nyugati nagyhatalmak vezetői közül, aki még nem találkozott Hruscsovvail, úgy döntött, hogy ezt a mulasztást pótolnia kell. A, Liberation úgy véli, hogy Hruscsov és De Gaulle találkozása helyénvaló és kívánatos, de sajnálatát fejezi ki afféléit, hogy a francia államfő a nyugatiak közül utolsónak gondolt erre a lehetőségre. Az Humanité így ír: „Hruscsov párizsi látogatása újab hozzájárulás lesz a feszültség enyhüléséhez, a francia— szovjet kapcsolat -k megszilárdítását fogja eredményezni, ami megfelel Franciaország és a béke érdekeinek és lehetővé teszi De Gaulienak, hogy teljesítse ígéretét, amely szerint „nem zárkózik be" az Atlanti Szöveetségbe. Együtt a határozat végrehajtásáért A pártalapszervezetek vezetőségválasztó taggyűlésein, s a magasabb fórumokon — a városi, járási pártértekezleten is — sok szó esett a kollektív vezetésről. Arról, hogy a közösen hozott határozatok megvalósításában mindenkinek erejéhez, tudásához mérten részt kell vállalni. S ép- pen e taggyűlések és tamács- kozásoik bizonyították, hogy a párttagok zöme szívesen tesz eleget megbízatásának, lelkesen, aktívan tevékenykedik, s vesz részt a konkrét munkában. A kollektív munka, az összefogás meghaivá- nyozza az erőiket Ezért fontos, hogy a pártvezetőség tagjai és valamennyi kommunista az úgynevezett „aprómunka”, a mindennapi feladatok elvégzéséért is lelkesen, egymást segítve munkálkodjon. A segítségadás különösen ott nélkülözhetetlen, ahol most a választások során új erőik kerültek a vezetőségibe. A tapasztaltabb, a munkában jártas párttagok felelősséggel tartoznak azért, hogy az új titkár vagy vezeMonool—lengyel közös közlemény Ulan Bator (TASZSZ.) Mint a Mongol Távirati Iroda jelenti: A. Zawadzkinak, a Lengyel Államtanács elnökének mongóliai tartózkodása alkalmából október 21-én mongol—lengyel közös nyilatkozatot írtak alá Mint a közlemény megjegyzi, a két fél üdvözli a békeszerető szovjet politika sikereit, különösen Hruscsov történelmi jelentőségű amerikai látogatásának eredményeit. A Mongol Népköztársaság ,és a Lengyel Népköztársaság teljes mértekben támogatja az általános és teljes leszerelésről szóló szovjet javaslatokat, amelyekben a háborús veszély elhárításának gyakorlati konstruktív útját látja. A Mongol Népköztársaság — hangsúlyozza a közlemény — kijelenti, hogy az Odera— Neisse-határ a Lengyel Nép- köztársaság törvényes, sérthetetlen határa, a Lengyel Népköztársaság támogatja és a jövőben is támogatni fogja azt a jogos követelést, hogy a Mongol Népköztársaságot vegyék fel az ENSZ és más nemzetközi szervezetek tagjainak sorába. A Mongol Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság támogatja a Kínai Népköz- társaság törvényes ENSZ-beli jogait és Tajvannak a Kínai Népköztársasághoz való visz- szacsatolását. tőségi tag minél előbb beletanuljon a vezetésbe, és jókedvvel, friss erővel végezze munkáját Erdős Antal elvtárs, a ti- szaderzsi községi párttitkár is most ismerkedik az új feladatokkal. Még nincs két hónapja, hogy a községbe került, még kevesebb ideje, hogy a párttagság bizalmából titikár lett. Nem könnyű a helyzete. A Tiszafüredi Gépállomáson, ahol mint esztergályos dolgozott, egy pártcsoport munkájáért volt felelős. Itt pedig a község egészéért, a politikai és gazdasági feladatok sikeréért, az emberek sorsának alakulásáért kell felelősséget vállalnia. Nem fél a feladatok nagyságától, a több munkától, de az kicsit kedvét szegte, hogy úgy érzi, magára maradt. A vezetőségválasztó taggyűlésen hét tagot választottak az egységes vezetőségbe. Szinte valamennyien felelős poszton dolgozó elvtársak. Pokorádi Dániel tanácselnök, Mártis Sándor a Szabadság, Kardos Mihály az Uj -Élet Tsz elnöke, Fazekas Pál tsz párttiikár és Koós Dániel, a Szabadság Tsz tagja. Közülük többen már nem először viselik ezt a tisztet, évele óta tagjai az egységes párt- vezetőségnek. Van tehát tapasztalatuk, jártasságuk a vezetésben, s így hathatósan segíthetik a párttitkár elvtárs munkáját. Itt azonban van egy kis hiba. A vezető- ségvá’asztó taggyűlés után hetek múltak el, s nem került sor' arra, hogy összeüljenek és megbeszéljék, mit tettek eddig a taggyűlésen elfogadott határozat megvalósítása érdekében, s mi vár még megoldásra. A vélemények kicserélése, a vitatkozás hasznos dolog. Erdős elvtárs is érzi ennek hiányát. Milyen gondok, problémák foglalkoztatják a fiatal párttitkárt? — Az egyik a pártoktatás’. Húsz hallgató jelentkezett az időszerű kérdések tanfolyamára, tízen pedig a marxizmus—leninizmus tanfolyam anyagát kívánják elsajátítani. — Ez utóbbival nincs is, probléma, de a másik kettőnél Erdős elvtárs nem látja biztosítottnak a sikeres beindulást. Vagy itt van a KISZ szervezet. Azt a taggyűlés is meghatározta, hogy az eddigieknél fokozottabban kell segíteni a fiatalokat. De hogyan, milyen módszerrel lendítsék fel a KISZ szervezet munkáját, miként nevel jenek ott a párt számára utánpótlást — olyan kérdések ezek, amelyet érdemes lenne a vezetőségnek megvitatni. Csak úgy, mint azt, hogy hol is tartanak az őszi munkák végzésénél, hová kell összpontosítani az erőket. Olyan gondok, problémák ezek, amelyek megoldása a mindennapi feladatok közé tartozik. Olyanok, amelyekért nemcsak Erdős elvtárs, ha nem az egész pártvezetőség felelős. •r L N. K. Ä kínai közoktatás GAZDAG ARATÁSA A kínai közoktatás rendkívül gyors és hatalmas fejlődésen ment keresztül a nép- köztársaság kikiáltását követő tíz esztendőben. Ennek a fejlődésnek döntő magyarázata, hogy helyesen érvényesült a közoktatásban is a Kínai Kommunista Párt politikája, azaz a közoktatás és a termelőmunka összekapcsolása, s a közoktatásnak a nép szolgálatába állítása. A kínai közoktatás lényegében száz esztendőre tekinthet csupán vissza. Az utóbbi tíz esztendő eredményei azonban sokszorosan felülmúlják a felszabadulást megelőző egész évszázad eredményeit. jRádiő a világűrben A második szovjet űrrakéta útjának még csupán a felét tette meg, de a szovjet tudósok már bejelentették, melyik ponton és mikor ér Holdat az utolsó lépcső. Miképpen lehetséges ez? A szovjet űrrakéták felbocsátásának lenyűgöző sikere nemcsak mozgáspályájuk előzetes megjelölésében és a kapált tudományos adatokban rejlik. Gondolkozzunk csak el a TASZSZ jelentése felett: Az önműködő bolygóközi állomás a tudományos mérések adatait legközelebb ekkor és ekkor sugározza... Nem a rakétán elhelyezett automata ád parancsot a műszerek adóinak és a rádióállomásoknak, hogy lépjenek működésbe. Az emberiség történetében ez az első eset, amikor a földi koordinációs és számító központ parancsot küld a világűr irdatlan mesz- szeségébe. S a parancsot rendeltetési helyén meghallják és egy szempillantás alatt teljesítik. Miért fontos az, hogy a rakéta reagál a parancsra? A szovjet és az amerikai szput- nyikokat és rakétákat önműködő rádióadókkal szerelték fél. Az automata meghatározott időközökben bekapcsolta az áramforrást a műszerek és az adóállomás hálózatába. A szputnyikok ezernyi fordulatot végeztek a Föld körül, s a legaprólékosabban tanulmányozták útvonalukat. Pályájuk