Szolnok Megyei Néplap, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-24 / 250. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959; október 24; Nyilatkozatok« kommentárok Hruscsov és De Gaulle várható találkoxójáról WASHINGTON John Hefferman, a Reuter munkatársa Washingtonból keltezett kommentárjában azt írja, Eisenhower augusztusi sajtóértekezletén elhangzott kijelentése, amely szerint jó gondolat lenne a Kelet-Nyu- gat-i csúcsértekezlet megtar- tása még ez év végén, wash­ingtoni diplomáciai megfi­gyelők körében azt a véle­ményt keltette, hogy az elnök még mindig reméli, De Gaul­le megváltoztatja álláspont­ját. Az elnök megjegyzései­ből viszont arra is lehetett következtetni, hogy nemaíkar nyomást kifejteni De Gaul- lera a decemberi időpont elfogadtatása végett. Washingtoni nyugati diplo­maták remélik, hogy De Gaulle és Hruscsov találko­zására hamarosan sor kerül Párizsban. Ügy hiszik, e ta­lálkozó után a francia vezető elfogadja majd Macmillan és Eisenhower álláspontját, hogy a Kelet—nyugati csúcskonfe­renciát azonnal meg kell tar­tani, mihelyt az érdekeltek megegyeztek. A tudósító megjegyzi, a csúcsértekezlet tavaszra ha­lasztása még azzal a nehéz­séggel is jár, hogy össze kell egyeztetni annak időpontját Eisenhower moszkvai utazá­sával. LONDON A Daily Herald pénteki számában azt írja, hogy De Gaulienak támogatnia kel­lene a csúcsértekezlet mi­előbbi megtartására vonat­kozó javaslatot. A lap szerint „Hruscsov azt mondotta Eisenhowemak, hogy a Szov­jetunió szükségesnek véli a csúcsértekezlet összehívását még az év vége előtt. A le­hetőség itt van, csak meg kell ragadni. De Gaulienak ezt meg kell értenie, ha szívén viseli a béke ügyét”. PÁRIZS Vinogradov párizsi szovjet nagykövet és Couve de Mur- ville francia külügyminiszter csütörtökön De Gaulle és Hruscsov találkozójának elő­készületeiről tárgyalt — írja Párizsból Harold King, a Reuter munkatársa. A meg­beszélésről hivatalos közle­ményt nem adtak ki, de Pá­rizsban általában feltétele­zik, hogy Hruscsov párizsi látogatására inkább január­ban, mint decemberben fog sor kerülni. Vinogradovnak a francia külügyminiszterre] folytatott megbeszélése után adott nyilatkozatából azt a következtetést vonták le, hogy a Szovjetunió hajlandó ele­get tenni De Gaulle kívánsá­gának és magasszíntű fran­cia-szovjet megbeszélést folytatni a csúcsértekezlet megtartása előtt. A Figaro Hruscsov látoga­tásának lehetőségéről írva megállapítja, hogy az ameri­kai kormány nem emelhet kifogást az ellen, ha De Gaulle tábornok is a Hrus- csowal való személyes kap­A Komszomol országos kampányt hirdet a munkás- és paraszt■ fiatalok műveltségi és műszaki színvonalának emeléséért ( MOSZKVA (TASZSZ.) — Moszkvában csütörtökön vé­gétért a Komszomol Köz­ponti Bizottságának október 20-án megnyílt hatodik plé­numa. A plenum megállapította: a kommunizmus építése prog­ramjának megvalósításában egyaránt szükség van mind az új technika megteremté­sére és kihasználására, mind pedig az újtípusú munkás megteremtésére. A plenum rámutatott, se­gítséget kell nyújtani a dol­gozó ifjúságnak, hogy belép­hessenek az általános művelt­séget nyújtó esti iskolákba, a főiskolákra és a középfokú szakiskolákba, s javasolta a Komszomol szervezeteknek, hogy a népművelési szervek­kel karöltve létesítsen előké­szítő tanfolyamokat közvet­lenül a vállalatok, kolhozok, és a szovhozok mellett. (MTI.) csőlátók politikájának útjára lép. Rendjénvaló, ha De Gaulle, az egyetlen a nyugati nagyhatalmak vezetői közül, aki még nem találkozott Hruscsovvail, úgy döntött, hogy