Szolnok Megyei Néplap, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-23 / 249. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. október 2S. NDOK Anyám arcának ráncaira emlékezem, melyek őszidő­ben feltűntek a homlokán; az egyre mélyülő barázdákra, melyeket megannyi nehezen megválaszolható kérdés mé lyített évről évre. Tüzelőről, lakbérről, tandíjról s téli ru­háról kérdezősködtek e rán­cok. Hol szorgalma, hol a jó­szerencse adta meg rájuk a választ... Dávid Imrémé ha- jatövót is megszállta néhány finom vonás. Amint nézem, az élet tanítását vélem halla­ni: barázda s barázda között tanulságos különbségekre lel­het a figyelmes szemlélő. A kunmadarast földmüvesszö- vetkezeti éttereim dolgozója évek, évtizedeik távlatában gondolkodik — a falu kérdé­seiről. Anyám hetek, hóna­pok problémáin töprengett; s ezek nem nőttek túl egy apa nélkül maradt kicsiny család körén. S mások a gondok is; megoldásuk több reménnyel biztató, minit a mieink an­nak idején; — Célunk világos, félreért­hetetlen: előbbre akarunk lépni — így szól a Nótanács vezetőségi tagja. Magatartása annyi optimizmusról tanús­kodik, mintha nem is fel­nőtt fiú tisztelné édesanyja­ként; hanem mint fiatal kiszes leány készülne vala­mely kampányprogram vég­rehajtására. — Kunhegyes leányait, asszonyait akarjuk kézemfogni s előre segíteni munkában., műveltségiben. Hitének alap'a az eddig végzett eredményes munka s a bizalom a párt­ban, melynek útmutatását mindenkor híven követte. Dávid Imréné volt, ki a ta­vaszi nagy áttörést követően a leglelkesebben hívta szö­vetkezeti munkára a kunhe­gyes! asszonyokat.' Akkor a Kossuth Tsz példájára hivat­kozott’; elmondta, milyen szé­pen keresett a téli dohányvá­logatással Juhász Mária, Ber­ci Eszter s a többi rokonával munkálkodó Ágoston Mária. Lám, Erdei Sándomé hajlott érvelésére; nem is bánta meg, hogy egész nyáron át szor­galmasan dolgozott az Uj Ba­rázda birtokán. S a térítők, melyek a koros Gyűjtő Imiréné otthonát dí­szítik — nem Dávidné jóvol­tából kerültek-e helyükre? Dehogynem. A téli kézimun­katanfolyamon sajátította el készítésük módját; oda pedig Dávidiné invitálta. Őt csak­úgy, mint Szikszai Sárikát, a Petőfi Tsz főkönyvelőjét. Az eladólány azóta elkészítette kelengyéje javát. — A közelgő őszi estéken felkeressük azokat az asszo­nyokat, kik eddig a kispat cel­lán voltak férjük segítői — szól a nőtanács terveiről Dá­vidné elvtársnő. — Felbáto­rítjuk őket: Vállaljanak bát­őszidőben ran részt a nagyüzemi mun-' kából is! Nem azért. mert magam is asszony vagyok, ha­nem az igazságért mondom ki: Nincs olyan, közös gazda­ság, mely meglehetne a mi segítségünk nélkül. Talán a férfiak foltozzák a zsákot, gondozzák a baromfit, palán- tázzák a virágokat ? Szakkép­zettség ide, gyakorlat oda: ilyesmire elsősorban asszony- kéz való... Félre férfihiúság: igazság lakozik ezekben a szavakban. S további a kö­vetkezőkben is..« — Mennyivel vagyunk alábbvalók a városiaknál? Ugy-e, semmi veL Nekünk éppúgy jogunk, sőt kötelessé­günk, hogy megtanuljuk a horgolást, kötést, hímzést, mint amazok. A szabás-var­rást tudó asszonynak kétsze­res otthon a becsülete. Pók­hálót már a magunk esze után sem teszünk a sebre; egészségügyi ismeretekben mégis sok a pótolnivalónk. Köztudott, hogy a gyer­meknevelést felényinél na­gyabb arányban az asszonyok tartják kezükben. Ezért nem­csak az imént elmondottak oktatásához, de pedagógiai kérdéseik megvilágösításához is kér előadót a nőtanács té­len megrendezendő estjeire, önámítás volna eltagadnunk: ma is akadnak szülök, kik — jobbára vallási okokból — távoltartják gyermekeiket az úttörőmozgalomtól, a KISZ- től A politikai előadások meghallgatása bizonyára se­gítségükre lesz helyes állás­pontjuk kialakításában. S ha Lucz Istvánná földművesszö­vetkezeti adminisztrátor lel­kesedésből vállalta tavaly s idén a kézimunkatanfolyam vezetését — miért ne vállal­nák mások a pedagógiai, poli­tikai előadások megtartását? Anyám arcának ráncaira emlékezem, melyek őszidő­ben feltűntek homlokán; az egyre mélyülő barázdákra, melyeket megannyi nehezen megválaszolható kérdés mé­lyített évről évre.;. Amiint Dávid Imréné bizakodó sze­mébe pillantok, úgy látom, mintha eltűnnének fölötte a barázdák — elsimítja őket a bizalom, melyet egyaránt érez azok iránt, kiket előbbre kí­ván segíteni s azok iránt, kik bizonnyal támogatják majd értékes, áldozatos munkájá­ban. — b. z. — Tizennyolcezer vagon kalciiimkarbonál a% alföldi szikesek javítására A Fehér megyei Sánszent- mihály községbon bányásszák a szikes, savanyú talajok ja­vításához szükséges kálcium- karbomátot. A külfejtéses bá­nyából 1956-ban még csak 5100, 1958-ban mioir la ezer vagon volt a kitermelt meny- nyiség. Ez évben a tervek szerint 18 ezer vagont szállí­tanak az ország minden ré­szébe. Ebből nagy mennyisé­get Szolnok megyébe. Egy hold szikes terület ja­vításához 55—60 mázsa kal­ciumkarbonát szükséges. A sárszentmihályi üzemben most kísérleteznek a kal­ciumkarbonát szárításával, így kevesebb helyet foglal el. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiimiiiiiiniiiiiiiiiMiii» A tengeri sárkány és a bálna A Sea-Dragon („Tengeri sárkány") nevű amerikai, atomenergiával működő ten­geralattjáró Portsmouth ki­kötőjéből kifutva egy hatal­mas bálnával ütközött össze. A hajónak vissza kellett tér­nie a kikötőbe az összeütkö­zés következtében keletkezett sérülések kijavítására —. a bálna jól érzi magát! Ami eddig megvalósult Harminchat és fél millió forintot fizettek ki közaégjejlesztési munkákra a legutolsó helyre A megyei tanács tervosztá­lya megvizsgálta — szeptem­ber 30-i állapot szerint — me­gyénk községfejlesztési ter­veinek állását- Mint tudjuk, ebben az évben 74 és fél mil­lió forintos községfejlesztési alappal gazdálkodik Szolnok megye. A tervnek eddig 74 százaléka valósult: még. Érdemes körültekintenünk, mit kapott megyénk lakossá­ga ebből a komoly összeg­ből. Elkészült 47 és félezer négyzetméter járda, öt és fél kilométer vízlevezető árok, 580 méter csatorna, 17 ezer méter vízvezeték, majdnem nyolcezer méter villanyveze­ték, közel kétszáz közvilágí­tási lámpahely, négy autó­busz-váróterem, egy fürdő, hozzávetőleg 10 ezer négy­zetméter park — hogy csak a jelentősebbeket említsük. — Városaink közül a község­fejlesztési terv végrehajtá­sa tekintetében Karcag áll az első helyen; a tervezett összeg 87 százalé­kát használták fel. Turkevén csak 51.2 százalékos a pénz­felhasználás: Törökszentmik- lóson pedig éppen csak 31.4 százalékos. Ennek okát első­sorban a fürdőépítés körül mutatkozó végevárhatatlan huzavonában kell keresnünk. Ä járások közül a tiszafüredi jár az élen 77.9 százalékos eredményével; a törökszent­miklósi viszont — 55 3 száza­lékkai került. Az összesítőben foglalt szá­mok nem nyújtanak a leg­kedvezőbb képet a társadal­mi munka alakulásáról. A tervezett egymillió 900 ezer forintból eddig csak egymil­lió 162 ezer valósult meg. E tekintetben a legszebb ered­ményt Tiszafüred és Jászbe­rény érte él. Csekély kivételtől eltekint­ve a tanácsi vezetők, a ta­nácstagok, sőt a lakosság zöme ig szívesen dolgozott a tervek községfejlesztési megvalósításáért. Mégis arra kell következ­tetnünk, hogy a terv nem va­lósul meg száz százalékosan Ennek oka elsősorban az, hogy a termelőszövetkezeti építkezések jelentős mennyi­ségű anyagot, munkaerőt vet­tek igénybe. Ha ezt figyelem­be vesszük, megállapíthatjuk, hogy a megye egésze idén már eddig is több új létesít­ménnyel, nagyobb értékkel gazdagodott a tervezettnél* A Nap kel: 6.14 h-kor, nyugszik: 16.42 h-kor. A Hold kel; 20.38 h-kor, nyugszik: 11.58 h-kor. Időjárásjelentés Várható időjárás: felhőát­vonulások. Több helyen eső. Mérsékelt délnyugati, nyuga­ti, éjjel és nappal időnként megélénkülő északnyugati szél. Enyhe éjszaka. A nap­pali felmelegedés . gyengébb lesz. Legmagasabb nappuli hőmérséklet: 14—17 fok kö­zött. — AZ ÉV VÉGÉIG tíz ter­melőszövetkezeti község táv­lati telepítési tervét készítet­te el megyénkben az AGRÖ- TERV Vállalat. Több jászsági község mellett Kunhegyesen és Kunmadarason is felmérik a helyi termelési és telepítési adottságokat. — SÁMÁN SZOKÁSOK nyomaira bukkantak Abád- szalókon a néprajzi szakkör tagjai. A kilencfajta éghető anyagból összeállított füsttel a hiedelmek szerint rontás ellen védekeztek. A feltevé­sek szerint segít ez a felfe­dezés annak megállapításá­ban, hogy a besenyők moha­medánok vagy pogányok voltak-e. — NOVEMBER 7-RE több új létesítmény átadását ter­vezik a földművesszövetkeze­tek. Ekkorra kibővítik a jász- szentandrási és jászladányi kisvendéglőt, valamint Jász­apátiban és Jászladányban önkiszolgáló boltot nyitnak. — AZ IFJÚSÁG ESZMEI és politikai neveléséről ta­nácskoznak szombaton a fő­városban termelőszövetkezeti városaink középiskoláinak igazgatói a Marx Károly köz- gazdasági egyetemen. — A SZIGLIGETI Színház ma este 7 órakor: Megperzselt lá­nyok. (Bemutató előadás.) AZ „ISTEN HATAU MÖGÖTT Innen már kövesül sem vezet tovább OKTÓBER 24—25-ÉN t r ŐSZI VASÁR Jászberényben! Keresse fel a Szolnoki Kiskereskedelmi Vállalat ruházati pavilonjait, ahol nagy választékban kapható: férfi, női, gyermek készruha, férfi-, női-, gyermekcipő, férfi, női, gyermek kötöttáru és fehérnemű. TETŐTŐL TALPIG FELÖLTÖZHET RUHÁZATI PAVILONJAINKBAN. A főtéren lévő boltjaink mindkét napon nyitva tartanak { A falu, — Nagyiván — szé­kiét jelző táblától már csak ♦ dűlőutak kanyarognak, néha »kiszámíthatatlan szeszéllyel, ♦ néhol pedig természet-szabá­♦ lyozta egyenességgel Egyek, •Nádudvar, Debrecen felé. A ♦másik oldalon pedig néhány ♦ kilométerre, a Hortobágy {ezerholdjaira, a végeláthatat- Ilan legelőkre s nyáron az ; utast sokszor megtréfáló déli- t bábra láthat az ember. { „Valóságos istenháta mö­götti vidék ez” — .említette *a múltkoriban egy ismerő- -söm, miközben kínos pedan- ' tériával veregette magáról a { port. Se vonat, se semmi, csak »nagy távolságok .. S itt meg {mégis mit hallok? A nagy- íivániak eljutnak az ország } minden részébe. Petrovics i Veronika, a földművesszövet- » kezet könyvelője szerint még .Amerikába is jutott belőlük. ;És csakugyan. Alig fordul­hat meg valaki a megyében, hogy amerre éppen útja jár, ne találkozzon egy-egy ivá- ‘ nival. : Elneveztek Nagyivánon betyárnak ••• Mielőtt még bármit mon­danék, egy szubjektív dolog- 'ról számolok be: nagyon meg­szerettem ezt a kis megye- * széli községet, az itt élő szor­galmas embereket. És talán ’nem is indokolatlanul. Köz­vetlenek, szíves szóval fogad­ják az idegent, még akkor is, ytnikor ismetkedés közben méregetik: barát, vagy rossz­akaró. S aztán még egy a sok közül, ami a megszeretés mellett szól: feltétlen hívei minden újnak és napi mun­kájuk után szívesen nyúlnak a könyvhöz, egy-két órát a pa­rasztkórusban is elénekelget­nek. Azám, a parasztkórusban, Gyöngy Mihály pedagógus „gyöngyszemében”. Mert mi- tagadás, kicsit valóban az ő gyöngyszeme ez a kórus, amelybe még az ötödik iksz felé közeledők is szívesen ellátogatnak. Esténként a leg­idősebbek, Czeglédi János, Helel János, Nagyfejeő Ist­ván, meg a legfiatalabbak: Czinege Juli, Nagy Gabi, Nagyfejeő Zsuzsika ajkán fel­csendül a nóta: Elneveztek Nagyivánom betyárnak. Majd váltják Liszt Magyar ünnepi dalával, vagy éppen Sebas­tian Bach Hajnal kél című gyönyörű művével. Mert szeretik az itteniek a kultúrát, legyen az könyv, ének, színdarab. Utóbbiról még külön kell szólni, mert sok ember vélekedik így: legalább minden hétre jutna belőle egy, akkor nem kellene verekedni a jegyekért Palota a község közepén Ha már ennyire belemerül­tem Nagyiván dicséretébe, folytatom tovább. — Kalau­zaim, Petrovics Veronika, akit nem tudom miért, de feltételezem, hogy szokásból mindenki ibolyának nevez, meg Sasvári József a község pedagógusainak főnöke, min­denki igazgató bácsija, ők újságolják: számát sem tud­ják az új házaknak, meg hogy minden utcában elké­szült már a járda és minden házban találhat a betérő rá­diót. — Nálam éppenséggel hár­mat is — kapcsolódik hár­munk társalgásába Gyuri bácsi, a földművesszövetke­zet vezetőségi tagja. — Kettő vezetékes, egy meg hálózati.;. Am mindennél többet mond a község közepén emelkedő palota. Nem, nem túlzás, va­lóban palota az ivániak műve­lődési otthona. Sasvári József igazgató és az egész község büszkesége. Aki arra jár, ok­vetlenül nézze meg. Gyönyör rű színháztermében négyszáz zan gyönyörködhetnek a vá­rosnak is dicséretére váló hatalmas színpadon pergő elő­adásban. Könyvtárában, olva­sószobájában kárpitozott szé­kek fogadják a pihenni, mű­velődni akarót. És a másik oldalon az új filmszínház. A régi egyik oldalán szemtanúk szerint őszidőben befütyült a szél, reumával fenyegetve, akinek a nyílás mellé szólt a jegye. Az újban persze nem kell félni ilyentől. S talán, mert elkészült ez a művelő­dési palota, mostmár láthat­nak legalább egy művet a Szigligeti Színház gazdag mű­sorprogramjából is a nagy- ivániak. Merre tárfok fiafalok ? Nehéz a dolgom, ha min­dent el akarok mondani a — OKTÓBER 31-ÉN szom­baton avatják szocialista leánykollégiummá a mezőtúri leánydiák-otthont. Az avató ünnepségeikre meghívják a megye középiskoláinak KISZ küldötteit is. — KÖZLEKEDÉSI ANKÉT Szolnokon. A megyei Rendőr- kapitányság közrendvédelmi és közlekedési osztálya vasár­nap délelőtt 9 órai kezdettel közlekedési ankétot rendez Szolnokon a Móricz Zsig- mond művelődési otthonban. Értékelik a III. negyedév bal­eseti statisztikáját és megju­talmazzák a legjobb gépkocsi- vezetőket — IFJÚSÁGI TURISZTI­KAI csoportok alakulnak az üzemekben és az iskolákban. Szerdán ülésezett a megyei turisztikai bizottság. Az ülé­sen értékelték a parádsasvári vezetőképző tábor nyári mun­káját, tanácskoztak a KISZ téli táborozásainak előkészí­téséről és elhatározták, hogy ifjúsági turisztikai csoporto­kat szerveznek az üzemekben és iskolákban. — TANÁCSKOZÁST ren­dez novemberben a termelő- szövetkezetek elnökei részére a megyei tanács VB- mező- gazdasági osztálya. Az érte­kezlet napirendjén az idei zárszámadások előkészítése és a tervkészítés feladatai szerepelnek majd, — NEM CÉRNÁVAL, sza­laggal. Januártól a szolnoki Patyolat Vállalat új gyakor­latot vezet be a tisztításra átvett ruhaneműk megjelölé­sére. Az eddigi cérnával varrt számjegyek helyett jól rög­zített szalaggal könnyítik meg a ruha megtalálását. — bővítik a megye földművesszövetkezetei az edény és egyéb háztartási cikkek kölcsönzését. A jelen­leg még kevésbé elterjedt kölcsönzés fokozása érdeké­ben a kölcsöndíj 40 százalé­kát a kölcsönző boltok dol­gozói kapják* községről. Amíg egyik oldal­ról azt hallom, hogy ide meg ide feltétlenül menjek el, ad­dig a másik oldalról ezt: a földművesszövetkezet behoz­ta több éves lemaradását. Az év harmadik negyedében már 160 ezer forint nyereséget könyveltek el. S ebből, mert ezt már a becsület is így kí­vánja, fedezik a két évvel ez­előtti százötvenezres vesztesé­get és a negyedik negyedévi­ből pedig visszatérítést fizet­nek, Nem tudom azonban végig­hallgatni ezt sem, mert jön a következő: a KISZ szervezet problémája. Az ugyanis az igazság, ezt még Koczka Já­nos pedagógus községi titkár is beismeri, hogy eddig helyi­ség hiján vajmi kevesen moz­golódtak. Helyesebben moz- gólódtak, mert elmentek ide- oda, dolgozni, és bizony ami­kor hét végén hazajöttek ke­vés kedvvel végezték azt is, amit csináltak- És éppen azért, mert mostmár a helyi­ségproblémát megoldotta az új művelődési otthon, a cím­ben feltett kérdést így lehet módosítani: gyertek haza nagyiváni fiatalok. Várja, hívja a fiatalokat mindenki. Abból a hatvan meghívóból is, amit a „Pety- tyes” szereposztására kiad­tak, a legtöbb az Ifiknek szól. íme az „isten háta mögötti” község. Nem akartam felfe­dezni, csupán csak azt sze­rettem volna ebben az írás­ban bejelenteni: Nagyiván, nincs messze, haladásban ott jár a megye többi községe mellett« Nagy István

Next

/
Oldalképek
Tartalom