számos szakasza a tudomány számára már érdektelen, de az automata kérlelhetetlenül folytatja jeladásait. És ellenkezőleg: vannak a kozmosznak olyan területei, amelyekről szeretnénk többet tudni. A szputnyik azonban hallgat, mert az automata utasítására éppen a hallgatás ideje érkezett el. Sőt, még ilyen furcsaságok is előfordulnak. Az amerikai tudósok igen büszkéit voltak a „Vanguard-l” mesterséges holdjuk „b^'eszédűséeére”. A napelemekkel ellátott mesterséges hold immár egy esztendeje szünet nélkül adja jelzéseit. Eleinte ezt nagy eredménynek tekintették, ma viszont a „Vanguard-l” az amerikai kutatók atka lett. Arra gondolnak, miként hallgattathatnák el, mert zavarja a többi szpu'tnyikok adásainak vételét. Az önműködő bolygóközi állomáson távellenőrzést létesítettek az áramforrás bekapcsolása és kikapcsolása felett. A műszerek a Földről kapott parancs nyomán kezdik meg és fejezik be működésüket. A Földdel való soronkö- vetkező ..beszélgetés” ideiéit- közeledtével az elektronikus rádióirányító felfogja az adóállomás bekapcsolására vonatkozó jeladást. Ez a műszer a bolygóközi állomás vevőkészülékével azonos frekvenciára van beállítva. Az impulzus életrekelti a jelfogót, az pedig a berendezést és a rádiót. Az adóállomások a műszerek jelzéseit árammá és feszültséggé alakítják. A Földön felfogják a bolygóközi állomásról küldött rádióim,pulzusokat és „lefordítják” a műszerek nyelvére. Ezután munkához lábnak a gyorsan működő elektronikus matematikai gépek, elvégzik a számításokat és megfejtik a tudományos adatokat. A bolygóközi állomás adója a világszerte híressé vált 7,5 méteres hullámhosszon dolgozik. Leírja, milyen a Hold előttünk elrejtett másik oldala. A rádióelektronika a szput- nyi’kokkal párosítva lehetővé teszi a jövőben, hogy rakétákkal 400 ezer kilométeres magasságba emeljük a televíziós közvetítő állomásokat, amelyek a televíziós műsorokat visszasugározzák majd óriási területekre. Az önműködő bolygóközi állomás, ez a kozmikus bumeráng visszatér a Föld közelébe. A rádióelektronika útján kiszámított pálvilán-halad, a rádióelektronika nyelvén beszél, a rádióelektronika parancsainak engedelmeskedik, rádióelektronikus berendezések segítségével „gondolkozik”. Az űrhajózás egész jövője elsizakíthatatla- nul a rádióelektronikához kapcsolódik. Nemsokára elindul az ember a távoli világok felé. Csakhogy kezében nem lesz kormánykerék. Az űrhajózás útja folyamán nem tesz több, csak egyszerű utas. Önmagát és hajóját a rádióelektronikára bízza, amely kiválasztja a legmegfelelőbb sebességet, útirányt és mezgáspályát. Az űrhajó repülése közbeni a szputnyikokon felszerelt' kozmikus rádiótomyok ési rádióközvetítő állomások se-! gítségiével tájékozódik majd.1 A repülés irányát rádiónaviJ gátőrök és csillagászok fog-! ják korrigálni, a már otthonossá tett Holdról, erről az ideális megfigyelőállomásról. Mielőtt azonban az űröltözékbe bújt ember lábát a Holdra teszi, rádióirányítású rakéta-automata ereszkedik le a Hold felszínére a Hold .körül keringő mesterséges szputnyikok őrjárata közepette. Ez már a holnap, de a tudomány előrehaladása lehetővé teszi számunkra, hogy ezt a „holnapot” csaknem a szó szoros értelmében vegyük. A mi időnkben, a mi hazánkban a tegnap fantáziája a ma realitásává válik. (A Komsz. Pravdából) 1958-ban 30 millió kínai gyermek járt napközi ottohonok- ba, 230-szor annyi, mint a feliszabadulást megelőző, — ilyen tekintetben legeredményesebb esztendőben. Tavaly a kínai elemi iskolás tanulók száma meghaladta a 86 milliót, a középiskolások száma a 8.52 milliót, a technikumi tanulók száma a 660.000-et. — Ezek a számok többszörösét jelentik a felszabadulást megelőző évek legmagasabb átlagának. Például a kínai egyetemisták száma tavaly 4.7- szerese volt az 1949. évinekA kínai közoktatás fejlődése olyan gyors, hogy nem versenyezhet vele egyetlen kapitalista ország sem. 1948 és 1958 között az egyetemisták és a főiskolások száma az Egyesült Államokban 29 százalékkal, a középiskolások száma pedig 59 százalékkal növekedett. Angliában 1921 és 1956 között, azaz 35 év alatt csupán 75 százalékkal emelkedett az egyetemi hallgatók száma. S közismert, milyen rossz anyagi viszonyok között tanulnak a kapitalista országok fiataljai. Tavaly fokozottan érvényesült a párt politikája a közoktatásban, s jelentős eredményeket értek el a tanulás £s a termelőmunka összekapcsolásában. Lényegében a ki nai városok és falvak nagy részében sikerült megvalósítani az általános és kötelező elemi Iskolai oktatást, ami rendkívüli eredménynek számít egy olyan országban, — amelyben tíz évvel ezelőtt a lakosság több, mint 80 százaléka nem tudott írni és olvasni. Tavaly már az iskola- köteles kort elért gyermekek több, mint 85 százaléka tanulhatott az iskolákban. A múlt évben, 1957-hez viszonyítva az elemi iskolás ta nulók száma 34 százalékká a középiskolásoké, 41 száza lékkai, az egyetemistáké pedig 50 százalékkal növeke cjett. A gyárak és a nép- kommunák esti iskoláiba; több, mint 60 millió ember tanulta az írás és az olvasás tudományát. Ilyen hatalma? arányú fejlődés valóra váltására a szocialista rendszeren kívül egyetlen más rendsze sem lett volna képes Kínában. Az utóbbi tíz esztendőben a közoktatásfeilesztéséfe ford tott összegek évente átlag 23Ü százalékkal emelkedtek; Az idén erre a célra előirányzott összeg csaknem hétszerese annak, amit ilyen célra fordítottak 1950-ben. Tíz év alatt a népi állam több, mint 35 millió négyzetméter területű ’ iskola és egyetemi épületet építetett. A népi kormány által épített egyetemek háromszorosát teszik ki a felszabadulást megelőző fél évszázad egyetemi építkezéseinek. A hivatalos állami iskolák mellett rengeteg olyan iskola működik, amelyeket a nép tart fenn a saját költségén. Nem teljes adatok szerint Kínában jelenleg 28.900 társadalmilag fenntartott középiskola, 14.000 technikum és 312 000 elemi iskola működik. A gyárakban és az üzemekben az írástudatlanság aránya 30 százalékra csökkent a tíz évvel ezelőtti több, mint 80 százalékról. Komoly változások történtek a kínai iskolákban a tanulók szociális összetételében is. A régi Kínában elsősorban a kizsákmányoló osztályok gyermekei tanulhattak, a munkások és a parasztok nem. Tavaly a munkás és a paraszt fiatalok aránya a középiskolákban elérte a 75 százalékot, az egyetemeken pedig a 48 százalékot. Tíz év alatt a kínai egyetemek több, mint egy millió mérnököt és egyéb szakembert adtak a szocialista építésnek Mindez világosan mutatja, hogy a szocialista társadalom a közoktatásban is példátlan eredményeket képes felmutatni Kínában. Gyász érte a Magyar Szocialista Munkáspárt jászapáti községi bizottságát. Hű harcostársunk, Pancz András elvtárs folyó évi október hó 22-én elhunyt. Pancz elvtársban a Magyar Szocialista Munkáspárt hű ‘agját, illegális harcosát, a pártsajtó kiadványainak lelkes terjesztőjét veszítettük elKommunista életét és pártmunkásságál példaképül állítjuk a párttagság elé. Temetése a községi párt- bizottság rendezésében folyó hó 24-én délután 3 órakor, a jászapáti temetőben 'esz. Ü