ezt a mulasztást pótol­nia kell. A, Liberation úgy véli, hogy Hruscsov és De Gaulle talál­kozása helyénvaló és kívána­tos, de sajnálatát fejezi ki afféléit, hogy a francia ál­lamfő a nyugatiak közül utolsónak gondolt erre a le­hetőségre. Az Humanité így ír: „Hrus­csov párizsi látogatása újab hozzájárulás lesz a feszültség enyhüléséhez, a francia— szovjet kapcsolat -k megszi­lárdítását fogja eredményez­ni, ami megfelel Franciaor­szág és a béke érdekeinek és lehetővé teszi De Gaulienak, hogy teljesítse ígéretét, amely szerint „nem zárkózik be" az Atlanti Szöveetségbe. Együtt a határozat végrehajtásáért A pártalapszervezetek ve­zetőségválasztó taggyűlésein, s a magasabb fórumokon — a városi, járási pártértekezle­ten is — sok szó esett a kol­lektív vezetésről. Arról, hogy a közösen hozott határozatok megvalósításában mindenki­nek erejéhez, tudásához mér­ten részt kell vállalni. S ép- pen e taggyűlések és tamács- kozásoik bizonyították, hogy a párttagok zöme szívesen tesz eleget megbízatásának, lelkesen, aktívan tevékeny­kedik, s vesz részt a konkrét munkában. A kollektív mun­ka, az összefogás meghaivá- nyozza az erőiket Ezért fon­tos, hogy a pártvezetőség tagjai és valamennyi kom­munista az úgynevezett „ap­rómunka”, a mindennapi fel­adatok elvégzéséért is lelke­sen, egymást segítve mun­kálkodjon. A segítségadás különösen ott nélkülözhetet­len, ahol most a választások során új erőik kerültek a vezetőségibe. A tapasztaltabb, a munkában jártas párttagok felelősséggel tartoznak azért, hogy az új titkár vagy veze­Monool—lengyel közös közlemény Ulan Bator (TASZSZ.) Mint a Mongol Távirati Iroda je­lenti: A. Zawadzkinak, a Lengyel Államtanács elnöké­nek mongóliai tartózkodása alkalmából október 21-én mongol—lengyel közös nyi­latkozatot írtak alá Mint a közlemény meg­jegyzi, a két fél üdvözli a bé­keszerető szovjet politika si­kereit, különösen Hruscsov történelmi jelentőségű ame­rikai látogatásának eredmé­nyeit. A Mongol Népköztársaság ,és a Lengyel Népköztársaság teljes mértekben támogatja az általános és teljes lesze­relésről szóló szovjet javas­latokat, amelyekben a hábo­rús veszély elhárításának gyakorlati konstruktív útját látja. A Mongol Népköztársaság — hangsúlyozza a közlemény — kijelenti, hogy az Odera— Neisse-határ a Lengyel Nép- köztársaság törvényes, sért­hetetlen határa, a Lengyel Népköztársaság támogatja és a jövőben is támogatni fogja azt a jogos követelést, hogy a Mongol Népköztársaságot vegyék fel az ENSZ és más nemzetközi szervezetek tag­jainak sorába. A Mongol Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság támogatja a Kínai Népköz- társaság törvényes ENSZ-beli jogait és Tajvannak a Kínai Népköztársasághoz való visz- szacsatolását. tőségi tag minél előbb bele­tanuljon a vezetésbe, és jó­kedvvel, friss erővel végezze munkáját Erdős Antal elvtárs, a ti- szaderzsi községi párttitkár is most ismerkedik az új fel­adatokkal. Még nincs két hó­napja, hogy a községbe ke­rült, még kevesebb ideje, hogy a párttagság bizalmából titikár lett. Nem könnyű a helyzete. A Tiszafüredi Gép­állomáson, ahol mint eszter­gályos dolgozott, egy pártcso­port munkájáért volt felelős. Itt pedig a község egészéért, a politikai és gazdasági fel­adatok sikeréért, az emberek sorsának alakulásáért kell fe­lelősséget vállalnia. Nem fél a feladatok nagyságától, a több munkától, de az kicsit kedvét szegte, hogy úgy ér­zi, magára maradt. A vezetőségválasztó tag­gyűlésen hét tagot választot­tak az egységes vezetőségbe. Szinte valamennyien felelős poszton dolgozó elvtársak. Pokorádi Dániel tanácselnök, Mártis Sándor a Szabadság, Kardos Mihály az Uj -Élet Tsz elnöke, Fazekas Pál tsz párttiikár és Koós Dániel, a Szabadság Tsz tagja. Közü­lük többen már nem először viselik ezt a tisztet, évele óta tagjai az egységes párt- vezetőségnek. Van tehát ta­pasztalatuk, jártasságuk a ve­zetésben, s így hathatósan segíthetik a párttitkár elv­társ munkáját. Itt azonban van egy kis hiba. A vezető- ségvá’asztó taggyűlés után hetek múltak el, s nem ke­rült sor' arra, hogy összeülje­nek és megbeszéljék, mit tet­tek eddig a taggyűlésen el­fogadott határozat megvaló­sítása érdekében, s mi vár még megoldásra. A vélemé­nyek kicserélése, a vitatkozás hasznos dolog. Erdős elvtárs is érzi ennek hiányát. Milyen gondok, problémák foglalkoztatják a fiatal párt­titkárt? — Az egyik a párt­oktatás’. Húsz hallgató je­lentkezett az időszerű kérdé­sek tanfolyamára, tízen pe­dig a marxizmus—leninizmus tanfolyam anyagát kívánják elsajátítani. — Ez utóbbival nincs is, probléma, de a má­sik kettőnél Erdős elvtárs nem látja biztosítottnak a sikeres beindulást. Vagy itt van a KISZ szervezet. Azt a taggyűlés is meghatározta, hogy az eddigieknél fokozot­tabban kell segíteni a fiatalo­kat. De hogyan, milyen mód­szerrel lendítsék fel a KISZ szervezet munkáját, miként nevel jenek ott a párt számá­ra utánpótlást — olyan kér­dések ezek, amelyet érdemes lenne a vezetőségnek meg­vitatni. Csak úgy, mint azt, hogy hol is tartanak az őszi munkák végzésénél, hová kell összpontosítani az erőket. Olyan gondok, problémák ezek, amelyek megoldása a mindennapi feladatok közé tartozik. Olyanok, amelyekért nemcsak Erdős elvtárs, ha nem az egész pártvezetőség felelős. •r L N. K. Ä kínai közoktatás GAZDAG ARATÁSA A kínai közoktatás rendkí­vül gyors és hatalmas fejlő­désen ment keresztül a nép- köztársaság kikiáltását köve­tő tíz esztendőben. Ennek a fejlődésnek döntő magyará­zata, hogy helyesen érvénye­sült a közoktatásban is a Kí­nai Kommunista Párt politi­kája, azaz a közoktatás és a termelőmunka összekapcsolá­sa, s a közoktatásnak a nép szolgálatába állítása. A kínai közoktatás lényegé­ben száz esztendőre tekint­het csupán vissza. Az utóbbi tíz esztendő eredményei azon­ban sokszorosan felülmúlják a felszabadulást megelőző egész évszázad eredményeit. jRádiő a világűrben A második szovjet űrrakéta útjának még csupán a felét tette meg, de a szovjet tudó­sok már bejelentették, melyik ponton és mikor ér Holdat az utolsó lépcső. Miképpen lehetséges ez? A szovjet űrrakéták felbo­csátásának lenyűgöző sikere nemcsak mozgáspályájuk elő­zetes megjelölésében és a kapált tudományos adatok­ban rejlik. Gondolkozzunk csak el a TASZSZ jelentése felett: Az önműködő bolygó­közi állomás a tudományos mérések adatait legközelebb ekkor és ekkor sugározza... Nem a rakétán elhelyezett automata ád parancsot a mű­szerek adóinak és a rádióállo­másoknak, hogy lépjenek működésbe. Az emberiség történetében ez az első eset, amikor a földi koordinációs és számító központ parancsot küld a világűr irdatlan mesz- szeségébe. S a parancsot ren­deltetési helyén meghallják és egy szempillantás alatt teljesítik. Miért fontos az, hogy a ra­kéta reagál a parancsra? A szovjet és az amerikai szput- nyikokat és rakétákat önmű­ködő rádióadókkal szerelték fél. Az automata meghatáro­zott időközökben bekapcsolta az áramforrást a műszerek és az adóállomás hálózatába. A szputnyikok ezernyi fordula­tot végeztek a Föld körül, s a legaprólékosabban tanul­mányozták útvonalukat. Pá­lyájuk számos szakasza a tu­domány számára már érdek­telen, de az automata kérlel­hetetlenül folytatja jeladá­sait. És ellenkezőleg: vannak a kozmosznak olyan területei, amelyekről szeretnénk többet tudni. A szputnyik azonban hallgat, mert az automata utasítására éppen a hallgatás ideje érkezett el. Sőt, még ilyen furcsaságok is előfordulnak. Az amerikai tudósok igen büszkéit voltak a „Vanguard-l” mesterséges holdjuk „b^'eszédűséeére”. A napelemekkel ellátott mes­terséges hold immár egy esz­tendeje szünet nélkül adja jelzéseit. Eleinte ezt nagy eredménynek tekintették, ma viszont a „Vanguard-l” az amerikai kutatók atka lett. Arra gondolnak, miként hall­gattathatnák el, mert zavarja a többi szpu'tnyikok adásai­nak vételét. Az önműködő bolygóközi állomáson távellenőrzést léte­sítettek az áramforrás bekap­csolása és kikapcsolása felett. A műszerek a Földről kapott parancs nyomán kezdik meg és fejezik be működésüket. A Földdel való soronkö- vetkező ..beszélgetés” ideié­it- közeledtével az elektro­nikus rádióirányító felfogja az adóállomás bekapcsolására vonatkozó jeladást. Ez a mű­szer a bolygóközi állomás ve­vőkészülékével azonos frek­venciára van beállítva. Az impulzus életrekelti a jelfo­gót, az pedig a berendezést és a rádiót. Az adóállomások a műszerek jelzéseit árammá és feszültséggé alakítják. A Földön felfogják a bolygó­közi állomásról küldött rádió­im,pulzusokat és „lefordítják” a műszerek nyelvére. Ezután munkához lábnak a gyorsan működő elektronikus mate­matikai gépek, elvégzik a számításokat és megfejtik a tudományos adatokat. A bolygóközi állomás adó­ja a világszerte híressé vált 7,5 méteres hullámhosszon dolgozik. Leírja, milyen a Hold előttünk elrejtett má­sik oldala. A rádióelektronika a szput- nyi’kokkal párosítva lehetővé teszi a jövőben, hogy rakéták­kal 400 ezer kilométeres ma­gasságba emeljük a televí­ziós közvetítő állomásokat, amelyek a televíziós műsoro­kat visszasugározzák majd óriási területekre. Az önműködő bolygóközi állomás, ez a kozmikus bu­meráng visszatér a Föld kö­zelébe. A rádióelektronika út­ján kiszámított pálvilán-ha­lad, a rádióelektronika nyel­vén beszél, a rádióelektroni­ka parancsainak engedelmes­kedik, rádióelektronikus be­rendezések segítségével „gon­dolkozik”. Az űrhajózás egész jövője elsizakíthatatla- nul a rádióelektronikához kapcsolódik. Nemsokára elindul az em­ber a távoli világok felé. Csakhogy kezében nem lesz kormánykerék. Az űrhajózás útja folyamán nem tesz több, csak egyszerű utas. Önmagát és hajóját a rádióelektroniká­ra bízza, amely kiválasztja a legmegfelelőbb sebességet, út­irányt és mezgáspályát. Az űrhajó repülése közbeni a szputnyikokon felszerelt' kozmikus rádiótomyok ési rádióközvetítő állomások se-! gítségiével tájékozódik majd.1 A repülés irányát rádiónaviJ gátőrök és csillagászok fog-! ják korrigálni, a már ottho­nossá tett Holdról, erről az ideális megfigyelőállomásról. Mielőtt azonban az űröl­tözékbe bújt ember lábát a Holdra teszi, rádióirányítású rakéta-automata ereszkedik le a Hold felszínére a Hold .körül keringő mesterséges szputnyikok őrjárata köze­pette. Ez már a holnap, de a tudomány előrehaladása le­hetővé teszi számunkra, hogy ezt a „holnapot” csaknem a szó szoros értelmében vegyük. A mi időnkben, a mi hazánk­ban a tegnap fantáziája a ma realitásává válik. (A Komsz. Pravdából) 1958-ban 30 millió kínai gyer­mek járt napközi ottohonok- ba, 230-szor annyi, mint a feliszabadulást megelőző, — ilyen tekintetben legeredmé­nyesebb esztendőben. Tavaly a kínai elemi iskolás tanulók száma meghaladta a 86 milli­ót, a középiskolások száma a 8.52 milliót, a technikumi ta­nulók száma a 660.000-et. — Ezek a számok többszörösét jelentik a felszabadulást meg­előző évek legmagasabb át­lagának. Például a kínai egye­temisták száma tavaly 4.7- szerese volt az 1949. évinek­A kínai közoktatás fejlő­dése olyan gyors, hogy nem versenyezhet vele egyetlen kapitalista ország sem. 1948 és 1958 között az egyetemis­ták és a főiskolások száma az Egyesült Államokban 29 százalékkal, a középiskolások száma pedig 59 százalékkal növekedett. Angliában 1921 és 1956 között, azaz 35 év alatt csupán 75 százalékkal emelkedett az egyetemi hall­gatók száma. S közismert, milyen rossz anyagi viszo­nyok között tanulnak a kapi­talista országok fiataljai. Tavaly fokozottan érvénye­sült a párt politikája a köz­oktatásban, s jelentős ered­ményeket értek el a tanulás £s a termelőmunka összekap­csolásában. Lényegében a ki nai városok és falvak nagy részében sikerült megvalósí­tani az általános és kötelező elemi Iskolai oktatást, ami rendkívüli eredménynek szá­mít egy olyan országban, — amelyben tíz évvel ezelőtt a lakosság több, mint 80 száza­léka nem tudott írni és ol­vasni. Tavaly már az iskola- köteles kort elért gyermekek több, mint 85 százaléka ta­nulhatott az iskolákban. A múlt évben, 1957-hez viszo­nyítva az elemi iskolás ta nulók száma 34 százalékká a középiskolásoké, 41 száza lékkai, az egyetemistáké pe­dig 50 százalékkal növeke cjett. A gyárak és a nép- kommunák esti iskoláiba; több, mint 60 millió ember tanulta az írás és az olvasás tudományát. Ilyen hatalma? arányú fejlődés valóra váltá­sára a szocialista rendszeren kívül egyetlen más rendsze sem lett volna képes Kíná­ban. Az utóbbi tíz esztendőben a közoktatásfeilesztéséfe ford tott összegek évente átlag 23Ü százalékkal emelkedtek; Az idén erre a célra előirányzott összeg csaknem hétszerese annak, amit ilyen célra for­dítottak 1950-ben. Tíz év alatt a népi állam több, mint 35 millió négyzetméter területű ’ iskola és egyetemi épületet építetett. A népi kormány ál­tal épített egyetemek három­szorosát teszik ki a felszaba­dulást megelőző fél évszázad egyetemi építkezéseinek. A hivatalos állami iskolák mellett rengeteg olyan iskola működik, amelyeket a nép tart fenn a saját költségén. Nem teljes adatok szerint Kí­nában jelenleg 28.900 társa­dalmilag fenntartott középis­kola, 14.000 technikum és 312 000 elemi iskola működik. A gyárakban és az üzemek­ben az írástudatlanság ará­nya 30 százalékra csökkent a tíz évvel ezelőtti több, mint 80 százalékról. Komoly változások történ­tek a kínai iskolákban a ta­nulók szociális összetételében is. A régi Kínában elsősor­ban a kizsákmányoló osztá­lyok gyermekei tanulhattak, a munkások és a parasztok nem. Tavaly a munkás és a paraszt fiatalok aránya a kö­zépiskolákban elérte a 75 szá­zalékot, az egyetemeken pe­dig a 48 százalékot. Tíz év alatt a kínai egyetemek több, mint egy millió mérnököt és egyéb szakembert adtak a szo­cialista építésnek Mindez világosan mutatja, hogy a szocialista társadalom a közoktatásban is példátlan eredményeket képes felmutat­ni Kínában. Gyász érte a Magyar Szo­cialista Munkáspárt jász­apáti községi bizottságát. Hű harcostársunk, Pancz András elvtárs folyó évi október hó 22-én elhunyt. Pancz elvtársban a Magyar Szocialista Munkáspárt hű ‘agját, illegális harcosát, a pártsajtó kiadványainak lelkes terjesztőjét veszítet­tük el­Kommunista életét és pártmunkásságál példaké­pül állítjuk a párttagság elé. Temetése a községi párt- bizottság rendezésében fo­lyó hó 24-én délután 3 óra­kor, a jászapáti temetőben 'esz. Ü

Next

/
Oldalképek
Tartalom