Szolnok Megyei Néplap, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-20 / 246. szám

A 2 SZÓI-NOK MEGYEI NÉPLAP 1959. dkíober S& Munkatársaink jelentik A JÁRÁSI PÁRTÉRTEKEZLETEKRŐL A párt számára a tömegek bizalma a legdrágább Jászapátiban szombaton zajlott le a járási pártérte­kezlet. Parázs hangulatban vitatkozott a járás többszáz küldötte arról, hogyan, mint lépjenek tovább, azután a nagy esemény után, ami a járásban ez 'vőben történt, amióta szövetkezeti alapon gazdálkodnak az ott élő do\­Minden embert nyerjünk meg, hogy a terméseredmények növelésében gozo parasztok, A pártbizottság beszámoló­ját Tóth Imre élvtárs mon­dotta el. A tavasszal lezajlott nagy átalakulást elemezve, tanulságait levonva, felmér­te az elért sikereket, össze­gezte a kezdeményezések, új­szerű próbálkozások azóta sarjadt hajtásait, majd a to­vábbiakra nézve sok hasznos útmutatást adott: A párt számára a tömegek bizalma a legdrágább dolog, — hangsúlyozta a beszámo­ló- A tömegek bizalmára, tettekben nyilvánuló biza­lommal kell válaszolnunk. Napjainkban ez azt jelenti: minden eszközzel, minden erőnkkel javítani a gazdasági hanem az egész lakosságé, a társadalomé. A járás boldogulásának út­jában álló akadályokról szól­va többek között így tette fel a kérdést a beszámoló: Normálisnak tekinthető-e az olyan állapot, amikor a 100 katasztrális holdra eső anya­koca állomány egy, azaz egy darab? De olyan községünk is van, mint Jászszentandrás, ahol 300 katasztrális holdra esik egy anyakoca a termelő- szövetkezetben. Ez az állapot sokáig nem tartható fenn- — Egyéni paraszt korában a földművelő embernek 8—13 holdjára jutott egy darab anyakocája. Ma viszont, még több anyakoca van a háztáji gazdaságokban, mint a terme lőszövetkezetekben. Még az 1960-as gazdasági évben el kell érnünk, hogy minden száz katasztrális hold szántó­területre 2 darab, az ötéves terv végére 3—4 darab anya­koca jusson. Ez járási átlag, lesz hely, ahol 6—8 darab esik és lesz, ahol a 2—2 da­rabot is nehéz lesz elérni­szervező munkát. A helyi le­hetőségek kihasználásával, az állam által nyújtott segítség felhasználásával kialakítani olyan nagyüzemeket, amely­re azt mondja a szövetkezeti tag: ezért érdemes volt szö­vetkezni. Elvégre az emberek a gazdasági jobblétért szö­vetkeztek. Bármennyire is akarnánk mi a vázolt célok elérését, — a szövetkezeti tagság aktivizálódása nélkül elképzelhetetlen. Éppen ezért a gazdasági szervező munká­nak párosulni kell a nevelő munkával, az emberek moz­gósításával­A széles néprétegekkel, a szövetkezeti tagsággal azt kell megért tetnün-ks gazdaságok tulajdonosai — a maguk módján persze — terveztek, termeltek. Hajtotta, kónyszerítetfe ókét a létért való küzdelem, az életlehető­ség biztosítása. A fejlesztés után más a helyzet Az előtte, csak néhány hol­don gazdálkodó embereket meg kell tanítani, nagymére­tekben gondolkodni és gaz­dálkodni. Tapasztalatuk gaz­dag ugyan ezeknek az embe­reknek, de csak kisüzemi méretekben. A nagy tervek­től sok esetben meghökken­nek. Azt pl. egy 10 holdas pa­rasztember természetesnek veszi, hogy 150 darab áruba­romfit vitt a piacra, tehát holdanként 15 darabot. De ugyanez a parasztember kéz- zel-lábbal tiltakozik az ellen, hogy a 3000 holdas termelő­szövetkezetiben 15 000 darab árulbaromfi* állítsanak elő, noha ez esetben holdanként csak 5 darab jut. így van egyéb vonatkozásban is. Mit lehet, mit kell tenni? Segíte­ni, újból segíteni ezeknek az embereknek, de úgy, hogy ennek értelme, látszata le­gyen. A hozzászólók is hasonló határozottsággal, odaadással beszéltek mindarról, amit a maguk területén meg akar­nak valósítani. Fodor bán dór elvtárs, a Pusztakürti Állami Gazdaság főagronómusa ígé­retet tett: Ügy dolgozik az ó munlkásigárdájuk, hogy a ta­valyi másfélmillió forintos nyereség helyett idén 2,5 mil­liót érjenek eL Az új tsz- eket is hozzásegítik a jobb eredmények elérésiéihez. Mi­nőség vetőmagot, fajtiszta sertéseket adnak nekik, hogy mielőbb meglegyen a jöve­delmük alapja. A vitában Tisza József elv­társ, a Termelőszövetkezeti Tanács titkára is felszólalt. Az őszi munkák gyors elvég­zésére biztatta az embere­ket, majd az árutermeléshez adott sok hasznos tanácsot. Megjegyezte, hogy pl- Jász- alsószentgyürgyön az idén 190 vagon gabona termett, s az állaimnak mindössze 16 va­gont adtak ei ebből. Ez bizony még annyi sincs, mint ameny- nyit hajdanán tízedként a papoknak fizettek. A tanácskozás középpontjá­ban itt is a termelés kérdései, az előrelépés hogyanjai szere­peltek. Bárhoz eredményekről is sok szépet, diesérőt említ­hettek volna meg, mégis in­kább a hibákat vetették fel eléggé élesen, mert fejlődésük útjából igyekeznek a zökke­nőket elhárítani, hogy előre­haladásuk minél gyorsabb le­hessen. B. E. Vasárnap tartotta pártérte­kezletét a jászberényi járási pártbizottság. Két és félszáz kommunista ült össze, hogy megvitassa a járás helyzetét, feladatait A pártértekezleten megjelent és felszólalt Fehér Lajos elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Czinege Lajos elvtárs, az MSZMP Szolnok Megyei Bi­zottságának első titkára. Az el­nökség és a különböző fel­adatokat végrehajtó bizottsá­gok megválasztása után Ár­vái István elvtárs, az MSZMP jászberényi járási bizottságá­nak titkára tartotta meg a pártbizottság beszámolóját. A pártbizottság beszámoló­ja az eredményeket összesí t­ve mutatta be, s ezekhez kap­csolta a feladatokat, ezekre alapozva fejezte ki azt a bi­zakodásét, hogy a következő időkben még jobb eredmé­nyeket érhetnek éL A járási mezőgazdaságában, a termelés fellendítése mel­lett, a beszámolási időszakban végzett szocialista építőmun- kámk legnagyobb sikerének, a tsz számszerű fejlesztésében, a mezőgazdaság szocialista átszervezésében elért ered­ményt tekintjük. Megválto­zott a járás gazdasági arcu­lata. A korábbi 17 százalék­kal szemben, a földterületnek 86,5 százaléka, a tsz-ek bir­tokában van. A terméseredmények alaku­lásáról szólva a beszámoló ki­tért arra: Ha ezévben már mindenütt nagyüzemi gazdálkodást foly­tattak volna, akkor 8 ezer va­gonnal több termést tudtak volna adni a népgazdaságnak, amely 45 millió 686 eze- fo­rint értéknek felel meg. A legnagyobb elismerés % meg­becsülés hangján szólt né­hány termelőszövetkézetről a növénytermelésiben évek óta elért eredményeikről, ame­lyek a járásiban is a legjobb eredménynek számítanak. A pusztamizsei Tolbuchin Tsz piL több éves átlagban, őszi közrern ű köd j ék árpából holdanként 14 mázsát termelt ezévben 30 hold őszi árpa vetésterületükön, több mint 21 mázsás holdankénti átlagtermést értek eL Ajáse- ágód Kákái László Tsz 34 hold őszi árpa vetésterületről 26,4 mázsás holdankénti átlagter­mést takarítót-1- be. A jász­árokszállási Táncsics Tsz 426 hold búaavetésterületén 14,4 mázsás átlagtermést értek eL A régi tsz-ekben, a magasabb termelési eredmények eléré­sét, a géppel végzett jobb ta- Lajelőkészítés, a nemesített vetőmag alkalmazása, a szer­ves- és műtrágya felhaszná­lása biztosította. így és hasonló alapossággal elemezte a beszámoló a járás helyzetét. S bár az egész párt­értekezlet így is híven tük­rözte azt a nagy átalakulást, azt a nagy erjedést, ami a járásban most zajlik, még sem lett volna talán szerény­telenség a beszámolóba job­ban beleszőni: A sikerek mind az emberek erőfeszítéseiből, kifogyhatatlan bizakodásából sarjadtak, a párttagok és a pártonkímiliek egyöntetű munkája, szívós akarata von­zotta a járást idáig a fejlődés útján. A küldöttek alapos tájéko­zódás alapján alakult véle­ményüket, szaikértelemmel és felelősségérzettel átszőtt el­gondolásaikat terjesztették a pártértekezlet elé. Szabari István, elvtárs eze­ket mondotta: — Megyénk 300 midió fo­rint értékű mezőgazdasági gépet kapott az idén, 14 mil­liót építkezésre és sorolhat­nék még sok mást is. Nézzük a másik oldalt: Tavaly a sza­badgabona felvásárlásunkat magasan túlteljesítettük. A seabadkukorica felvásárlást pedig eddig 5 százalékra tel­jesítettük, noha ebből körül­belül 10 mázsával termett több holdanként, mint tavaly. Mind a Szabari, mind a Szarka Lajos és a többi elv­társak felszólalásából kicsen­dült annak a felismerése, hogy az embereket, szinte minden embert meg kell nyernünk ahhoz, hogy a ter­méseredmények . növelésében közreműködjenek. A vitában felszólalt Fehér Lajos elvtárs, a Központi Bi­zottság tagja, s beszólt a párt­értekezletek és a pártkong­resszus jelentőségéről, majd azokról az eredményekről, amelyet az országban, s e já­rásiban is elérték a mezőgaz­daság fejlesztésében. E fejlő­dés elősegitői, mint mondotta Fehér elvtárs, az volt, hogy a kommunisták valamennyien magukévá és a kommunisták és a p&rtcmkivüliek közös ügyévé tették a fejlesztést. Bekapcsoltak ebbe minden­kit. S nem utolsó sorban az, hogy az évek során ápolta pártunk a parasztsághoz való jó viszonyát, s azt ezután is ápolni fogja. Majd azt hang­súlyozta Fehér elvtárs, hogy célunk most a szocializmus építésének meggyorsítása a mezőgazdaságban is. S a további haladás attól is függ, hogy milyen eredményeket érnek majd el a most alakult tsz-ek ebben a járásban is. Ezért a feladat itt is az, von­zóvá tenni az új szövetkezete­ket is, már most jól szervez­ni, irányítani a munkát. Ta­nácsos, most a szokottnál is több 28—30 százaléknyi terü­leten a kenyérgabonát vetnL hogy jövőre is bőven legyen kenyerünk. Beszéde befejezé­séül azt hangsúlyozta Fehér Lajos elvtárs, hogy a párt­munkánk középpontjába épp e nagy feladatok miatt a gaz­dasági szervező munkát állít­suk, A vita során még sokan fel­szólaltak, mindannyian a ten­nivalókhoz kapcsolódva hangsúlyozták azt: Bátran számíthat a járás dolgozóira pártunk, mert ők is a fel­emelkedés, a jobblét hívei. Borsi Eszter nem egynéhány ember érdeke az, amiért pártunk, a kommunisták küzdenek, A járásnak évről évre több húsárut kell piacba dobni. A termelőszövetkezeteknek sa­ját maguknak kell előállítani az alapanyagot. Ezt követeli meg nemcsak a közérdek, de a termelőszövetkezeti tagság érdeke is. Alapvető hiba — szólt to­vább a beszámoló, — hogy mind a tsz-ekben, mind az állami gazdaságokban megle­hetősen alacsonyak a hoza­mok. Ennek több oka van, ezekből most egyet emeltünk ki, ez pedig az állattenyész­tő munka lebecsülése anya­giakban és erkölcsiekben egy­aránt. Közismert dolog, hogy a fejlett, intenzív, jövedelme­ző állattenyésztés csak hoz­záértő, e munkát szívből sze­rető emberekkel lehetséges. Van-e már nálunk elég be­csülete az állattenyésztő munkának? ügy gondoljuk, erre nemmel válaszolhatunk. A takarmányozás gépesítésé­re, a gépi fejés bevezetésére még kísérlet sem történt. Pe­dig közismert milyen fárasztó a kézi fejés. Nincs megoldva az állattenyésztésben dolgo zók szabadnapjainak biztosí­tása sem. Az emberek nevelése sür­gető feladat. Errevonatkozóan a beszámoló kimondotta: A ' kollektivizálás befejezése után a párt vezető szerepé­nek, még inkább erősödnie kell, társadalmi irányítása, ellenőrzése nem csekken, ha­nem fokozódik. A termelőszö­vetkezetek létrehozásával megszűntek azok a hajtó­erők, amelyek a kisárúterme- lőket serkentették. Az egyéni A tiszafürediek célkitűzését Erős, virágzó közös gazdaságok Sok gond és öröm, mélyreható, elemző önvizsgálat, kommunistákra jellemző sze­rénység, lelkesedés a kitűzött célok meg­valósításáért — valahogy így lehetne jel­lemezni egy mondatban a tiszafüredi járás kommunistáinak vasárnapi pártértekezle­tét. ötvennégy alapszervezet közel két­száz küldötte jött el, hogy együttesen szá- motvessenek három esztendő munkájáról, világos irányt szabjanak a járás kommu­nistáinak, az elkövetkező három év fel­adataira vonatkozóan. Atz útról, amit az ellenfor­radalmi támadás leverése óta a járás kommunistái megtettek, így szólt a beszá­moló: A termelőszövetkeze­tek újjászervezésében jelen­tős szerepet töltöttek be az 1956 november 4-e után megalakult pártszervezetek. Hősies erőfeszítéseket tettek a közös gazdaságok politikai és gazdasági megszilárdítá­sáért. Nagyrészt ennek tud­ható be, hogy röviddel az ellenforradalom után a 18 termelőszövetkezet tagjai 14 ezer hold területen kezdtek a gazdálkodáshoz. Az újabb jelentős állomás a Központi Bizottság 1958. decemberi határozata volt, melynek alapján felmérték a iárás adottságait és újult erővel kezdtek a mezőgazda­ság szocialista átalakításához. 4. pártonkíviiliekkel össze­fogva a járás termőterületé­nek 92 8 százalékán terem­tették meg az új gazdálko­dási formát, a termelőszövet­kezeteket. Ezév elején tehát új hely zet alakult ki a tiszafüredi ez rz Én belvzet fokozott feladatok elé állítja S hogy a kép teljes legyen, tegyük még hozzá: a fentiek a közelgő VII. pártkong­resszus jegyében hangzottak el. A szavak a második ötéves terv nagyszerű távlatai­ról szóltak. Már a beszámoló ennek megfelelően készült. Mándi Sándor elv- társ, a járási pártbizottság titkára által a pártértekezlet elé terjesztett referátumot a kollektív munka példájaként lehet em­líteni. a járás kommunistáit. A ta­vasszal alakult termelőszö­vetkezetek megszilárdításá­ban elért sikerek, a régi szö­vetkezetek gazdálkodásában jelentkező javulás az, hogy a tavalyi 11 mérleghiánnyal záró tsz közül 10 már jöve­delmezően gazdálkodik — in­dokolják a nagyobb feladatok kitűzését. A pártbizottság beszámo­lója nem fukarkodott a ten­nivalókat illetően. Kirajzoló­dott belőle a cél: erős. virág­zó termelőszövetkezeteket kell teremteni a mai közös gazdaságokból. S az ide ve­zető úton mint egyik főfel­adat jelentkezik — hangsú­lyozta a beszámoló — a párt egységének további szilárdí­tása, a kollektív vezetés ki­szélesítése. Az, hogy a párt- szervezetek vezetősége és tagsága necsak a határozatok meghozatalában, hanem azok végrehajtásában is tevéke­nyen résztvegven. Emellett nagyon fontos körültekintően foglalkozni a pártépítés felada faival, a volt agrárproletárol; és a közénparasztok legjobb­jai közül tagjelöltekkel erő­síteni az alapszervezeteket. Az agitáció homlokterébe — állapította meg a beszá­moló — a termelőszövetke­zeti tagok nevelését kell állí­tani. Ez ma párt- és állami szerveink legfontosabb fel­adata. S indokolja ezt az is, hogy a mezőgazdasági terme­lés gyorsütemü fejlesztése el­képzelhetetlen a termelőszö­vetkezeti tagok tudatának formálása nélkül. A konkrét feladatok között első helyen szerepel az őszi mezőgazdasági munkák idő­ben történő befejezése. — A vártértekezlet küldöttei egy­séges álláspontra helyezked­tek abban a kérdésben, hogy a megyei pártértekezlet nap­jára befejezik az őszi vetést. A kongresszusi iránvelvek- ből adódó feladatok teljesí­tése érdekében a beszámoló ereket tartalmazta: Biztosí­tani kell a mezőgazdasági terrnfü^s <?vorsüternü teitesz- tését. Ennek megfelelően át kell alakítani a vetésterület zerkezetét úgy, hogy növe­kedjen az állattenyésztés fej­lesztését b'zfosító takarmány termőterület A terméseredmények nö­velése érdekében kitűzték a célt. Eszerint őszi búzából a második ötéves terv végére 8.5 mázsa helyett 13 mázsát, kukoricából a jelenleginél 6.5 mázsával, cukorrépából 70 és silókukoricából ugyancsak 70 mázsával növelik a holdan­kénti terméseredményeket. Az állattenyésztésben a terv­időszak alatt nagyot akarnak előre lépni. Többek között a járás közös gazdaságainak állatállományát 1360 szarvas- marhával, 5 ezer birkával, jelentős mennyiségű, sertés­sel és baromfival kívánják növelni, hogy a tervidőszak végére 100 nőid szántóra a jövő évre tervezett 33 mázsa hústermés helyett 87 mázsa jusson szarvasmarha, sertés, juh és baromfiból. Mindezen feladatok végrehajtásának eredményeképpen a mező­gazdaságban dolgozók jöve­delme mintegy 25—30 száza­lékkal emelkedik majd. A széles területet átfogó előre mutató beszámolót ala­pos vita követte, melyben felszólalt Csáki István elv­társ, a megyei pártbizottság titkára is. Csáki elvtárs be­szédében elmondotta, me­gyénkben napról-napra fo­kozódik az érdeklődés a párt- kongresszus iránt. Az üzemek dolnnzói a kongresszusi ver­seny során már közel 50 millió forintot adtak az or­szágnak és a mezőaazdasáo- hnn is a kongresszusra való készülés jegyében végzik az őszi munkát.. A tiszafüredi járás kommunistáinak fel­adatairól szólva ezeket mon­dotta: Sokoldalú gazdqság- szervoző munkát kell végez­ni a termelés: ’ ve "rezetek­ben. ugyanakkor mindenre kiterjedő politikai nevelő­munkát, hogy a szövetkeze­tek tagjai világosan lássák feladataikat Dr. Gergely István, a Ti- szaszentimrei Állami Gazda­ság főagronómusa a tsz-ek előtt álló időszerű feladatok­ról beszélt. Legfontosabb kérdésként említette a bel­terjes gazdálkodás alapjai­nak megteremtését. Javasol­ta; a többéves gazdálkodási tapasztalatokkal rendelkező állami gazdaságban szervez­zenek többnapos tapasztalat- cserét a járás termelőszövet­kezeteinek vezetői részére Nagy József, a járási KISZ bizottság titkára a fiatalok feladatairól szólott. Hangsú­lyozta, hogy a fiatalok mun­kában való részvétele sokban füvg attól, hogyan foglalkoz­nak velük a termelőszövet­kezetek kommunistái. Erdélyi József, a tiszaőrsi községi tanács elnöke, a ti­szaőrsi tsz-ek első sikereiről. Szűcs Ttudolf a tiszafüredi Űj Élet Tsz elnöke a szövet­kezetben szénen beindult kö­zös munkáról tájékoztatta a nártértekezletet. Erdész Jó­zsef pedagógus arról számolt he bowan tárulnak hozzá a feladatok megvalósításúhoz az értelmiségi dolgozók. A felsoroltakon kívül még mintesv 15 küldött szólalt fel a vjtéhan. Felszólalásaik­ban a járás kommunistái előtt álló feladatokról, a párt­kongresszus jelentőségéről hoczóltek A fölmerült kérdő- c431TE+QT**! válaszolt, majd a küldöttek megválasztották a pártbizott­ságot, a revíziós bizottságot és a megyei pártértekezlet küldötteit. Nagy István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom