Szolnok Megyei Néplap, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-21 / 247. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. október 21. Mind határozottabban kirajzolódnak a csúcsértekezlet és az azt megelőző nyugati tanácskozások körvonalai Washington (MTI.) Rövide­sen — valószínűleg Eisen­hower elnök szerdai sajtó- értekezlete után — ismere­tessé válik majd, mi lett a végleges döntés a nyugatiak párizsi csúcstalálkozójáról, amelyet Eisenhower pénte­ken javasolt Párizsnak, Lon­donnak és Bonnak — írja az AFP. A megfigyelők legnagyobb része hallgatólagos megerő­sítésnek tekinti azt a tényt, hogy a szombat óta erről a kérdésről elterjedt híreket senki sem cáfolta. Bárhogy is áll a helyzet, nem kétsé­ges, hogy döntő szakaszba érkeztek a tanácskozások Washington és három szö­vetséges e között. Esetleg meglepetést kelt­het, hogy az Egyesült Álla­mok elnöke október végét, ilyen közeli időpontot vá­lasztott a nyugatiak tanács­kozására, ahelyett, hogy azt javasolta volna, a nyugati szövetségesek csak két-három nappal a kelet—nyugati csúcsértekezlet előtt üljenek össze. Űgylátszik, Eisenho- ver. elegendő időt akar hagy­ni a két találkozó között, lehetővé téve, hogy külügy­miniszteri szinten is megte­hessék a közvetlen előkészü­leteket a csúcsértekezletre, amelyet esetleg december elején tarhatnának meg. Az amerikai fővárosban remélik, az elnök szerdán hivatalos jelleget ad a már korábban kiszivárgott hímek és ugyanakkor néhány kö­zelebbi adatot is közöl arról, hogy véleménye szerint mi legyen a feladata az általa kezdeményezett nyugati ta­nácskozásnak. Párizs. A csúcsértekezlet előkészületeivel foglalkozva a Combat című párizsi lap eze­ket írja: A nyugatiak a jövő hónap­ban kísérletet tesznek, hogy végetvessenek nézeteltéré­seiknek a berlini kérdésben. Ezek a nézeteltérések elég nagy számban egyrészt Pá­rizs és London, másrészt London és Washington kö­zött vannak. (MTI.) Haladéktalanul meg kell kezdeni a tárgyalásokat az algériai fegyverszünetről Rabat (MTI). A Reuter és az AP jelentése szerint Fer- hat Abbasz, a szabad algériai kormány miniszterelnöke hétfőn este nyilatkozott az algériai rádióban. Kijelentet­te, hogy az algériai háborút csak tárgyalások útján lehet megoldani, nem pedig nyilat­kozatokkal. Kapcsolatokra és tanácskozásokra van szükség, éspedig minél előbb — mon­dotta. A miniszterelnök sajnál­kozva állapította meg, hogy a tárgyalások feltételeit Fran­A SCOTSMAN az ENSZ laoszi ténymegállapító bizottságának jelentéséről London (MTI). A Scotsman washingtoni tudósítója je­lenti: Az Egyesült Államok már előre felkészül arra a kínos zavarra, amelybe az ENSZ Laosziba küldött ténymegálla­pító bizottságának jelentése ejti majd. Kiderült, hogy az állítólagos háborús cselekmé­nyeikről szóló jelentések a következő szabvány szerint készültek: A laoszi hadsereg valame­lyik különítménye éjszaka tü­zelést hallott, amire állandó parancs értelmében kiürítette hadállását az éjszaka leple alatt, „hogy elkerülje a vér- veszteséget”. Másnap reggeli után a laoszi csapatok ismét bevonultak a kiürített had­állásba, anélkül, hogy a lát­hatatlan „ellenségnek” lúre- hemvát. találták volna. Erre feltételezték, hogy a laoszi királyi csapatok „visszafog­lalták hadállásukat” és en­nek megfelelően hadijelen­tést gyártottak. A hivatalos hadijelentések .rói megvetéssel utasítottak vissza minden kételyt az ál­lítólagos csatákról és leírá­saikat mindig elfogadta az egyik nagyon fontos idegen Diplomáciai Misszió, amely azután a szokásos úton világ­gá röpítette a hírt. Honnan származhattak ezek a laoszi IIUIIIIIIIIinilllUHIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIHIIIIIHII Koszorúzási ünnepség Belgrádban BELGRAD (MTI). Belgrád Leiszabadulásának 15. évfor­dulóját ünnepük Jugoszlávi­ában- Másfél évtizeddel eze­lőtt a szovjet hadsereg csa­patai a jugoszláv népfelsza­badító hadsereg alakulataival együtt harcolva véglegesen megtisztították a fővárost a fasiszta megszállóktól, s meg­hozták lakosainak a régóta várt felszabadulást. Az évforduló alkalmából Belgrádban kedden délelőtt ünnepélyesen megkoszorúz­ták a város felszabadításáért vívott harcokban elesett ju­goszláv és szovjet hősök sír­ját. A Szovjetunió koszorúját Iván Zamcsevszkij, belgráidi szovjet nagykövet helyezte el a síron, amelyet elborítot tak a Kommunista Szövetség Végrehajtó Bizottságának, a Városi Népbizottságnak és a társadalmi szervezeteknek koszorúi. Belgrádban az évforduló al kaiméból több iinneoi rendez­vényt tartottak. (MTI). háborús mesék? Bizonyos laoszi hivatalnokok minden elmaradottságuk ellenére jól tudják, hogy a „kommunista fenyegetés” mindig úgyneve­zett segéllyel jár. (MTI). ciaország akarja diktálni. Bi­zonyos francia kormánykörök pedig keréken elleneznek mindenféle találkozót, vagy tárgyalásit. „De nem hirdethet békét az, aki ellenzi a tárgyaláso­kat, nem lehet valaki a de­mokrácia híve, ha eközben diktálni akar” — jegyezte meg a miniszterelnök. Ferhat Abbasz ezután ar­ról beszélt, hogy az ENSZ- nek kellene közbeavatkoznia az algériai kérdés megoldásá­ba, ha a francia és a szabad algériai kormány nem tud megállapodni. Az ENSZ-nek szavatolnia kellene az algé­riai nép önrendelkezési jogát, ha a franciák továbbra is el­utasítják e jogok biztosítását — mondotta. Párizs. Harold King, a Reuter párizsi tudósítója az algériai kormány miniszterel­nökének -nyilatkozatát „fon­tos lépésnek” nevezi E nyi­latkozat elősegítheti az algé­riai béke megteremtését — állapítja meg a tudósító. Taggyűléseken, pártnapokon beszélünk az irányelvekről és A pártépítő munka mellett fontos helyet kell, hogy kapjon pártszer­vezeteink tevékenységében a gazdasági építő és kulturális nevelőmunka. Pártunk kong­resszusi irányelve kimondja, hogy az előttünk álló évek­ben befejezzük a szocializ­mus alapjainak lerakását, meggyorsítjuk a szocializmus építését hazánkban^ Ennek érdekében mozgósít­ják pártszervezeteink a dol­gozókat, nagy célkitűzéseink megvalósítására. Ehhez szük­séges azonban, hogy jól is­merjék a kommunisták az irányelvekből adódó felada­tokat. Ezért taggyűléseken, pártnapokon megbeszéljük és ismertet­jük az irányelveket. A most induló tanácstagi beszámo­lók pedig nagyon alkalma­sak arra^ hogy a lakosság­gal, az 1960. évi községfej­lesztési terv megvalósításá­val együtt az irányelvekből adódó feladatokat is meg­ismertessük. Városunk termelőszövetke­szervező zeti város. Gazdasági tevé­kenységünkben legfőbb: ter­melőszövetkezeteink további szilárdítása azért, nog/ me­zőgazdasági termelésünket ütemesen fokozni tudjak. Úgy látjuk, hogy mezőgaz­dasági termelésünket az or­szágosan előirányzottnál többel, az elkövetkező ötév­ben 40—45 százalékkal kell növelnünk. Lehetőségeink adva vannak. Jól megalapozott, politikailag szilárd, gazdaságilag lerős termelőszövetkezeteink van­nak. A mezőgazdaság átszer­vezését teljes egészében befe­jeztük, minden erőnket a termelés fokozására összpon­tosíthatjuk. Pártszervezeteink a veze tőségválasztó taggyűléseken részletesen tárgyaltak a ter­melés feladatairól, fontos ha­tározatokat hoztak a növény- termesztési, állattenyésztés fo­kozására. Ezévi gazdasági eredménye­ink is azt igazolják, hogy célkitűzéseink reálisak és azt ha lehetőségeinket ki­használjuk, teljesíteni tud­juk. Búzából 11.6, őszi árpából 15.4, tavaszárpából 12.6 má­zsa termésátlagot értünk el városi viszonylatban ezévben? Műtrágya felhasználás ka- tasztralis holdanként 142 kg volt, a jövő években 250 —300 kilóra akarjuk emelni ezt a fogyasztást- Emellett szántóterületünk 20 százalé­kát szervestrágyázzuk. Job­ban kihasználjuk öntözési le­hetőségeinket is, 10—12 ezer holdon tervez­tünk öntözéses termelést. Számtalan hasonló, jelenleg még kihasználatlan lehe­tőségeink vannak a terme­lés fokozására. Ezeket flgyelembevéve, a kommunisták példamutatásá­val, a dolgozók minden réte­gével egyetértésben, a Köz­ponti Bizottság irányelvei alapján kezdünk munkához a kongresszus tiszteletére. Szentesi László, az MSZMP Karcag városi titkára. Áz igazi német csoda Kelet-Németország csodá­val határos eredményeket ér el az ország építése terén. Az NDK területe 107 862 négy­zetkilométer, lakosainak szá­ma 1957. december 31-én 17,4 millió volt, körülbelül 161 fő négyzetkilométerenkint A dolgozó lakosság 64 százaléka az iparban, a kereskedelem­ben és a közlekedésben dol­gozik; 21 százalék földműves. A lakosság életszínvonala a 4100 márkás évi átlagjövede­HOL ÉS HOGYAN KELL ÉLNI A HATALOMMAL...? Irta: A. BOCSKARJOV, a Szaratov területi szovjet végrehajtóbizottságánafs elnöke Az utóbbi években a szov­jetek megerősödtek, széles­körű jogokat kaptak a mező- gazdasági tervezés, az épít­kezés, a költségvetés, a ke­reskedelem területén. — Az OSZSZSZK Legfelső Taná­csának Elnöksége az idén szélesebb jogkört biztosított a helyi szovjeteknek az út­építésben. Számos iparválla­latot kiemeltek a köztársasá­gi hivatalok jogköréből és alárendelték a területi vég­rehajtó bizottságoknak. Egyetlen újságcikk kereté­ben lehetetlen felsorolni a helyi hatalmi szervek jelen­legi jogait. Az SZKP XXI. kongresszusa azonban külö- ! nos erővel hangsúlyozta, ' hogy milyen szerep hárul a I szovjetekre a kommunista ; építésben. A szovjetek szé- 1 leskörű meghatalmazással rendelkező, teljhatalmú népi szervek. Mi a siker titka? A tapasztalat és a megfi­gyelés azt mutatja, hogy egy- egy kerület gazdasági és kul­turális eredményei közvetle­nül összefüggnek a szovjet aktivitásával. Nézzünk meg néhány jól működő tanácsot. A Szaratov-terület Puga- esevo-kerülete rendkívül jó hírnévnek örvend. A kerület kolhozai gyorsan megerősöd­tek és fejlődnek, a falvakban erőteljes ütemben folyik a lakóházak, a mezőgazdasági épületek és üzemhelyiségek építése. Napról-napra foko­zódik a lakosság jóléte, emel­kedik kulturális színvonala. Mi az oka ennek? Talán különlegesen kedvező a ke­rület földrajzi helyzete? — Nem, erről szó sincs. Még a területi intézmények sem ré­szesítik különös előnyökben. A siker titka: a kerületi szovjet eredményes szervező munkája, elvi következetes­sége s a hibák iránti engesz­telhetetlenség. — A szovjet igyekszik minél jobban élni a reá ruházott jogokkal. Vagy még egy példa. A Jekatyerinovo-kerületben ba­jok voltak a kolhozközi kap­csolatok terén. Más végre­hajtó bizottság a kolhoz­vezetőségekhez intézett uta­sításokkal és javaslatokkal próbált volna rendet terem­teni. A jekatyerinovói ke­rületi végrehajtó bizottság azonban másképpen járt el. A végrehajtó bizottság ülé­sén megvitatta a kolhozközi kapcsolatokat, majd a kerü­leti szovjet ülésszaka elé terjesztette a problémát. A szovjet pedig nem üres ad­minisztratív döntést hozott, hanem konkrét intézkedések végrehajtását javasolta. Sajnos, még nem minde­nütt ilyen a helyzet. Egyes kerületi szovjetek egysze­rűen csak kioktatnak, ahe­lyett, hogy hatalmukkal él­nének. Élni kell tudni a hatalommal A Szaratov-területd mező- gazdasági dolgozók elhatá­rozták, hogy gyümölcsösöket telepítenek a Volga partján. Ez nagyszerű kezdeménye­zésnek bizonyult. Egyes kol­hozok azonban nem láttak hozzá a gyümöi esősök és sző­lők telepítéséhez, sőt mi több. elhanyagolták a meg­lévő kerteket is. A kezdemé­nyezés elindítói panaszt emeltek emiatt a zolotovi kerületi végrehajtóbizottság­nál. M. I. Frolov, a végre­hajtó bizottság elnöke ilyen választ adott a panaszosok­nak: — Már elfáradtunk, nem győzzük rábeszélni a kolhoz elnököket... Következésképpen a vég­rehajtóbizottság nem élt néptől kapott hatalmával, nem volt kitartó és nem állí tott világosan megfogalma­zott követelményeket a kol- hozvézetők elé Természetesen a jogokkal nem szabad visszaélni, nem szabad túllépni azokon, de a nép rendezett életéről, jólé­téről való gondoskodás a szovjetek legfőbb feladata. Itt széles tér nyílik a szov­jetek előtt az alkotó cselek­véshez. Megfelelő jogokkal Is rendelkeznek ehhez. A Frunze-kerület Szaratov város központjában fekszik. Ebben a kerületben számos üzlet, étkezde, kulturális in­tézmény található. A Frunze kerület végrehajtó bizottsága helyesen értelmezte felada­tait és energikusan hozzálá­tott az említett intézmények munkájának rendbehozásá- hoz. Bevonta ebbe a munkába a lakosságot is megszervezte, hogy az üzle­tek, klubok, a fürdők, a ja­vítóműhelyek és a varrodák vezetői beszámoljanak tevé­kenységükről a lakosságnak.. Az eredmény hamarosan megmutatkozott: a Frunze- kerületben nagyon ritkán hangzik el panasz az emlí­tett intézmények munkája ellen. A jogok alkalmazásánál nem szabad elfeledkezni te­hát a szervezőmunka rend­kívüli fontosságáról sem. — Ötletszegény, kezdeményezés­képtelen szovjet-munkatár­sak semmire sem jutnak, bármilyen jogokkal is ren­delkeznek. Ezért a biztosított jogok teljes kiaknázása mel­lett szüntelenül erősíteni kell az állami fegyelmet, fo­kozni kell a káderekkel szembeni igényességet, javí­tani kell a szervezőmunkát, tökéletesíteni keli a végre­hajtás ellenőrzését is. lem mellett körülbelül meg­felel a francia lakosságénak. Az élelmiszerek határozottan olcsóbbak, mint Franciaor­szágiban, viszont a háztartási gépek, gépkocsik és motorke­rékpárok ára jóval magasabb, mint ott. A jelenleg megvaló­sítás alatt álló hétéves terv a reálbérek 65 százalékos emelkedését irányozza elő. A nyugdíjakat 1958-hoz képest 55 százalékkal emelik 1965- re. Akkorra már túlszárnyal­ják a francia életszínvonalat. Három-négy márkáért bő­séges ebédet kaphatnak az ét­termekben; a mindenütt mű­ködő vállalati étkezdékben a menü ára 0,5—0,8 mátka kö­zött mozog; 1,50 márkáért olyan ebédet lehet enni á la carte, amely Párizsban 600 frankba kerülne (1 márka= 117 frank). Az öltözködés kérdését már megoldották; az emberek leg­alább olyan jól öltöznek, mint Nyugat-Németországban. A cipők még drágáik és elég rossz minőségűek, de ezen a téren is észrevehető a fejlő­dési. Minthogy devizájuk nin­csen, a narancs elég ritka és a kávé drága, de az egy főre eső vaj- és húsfogyasztás már meghaladja a nyugat-német­országit. 1961-re azonban minden té­ren túlszárnyalják a nyugat­német életszínvonalat A keletnémet csoda alapja a kohóipar volt. Egész váro­sokat kellett építeni a szov­jet vassal és lengyel szénnel működő nagy ipari komJbiná- tok körül. Üj módszereket kellett kidolg zni a lignit hasznosítására; de a lignit­ből még kokszot is készítet­ték, ami sehol másutt nem si­került; még kőolajat, ezer­féle vegyipari terméket, sőt még nylont is gyártottak be­lőle. 1949—1950-ban újjáépítet­ték az ország termelőappará­tusát. 19oO-től 55-ig megkét­szerezték a termelést. 1958- bam már 300 százalékát ter­melték annak, amit Németor­szág keleti része 1936-ban gyártott A gazdasági fejlő­dés üteme erősen meghaladja Nyugat-NémetországétJ az 1950-es eredményt 100-nak számítva, az NDK 1958-ban elérte a 230-as arányszámot, szemben a Szövetségi Köztár­saság 211-ével. A Demokra­tikus Köztársaság ipari ter­melése 1965-ig újabb 68 szá­zalékkal emelkedik. A Szovjetunió tájékoztatta az NDK kormányát N. Sz. Hruscsov amerikai utazásáról BERLIN (ADN). A Szovjet-1 nyát Hruscsov miniszterelnök unió berlini nagykövete utján | amerikai útjáról és Eisenho- tájékoztatta a Német Demok- . wer elnökkel folytatott meg- ratikus Köztársaság korma-1 beszóláséiról. (MTI). Megkezdte tanácskozását a szoc alista országok idegenforgalmi konferenciája Kedden a Vörös Csillag Szállóban 11 ország mintegy hatvan képviselőjének részvételével megkezdte tanácsko­zását a szocialista országok III. idegenforgalmi konferen­ciája. A konferencia részvevőit Lánczos János, az IBUSZ vezérigazgatója üdvözölte, majd ismertette - magyar ide­genforgalom fejlődéséi és a baráti országokkal való kap­csolatát. Elmondotta többek között, hogy ebben az évben a társasutazások egy részét már repülőgéppel bonyolí­totta le az IBUSZ. Háromszáznyolcvan különrepülőgép vitte a magyar turistákat a baráti államokba. Ugyancsak növekedett a magán-gépkocsival való kör­utazások száma Csehszlovákiába és Lengyelországba. Jö­vőre a csoportos magánautó-forgalom további növekedé­sére lehet számítani és ezért szükség lenne határaimkor1) '.öbb átlépőhelyet megnyitni. A továbbiakban elmondotta, hogy a társasutazásoknál meggyorsult a vámvizsgálat, vámerőink udvariasan és gyorsan végzik munkájukat Az idegenforgalmi szolgálta- ások színvonalának növelése érdekében a magyar szál­lodaipar a lehetőségekhez képest növelte a berendezések is kiszolgálás színvonalát. Ezután a tőkés államokkal való együttműködésről beszélt. A konferencia szerdán délelőtt folytatja munkáját (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom